Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD394.63 FtCHF435.35 FtGBP486.85 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Vadmalac #2345. hozzászólásáraA 750A nagyon nem szeret hagyományos szántásos művelésben dolgozni! Ismerősöknek volt, ahol ilyen helyen használták mindenhol lecserélték. Nem azért, mert nem volt jó, hanem mert sima traktoros nem tudta beállítani, márpedig egy 6 m-es vetőgéppel komoly területet lehet elbaxni rövid idő alatt is...
A vonóerőigény is nagyon művelésfüggő. A 3 m-es rapidot 80 lóerő elhúzza elmunkált magágyon, és 130 sem direktvetéskor... gondolom hasonló lehet az arány a direktvető gépekkel is.
Válasz .Feco. #2339. hozzászólásáraVagy 15 éve vett egy helybeli gazda egy 6m-es 750A-t, 6910-es JD húzta. Hogy milyen sebességgel, nem tudom. (Lala nevű fórumozó tud erről többet) Kb. 6 év után eladták, mert állítólag sokat kellett volna rákölteni. Hogy mi az igazság azt nem tudom, de lehet hogy tényleg nehéz volt húzni, végül 740A lett helyette. Ők csak hagyományos talajművelést folytattak, arra meg nem volt jó, mert a puha talajba egyszerűen belesüllyedt a gép, és úgy nézett ki utána a talaj, hogy a második sor 8-10cm-es gátakat dúrt pont az első sor fölé.
Válasz .Feco. #2339. hozzászólásáraElhiszem neked, mert saját tapasztalatom nincs, csak a hivatalos oldalon olvastam el az adatlapot. A 7800-ast ha 160 lónak veszem akkor majdnem hihető a 140 ló minimum, mondjuk sík területen hátszéllel.
Meg szabad érdeklődni, hogy a 9m-es gigantéra milyen árat kaptál?
Ha már direktvetés! Az új kedvencem:
https://youtu.be/aosIs2fTjGU
Első látásra elrettentő lehet a ferde csoroszlya, de az elv marha jó szerintem. Hogy nem marad nyitott barázda az tuti! Mellesleg az első cég, aki a weboldalán simán kiírja az árakat!
Válasz Milking #2337. hozzászólásáraEnnek a "bátyja" a Gigante ki volt állítva az agromash-en. Kértem ajánlatot a forgalmazótól a diectára, meg a gigantéra, erre meg küldtek valami forgóboronás marhaságról egy túlárazott ajánlatot. Nekik ez a direktvetés.
Meg szerintük a 6m-es gigantéhoz kevés a 180 ló, miközben a 6m-es jd750a-hoz elég a 140 is. Tömegük közel egyezik.
Szóval a hazai forgalmazóknál van még hova fejlődni.
Válasz Netparaszt #2303. hozzászólásáraNos végigszúrkáltam a földeket. A kötött részen keréknyomban csak a 2cm hegye ment bele a sorban viszont 20-25cm . A másik véglet a vakoló homok,ott keréknyom 30 és sor 60cm .
Válasz MrPoke #2334. hozzászólásáraNem láttam a földjeid, de a legtöbb gazdálkodó a saját földjét rettenetesnek tartja
Az ennyire rommá gyilkolt földre is működni fog azonban az alábbi indító recept Most tudod elindítani a javítást, a téli nedvességgel felhozott gyökér és zöldtömeg kezdi meg a biológiai lazítást a fizikai után. Takarónövény nélkül mindegy mit csinálsz, nem tudsz hatékony javulást elindítani.
Először is a mélylazítás alapvető fontosságú, minél előbb, annál jobb.
Utána készíts valamilyen eszközzel legalább 10-15 cm mély, max. 1-2 cm-s, akár kavicskemény rögökből álló "magágyat".
Ha teheted szórj ki szerves trágyát és sekélyen dolgozd be.
Még jobb volna komposztot szórnod, mindegy, milyen minőségűt ebben az esetben (a semmi biológiánál még az is jobb) a vetés előtt 10-20 T/Ha már segít szerkezetet javítani, ekkor a startert is elhagyhatod.
Legalább 4-5 alapnövényből álló keverék vetőgéppel, 2-3 cm mélységbe vetve, 20-30 kg/Ha N starterrel ha nem trágyáztál, komposztáltál. A vetés augusztus közepéig volna az optimális, van, akinél már kétlevelesek a növények a zivatarok hatására.
Sem ősszel, sem télen nincs beszántás, betárcsázás, a gyökereknek a helyükön kell maradniuk.
Tavasszal az állapottól függű gyomirtás, vetés előtt lehetőleg forgatás nélkül, minél később készíts magágyat, hogy ne álljon sokáig a megbolygatott talaj csupaszon.
Az első évben is már látni lehet minimális különbséget, 3-4 év múlva már számottevő lesz a változás.
Válasz Netparaszt #2332. hozzászólásáraA környékben 2 nagy TSZ volt. Az egyiknek jobb volt a vezetősége, jobban odafigyeltek a talajművelésre. A másikban semmi nem számított. Ősszel piros, tavasszal fehér volt a határ, akár több tonna műtrágyát szórtak, szántottak minden áron, és minden időjárási körülmények között. A mai napig ég és föld a két TSZ volt földterületei.
A földosztás óta már történt javulás a földjeinkben de még mindig messze van attól amit én jól művelhetőnek tartok. Vannak évek mikor nincs ideális időpont a talajműveléshez.
Nehéz feladat lesz legalább olyan állapotba hozni, hogy a talajmegújítás intenzíven elindulhasson. Persze egy megfelelő év sokat segítene de úgy tűnik az nem az idei. Bár szeptemberig még sok idő van elvetni a takarónövényeket.
Válasz MrPoke #2312. hozzászólására Biztosan van olyan talajállapot, még ha néhány napra is, ami optimális a művelésre.
Mélylazítással indítod a technológiát, majd gondoskodsz arról, hogy folyamatosan élő növény legyen a talajodban. A pénzes növény után mindig menjen összetett keverék, minél több szármaradvány maradjon a felszínen.
Műtrágyát is csak kis adagokban juttatod ki, ha még nincs komposztod.
Ilyet nem csináltak a TSZ idökben, de ettől tud változni a talajod.
Válasz MrPoke #2312. hozzászólására Biztosan van olyan talajállapot, még ha néhány napra is, ami optimális a művelésre.
Mélylazítással indítod a technológiát, majd gondoskodsz arról, hogy folyamatosan élő növény legyen a talajodban. A pénzes növény után mindig menjen összetett keverék, minél több szármaradvány maradjon a felszínen.
Műtrágyát is csak kis adagokban juttatod ki, ha még nincs komposztod.
Ilyet nem csináltak a TSZ idökben, de ettől tud változni a talajod.
Válasz endypapa #2324. hozzászólására Egyik vezető gépgyártó írta, hogy nincs szándékukban a direktvetés támogatása, mert a leromlott magyar földek nem alkalmasak a technológiára.
Azt egyik sem érti, hogy a minimál műveléssel lehet a talajok állapotát javítani. 22-es csapdája...
Válasz Vadmalac #2314. hozzászólására Az első videón nekem úgy tűnik, hogy a talaj felszínén gyökerekkel sűrűn átszőtt, vékony réteg táblásodik csak, a mélyben még dolgozhat szépen.
Válasz Mf-es #2315. hozzászólására Az abszolút használhatatlan, a felszíntől tömör, szerves anyag nélküli földben a TR sem tud csodát tenni.
A szomszéd földje az etalon nekem, oda most kalapáccsal nem lehet a szondát leverni, ahogy a tanult kolléga említette.
Ezért kell első lépésként mélylazítással kezdeni az elhanyagolt földeken, s utána élő gyökerekkel fenntartani a lazított állapotot.
A TR a talpak áttörésében segít, de teljes művelési mélységben betonra szilárdult, szerves anyagban szegényes földeket ő sem tudja megtörni.
Azt évek munkája a lazítás után könnyen művelhetővé tenni, de a biológia segítségével ez a folyamat megbízhatóan tervezhető.
Válasz Radocz #2325. hozzászólására Azt nem tudom, hogy Újvárisban mennyivel szántanak, de azt tudom, hogy Tolnában néhány év után 8-9-ben nyargal a traktor a grubberrel, ahol előtte egyesben szántottak.
Válasz .Szabi. #2320. hozzászólására Jó talaj attól lesz, ha elkezded segíteni a föld talajjá válását.
Magától nem lesz azzá, a mezőségi talajok kialakulásához tízezer évek kellettek az ásványi állapotból.
Most a szántóföldek a természeti katasztrófa utáni fejlődés előtt állnak.
Válasz MrPoke #2321. hozzászólására Olyan földön csináltam kertészetet, ahova az érintetlen füvesbe kalapáccsal nem tudod beleverni a vasat most.
Mellette 10 cm-re már 50 cmre nyomod bele kézzel a szondát.
Ahogy elkezdesz a biológiai, ökológiai folyamatok figyelembevételével, felhasználásával és segítségével termelni, a kialakuló talajnak nem sok köze lesz a jelenleg ismert állapothoz.
A Görbeháza felé eső területeik, már majdnem a Hortobágyi minőség.
Viszont velünk szomszédos részek ...
Amikor a 80-as években feleségem az IZZÓ-ból hazajövet sűrűn megállapította, hogy a Böszörményi határban ma is esett az eső. Elérve az Újvárosi határt már nem volt.
A másik, hogy 30 cm szántásnál ugyanaz a traktor hány literrel fogyaszt kevesebbet, mint a szomszédos Újvárosi földön?
Válasz MrPoke #2321. hozzászólásáraA 45-ös az még csak nem is kötött... nekünk 72 a legtöbb, a zöme 42 és 68 között van, és szintén van szík... ne akarj fogadni, hogy a tiétek rosszabb lenne...
Válasz .Feco. #2318. hozzászólásáraFelénk a talajok 45+ Arany féle kötöttséggel rendelkeznek, és szikes területek is megtalálhatóak. Sok gazda el is adta a földeket, inkább keresett valami művelhetőbbet.
Én örülök, hogy szerencsésebb területen gazdálkodsz, sírva rohannál el ha itt kellene földet művelned.
Válasz .Feco. #2318. hozzászólásáraMeg jó föld is kell ám a jó munkához....
Tudok neked mutatni az idén olyanokat,ahol az általad felvázolt variációk mindegyike használhatatlan......
Válasz MrPoke #2316. hozzászólására"És ráadásul ezek mind őszi vetésű tarlók. Egy kukorica tarlót kötöttebb földön nem lehetséges mélyen (20cm+) megművelni rögök nélkül."
Ez igy butaság, minden évben a területünk kb. fele kukorica, es simán húzunk rajta akar lazitot, akar topdown-t! Minden gond nélkül egyetlen lépésben készülhet akar búza magágy, akar tavaszi talaj... (Sőt fedő növény is vethető októberben is...)
Ehhez csupán két dolog kell: egy jo eszköz, meg egy jo gazda, aki tudja hogy mikor kell a kombajnt ra kuldeni a földre! Amikor csúszik mászik meg tapaszt általában 1-2 nap is elegendő, es mar más lesz a munka utana! Csak egy kis előrelátás kell..
Válasz Mf-es #2315. hozzászólásáraNem mondta senki, hogy 60-80cm-re lazítsunk! De a takarónövény is örülne, ha a legtaposottabb fölső 30cm-ben lazább lenne a talaj.
Válasz Vadmalac #2314. hozzászólásáraÉs ráadásul ezek mind őszi vetésű tarlók. Egy kukorica tarlót kötöttebb földön nem lehetséges mélyen (20cm+) megművelni rögök nélkül.
Természetesen, talajmegújítással el lehet jutni abba az állapotba. De kell olyan talajszerkezet, hogy bele lehessen vágni. (megfelelően növekedjenek a takarónövények). A kötött földbe a TR gyökere sem fog lemenni megfelelő előművelés nélkül. Jelenleg a talajszondát kalapáccsal sem tudná beleverni a földbe.
Válasz .Feco. #2310. hozzászólásáraSzerintem az is baj, hogy sokan nem akkor használják a lazítót, amikor azt kellene. Arra gondolok, hogy ha túl száraz a talaj és össze-vissza van repedezve, gyakorlatilag már magától széthullott kb. 50-100cm-es átmérőjű "rögökre", amik most még szépen mint a puzzle ott sorakoznak sima felszínnel, akkor legyen az bármilyen lazító, nem képes apróra törni ezeket a rögöket, mert azonnal kifordulnak a helyükről. Lazítani száraz talajt kell, de a szárazságnak is vannak fokozatai. Persze az optimális állapot minden talajnál más és más.
Itt van amire gondolok:
Az első videó , a másik kettő meg
A tárcsa mint elművelőt, én sem tartom jó ötletnek.
Próbálok lazítót találni a mi talajunkhoz, de a videókon laza szerkezetű talajokban húzgálják a lazítót. Ami a videón van talaj már közelít. De örülnék neki ha hasonló talajunk lenne.
Borjúfej nagyságú rögöket tarlóhántáskor tárcsával csináltak a szomszédok. Ha már picit szárazabb a föld mint most, és rámennék lazítóval borjú nagyságú rögök lennének amire ha rámegy a 6-7t-ás gép meg sem látszana rajta.
Anno a TESZ időkben 4 fejjel szántogattak a rábák, max 30cm re.
Válasz .Feco. #2310. hozzászólásáraÉs ha 3 lazítót parkoltatunk be a gazba a tanyán?
1 régi típusú késest, a soha nem lazítottak, és az évente hozzájövő hatalmas sztyeppék eketalpainak 60centin való szétrongyolására jó 90 centis magassággal......
1 terradiget szántás helyett átteleltetni vagy nemátteleltetni 30 35 40 45 centiig max.........
Meg 1 repesztőt ,........ ha az agrisem a mániátok akkor LEGYEN AZ.....
1, Nem tűnik ki, hogy mekkora a vonóerőigény, de ennek a traktornak 4-4,5 m-es lazítót úgy kellene vinni, mint a rongyot! Itt a kések a kerék középvonalában mennek, szóval késtől késig max 2 méter, ráhagyással 2,5 (bár 3 méteresnek adják el, de egy ilyen traktor gumi széléstől széléig 2,55 m, így ha tényleg 3 méteres lenne, a szélső kések a gumin kívűl, vagy a legszélében kellene, hogy eljárjanak.
2, rettentő sokat emel, teljesen fölöleges. Az mind súly, mind erő, mind üzemanyag, és mivel henger vagy mélységhatároló kerék sincs, így azt az elképesztő sűlyt a gépnek kell tartnia! Ez egy 180-200 Le-s gyengébb szerkezetű gépet, mint egy nyuszi vagy egy landíni párszáz hektáron kivégez4
3, nincs visszatömörítés! Hátul az a tárcsa ugyan elpiszkálja a talajt, de az nem tömörítés! Ha holnap kapna a föld 40 milli esőt az összes késnyom bemosódna! A kések vonalában túl laza, közötte túl tömött a talaj, ez így nem jó!
4, Még mindig visszatömörítés! Ha mondjuk 3 hét múlva szántanák a területet jó lenne így, de ezen a talajon semmilyen modern eszközt nem tudsz elmúzni, csak ekét, V tárcsát vagy ilyesmit! Semmilyen direktvető gép, semmilyen rövitárcsa, kompaktor, vagy bármi hasonló képtelen lenne rajta dolgozni! Sajnos ilyen lazítóval volt nagyon-nagyon rosz tapasztalatunk! De igazán nagyon rossz! Egy idiótasg miatt úgy elbaxtunk 150 hektár földet, csak két év múlva állt helyre! Ebből az útcából már megjöttünk...
5, ez sem nem kever, mint az olasz lazítók, sem nem repeszt, mint az Agrisem, pont a kettő között. Az első is jó bizonyos dolgokra, a másoik is, az lenne az ideális ha a gazdaságban lenne mind a kettő. Ez közötte van, hordozza mindkettő rossz tulajdonságait, és nem hordozza a jókat! Annyira nem kever, hogy könnyedén vetni lehessen utána, mindenképpen kellenek többletműveletek, az sem mindegy, hoyg mivel, de attól meg jobban forgat, hogy talajközpontú, mulcshagyó rendszerekhez jó legyen!
6, A tárcsa eltakarja a hibáit, de a közeli képen látható, hogy eléggé szaagtja a talajt! Azért ilyen a felszíne, mert előtte is megrágatták a talajt tárcsával, meg utána is tárcsa van, ha tarlón húznád borjúfej méretű görcsök maradnának sok helyen, amit tavaszig nem tudnál elmunkálni. Most is vann, csak lenn van alul, nem látszik ki! De sok a videón jól kivehető, hogy a mélyben nem omlik a föld, mert akkor nem emelne ennyit!
Válasz kacar #2300. hozzászólására Amit egyébként évtizedek szorgos munkája tett tönkre, a természetet segítve azért helyre lehet hozni lassicskán.
Fogd meg a pálcát, szúrkáld végig a sorokat, hol a legerősebb a tömörödés. Meg fogsz lepődni.
Válasz kacar #2300. hozzászólására A lazító kiváló megoldás a szőlő gyökérzetének erőteljes redukciójára, különös tekintettel a 30 cm-es mélységig terjedő, kevés csapadékot is gyűjtő sekély gyökérrendszerre. Egyúttal számtalan fertőzési gócot teremtenek a szétszaggatott gyökérhálóban, ami a szőlő teljes gyökértömegének 50%-át is kiteheti.
A TR nem okoz ilyen károkat, sem az ALKO.
Válasz Netparaszt #2294. hozzászólásáraOk köszi! Csak beagyaltam ,hogy hogyan fog ezeknek lemenni a gyökere a jó kis vályogos cuccba ami pillanatnyilag vetekszik a betonnal. + A tavalyi vizes év után nálunk sokan cincálják a lazítót a szőlőben .
Válasz *** HM *** #2290. hozzászólásáraSimbat, fralazt. Már, ha tenyleg notillezni szeretnél. A terradigek robbantjak a talajt, ellenben a fent felsorolt tipusu késeket használják a notillben is.
Eddig összejött. Olajretek 40 kg, bíbor 25kg, cirok 20kg, fehérrhere 20kg, és elvileg hétfőn egy q bosó is lesz. 11 ha búza után kéne vetnem, és tavasszal kuk menne bele. Tanács esetleg miből mennyi menjen egy ha-ra?
15328 hozzászólás
Válasz Vadmalac #2345. hozzászólásáraA 750A nagyon nem szeret hagyományos szántásos művelésben dolgozni! Ismerősöknek volt, ahol ilyen helyen használták mindenhol lecserélték. Nem azért, mert nem volt jó, hanem mert sima traktoros nem tudta beállítani, márpedig egy 6 m-es vetőgéppel komoly területet lehet elbaxni rövid idő alatt is...
A vonóerőigény is nagyon művelésfüggő. A 3 m-es rapidot 80 lóerő elhúzza elmunkált magágyon, és 130 sem direktvetéskor... gondolom hasonló lehet az arány a direktvető gépekkel is.
Válasz .Feco. #2339. hozzászólásáraVagy 15 éve vett egy helybeli gazda egy 6m-es 750A-t, 6910-es JD húzta. Hogy milyen sebességgel, nem tudom. (Lala nevű fórumozó tud erről többet) Kb. 6 év után eladták, mert állítólag sokat kellett volna rákölteni. Hogy mi az igazság azt nem tudom, de lehet hogy tényleg nehéz volt húzni, végül 740A lett helyette. Ők csak hagyományos talajművelést folytattak, arra meg nem volt jó, mert a puha talajba egyszerűen belesüllyedt a gép, és úgy nézett ki utána a talaj, hogy a második sor 8-10cm-es gátakat dúrt pont az első sor fölé.
Válasz .Feco. #2339. hozzászólásáraFőleg, hogy a 4 m változatot 135 Le húzva határeset.
Válasz .Feco. #2339. hozzászólásáraElhiszem neked, mert saját tapasztalatom nincs, csak a hivatalos oldalon olvastam el az adatlapot. A 7800-ast ha 160 lónak veszem akkor majdnem hihető a 140 ló minimum, mondjuk sík területen hátszéllel.
Meg szabad érdeklődni, hogy a 9m-es gigantéra milyen árat kaptál?
Ha már direktvetés! Az új kedvencem:
Mellesleg az első cég, aki a weboldalán simán kiírja az árakat! 
https://youtu.be/aosIs2fTjGU
Első látásra elrettentő lehet a ferde csoroszlya, de az elv marha jó szerintem. Hogy nem marad nyitott barázda az tuti!
Nagyon komoly
Josey elbújhat.
Válasz Netparaszt #2330. hozzászólásáraLehet hogy úgy van, innen nehéz megállapítani, de azért a másik kettő szimpatikusabb.
Ha időd engedi, átküldöd az ígért takarónövény összeállításokat?
Válasz Praetor #2338. hozzászólásáranéhány hete majdnem vettem egy 9 m-es gigante-ot, azüta is gondolkodom, hogy csak meg kellett vlna venni...
ausztriában láttm dolgozni 6 m-est, 7800-as JD húzta... nem tudom mennyire volt kicentizve. de a 6 m-es 750A-t tutira nem húzza 140 ló...
Válasz Milking #2337. hozzászólásáraEnnek a "bátyja" a Gigante ki volt állítva az agromash-en. Kértem ajánlatot a forgalmazótól a diectára, meg a gigantéra, erre meg küldtek valami forgóboronás marhaságról egy túlárazott ajánlatot. Nekik ez a direktvetés.
Meg szerintük a 6m-es gigantéhoz kevés a 180 ló, miközben a 6m-es jd750a-hoz elég a 140 is. Tömegük közel egyezik.
Szóval a hazai forgalmazóknál van még hova fejlődni.
140 kg vetett Apache
Válasz Netparaszt #2303. hozzászólásáraNos végigszúrkáltam a földeket. A kötött részen keréknyomban csak a 2cm hegye ment bele
a sorban viszont 20-25cm . A másik véglet a vakoló homok,ott keréknyom 30 és sor 60cm .
Válasz MrPoke #2334. hozzászólásáraNem láttam a földjeid, de a legtöbb gazdálkodó a saját földjét rettenetesnek tartja
Az ennyire rommá gyilkolt földre is működni fog azonban az alábbi indító recept Most tudod elindítani a javítást, a téli nedvességgel felhozott gyökér és zöldtömeg kezdi meg a biológiai lazítást a fizikai után. Takarónövény nélkül mindegy mit csinálsz, nem tudsz hatékony javulást elindítani.
Először is a mélylazítás alapvető fontosságú, minél előbb, annál jobb.
Utána készíts valamilyen eszközzel legalább 10-15 cm mély, max. 1-2 cm-s, akár kavicskemény rögökből álló "magágyat".
Ha teheted szórj ki szerves trágyát és sekélyen dolgozd be.
Még jobb volna komposztot szórnod, mindegy, milyen minőségűt ebben az esetben (a semmi biológiánál még az is jobb) a vetés előtt 10-20 T/Ha már segít szerkezetet javítani, ekkor a startert is elhagyhatod.
Legalább 4-5 alapnövényből álló keverék vetőgéppel, 2-3 cm mélységbe vetve, 20-30 kg/Ha N starterrel ha nem trágyáztál, komposztáltál. A vetés augusztus közepéig volna az optimális, van, akinél már kétlevelesek a növények a zivatarok hatására.
Sem ősszel, sem télen nincs beszántás, betárcsázás, a gyökereknek a helyükön kell maradniuk.
Tavasszal az állapottól függű gyomirtás, vetés előtt lehetőleg forgatás nélkül, minél később készíts magágyat, hogy ne álljon sokáig a megbolygatott talaj csupaszon.
Az első évben is már látni lehet minimális különbséget, 3-4 év múlva már számottevő lesz a változás.
Válasz Netparaszt #2332. hozzászólásáraA környékben 2 nagy TSZ volt. Az egyiknek jobb volt a vezetősége, jobban odafigyeltek a talajművelésre. A másikban semmi nem számított. Ősszel piros, tavasszal fehér volt a határ, akár több tonna műtrágyát szórtak, szántottak minden áron, és minden időjárási körülmények között. A mai napig ég és föld a két TSZ volt földterületei.
A földosztás óta már történt javulás a földjeinkben de még mindig messze van attól amit én jól művelhetőnek tartok. Vannak évek mikor nincs ideális időpont a talajműveléshez.
Nehéz feladat lesz legalább olyan állapotba hozni, hogy a talajmegújítás intenzíven elindulhasson. Persze egy megfelelő év sokat segítene de úgy tűnik az nem az idei. Bár szeptemberig még sok idő van elvetni a takarónövényeket.
Válasz MrPoke #2312. hozzászólására Biztosan van olyan talajállapot, még ha néhány napra is, ami optimális a művelésre.
Mélylazítással indítod a technológiát, majd gondoskodsz arról, hogy folyamatosan élő növény legyen a talajodban. A pénzes növény után mindig menjen összetett keverék, minél több szármaradvány maradjon a felszínen.
Műtrágyát is csak kis adagokban juttatod ki, ha még nincs komposztod.
Ilyet nem csináltak a TSZ idökben, de ettől tud változni a talajod.
Válasz MrPoke #2312. hozzászólására Biztosan van olyan talajállapot, még ha néhány napra is, ami optimális a művelésre.
Mélylazítással indítod a technológiát, majd gondoskodsz arról, hogy folyamatosan élő növény legyen a talajodban. A pénzes növény után mindig menjen összetett keverék, minél több szármaradvány maradjon a felszínen.
Műtrágyát is csak kis adagokban juttatod ki, ha még nincs komposztod.
Ilyet nem csináltak a TSZ idökben, de ettől tud változni a talajod.
Válasz endypapa #2324. hozzászólására Egyik vezető gépgyártó írta, hogy nincs szándékukban a direktvetés támogatása, mert a leromlott magyar földek nem alkalmasak a technológiára.
Azt egyik sem érti, hogy a minimál műveléssel lehet a talajok állapotát javítani. 22-es csapdája...
Válasz Vadmalac #2314. hozzászólására Az első videón nekem úgy tűnik, hogy a talaj felszínén gyökerekkel sűrűn átszőtt, vékony réteg táblásodik csak, a mélyben még dolgozhat szépen.
Válasz Mf-es #2315. hozzászólására Az abszolút használhatatlan, a felszíntől tömör, szerves anyag nélküli földben a TR sem tud csodát tenni.
A szomszéd földje az etalon nekem, oda most kalapáccsal nem lehet a szondát leverni, ahogy a tanult kolléga említette.
Ezért kell első lépésként mélylazítással kezdeni az elhanyagolt földeken, s utána élő gyökerekkel fenntartani a lazított állapotot.
A TR a talpak áttörésében segít, de teljes művelési mélységben betonra szilárdult, szerves anyagban szegényes földeket ő sem tudja megtörni.
Azt évek munkája a lazítás után könnyen művelhetővé tenni, de a biológia segítségével ez a folyamat megbízhatóan tervezhető.
Válasz Radocz #2325. hozzászólására Azt nem tudom, hogy Újvárisban mennyivel szántanak, de azt tudom, hogy Tolnában néhány év után 8-9-ben nyargal a traktor a grubberrel, ahol előtte egyesben szántottak.
Válasz .Szabi. #2320. hozzászólására Jó talaj attól lesz, ha elkezded segíteni a föld talajjá válását.
Magától nem lesz azzá, a mezőségi talajok kialakulásához tízezer évek kellettek az ásványi állapotból.
Most a szántóföldek a természeti katasztrófa utáni fejlődés előtt állnak.
Válasz MrPoke #2321. hozzászólására Olyan földön csináltam kertészetet, ahova az érintetlen füvesbe kalapáccsal nem tudod beleverni a vasat most.
Mellette 10 cm-re már 50 cmre nyomod bele kézzel a szondát.
Ahogy elkezdesz a biológiai, ökológiai folyamatok figyelembevételével, felhasználásával és segítségével termelni, a kialakuló talajnak nem sok köze lesz a jelenleg ismert állapothoz.
Válasz MrPoke #2321. hozzászólására" sírva rohannál el ha itt kellene földet művelned."
A Görbeháza felé eső területeik, már majdnem a Hortobágyi minőség.
Viszont velünk szomszédos részek ...
Amikor a 80-as években feleségem az IZZÓ-ból hazajövet sűrűn megállapította, hogy a Böszörményi határban ma is esett az eső. Elérve az Újvárosi határt már nem volt.
A másik, hogy 30 cm szántásnál ugyanaz a traktor hány literrel fogyaszt kevesebbet, mint a szomszédos Újvárosi földön?
Ma Szentlőrinc volt a program. Egy-két grúberen kívűl semmi gép nem volt, amit itt használhatnánk.(
Válasz Mf-es #2319. hozzászólásárakifagyónak pl. zab, nem kifagyónak tritikálé, rozs, őszi borsó, repce....
Válasz MrPoke #2321. hozzászólásáraA 45-ös az még csak nem is kötött... nekünk 72 a legtöbb, a zöme 42 és 68 között van, és szintén van szík... ne akarj fogadni, hogy a tiétek rosszabb lenne...
Válasz .Feco. #2318. hozzászólásáraFelénk a talajok 45+ Arany féle kötöttséggel rendelkeznek, és szikes területek is megtalálhatóak. Sok gazda el is adta a földeket, inkább keresett valami művelhetőbbet.
Én örülök, hogy szerencsésebb területen gazdálkodsz, sírva rohannál el ha itt kellene földet művelned.
Válasz .Feco. #2318. hozzászólásáraMeg jó föld is kell ám a jó munkához....
Tudok neked mutatni az idén olyanokat,ahol az általad felvázolt variációk mindegyike használhatatlan......
Válasz .Feco. #2318. hozzászólásáraOktóberbe milyen fedőnövényt vetsz??
Válasz MrPoke #2316. hozzászólására"És ráadásul ezek mind őszi vetésű tarlók. Egy kukorica tarlót kötöttebb földön nem lehetséges mélyen (20cm+) megművelni rögök nélkül."
Ez igy butaság, minden évben a területünk kb. fele kukorica, es simán húzunk rajta akar lazitot, akar topdown-t! Minden gond nélkül egyetlen lépésben készülhet akar búza magágy, akar tavaszi talaj... (Sőt fedő növény is vethető októberben is...)
Ehhez csupán két dolog kell: egy jo eszköz, meg egy jo gazda, aki tudja hogy mikor kell a kombajnt ra kuldeni a földre! Amikor csúszik mászik meg tapaszt általában 1-2 nap is elegendő, es mar más lesz a munka utana! Csak egy kis előrelátás kell..
Válasz Mf-es #2315. hozzászólásáraNem mondta senki, hogy 60-80cm-re lazítsunk! De a takarónövény is örülne, ha a legtaposottabb fölső 30cm-ben lazább lenne a talaj.
Válasz Vadmalac #2314. hozzászólásáraÉs ráadásul ezek mind őszi vetésű tarlók. Egy kukorica tarlót kötöttebb földön nem lehetséges mélyen (20cm+) megművelni rögök nélkül.
Természetesen, talajmegújítással el lehet jutni abba az állapotba. De kell olyan talajszerkezet, hogy bele lehessen vágni. (megfelelően növekedjenek a takarónövények). A kötött földbe a TR gyökere sem fog lemenni megfelelő előművelés nélkül. Jelenleg a talajszondát kalapáccsal sem tudná beleverni a földbe.
Válasz Vadmalac #2314. hozzászólásáraLazítani,a zöldtrágya gyökerével kellene.Majd Netparaszt eligazít.
Válasz .Feco. #2310. hozzászólásáraSzerintem az is baj, hogy sokan nem akkor használják a lazítót, amikor azt kellene. Arra gondolok, hogy ha túl száraz a talaj és össze-vissza van repedezve, gyakorlatilag már magától széthullott kb. 50-100cm-es átmérőjű "rögökre", amik most még szépen mint a puzzle ott sorakoznak sima felszínnel, akkor legyen az bármilyen lazító, nem képes apróra törni ezeket a rögöket, mert azonnal kifordulnak a helyükről. Lazítani száraz talajt kell, de a szárazságnak is vannak fokozatai. Persze az optimális állapot minden talajnál más és más.
, a másik kettő meg 
Itt van amire gondolok:
Az első videó
Válasz MrPoke #2309. hozzászólásáraMifelénk a 300 lovas Johnik 3 késsel "szaladgálnak"
Válasz .Feco. #2310 hozzászólásár
A tárcsa mint elművelőt, én sem tartom jó ötletnek.
Próbálok lazítót találni a mi talajunkhoz, de a videókon laza szerkezetű talajokban húzgálják a lazítót. Ami a videón van talaj már közelít. De örülnék neki ha hasonló talajunk lenne.
Borjúfej nagyságú rögöket tarlóhántáskor tárcsával csináltak a szomszédok. Ha már picit szárazabb a föld mint most, és rámennék lazítóval borjú nagyságú rögök lennének amire ha rámegy a 6-7t-ás gép meg sem látszana rajta.
Anno a TESZ időkben 4 fejjel szántogattak a rábák, max 30cm re.
Válasz .Feco. #2310. hozzászólásáraÉs ha 3 lazítót parkoltatunk be a gazba a tanyán?
1 régi típusú késest, a soha nem lazítottak, és az évente hozzájövő hatalmas sztyeppék eketalpainak 60centin való szétrongyolására jó 90 centis magassággal......
1 terradiget szántás helyett átteleltetni vagy nemátteleltetni 30 35 40 45 centiig max.........
Meg 1 repesztőt ,........ ha az agrisem a mániátok akkor LEGYEN AZ.....
Válasz MrPoke #2309. hozzászólásáraTapasztalat nincs, csak a videó alapján mondom.
1, Nem tűnik ki, hogy mekkora a vonóerőigény, de ennek a traktornak 4-4,5 m-es lazítót úgy kellene vinni, mint a rongyot! Itt a kések a kerék középvonalában mennek, szóval késtől késig max 2 méter, ráhagyással 2,5 (bár 3 méteresnek adják el, de egy ilyen traktor gumi széléstől széléig 2,55 m, így ha tényleg 3 méteres lenne, a szélső kések a gumin kívűl, vagy a legszélében kellene, hogy eljárjanak.
2, rettentő sokat emel, teljesen fölöleges. Az mind súly, mind erő, mind üzemanyag, és mivel henger vagy mélységhatároló kerék sincs, így azt az elképesztő sűlyt a gépnek kell tartnia! Ez egy 180-200 Le-s gyengébb szerkezetű gépet, mint egy nyuszi vagy egy landíni párszáz hektáron kivégez4
3, nincs visszatömörítés! Hátul az a tárcsa ugyan elpiszkálja a talajt, de az nem tömörítés! Ha holnap kapna a föld 40 milli esőt az összes késnyom bemosódna! A kések vonalában túl laza, közötte túl tömött a talaj, ez így nem jó!
4, Még mindig visszatömörítés! Ha mondjuk 3 hét múlva szántanák a területet jó lenne így, de ezen a talajon semmilyen modern eszközt nem tudsz elmúzni, csak ekét, V tárcsát vagy ilyesmit! Semmilyen direktvető gép, semmilyen rövitárcsa, kompaktor, vagy bármi hasonló képtelen lenne rajta dolgozni! Sajnos ilyen lazítóval volt nagyon-nagyon rosz tapasztalatunk! De igazán nagyon rossz! Egy idiótasg miatt úgy elbaxtunk 150 hektár földet, csak két év múlva állt helyre! Ebből az útcából már megjöttünk...
5, ez sem nem kever, mint az olasz lazítók, sem nem repeszt, mint az Agrisem, pont a kettő között. Az első is jó bizonyos dolgokra, a másoik is, az lenne az ideális ha a gazdaságban lenne mind a kettő. Ez közötte van, hordozza mindkettő rossz tulajdonságait, és nem hordozza a jókat! Annyira nem kever, hogy könnyedén vetni lehessen utána, mindenképpen kellenek többletműveletek, az sem mindegy, hoyg mivel, de attól meg jobban forgat, hogy talajközpontú, mulcshagyó rendszerekhez jó legyen!
6, A tárcsa eltakarja a hibáit, de a közeli képen látható, hogy eléggé szaagtja a talajt! Azért ilyen a felszíne, mert előtte is megrágatták a talajt tárcsával, meg utána is tárcsa van, ha tarlón húznád borjúfej méretű görcsök maradnának sok helyen, amit tavaszig nem tudnál elmunkálni. Most is vann, csak lenn van alul, nem látszik ki! De sok a videón jól kivehető, hogy a mélyben nem omlik a föld, mert akkor nem emelne ennyit!
szerintem ez nem jó.
Válasz Netparaszt #2292. hozzászólására
Magyar alternatíva. Jónak tűnik a kés kialakítás.
De kíváncsi lennék tapasztalatokra ha valakinek van.
Busa VTL-3
Válasz Netparaszt #2296. hozzászólásáraOk. Várom.
Válasz *** HM *** #2306. hozzászólásáraÉrtettem!
(De azért csak kíváncsi vagyok!)
Válasz emcett #2304. hozzászólásáraNemszabad!
Tünés aludni.
Válasz Netparaszt #2303. hozzászólásáraOksa,köszi! Alapból azt gondolom ,hogy a 2 keréknyom a legkeményebb ,de holnap ráfigyelek.
Válasz Netparaszt #2301. hozzászólásáraMeg szabad kérdezni, hogy konkrétan mit rontott el?
Válasz kacar #2300. hozzászólására Amit egyébként évtizedek szorgos munkája tett tönkre, a természetet segítve azért helyre lehet hozni lassicskán.
Fogd meg a pálcát, szúrkáld végig a sorokat, hol a legerősebb a tömörödés. Meg fogsz lepődni.
Válasz kacar #2300. hozzászólására A lazító kiváló megoldás a szőlő gyökérzetének erőteljes redukciójára, különös tekintettel a 30 cm-es mélységig terjedő, kevés csapadékot is gyűjtő sekély gyökérrendszerre. Egyúttal számtalan fertőzési gócot teremtenek a szétszaggatott gyökérhálóban, ami a szőlő teljes gyökértömegének 50%-át is kiteheti.
A TR nem okoz ilyen károkat, sem az ALKO.
Válasz Mokári Ádám #2299. hozzászólására A direktvetőmet.
Válasz Netparaszt #2294. hozzászólásáraOk köszi! Csak beagyaltam ,hogy hogyan fog ezeknek lemenni a gyökere a jó kis vályogos cuccba ami pillanatnyilag vetekszik a betonnal. + A tavalyi vizes év után nálunk sokan cincálják a lazítót a szőlőben .
Válasz Netparaszt #2292. hozzászólásáraMit kókányolt el Josey?
Válasz *** HM *** #2290. hozzászólásáraSimbat, fralazt. Már, ha tenyleg notillezni szeretnél. A terradigek robbantjak a talajt, ellenben a fent felsorolt tipusu késeket használják a notillben is.
Eddig összejött. Olajretek 40 kg, bíbor 25kg, cirok 20kg, fehérrhere 20kg, és elvileg hétfőn egy q bosó is lesz. 11 ha búza után kéne vetnem, és tavasszal kuk menne bele. Tanács esetleg miből mennyi menjen egy ha-ra?