Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD394.63 FtCHF435.35 FtGBP486.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Felmerült bennem 1-2 kérdés:
Mi van, ha tavaszra nem fagy el a takarónövény?
A pockokat hogyan gyérítem a takart területen?(a kései szántás, meg a sirályok eléggé koptatják a "brigádot")
"az öregeknek hogy fogom beadni, hogy ezt kellene csinálni... Na az itt a kérdés"
"öregeket meg hozd el magaddal egy nyitott napra, ahol saját szemükkel láthatják "
Ha látják akkor is azt mondanám, hogy felénk ez nem így van. Hókusz-pókusz ez.
A legrosszabb földből vegyél, vagy bérelj 5-10 évre tehetségedhez mérten.
Azon oszt azt csinálsz, amit akarsz.
Na ott már látni fogják a különbséget, és talán el is hiszik.
De inkább az esőre fogják, hogy a tieden több, vagy éppen kevesebb esett.
Attól függően, hogy mi okozott éppen bosszúságot.
Válasz Netparaszt #2433. hozzászólásáraHmm... ilyent én minden évben produkálok, mivel nincs zúzó a kombájnon, sem a portán. 1-2x végighúzom a régi agrikonos xt-3.4m tárcsámat, ami egyéni konstrukciós okokból 12 centi körül megy. Csak én utána leszántottam.
Itt van vkinek lemken solitaire, tárcsás csoroszjás, sallangok nélkül, nem tudom, mulcsba mit csinálna... Hagyományos függesztett magszekrényes nodet tárcsás kisvetőgép nem tudom, mit szólna. Esetleg lajta tárcsás vetőgép???
(Még mielőtt valaki lehurrog, 28ha a terület (ebből 4 homok, azzal kellene vmit kezdeni sürgősen), ez a "hobbim")
Válasz otis #2413. hozzászólásáraNem tudok róla, hogy jött volna levél. megnéztem a spam mappát is, hátha oda került, de abban sem volt. A személyes üzenet küldés-t használtad? Elvileg a vadmalac80(kukac)freemail.hu-ra kellett volna jönnie.
Válasz Netparaszt #2434. hozzászólásáraSzerintem sem az.
De valahol zöldíteni kellett és nem a 70-es kötöttségű agyaggal akartam kínlódni.
Kukoricát meg azért nem akarok a zt után vetni mert vadkáros és sülékeny a terület.
Átok ez a sok előírás.
Az lesz a csúcs ha a nyulak által kiritkított naprákban elkezdenek a parlagfűért büntetgetni!
Ahol nem ritkították ki ott egy szál sincs benne.
Válasz 4964 #2429. hozzászólására A felszínre zúzottnak akkor van előnye, ha van olyan direktvetőgéped, ami belehordja a magot a paplan alá és a talajod is elég jó hozzá.
Egyébként a sekélyen tárcsázott, lezárt megoldás nem rossz.
Annyira sekélyen csináld csak, hogy homogén legyen a szalma, föld keverék és legalább 70 % körüli takarás maradhasson, kb. annyi, mint a képen.
Így jó a talajkapcsolat a lebomláshoz és elegendő a takarás a hűvösebb talajhoz, vízvisszatartáshoz.
Válasz Tomi81 #2425. hozzászólására A nagy szalmából marad kb. 10-15% körül humuszosodó anyag. A mustárból nagyjából nulla, a rajta felszaporodó mikrobiális tömeg hozhat némi javuló szerkezetedést, de sok évig kell leszántogatni az érzékelhető változásig.
Az öregeket meg hozd el magaddal egy nyitott napra, ahol saját szemükkel láthatják a másféle művelésből származó előnyöket, talán elgondolkoznak.
Válasz Netparaszt #2424. hozzászólásáraHa 10 centire bekevertetem a szecskázott szalmát vagy kórót egy tárcsával, akkor az miért rosszabb mintha zúzom?
Természetesen egyből le is zárom a talajt egy hengerrel. Nem lesz fedetlen a talaj mert én 7-8-9 tonnás gabonák szalmájára gondolok nem egy 1 tonnás borsó szárára.
5 méteres tárcsára vagy hengerre keresnék valamilyen zöldtrágya vető berendezést vagy szórót. Olyan lenne az igazi amivel repcét is lehet vetni alacsony tőszámmal.
Az se lenne rossz ha nem fújná el a szél a magokat.
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraAkik ezt az utat választják,meggyőződésük,hogy ez a jobb.Még,ha nem is.És ezért nem vágjuk szét a nagy táblát.Majd te.
Válasz Netparaszt #2424. hozzászólásáraAkkor csak ragadt rám vmi
Nem tudom mennyi maradhat belőle, ennyire nem vágom a dolgokat, de ha már így kérdezed max 5-10%-ra tippelek.
Én csak csendesen olvasgatok és próbálom magamévá tenni ezeket a dolgokat. Látok benne fantáziát, de ezt otthon az öregeknek hogy fogom beadni, hogy ezt kellene csinálni... Na az itt a kérdés
Válasz Tomi81 #2423. hozzászólására Pontosan, valamint a talajban akkor növekszik csak hatékonyan a humusztartalom, ha élő gyökér van benne, a tápanyagokat is csak élő növény fogja a talajfelszín közelében tárolni a télen.
A zöldtrágyáról is írtam, 75%-os víztartalmú mustárt leszántva szerinted mennyi stabil szervesanyag marad belőle a gyökérzónában?
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraAzt itt olvasottak alapján én úgy gondolom, azért jobb zúzni és nem forgatni a zöldtrágyát,mert egyrészt a mulcsa takarja a talajt -nem szárad annyira, másrészt a gyökerek maradnak a helyükön és lazítják a talajt és serkentik a talajéletet.
De ha tévedek majd Netparaszt kijavít
Válasz Szeni #2418. hozzászólására Értem én az aggodalmad, de ez nem téma teleshopos tüdőrákgyógyszer.
Minden egyes javaslatom és példám mögött egy ember áll, aki sikeresen alkalmazza a technológiákat a keretrendszerből.
Éveket töltöttem a legfrisebb tudományos munkák olvasásával, hogy több oldalról vizsgálhassam meg a termelési folyamatok megvalósíthatóságát a klímánkon.
Egyre több ember bukkan fel nálam is, akik tőlem függetlenül kezdtek bele a változtatásba, akár 5-13 éve és olyan eredményeik vannak, hogy maguk sem hiszik el. Természetesen bolondnak nézik őket a falujukban.
Teszek fel képeket olyan kukoricáról, ami vetés óta 100 mm csapadékot kapott, azt is háromlevelesen, elsősorban jég formájában.
Konkrétan le lett nullázva, de most a környék legszebb kukoricája, 8-9 tonna várható rajta, miközben a környéken talán 3 tonna, ha nem ég ki teljesen. A különbség az 5% humusztartalom, amit a tolnai gazda hozott létre a kísérletezésével.
Egyre több ilyet fogok megosztani.
Több mint 40 gyakorlati tapasztalata és tudományos munkái segítenek a valaha jónak hitt eljárások újragondolásában.
Szóval itt már csak dönteni és tanulni kell, kételkedni felesleges.
Sziasztok.
Le lett vágva a búza a szalmája szecskázva paplanszerűen borítja a talajfelszínt. Nem lett vele csinálva semmi. Most néztem, hogy 3 hét csapadék nélküliség ellenére is nedves a talaj a szalma alatt. Na a kérdésem az lenne, hogy szerintetek a takarónövény keveréket egy ih6200-sal bele tudom-e rakni? Vagy legalább egy műveletet csináljak-e előtte?
Sajnos az első nemmindenbentökéletesentetsző élmények után nem követtem nyomon percre pontosan a gondolatok folyását, és ezért elveszítettem a fonalat, és most gyűjtöm a lelki erőt, h. előlről végigolvassam, mert engem érdekelne ez a dolog. Butaságnak tartom azt, h. valamit, ami talán jót hozhat nekünk, kapásból eldobunk, pedig még nem is ismerjük. Nem igaz, h. valakinek nem telik az idejéből, meg a pénzéből, h. egy nagyobbacska táblát ketté vágjon, és az egyik felét elkezdje így művelni, hiszen ugyanezt csináljuk állandóan a vegyszer, vetőmag, és talajmunka kísérletekkel, legalább is én ezt csinálom, és keresem, mi lenne a jobb, és úgy gondolom,h. ezt csinálja mindenki, aki egy kicsit is ért a mezőgazdasághoz, v. érteni akar hozzá, és főleg, ha ebből akar megélni hosszú távon. Már csak egy zavar így kezdésnek, h. szöges ellentétben áll több évtizedes dolgokkal, pl a zöldtrágyát zölden a talajba kell forgatni, és lezárni, h. ne száradjon el, hanem nyersen rohadjon a talajbablabla.......- ezzel szemben most a zöldtrágyázás semmit nem ér, sőt még káros, hanem hagyjuk a talaj tetején elszáradni, és pont így lesz jó....... Egy kicsit olyan íze van a dolognak, pár évtizede volt egy ilyen divat, h. mindent kineveztek rákkeltőnek. A műanyag gyerekjátékot, az élelmiszertartósítőkat, a napot, az esőt.........meg mindent, amit csak lehetett, aztán egyszer már nem volt mit kinevezni, na ekkor jött a sorba a tehéntej, és a disznózsíros kenyér. Ezen nőttünk fel, és kiderül, h. ez is rákkeltő Na ekkor gondoltam, h. ezek nem normálisok, és az sem, aki ezeket a marhaságokat elhiszi. Szóval sajnálom, h. ílyen szájízzel kell ennek a témának nekilátnom, de ettől függetlenül mégis meg akarom ismerni, és ki akarom próbálni, mert valószínűleg ebben is van valmi igazság, és hátha a mi talajunkon is megállja a helyét.
Apropo! Vegulis ide tartozhat ez a dolog is. Légnemű nitrogent, amely a talaj pórustérfogatába van bejuttatva, fel tudja venni a növény? Ugyanis van egy légnemű N-fejlesztő generátorom.
Válasz *** HM *** #2412. hozzászólásáraOff. Most jut eszembe, h. láttam az Amazon új ekéjét a kiállításon. Gondoltam, ennyi ekéből már csak össze tudnak ollózni egy normálisat.......de nem. Elég átlagosan közepesre sikeredett. Ezt már csak a reklámozó személyzet szaktudása tudta alulmúlni.
Válasz *** HM *** #2412. hozzászólásáraÁáááá, akkor az ember már a JD Amazon horsch -ban sem remélhet? Már ők sem a piaci kereslet-kínálat gazdagodás növekedés kapitalista eszméit hajkurásszák??? Már ezeket is "AZOK" irányítják, akik ellenünk vannak és ki akarnak véreztetni, földjeinket sivatagosítani, majd bekebelzni ?
Válasz Vadmalac #2411. hozzászólásáraDe igen, és már el is küldtem emilben, de ezek szerint nem kaptad meg És ezek alapján szerintem a másik levelemet sem
Na majd holnap ha gép közelébe kerülök (most mobilról írok) Megpróbálom egy másik címről! Ne haragudj, a citromél már nem először hoz kellemetlen helyzetbe! Igyekszem pótolni az elmaradásomat!
Válasz Netparaszt #2403. hozzászólásáraTe, teljesen fölhúz ez a szántás körüli összeesküvés "elmélet" léte s ténye.....
Nézzük meg jönnek elő a eke bedobásával mostanában a
JD
Amazon
és már a Horsch is!!!!
Ez is a büdös nagy kábítás része amit a rendszer csinál a többi, emberiséget kómában tartó húzással együtt valósz. .......
Fenntartják a látszatot h. a eke jövőbe mutató, s benne megmaradó szerszám.... tehát SZÜKSÉGES
folytatódjon a körforgás
olajkartell gazdagszik
gépgyártás zakatol
alkatrész fogy
gazdaság dübörög
humusz nem növekszik
műtrágyagyáros zsirosodik
tennap volt rálátásunk pár vasra 1 nagykutyánál.......
tanulságos a gépek leparkolása
a kvernyó vont eke eléggé felakaszthatatlanul napozott, barnult a rozsdátó.......
előtte kvernyó tárcsa terránó vlm prontó vlm xerion..... pár lom..... vasak, csapdák .......hehe
keveset kínozhatja
Válasz otis #2406. hozzászólásáranekem mondos pestinek h. csíp a poloska more
viszonylag jó a memóry
múlt arcait a nevekkel
a helyeket az arcokkal
+ a nevekkel
s cselekedetekkel
ezt azzal
amazt emezzel
mindent mindennel
mindenkit mindennel
stbé
megjegyzünk
1 nagy előnyöshátránya van ennek pl.
h. azt is aki amikor ahol ahogyan s miképp próbált vagy átvágott
Válasz *** HM *** #2369. hozzászólásáraEgy traktor, egy grúber (FG850-es kapával) egy rövidtárcsa, ékgyűrűs hengerrel (ezt tavasszal is lehet használni kötött talajon magágykészítésre) meg két tárcsás vetőgép, no és a permetező. Ennyi bőven elég talajt művelni. Na és sok sok pótkocsi, hogy a termést el tudjuk hordani a magtárba!
Válasz esze-lény #2399. hozzászólására Nem kell bekkelni semmit, jó közepes hozam várható az átmeneti időszakban is.
De 3-5 év után lehet garantáltan csökkenteni az inputokat, s ez a természetes talajépülési folyamathoz képest szupergyors folyamat.
Válasz Netparaszt #2397. hozzászólásáraOk ezt értem. Mekkoranak kelle lennie a humusztartalomnak h a 10 éve már nem szantott, csak fralaz, nehezkulti, vagy carrier alapmuveleseket kapott kötött talaj tavasszal ne keményedjen le? Mert szntem egy lekemenyedett, levegotlen talajban nem lesz jó termés.
Válasz esze-lény #2399. hozzászólásáraÜdv!
Le lett már írva többször is, fokozatosan kell, nem egyből fejest ugrani és úgy átállni.
Nálunk ez most kezdődött egy lazító vásárlással ill. zöldtrágya/takarónövény vetéssel(egyenlőre csak a zöldítés miatti kötelező terület, de ha működik a dolog minden búza tarlóba megy a takarónövény jövőre) és a vetésforgóban(búza-kukorica-napraforgó-búza) csak a kukorica utáni szántással, plusz próbálva lesz hogy a kukorica tarlót lazító+tárcsa kombinációval művelve hogy fog tetszeni a napraforgónak
Érdekes videó, lazább szerkezetű talajon jól működne itthon is, 13 percnél a jó kis hagyományos x tárcsával tengelyig művelve, látszik a hatása utána, mint itthon egy záporeső után őszi rozs
Válasz Netparaszt #2397. hozzászólásáraáá akkor csak 3-5 évet kell kibekkelni utánna újra indul a gazdagodás, feltéve ha addig bírja a paraszt tartalékkal. Ugye?
Válasz csoppika #2385. hozzászólására A gruberre mehet a szekrény, de előtte azért győződj meg, hogy van-e a talajod olyan állapotú, hogy direktbe vess.
Egyébként lazítás, magágy, vetés.
Válasz cimbike. #2386. hozzászólására Sokszor írtam már, de megismétlem.
Ha a jelenlegi lepusztított állapotú, talajéletben és humuszban szegény, szerkezetnélküli földekben akar valaki notillezni, annak nem lesz sikere, sem hozama.
Az egyre jobb biológiai állapotú talajban lehet notillben gondolkozni, mikor a pórusszerkezete, a talajéletből felszabaduló tápanyagok lehetővé teszik a minimális művelést és inputot.
Ekkor nem csak a gázolajon, de a műtrágyán és növényvédőszereken is megjelenik a csökkenés, a hozam pedig stabilizálódik.
Ezeket a csökkenéseket már látják itthon is a takarónövényes kultisok.
Ilyen keretben érdemes gondolkodni.
15328 hozzászólás
Válasz tri #2440. hozzászólására Még azr sem tudjuk, tavaszi vagy őszi kalászos...
Válasz csoppika #2444. hozzászólásáraAprómagot pl.facélia, olajretek, mustár, hogyan vetsz a takart földbe?
Felmerült bennem 1-2 kérdés:
Mi van, ha tavaszra nem fagy el a takarónövény?
A pockokat hogyan gyérítem a takart területen?(a kései szántás, meg a sirályok eléggé koptatják a "brigádot")
Válasz Radocz #2441. hozzászólásáraSzívesen felajánlok bemutatónak egy táblát.)
tanácsadás fejében.) 2-13ha között.
Válasz Radocz #2441. hozzászólásáraPontosan leírtad a helyzetet
Válasz Netparaszt #2431. hozzászólásáraTomi81
"az öregeknek hogy fogom beadni, hogy ezt kellene csinálni... Na az itt a kérdés"
"öregeket meg hozd el magaddal egy nyitott napra, ahol saját szemükkel láthatják "
Ha látják akkor is azt mondanám, hogy felénk ez nem így van. Hókusz-pókusz ez.
A legrosszabb földből vegyél, vagy bérelj 5-10 évre tehetségedhez mérten.
Azon oszt azt csinálsz, amit akarsz.
Na ott már látni fogják a különbséget, és talán el is hiszik.
De inkább az esőre fogják, hogy a tieden több, vagy éppen kevesebb esett.
Attól függően, hogy mi okozott éppen bosszúságot.
Zúzott kalászos tarlóba megint kalászos menne, nincs még semmi csinálva vele. Mi lenne az ajánlott műveletsor? Homok(os) talaj, eddig szántva volt.
Válasz Szeni #2415. hozzászólásárahát ja
jó nyomod
Válasz Netparaszt #2433. hozzászólásáraHmm... ilyent én minden évben produkálok, mivel nincs zúzó a kombájnon, sem a portán. 1-2x végighúzom a régi agrikonos xt-3.4m tárcsámat, ami egyéni konstrukciós okokból 12 centi körül megy. Csak én utána leszántottam.
Itt van vkinek lemken solitaire, tárcsás csoroszjás, sallangok nélkül, nem tudom, mulcsba mit csinálna... Hagyományos függesztett magszekrényes nodet tárcsás kisvetőgép nem tudom, mit szólna. Esetleg lajta tárcsás vetőgép???
(Még mielőtt valaki lehurrog, 28ha a terület (ebből 4 homok, azzal kellene vmit kezdeni sürgősen), ez a "hobbim")
Válasz 4964 #2435. hozzászólására Hát...a 70 -es kötöttségű agyag pedig meghálálna egy erős gyökeres keveréket a télen.
Válasz otis #2413. hozzászólásáraNem tudok róla, hogy jött volna levél. megnéztem a spam mappát is, hátha oda került, de abban sem volt. A személyes üzenet küldés-t használtad? Elvileg a vadmalac80(kukac)freemail.hu-ra kellett volna jönnie.
Válasz Netparaszt #2434. hozzászólásáraSzerintem sem az.
De valahol zöldíteni kellett és nem a 70-es kötöttségű agyaggal akartam kínlódni.
Kukoricát meg azért nem akarok a zt után vetni mert vadkáros és sülékeny a terület.
Átok ez a sok előírás.
Az lesz a csúcs ha a nyulak által kiritkított naprákban elkezdenek a parlagfűért büntetgetni!
Ahol nem ritkították ki ott egy szál sincs benne.
Válasz 4964 #2432. hozzászólására Gabona után őszi búza közé valami növény? Ez nem tűnik sikeres ötletnek a szokásos csapadékminták alapján.
Válasz 4964 #2429. hozzászólására A felszínre zúzottnak akkor van előnye, ha van olyan direktvetőgéped, ami belehordja a magot a paplan alá és a talajod is elég jó hozzá.
Egyébként a sekélyen tárcsázott, lezárt megoldás nem rossz.
Annyira sekélyen csináld csak, hogy homogén legyen a szalma, föld keverék és legalább 70 % körüli takarás maradhasson, kb. annyi, mint a képen.
Így jó a talajkapcsolat a lebomláshoz és elegendő a takarás a hűvösebb talajhoz, vízvisszatartáshoz.
Válasz Netparaszt #2431. hozzászólásáraA köztes növények vízfelhasználása nem kedvezőtlen ha mondjuk búzát akarok utána vetni?
Válasz Tomi81 #2425. hozzászólására A nagy szalmából marad kb. 10-15% körül humuszosodó anyag. A mustárból nagyjából nulla, a rajta felszaporodó mikrobiális tömeg hozhat némi javuló szerkezetedést, de sok évig kell leszántogatni az érzékelhető változásig.
Az öregeket meg hozd el magaddal egy nyitott napra, ahol saját szemükkel láthatják a másféle művelésből származó előnyöket, talán elgondolkoznak.
www.youtube.com/watch?v=nWXCLVCJWTU
Válasz Netparaszt #2424. hozzászólásáraHa 10 centire bekevertetem a szecskázott szalmát vagy kórót egy tárcsával, akkor az miért rosszabb mintha zúzom?
Természetesen egyből le is zárom a talajt egy hengerrel. Nem lesz fedetlen a talaj mert én 7-8-9 tonnás gabonák szalmájára gondolok nem egy 1 tonnás borsó szárára.
5 méteres tárcsára vagy hengerre keresnék valamilyen zöldtrágya vető berendezést vagy szórót. Olyan lenne az igazi amivel repcét is lehet vetni alacsony tőszámmal.
Az se lenne rossz ha nem fújná el a szél a magokat.
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraAkik ezt az utat választják,meggyőződésük,hogy ez a jobb.Még,ha nem is.És ezért nem vágjuk szét a nagy táblát.Majd te.
Válasz Netparaszt #2421. hozzászólásáraOK. Köszi.
Válasz Netparaszt #2424. hozzászólásáraAkkor csak ragadt rám vmi
Nem tudom mennyi maradhat belőle, ennyire nem vágom a dolgokat, de ha már így kérdezed max 5-10%-ra tippelek.
Én csak csendesen olvasgatok és próbálom magamévá tenni ezeket a dolgokat. Látok benne fantáziát, de ezt otthon az öregeknek hogy fogom beadni, hogy ezt kellene csinálni... Na az itt a kérdés
Válasz Tomi81 #2423. hozzászólására Pontosan, valamint a talajban akkor növekszik csak hatékonyan a humusztartalom, ha élő gyökér van benne, a tápanyagokat is csak élő növény fogja a talajfelszín közelében tárolni a télen.
A zöldtrágyáról is írtam, 75%-os víztartalmú mustárt leszántva szerinted mennyi stabil szervesanyag marad belőle a gyökérzónában?
Válasz Szeni #2418. hozzászólásáraAzt itt olvasottak alapján én úgy gondolom, azért jobb zúzni és nem forgatni a zöldtrágyát,mert egyrészt a mulcsa takarja a talajt -nem szárad annyira, másrészt a gyökerek maradnak a helyükön és lazítják a talajt és serkentik a talajéletet.
De ha tévedek majd Netparaszt kijavít
Válasz Szeni #2418. hozzászólására Értem én az aggodalmad, de ez nem téma teleshopos tüdőrákgyógyszer.
Minden egyes javaslatom és példám mögött egy ember áll, aki sikeresen alkalmazza a technológiákat a keretrendszerből.
Éveket töltöttem a legfrisebb tudományos munkák olvasásával, hogy több oldalról vizsgálhassam meg a termelési folyamatok megvalósíthatóságát a klímánkon.
Egyre több ember bukkan fel nálam is, akik tőlem függetlenül kezdtek bele a változtatásba, akár 5-13 éve és olyan eredményeik vannak, hogy maguk sem hiszik el. Természetesen bolondnak nézik őket a falujukban.
Teszek fel képeket olyan kukoricáról, ami vetés óta 100 mm csapadékot kapott, azt is háromlevelesen, elsősorban jég formájában.
Konkrétan le lett nullázva, de most a környék legszebb kukoricája, 8-9 tonna várható rajta, miközben a környéken talán 3 tonna, ha nem ég ki teljesen. A különbség az 5% humusztartalom, amit a tolnai gazda hozott létre a kísérletezésével.
Egyre több ilyet fogok megosztani.
Több mint 40 gyakorlati tapasztalata és tudományos munkái segítenek a valaha jónak hitt eljárások újragondolásában.
Szóval itt már csak dönteni és tanulni kell, kételkedni felesleges.
Válasz Szeni #2419. hozzászólására Az előadásaimon
Vagy a talajdoktoron szemelvényeket, esetleg a facebookon a talajmegújítón.
Talajmegújító Mezőgazdaság Blog
Sziasztok.
Le lett vágva a búza a szalmája szecskázva paplanszerűen borítja a talajfelszínt. Nem lett vele csinálva semmi. Most néztem, hogy 3 hét csapadék nélküliség ellenére is nedves a talaj a szalma alatt. Na a kérdésem az lenne, hogy szerintetek a takarónövény keveréket egy ih6200-sal bele tudom-e rakni? Vagy legalább egy műveletet csináljak-e előtte?
Válasz Netparaszt #2417. hozzászólásáraHol lehet olvasni erről valamilyen tömör szakmai ismertetőt?
Sajnos az első nemmindenbentökéletesentetsző élmények után nem követtem nyomon percre pontosan a gondolatok folyását, és ezért elveszítettem a fonalat, és most gyűjtöm a lelki erőt, h. előlről végigolvassam, mert engem érdekelne ez a dolog. Butaságnak tartom azt, h. valamit, ami talán jót hozhat nekünk, kapásból eldobunk, pedig még nem is ismerjük. Nem igaz, h. valakinek nem telik az idejéből, meg a pénzéből, h. egy nagyobbacska táblát ketté vágjon, és az egyik felét elkezdje így művelni, hiszen ugyanezt csináljuk állandóan a vegyszer, vetőmag, és talajmunka kísérletekkel, legalább is én ezt csinálom, és keresem, mi lenne a jobb, és úgy gondolom,h. ezt csinálja mindenki, aki egy kicsit is ért a mezőgazdasághoz, v. érteni akar hozzá, és főleg, ha ebből akar megélni hosszú távon. Már csak egy zavar így kezdésnek, h. szöges ellentétben áll több évtizedes dolgokkal, pl a zöldtrágyát zölden a talajba kell forgatni, és lezárni, h. ne száradjon el, hanem nyersen rohadjon a talajbablabla.......- ezzel szemben most a zöldtrágyázás semmit nem ér, sőt még káros, hanem hagyjuk a talaj tetején elszáradni, és pont így lesz jó....... Egy kicsit olyan íze van a dolognak, pár évtizede volt egy ilyen divat, h. mindent kineveztek rákkeltőnek. A műanyag gyerekjátékot, az élelmiszertartósítőkat, a napot, az esőt.........meg mindent, amit csak lehetett, aztán egyszer már nem volt mit kinevezni, na ekkor jött a sorba a tehéntej, és a disznózsíros kenyér. Ezen nőttünk fel, és kiderül, h. ez is rákkeltő
Na ekkor gondoltam, h. ezek nem normálisok, és az sem, aki ezeket a marhaságokat elhiszi. Szóval sajnálom, h. ílyen szájízzel kell ennek a témának nekilátnom, de ettől függetlenül mégis meg akarom ismerni, és ki akarom próbálni, mert valószínűleg ebben is van valmi igazság, és hátha a mi talajunkon is megállja a helyét.
Válasz cimbike. #2416. hozzászólására Nonemá...
Alapfokú növénybiológia, kéremszépen.
Nitrátot, ammóniumot vagy szerves, kismolekulájú nitrogénvegyületeket tudnak felvenni a növények.
Apropo! Vegulis ide tartozhat ez a dolog is. Légnemű nitrogent, amely a talaj pórustérfogatába van bejuttatva, fel tudja venni a növény? Ugyanis van egy légnemű N-fejlesztő generátorom.
Válasz *** HM *** #2412. hozzászólásáraOff. Most jut eszembe, h. láttam az Amazon új ekéjét a kiállításon. Gondoltam, ennyi ekéből már csak össze tudnak ollózni egy normálisat.......de nem.
Elég átlagosan közepesre sikeredett. Ezt már csak a reklámozó személyzet szaktudása tudta alulmúlni.
Válasz *** HM *** #2412. hozzászólásáraÁáááá, akkor az ember már a JD Amazon horsch -ban sem remélhet? Már ők sem a piaci kereslet-kínálat gazdagodás növekedés kapitalista eszméit hajkurásszák???
Már ezeket is "AZOK" irányítják, akik ellenünk vannak és ki akarnak véreztetni, földjeinket sivatagosítani, majd bekebelzni ?
Válasz Vadmalac #2411. hozzászólásáraDe igen, és már el is küldtem emilben, de ezek szerint nem kaptad meg
És ezek alapján szerintem a másik levelemet sem
Na majd holnap ha gép közelébe kerülök (most mobilról írok) Megpróbálom egy másik címről! Ne haragudj, a citromél már nem először hoz kellemetlen helyzetbe! Igyekszem pótolni az elmaradásomat!
Válasz Netparaszt #2403. hozzászólásáraTe, teljesen fölhúz ez a szántás körüli összeesküvés "elmélet" léte s ténye.....
Nézzük meg jönnek elő a eke bedobásával mostanában a
JD
Amazon
és már a Horsch is!!!!
Ez is a büdös nagy kábítás része amit a rendszer csinál a többi, emberiséget kómában tartó húzással együtt valósz. .......
Fenntartják a látszatot h. a eke jövőbe mutató, s benne megmaradó szerszám.... tehát SZÜKSÉGES
folytatódjon a körforgás
olajkartell gazdagszik
gépgyártás zakatol
alkatrész fogy
gazdaság dübörög
humusz nem növekszik
műtrágyagyáros zsirosodik
Válasz otis #2407. hozzászólásáraNem került még elő véletlenül az agrisem az udvar végéből, hogy meg tudnád mérni a papucs szélességét?
tennap volt rálátásunk pár vasra 1 nagykutyánál.......
tanulságos a gépek leparkolása
a kvernyó vont eke eléggé felakaszthatatlanul napozott, barnult a rozsdátó.......
előtte kvernyó tárcsa terránó vlm prontó vlm xerion..... pár lom..... vasak, csapdák .......hehe
keveset kínozhatja
szóval 1 5-6 millás 4es ekéből milyen humusznövelő gépsort lehet behitelezni?
Válasz otis #2406. hozzászólásáranekem mondos pestinek h. csíp a poloska more
viszonylag jó a memóry
múlt arcait a nevekkel
a helyeket az arcokkal
+ a nevekkel
s cselekedetekkel
ezt azzal
amazt emezzel
mindent mindennel
mindenkit mindennel
stbé
megjegyzünk
1 nagy előnyöshátránya van ennek pl.
h. azt is aki amikor ahol ahogyan s miképp próbált vagy átvágott
Válasz *** HM *** #2369. hozzászólásáraEgy traktor, egy grúber (FG850-es kapával
) egy rövidtárcsa, ékgyűrűs hengerrel (ezt tavasszal is lehet használni kötött talajon magágykészítésre) meg két tárcsás vetőgép, no és a permetező. Ennyi bőven elég talajt művelni. Na és sok sok pótkocsi, hogy a termést el tudjuk hordani a magtárba!
Válasz *** HM *** #2405. hozzászólásáraEzt nevezem memóriának!
Erre gondoltam egyébként, és akkor meg is fogadtam ezt a beállítási módot. Azóta már azt is elfelejtettem, hol is van!
Válasz otis #2404. hozzászólásáraTe keversz Szemisilttel nono
Max olyat írtam 2010 körül h. a leghátsó gazba kell beállítani.......
Válasz *** HM *** #2393. hozzászólásáraNehogy most vegyél már új ekét! Tőled tanultam meg ekét beállítani, és most akarsz ekét venni?
Válasz esze-lény #2399. hozzászólására Nem kell bekkelni semmit, jó közepes hozam várható az átmeneti időszakban is.
De 3-5 év után lehet garantáltan csökkenteni az inputokat, s ez a természetes talajépülési folyamathoz képest szupergyors folyamat.
Válasz Netparaszt #2397. hozzászólásáraOk ezt értem. Mekkoranak kelle lennie a humusztartalomnak h a 10 éve már nem szantott, csak fralaz, nehezkulti, vagy carrier alapmuveleseket kapott kötött talaj tavasszal ne keményedjen le? Mert szntem egy lekemenyedett, levegotlen talajban nem lesz jó termés.
Válasz esze-lény #2399. hozzászólásáraÜdv!
Le lett már írva többször is, fokozatosan kell, nem egyből fejest ugrani és úgy átállni.
Nálunk ez most kezdődött egy lazító vásárlással ill. zöldtrágya/takarónövény vetéssel(egyenlőre csak a zöldítés miatti kötelező terület, de ha működik a dolog minden búza tarlóba megy a takarónövény jövőre) és a vetésforgóban(búza-kukorica-napraforgó-búza) csak a kukorica utáni szántással, plusz próbálva lesz hogy a kukorica tarlót lazító+tárcsa kombinációval művelve hogy fog tetszeni a napraforgónak
Érdekes videó, lazább szerkezetű talajon jól működne itthon is, 13 percnél a jó kis hagyományos x tárcsával tengelyig művelve, látszik a hatása utána, mint itthon egy záporeső után
őszi rozs
Válasz Netparaszt #2397. hozzászólásáraáá akkor csak 3-5 évet kell kibekkelni utánna újra indul a gazdagodás, feltéve ha addig bírja a paraszt tartalékkal. Ugye?
Válasz csoppika #2385. hozzászólására A gruberre mehet a szekrény, de előtte azért győződj meg, hogy van-e a talajod olyan állapotú, hogy direktbe vess.
Egyébként lazítás, magágy, vetés.
Válasz cimbike. #2386. hozzászólására Sokszor írtam már, de megismétlem.
Ha a jelenlegi lepusztított állapotú, talajéletben és humuszban szegény, szerkezetnélküli földekben akar valaki notillezni, annak nem lesz sikere, sem hozama.
Az egyre jobb biológiai állapotú talajban lehet notillben gondolkozni, mikor a pórusszerkezete, a talajéletből felszabaduló tápanyagok lehetővé teszik a minimális művelést és inputot.
Ekkor nem csak a gázolajon, de a műtrágyán és növényvédőszereken is megjelenik a csökkenés, a hozam pedig stabilizálódik.
Ezeket a csökkenéseket már látják itthon is a takarónövényes kultisok.
Ilyen keretben érdemes gondolkodni.