Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.86 FtUSD396.98 FtCHF437.06 FtGBP487.09 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz kis Zombi #2244. hozzászólására Hát erre nem tudok neked pontos C:N arányt mondani, de hogy jó-e Magyarország legminőségibb kézműves komposztjába, az nem kétséges
Zöld anyagként kezeld.
Jappán akác virága vajon jó a komposztba ? Méhek veszett mód jártak rá. Egyik helyen seperték össze az udvarról, én meg nagylelkűen felajánlottam, hogy elviszem :-)) Felét kiraktam száradni, a többi ment a gilisztáknak, meg szétszórtam a kertbe.
Válasz emcett #2234. hozzászólásáraemcett, nincs általános útmutatás, de minden tanulható. A Netparaszt által bemutatott Gabe Brown 1993 óta no-tillezik, a "szerencsétlen" David Brandt (600 hektár, Ohio) 1971 óta alkalmaz szántás nélküli művelést, és '78 óta használ takarónövényeket. Róla többet itt olvashatsz angolul (azt hiszem, ő nem volt még): Soil Health Profile: David Brandt
Brandt mondta, hogy nem kell mindenkinek újból feltalálni a kereket, hanem a lehet tanulni a hozzá hasonlók kudarcaiból és sikereiből.
Van elég sok segédanyag és jó könyv, amiből az alapokat el lehet sajátítani. Ezeknek jó részét angolul írták, ezekből igyekszünk minél többet magyarítani. Kezdetnek itt van például egy remekbeszabott táblázat arról, hogy melyik takarónövény mire jó, mekkora nitrogénmennyiséget képes megkötni és mennyi zöldtömeget hoz: Takarónövények hozamai és szerepei
Válasz Pici #2238. hozzászólására A cél rendben van, mennyire sekélyen tárcsáztad? Az 5 centis elég szokott lenni ilyen célra, bekeverés megvan, rétegrend még nem kuszálódik össze.
Válasz emcett #2234. hozzászólására Igen. Nem.
Üvegházban le lehet programozni a teljes termőidényt, totálus automatizációval. A szántón az alkalmazkodás a túlélés kulcsa.
Azok a notilles ostoba amerikai parasztok sokat és folyamatosan tanulnak, kísérleteznek. Gabe mondta, ha egy évben nem hibázik két dologban, akkor nem dolgozott eleget. Az osztrák bioiskolában is két évre előre beteltek a helyek a felnőttoktatásban is, tanulni nem szégyen.
Az ismeretek átadásában tudok segíteni, amelyek alapján el tudod dönteni, mit, miért csinálj és mikor.
Persze ott is állhatok melletted segíteni a döntésekben, de a gazdaság a tiéd.
Ezért kellene megértened és megtanulnod az okszerű tevékenységek alapjait, így már felelősségteljesen dönthetsz, bízva a tudásodban.
Válasz Pici #2232. hozzászólására Fényképet csináltál róla? Nyáron a nem élő mulcs is sok nedvességet tud visszatartani, az élő növények értelemszerűen veszik ki a vizet.
A tárcsázással így most vizet spóroltál volna?
Válasz Netparaszt #2231. hozzászólásáraTehát akkor nincs egy általános technológiai iránymutatás, ami "mindig" aktuális, mert minden relatív és változó...
És mivel Te nem lehetsz ott mindig mindenhol, mi megmaradunk a tudatlanság homályában sajnos...
Válasz Pici #2232. hozzászólásáraNem értek hozzá, de feltételezem, hogy a zöldtömeg "kivette" a talajból a vizet, ezért száradt ki, a szalmás részen meg a szalma már nem, ráadásul az ún. "szalmakalap" megvédte a napsugárzástól és a felesleges párolgástól.
Tegnap tárcsáztam a tarlokat ugy gondoltam ez szükséges .... tapasztaltam olyat hogy a borsotarlomat zöld tömeg fedte mivel már ujrahajtottak a gyomok mellette buzatarlot pedig utolag zuztam szét a szalma rendet rajta tehát szép mulcs volt rajta
a zöldel boritott borso tarlo csont száraz volt a szalmával boritott meg majdnem ragadt a sártol pedig mikor tárcsáztam is 40 fok volt ....
Válasz emcett #2229. hozzászólásáraNagyon örülnék, ha a gépkereskedők is támogatnák a forgatás nélküli művelésre áttérést megfelelő tesztekkel, hogy a legkisebb talajzavarás mellett a legjobb roppantó, morzsásító hatást eredményező gépekről egyértelmű információk legyenek.
A grubber, a kések mérete, a talaj állapota kindenkinél más.
A saját tapasztalatok alapján lehet eldönteni, hogy a saját adott helyzet milyen művelést kíván a rendelkezésre álló eszközökkel.
Ha ott vagyok, meg tudom mondani a föld és a gépek alapján, mi volna a jó megoldás, de távgyógyításban csak az alapelvek megerősítése a megoldás.
Olyan fogalmat be lehet vezetni a technológiába, hogy okszerű talajművelés?
A talaj mindenkinél más, másként is fejlődik, változik a talajmegújító eljárások hatására.
A növénynek többek között megfelelően pórusos talajra van szüksége az optimális fejlődéshez. Ezért teljesen mindegynek tűnik, hogy a szétfagyott szántás, a grubber vagy a biológiai úton kialakuló, természetes pórusok biztosítják ezt a könnyen átjárható környezetet.
A lényeg, hogy a vetőmagnak jó talajkontaktja legyen és a gyökér minél kisebb ellenállással tudjon minél mélyebbre hatolni.
Művelési nedvességtartalomnál penetrométer, vagy nyolcas betonvas lenyomásával megnézzük a tömörödöttséget, 2-2.5 Mpa a határérték, vagy amíg kényelmesen be lehet tolni a vasat a földbe.
Minél mélyebbre, annál jobb, 50-60 cm már optimális.
A grubberrel is a minél kisebb forgatóhatás a kívánatos, egy jó minőségű művelésnél a szármaradványok java része a felszínen marad. Egy jó lazítónál is csak a szárak vékony csíkját lehet látni a szármaradványban, nem a feltúrt földet.
Egy jól sikerült takarónövényes tél után meg kell nézni a talajállapotot, akár kiásni egy szelvényt is és annak függvényében alkalmazni a sekély magágykészítést vagy mélyebb művelést.
A lényeg, hogy a talaj a vetés idejére megfelelően ülepedett állapotban legyen, minél kevesebb vízveszteséggel.
Válasz Mf-es #2227. hozzászólásáraBetakarítás után tarlóhántás tárcsával vagy sekélyen szárnyaskéses grúberrel, utána vetés, tavaszig úgy hagyva, tavasszal grúber, plusz töknél kombinátor és vetés? És az ősszel lekerülő növények után mi a kronológiai sorrend?
Válasz Zsono #2223. hozzászólásáraKöszönöm neked is és Sacának is az infókat, a következő napokban igyekszem átbogarászni, remélem ki tudok belőle silabizálni valamit! De ha esetleg Te tudod, hogy a talajművelési része mit takar technológiai szempontból, azt megköszönném! Tehát hogy konkrétan kuki, napra, kalászos (őszi), repce, szója, olajtök esetén a betakarítás után hogy alakulnak a munkafolyamatok...?
A No-Till Farmer kiadványa több mint 50 szántás nélkül gazdálkodó farmer technológiáját mutatja be (18 dollár nyomtatva, megpróbálom beszerezni e-bookként): What I've Learned from No-tilling
Az Ohio-i Egyetem tett közzé egy rövid, de velős anyagot arról, hogy melyik főnövény után milyen takarónövény alkalmazható (PDF): Sustainable Crop Rotations with Cover Crops
A cover crop alapmű, amit már Netparaszt is linkelt párszor - Managing Cover Crops Profitably (ingyenes, PDF): Managing Cover Crops Profitably
Egy kicsit tágabb kitekintés a talaj ökológiai szemléletű kezeléséről, rengeteg színes fotóval és esettanulmánnyal (ingyenes, PDF): Building Soils for Better Crops
No-till kézikönyv Oklahomából, amelyben szó esik a felszerelésről, a takarónövényekről és a forgatás nélküli művelés talajra és vízre gyakorolt hatásairól (ingyenes, PDF): No-till Cropping Systems Handbook
Ezeket soroltam én - szubjektíven - az alapművekhez. Ha valamelyik aspektus mélyebben érdekel, csak szólj és mutatok további olvasnivalókat
Válasz emcett #2218. hozzászólásáraemcett, milyen nyelvű könyvet keresel? Angolul elég sokat tudok ajánlani, németül is néhányat, magyar szakirodalom terén viszont cudarul állunk.
Tudtok valami szakirodalmat a forgatás nélküli talajtakaró növényes termesztéstechnológiáról? Onnantól kezdve, hogy le van aratva a tavaszi/őszi növény? Talajmunka, vetés, növényvédelem, tápanyagutánpótlás, gépek, eszközök hozzá?
Válasz Pilátus #2215. hozzászólásáraA máknak nem is kell humuszos talaj, minden .... megnő. Tavasszal valami elképesztő vályogba ültettem és gyönyörű lett. Azon a talajon még semmi sem termett meg mákon kívül. Az ég világon semmit nem adtam neki, csak vetés + gyomirtó.
Válasz Blnt123 #2206. hozzászólásáraTe mák előtt meg ne próbáld kihagyni a szántást! A gyomirtás egyik része éppen a szántás a máknál! Ebben az estben nem kell játszani... a többibe lehet és tetszik is hogy az agysejtek is dolgoznak a "földben"...
Válasz Netparaszt #2213. hozzászólásáraTavaly osszel sikerult ugy elvetnem a buzamat hogy kukoricatarlot lezuztam es egy sor tarcsara szortam mutragyaszoroval a magot felet be tudtam huzni boronaval felet nem ..... tavasszal alig latszott valami belole es arataskor meg egesz meglepodtem amit behuztam 6 tonna korul adta amit nem az olyan 4 korul.... 1 q an27 el ! Kerdes most osszel ha arpat rakok bele es nincs direkt vetogepem jobb a szoroval vetni mint inkabb 2 szer tarcsaba vetogeppel ? Meg a kukoricaszarbol lstszik vslami a szalmat meg most zuztam le rajta...
Válasz marhahajcsár #2207. hozzászólására Műtrágya nélkül már a legtöbb föld alkalmatlan termelésre, de ez még mindig kevés a termelőknek, hogy elgondolkozzanak a jövőjükön9
Válasz Radocz #2208. hozzászólására Ha a tárcsa sem megy bele, a gyökér sem fog. Talán megboronálni és fűkeverékkel bevetni, de nem láttam a földet, lehet, hogy csak a moha tud benne megnőni...
Válasz MrPoke #2209. hozzászólására Ilyen előfordulhat, akkor marad a fizikai vagy kémiai gyomirtás. Az esetleges kellemetlenségért viszont kárpótlásként megmarad a jobb talajállapot.
Fontos a korai vetés, mert a fiatal növények jobban áttelelnek.
Többször volt már szó az elfagyó takarónövényekről.
"néhány -10C éjszaka után elfagy" az elmúlt 10 évben jópár olyan év volt mikor nem volt -10 fok. Saját tapasztalat, hogy áttelelt az árva kelésű tavaszi zab. Ilyenkor mi a teendő?
Válasz Blnt123 #2206. hozzászólására" A művelt, sekély talajréteg általában átjárható a takarónövények gyökérzete számára.
Azonban a művelt talaj alatt a legtöbb esetben egy vagy több tömörödött réteg keletkezik, amelyen a növények gyökerei nehezen vagy nem tudnak áttörni. Ezen a rétegen nem szivárog át a csapadék sem megfelelő sebességgel és jelentős belvizeket tud okozni egy ilyen tömörödött réteg."
Van egy olyan területem, amit feltöltöttünk és nem lehet sem tárcsázni, sem mélylazítani.
Ebben a takarónövények tudnak majd fejlődni?
Legeltetném rjata a lovat kecskét, stb.
"Ez lenne az első ilyen téli takarónövényes parcellám, még nincs semmi tapasztalatom."
Vagyunk itt egy páran, akiknek nincs tapasztalatuk.
Válasz Netparaszt #2148. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszát! Én csak ezt a 2 hektárt szánton a többi lucerna,legelő. A tömörödöttség nagy,de így is teljesen más a talaj mint a földút túloldalán ami ugyanebbe a kategóriába tartozik. Ott tavaly a kukorica még műtrágyát sem kapott gazdaváltás miatt. Nem is lett rajta semmi 120 cm-en citromsárgán megállt a kukorica semmi cső nem volt rajta.Teljesen halott föld pedig több 10 hektár én ilyet még nem láttam. Sokat tanultam öntől köszönöm szépen!
Válasz Netparaszt #2204. hozzászólásáraFacélia és mustár van, a többit megvenném. Esetleg valami más növényt javasolnál?
Ez lenne az első ilyen téli takarónövényes parcellám, még nincs semmi tapasztalatom.
A területet a keverék vetése előtt grúberoznám majd tavaszig nem szeretnék hozzányúlni. Első sorban mák lenne a terv ha egyáltalán összejöhet,vetés előtt lúdtalpkapás kombinátorral csinálnák magágyat.
Eddig mindig szántottunk mák előtt most megpróbálnám ezt kihagyni.
Bocsánat ha sok hülyeséget hordok össze, még fiatal vagyok
:)
Sziasztok! Gabona tarlóba szeretnék magkeveréket vetni(mustár, facélia, olajretek, alexandriai here). Kérdésem az hogy mikor kellene elvetni hogy még ne hozzon magot? Mehet egyből tarlóhántás után vagy várjak vele augusztus közepéig? Illetve milyen arányt javasoltok? Tavasszal kukorica esetleg mák lenne a főnövény.
B
Válasz Peti1230 #2197. hozzászólására A talaj szerkezetesíbb lehet hosszú távú használatuktól, de kábé ennyi. Szabadon élő nitrogénkötős keverékek jobbak közülük, de forgatásos, takarónövény nélküli művelésben nem sokat segítenek a talajnak. Komposzt, ALKO, ami hasznos a talajélet felépítésében. Olvasgasd át itt az írásokat.
Válasz Netparaszt #2193. hozzászólásáraÉn csesztem el, bocsánat, nem "fajtiszta" szudánit használtak, hanem szudánifű-cirok hibridet (Sorghum bicolor x S. bicolor var. sudanese) A Lost Crops of Africa című kiadványban van erre egy kísérlet (202. oldal).
Közelebbi helyről sajnos nincsenek adataim, pontosabban Pest megyében dolgoztam egy gazdával, aki sima szudánit vetett a 7,5-es pH-jú, 200 mg/kg körüli Na-tartalmú földbe - ott keservesen ugyan, de 150 centisre meg tudott nőni a növény. Hogy cirokkal keresztezve mire képes, azt én is szeretném látni a saját szememmel.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kis- és középvállalkozások figyelem! Új támogatási program indul")
15328 hozzászólás
Válasz kis Zombi #2244. hozzászólására Hát erre nem tudok neked pontos C:N arányt mondani, de hogy jó-e Magyarország legminőségibb kézműves komposztjába, az nem kétséges
Zöld anyagként kezeld.
Sziasztok
Tudna valaki ajánlani talajmintavétellel foglalkozó céget?
Válasz Netparaszt #2241. hozzászólásáraOFF
Jappán akác virága vajon jó a komposztba ? Méhek veszett mód jártak rá. Egyik helyen seperték össze az udvarról, én meg nagylelkűen felajánlottam, hogy elviszem :-)) Felét kiraktam száradni, a többi ment a gilisztáknak, meg szétszórtam a kertbe.
Válasz Zsono #2242. hozzászólásáraKöszönöm neked is és Netparasztnak is az információkat! Igyekszem utánaolvasgatni!
Válasz emcett #2234. hozzászólásáraemcett, nincs általános útmutatás, de minden tanulható. A Netparaszt által bemutatott Gabe Brown 1993 óta no-tillezik, a "szerencsétlen" David Brandt (600 hektár, Ohio) 1971 óta alkalmaz szántás nélküli művelést, és '78 óta használ takarónövényeket. Róla többet itt olvashatsz angolul (azt hiszem, ő nem volt még): Soil Health Profile: David Brandt
Brandt mondta, hogy nem kell mindenkinek újból feltalálni a kereket, hanem a lehet tanulni a hozzá hasonlók kudarcaiból és sikereiből.
Van elég sok segédanyag és jó könyv, amiből az alapokat el lehet sajátítani. Ezeknek jó részét angolul írták, ezekből igyekszünk minél többet magyarítani. Kezdetnek itt van például egy remekbeszabott táblázat arról, hogy melyik takarónövény mire jó, mekkora nitrogénmennyiséget képes megkötni és mennyi zöldtömeget hoz: Takarónövények hozamai és szerepei
Válasz Pici #2238. hozzászólására A cél rendben van, mennyire sekélyen tárcsáztad? Az 5 centis elég szokott lenni ilyen célra, bekeverés megvan, rétegrend még nem kuszálódik össze.
Válasz colizoli #2225. hozzászólásáraRendben. A németeknél egyelőre előadásanyagok, 1-2 komolyabb írás (pl. disszertáció) és videók érhetőek el.
Előadások diaanyagai:
- Konservierende Bodenbearbeitung / Direktsaat als strategisches Element des Erosionsschutzes
- Hinweise zur pfluglosen Bodenbearbeitung im Ökologischen Landbau
- Konservierende Bodenbearbeitung und Direktsaat
Disszertáció:
- Fruchtfolgegestaltung und konservierende Bodenbearbeitung/Direktsaat – Eine pflanzenbaulich/ökonomische Analyse
Videók:
- Konservierende Bodenbearbeitung Direktsaat in Sachsen
Weboldalak:
- Landwirtschaft ohne Pflug
- OhnePflug.de
Válasz cimbike. #2228. hozzászólásáraNálam nem hoz fel semmit.Tavasszal,több mint 100 ha lett így vetve.
Válasz Netparaszt #2235. hozzászólásáraNallam is a foldel valo keveres lett volna a lenyeg illetve meg aprobbra vagni torni a szalmat ....
Válasz emcett #2234. hozzászólására Igen. Nem.
Üvegházban le lehet programozni a teljes termőidényt, totálus automatizációval. A szántón az alkalmazkodás a túlélés kulcsa.
Azok a notilles ostoba amerikai parasztok sokat és folyamatosan tanulnak, kísérleteznek. Gabe mondta, ha egy évben nem hibázik két dologban, akkor nem dolgozott eleget. Az osztrák bioiskolában is két évre előre beteltek a helyek a felnőttoktatásban is, tanulni nem szégyen.
Az ismeretek átadásában tudok segíteni, amelyek alapján el tudod dönteni, mit, miért csinálj és mikor.
Persze ott is állhatok melletted segíteni a döntésekben, de a gazdaság a tiéd.
Ezért kellene megértened és megtanulnod az okszerű tevékenységek alapjait, így már felelősségteljesen dönthetsz, bízva a tudásodban.
Válasz Pici #2232. hozzászólására Fényképet csináltál róla? Nyáron a nem élő mulcs is sok nedvességet tud visszatartani, az élő növények értelemszerűen veszik ki a vizet.
A tárcsázással így most vizet spóroltál volna?
Válasz Netparaszt #2231. hozzászólásáraTehát akkor nincs egy általános technológiai iránymutatás, ami "mindig" aktuális, mert minden relatív és változó...
És mivel Te nem lehetsz ott mindig mindenhol, mi megmaradunk a tudatlanság homályában sajnos...
Válasz Pici #2232. hozzászólásáraNem értek hozzá, de feltételezem, hogy a zöldtömeg "kivette" a talajból a vizet, ezért száradt ki, a szalmás részen meg a szalma már nem, ráadásul az ún. "szalmakalap" megvédte a napsugárzástól és a felesleges párolgástól.
Tegnap tárcsáztam a tarlokat ugy gondoltam ez szükséges .... tapasztaltam olyat hogy a borsotarlomat zöld tömeg fedte mivel már ujrahajtottak a gyomok mellette buzatarlot pedig utolag zuztam szét a szalma rendet rajta tehát szép mulcs volt rajta
a zöldel boritott borso tarlo csont száraz volt a szalmával boritott meg majdnem ragadt a sártol pedig mikor tárcsáztam is 40 fok volt ....
Válasz emcett #2229. hozzászólásáraNagyon örülnék, ha a gépkereskedők is támogatnák a forgatás nélküli művelésre áttérést megfelelő tesztekkel, hogy a legkisebb talajzavarás mellett a legjobb roppantó, morzsásító hatást eredményező gépekről egyértelmű információk legyenek.
A grubber, a kések mérete, a talaj állapota kindenkinél más.
A saját tapasztalatok alapján lehet eldönteni, hogy a saját adott helyzet milyen művelést kíván a rendelkezésre álló eszközökkel.
Ha ott vagyok, meg tudom mondani a föld és a gépek alapján, mi volna a jó megoldás, de távgyógyításban csak az alapelvek megerősítése a megoldás.
Olyan fogalmat be lehet vezetni a technológiába, hogy okszerű talajművelés?
A talaj mindenkinél más, másként is fejlődik, változik a talajmegújító eljárások hatására.
A növénynek többek között megfelelően pórusos talajra van szüksége az optimális fejlődéshez. Ezért teljesen mindegynek tűnik, hogy a szétfagyott szántás, a grubber vagy a biológiai úton kialakuló, természetes pórusok biztosítják ezt a könnyen átjárható környezetet.
A lényeg, hogy a vetőmagnak jó talajkontaktja legyen és a gyökér minél kisebb ellenállással tudjon minél mélyebbre hatolni.
Művelési nedvességtartalomnál penetrométer, vagy nyolcas betonvas lenyomásával megnézzük a tömörödöttséget, 2-2.5 Mpa a határérték, vagy amíg kényelmesen be lehet tolni a vasat a földbe.
Minél mélyebbre, annál jobb, 50-60 cm már optimális.
A grubberrel is a minél kisebb forgatóhatás a kívánatos, egy jó minőségű művelésnél a szármaradványok java része a felszínen marad. Egy jó lazítónál is csak a szárak vékony csíkját lehet látni a szármaradványban, nem a feltúrt földet.
Egy jól sikerült takarónövényes tél után meg kell nézni a talajállapotot, akár kiásni egy szelvényt is és annak függvényében alkalmazni a sekély magágykészítést vagy mélyebb művelést.
A lényeg, hogy a talaj a vetés idejére megfelelően ülepedett állapotban legyen, minél kevesebb vízveszteséggel.
Válasz Mf-es #2227. hozzászólásáraBetakarítás után tarlóhántás tárcsával vagy sekélyen szárnyaskéses grúberrel, utána vetés, tavaszig úgy hagyva, tavasszal grúber, plusz töknél kombinátor és vetés? És az ősszel lekerülő növények után mi a kronológiai sorrend?
Válasz Mf-es #2227. hozzászólásáraVetes elott gruber?? Felhozza a nyers galacsinokat.
Válasz emcett #2224. hozzászólásáraBetakarítás után zöldtrágya keverék vetése.Tavasszal vetés előtt grúber.Olajtöknek+kombinátor.
Válasz Pici #2214. hozzászólásáramiért vetsz búza után árpát?
Válasz Zsono #2219. hozzászólásáraSzia
német jöhetne nekem, mert azzal jobban elboldogulok, mint az angolal
Válasz Zsono #2223. hozzászólásáraKöszönöm neked is és Sacának is az infókat, a következő napokban igyekszem átbogarászni, remélem ki tudok belőle silabizálni valamit! De ha esetleg Te tudod, hogy a talajművelési része mit takar technológiai szempontból, azt megköszönném! Tehát hogy konkrétan kuki, napra, kalászos (őszi), repce, szója, olajtök esetén a betakarítás után hogy alakulnak a munkafolyamatok...?
Válasz emcett #2221. hozzászólásáraElég sok ingyenes van, de linkelek letölthető/megrendelhető összeállítást is.
A No-Till Farmer kiadványa több mint 50 szántás nélkül gazdálkodó farmer technológiáját mutatja be (18 dollár nyomtatva, megpróbálom beszerezni e-bookként): What I've Learned from No-tilling
Az Ohio-i Egyetem tett közzé egy rövid, de velős anyagot arról, hogy melyik főnövény után milyen takarónövény alkalmazható (PDF): Sustainable Crop Rotations with Cover Crops
Szintén Ohio-i írás: hogyan segíthetnek a takarónövények a not-illre való átállásban (ingyenes, PDF): Using Cover Crops to Convert to No-till
Ugyanaz, másik oldalról, videóval - hogyan adhatóak hozzá a takarónövények egy létező no-till rendszerhez: Adding Cover Crops to a No-Till System
A cover crop alapmű, amit már Netparaszt is linkelt párszor - Managing Cover Crops Profitably (ingyenes, PDF): Managing Cover Crops Profitably
Egy kicsit tágabb kitekintés a talaj ökológiai szemléletű kezeléséről, rengeteg színes fotóval és esettanulmánnyal (ingyenes, PDF): Building Soils for Better Crops
No-till kézikönyv Oklahomából, amelyben szó esik a felszerelésről, a takarónövényekről és a forgatás nélküli művelés talajra és vízre gyakorolt hatásairól (ingyenes, PDF): No-till Cropping Systems Handbook
Ezeket soroltam én - szubjektíven - az alapművekhez. Ha valamelyik aspektus mélyebben érdekel, csak szólj és mutatok további olvasnivalókat
Válasz emcett #2218. hozzászólásáratalajdoktor.blogspot.com
Válasz Zsono #2219. hozzászólásáraMagyar, esetleg angol!
Válasz Zsono #2219. hozzászólásáraangol erdekelne engem is
Válasz emcett #2218. hozzászólásáraemcett, milyen nyelvű könyvet keresel? Angolul elég sokat tudok ajánlani, németül is néhányat, magyar szakirodalom terén viszont cudarul állunk.
Üdv!
Tudtok valami szakirodalmat a forgatás nélküli talajtakaró növényes termesztéstechnológiáról? Onnantól kezdve, hogy le van aratva a tavaszi/őszi növény? Talajmunka, vetés, növényvédelem, tápanyagutánpótlás, gépek, eszközök hozzá?
Válasz Pilátus #2215. hozzászólásáraA máknak nem is kell humuszos talaj, minden .... megnő. Tavasszal valami elképesztő vályogba ültettem és gyönyörű lett. Azon a talajon még semmi sem termett meg mákon kívül. Az ég világon semmit nem adtam neki, csak vetés + gyomirtó.
Moderátor által módosítva: 2015-07-20 12:18:19
Válasz Pilátus #2215. hozzászólásáraVan egy kertész ismerősöm, TopDown-al csinált talajba vetett mákot.Azt mondta,nagyon jó lett.
Válasz Blnt123 #2206. hozzászólásáraTe mák előtt meg ne próbáld kihagyni a szántást! A gyomirtás egyik része éppen a szántás a máknál! Ebben az estben nem kell játszani... a többibe lehet és tetszik is hogy az agysejtek is dolgoznak a "földben"...
Válasz Netparaszt #2213. hozzászólásáraTavaly osszel sikerult ugy elvetnem a buzamat hogy kukoricatarlot lezuztam es egy sor tarcsara szortam mutragyaszoroval a magot felet be tudtam huzni boronaval felet nem ..... tavasszal alig latszott valami belole es arataskor meg egesz meglepodtem amit behuztam 6 tonna korul adta amit nem az olyan 4 korul.... 1 q an27 el ! Kerdes most osszel ha arpat rakok bele es nincs direkt vetogepem jobb a szoroval vetni mint inkabb 2 szer tarcsaba vetogeppel ? Meg a kukoricaszarbol lstszik vslami a szalmat meg most zuztam le rajta...
Válasz marhahajcsár #2207. hozzászólására Műtrágya nélkül már a legtöbb föld alkalmatlan termelésre, de ez még mindig kevés a termelőknek, hogy elgondolkozzanak a jövőjükön
9
Válasz Radocz #2208. hozzászólására Ha a tárcsa sem megy bele, a gyökér sem fog. Talán megboronálni és fűkeverékkel bevetni, de nem láttam a földet, lehet, hogy csak a moha tud benne megnőni...
Tillage Radish elfogyott, de hozok be újat, ha összeáll legalább egy raklapnyi.
Köszönöm mindenkinek a bizalmat.
Válasz MrPoke #2209. hozzászólására Ilyen előfordulhat, akkor marad a fizikai vagy kémiai gyomirtás. Az esetleges kellemetlenségért viszont kárpótlásként megmarad a jobb talajállapot.
Fontos a korai vetés, mert a fiatal növények jobban áttelelnek.
Többször volt már szó az elfagyó takarónövényekről.
"néhány -10C éjszaka után elfagy" az elmúlt 10 évben jópár olyan év volt mikor nem volt -10 fok. Saját tapasztalat, hogy áttelelt az árva kelésű tavaszi zab. Ilyenkor mi a teendő?
Válasz Blnt123 #2206. hozzászólására" A művelt, sekély talajréteg általában átjárható a takarónövények gyökérzete számára.
Azonban a művelt talaj alatt a legtöbb esetben egy vagy több tömörödött réteg keletkezik, amelyen a növények gyökerei nehezen vagy nem tudnak áttörni. Ezen a rétegen nem szivárog át a csapadék sem megfelelő sebességgel és jelentős belvizeket tud okozni egy ilyen tömörödött réteg."
Van egy olyan területem, amit feltöltöttünk és nem lehet sem tárcsázni, sem mélylazítani.
Ebben a takarónövények tudnak majd fejlődni?
Legeltetném rjata a lovat kecskét, stb.
"Ez lenne az első ilyen téli takarónövényes parcellám, még nincs semmi tapasztalatom."
Vagyunk itt egy páran, akiknek nincs tapasztalatuk.
Válasz Netparaszt #2148. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszát! Én csak ezt a 2 hektárt szánton a többi lucerna,legelő. A tömörödöttség nagy,de így is teljesen más a talaj mint a földút túloldalán ami ugyanebbe a kategóriába tartozik. Ott tavaly a kukorica még műtrágyát sem kapott gazdaváltás miatt. Nem is lett rajta semmi 120 cm-en citromsárgán megállt a kukorica semmi cső nem volt rajta.Teljesen halott föld pedig több 10 hektár én ilyet még nem láttam. Sokat tanultam öntől köszönöm szépen!
Válasz Netparaszt #2204. hozzászólásáraFacélia és mustár van, a többit megvenném. Esetleg valami más növényt javasolnál?
Ez lenne az első ilyen téli takarónövényes parcellám, még nincs semmi tapasztalatom.
A területet a keverék vetése előtt grúberoznám majd tavaszig nem szeretnék hozzányúlni. Első sorban mák lenne a terv ha egyáltalán összejöhet,vetés előtt lúdtalpkapás kombinátorral csinálnák magágyat.
Eddig mindig szántottunk mák előtt most megpróbálnám ezt kihagyni.
Bocsánat ha sok hülyeséget hordok össze, még fiatal vagyok
:)
Válasz Gusztáv_31078 #2202. hozzászólására Alexandriai here társnövénnyel működött a búza nekem aszályos évben is, de olvass bele ebbe, hátha érdekes lehet a 2 kg TR+búza, többeknek bejött.
Parlag vagy zöldtrágya vagy takarónövény?
Válasz Szabó Bálint_88897 #2203. hozzászólására Ezek azért, mert vannak, vagy megtervezted?
Sziasztok! Gabona tarlóba szeretnék magkeveréket vetni(mustár, facélia, olajretek, alexandriai here). Kérdésem az hogy mikor kellene elvetni hogy még ne hozzon magot? Mehet egyből tarlóhántás után vagy várjak vele augusztus közepéig? Illetve milyen arányt javasoltok? Tavasszal kukorica esetleg mák lenne a főnövény.
B
Válasz Netparaszt #2200. hozzászólásáraNapraforgó.
Válasz Peti1230 #2197. hozzászólására A talaj szerkezetesíbb lehet hosszú távú használatuktól, de kábé ennyi. Szabadon élő nitrogénkötős keverékek jobbak közülük, de forgatásos, takarónövény nélküli művelésben nem sokat segítenek a talajnak. Komposzt, ALKO, ami hasznos a talajélet felépítésében.
Olvasgasd át itt az írásokat.
Válasz Gusztáv_31078 #2198. hozzászólására Mi van a búza előtt?
Válasz ano #2195. hozzászólására Egész országban ténykedek, de Zalában lakom most.
Búza melle mit érdemes tenni takaró növénynek? Herefelek mehetnek? Nem nyomja el a gaz? Libatop, napraforgo, szerbtovis
Talajbacikkal (tarlóra, szárbontásra) van valakinek pozitív tapasztalata? Használtok valamit?
Válasz Netparaszt #2193. hozzászólásáraÉn csesztem el, bocsánat, nem "fajtiszta" szudánit használtak, hanem szudánifű-cirok hibridet (Sorghum bicolor x S. bicolor var. sudanese)
A Lost Crops of Africa című kiadványban van erre egy kísérlet (202. oldal).
Közelebbi helyről sajnos nincsenek adataim, pontosabban Pest megyében dolgoztam egy gazdával, aki sima szudánit vetett a 7,5-es pH-jú, 200 mg/kg körüli Na-tartalmú földbe - ott keservesen ugyan, de 150 centisre meg tudott nőni a növény. Hogy cirokkal keresztezve mire képes, azt én is szeretném látni a saját szememmel.