Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD394.63 FtCHF435.35 FtGBP486.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz t.peti #2493. hozzászólására Szemre kicsit kevés a szalma mennyisége. Valószínűleg (távgyógyítás) nagyon gyenge a szerkezetű, könnyen elfolyó a földed - ezen is segíteni fog a biológia segítségével kialakuló morzsás szerkezet.
Talán érdemes volna legközelebb a tárcsával olyan sekélyen tarlóhántani csak, hogy még sárga maradjon a felszín, vagy szárnyaskapával szintén sekélyen húzni meg. Bedobtam egy képet korábban, hogy nézne ki egy jól hántott tarló, ha még műveljük a földet.
Olvastam az aszályos fórumban folyó vitát eke vs. nem eke ügyben.
Én az idén alig szántottam, viszont az alkalmazott technológiám hagyott némi kívánnnivalót maga után.
Idei évre a következőt találtam ki, kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Kukorica és napraforgó tarlón ősszel lenne egy jó minőségű szárzúzás, majd tárcsa, kb. 8-10 cm mélyen, DD hengerrel zárva egy menetben.
Egy két hétig ezt hagynám ülepedni, aztán grubberrel csinálnám "készre".
A grubberen 12 kés van 3 méteren, minden harmadik kés lecsövezve, azaz 75 centire le tudom tenni GPS-el az őszi alapműtrágyát (valami P,K túlsúlyos komplex)
Így menne a télbe.
Tavasszal mivel és mikor érdemes hozzányúlni? Szerintem a "simítózás" ebben a helyzetben tárgytalan, sima felszínem lenne, felesleges lenne korán bolygatni.
A vetőgéppel tudok starterként tenni granulált és folyékony műtrágyát egyszerre a műtrágyacsoroszlyába, plusz még egy folyékonyat 10-20 l/ha mennyiségben a magárokba.
Így az alapműtrágya bekeverése miatt sem szükséges még egy menet.
Vessek bele, és kapjon egy preposztot, vagy legyen egy magágykészítés vetés előtt??
Minden ötletet szívesen várok!
Válasz Netparaszt #2492. hozzászólására8,5 Tonnás közepesen magas búza tarlója a lazitás után így nézett ki, majd egy sor tárcsa, féltárcsás vetőgéppel elvetettük és cambridge hengerrel lezártuk, faterom még tárcsázta volna mert "nem feketlik még eléggé" , "nem lesz ebből semmi, lehet majd szántani mert a sok szalmával mi lesz"
Jövőre muszáj lesz venni egy grubert aprómagvetővel, a 3 műveletet(tárcsa,vetés,henger) egy menetben megoldaná
Válasz t.peti #2490. hozzászólására Ezért volna praktikusabb több szármaradványt hagyni a felszínen, mert csökkentené a cserepesedést, hűvösebb és nedvesebb mikroklímát tartana, a laza szalma közül pedig könnyen kibújnak a növények.
A fénybogarak nálam is taroltak két hete, de úgy néz ki, mostanra megmaradnak a növények, csak kissé csipke jellegűek.
A gabona árvakelést csak közvetlenül a vetés előtt kellene megszüntetni (tetszés szerint vegyi vagy fizikai úton), hogy szinte szünet nélkül legyen élő gyökér a talajban.
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÉs még egy kérdésem lenne, a gabona árvakeléssel mi lesz ? tavasszal totálisozni kell majd ?(vetésig nem lesz bolygatva a talaj már, úgy ahogy tőled tanultam )
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÜdv!
Mi levetettük a keveréket(olajretek, mustár) meg is ázott kb csak ott a esett a határban, de le lett hengerezve és nagy zápor formájában jött az eső... lekeményedett a teteje elég durván, nos ahol szalmásabb ott keleget, két leveles is van(tiszta lyuka a levele a bogarak dolgoznak), de megkaparva a földet ott senyved a többi mag is nem bírja átszakítani a földet.... most ha megázni kikelne még normális mennyiségben? 18 kg/ha al sikerült elvetni, elég jól sikerült a talajmunka, nem volt bolygatva aratás után, egy lazító meg egy sor tárcsa után vetettük, nedveskés volt a föld, pedig eső nemnagyon volt, ami meg is látszik a kukoricán...
8 ha-ra jutott csk sajnos mag, mivel a borsó nem jött meg, és tovább nem akartam várni a vetéssel.
Mustár, olajretek, bíbor, fhere, kukorica, zab került a keverékbe, ami vetőgéppel lett tárcsázott tarlóba vetve, 15kg/ha-
Talán más eszközökkel, de a cél ugyanaz, mint itt egyeseknek.
„ezt a földet unokáinktól kaptuk kölcsön,” hogy vigyázzunk rá őrizzük meg vagy javítsuk az állapotát.
És hogy a Netparaszt technológia, vagy az EM-BIO technológia esetleg a riolit tufa módszer lesz hatásosabb, gazdaságosabb, azt ki-ki döntse el, és alkalmazza az újat, vagy folytassa, a jelenlegi gyakorlatot.
Mondottam volt: amikor Etyeken volt az Agrárgépsohw, eldöntöttem, hogy 5 év forgatás nélküli talajművelést végzek egy parcellán.
A környezetemben mindenki lebeszélne róla, de eddig nem sikerült.
A Fórumon javasolta Netparszt hogy „locsoljam” be egy kis EM-BIÓ-val.
120 m3 istállótrágyára tegnap kifizettem 80 liter 80 féle baktériummal rendelkező anyagot.
A kijuttatás lényege, hogy napfénymentes környezetben lehetőleg ne a tűző napon egyenletesen juttassam ki a baktériumot és hagyjam őket levegőmentes környezetben dolgozni.
Ezen baktériumok pont ellentétesen dolgoznak, mint Netparaszt baktériumai. Eddig nem volt mit összekeverni, most már van.
A 2,8 ha mind forgatás nélküli lesz.
Az egyik fele EM—BIÓ. A másik fele ALKO, vagy ……
Indulhat a „verseny”?
Mivel a 1 000 q trágya az sok 1,4 ha, valamint, ha kezelve van baktériummal, akkor kevesebb kell hektáronként, így valószínűleg a szer egy részét meghagyom, és a szója betakarítás után 30 l/ha dózissal megpermetezem és bedolgozom a talajba.
A „szaktanácsadó” szerint lehet alkalmazni talajoltásra is és növényfelületre is.
Van valakinek tapasztalata, javaslata?
Jó lenne előre okosodni.
A jobb oldali szomszéd kukoricája foltokban teljesen száraz.
A bal oldali kukorica, ha kapna a napokban csapadékot, még jó termésátlag lenne.
Válasz Netparaszt #2478. hozzászólására
Ott vannak a csöbrök előtt a kivett minták a második estbö. Az elsőbő csak az enyimbő lehetett kivenni valami maradíkot az is ottan van a kübli előtt hehe.
Oszt, hogy másnak hogyan tűnik azt nem tudom hehe.
Videjót csinálok, csak várrom hehe, hogy cseréppé süljön minden minta.
Másokk kípin se látszott, hogy valamit valaki kivett vóna, ahogyan aztat a kíp alatt írkafírkáta a prezentációjárú hehe.
Válasz Netparaszt #2477. hozzászólásáraA rozettás állapotot talán eléri, addig is takar egy keveset. 290-ért adják a magot szóval sokat nem veszítettem.
Máshová inkább valami keveréket akarok tenni mert több ideje lesz. Csak jönne már az eső.
Válasz colizoli #2479. hozzászólásáraAratás után már csak hidegben is fejlődő fűfélék, gabonák.
Állományba még ki lehet szórni bármit, csak ahhoz speciális gépre van szükség.
Válasz Netparaszt #2467. hozzászólásáraA beszivárgásival is régóta szemezgettünk, most megcsináltuk, holnap rakok fel róla képeket, meg ha lesz időm, akkor videót is.
Válasz Netparaszt #2468. hozzászólásáraNeked bármit mester (vót fél óránk hülyéskedni)hehe.
Kimentünk a 2. legszarabb fődünkre annak is a bentonit részire, a legszarabb ugyanitt a vöröskavics rész hehe.
Eső kép, balra saját szántott, jobbra nagygazda évek óta kultizott lazított, hígtrágyáva locsóót.
Második, főd közepibő találomra vett rögök hehe.
Harmadik, néhány pörc múva bal a saját hehe.
Negyedik kép az útbó vett rögök hehe.
Ötödik, 10 perc a negyedik után.
Tegnap kikelt mustárnak mennyi a túlélési esélye ekkora hőségben? Csemegekukorica kiment és gyorsan beleraktam mert szeptember 15-én megy bele az őszi mák. Öntözésre van lehetőség mert nem óriás terület. Kérdés kibírja-e a meleget?
Válasz Zsono #2465. hozzászólására Ez az aggregát stabilitási teszt a legegyszerűbb bemutatása a talaj érettségének. Egyéb egyszerű tesztek az esőztetési és a beszivárgási teszt, ezeket bárki ki tudja próbálni.
Milyen szépen is látszik a halott föld szénhiánya, a fakó színével.
Mindkét palackban ugyanaz a talajtípus látható, gyakorlatilag egy dűlőút választja el a parcellákat. A baloldaliba egy 3. éve nem szántott talaj egy darabját tettük (a mintázás pillanatában is növénytakaró borította), a jobboldaliba egy folyamatosan szántott földből származó rög került.
Szépen látszik, hogy a baloldali alig esik szét, a biológiai ragasztóanyagok működnek. A jobboldali kb. 3 perc után nézett ki így, majd amikor megpróbáltuk kiszedni az üvegből, folyós masszává változott. A nem szántott darabot gond nélkül újra kézbe lehetett venni.
Bocsássatok meg a prosztó kivitelezésért, de talán ez is mutatja, hogy házilag mennyire egyszerűen kivitelezhető a dolog. Gyalogsági ásó, 2 műanyag vagy üvegpalack és némi csapvíz elég hozzá.
A következtetés? Megfelelő talajélettel tartós stabilitás érhető el a talajszerkezetben, ami így megvédi a pórusokat az összeomlástól. A jobboldali üvegben lebegő és leülepedő részecskék a legfinomabb agyagrészecskék, amelyek a tápanyagokat is megkötik - ha ezeket lemossa 1-1 nagyobb esőzés, akkor az elemeknek is búcsút inthetünk. És akkor még vegyük bele, hogy mindkét tábla egy jó 8-9%-os lejtőn helyezkedik el...
Válasz Netparaszt #2422. hozzászólására"Teszek fel képeket olyan kukoricáról, ami vetés óta 100 mm csapadékot kapott, azt is háromlevelesen, elsősorban jég formájában."
Aratás előtt láttam olyan kukoricát, amit elvert a jég.
Az árpát ki is csépelte. Nekem a szomszédban lucerna volt, annak nem tudott ártani. Távolabb kukoricánk volt, ami kapott egy keveset a jégből, és arról lett híres. hogy a fajta: Dolár, és a két köblös (1,2 ha) termése nem fért be a góréba, ami soha nem volt korábban tele.
A jég által elvert kukorica látványa siralmas volt. Betakarítás előtt ismét láttam. Két hatalmas cső kukorica szinte levél nélkül. Ha látta volna a gazdája, jég után, biztos nem hagyja meg.
A krumpli is túl él egy tavaszi fagyot. Jók ezek a növények, mert élni akarnak. Igaz nem annyira mint a gyom, de élni akarnak.
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraSzeni, a hasonlatod annyiban sántít, hogy amíg a rákkal kapcsolatos (rém)hírek eljutnak a szélesebb publikumhoz, addig a talajműveléshez kötődő információk terjedési üteme lassabb és a befogadóközönség sokkal kisebb. Egy egész társadalom él úgy, hogy fogalma sincs a talaj fontosságáról, holott a történelem számtalanszor bebizonyította, hogy az a civilizáció/kultúra/ország, amelyik elszakad a földjétől, előbb-utóbb megüti a bokáját.
Ami a zöldtrágyázást illeti: volt olyan, aki már a 70-es években is azt hirdette, hogy minél hosszabb ideig kell takarni a felszínt két haszonnövény között. Az, hogy ezek a módszerek csak most találtak termékeny talajra (khm...), más okokkal magyarázható. Ha pedig már évtizedek: a takarónövények és a nitrogénkötők jelentőségét már a rómaiak is ismerték és alkalmazták.
Az alapelvek - kevesebb bolygatás, hosszan tartó takarás, holisztikus szemlélet - századok óta változatlanok. Hogy mik a módszereink és hogyan nevezzük őket, az már részletkérdés.
Válasz Netparaszt #2456. hozzászólásáraNetparaszt a TR búzával való együtt vetését hogy oldják meg gondolok itt a 2 kg tr-t hogy lehet összekeverni pl 250 búzával,vagy két külön munka művelettel lehet megoldani?
Válasz *** HM *** #2451. hozzászólására Ezt meséld a 100% pocokkáros békésieknek
A nagytáblás területeken a lődüh miatt már csak mutatóba vannak pocokfalók, a táblaméretek miatt pedig még a megmaradtak nem hatékonyak. Fa és cserjesorok kellenének megszakítani a nagy táblákat, ahol fel tudnának szaporodni a pocokkontrollerek. Kíváncsi leszek, ki fog beáldozni területet, pedig a zöldítésbe is beszámítana.
A távolság miatt a bemutató nekem nem biztos, hogy jó.
Habár ha megnézem a Siklósi várat, oda már nem távolság.
Van közelebb is bemutató tábla.
A tanácsadás az attól független mehet.
Most éppen egy KAT, NATURA, NÉT ellenőrzés van, amire ugye a termelő nem rendelkezik a beküldött talajmintáról kész jegyzőkönyvvel. De tudjuk, hogyan kell vezetni a GN-t, így nem probléma, hogy nincs két NÉT-es parcelláról kész jegyzőkönyv.
A többi szántó, meg AKG, volt és ugye ott kötelező volt, amiről a korábbi jegyzőkönyv az rendelkezésre áll.
Ez egy kicsit nem IDE illő, majd át is másoljuk egy illő topikba. Melyik is lenne jó? (KAT, NATURA, NÉT, esetleg Agrárkamara)?
Válasz Radocz #2450. hozzászólásáraNálunk tavaly óta a madarak ugy elszaporodtak mint a fene annyi kajájuk volt hogy csak na ... azota meg a kigyéritett pockot lelö földeken éhségtöl düledezett szemmel járkálnak hogy hol bukkan fel egy-egy darab de alig van ....
Válasz Netparaszt #2449. hozzászólásáraEgy horsch(rövidtárcsa van a gépen) van a környéken(10km-re). Ősszel búzára ideérne biztosan. Tavasszal, ha szorít az idő...kérdéses. No meg egy forgóboronás kombicucc, de az itt nem játszik...gondolom...
Válasz Radocz #2450. hozzászólásáraHehe... Amikorra én kimegyek "őszi" szántásra, akkor már gyéríti. Hideg van, nem tud újra vermelni... Egyedül az 1ha-os lucernámat ették ki az egyik kaszálás után...
Válasz csoppika #2444. hozzászólására"A pockokat hogyan gyérítem a takart területen?(a kései szántás, meg a sirályok eléggé koptatják a "brigádot")"
Nekem az ősszel a lucernában voltak pockok.
Sajnos hálistennek, nem kaptam engedélyt a Radentin-re.
Tavaszra a ragadozó madarak, és az ima eltüntette őket. Igaz tettem nekik ülőfát, meg a szomszéd már évek óta madár védő, így vegyszer nélkül sem volt jelentős kártétel.
A szántás egyébként nem gyéríti őket. Ezt mondják az okosok, egy másik topikban.
Válasz csoppika #2444. hozzászólására Gyomirtó, rövidtárcsa.
A pockok javarésze idén is a szántott helyeken szaporodott fel, semmivel sem lesz több, vagy kevesebb a talajművelés formájától.
A pockok attól vannak sokan, hogy hatalmas egybeművelt táblák vannak és eltűntek a természetes ellenségeik.
Itt egy balatonfelvidéki őszi mélyszántott föld kora tavasszal, 8-10 pocoklyuk méterenként.
Eljárás a szokásos, lemérgezni az egészt a fenébe, a talajművelés megváltoztatása nem hatásos.
15328 hozzászólás
Válasz t.peti #2493. hozzászólására Szemre kicsit kevés a szalma mennyisége. Valószínűleg (távgyógyítás) nagyon gyenge a szerkezetű, könnyen elfolyó a földed - ezen is segíteni fog a biológia segítségével kialakuló morzsás szerkezet.
Talán érdemes volna legközelebb a tárcsával olyan sekélyen tarlóhántani csak, hogy még sárga maradjon a felszín, vagy szárnyaskapával szintén sekélyen húzni meg. Bedobtam egy képet korábban, hogy nézne ki egy jól hántott tarló, ha még műveljük a földet.
Sziasztok
Olvastam az aszályos fórumban folyó vitát eke vs. nem eke ügyben.
Én az idén alig szántottam, viszont az alkalmazott technológiám hagyott némi kívánnnivalót maga után.
Idei évre a következőt találtam ki, kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Kukorica és napraforgó tarlón ősszel lenne egy jó minőségű szárzúzás, majd tárcsa, kb. 8-10 cm mélyen, DD hengerrel zárva egy menetben.
Egy két hétig ezt hagynám ülepedni, aztán grubberrel csinálnám "készre".
A grubberen 12 kés van 3 méteren, minden harmadik kés lecsövezve, azaz 75 centire le tudom tenni GPS-el az őszi alapműtrágyát (valami P,K túlsúlyos komplex)
Így menne a télbe.
Tavasszal mivel és mikor érdemes hozzányúlni? Szerintem a "simítózás" ebben a helyzetben tárgytalan, sima felszínem lenne, felesleges lenne korán bolygatni.
A vetőgéppel tudok starterként tenni granulált és folyékony műtrágyát egyszerre a műtrágyacsoroszlyába, plusz még egy folyékonyat 10-20 l/ha mennyiségben a magárokba.
Így az alapműtrágya bekeverése miatt sem szükséges még egy menet.
Vessek bele, és kapjon egy preposztot, vagy legyen egy magágykészítés vetés előtt??
Minden ötletet szívesen várok!
Netparaszt! Látsz rá esélyt, hogy lesz még TR vetőmag?
Válasz Netparaszt #2492. hozzászólására8,5 Tonnás közepesen magas búza tarlója a lazitás után így nézett ki, majd egy sor tárcsa, féltárcsás vetőgéppel elvetettük és cambridge hengerrel lezártuk, faterom még tárcsázta volna mert "nem feketlik még eléggé" , "nem lesz ebből semmi, lehet majd szántani mert a sok szalmával mi lesz"
Jövőre muszáj lesz venni egy grubert aprómagvetővel, a 3 műveletet(tárcsa,vetés,henger) egy menetben megoldaná
Válasz t.peti #2490. hozzászólására Ezért volna praktikusabb több szármaradványt hagyni a felszínen, mert csökkentené a cserepesedést, hűvösebb és nedvesebb mikroklímát tartana, a laza szalma közül pedig könnyen kibújnak a növények.
A fénybogarak nálam is taroltak két hete, de úgy néz ki, mostanra megmaradnak a növények, csak kissé csipke jellegűek.
A gabona árvakelést csak közvetlenül a vetés előtt kellene megszüntetni (tetszés szerint vegyi vagy fizikai úton), hogy szinte szünet nélkül legyen élő gyökér a talajban.
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÉs még egy kérdésem lenne, a gabona árvakeléssel mi lesz ? tavasszal totálisozni kell majd ?(vetésig nem lesz bolygatva a talaj már, úgy ahogy tőled tanultam
)
Válasz Netparaszt #2488. hozzászólásáraÜdv!
Mi levetettük a keveréket(olajretek, mustár) meg is ázott kb csak ott a esett a határban, de le lett hengerezve és nagy zápor formájában jött az eső... lekeményedett a teteje elég durván, nos ahol szalmásabb ott keleget, két leveles is van(tiszta lyuka a levele a bogarak dolgoznak), de megkaparva a földet ott senyved a többi mag is nem bírja átszakítani a földet.... most ha megázni kikelne még normális mennyiségben? 18 kg/ha al sikerült elvetni, elég jól sikerült a talajmunka, nem volt bolygatva aratás után, egy lazító meg egy sor tárcsa után vetettük, nedveskés volt a föld, pedig eső nemnagyon volt, ami meg is látszik a kukoricán...
Az enyém is a földben van már javarészt, holnap még kapok egy kis zabot is. Hajdina, facélia, bíborhere, mustár, olajretek.
Remélem még idén eléri ezt a fejlettséget!
Válasz endypapa #2487. hozzászólására Fotózgassál majd szorgosan Azt mondják jön az eső, lehet esélye, hogy most már megmarad.
8 ha-ra jutott csk sajnos mag, mivel a borsó nem jött meg, és tovább nem akartam várni a vetéssel.
Mustár, olajretek, bíbor, fhere, kukorica, zab került a keverékbe, ami vetőgéppel lett tárcsázott tarlóba vetve, 15kg/ha-
Válasz Sötét Paraszt #2485. hozzászólásáraÉrtem!
Válasz emcett #2484. hozzászólásáraJa, olyan, mint a szimpla smile csak a saját fejeme hehe.
Válasz Sötét Paraszt #2482. hozzászólásáraBocsi az OFF-ért, de a mondataid végén a "hehe" az nevetést szimbolizálna???
EM-BIO
Ők is a talajélet megőrzésére törekednek.
Talán más eszközökkel, de a cél ugyanaz, mint itt egyeseknek.
„ezt a földet unokáinktól kaptuk kölcsön,” hogy vigyázzunk rá őrizzük meg vagy javítsuk az állapotát.
És hogy a Netparaszt technológia, vagy az EM-BIO technológia esetleg a riolit tufa módszer lesz hatásosabb, gazdaságosabb, azt ki-ki döntse el, és alkalmazza az újat, vagy folytassa, a jelenlegi gyakorlatot.
Mondottam volt: amikor Etyeken volt az Agrárgépsohw, eldöntöttem, hogy 5 év forgatás nélküli talajművelést végzek egy parcellán.
A környezetemben mindenki lebeszélne róla, de eddig nem sikerült.
A Fórumon javasolta Netparszt hogy „locsoljam” be egy kis EM-BIÓ-val.
120 m3 istállótrágyára tegnap kifizettem 80 liter 80 féle baktériummal rendelkező anyagot.
A kijuttatás lényege, hogy napfénymentes környezetben lehetőleg ne a tűző napon egyenletesen juttassam ki a baktériumot és hagyjam őket levegőmentes környezetben dolgozni.
Ezen baktériumok pont ellentétesen dolgoznak, mint Netparaszt baktériumai. Eddig nem volt mit összekeverni, most már van.
A 2,8 ha mind forgatás nélküli lesz.
Az egyik fele EM—BIÓ. A másik fele ALKO, vagy ……
Indulhat a „verseny”?
Mivel a 1 000 q trágya az sok 1,4 ha, valamint, ha kezelve van baktériummal, akkor kevesebb kell hektáronként, így valószínűleg a szer egy részét meghagyom, és a szója betakarítás után 30 l/ha dózissal megpermetezem és bedolgozom a talajba.
A „szaktanácsadó” szerint lehet alkalmazni talajoltásra is és növényfelületre is.
Van valakinek tapasztalata, javaslata?
Jó lenne előre okosodni.
A jobb oldali szomszéd kukoricája foltokban teljesen száraz.
A bal oldali kukorica, ha kapna a napokban csapadékot, még jó termésátlag lenne.
Válasz Netparaszt #2478. hozzászólására
Ott vannak a csöbrök előtt a kivett minták a második estbö. Az elsőbő csak az enyimbő lehetett kivenni valami maradíkot az is ottan van a kübli előtt hehe.
Oszt, hogy másnak hogyan tűnik azt nem tudom hehe.
Videjót csinálok, csak várrom hehe, hogy cseréppé süljön minden minta.
Másokk kípin se látszott, hogy valamit valaki kivett vóna, ahogyan aztat a kíp alatt írkafírkáta a prezentációjárú hehe.
Válasz Netparaszt #2477. hozzászólásáraA rozettás állapotot talán eléri, addig is takar egy keveset. 290-ért adják a magot szóval sokat nem veszítettem.
Máshová inkább valami keveréket akarok tenni mert több ideje lesz. Csak jönne már az eső.
Válasz colizoli #2479. hozzászólásáraAratás után már csak hidegben is fejlődő fűfélék, gabonák.
Állományba még ki lehet szórni bármit, csak ahhoz speciális gépre van szükség.
Válasz tri #2462. hozzászólásáraEz az öszi után öszi milyen takarónövény menne ez engem is érdekelne, mert negyed évig kopaszon vannak a tarlók.
Válasz Sötét Paraszt #2471. hozzászólására Köszönöm Sötét mester
Csak nekem tűnik úgy, hogy mindkét minta totálisan szétoszlott?
Válasz nyilasmisi1 #2470. hozzászólásáraÖntözve kibírja most, de egy hónap alatt nem fog szinte semmi tömeget hozni..
Válasz Netparaszt #2467. hozzászólásáraA beszivárgásival is régóta szemezgettünk, most megcsináltuk, holnap rakok fel róla képeket, meg ha lesz időm, akkor videót is.
Válasz papa maci #2473. hozzászólásáraLesz kis idő kapsz videót hehe.
GK Szemes napra után vetve nov.15 direktbe
250 kg N27 kapott + gyom irtás
4,1 t/ha volt
Válasz Sötét Paraszt #2472. hozzászólásáraMért is vetted ki ? Kezdett szétmállani ! Legközelebb videót !
Válasz Sötét Paraszt #2471. hozzászólásáraAz talán nem látszik, hogy a harmadikon az egyimbő ki van véve, meg az ötödiken mindegyikbő hehe.
Válasz Netparaszt #2468. hozzászólásáraNeked bármit mester (vót fél óránk hülyéskedni)hehe.
Kimentünk a 2. legszarabb fődünkre annak is a bentonit részire, a legszarabb ugyanitt a vöröskavics rész hehe.
Eső kép, balra saját szántott, jobbra nagygazda évek óta kultizott lazított, hígtrágyáva locsóót.
Második, főd közepibő találomra vett rögök hehe.
Harmadik, néhány pörc múva bal a saját hehe.
Negyedik kép az útbó vett rögök hehe.
Ötödik, 10 perc a negyedik után.
Tegnap kikelt mustárnak mennyi a túlélési esélye ekkora hőségben? Csemegekukorica kiment és gyorsan beleraktam mert szeptember 15-én megy bele az őszi mák. Öntözésre van lehetőség mert nem óriás terület. Kérdés kibírja-e a meleget?
Válasz Sötét Paraszt #2466. hozzászólásáraSötét, jogos az észrevétel, értsd kérlek "kísérletnek"
Válasz Sötét Paraszt #2466. hozzászólására Hívjuk inkább bemutatönak, ezt bármikor lehet ismételni bárkinél.
Te fel mersz tenni képet, milyen a talajod stabilitása?
Válasz Zsono #2465. hozzászólására Ez az aggregát stabilitási teszt a legegyszerűbb bemutatása a talaj érettségének. Egyéb egyszerű tesztek az esőztetési és a beszivárgási teszt, ezeket bárki ki tudja próbálni.
Milyen szépen is látszik a halott föld szénhiánya, a fakó színével.
Válasz Zsono #2465. hozzászólásáraEgy 100 mintát vetté vóna mindkét helyrő akó kísérlet közeli lett vóna hehe.
Válasz Netparaszt #2431. hozzászólásáraSzombaton Nógrádban talajmintáztunk, és két fúrás között kipróbáltunk egy kísérletet.
Mindkét palackban ugyanaz a talajtípus látható, gyakorlatilag egy dűlőút választja el a parcellákat. A baloldaliba egy 3. éve nem szántott talaj egy darabját tettük (a mintázás pillanatában is növénytakaró borította), a jobboldaliba egy folyamatosan szántott földből származó rög került.
Szépen látszik, hogy a baloldali alig esik szét, a biológiai ragasztóanyagok működnek. A jobboldali kb. 3 perc után nézett ki így, majd amikor megpróbáltuk kiszedni az üvegből, folyós masszává változott. A nem szántott darabot gond nélkül újra kézbe lehetett venni.
Bocsássatok meg a prosztó kivitelezésért, de talán ez is mutatja, hogy házilag mennyire egyszerűen kivitelezhető a dolog. Gyalogsági ásó, 2 műanyag vagy üvegpalack és némi csapvíz elég hozzá.
A következtetés? Megfelelő talajélettel tartós stabilitás érhető el a talajszerkezetben, ami így megvédi a pórusokat az összeomlástól. A jobboldali üvegben lebegő és leülepedő részecskék a legfinomabb agyagrészecskék, amelyek a tápanyagokat is megkötik - ha ezeket lemossa 1-1 nagyobb esőzés, akkor az elemeknek is búcsút inthetünk. És akkor még vegyük bele, hogy mindkét tábla egy jó 8-9%-os lejtőn helyezkedik el...
Válasz Netparaszt #2422. hozzászólására"Teszek fel képeket olyan kukoricáról, ami vetés óta 100 mm csapadékot kapott, azt is háromlevelesen, elsősorban jég formájában."
Aratás előtt láttam olyan kukoricát, amit elvert a jég.
Az árpát ki is csépelte. Nekem a szomszédban lucerna volt, annak nem tudott ártani. Távolabb kukoricánk volt, ami kapott egy keveset a jégből, és arról lett híres. hogy a fajta: Dolár, és a két köblös (1,2 ha) termése nem fért be a góréba, ami soha nem volt korábban tele.
A jég által elvert kukorica látványa siralmas volt. Betakarítás előtt ismét láttam. Két hatalmas cső kukorica szinte levél nélkül. Ha látta volna a gazdája, jég után, biztos nem hagyja meg.
A krumpli is túl él egy tavaszi fagyot. Jók ezek a növények, mert élni akarnak. Igaz nem annyira mint a gyom, de élni akarnak.
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraSzeni, a hasonlatod annyiban sántít, hogy amíg a rákkal kapcsolatos (rém)hírek eljutnak a szélesebb publikumhoz, addig a talajműveléshez kötődő információk terjedési üteme lassabb és a befogadóközönség sokkal kisebb. Egy egész társadalom él úgy, hogy fogalma sincs a talaj fontosságáról, holott a történelem számtalanszor bebizonyította, hogy az a civilizáció/kultúra/ország, amelyik elszakad a földjétől, előbb-utóbb megüti a bokáját.
Ami a zöldtrágyázást illeti: volt olyan, aki már a 70-es években is azt hirdette, hogy minél hosszabb ideig kell takarni a felszínt két haszonnövény között. Az, hogy ezek a módszerek csak most találtak termékeny talajra (khm...), más okokkal magyarázható. Ha pedig már évtizedek: a takarónövények és a nitrogénkötők jelentőségét már a rómaiak is ismerték és alkalmazták.
Az alapelvek - kevesebb bolygatás, hosszan tartó takarás, holisztikus szemlélet - századok óta változatlanok. Hogy mik a módszereink és hogyan nevezzük őket, az már részletkérdés.
Válasz Netparaszt #2446. hozzászólásáraőszi volt, őszi lesz
Válasz Kisvuk #2460. hozzászólásáraÉrdemes venni,a második művelet ára kifutja.
Válasz Mf-es #2459. hozzászólásáraAkkor 2 művelet mivel nekem nincs zt vető a grúberen, 45cm sortávolságon volna értelme a tr-nek????
Válasz Kisvuk #2457. hozzászólásáraGrúberen fent a ZT vető,és azzal.
Válasz Netparaszt #2456. hozzászólásáraÜdv!
Bocs,hogy zaklatlak de küldtem egy emailt.
Válasz Netparaszt #2456. hozzászólásáraNetparaszt a TR búzával való együtt vetését hogy oldják meg gondolok itt a 2 kg tr-t hogy lehet összekeverni pl 250 búzával,vagy két külön munka művelettel lehet megoldani?
Válasz *** HM *** #2451. hozzászólására Ezt meséld a 100% pocokkáros békésieknek
A nagytáblás területeken a lődüh miatt már csak mutatóba vannak pocokfalók, a táblaméretek miatt pedig még a megmaradtak nem hatékonyak. Fa és cserjesorok kellenének megszakítani a nagy táblákat, ahol fel tudnának szaporodni a pocokkontrollerek. Kíváncsi leszek, ki fog beáldozni területet, pedig a zöldítésbe is beszámítana.
Válasz endypapa #2443. hozzászólására"Szívesen felajánlok bemutatónak egy táblát.)
tanácsadás fejében.) 2-13ha között."
A távolság miatt a bemutató nekem nem biztos, hogy jó.
Habár ha megnézem a Siklósi várat, oda már nem távolság.
Van közelebb is bemutató tábla.
A tanácsadás az attól független mehet.
Most éppen egy KAT, NATURA, NÉT ellenőrzés van, amire ugye a termelő nem rendelkezik a beküldött talajmintáról kész jegyzőkönyvvel. De tudjuk, hogyan kell vezetni a GN-t, így nem probléma, hogy nincs két NÉT-es parcelláról kész jegyzőkönyv.
A többi szántó, meg AKG, volt és ugye ott kötelező volt, amiről a korábbi jegyzőkönyv az rendelkezésre áll.
Ez egy kicsit nem IDE illő, majd át is másoljuk egy illő topikba. Melyik is lenne jó? (KAT, NATURA, NÉT, esetleg Agrárkamara)?
Mert ugye szeretnék Kamarai szaktanácsadó lenni.
Válasz Radocz #2450. hozzászólásáraNálunk tavaly óta a madarak ugy elszaporodtak mint a fene annyi kajájuk volt hogy csak na ... azota meg a kigyéritett pockot lelö földeken éhségtöl düledezett szemmel járkálnak hogy hol bukkan fel egy-egy darab de alig van ....
Válasz Netparaszt #2449. hozzászólásáraEgy horsch(rövidtárcsa van a gépen) van a környéken(10km-re). Ősszel búzára ideérne biztosan. Tavasszal, ha szorít az idő...kérdéses. No meg egy forgóboronás kombicucc, de az itt nem játszik...gondolom...
Válasz Radocz #2450. hozzászólásáraHehe... Amikorra én kimegyek "őszi" szántásra, akkor már gyéríti. Hideg van, nem tud újra vermelni... Egyedül az 1ha-os lucernámat ették ki az egyik kaszálás után...
Válasz Radocz #2450. hozzászólásáraMi az hogy nem??
100akat lehet elvágni meg elnyomni többit meg a madarak rókák kapják el...
Válasz csoppika #2444. hozzászólására"A pockokat hogyan gyérítem a takart területen?(a kései szántás, meg a sirályok eléggé koptatják a "brigádot")"
Nekem az ősszel a lucernában voltak pockok.
Sajnos hálistennek, nem kaptam engedélyt a Radentin-re.
Tavaszra a ragadozó madarak, és az ima eltüntette őket. Igaz tettem nekik ülőfát, meg a szomszéd már évek óta madár védő, így vegyszer nélkül sem volt jelentős kártétel.
A szántás egyébként nem gyéríti őket. Ezt mondják az okosok, egy másik topikban.
Válasz csoppika #2445. hozzászólására Tárcsás vagy kapás vetőgéppel, amit nem zavar a szalma.
Rapid vagy Tume van-e a környéken?
Válasz csoppika #2444. hozzászólására Gyomirtó, rövidtárcsa.
A pockok javarésze idén is a szántott helyeken szaporodott fel, semmivel sem lesz több, vagy kevesebb a talajművelés formájától.
A pockok attól vannak sokan, hogy hatalmas egybeművelt táblák vannak és eltűntek a természetes ellenségeik.
Itt egy balatonfelvidéki őszi mélyszántott föld kora tavasszal, 8-10 pocoklyuk méterenként.
Eljárás a szokásos, lemérgezni az egészt a fenébe, a talajművelés megváltoztatása nem hatásos.
Válasz Radocz #2441. hozzászólására...és működni fog az evolúció.