Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407 FtUSD389.56 FtCHF429.55 FtGBP485.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
1,5 éve nicnsen müvelve max tárcsázva volt a végén meg már csak a növényeket zuzutuk rajta tavasszal kapott 2 sor kombit amikor szép porhanyos volt hogy egyenesegyen a felszine a szondám akkor lement tövik egy kézzel most meg sehogysem és volt trágyázva is komposzott is most sok helyre raktam ahova szeretnék ültetni de ilyen kemény földbe ne mlehet esetleg megtárcsázom hogy porhanyosabb legyen a teteje és majd meglocsolgatom ... most akkor hogy van ez ?amugy most is zöldel volt boritva levágtam rol a fünyiroval a nagyja gazt az is rajta van mulcsként és semmi
magyarázza meg nekem valaki vagy mutasson már olyan valaki képet még ahol van ilen szárasság hogy milyen nálla a föld ? mert a szántott földemen a kukorica már 3 leveles és elsöpörve a felsö pár centit nedves porhanyos amiben élö gyökerek és talajélet van meg olyan kemény hogy csak na ....
Válasz #1944. hozzászólásra Több dolog miatt laza egy talaj, az első és legfontosabb a megfelelő talajélet. Ha az nincs, nem fog lazulni a föld, mindegy, hogy zöld-e vagy sem. Mi a története a művelésnek, hogyan van kezelve? Ebben van a válasz.
1,5 éve pihent a föld ...mikor tavasszal végig szurkáltam a szondát mindenhol lement könnyen nincs talp semmi... él a talaj ez cska egy kiskert amibe midnig van élö növény....
az mért van hogy a zöldel boritott kiskertembe ne mbirom leszurni sehogysem a mérőmet
ami müvelve van földem szántva stb puha vizes a föld ahol a kiskertemet rászántam hogy kiprobálom a direktvetést az meg olyan beton kemény hogy max a repedésekbe tudom leszurni a tüskét persze még ne mnagy repedésekre kell gondolni de azért látszik hogy ki van száradva szépen de viszont zöldel boritva van a teteje .... ?????????
A megfelelően írett trágyának semmi hatása a termísre hehe.
Szórgyá komposztteát, aztán pár ív alatt csernozjom lesz a homok vagy agyag fődedbő, a humusztartalma az egekbe szökik, a fák is az égig nőnek benne hehe.
Válasz #1935. hozzászólásra
A trágyázás hatékonysága is két dologtól függ nagyon, a trágya minőségétől és a tápanyagok átalakítását végző talajélettől. Ha nincs élet csak a vízoldható vegyületek hatása fog jelentkezni, mintha műtrágyázna az ember, ha gyenge a trágya, még az is csak minimálisan.
Válasz #1936. hozzászólásra
Igazából nem tudom, mert bérbe vágattuk a gabonát, igy nem tudom,hogy termésbe a trágyázott rész jobban hozott-e, de láthatóan sürübb, dúsabb volt a trágyázott rész, gondolom az jobban adott.
Tavalyelőtt szervestrágyáztunk egy adott területet, s tavaly tavaszon csemegekukorica került bele. A műtrágya mennyiséget csökkentettük, egész évben tele volt gilisztával, s 260q/Ha csemegekuorica jött le róla a szuperédes fajtából.
Én viszont elég pozitiv váltózást látok szervestrágyázás esetén.
Pl egy darab földem 2 részletben lett megtrágyázva egyik évben az egyik oldalról kezdtük és mivel nem lett elég a köv. évben a másik oldalról. ott ahol a két évben összeért a trágya ott rengeteg vakondtúrást láttam, gondolom a giliszták miatt. Ahol pedig giliszta van ott szerintem beindult a talajélet.
Meg meglátszanak ahol nagyobb csomóban szorta ki a gép a trágyát, a birkatrágyát nem nagyon szereti a T-88
De elméletileg a szerves anyag mérleg pozitív hiszen sok "kedves" szomszéd gazda örömmel adja ide a szalmát kukorica szárat ingyen. Mert azt hiszik az nekik jó, és végül is az is az én földemen landol trágya formájába. A vásárolt, szénáról nem is beszélve. Ez összesen éves szinten kb. 500 körbála plusz.
Köszönöm a választ, én is valami hasonlóra jutottam.
Kb 5 éve nem használok ekét, sűrű késes középmélylazító búzatarlóban, nehézkultivátor kukoricatarlón. Minimális műtrágya.
Talajtakarás nehézkes, szalma kell az állatoknak, valamint silókukorica nagy területen. A talaj állapotának köszönhetően a takarónövény vetése ritkán lehetséges. Igazi pillanat talaj. Sáros, vagy kemény.
De idővel remélem javul. Az eke elhagyása már most érezhető. Valamint a szöszös bükköny tritikálé keverék is jó eredményeket mutat.
Válasz #1930. hozzászólásra Látni kellene, hogy mik az igazi gondok. A vízoldható részt biztosan fel tudják venni a növények a trágyából, a talajszerkezet javulása viszont csak akkor történhet meg, ha van, aki alakítsa a humuszt.
A teljes technológiát látni kellene.
A trágya komposztálása jó hatással lesz a talajra, amennyiben amellett biztosított az állandó fedettség, vagy szármaradvánnyal, vagy takarónövénnyel.
Az ALKOval kijuttatott trágya helyett inkább komposztálnék, abba a talajba koncentráltan kellhet az élet és a komposztot egyszerűbb sekélyen bekaparni.
A hagyományos műveléssel a szervestrágyázás is csak szintentartásra elegendő, annál több kellene a fejlődéshez, mint magad is látod.
Természetesen a tápanyag visszapótlás hatása érzékelhető. De a szerves trágyától picit többet vár az ember. De 15 év intenzív szervestrágyázása után nem igazán látszik a különbség a szomszéd parcelához viszonyítva.
Mély almos szarvasmarhatrágyát nehéz kombinátorral bedolgozni hiszen az egész egy szilvalekvár.
Ha nem tapasztaltatok pozitív hatásokat ott komoly gond lehet valaami a trágyakezeléssel! Ha jól kezelitek akkor néhány hónap alatt szépen összeérik, szórható, és a kultivátor simán talajba forgatja! 2-300q-tól többet nem sok értelme van egy hektárra tenni különben, csak a magad dolgát bonyolítod, legyen szó taposásról, leforgatásról, egyenletes terítésről vagy akár csak papírmunkáról..
A helyesen alkalmazott istálótrágya képes kiváltani a műtrágya jelentős hányadát, vagy közepes termésszintek esetén a teljeset is...
Nálam ugyan ez van. Nem tapasztaltam különbséget, a trágyázott, és trágyázatlan terület között. Az idén ki de hordtam. Végzek a vetéssel, és nekiálok az egészet komposztálni.
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom.
Most locsoltam meg. Leszedtem róla a zsákokat, és locsolókupával (rajta volt a rózsa ) körbelocsoltam, meg a tetejét is megöntöztem egy kicsit. Belekotortam a közepébe, és kicsit száraznak tűnt. A hőmérséklete óvatosan csökken, 3 nap alatt 6 - 7 fokot, most 48 - 52 fokos.
Igaz, hogy most optimális indítani a komposztokat, jó a hőmérséklet, lehet friss zöldet kaszálni, de pont most van a munkacsúcs, és ilyenkor nem nagyon van időnk ilyesmivel bajlódni. Mivel nekem sikerült Március elején is beindítani a komposztot, ezért jövőre már Februárban össze akarom állítani a komposztot, hogy ilyenkorra már csak néhány naponta kelljen ránézni. A Februárban indított komposzt elméletileg Május közepére elkészül, és Augusztus közepéig felhasználható "teafőzésre".
Aki hasonlóan gondolkodik, annak célszerű már most kaszálni néhány láda tavaszi gazt, és kiszárítani szénának. (úgy, hogy ne ázzon meg, mert akkor nem sok tápanyag marad benne) A későbbiekben is érdemes gyűjtögetni a kaszálékot, hogy minél vegyesebb legyen az alapanyag. A változatos táplálékforrás az egyik alapja a jó komposztnak.
Már megszoktam, hogy mindenféle jószágok vannak a komposztkasban, de tegnap reggel igencsak meglepődtem, amikor a kas oldalába kapart lyukból egy egér lesett rám. Gondoltam megmérem a hegyes komposzthőmérővel a maghőmérsékletét, de nem várta meg, majdnem a nyakamba ugrott a kis g.ci
Válasz #1919. hozzászólásra Fertőtlenítésre nem alkalmas, csak szennyvíz feldolgozására. A telefonban említett mennyiségben nyugodtan kijuttathatod, csepp a tengerben. Ha lesz valami pozitív hatásod a tápanyagfeltárásból, oszd meg nyugodtan
Nem tudom emlékszel e a szántásból vett mintámra. Nem sok minden volt benne.
Szerettem volna magágykészítéskor EM-Bio-val egy kis változatosságot vinni a talajéletbe. De olyan szárazság volt hogy inkább nem tettem. Azóta el lett már vetve a napraforgó, most várom hogy kikeljen, és ha esne egy kis csendes áztató eső közben kifújnám, hogy valamelyest bemossa a talajba.
A másik a búzára fújnám kipróbálásképp....
Illetve a 6.éves lucernában se volt az a nagy élet amit elvártunk volna. Oda kaszálás után szeretnék tarlóra kijuttatni...
Válasz #1907. hozzászólásra Az első kérdés, hogy mi a célod? Mi az a probléma, amit a baktériumtrágyával akarsz megoldani?
2-2.5 baron nyugodtan kijuttathatod őket, élve szoktak maradni.
Az ütközőlapos vagy nagy cseppes fúvóka szűrő nélkül a jobb.
Kaját csak akkor érdemes adni nekik, ha lombra juttatod ki és preventív fertőzéselnyomás a cél.
A talajba szánt törzseknek a helyszínen talált kaját kell feldolgozniuk.
Válasz #1912. hozzászólásra A növények számára jótékony mikroorganizmusok oxigénkedvelők. Ha nem levegőtlen, tömörödött a föld, nagy eséllyel a jótékonyakat eteti az ember a természetes tápanyagokkal.
A nagy dózisú műtrágyával, éretlen trágyával viszont a kedvezőtlen irányba tolódik el a mikrobiális élet.
Ha a talajra nyomsz ki tápanyagot, azzal nem csak a kijuttatott bacikat serkented, hanem a talajban már meglévőket is. Kérdés, hogy nem fogják-e így túlnőni a kijuttatott bacikat, vagy nem szaporítasz-e így fel akaratlanul olyan jószágokat, amik nem kívánatosak...
Bactofil B10 nevű készítményt szórtam a gyümölcsösbe, a facsík alá 1 l/ ha dózisban, és ehhez toltam 10 l/ha Amalgerolt . Ez a dózis szántóföldön rettenetesen drága, de egy intenzív gyümölcsös elbírja ezt a költséget.
Gondolkodtam az ötleteden, hogy a baktériumtrágyához kevernél tápanyagot kijuttatás előtt. Nem lenne hátrányos, ha kijuttatás közben levegőztetnéd a tartályban a keveréket, illetve csak annyit kevernél be, amit 1- 2 óra alatt ki tudsz juttatni. Ha nincs levegőztetve a folyadék, és raksz bele tápanyagot, akkor fennáll a veszélye, hogy az anaerob körülmények, és a sok tápanyag miatt felszaporodhatnak benne a kórokozók.
Kijuttatás után alaposan át kell mosni a rendszert, mert estétől reggelig a maradék kaján, ami a csövekben, tartály falán marad szintén felszaporodhatnak a kórokozók.
Szerintem ezt a témát alaposan beszéld át Netparaszttal. Az alapötlet nem rossz szerintem, de oda kell figyelni, nehogy gebasz legyen a vége.
Ha a traktor kompresszoráról oldod meg a tartály levegőztetését, akkor mindenképpen szerelj fel egy olajleválasztót, hogy ne olajos levegőt toljál a baciknak.
Semmi baj!Lehet én is érzékenyebb vagyok "azokon a napokon"( Egyszerre gazdálkodni, Növénybiztosítást kötni, Na meg a legdurvább az itthoni fűnyírás,sövénynyírás)
Milyen baktériumtrágyát és milyen dózisban keverted?
Lobra vagy talajra fújtad?
Én még nem akarok teát főzni.
Én még a boltit akarom használni, mert beszéltünk róla az egyik minta kapcsán hogy a semminél az a pár baktérium is sokkal több.
És ezt a párat szeretném élve kijuttatni, és lehetőleg esélyt adni hogy tovább is éljenek.
Ezért kérdeztem régebben mekkora nyomáson mehetnek át, és még szeretnék plusz kaját adni nekik útravalónak.
Ez nem járható kezdésenek?
Válasz #1900. hozzászólásra Zombi pontosan azt írta, amit én is írhattam volna. Az ALKO brutálisan hatékony eszköz, jó alapanyagból, jó technológiával, de lehet langyos víz is és vegyifegyver is, ami után nem kell betakarítanod.
Minden az ellenőrzésen múlik.
Azt minden alkalommal elmondom, az egy napos előadáson csak a keretrendszerről tudok beszélni, hogy meglegyen s kép miként zajlik a természetben a talajépítés, fertőzéselnyomás, s miként tudjuk mi ezt használni a termelésben.
De pontosan hogyan kell teát főzni és jó komposztot készíteni, ellenőrizni, erre külföldön is minimum egy hetes tréningek vannak.
Zombiéknak összenyomtam két napra az anyag egy részét, de ő előtte már hetekig többet beszélt velem telefonon, mint a feleségével, így több dolgot már előtte gyakorlatban megtapasztalt.
Lehet kísérletezni, sok szívással, vagy le lehet helyettesíteni a kísérletezést tanulással. Egyik nélkül sem lehet előbbre jutni. Nekem néhány millióm ráment, mire azt tudom mondani, elég gyakorlati tapasztalatom van, hogy tudjak segíteni az ismetetek átadásában.
Válasz #1899. hozzászólásra A melasz fillérekbe kerül Kaposváron és ez a legsokoldalúbb tápanyagforrás, számtalan féle egyszerű cukor található benne.
A változatos és könnyen feldolgozható tápanyagforrás nagyon fontos a változatos mikrobiális élet felszaporításához.
De ez csak a cukor, a huminsav, barnaalga kivonat, zabkorpaliszt, hidrolizált hal, növényi nedvek, lisztek mind változatosabb forrást jelentenek.
Egyedi fajták szaporítására alkalmasak egyszerű tápoldatok, izocukor, miegymás.
Mi viszont nagyon összetett életközösségeket szaporítunk, akik számtalan féle kaját igényelnek.
Válasz #1894. hozzászólásra Jól mondja Zombi, ő már gyakorlatban megtapasztalta, mekkora a különbség a különböző komposztokból készülő oldatnál. Ezért nem tettem fel az ALKOról írást, mert időközben láttam, hogy nagyon hirtelen csapna mindenki a főzögetésbe, anélkül, hogy tudná, mit is csinál.
Ha nem tudod leellenőrizni a komposztod minőségét és a tea összetételét követni a főzés során, 50% az esélyed, hogy jót csinálsz-e vagy sem. Termelésben a vagy bejön, vagy nem megoldás nem túl sikeres.
Egyébként számos recept van fent a neten is, de minden az ellenőrzésen múlik, nem a recepten. Tehetsz bele akármennyi melaszt, ha nem jó az alapanyag, nem lesz jó a szaporulat sem.
Radócz :
Nem az a baj hogy ír!
Hanem kérdeztem valamit és a válaszban nem a kérdésemre kapok választ hanem egy lealacsonyító fellengzős dumát.
Ráadásul nem ismer, nem tudja hogy Attila milyen oktatást, milyen mélységekben tartott stb stb.
Szerinted ilyen hangvételben kell a fórum társaknak írni?
Bocsi én tudatlan leragadtam ott, hogy mi a különbség a melasz és a cukorszirup közt.
Két véglet:
Mert lehet venni bio cukornád melaszt 300g 1200F ill. Cukorszirupot otthon mindenki tud csinálni fillérekért.
Amiben teljesen megegyeznek: pont ugyan az a cukor van mindkettőben (szaharóz)
Különösség hogy a melaszban vannak még ásványi anyagok és vitaminok.
De mivel a melasz melléktermék ezért az összetétele változó.
És nekem ez lett volna a kérdésem hogy megér e annyival többet a melasz?
15335 hozzászólás
Válasz #1947. hozzászólásra
1,5 éve nicnsen müvelve max tárcsázva volt a végén meg már csak a növényeket zuzutuk rajta tavasszal kapott 2 sor kombit amikor szép porhanyos volt hogy egyenesegyen a felszine a szondám akkor lement tövik egy kézzel most meg sehogysem és volt trágyázva is komposzott is most sok helyre raktam ahova szeretnék ültetni de ilyen kemény földbe ne mlehet esetleg megtárcsázom hogy porhanyosabb legyen a teteje és majd meglocsolgatom ... most akkor hogy van ez ?amugy most is zöldel volt boritva levágtam rol a fünyiroval a nagyja gazt az is rajta van mulcsként és semmi
magyarázza meg nekem valaki vagy mutasson már olyan valaki képet még ahol van ilen szárasság hogy milyen nálla a föld ? mert a szántott földemen a kukorica már 3 leveles és elsöpörve a felsö pár centit nedves porhanyos amiben élö gyökerek és talajélet van meg olyan kemény hogy csak na ....
Válasz #1944. hozzászólásra Több dolog miatt laza egy talaj, az első és legfontosabb a megfelelő talajélet. Ha az nincs, nem fog lazulni a föld, mindegy, hogy zöld-e vagy sem. Mi a története a művelésnek, hogyan van kezelve? Ebben van a válasz.
Válasz #1945. hozzászólásra
1,5 éve pihent a föld ...mikor tavasszal végig szurkáltam a szondát mindenhol lement könnyen nincs talp semmi... él a talaj ez cska egy kiskert amibe midnig van élö növény....
Válasz #1944. hozzászólásra
Évek kellenek, hogy helyreálljon a talajélet/szerkezet.
az mért van hogy a zöldel boritott kiskertembe ne mbirom leszurni sehogysem a mérőmet
ami müvelve van földem szántva stb puha vizes a föld ahol a kiskertemet rászántam hogy kiprobálom a direktvetést az meg olyan beton kemény hogy max a repedésekbe tudom leszurni a tüskét persze még ne mnagy repedésekre kell gondolni de azért látszik hogy ki van száradva szépen de viszont zöldel boritva van a teteje .... ?????????
álasz #1934 hozzászólásra
Sok antibiotikumot, féreghajtót, gyógyszert stb. etetsz a marhákkal ? A hasznos mikroorganizmusokat azok is kiölik.
Válasz #1936. hozzászólásra
A megfelelően írett trágyának semmi hatása a termísre hehe.
Szórgyá komposztteát, aztán pár ív alatt csernozjom lesz a homok vagy agyag fődedbő, a humusztartalma az egekbe szökik, a fák is az égig nőnek benne hehe.
Válasz #1935. hozzászólásra
A trágyázás hatékonysága is két dologtól függ nagyon, a trágya minőségétől és a tápanyagok átalakítását végző talajélettől. Ha nincs élet csak a vízoldható vegyületek hatása fog jelentkezni, mintha műtrágyázna az ember, ha gyenge a trágya, még az is csak minimálisan.
Válasz #1937. hozzászólásra Elég jó talajod lehet ilyen input melletti rekordterméssel.
Válasz #1937. hozzászólásra Elég jó talajod lehet ilyen rekordterméssel..
Válasz #1936. hozzászólásra
Igazából nem tudom, mert bérbe vágattuk a gabonát, igy nem tudom,hogy termésbe a trágyázott rész jobban hozott-e, de láthatóan sürübb, dúsabb volt a trágyázott rész, gondolom az jobban adott.
Tavalyelőtt szervestrágyáztunk egy adott területet, s tavaly tavaszon csemegekukorica került bele. A műtrágya mennyiséget csökkentettük, egész évben tele volt gilisztával, s 260q/Ha csemegekuorica jött le róla a szuperédes fajtából.
Válasz #1935. hozzászólásra
És termésben?
Én viszont elég pozitiv váltózást látok szervestrágyázás esetén.
Pl egy darab földem 2 részletben lett megtrágyázva egyik évben az egyik oldalról kezdtük és mivel nem lett elég a köv. évben a másik oldalról. ott ahol a két évben összeért a trágya ott rengeteg vakondtúrást láttam, gondolom a giliszták miatt. Ahol pedig giliszta van ott szerintem beindult a talajélet.
Meg meglátszanak ahol nagyobb csomóban szorta ki a gép a trágyát, a birkatrágyát nem nagyon szereti a T-88
Válasz #1933. hozzászólásra
Napraforgó, szemes kukorica, a terület kb 20%-a.
De elméletileg a szerves anyag mérleg pozitív hiszen sok "kedves" szomszéd gazda örömmel adja ide a szalmát kukorica szárat ingyen. Mert azt hiszik az nekik jó, és végül is az is az én földemen landol trágya formájába. A vásárolt, szénáról nem is beszélve. Ez összesen éves szinten kb. 500 körbála plusz.
Válasz #1932. hozzászólásra
Termelsz olyan növényt, aminek a szármaradványát nem hordod le ?
Válasz #1931. hozzászólásra
Köszönöm a választ, én is valami hasonlóra jutottam.
Kb 5 éve nem használok ekét, sűrű késes középmélylazító búzatarlóban, nehézkultivátor kukoricatarlón. Minimális műtrágya.
Talajtakarás nehézkes, szalma kell az állatoknak, valamint silókukorica nagy területen. A talaj állapotának köszönhetően a takarónövény vetése ritkán lehetséges. Igazi pillanat talaj. Sáros, vagy kemény.
De idővel remélem javul. Az eke elhagyása már most érezhető. Valamint a szöszös bükköny tritikálé keverék is jó eredményeket mutat.
Válasz #1930. hozzászólásra Látni kellene, hogy mik az igazi gondok. A vízoldható részt biztosan fel tudják venni a növények a trágyából, a talajszerkezet javulása viszont csak akkor történhet meg, ha van, aki alakítsa a humuszt.
A teljes technológiát látni kellene.
A trágya komposztálása jó hatással lesz a talajra, amennyiben amellett biztosított az állandó fedettség, vagy szármaradvánnyal, vagy takarónövénnyel.
Az ALKOval kijuttatott trágya helyett inkább komposztálnék, abba a talajba koncentráltan kellhet az élet és a komposztot egyszerűbb sekélyen bekaparni.
A hagyományos műveléssel a szervestrágyázás is csak szintentartásra elegendő, annál több kellene a fejlődéshez, mint magad is látod.
Válasz #1929. hozzászólásra
Természetesen a tápanyag visszapótlás hatása érzékelhető. De a szerves trágyától picit többet vár az ember. De 15 év intenzív szervestrágyázása után nem igazán látszik a különbség a szomszéd parcelához viszonyítva.
Mély almos szarvasmarhatrágyát nehéz kombinátorral bedolgozni hiszen az egész egy szilvalekvár.
Válasz #1927. hozzászólásra
Ha nem tapasztaltatok pozitív hatásokat ott komoly gond lehet valaami a trágyakezeléssel! Ha jól kezelitek akkor néhány hónap alatt szépen összeérik, szórható, és a kultivátor simán talajba forgatja! 2-300q-tól többet nem sok értelme van egy hektárra tenni különben, csak a magad dolgát bonyolítod, legyen szó taposásról, leforgatásról, egyenletes terítésről vagy akár csak papírmunkáról..
A helyesen alkalmazott istálótrágya képes kiváltani a műtrágya jelentős hányadát, vagy közepes termésszintek esetén a teljeset is...
Válasz #1927. hozzászólásra
Nálam ugyan ez van. Nem tapasztaltam különbséget, a trágyázott, és trágyázatlan terület között. Az idén ki de hordtam. Végzek a vetéssel, és nekiálok az egészet komposztálni.
Tiszteletem!
Évek óta problémát jelent a a gazdaságban a szerves trágya megfelelő hasznosítása, és a forgatás nélküli művelés ezt a problémát fokozza.
A tapasztalataim, igen rosszak, az évek folyamán próbáltuk az érett (néha túl érett) szerves trágyát 500-1500q menyiségben kijuttatni de nem igazán tapasztaltam pozitív eredményeket.A talaj kötött réti.
A kérdés az lenne vajon mi lenne a legjobb megoldás, szerezzek be egy gépi komposztkeverőt, és azt az évi 1000-1500t szerves trágyát komposztáljam, vagy esetleg ALKO-val kezeljem a kijuttatott szerves trágyát. Az elképzelés az, hogy a tárcsára, guberre ráépítenénk egy permetező keretet, és egy menetben kevernénk le a trágyával.
Ha esetleg van valami tapasztalat a talajmegújító gazdaságokban ezt, hogy oldják meg szívesen fogadom.
Válasz #1925. hozzászólásra
Én zsákostól locsolgatom.
A zsák ne érjen a földig? Azt mondja Netparaszt, hogy a tied sem ér. Én nem figyeltem.
Vasárnap két M30-as zöld lucernát hozzátettem. Tegnap beáztattam még két M30 száraz lucernát, amit ma keverek hozzá, hogy melegedjen.
Válasz #1924. hozzászólásra
Most locsoltam meg. Leszedtem róla a zsákokat, és locsolókupával (rajta volt a rózsa ) körbelocsoltam, meg a tetejét is megöntöztem egy kicsit. Belekotortam a közepébe, és kicsit száraznak tűnt. A hőmérséklete óvatosan csökken, 3 nap alatt 6 - 7 fokot, most 48 - 52 fokos.
Válasz #1923. hozzászólásra Akkor száraz az oldala
Igaz, hogy most optimális indítani a komposztokat, jó a hőmérséklet, lehet friss zöldet kaszálni, de pont most van a munkacsúcs, és ilyenkor nem nagyon van időnk ilyesmivel bajlódni. Mivel nekem sikerült Március elején is beindítani a komposztot, ezért jövőre már Februárban össze akarom állítani a komposztot, hogy ilyenkorra már csak néhány naponta kelljen ránézni. A Februárban indított komposzt elméletileg Május közepére elkészül, és Augusztus közepéig felhasználható "teafőzésre".
Aki hasonlóan gondolkodik, annak célszerű már most kaszálni néhány láda tavaszi gazt, és kiszárítani szénának. (úgy, hogy ne ázzon meg, mert akkor nem sok tápanyag marad benne) A későbbiekben is érdemes gyűjtögetni a kaszálékot, hogy minél vegyesebb legyen az alapanyag. A változatos táplálékforrás az egyik alapja a jó komposztnak.
Már megszoktam, hogy mindenféle jószágok vannak a komposztkasban, de tegnap reggel igencsak meglepődtem, amikor a kas oldalába kapart lyukból egy egér lesett rám. Gondoltam megmérem a hegyes komposzthőmérővel a maghőmérsékletét, de nem várta meg, majdnem a nyakamba ugrott a kis g.ci
Válasz #1919. hozzászólásra
Hypó
Válasz #1918. hozzászólásra Rendben.
Válasz #1919. hozzászólásra Fertőtlenítésre nem alkalmas, csak szennyvíz feldolgozására. A telefonban említett mennyiségben nyugodtan kijuttathatod, csepp a tengerben. Ha lesz valami pozitív hatásod a tápanyagfeltárásból, oszd meg nyugodtan
Válasz #1916. hozzászólásra
Akkor hova tegyem most ezt a "veszélyes hulladékot" ?
Kérdeznék még egy lehet hülyeséget:
Ásott kutak fertőtlenítésére, fertőzéselnyomására szóba jöhet-e?
(utána állatok innának belőle)
Válasz #1916. hozzászólásra
A blogodon megjelent írásokat szerintem ide is berakhatnád rögtön, nem csak amikor szóba kerül egy adott téma, mint most az EM bio.
Válasz #1916. hozzászólásra
Na ez jó!
Lemaradtam a Blog olvasással... Elnézést.
Válasz #1915. hozzászólásra Olvasd el és kérdezd meg magad, szeretnél-e EM-Biót fújni.
EM Bio a csodaszer
Válasz #1914. hozzászólásra
Nem tudom emlékszel e a szántásból vett mintámra. Nem sok minden volt benne.
Szerettem volna magágykészítéskor EM-Bio-val egy kis változatosságot vinni a talajéletbe. De olyan szárazság volt hogy inkább nem tettem. Azóta el lett már vetve a napraforgó, most várom hogy kikeljen, és ha esne egy kis csendes áztató eső közben kifújnám, hogy valamelyest bemossa a talajba.
A másik a búzára fújnám kipróbálásképp....
Illetve a 6.éves lucernában se volt az a nagy élet amit elvártunk volna. Oda kaszálás után szeretnék tarlóra kijuttatni...
Válasz #1907. hozzászólásra Az első kérdés, hogy mi a célod? Mi az a probléma, amit a baktériumtrágyával akarsz megoldani?
2-2.5 baron nyugodtan kijuttathatod őket, élve szoktak maradni.
Az ütközőlapos vagy nagy cseppes fúvóka szűrő nélkül a jobb.
Kaját csak akkor érdemes adni nekik, ha lombra juttatod ki és preventív fertőzéselnyomás a cél.
A talajba szánt törzseknek a helyszínen talált kaját kell feldolgozniuk.
Válasz #1912. hozzászólásra A növények számára jótékony mikroorganizmusok oxigénkedvelők. Ha nem levegőtlen, tömörödött a föld, nagy eséllyel a jótékonyakat eteti az ember a természetes tápanyagokkal.
A nagy dózisú műtrágyával, éretlen trágyával viszont a kedvezőtlen irányba tolódik el a mikrobiális élet.
Ha a talajra nyomsz ki tápanyagot, azzal nem csak a kijuttatott bacikat serkented, hanem a talajban már meglévőket is. Kérdés, hogy nem fogják-e így túlnőni a kijuttatott bacikat, vagy nem szaporítasz-e így fel akaratlanul olyan jószágokat, amik nem kívánatosak...
Válasz #1910. hozzászólásra
Bactofil B10 nevű készítményt szórtam a gyümölcsösbe, a facsík alá 1 l/ ha dózisban, és ehhez toltam 10 l/ha Amalgerolt . Ez a dózis szántóföldön rettenetesen drága, de egy intenzív gyümölcsös elbírja ezt a költséget.
Gondolkodtam az ötleteden, hogy a baktériumtrágyához kevernél tápanyagot kijuttatás előtt. Nem lenne hátrányos, ha kijuttatás közben levegőztetnéd a tartályban a keveréket, illetve csak annyit kevernél be, amit 1- 2 óra alatt ki tudsz juttatni. Ha nincs levegőztetve a folyadék, és raksz bele tápanyagot, akkor fennáll a veszélye, hogy az anaerob körülmények, és a sok tápanyag miatt felszaporodhatnak benne a kórokozók.
Kijuttatás után alaposan át kell mosni a rendszert, mert estétől reggelig a maradék kaján, ami a csövekben, tartály falán marad szintén felszaporodhatnak a kórokozók.
Szerintem ezt a témát alaposan beszéld át Netparaszttal. Az alapötlet nem rossz szerintem, de oda kell figyelni, nehogy gebasz legyen a vége.
Ha a traktor kompresszoráról oldod meg a tartály levegőztetését, akkor mindenképpen szerelj fel egy olajleválasztót, hogy ne olajos levegőt toljál a baciknak.
Válasz #1908. hozzászólásra
)
Semmi baj!Lehet én is érzékenyebb vagyok "azokon a napokon"( Egyszerre gazdálkodni, Növénybiztosítást kötni, Na meg a legdurvább az itthoni fűnyírás,sövénynyírás
Milyen baktériumtrágyát és milyen dózisban keverted?
Lobra vagy talajra fújtad?
Válasz #1898. hozzászólásra
Ha már túl vagy a mikroszkópos képzésen ingyenes.
Válasz #1900. hozzászólásra
OFF
Nem akartalak megsérteni, és félreértettelek, mivel azt gondoltam teát akarsz készíteni.
ON
Gyümölcsösben baktériumtrágyát, és Amalgerolt juttattam ki együtt, jónak tűnt, csak az Amalgerol igen drága.
Válasz #1905. hozzászólásra
Én még nem akarok teát főzni.
Én még a boltit akarom használni, mert beszéltünk róla az egyik minta kapcsán hogy a semminél az a pár baktérium is sokkal több.
És ezt a párat szeretném élve kijuttatni, és lehetőleg esélyt adni hogy tovább is éljenek.
Ezért kérdeztem régebben mekkora nyomáson mehetnek át, és még szeretnék plusz kaját adni nekik útravalónak.
Ez nem járható kezdésenek?
Válasz #1903. hozzászólásra
Köszi a választ. Erre voltam kíváncsi.
Nem kell tehát a méregdrága melasz elég az olcsóbb is...
Válasz #1900. hozzászólásra Zombi pontosan azt írta, amit én is írhattam volna. Az ALKO brutálisan hatékony eszköz, jó alapanyagból, jó technológiával, de lehet langyos víz is és vegyifegyver is, ami után nem kell betakarítanod.
Minden az ellenőrzésen múlik.
Azt minden alkalommal elmondom, az egy napos előadáson csak a keretrendszerről tudok beszélni, hogy meglegyen s kép miként zajlik a természetben a talajépítés, fertőzéselnyomás, s miként tudjuk mi ezt használni a termelésben.
De pontosan hogyan kell teát főzni és jó komposztot készíteni, ellenőrizni, erre külföldön is minimum egy hetes tréningek vannak.
Zombiéknak összenyomtam két napra az anyag egy részét, de ő előtte már hetekig többet beszélt velem telefonon, mint a feleségével, így több dolgot már előtte gyakorlatban megtapasztalt.
Lehet kísérletezni, sok szívással, vagy le lehet helyettesíteni a kísérletezést tanulással. Egyik nélkül sem lehet előbbre jutni. Nekem néhány millióm ráment, mire azt tudom mondani, elég gyakorlati tapasztalatom van, hogy tudjak segíteni az ismetetek átadásában.
Válasz #1899. hozzászólásra A melasz fillérekbe kerül Kaposváron és ez a legsokoldalúbb tápanyagforrás, számtalan féle egyszerű cukor található benne.
A változatos és könnyen feldolgozható tápanyagforrás nagyon fontos a változatos mikrobiális élet felszaporításához.
De ez csak a cukor, a huminsav, barnaalga kivonat, zabkorpaliszt, hidrolizált hal, növényi nedvek, lisztek mind változatosabb forrást jelentenek.
Egyedi fajták szaporítására alkalmasak egyszerű tápoldatok, izocukor, miegymás.
Mi viszont nagyon összetett életközösségeket szaporítunk, akik számtalan féle kaját igényelnek.
Válasz #1894. hozzászólásra Jól mondja Zombi, ő már gyakorlatban megtapasztalta, mekkora a különbség a különböző komposztokból készülő oldatnál. Ezért nem tettem fel az ALKOról írást, mert időközben láttam, hogy nagyon hirtelen csapna mindenki a főzögetésbe, anélkül, hogy tudná, mit is csinál.
Ha nem tudod leellenőrizni a komposztod minőségét és a tea összetételét követni a főzés során, 50% az esélyed, hogy jót csinálsz-e vagy sem. Termelésben a vagy bejön, vagy nem megoldás nem túl sikeres.
Egyébként számos recept van fent a neten is, de minden az ellenőrzésen múlik, nem a recepten. Tehetsz bele akármennyi melaszt, ha nem jó az alapanyag, nem lesz jó a szaporulat sem.
Válasz #1900. hozzászólásra
Ő itt volt Újvároson az egynapos képzésen.
Időt fáradságot energiát nem kímélve mindent elmondott a Fórumon, amit tud.
Amiből bajunk lehet, azt nem mondja.
Ugye te tudod, hogy az őszibarack rézzel történő permetetése esetén be is lett takarítva a termés.
mert ugye úgy gondoltuk, hogy főzünk a megfelelő alapanyagokból egy teát.
Megfőztük, de emberi fogyasztásra alkalmatlan lett.
most készítem életem első lecsóját.
ha még egyszer elmegyek Nyíregyházára, akkor nem ez lesz az utolsó.
Szép napot és jó étvágyat,aki még előtte van.
Válasz #1897. hozzászólásra
Radócz :
Nem az a baj hogy ír!
Hanem kérdeztem valamit és a válaszban nem a kérdésemre kapok választ hanem egy lealacsonyító fellengzős dumát.
Ráadásul nem ismer, nem tudja hogy Attila milyen oktatást, milyen mélységekben tartott stb stb.
Szerinted ilyen hangvételben kell a fórum társaknak írni?
Válasz #1895. hozzászólásra
Bocsi én tudatlan leragadtam ott, hogy mi a különbség a melasz és a cukorszirup közt.
Két véglet:
Mert lehet venni bio cukornád melaszt 300g 1200F ill. Cukorszirupot otthon mindenki tud csinálni fillérekért.
Amiben teljesen megegyeznek: pont ugyan az a cukor van mindkettőben (szaharóz)
Különösség hogy a melaszban vannak még ásványi anyagok és vitaminok.
De mivel a melasz melléktermék ezért az összetétele változó.
És nekem ez lett volna a kérdésem hogy megér e annyival többet a melasz?
Válasz #1892. hozzászólásra
"és én is a "teafőző" dokumentációját."
Ezt a dokumentációt mennyi pénzért lehet megvenni?