Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.86 FtUSD396.98 FtCHF437.06 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kacar #2293. hozzászólására Pontosabban, a takarónövények mindenféle kultúrában hasznosak lehetnek, a megfelelő fajtaösszetételben és szolgáltatásokkal.
Amennyuben ismered a ternesztett növényeid élettani igényeit, fejlődési ciklusait, talaj és csapadékviszonyaid, annak megfelelően lehet összeállítani a keveréket és a szükséges technológiát.
Válasz kacar #2293. hozzászólására Nem, oda másféle szolgáltatásokra van szükség.
Ahogy nem ecsettel versz szöget, a takarónövények is egyfajta eszközök, amelyeket a szolgáltatásaiknak megfelelően kell alkalmazni.
Válasz endypapa #2291. hozzászólására Szívesen ajánlok magyar megoldásokat, de Josey csúnyán befürdetett a kókány munkájával, így nincs többé bizalmam benne.
Így az Agrisem Cultiplow, Case Eco-Till 2500 és hasonló, Yeoman féle kapával szerelt lazítót ajánlom.
Az a jó lazító, amely mögött alig látszik bármilyen zavarás a talaj felszínén, de megásva szép roppantott a talaj a művelési mélységben. Munka közben csak egy hullámot látni a vasnál a talajfelszínen.
Na olyat keress
Még mielőtt a karógyökerű takarónövényeink szétrobbantanák a talajprofilunkat itthon a szebb jövőben valamikor majd, milyen tipusú lazítóba invesztáljon a majd 1x nótillező vadparaszt ma, ebben a pillanatban ?
az Ángyán féle komposztáslás linkjét (amit IDE tett fel valaki,) szintén.
A mennyiség és a hely miatt nincs lehetőségem a komposztálásra. Ha van valakinek olyan pár száz mázsás istállótrágya kupaca, amiből komposztot fog készíteni, szívesen megnézném.
A KITE kertészetben már láttam ilyet, de Ők egy kicsit más feltételekkel rendelkeznek.
Ha kivitelezhető lesz számomra, akkor belekezdek. 1-2 ha komposzt elkészítése helyett, inkább maradjon a TEA főzés.
Válasz Netparaszt #2274. hozzászólásáraBúza után akarok takarónövényt vetni, napraforgó elé. A cél nagyjából az, mint mindenki másnak:
A talaj "lazítása" és a lazultság megőrzése vetésig, tápanyaggyűjtés, -feltárás és -raktározás.
TR már van, olajretek és mustár van egy helyi cégnél, gondoltam még bele facéliát, meg valamilyen pillangóst (pont most olvastam, hogy kötött földre vörös herét ajánlanak). Plusz arra gondoltam, hogy kellene bele olyan is, ami nem fagy ki, pl. tak. repce, meg esetleg valamilyen fűféle (talán egy kevés rozs vagy olasz perje). Végülis van aki 15-20 féle növényt vet, gondolom ettől az 5-6-tól nem megyünk a falnak, viszont azt végképp nem szeretném, hogy a TR-t elnyomja a többi (ráadásul 2 kg/ha van belőle), tehát csak szolídan. Olajretekből max. 3 kg, mustárból, tak. repcéből, facéliából és heréből 2-2-re gondoltam.
Ezt az olajretek+búza kombót meg lehet kipróbálom, csávázáskor valahogy belecsorgatjuk a retket is, a csiga meg összekeveri.
Válasz Netparaszt #2279. hozzászólásáraAz ilyen kijelentésekkel csak óvatosan, mert nehogy valaki bedobja hogy a tankönyvek szerint szántani kell, szóval aki nem így csinálja az kontár, es a nemzeti földvagyon megovasa érdekében át kell adni a földjüket a Mészáros es Mészáros Kft-nek, őket meg biztonságos szálláshelyen kell elhelyezni további döntésig...
Válasz Radocz #2270. hozzászólására A gubót rég is pengézték a csövesek, a megszilárduló tejnedvet az antik korok óta gyűjtötték felhasználásra.
Trágyával sem működik a távgyógyítás, komposztáljuk és több lesz benne a hasznos létforma.
Válasz *** HM *** #2267. hozzászólásáraNem forgatni, hogy ne gyűljön a gyommag a talajbankban és nem hagyni magot hozni.
A bürök kedveli a sok nitrátot és tömörödött talajt. Ezeken változtatva is csökken az élettere.
No meg a gyomirtó
Válasz Vadmalac #2271. hozzászólására Mustárnak és olajreteknek is hasonló hatása van búzában, mint az említett TR-nek.
Annyi a különbség, hogy a TR kitesztelve hozamfokozó az őszi tápanyaggyűjtés, kora tavaszi tápanyagleadás miatt, míg az ismeretlen olajretkes verzió csak anekdotikus tapasztalatokra épül, mint Fecóé vagy a sajátom. Nálam jól működött.
A TR a 2 kg/Ha rátával működik ismert hatással, olajreteknél sem tennék 3 kg-nál többet a gabona mellé vetőgéppel együtt vetve.
Az őszi keverékben a hereféléknek következő tavasszal lesz hatása. Ha azonnali nitrogéngyűjtésre volna szükség, akkor borsó, lóbab,csillagfürt jöhet szóba.
Határozd meg egy listában a tervezett céljaid, amire a takarónövénynek választ kell adnia, s anbak alapján összeválogatjuk a növényeket.
Válasz Vadmalac #2271. hozzászólásáraKét eve elvetettünk egy területet zoldtragyaval, de nem kelt túl jol. Mikor ossze készítettük a gabonavetogepet szezon elott kimentünk arra a táblára kipróbálni, mert közel volt a telephez. Ahol kerültünk egy párat kb. 5-6x annyi retek jott ki, mint a tábla többi részen es tökéletesen kelt a búza is. Mivel tavaszi növény volt szánva (kukorica) nem kapott semmilyen fejtragyat, megis szebb állomány volt, mint a normál búzavetesek kétszeri fejtragya utan...
Vajon ha mondjuk olajretket raknék tr helyett (az máshova van szánva) a búzához, annak is lenne valamennyi pozitív hatása?
A másik kérdés, hogy erősen kötött talajra az őszi keverékbe a pillangósok közül melyik lenne jó választás? Én bíborherére gondoltam. Fűfélékben is gondolkozom (olasz perje vagy rozs), de csak minimálisat, hogy mégis legyen benne olyan is, de ne nyomja el a többieket.
Amikor mákot termeltem az Alkaloida gyárnak, azt hallottam, hogy a gubó porja tartalmaz ópiumot, ami a mák mosásával emberi fogyasztásra alkalmas lesz.
Nem a mák, hanem a gubó tartalmazza a gyógyszernek számító ópiumot.
Kérdeztem, vagy akartam, hogy a trágya kupacomat kezeljem-e valamivel, hogy kiszóráskor több hasznos élőlény legyen benne?
Válasz Netparaszt #2265. hozzászólásáraVan 1 területünk amit csak tárcsizok jó 15 éve
1x .........2x .......3x max évente
Irgalmatlan büdösbürök tud benne kifejlődni
A traktornak inába száll a bátorsága mikor abba beköll hatolnia
No erre kérünk 1 gombvarrást.
Feltétlenül illik ide - az Élőlánc Magyarországért párt kapcsolatrendszerén keresztül olvasható magyarul:
"Közös otthonunkat büntetlenül fosztogatják, pusztítják, károsítják. Súlyos bűn, ha gyávák vagyunk a védelmére kelni! Csalódottságunk egyre nő, amint egymást követik az eredménytelen nemzetközi csúcstalálkozók. Világos, egyértelmű, és halaszthatatlan erkölcsi parancsunk van cselekedni, de nem engedelmeskedünk. Pedig megengedhetetlen, hogy bizonyos globális érdekeltségek - korántsem az általános érdekek szolgálatában – átvegyék a hatalmat, az államokat és a nemzetközi szervezeteket uralmuk alá vessék, és folytassák a teremtés szétrombolását. A népeknek és mozgalmaknak küldetésük hogy tiltakozzanak, mozgósítsanak, és békésen de konokul azonnali, célirányos, hatásos intézkedéseket követeljenek. Isten nevében kérlek benneteket, hogy védjétek meg a Földanyát!"
Ferenc pápa bolíviai beszéde, 2015. júl. 09.
A teljes szöveg: https://docs.google.com/document/d/1KZy-TO_Gyf7AYqV3V01ZQ98yibSMS4KJvpBs8jLNG90/edit
Válasz Vadmalac #2264. hozzászólására A gyomelnyomó képesség nagyobb a sűrű állománynál, de ritkábbnál viszont a zöldtömeg nagyobb.
Az általános dózisok nyári, kedvezőtlen körülmények közötti szórvavetésre vannak írva általában, ott nagy a veszteség.
Vetőgéppel, szemenkénti vetőgéppel jelentősen csökkenthető a kiszórt vetőmag mennyisége.
A teljes dózishoz képest körülbelül -25% a gabonavetőgép, -50% a szemenkénti precíziós vetés rátája.
A TR keverékekben a TR mennyisége fix, a többi összetevőt érdemes csökkenteni a kijuttatási módtól függően.
A takarónövények használatánál milyen befolyásoló tényező a vetőmagdózis? Gondolok itt arra, hogy pl. mustárból 20 kg-ot írnak sok helyen zöldtrágyaként való felhasználásra, de ugyanezt vetőmag-célra csak 7 kg-mal kell vetni. Általánosságban elmondható az összes növényre, hogy a vetőmag célú termeléshez képest kb. 2,5x akkora dózist írnak zöldtrágyaként való hasznosításhoz. A kérdés az, hogy miért? Talán nagyobb lesz a gyomelnyomó képesség? Vagy a sűrűbb állomány nagyobb zöldtömeget képez, ezzel párhuzamosan a gyökértömege is hasonlóan nagyobb lesz? Vagy egyszerűen azt feltételezik, hogy a zöldtrágya vetésnél nem optimális körülmények közé kerülnek a magok (pl. az egyik legelterjedtebb módszer, hogy gruberre felszerelt zt-szóró egységgel a henger elé szórják a magot), amiből következik, hogy várhatóan sokkal kevesebb fog kikelni, mint ha főnövényként vetik. Megmondom őszintén, én ez utóbbi felé hajlok, főleg abból kiindulva, hogy a repce pl. a maga 3,5 kg-jával milyen sűrűségre képes, ha tökéletesen kikel.
Válasz emcett #2262. hozzászólásáraMajd Netparaszt megmondja, csak azért vagyok ilyen "okos", mert ismerősöm kérdezte, mit vessen a búza, és a repce közé, és a leírtakat kaptuk válaszként.
Válasz emcett #2260. hozzászólásáraKalászos aratása, és repce vetése között túl rövid az idő, 30 - 40 nap, ez alatt nem tudnak érdemleges zöld tömeget létrehozni a takarónövények.
Válasz kis Zombi #2255. hozzászólásáraÉs ha repce megy utána? Akkor nem lesz ideje az aszályos nyárban kikelni a magoknak?
És ha kapna esőt? Kikelne? Akkor mi lenne a technológia?
Válasz kis Zombi #2257. hozzászólására Ez a hat szénforrás volna az összes?
Erre nincs külön százalék,a térfogatra számított C:N arányuk számít. A nádból keveset tennék, csak szerkezetnek, az nem nagyon bomlik.
- Vegyes ágapríték friss 30
- Nád 39
- Búza szalma 120
- Kukoricaszár 40
- Napraforgószár 40
- Vegyes falevél 60
Válasz erdifefe #2248. hozzászólásáraMit jelent, hogy nem tudta a kombájn leszecskázni rendesen ? 5 cm-nél hosszabb a szecskaméret, vagy rendre fújta a szecskázott szalmát ?
Válasz Netparaszt #2246. hozzászólásáraRákerestem, ez is pillangósvirágú, meg tele van nektárral (megkóstoltam, édes ) ezért inkább N forrásként sorolom be.
Úton, útfélen komposzt alapanyagokba botlik az ember,amikor majdhogynem hasra esik rajta, akkor érdemes felszedni :-)))
Szénás képet rakd már fel, amit nálunk készítettél
Válasz Netparaszt #2246. hozzászólásáraRákerestem, ez is pillangósvirágú, meg tele van nektárral (megkóstoltam, édes ) ezért inkább N forrásként sorolom be.
Úton, útfélen komposzt alapanyagokba botlik az ember,amikor majdhogynem hasra esik rajta, akkor érdemes felszedni :-)))
Szénás képet rakd már fel, amit nálunk készítettél
A talajmegújító technológia szerint mit érdemes vele kezdeni?
Fontos lenne, mert a trágya már meg van.
A szója utáni területre lesz kijuttatva. (melynek egyik fele sima forgatás nélküli technológia alapján lesz művelve, másik fele "Netparaszt" technológia szerint.
Azt elfelejtettem beleírni a kérdésembe hogy arra lennék kíváncsi hogy ebben a minimál talajművelési technológia keretein belül kérdezném, hogy inkább grubber vagy szárzúzó.És még annyit hogy ha búza után menne zöldtrágyakeverék akkor mi a helyzet?
Netparasztot kérdezném hogy miként csinálja ezt a minimál talajművelést,vagy próbálsz ráállni erre az egymenetben mindent csak direktvetővel technológiára?
Hadd kérdezzem meg melyiket javasolnátok inkább,ha egy búzatarlón relatíve sok szártömeg marad,amit a kombájn nemtudott leszecskázni rendesen.Egy sekély tarlóhántást gruberral,vagy inkább egy szárzúzóval végigmenni a táblán?
Nemsok tapasztalatom van egyenlőre,nemnagyon régen kezdtem el a mezőgazdasággal foglalkozni,előre is elnézést ha hülyéket kérdezek.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kis- és középvállalkozások figyelem! Új támogatási program indul")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kukoricát termesztene? Nem mindegy, hogy melyik régióban, milyen hibridhez nyúl!")
15328 hozzászólás
Válasz Vadmalac #2289. hozzászólására Átdobok egy tárolós, kifagyós, nem kifagyós javaslatot.
Válasz kacar #2293. hozzászólására Pontosabban, a takarónövények mindenféle kultúrában hasznosak lehetnek, a megfelelő fajtaösszetételben és szolgáltatásokkal.
Amennyuben ismered a ternesztett növényeid élettani igényeit, fejlődési ciklusait, talaj és csapadékviszonyaid, annak megfelelően lehet összeállítani a keveréket és a szükséges technológiát.
Válasz kacar #2293. hozzászólására Nem, oda másféle szolgáltatásokra van szükség.
Ahogy nem ecsettel versz szöget, a takarónövények is egyfajta eszközök, amelyeket a szolgáltatásaiknak megfelelően kell alkalmazni.
Válasz Netparaszt #2292. hozzászólásáraHali! Ezek állókultúrába(szőlő bodza stb.) is jók ?
Válasz endypapa #2291. hozzászólására Szívesen ajánlok magyar megoldásokat, de Josey csúnyán befürdetett a kókány munkájával, így nincs többé bizalmam benne.
Így az Agrisem Cultiplow, Case Eco-Till 2500 és hasonló, Yeoman féle kapával szerelt lazítót ajánlom.
Az a jó lazító, amely mögött alig látszik bármilyen zavarás a talaj felszínén, de megásva szép roppantott a talaj a művelési mélységben. Munka közben csak egy hullámot látni a vasnál a talajfelszínen.
Na olyat keress
Válasz *** HM *** #2290. hozzászólásáraMagától érthetődően JOSEY féle lazítót fogok/unk használni! Elvégre Magyarok vagyunk, vagy mi a szösz.
Még mielőtt a karógyökerű takarónövényeink szétrobbantanák a talajprofilunkat itthon a szebb jövőben valamikor majd, milyen tipusú lazítóba invesztáljon a majd 1x nótillező vadparaszt ma, ebben a pillanatban ?
Válasz Netparaszt #2287. hozzászólására4l Glifozát. A talajhoz nem nyúlok. Egyébként a takarónövény-összetételhez mit szólsz?
Lehet volt már belinkelve, csak én nem találkoztam vele, de mindenesetre inkább többször mint egyszer sem.
Katt a címre: Allan Savory: Hogyan tegyük zölddé a sivatagot és fordítsuk vissza a klímaváltozást
Válasz Vadmalac #2282. hozzászólására Hogyan akarod eltüntetni a takarónövényed a naőpraforgó előtt? Gyomirtás, fizikai művelés?
Válasz .Feco. #2281. hozzászólására Van benne igazság, moderáljatok...
Válasz Netparaszt #2280. hozzászólásáraOFF
Írtam emailt, nézd meg légy oly szíves, sürgős lenne.
Válasz .Feco. #2281. hozzászólásáraAzt hiszem lesz még olyan
Válasz Netparaszt #2276. hozzászólásárahttps://www.google.hu/search?q=ist%C3%A1ll%C3%B3tr%C3%A1gya+komposzt%C3%A1l%C3%A1sa&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=7ki4VZ3rNfHd7QaZiKyoAw
https://www.google.hu/search?q=ist%C3%A1ll%C3%B3tr%C3%A1gya+komposzt%C3%A1l%C3%A1sa&ie=utf-8&oe=utf-8&gws_rd=cr&ei=7ki4VZ3rNfHd7QaZiKyoAw
A 3- és 4 linket már korábban olvastam.
az Ángyán féle komposztáslás linkjét (amit IDE tett fel valaki,) szintén.
A mennyiség és a hely miatt nincs lehetőségem a komposztálásra. Ha van valakinek olyan pár száz mázsás istállótrágya kupaca, amiből komposztot fog készíteni, szívesen megnézném.
A KITE kertészetben már láttam ilyet, de Ők egy kicsit más feltételekkel rendelkeznek.
Ha kivitelezhető lesz számomra, akkor belekezdek. 1-2 ha komposzt elkészítése helyett, inkább maradjon a TEA főzés.
Válasz Netparaszt #2274. hozzászólásáraBúza után akarok takarónövényt vetni, napraforgó elé. A cél nagyjából az, mint mindenki másnak:
A talaj "lazítása" és a lazultság megőrzése vetésig, tápanyaggyűjtés, -feltárás és -raktározás.
TR már van, olajretek és mustár van egy helyi cégnél, gondoltam még bele facéliát, meg valamilyen pillangóst (pont most olvastam, hogy kötött földre vörös herét ajánlanak). Plusz arra gondoltam, hogy kellene bele olyan is, ami nem fagy ki, pl. tak. repce, meg esetleg valamilyen fűféle (talán egy kevés rozs vagy olasz perje). Végülis van aki 15-20 féle növényt vet, gondolom ettől az 5-6-tól nem megyünk a falnak, viszont azt végképp nem szeretném, hogy a TR-t elnyomja a többi (ráadásul 2 kg/ha van belőle), tehát csak szolídan. Olajretekből max. 3 kg, mustárból, tak. repcéből, facéliából és heréből 2-2-re gondoltam.
Ezt az olajretek+búza kombót meg lehet kipróbálom, csávázáskor valahogy belecsorgatjuk a retket is, a csiga meg összekeveri.
Válasz Netparaszt #2279. hozzászólásáraAz ilyen kijelentésekkel csak óvatosan, mert nehogy valaki bedobja hogy a tankönyvek szerint szántani kell, szóval aki nem így csinálja az kontár, es a nemzeti földvagyon megovasa érdekében át kell adni a földjüket a Mészáros es Mészáros Kft-nek, őket meg biztonságos szálláshelyen kell elhelyezni további döntésig...
Válasz kis Zombi #2278. hozzászólására Bedőlt a telenoros flotta, amiben voltam, most keresem a megoldást.
Válasz blink #2277. hozzászólására Tuti, én is jó néhány ilyet láttam. Ezektől hivatalosan elvenném a földet...
Válasz Netparaszt #2276. hozzászólásáraOFF
Nem tudlak felhívni, " a hívott szám átmenetileg ki van kapcsolva a forgalomból" szöveg jön.
Rosszul csináljátok, ez az igazi talajmegújító mg.
Azt hiszem ez iskolapélda...
Válasz Radocz #2270. hozzászólására A gubót rég is pengézték a csövesek, a megszilárduló tejnedvet az antik korok óta gyűjtötték felhasználásra.
Trágyával sem működik a távgyógyítás, komposztáljuk és több lesz benne a hasznos létforma.
Válasz *** HM *** #2267. hozzászólásáraNem forgatni, hogy ne gyűljön a gyommag a talajbankban és nem hagyni magot hozni.
A bürök kedveli a sok nitrátot és tömörödött talajt. Ezeken változtatva is csökken az élettere.
No meg a gyomirtó
Válasz Vadmalac #2271. hozzászólására Mustárnak és olajreteknek is hasonló hatása van búzában, mint az említett TR-nek.
Annyi a különbség, hogy a TR kitesztelve hozamfokozó az őszi tápanyaggyűjtés, kora tavaszi tápanyagleadás miatt, míg az ismeretlen olajretkes verzió csak anekdotikus tapasztalatokra épül, mint Fecóé vagy a sajátom. Nálam jól működött.
A TR a 2 kg/Ha rátával működik ismert hatással, olajreteknél sem tennék 3 kg-nál többet a gabona mellé vetőgéppel együtt vetve.
Az őszi keverékben a hereféléknek következő tavasszal lesz hatása. Ha azonnali nitrogéngyűjtésre volna szükség, akkor borsó, lóbab,csillagfürt jöhet szóba.
Határozd meg egy listában a tervezett céljaid, amire a takarónövénynek választ kell adnia, s anbak alapján összeválogatjuk a növényeket.
Válasz Vadmalac #2271. hozzászólásáraKét eve elvetettünk egy területet zoldtragyaval, de nem kelt túl jol. Mikor ossze készítettük a gabonavetogepet szezon elott kimentünk arra a táblára kipróbálni, mert közel volt a telephez. Ahol kerültünk egy párat kb. 5-6x annyi retek jott ki, mint a tábla többi részen es tökéletesen kelt a búza is. Mivel tavaszi növény volt szánva (kukorica) nem kapott semmilyen fejtragyat, megis szebb állomány volt, mint a normál búzavetesek kétszeri fejtragya utan...
Válasz Vadmalac #2271. hozzászólásáraOlyat vess ami ki is jön a földböl
Vajon ha mondjuk olajretket raknék tr helyett (az máshova van szánva) a búzához, annak is lenne valamennyi pozitív hatása?
A másik kérdés, hogy erősen kötött talajra az őszi keverékbe a pillangósok közül melyik lenne jó választás? Én bíborherére gondoltam. Fűfélékben is gondolkozom (olasz perje vagy rozs), de csak minimálisat, hogy mégis legyen benne olyan is, de ne nyomja el a többieket.
Válasz Netparaszt #2269. hozzászólásárahttp://www.origo.hu/utazas/amerika/20121120-elmenybeszamolo-a-boliviai-kokatermesztesrol.html
http://www.origo.hu/utazas/amerika/20121120-elmenybeszamolo-a-boliviai-kokatermesztesrol.html
Amikor mákot termeltem az Alkaloida gyárnak, azt hallottam, hogy a gubó porja tartalmaz ópiumot, ami a mák mosásával emberi fogyasztásra alkalmas lesz.
Nem a mák, hanem a gubó tartalmazza a gyógyszernek számító ópiumot.
Kérdeztem, vagy akartam, hogy a trágya kupacomat kezeljem-e valamivel, hogy kiszóráskor több hasznos élőlény legyen benne?
Válasz Valodi #2266. hozzászólására Rágcsál egy kis kokalevelet és máris forradalmat indít az öreg?
Válasz Netparaszt #2265. hozzászólásáraOk.
Válasz Netparaszt #2265. hozzászólásáraVan 1 területünk amit csak tárcsizok jó 15 éve
1x .........2x .......3x max évente
Irgalmatlan büdösbürök tud benne kifejlődni
A traktornak inába száll a bátorsága mikor abba beköll hatolnia
No erre kérünk 1 gombvarrást.
Feltétlenül illik ide - az Élőlánc Magyarországért párt kapcsolatrendszerén keresztül olvasható magyarul:
"Közös otthonunkat büntetlenül fosztogatják, pusztítják, károsítják. Súlyos bűn, ha gyávák vagyunk a védelmére kelni! Csalódottságunk egyre nő, amint egymást követik az eredménytelen nemzetközi csúcstalálkozók. Világos, egyértelmű, és halaszthatatlan erkölcsi parancsunk van cselekedni, de nem engedelmeskedünk. Pedig megengedhetetlen, hogy bizonyos globális érdekeltségek - korántsem az általános érdekek szolgálatában – átvegyék a hatalmat, az államokat és a nemzetközi szervezeteket uralmuk alá vessék, és folytassák a teremtés szétrombolását. A népeknek és mozgalmaknak küldetésük hogy tiltakozzanak, mozgósítsanak, és békésen de konokul azonnali, célirányos, hatásos intézkedéseket követeljenek. Isten nevében kérlek benneteket, hogy védjétek meg a Földanyát!"
Ferenc pápa bolíviai beszéde, 2015. júl. 09.
A teljes szöveg: https://docs.google.com/document/d/1KZy-TO_Gyf7AYqV3V01ZQ98yibSMS4KJvpBs8jLNG90/edit
Válasz Vadmalac #2264. hozzászólására A gyomelnyomó képesség nagyobb a sűrű állománynál, de ritkábbnál viszont a zöldtömeg nagyobb.
Az általános dózisok nyári, kedvezőtlen körülmények közötti szórvavetésre vannak írva általában, ott nagy a veszteség.
Vetőgéppel, szemenkénti vetőgéppel jelentősen csökkenthető a kiszórt vetőmag mennyisége.
A teljes dózishoz képest körülbelül -25% a gabonavetőgép, -50% a szemenkénti precíziós vetés rátája.
A TR keverékekben a TR mennyisége fix, a többi összetevőt érdemes csökkenteni a kijuttatási módtól függően.
A takarónövények használatánál milyen befolyásoló tényező a vetőmagdózis? Gondolok itt arra, hogy pl. mustárból 20 kg-ot írnak sok helyen zöldtrágyaként való felhasználásra, de ugyanezt vetőmag-célra csak 7 kg-mal kell vetni. Általánosságban elmondható az összes növényre, hogy a vetőmag célú termeléshez képest kb. 2,5x akkora dózist írnak zöldtrágyaként való hasznosításhoz. A kérdés az, hogy miért? Talán nagyobb lesz a gyomelnyomó képesség? Vagy a sűrűbb állomány nagyobb zöldtömeget képez, ezzel párhuzamosan a gyökértömege is hasonlóan nagyobb lesz? Vagy egyszerűen azt feltételezik, hogy a zöldtrágya vetésnél nem optimális körülmények közé kerülnek a magok (pl. az egyik legelterjedtebb módszer, hogy gruberre felszerelt zt-szóró egységgel a henger elé szórják a magot), amiből következik, hogy várhatóan sokkal kevesebb fog kikelni, mint ha főnövényként vetik. Megmondom őszintén, én ez utóbbi felé hajlok, főleg abból kiindulva, hogy a repce pl. a maga 3,5 kg-jával milyen sűrűségre képes, ha tökéletesen kikel.
Válasz emcett #2262. hozzászólásáraMajd Netparaszt megmondja, csak azért vagyok ilyen "okos", mert ismerősöm kérdezte, mit vessen a búza, és a repce közé, és a leírtakat kaptuk válaszként.
Válasz kis Zombi #2261. hozzászólásáraTehát ilyenkor mi a technológia?
Válasz emcett #2260. hozzászólásáraKalászos aratása, és repce vetése között túl rövid az idő, 30 - 40 nap, ez alatt nem tudnak érdemleges zöld tömeget létrehozni a takarónövények.
Válasz kis Zombi #2255. hozzászólásáraÉs ha repce megy utána? Akkor nem lesz ideje az aszályos nyárban kikelni a magoknak?
És ha kapna esőt? Kikelne? Akkor mi lenne a technológia?
Válasz kis Zombi #2257. hozzászólására Ez a hat szénforrás volna az összes?
Erre nincs külön százalék,a térfogatra számított C:N arányuk számít. A nádból keveset tennék, csak szerkezetnek, az nem nagyon bomlik.
- Vegyes ágapríték friss 30
- Nád 39
- Búza szalma 120
- Kukoricaszár 40
- Napraforgószár 40
- Vegyes falevél 60
Válasz kis Zombi #2254. hozzászólására
Nagy maradt a szecskaméret.7-8 cm es darabok
Komposztba mennének szénforrásnak :
- Vegyes ágapríték
- Nád
- Szalma
- Kukoricaszár
- Napraforgószár
- Vegyes falevél
Melyikből hány %-ot kellene rakni ? Mi lenne az optimális ?
Komposztba mennének szénforrásnak :
- Vegyes ágapríték
- Nád
- Szalma
- Kukoricaszár
- Napraforgószár
- Vegyes falevél
Melyikből hány %-ot kellene rakni ? Mi lenne az optimális ?
Válasz erdifefe #2249. hozzászólásáraKalászos után mindenképpen kellene takarónövény, kivéve ha repce megy utána.
Sokszor használjátok a zöldtrágya elnevezést, ez így nem helyes, mert azokat leforgatják, a takarónövényt, pedig nem.
Válasz erdifefe #2248. hozzászólásáraMit jelent, hogy nem tudta a kombájn leszecskázni rendesen ? 5 cm-nél hosszabb a szecskaméret, vagy rendre fújta a szecskázott szalmát ?
Válasz Netparaszt #2246. hozzászólásáraRákerestem, ez is pillangósvirágú, meg tele van nektárral (megkóstoltam, édes ) ezért inkább N forrásként sorolom be.
Úton, útfélen komposzt alapanyagokba botlik az ember,amikor majdhogynem hasra esik rajta, akkor érdemes felszedni :-)))
Szénás képet rakd már fel, amit nálunk készítettél
Válasz Netparaszt #2246. hozzászólásáraRákerestem, ez is pillangósvirágú, meg tele van nektárral (megkóstoltam, édes ) ezért inkább N forrásként sorolom be.
Úton, útfélen komposzt alapanyagokba botlik az ember,amikor majdhogynem hasra esik rajta, akkor érdemes felszedni :-)))
Szénás képet rakd már fel, amit nálunk készítettél
Anno tanították az istállótrágya kezelését.
Van belőle 500 q.
Kerestem volna a korábban tanultak leírását de egy érdekességet találtam.
http://www.agrogeo.hu/sites/default/files/docs/patents/Eljaras_istallotragyak_kezelesere_komposztalasara.pdf
http://www.agrogeo.hu/sites/default/files/docs/patents/Eljaras_istallotragyak_kezelesere_komposztalasara.pdf
A talajmegújító technológia szerint mit érdemes vele kezdeni?
Fontos lenne, mert a trágya már meg van.
A szója utáni területre lesz kijuttatva. (melynek egyik fele sima forgatás nélküli technológia alapján lesz művelve, másik fele "Netparaszt" technológia szerint.
Válasz jeka42 #2245. hozzászólásáraA mintavételet nem bíznám úgy másra, hogy nem vagyok ott.
Nekünk van három gyári mintavevőnk.
Kiviszel három embert, Te meg figyeled a kocsiból, és úgy a tuti.
Labor sok van, aki megvizsgálja.
Ha saját célra kell, akkor a Netparasztnak küldj mintát, mert Ő más technológiát használ.
Ha Terv kell, azt bármelyik szaktanácsadó "ingyen" megcsinálja neked.
Azt elfelejtettem beleírni a kérdésembe hogy arra lennék kíváncsi hogy ebben a minimál talajművelési technológia keretein belül kérdezném, hogy inkább grubber vagy szárzúzó.És még annyit hogy ha búza után menne zöldtrágyakeverék akkor mi a helyzet?
Netparasztot kérdezném hogy miként csinálja ezt a minimál talajművelést,vagy próbálsz ráállni erre az egymenetben mindent csak direktvetővel technológiára?
Hadd kérdezzem meg melyiket javasolnátok inkább,ha egy búzatarlón relatíve sok szártömeg marad,amit a kombájn nemtudott leszecskázni rendesen.Egy sekély tarlóhántást gruberral,vagy inkább egy szárzúzóval végigmenni a táblán?
Nemsok tapasztalatom van egyenlőre,nemnagyon régen kezdtem el a mezőgazdasággal foglalkozni,előre is elnézést ha hülyéket kérdezek.
Válasz jeka42 #2245. hozzászólására
Talajvizsgálat