Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Netparaszt #2051. hozzászólásáraBratyóm és apám azt mondja, veresgyűrű som.
Én sem virágjával,sem termésével nem találkoztam.
Gyökérsarjas, a birshez hasonlít, szinte kiirthatatlan, elég büdös vörös héj-kéreg van a gyökerén.
Utána kérdezek a nevének a helyieknél.
Válasz audista80 #2050. hozzászólására!
Hasznos volna tudni a bokor nevét vagy látni, hogy is néz ki a cserje. Ha szétvágod a gumót és piros a belseje, nagy eséllyel nitrogénkötő.
Na ez mi ez?
Világos narancssárga színű gubók, valami bokros, fásszárú hajszálgyökerén. Tavaj ősszel irtottunk. Ásáskor találtam már több E alakban összenövőt is.
Válasz Netparaszt #2048. hozzászólásáraMi is méláztunk azon, hogy a kolléga pontosan mit is tervezett, mert sorában volt a napraforgó és a kukorica is, majdhogynem szabályosan felváltva. Volt némi árvakelésű napraforgó is a táblában. Azért mondom, hogy volt, mert azóta volt gyomirtózva, és a kukorica élte túl.
Válasz Praetor #2044. hozzászólására Köszi, néha kikívánkozik. A zöldítés is nagyon ingerli az ujjaim, miután látom mindenmerre a parlagon hagyott, nyáron szántott, tárcsázott, elmunkálás nélküli nagy földeket, aminél talajrombolóbb eljárás nincs is.
Válasz Praetor #2045. hozzászólására Az ÖMKI csinálja a vizsgálatot, ha lesz valami eredmény, az nyilvános lesz. Extenzív körülmények között is jó mennyiséget és minőséget produkáló, betegségeknek ellenálló búzafajtákat keresünk.
Válasz kis Zombi #2035. hozzászólásáraEgy két fejezetet szívesen lefordítok ami jobban érdekel de az egészre nincs kapacitásom idő ügyileg...
(netes fordítóval a címekből kihámozható hogy mit akar mindani az adott fejezet)
Vagy tudom ajánlani a google chrome böngésző használatát. Ha egy adott angol nyelvű oldalt megnyitsz akkor a csillag mellet meg fog jeleni egy "gomb" amivel a fordítást el tudod indítani
Nem azt mondom hogy teljesen értelmes összefüggő szöveget fogsz kapni de a lényeget teljesen jól le lehet szűrni szerintem. Dobtam fel egy képet pirossal bekarikázva hogy hol található ez a gomb és a fordított oldal hogy hogy néz ki
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraNetparaszt úgy mondta - emlékeim szerint - hogy évente 30%-al lehet csökkenteni a műtrágya mennyiségét, hogy teremjen is valamit a terület. De ez esetben is kell a teljes technológia: (lehetőleg) élő gyökerek, talajtakarás, ALKO, minimális bolygatás.
A komplex műtrágyákkal kell nagyon vigyázni, mert "gombagyilkos".
A N műtrágya kijuttatásnál szerintem fontos szempont, hogy mit juttattunk ki. Egy karbamiddal hosszan birkózik a talajélet, de hosszabban is szolgáltatja a N-t. Egy AN jóval gyorsabban elfogy, így kisebb időközzel kijuttatható a 30kg N.
Viszont a 30kg N-t nem biztos, hogy granulátum formájában a legcélszerűbb kijuttatni. Legalábbis a helyi szakik szerint, mert a hasznosulása nem lesz valami túl jó, javarészt elmegy a levegőbe. Lehet, hogy lombtrágya, vagy esetleg nitrosol formájában lenne inkább érdemes kijuttatni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólására"Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing."
Ezt azért szeretném megnézni.
Illetve amiért indultam, hogy van egy darab a hortobágyi szikes talajból.
Válasz endypapa #2023. hozzászólására"Ha jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet"
Én 50 kg-ra emlékszem.
Hogy károsít vagy nem azt nem hallottam, de kezdetben csak óvatosan kell változtatni dolgokat.
A lucerna földem mikor és milyen teával "locsoljam meg"?
A baj az, hogy csak akkor látom amit kell, ha megmutatják, hogy mit is kell látni.
Ez vonatkozik a mikroszkópra és a monitorra is.
A monitoron hamarabb észrevettük Tibivel, hogy most jó ne mozogj.
Ezt a mikroszkópot "tekergető" Józsi nem látta. vagy mert túl kicsi volt, vagy mert a tekergetés lefoglalta.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraJövő évre az a tervem, hogy a napraforgó tarlót bevetem rozzsal és fehérherével, tavasszal lehengerezem, és abba lesz vetve a kukorica. A Cyclo-n tárcsás a műtrágyaszóró egység, azzal lehet rakni sor mellé műtrágyát, a here pedig nem hasal el a hengertől, és elméletileg 50 kg N hatóanyagot kellene, hogy gyűjtsön.
Válasz fida91 #2024. hozzászólásáraVégül is mi 130kg/ha anyagot szoktunk adni vetéskor, sokröznél, s ősszel pedig vagy 2q 8-24-24-et, amiben alapból kevesebb nitrogén van. Akkor ezután azt a 130 kg/ha t leviszem 1 q-ra és már is benne vagyok a 30 kg /ha dózisban :D De ha fedőnövényeket használok, akkor érdemes egyáltalán komplexet használni? Mert gondolom azok csak tárnak fel a kötött tápanyagokból, s majd készen odaadják tavasszal a kis kukoricának. Vagy tévedek?
Válasz endypapa #2023. hozzászólásáraPersze, hogy lehet többször kijuttatni. Én pl. vetés előtt szórtam 90 kg-ot, + kapott sor mellé 8 - 24 - 24-es Yarát, sorközművelés előtt még kiszórok 100 - 110 kg-ot, és még esetleg N-es lombtrágyát adok neki, amíg bele tudok menni a permetezővel.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraHa jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet. Arra nem kaptam énse választ, hogy lehet e többször megosztva kirakni ezt a mennyiséget, és ha igen, milyen időközönként.
Válasz kis Zombi #2021. hozzászólásáraEzt sehogy, de ha valaki már teljesen direktbe vet, az nem a múlt ősszel hagyta fel a szántást, s a talajélete is jobb mint az enyém.
De ha én most ősszel kezdeném az egészet, akkor a búza után tarlóhántás (tárcsával vagy sekély művelés grubberral?)akkor bele is vetném a takarónövényeket, s majd tavaszon, ahogy endypapa is csinálta adnék neki egy sor grubbert, amely gondolom sokat takarítana földön, s akkor lehet sorközművelni.
És a műtrágyát sem lehetne egyből elhagyni, mert katasztrófát eredményezne, amelyről már volt szó régebben, így csak fokozatosan kellene leépíteni.
ÉS egyébként a műtrágya mennyiségének a leépítése az hogy működik? Az idén még kijuttatok 3q műtrágyát, de jövőre már csak 2,5q-át? Gondolom nem, hanem a talajélet fellendülésével függ össze. S azt hogy állapítom meg? A talajélet mikroszkóp alatti vizsgálatával?
Válasz Géza15 #2019. hozzászólásáraItt az a lényeg, hogy minél több szármaradvány takarja a talajt. Mivel nem pucér a talaj, így nem üti le az eső, nem tömöríti össze, nem kell turkálni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólásáraAz Osztrák komposzt literenkénti árát amikor meghallottam majdnem hanyatt estem, de ezután elkezdtem számolni. 4 - 5 ezer forintba kerül a tea hektáronként , ha elit komposztot veszünk, de a kaját mi magunk kutyuljuk nekik. (200 l / ha dózissal ) Ha a kaját is az Osztrákoktól vesszük, akkor 6 - 6,5 pénz /ha, tehát még így is olcsóbb a 1 ha költsége, mint a baktériumtrágyáknak.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Felszólító leveleket küldött ki a Gazdasági Versenyhivatal")
15339 hozzászólás
Mellette akác is van (5 m). Terjedhetnek a gyökerek, azon nőhetnek ilyen gyökérgumók?
Válasz Netparaszt #2051. hozzászólásáraBratyóm és apám azt mondja, veresgyűrű som.
Én sem virágjával,sem termésével nem találkoztam.
Gyökérsarjas, a birshez hasonlít, szinte kiirthatatlan, elég büdös vörös héj-kéreg van a gyökerén.
Utána kérdezek a nevének a helyieknél.
Válasz audista80 #2050. hozzászólására!
Hasznos volna tudni a bokor nevét vagy látni, hogy is néz ki a cserje. Ha szétvágod a gumót és piros a belseje, nagy eséllyel nitrogénkötő.
Na ez mi ez?
Világos narancssárga színű gubók, valami bokros, fásszárú hajszálgyökerén. Tavaj ősszel irtottunk. Ásáskor találtam már több E alakban összenövőt is.
Válasz Netparaszt #2048. hozzászólásáraMi is méláztunk azon, hogy a kolléga pontosan mit is tervezett, mert sorában volt a napraforgó és a kukorica is, majdhogynem szabályosan felváltva. Volt némi árvakelésű napraforgó is a táblában. Azért mondom, hogy volt, mert azóta volt gyomirtózva, és a kukorica élte túl.
Válasz Praetor #2036. hozzászólására Azt azért szívesen megérteném, mi is történik ezeken a képeken, ha ez szándékos, s nem árvakelés..
Válasz Praetor #2044. hozzászólására Köszi, néha kikívánkozik. A zöldítés is nagyon ingerli az ujjaim, miután látom mindenmerre a parlagon hagyott, nyáron szántott, tárcsázott, elmunkálás nélküli nagy földeket, aminél talajrombolóbb eljárás nincs is.
Válasz Praetor #2045. hozzászólására Az ÖMKI csinálja a vizsgálatot, ha lesz valami eredmény, az nyilvános lesz. Extenzív körülmények között is jó mennyiséget és minőséget produkáló, betegségeknek ellenálló búzafajtákat keresünk.
Válasz Praetor #2044. hozzászólásáraMegosztod-e majd a búza "fajtakísérleted" eredményeit és körülményeit velünk?
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraJó a cikked a talajdoktoron!
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraOFF
Közben megoldódott.
Netes fordítóprogrammal csak 90 %-a érthető.
Válasz .Norbert #2039. hozzászólásáraez szörnyű ezek a forditóoldalak nincsenek tisztába alapvető kifejezésekkel
Válasz kis Zombi #2035. hozzászólásáraEgy két fejezetet szívesen lefordítok ami jobban érdekel de az egészre nincs kapacitásom idő ügyileg...
(netes fordítóval a címekből kihámozható hogy mit akar mindani az adott fejezet)
Vagy tudom ajánlani a google chrome böngésző használatát. Ha egy adott angol nyelvű oldalt megnyitsz akkor a csillag mellet meg fog jeleni egy "gomb" amivel a fordítást el tudod indítani
Nem azt mondom hogy teljesen értelmes összefüggő szöveget fogsz kapni de a lényeget teljesen jól le lehet szűrni szerintem. Dobtam fel egy képet pirossal bekarikázva hogy hol található ez a gomb és a fordított oldal hogy hogy néz ki
Válasz Tamás 82 #2037. hozzászólásáraHali! Klikk a nevére és írhatod a mailt . Üdv
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraSzia Netparaszt. Tudnál küldeni egy elérhetőséget? E-mail címet? Szeretnék kérdezni néhány dolgot.
Társnövény - level 50
Ha valaki jól érti az Angolt lefordíthatná
http://www.no-tillfarmer.com/articles/68-rolling-crimping-can-help-no-tillers-use-covers-better
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraNetparaszt úgy mondta - emlékeim szerint - hogy évente 30%-al lehet csökkenteni a műtrágya mennyiségét, hogy teremjen is valamit a terület. De ez esetben is kell a teljes technológia: (lehetőleg) élő gyökerek, talajtakarás, ALKO, minimális bolygatás.
A komplex műtrágyákkal kell nagyon vigyázni, mert "gombagyilkos".
A N műtrágya kijuttatásnál szerintem fontos szempont, hogy mit juttattunk ki. Egy karbamiddal hosszan birkózik a talajélet, de hosszabban is szolgáltatja a N-t. Egy AN jóval gyorsabban elfogy, így kisebb időközzel kijuttatható a 30kg N.
Viszont a 30kg N-t nem biztos, hogy granulátum formájában a legcélszerűbb kijuttatni. Legalábbis a helyi szakik szerint, mert a hasznosulása nem lesz valami túl jó, javarészt elmegy a levegőbe. Lehet, hogy lombtrágya, vagy esetleg nitrosol formájában lenne inkább érdemes kijuttatni.
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólására"Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing."
Ezt azért szeretném megnézni.
Illetve amiért indultam, hogy van egy darab a hortobágyi szikes talajból.
Szerencsére abban is lucerna van éppen.
Válasz Radocz #2031. hozzászólásáraRosszul emlékszel, 30 kg N mehet ki egymenetben.
Válasz endypapa #2023. hozzászólására"Ha jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet"
Én 50 kg-ra emlékszem.
Hogy károsít vagy nem azt nem hallottam, de kezdetben csak óvatosan kell változtatni dolgokat.
A lucerna földem mikor és milyen teával "locsoljam meg"?
Válasz Netparaszt #2005. hozzászólására"de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról,"
A baj az, hogy csak akkor látom amit kell, ha megmutatják, hogy mit is kell látni.
Ez vonatkozik a mikroszkópra és a monitorra is.
A monitoron hamarabb észrevettük Tibivel, hogy most jó ne mozogj.
Ezt a mikroszkópot "tekergető" Józsi nem látta. vagy mert túl kicsi volt, vagy mert a tekergetés lefoglalta.
Válasz kis Zombi #2028. hozzászólásáraTalán sorközművelésre is jó lehet, ha állítható a szélessége és több hengerből áll.
Móricka rajz,felülnézetből:
Ez a henger elég egyszerűnek tűnik, és videó alapján jól is dolgozik.
https://www.youtube.com/watch?v=-lcwB9h-MCA
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraJövő évre az a tervem, hogy a napraforgó tarlót bevetem rozzsal és fehérherével, tavasszal lehengerezem, és abba lesz vetve a kukorica. A Cyclo-n tárcsás a műtrágyaszóró egység, azzal lehet rakni sor mellé műtrágyát, a here pedig nem hasal el a hengertől, és elméletileg 50 kg N hatóanyagot kellene, hogy gyűjtsön.
Válasz fida91 #2024. hozzászólásáraVégül is mi 130kg/ha anyagot szoktunk adni vetéskor, sokröznél, s ősszel pedig vagy 2q 8-24-24-et, amiben alapból kevesebb nitrogén van. Akkor ezután azt a 130 kg/ha t leviszem 1 q-ra és már is benne vagyok a 30 kg /ha dózisban :D De ha fedőnövényeket használok, akkor érdemes egyáltalán komplexet használni? Mert gondolom azok csak tárnak fel a kötött tápanyagokból, s majd készen odaadják tavasszal a kis kukoricának. Vagy tévedek?
Válasz endypapa #2023. hozzászólásáraPersze, hogy lehet többször kijuttatni. Én pl. vetés előtt szórtam 90 kg-ot, + kapott sor mellé 8 - 24 - 24-es Yarát, sorközművelés előtt még kiszórok 100 - 110 kg-ot, és még esetleg N-es lombtrágyát adok neki, amíg bele tudok menni a permetezővel.
Válasz Géza15 #2022. hozzászólásáraHa jól értelmeztem, egy q 27%-os pétit (kb. 30kg nitrogént) lehet egyszerre kijuttatni, ami nem károsítja a talajéletet. Arra nem kaptam énse választ, hogy lehet e többször megosztva kirakni ezt a mennyiséget, és ha igen, milyen időközönként.
Válasz kis Zombi #2021. hozzászólásáraEzt sehogy, de ha valaki már teljesen direktbe vet, az nem a múlt ősszel hagyta fel a szántást, s a talajélete is jobb mint az enyém.
De ha én most ősszel kezdeném az egészet, akkor a búza után tarlóhántás (tárcsával vagy sekély művelés grubberral?)akkor bele is vetném a takarónövényeket, s majd tavaszon, ahogy endypapa is csinálta adnék neki egy sor grubbert, amely gondolom sokat takarítana földön, s akkor lehet sorközművelni.
És a műtrágyát sem lehetne egyből elhagyni, mert katasztrófát eredményezne, amelyről már volt szó régebben, így csak fokozatosan kellene leépíteni.
ÉS egyébként a műtrágya mennyiségének a leépítése az hogy működik? Az idén még kijuttatok 3q műtrágyát, de jövőre már csak 2,5q-át? Gondolom nem, hanem a talajélet fellendülésével függ össze. S azt hogy állapítom meg? A talajélet mikroszkóp alatti vizsgálatával?
Válasz Géza15 #2019. hozzászólásáraItt az a lényeg, hogy minél több szármaradvány takarja a talajt. Mivel nem pucér a talaj, így nem üti le az eső, nem tömöríti össze, nem kell turkálni.
Ezt a kukoricát hogyan sorközművelnéd meg ?
https://www.youtube.com/watch?v=WHlU148jBCc
Válasz Netparaszt #2014. hozzászólásáraAz Osztrák komposzt literenkénti árát amikor meghallottam majdnem hanyatt estem, de ezután elkezdtem számolni. 4 - 5 ezer forintba kerül a tea hektáronként , ha elit komposztot veszünk, de a kaját mi magunk kutyuljuk nekik. (200 l / ha dózissal ) Ha a kaját is az Osztrákoktól vesszük, akkor 6 - 6,5 pénz /ha, tehát még így is olcsóbb a 1 ha költsége, mint a baktériumtrágyáknak.
A sorközművelés amúgy mennyire illik bele ebbe a technológiába?
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraCsak gyomírtó van tervben.
Válasz Netparaszt #2016. hozzászólásáraCsak gyomírtó van tervben.
Válasz endypapa #2006. hozzászólására Sorközművelést is végzel vagy csak gyomirtod a kukoricát?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraMinél korábban vesd el a takarónövényt gabona után, egy nyári zápor elég lesz, hogy meginduljanak és a talajban aratáskor legmagasabb a maradék nedvesség, utána napok alatt kiszárad. Minimál tarlóhántás a kombájn mögött és azonnali vetés a jó stratégia, 20-30 kg/Ha nitrogént kijuttatva starternak. Így a gyomok előtt startot tud venni a takarónövény és elég jó gyomelnyomó hatása lesz.
A keverék pedig nem azért kell, mert divatos. Mindegyik növény más mikro és makroelemeket gyűjt a talaj különböző rétegeiből. Van, ami 60 centi mélyről is felhoz és elraktároz egész télen át hektáronként több száz kiló hatóanyagot.
Ezek eszközök, amelyeket a kitűzött cél érdekében válogatunk össze egy vagy több agrotechnikai probléma megoldására.
Válasz Géza15 #2009. hozzászólására Pontosan, a szamár is már valami. Mondjuk egy ezer literes alko készítő legyártása és használata még osztrák komposzttal, amerikai táppal is jóval olcsóbb, mint ezer liter Phylazonit vagy Bactofil bevásárlása.
Ezeknek a kegyszereknek minimális a tartós hatása, termésnövelési anyagoknak minősítik őket, de azzal a hatással nem sokan találkoztak.
Most volt egy konferencia, ahol a 27.000 hektáros cég főagronómusa és a sok ezer hektáros magángazda is ugyanarról számolt be.
Sok éves, esetleg tíz évnél is hosszabb idejű "baktériumtrágya" használatnál a talaj lazább lett, könnyebb húzni az eszközt, de termésnövekedés az nem kimutatható.
Ami rendjén is van, mert nem rendszerben használják a biológiai eszközt, csodálkoznék is, ha más volna az eredmény.
Mégis vásárolják évek óta, az oka számomra meglepő: Mert valamiben hinni kell.
Szerintem jobb olyan dologban hinni, ami gazdaságosabb és hatékonyabb.
Én látom, miként változik a pH 3-as gránitagyag méter mély fekete földdé évek alatt. Látom a cserépgyári agyagot 6% feletti humuszos földdé formálni.
Ezek megfogható, megszagolható, jól dokumentált tények, nem marketing.
Valami meglepő módon a talajmegújító technológiában még kevesen látnak fantáziát, mert talán nem elég fényes a terepjáró és tanulni kellene hozzá, nemcsak beönteni egy palackot a tartályba.
Én viszont abban hiszek, hogy ez változni fog
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólására Az ülepedett talajt én megfelelő pórustérnek hívom. A klasszikus modell szerint nagy földmunka a cél, széttúrni a földet szántással, majd kötöttségtől függően akár 7-8 menettel (számoltam a szomszédot a repce alá) magágyat készíteni.
Némiképp intelligensebb módon jóval kevesebb homokozás is elég, csak olyan technológia kell, ami fenntartja a fizikailag kialakított, majd természetes módon fenntartott talajszerkezetet.
Ehhez kell olyan lazító, ami csak minimálisan túrja a földet, de megroppantja a vasak közötti mélyebb teret.
Válasz kis Zombi #2011. hozzászólásáraKb. 20cm. Nem zúztam, egyből nekimentem.
Eláll az eső kimegyek egy fotóér. jelenleg jó gazos.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraMilyen magas volt az árvakalés ? Zúztad is előtte, vagy csak a grúberral húztad ? Ha majd van rá időd néhány képet csinálhatnál róla. Ismerősnek ősszel le volt tárcsázva a kukorica tarló, vetés előtt 3 nappal meghúztam egyszer, (16 - 20 cm mélyre tudtam lenyomni egy seprűnyelet a grúber után ) szépen kikelt a kuki, csak az is "árkos" a vetőgép után, mert nem volt elég ülepedett a talaj.
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraHa már úgy is vetned kell, akkor miért csak 2 növényfajt vetsz, amikor vethetnél keveréket is. Mennyivel lenne drágább a vetőmagköltség ? Nem megérné azt a + pénzt ráfordítani ?
Válasz Netparaszt #2002. hozzászólásáraNekünk a zúzás annyiból áll, hogy a kombájn hagy vagy 10-12 cm-es szárrészt a föld felett, a többit pedig szétszecskázza. Ennál jobban mi nem tudjuk leszecskázni, mivel nincs szárzúzónk.
Hát ALKO-val projectet egyenlőre még nem vettem fel a közel jövőt illető terveim közzé, de a szárbontó csodaszeren mit értesz? Phylazonit vagy a Bactofil cel? Régen csodaszernek gondoltam őket, de mióta olvasgatom a sok kritikát rájuk vonatkozóan, már nem sokra tartom őket, de ha ló nincs jó a szamár is?
Válasz Géza15 #2007. hozzászólásáraA 8mm-es pálca simán lement 50cm-t. Hogy mitől nem tudom?
Gyüjtögetés: amit találok olcsón erre, arra.
(bíbor, facélia, fhere, olajretek)
Keresgélek a neten.)
Válasz endypapa #2006. hozzászólásáraÉs a 20 cm-es művelés mélység elég a kukoricának? Vagy a fedőnövények egyébként is fellazították a mélyebb rétegeket, s így elég a 20 cm ?:)
A zöldítés teljesítése miatt mi is fogunk alkalmazni fedőnövényeket búza után. Igaz csak 2 fajtából fog állni a keverék nem 7-ből.. de ez lesz az avatási év :D Ha tényleg szép, és jó lesz akkor (mármint nem a jövő évi 120q-ás kukoricatermésre gondolok, hanem kikel-e stb) akkor jövőre több növényből álló keveréket fogunk alkalmazni.
És a gyűjtögetést hogy értetted? Innen-onnan vettél kereskedőtől, vagy innen-onnan, ahol volt, s majd te kevered?
Válasz Géza15 #1999. hozzászólásáraTavasszal, vetés elött egy héttel. Gyakorlatilag zöld ugar volt. Gab. után csak egy tárcsa volt, és az árvakeléstől kezdve minden volt benne.) Nem üllepedett ennyi midő alatt. A kuk. azért szépen kikelt. A kétsziküek lassan elérik a két valódi leveles állapotot. Akkor kap Nic-It Turbo-t. Majd elválik milyen lesz. A károgók már temetik a kukimat.)
Egy biztos. 1 hónapnál többet nem volt zöld nélkül a talaj, tavaly augusztus óta. Idén már zöldtrágya lesz alkalmazva. Gyűjtögetem a magokat hozzá.)
Válasz Radocz #1988. hozzászólására Telefonban is említettem, hogy kamerán keresztül jó nagyok a dolgok a képernyőn, de ezekkel az olcsókkal nem lehet megállapítani semmit a baktériumokról, nem elég jó a felbontásuk, a frissítésük.
Dokumentálni jók egysejtűtől felfelé méretben.
Válasz Géza15 #1986. hozzászólására Ha jól csinálod, akkor biztosan.
Válasz endypapa #1991. hozzászólására Húzhatod évtizedekig is könnyülés nélkül, ha nem javul mellette a talajéleted, ami lazává teszi a talajt.
Viszont ez az eszköz kevesebb pusztítást okoz, mint az eke, jó választás.