Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR412.88 FtUSD401.45 FtCHF439.56 FtGBP488.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az AgroSoil-Plex lombtrágya komplex, nitrogénkötő képességű biológiai tápanyag, amelyet speciálisan lombtrágyázásra fejlesztettek ki Kelés után 30 nappal alkalmazzuk első ízben a kikelt, zsenge növények lombjára és a kezelést megismételjük újabb 21-30 nap múlva vagy a termésfejlődéskor, amikor nagyobb mennyiségű nitrogént igényel a növény.
Felépítése:
Az AgroSoil-Plex lombtrágya gondosan válogatott nitrogénkötő mikroszervezeteket tartalmaz, azotobacter vinelandii, bejiernicki, croococcum törzseket. amelyek hasznosítják a levél felületén a széntartalmú vegyületeket és a légköri nitrogént közvetlenül a levélbe juttatják. Ez az első olyan anyag, amellyel sikerült jelentős mennyiségű nitrogént mikrobiológiai úton bejuttatni a lombfelületen keresztül.
Előnyei, hatása:
Az AgroSoil-Plex baktérium lombtrágya számos olyan jellegű mikroszervezetet tartalmaz, amelyek a tápanyag pótlás mellett védelmet tudnak nyújtani egyes betegségekkel szemben:
(a) Az Azotobakter törzsek tagjai kis molekulájú anyagokat választanak ki a metabolizmusuk során, mint a sziderofórák, amelyek megkötik a vasat és a patogén gombák kifejlődését gátolják. A vas lényeges elem, mert ugyan egyrészt részt vesz az inaktív spórák aktív patogénekké történő átalakulásában, ugyanakkor másrészt szükséges a nitrogenáz enzim működéséhez a nitrogénkötés során.
(b) Az Azotobakter baktériumok életműködésük során olyan metabolitokat is választanak ki, amelyeknek a szerkezete hasonló az anisomycinéhez, amely közismerten fungicid antibiotikum.
(c) A kellő mennyiségben jelenlévő Azotobakter csoport tagjai képesek semlegesíteni számos patogén kórokozót. Jelentősebb és vizsgált patogének, amelyeket az Azotobakterek leküzdenek a talajban és a levélen: az Alternaria, Fusarium, Collectotrichum, Ryzoctonia, Microfomina, Diplodia, Batryodiplodia, Cephalosporium, Curvucaria, Helminthosporium és néhány Aspergillus.
Alkalmazása:
lombtrágyázásra
Kalászosokhoz: 125 ml/100 liter víz/ha kikelés után 30nappal, majd újra 30 nap múlva
Szántóföldi zöldségféléknél: 200-400 ml/300 liter víz/ha kikelés után 30 nappal, majd 30 nap múlva újra, ezt követően 21 nap múlva.
Szőlőben: 250-400 ml/250 liter víz/ha négyhetente
Gyümölcsösben: 400-700 ml/700 liter víz/ha négyhetente
Kiszerelése: 1 literes műanyag flakon , 5 literes kanna.
Válasz #1777. hozzászólásra Nem hiszem el, nyomok egy mosolyt és eltűnik a hozzászólás vége. Szóval amire szükség van a szántón, mert az erdőben más az ökoszisztéma.
Válasz #1766. hozzászólásra Tudtok hozni mikroszkópot? Ha igen, Kis Zombival kellene egyeztetni, ő tudja, hány emberre lesz hely.
Nagy csoportot azért nem szeretnék, mert ez gyakorlati foglalkozás, hatékonyan nem leheT sok emberrel foglalkozni.
Válasz #1769. hozzászólásra Az előadások helyszínét azok szervezik, akik helybeliek és szükségük van rá. Itt most fizikailag nem tudnak a szervezők több helyet biztosítani, ezért kiscsoportos a két napos foglalkozás.
Válasz #1768. hozzászólásra Nagyon megtisztelő az ajánlat, szívesen élek is vele.
Ez a mikroszkópos gyorstréning viszont igényel már némi előképzettséget és komposztálási tapasztalatot, ezért azok a kollegák szervezték maguk számára, akik már részt vettek előadáson és aktívan komposztálnak, amelyet szeretnék oldat formájában kijuttatni. Az oldatkészítésnél nagyon fontos a biológiai összetétel ellenőrzése, amelyen a siker múlik.
Aki elgondolkozott a technológián, nagyon gyorsan szeretne előre jutni, de még sokat kellene tanulni, hogy kockázatmentesebb legyen az alkalmazás. A tudás moduláris és egymásra épülő, ezért pl. a mikroszkóposnak is előkövetelménye legalább az áttekintő előadás, anélkül nem tudja az ember, mit csinál.
Lesz idén még előadás és tréning, amit szívesen osztanék meg minél több gazdálkodóhoz eljusson, ezért élni fogok az ajánlattal.
Még egyszer köszönöm a lehetőséget és jelzem, mikor lesz újabb előadás.
Válasz #1762. hozzászólásra Zúzza le a koma jó apróra és lehetőleg kultival, minél kisebb kapákkal, sekélyen dolgozza be a felső 5-10 cm-be. Minél több maradjon belőle a felszínen.
Viszont bedolgozás előtt mindenképp szórjon rá valamennyi jó komposztot vagy ALKO-t, mert gondolom a talajélete a Góbi sivataggal egyenértékű, így a humusszá alakulás nem fog végbemenni a megfelelő mikrobiális élet nélkül.
A szárbontó baktériumttrágyák nem ksézítenek tartós humuszt, csak lebontják elemi molekulákra a száranyagot, amely tápanyag javarésze aztán elfolyik a csapadékkal.
Kérdezi amott a koma mi legyen a csemegekuk szárával.....
Tehát adott 1 jó fajta ami hagy is 2mes vaskos szárat....
Lezúzni úgy hagyni a felszínen fönt amíg nem fontos a talajt készíteni másnak.....
Zúzni bekeverni úgyhagyni.....
Csak a talajt védő megőrző megújító projekt érdekes más nem.
Válasz #1756. hozzászólásra Jó ötletnek tűnik és alkalmazták is a múlt században a talajoltást, mikor szekerekkel szállították a talajt Bácskából Somogyba.
Az életközösség valószínűleg rendben is volna, de egy paraméter nem segít sokat, ez pedig a koncentráció.
A talajnak töredék százaléka a mikrobiális biomassza az ásványi frakcióhoz képest.
A jó komposztnak akár 50%-a is élő biomassza.
A két kiinduló oltóanyag felszaporítása sok nagyságrenddel eltérő végeredményt hoz, ami pedig a felhasználás sikerében jelentkezik. Minden kijuttatott anyagnál van egy optimális mennyiség, senki nem állna neki 2 ml glifozáttal totálozni - a talajból származó felszaporítás összehasonlítható ezzel. Ezért mondom, hogy a jó komposzt oltóanyag, nem a tápértéke a lényeges - koncentrált formában tartalmazza a mikrobiális közösséget.
Nagyon fontos a jónak látszó területekről mintát vinni és beleszórni a komposztba, mert minél nagyobb a mikrobiális változatossága, annál sokoldalúbb ökológiai szolgáltatás várható a kezelt területen.
Válasz #1753. hozzászólásra :-) Egy jó termőképességű, jó minőségű szénát adó gyepnél feltételezhető, hogy ott optimálisak a talajélet körülményei.
A cserjésedés is azt mutatja, hogy magasabb szukcessziós szintre lép a terület, jó biomassza termelő képessége van.
A gyepbe vetést csak azért nem tudom javasolni, mert a gyep vitalitása sokkal erősebb, mint a kultúrnövényeké.
Kísérleteznek gabona vetésével gyepbe, nem lehetetlen, de nagyon okosan kell csinálni, hogy ne nyomja el a vetett növényt az őshonos állomány.
Válasz #1754. hozzászólásra Ami még fontos, nagy mennyiségű ALKO készítése előtt minden szériát meg kell vizsgálni a vásárolt komposztból, mert ismeretlen körülmények között készül. (kivéve, ha mondjuk valaki a Bionika komposztját vagy valami hasonló etalon minőséget vásárol, amit számos paraméterre mérnek)
Ennek oka, hogy ha egy kevéssé sikerült komposztból készül az ALKO, nagy területen alkalmazva a hatása is jelentős lesz, pozitív és negatív irányban egyaránt.
Jó dolog a bizalom, de még jobb a kontroll.
Válasz #1755. hozzászólásra A megvizsgált gilisztahumusz megfelelőnek tűnt teakészítésre, mert nem volt benne jellemző patogén forma. Hatása viszont nem lesz olyan, mint egy szakszerűen, számtalan szerves anyagból összeállított minőségi termokomposztnak, mert abban nagyobb a változatosság, több szolgáltatásra képes a mikrobiális közössége.
Kiindulásnak viszont már megfelelően lehet használni, úgy szilárdan kiszórva, mint ALKOban.
Lesz belőle a demó teafőzéshez a mikroszkópos tréningen?
A Teszakeszi gilisztahumusz előállító úriembert valaki felhívta a fórumról, hogy komposztteába kell neki az anyag. Szerintem nem kell feleslegesen terhelni az elméjét, én megpróbáltam. Meg elég "rafinált" az illető, és ha rájön, hogy teának is alkalmas a gilisztahumusz, könnyen megemelheti a termék árát.
Válasz #1747. hozzászólásra Majdnem elfelejtettem: a talajmegújító technológiának pontosan az a lényege, hogy az ember eljusson a lealázott, szétszántott, sérült tápanyagszolgáltató képességű földjétől a befogott legelődön tapasztalt nagyszerű tápanyagszolgáltató képességig, amelyet utána a jó hozamok mellett, nagyon kis inputtal tud fenntartani.
Ezt viszont szántással, műtrágyával SOHA nem fogod elérni.
Válasz #1741. hozzászólásra Igazad van Fecó, de a horgászathoz is kell egy horgászvizsga, ha jól emlékszem.
A pecázásnál mindegy, hogy törpeharcsát fogsz vagy lesőt, ha nem tetszik odaadod a macskádnak.
A termelésben viszont ha felszaporítasz egy gyenge komposztból kórokozókat, vagy nem lesz hatékony mikrobiológiai anyagod, ami elnyomná a fertőzést vagy javítaná a talajod, veszteséged lesz.
Ezért ha nem tudod pontosan mit csinálsz, drága árat fizetsz a kisérletezéssel.
Külföldön a gazdáknak szóló egy hetes komposzt, komposzttea és analízis tréning ezer dollár/euró körül van, ez napi 8 órában megy és nem tréfából.
Pontosan tudják azok a gazdák, hogy a káruk és a hasznuk is sokkal magasabb ennél az összegnél, ha nekiállnak újra felfedezni a kereket.
Ezt most úgy mondom, hogy nagyon nincs időm tanfolyamokra most a tavaszi munkák és építkezés miatt, de látom a szükségét, mert jönnek a kérések.
Válasz #1747. hozzászólásra A befogott legelődnek nem a humusztartalma volt jelentős, hanem a talajélete. Miután beszántottad elpusztítottad a talajélet jelentős részét és ezzel az ökológiai miniholokauszttal rengeteg tápanyagot szabadítottál fel. Egy egészséges talajban több tonna NPK van lekötve mikroorganizmusok formájában és stabil humuszvegyülletekben, legszerényebb becsléssel is kb. 20 nagy állat egységyni biomassza van az egészséges talajban.
Ezek a mikroorganizmusok csak akkor adják le a tápanyagokat, ha megeszik őket a táplálékhálóban résztvevők, vagy ha az ember elpusztítja őket
Ez viszont egyirányú út, pusztítással csak csökkenteni lehet a termékenységet.
Neked arra a talajéletre van szükséged, aki a növényeid számára szabadítják fel a tápanyagot, mindig a megfelelő mennyiségben, összetételben és időpontban.
Ezért ha jól szeretnéd csinálni, először is elfelejted a pentozánhatást. Másodszor minél több. apróra szecskázott szármaradványt hagysz a felszínen és maximum grubberral mész a földnek. A csemege korán lekerül, a grubberozás után műtrágyaszóróval a kis fehér gömbök helyett takarónövényt szórva táplálod csak igazán a talajéletet.
Többet itt vagy az előadásokon: Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #1746. hozzászólásra Igen, pontosan ilyen helyekről érdemes oltóanyagot gyűjteni a komposzthoz.
De mit kezdesz azzal, hogy kimész egy olyan területre, ahol a természet már elvégezte a dolgát? Megfogod és áthúzod a földedre? Vagy az árokpartba veted a kukoricát? Vagy mit csinálsz ott?
A csemegekukoricának nem feltétlen kell Nitrogén a bontáshoz, mivel egyrészt cukros a leve, másrészt csurig zöld, amikor aratod, így ha betakarítás után 1-2 nappal zúzud még nem fásodik el, mint a takarmánykukorica, nagyon gyorsan bomlik!
Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal.
Kanadai sütőtököt vetettünk bele.
A lényeg: 400mázsás termés lett mindenféle műtrágyázás ,trágyázás nélkül!
Bámulatos terméshozamot produkált, mindenféle tápanyag-utánpótlás nélkül.
Nekem volna egy kérdésem!
A csemegekukoricát betakarítás után a kukoricaszárral lehet e , érdemes e visszadolgozni a talajba?
Leszecskázni minél apróbbra, és pétisóval megszórom a pentozán hatás elkerülése végett és beforgatom a talajba ősszel? Ez így helyes? Nincs állat, így nem tudok szervestrágyázázni de foglalkoztat a tápanyag utánpótlás témaköre, főleg az egészséges talajélet fenntartása.
Sokat gondolkodok ezen a témán és arra jutottam, hogy fölösleges a komposzttal görcsölni.
Tehát kimenni olyan területre, ahol már a talajbiologia visszaállt az optimális állapotra.
Hol találunk olyan területet?
Szerintem mindenki ismer a közelében elhagyott tanyákat, kerités töveket, árokpartok amit az ember évek, évtizedek óta nem bolygatott, nem kaszált nem legeltetett. Ott szerintem már a természet elvégezte a tennivalóit.
"megfelelő minőségű alapmikroszkópok:
http://www.tavcso.hu/index.php?o=termek&te=BIM105M
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151m-mikroszkop
Ez a kollegám kiváló állapotú eladó mikroszkópja (XSP-151M)
http://www.jofogas.hu/budapest/Profi_mikroszkop_tartozekokkal_hibatlan_allapotban_19428574.htm
A két okuláros mikroszkóp kényelmesebb munkát biztosít.
DE.
Ami nagyon fontos, mikroszkóp megvétele önmagában még nem biztosítja,
hogy az ember tudja, mit is kell néznie és keresnie és mit lát.
Ha saját maga szeretné analizálni a mintákat, az nem fog menni
tanfolyam nélkül, ahol a talaj ökológiai, mikrobiológiai,
laborvizsgálati alapokat el lehet sajátítani."
A kollega már eladta.
"Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat."
persze, de elindulni el kell, és majd látjuk... az ember folyamatosan tanul, fejlődik, és ássa magát belefelé. Aztán egyre kevesebb mankó kell.
Olyan ez, mint a horgászás. Az ember először vesz egy pecabotot, kiváltja az engedélyt, és nagy mellénnyel elmegy horgászni. Persze nem fog semmit, és a legtöbben hamarosan beteszik a suffniba a cuccot, és sosem mennek újra. Mások meg újra olvasnak, próbálkoznak, ellesik a szomszédtól, kérdezősködik, és persze egyre többet próbálkozik a saját feje után is. és az elején tíz ötletből egysem lesz jó, majd hamarosn megfogja élete első halát, és egyre tovább megy. Később egyre több halat fog, és egyre több ötlete kezd működni... a legtöbben itt még most nézegetik a boltban a pecabotot... qrva messze van az első hal...
Válasz #1739. hozzászólásra Értem én Fecó, de ebben sincs rövidebb út. Ahogy a komposztálást sem lehet elsajátítani egy órás beszélgetésből, a mikorrhizák és egyebek szaporítása is megtanulandó tevékenység. Most mindenki bőszen komposztál, de csak egy ilyen komposztálóval naponta vagy épp naponta többször beszélek többször, mert mindig van valami homályos vagy bizonytalan pont. Ez így menedzselhetetlen. Összeállítok tananyagokat és elmélet plusz gyakorlatban belemehetünk minden egyes fontos témába, de az nem egy A4-es oldal lesz.
Válasz #1736. hozzászólásra A mikorrhizákat másként szaporíthatod, de azok is sikeresen tenyészthetők házilag. Az ALKO készítőben azonban nem érdemes vele próbálkozni.
Igazából a legtöbb biokontroll mikrobát fel lehet szaporítani otthon is, ahogy Mf-es is kihasználta a lehetőséget, csak tudni kell az adott fajta élettani igényeit.
Erre én is kiváncsi vagyok, mert vhol azt olvastam, hogy a főzés nem igazán kedvez a gombáknak. Állítólag közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni a teába.
Szervesanyag biztosan nem tudom változott e, de vízállás nincs vagy legalabbis nem olyan mértékű. A növények aszályt jobban bírták a szomszédéhoz képest, de ez lehet fajtaválasztás.
Szeretnék kísérletezni, de még keresem a mikéntet
Válasz #1730. hozzászólásra Minden termékenységet csökkentő eljárás elhagyásával javulhat a helyzet, de önmagában a talaj nem szokott javulni, ahhoz mindenképpen szükséges a sokrétű talajélet, s annak a változatos táplálása (komposzt, változatos kultúrák élő gyökerei)
A talajművelés megváltoztatása a szántásról már segít a szintentartásban, de önmagában még nem javító hatású.
Miként változik a talajod szervesanyag tartalma a 4 évvel ezelőtti állapothoz képest? A magyar vizsgálatban humusznak nevezik a teljes szerves anyagtartalmat, de annak változása mutat némi irányt.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Íme négy megbízható, biztonságosan termeszthető kukoricahibrid – stabil termés a kihívások ellenére is! + VIDEÓ")
15328 hozzászólás
Válasz #1779. hozzászólásra
https://sites.google.com/a/mikoprod.com/mikoprod/bakterium-tragyak
AgroSoil Plex
Nitrogénkötő baktérium lombtrágya
Az AgroSoil-Plex lombtrágya komplex, nitrogénkötő képességű biológiai tápanyag, amelyet speciálisan lombtrágyázásra fejlesztettek ki Kelés után 30 nappal alkalmazzuk első ízben a kikelt, zsenge növények lombjára és a kezelést megismételjük újabb 21-30 nap múlva vagy a termésfejlődéskor, amikor nagyobb mennyiségű nitrogént igényel a növény.
Felépítése:
Az AgroSoil-Plex lombtrágya gondosan válogatott nitrogénkötő mikroszervezeteket tartalmaz, azotobacter vinelandii, bejiernicki, croococcum törzseket. amelyek hasznosítják a levél felületén a széntartalmú vegyületeket és a légköri nitrogént közvetlenül a levélbe juttatják. Ez az első olyan anyag, amellyel sikerült jelentős mennyiségű nitrogént mikrobiológiai úton bejuttatni a lombfelületen keresztül.
Előnyei, hatása:
Az AgroSoil-Plex baktérium lombtrágya számos olyan jellegű mikroszervezetet tartalmaz, amelyek a tápanyag pótlás mellett védelmet tudnak nyújtani egyes betegségekkel szemben:
(a) Az Azotobakter törzsek tagjai kis molekulájú anyagokat választanak ki a metabolizmusuk során, mint a sziderofórák, amelyek megkötik a vasat és a patogén gombák kifejlődését gátolják. A vas lényeges elem, mert ugyan egyrészt részt vesz az inaktív spórák aktív patogénekké történő átalakulásában, ugyanakkor másrészt szükséges a nitrogenáz enzim működéséhez a nitrogénkötés során.
(b) Az Azotobakter baktériumok életműködésük során olyan metabolitokat is választanak ki, amelyeknek a szerkezete hasonló az anisomycinéhez, amely közismerten fungicid antibiotikum.
(c) A kellő mennyiségben jelenlévő Azotobakter csoport tagjai képesek semlegesíteni számos patogén kórokozót. Jelentősebb és vizsgált patogének, amelyeket az Azotobakterek leküzdenek a talajban és a levélen: az Alternaria, Fusarium, Collectotrichum, Ryzoctonia, Microfomina, Diplodia, Batryodiplodia, Cephalosporium, Curvucaria, Helminthosporium és néhány Aspergillus.
Alkalmazása:
lombtrágyázásra
Kalászosokhoz: 125 ml/100 liter víz/ha kikelés után 30nappal, majd újra 30 nap múlva
Szántóföldi zöldségféléknél: 200-400 ml/300 liter víz/ha kikelés után 30 nappal, majd 30 nap múlva újra, ezt követően 21 nap múlva.
Szőlőben: 250-400 ml/250 liter víz/ha négyhetente
Gyümölcsösben: 400-700 ml/700 liter víz/ha négyhetente
Kiszerelése: 1 literes műanyag flakon , 5 literes kanna.
Válasz #1777. hozzászólásra Nem hiszem el, nyomok egy mosolyt és eltűnik a hozzászólás vége. Szóval amire szükség van a szántón, mert az erdőben más az ökoszisztéma.
Válasz #1776. hozzászólásra Ez a gombadolog a gombás komposztban szaporodik fel
Ezt a gomba dolgot érdemes lenne a komposzttal ötvözni?
//indavideo.hu/video/Paul_Stamets
//indavideo.hu/video/Paul_Stamets
Április hetedikén lesz Kecskeméten egy egynapos előadás a kertészeknek.
Ha valakit érdekelne, küldjön egy privátot a részletekért.
Válasz #1766. hozzászólásra Tudtok hozni mikroszkópot? Ha igen, Kis Zombival kellene egyeztetni, ő tudja, hány emberre lesz hely.
Nagy csoportot azért nem szeretnék, mert ez gyakorlati foglalkozás, hatékonyan nem leheT sok emberrel foglalkozni.
Válasz #1769. hozzászólásra Az előadások helyszínét azok szervezik, akik helybeliek és szükségük van rá. Itt most fizikailag nem tudnak a szervezők több helyet biztosítani, ezért kiscsoportos a két napos foglalkozás.
Válasz #1768. hozzászólásra Nagyon megtisztelő az ajánlat, szívesen élek is vele.
Ez a mikroszkópos gyorstréning viszont igényel már némi előképzettséget és komposztálási tapasztalatot, ezért azok a kollegák szervezték maguk számára, akik már részt vettek előadáson és aktívan komposztálnak, amelyet szeretnék oldat formájában kijuttatni. Az oldatkészítésnél nagyon fontos a biológiai összetétel ellenőrzése, amelyen a siker múlik.
Aki elgondolkozott a technológián, nagyon gyorsan szeretne előre jutni, de még sokat kellene tanulni, hogy kockázatmentesebb legyen az alkalmazás. A tudás moduláris és egymásra épülő, ezért pl. a mikroszkóposnak is előkövetelménye legalább az áttekintő előadás, anélkül nem tudja az ember, mit csinál.
Lesz idén még előadás és tréning, amit szívesen osztanék meg minél több gazdálkodóhoz eljusson, ezért élni fogok az ajánlattal.
Még egyszer köszönöm a lehetőséget és jelzem, mikor lesz újabb előadás.
Válasz #1768. hozzászólásra
Az előző háromból kettő nyilvános volt.
Hogy ez milyen lesz, erről én tudok a legkevesebbet.
Azért köszönjük a felajánlott segítséget.
Válasz #1767. hozzászólásra
Szívesen meghirdetjük a programot itt az Agroinform.hu mezőgazdasági portálon, ha nyilvános.
Moderátor által módosítva: 2015-03-25 14:22:13
Netparaszt Válasz #1764. hozzászólásra
"Húsvét körül várható,"
Nekem csak április 4.-e után jó.
Válasz #1764. hozzászólásra
Mi is mehetnénk Vadmalaccal?
Válasz #1762. hozzászólásra Zúzza le a koma jó apróra és lehetőleg kultival, minél kisebb kapákkal, sekélyen dolgozza be a felső 5-10 cm-be. Minél több maradjon belőle a felszínen.
Viszont bedolgozás előtt mindenképp szórjon rá valamennyi jó komposztot vagy ALKO-t, mert gondolom a talajélete a Góbi sivataggal egyenértékű, így a humusszá alakulás nem fog végbemenni a megfelelő mikrobiális élet nélkül.
A szárbontó baktériumttrágyák nem ksézítenek tartós humuszt, csak lebontják elemi molekulákra a száranyagot, amely tápanyag javarésze aztán elfolyik a csapadékkal.
Válasz #1763. hozzászólásra Húsvét körül várható, Nyíregyháza környékén.
Netparaszt Válasz #1757. hozzászólásra
"Lesz belőle a demó teafőzéshez a mikroszkópos tréningen?"
Mikor és hol lesz, a két napos "fejtágító"?
Kérdezi amott a koma mi legyen a csemegekuk szárával.....
Tehát adott 1 jó fajta ami hagy is 2mes vaskos szárat....
Lezúzni úgy hagyni a felszínen fönt amíg nem fontos a talajt készíteni másnak.....
Zúzni bekeverni úgyhagyni.....
Csak a talajt védő megőrző megújító projekt érdekes más nem.
Válasz #1757. hozzászólásra
Én próbálok szerezni, nekem esik legközelebb a gilisztás úriember azt hiszem.
Válasz #1756. hozzászólásra Jó ötletnek tűnik és alkalmazták is a múlt században a talajoltást, mikor szekerekkel szállították a talajt Bácskából Somogyba.
Az életközösség valószínűleg rendben is volna, de egy paraméter nem segít sokat, ez pedig a koncentráció.
A talajnak töredék százaléka a mikrobiális biomassza az ásványi frakcióhoz képest.
A jó komposztnak akár 50%-a is élő biomassza.
A két kiinduló oltóanyag felszaporítása sok nagyságrenddel eltérő végeredményt hoz, ami pedig a felhasználás sikerében jelentkezik. Minden kijuttatott anyagnál van egy optimális mennyiség, senki nem állna neki 2 ml glifozáttal totálozni - a talajból származó felszaporítás összehasonlítható ezzel. Ezért mondom, hogy a jó komposzt oltóanyag, nem a tápértéke a lényeges - koncentrált formában tartalmazza a mikrobiális közösséget.
Nagyon fontos a jónak látszó területekről mintát vinni és beleszórni a komposztba, mert minél nagyobb a mikrobiális változatossága, annál sokoldalúbb ökológiai szolgáltatás várható a kezelt területen.
Válasz #1753. hozzászólásra :-) Egy jó termőképességű, jó minőségű szénát adó gyepnél feltételezhető, hogy ott optimálisak a talajélet körülményei.
A cserjésedés is azt mutatja, hogy magasabb szukcessziós szintre lép a terület, jó biomassza termelő képessége van.
A gyepbe vetést csak azért nem tudom javasolni, mert a gyep vitalitása sokkal erősebb, mint a kultúrnövényeké.
Kísérleteznek gabona vetésével gyepbe, nem lehetetlen, de nagyon okosan kell csinálni, hogy ne nyomja el a vetett növényt az őshonos állomány.
Válasz #1754. hozzászólásra Ami még fontos, nagy mennyiségű ALKO készítése előtt minden szériát meg kell vizsgálni a vásárolt komposztból, mert ismeretlen körülmények között készül. (kivéve, ha mondjuk valaki a Bionika komposztját vagy valami hasonló etalon minőséget vásárol, amit számos paraméterre mérnek)
Ennek oka, hogy ha egy kevéssé sikerült komposztból készül az ALKO, nagy területen alkalmazva a hatása is jelentős lesz, pozitív és negatív irányban egyaránt.
Jó dolog a bizalom, de még jobb a kontroll.
Válasz #1755. hozzászólásra A megvizsgált gilisztahumusz megfelelőnek tűnt teakészítésre, mert nem volt benne jellemző patogén forma. Hatása viszont nem lesz olyan, mint egy szakszerűen, számtalan szerves anyagból összeállított minőségi termokomposztnak, mert abban nagyobb a változatosság, több szolgáltatásra képes a mikrobiális közössége.
Kiindulásnak viszont már megfelelően lehet használni, úgy szilárdan kiszórva, mint ALKOban.
Lesz belőle a demó teafőzéshez a mikroszkópos tréningen?
Válasz #1749. hozzászólásra
Onnan szerzel oltóanyagot a komposztteához.
Válasz #1754. hozzászólásra
Én voltam. Fő az őszinteség :) Ahogy kivettem a szavaibol nem kell ettől tartani.
A Teszakeszi gilisztahumusz előállító úriembert valaki felhívta a fórumról, hogy komposztteába kell neki az anyag. Szerintem nem kell feleslegesen terhelni az elméjét, én megpróbáltam. Meg elég "rafinált" az illető, és ha rájön, hogy teának is alkalmas a gilisztahumusz, könnyen megemelheti a termék árát.
Válasz #1750. hozzászólásra
Egy évvel ezelőtt még nem tudtuk, hogy ne bolygassuk a talajt, csak lazítóval.
"Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal."
Akkor a gyepet lazítom, és direkt vetek bele. Ha időm engedi a talajminta után pótolom a hiányzó bacikat, gombákat a talajból.
ha van egy két fajövés, azt mivel érdemes "eltüntetni"?
Válasz #1747. hozzászólásra Majdnem elfelejtettem: a talajmegújító technológiának pontosan az a lényege, hogy az ember eljusson a lealázott, szétszántott, sérült tápanyagszolgáltató képességű földjétől a befogott legelődön tapasztalt nagyszerű tápanyagszolgáltató képességig, amelyet utána a jó hozamok mellett, nagyon kis inputtal tud fenntartani.
Ezt viszont szántással, műtrágyával SOHA nem fogod elérni.
Válasz #1741. hozzászólásra Igazad van Fecó, de a horgászathoz is kell egy horgászvizsga, ha jól emlékszem.
A pecázásnál mindegy, hogy törpeharcsát fogsz vagy lesőt, ha nem tetszik odaadod a macskádnak.
A termelésben viszont ha felszaporítasz egy gyenge komposztból kórokozókat, vagy nem lesz hatékony mikrobiológiai anyagod, ami elnyomná a fertőzést vagy javítaná a talajod, veszteséged lesz.
Ezért ha nem tudod pontosan mit csinálsz, drága árat fizetsz a kisérletezéssel.
Külföldön a gazdáknak szóló egy hetes komposzt, komposzttea és analízis tréning ezer dollár/euró körül van, ez napi 8 órában megy és nem tréfából.
Pontosan tudják azok a gazdák, hogy a káruk és a hasznuk is sokkal magasabb ennél az összegnél, ha nekiállnak újra felfedezni a kereket.
Ezt most úgy mondom, hogy nagyon nincs időm tanfolyamokra most a tavaszi munkák és építkezés miatt, de látom a szükségét, mert jönnek a kérések.
Válasz #1747. hozzászólásra A befogott legelődnek nem a humusztartalma volt jelentős, hanem a talajélete. Miután beszántottad elpusztítottad a talajélet jelentős részét és ezzel az ökológiai miniholokauszttal rengeteg tápanyagot szabadítottál fel. Egy egészséges talajban több tonna NPK van lekötve mikroorganizmusok formájában és stabil humuszvegyülletekben, legszerényebb becsléssel is kb. 20 nagy állat egységyni biomassza van az egészséges talajban.
Ezek a mikroorganizmusok csak akkor adják le a tápanyagokat, ha megeszik őket a táplálékhálóban résztvevők, vagy ha az ember elpusztítja őket
Ez viszont egyirányú út, pusztítással csak csökkenteni lehet a termékenységet.
Neked arra a talajéletre van szükséged, aki a növényeid számára szabadítják fel a tápanyagot, mindig a megfelelő mennyiségben, összetételben és időpontban.
Ezért ha jól szeretnéd csinálni, először is elfelejted a pentozánhatást. Másodszor minél több. apróra szecskázott szármaradványt hagysz a felszínen és maximum grubberral mész a földnek. A csemege korán lekerül, a grubberozás után műtrágyaszóróval a kis fehér gömbök helyett takarónövényt szórva táplálod csak igazán a talajéletet.
Többet itt vagy az előadásokon:
Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #1746. hozzászólásra Igen, pontosan ilyen helyekről érdemes oltóanyagot gyűjteni a komposzthoz.
De mit kezdesz azzal, hogy kimész egy olyan területre, ahol a természet már elvégezte a dolgát? Megfogod és áthúzod a földedre? Vagy az árokpartba veted a kukoricát? Vagy mit csinálsz ott?
Válasz #1747. hozzászólásra
A csemegekukoricának nem feltétlen kell Nitrogén a bontáshoz, mivel egyrészt cukros a leve, másrészt csurig zöld, amikor aratod, így ha betakarítás után 1-2 nappal zúzud még nem fásodik el, mint a takarmánykukorica, nagyon gyorsan bomlik!
Válasz #1746. hozzászólásra
Igen, ez tuti így van!
Mi tavaly egy legelőt fogtunk be szántóföldre. Teli van humusszal.
Kanadai sütőtököt vetettünk bele.
A lényeg: 400mázsás termés lett mindenféle műtrágyázás ,trágyázás nélkül!
Bámulatos terméshozamot produkált, mindenféle tápanyag-utánpótlás nélkül.
Nekem volna egy kérdésem!
A csemegekukoricát betakarítás után a kukoricaszárral lehet e , érdemes e visszadolgozni a talajba?
Leszecskázni minél apróbbra, és pétisóval megszórom a pentozán hatás elkerülése végett és beforgatom a talajba ősszel? Ez így helyes? Nincs állat, így nem tudok szervestrágyázázni de foglalkoztat a tápanyag utánpótlás témaköre, főleg az egészséges talajélet fenntartása.
Sokat gondolkodok ezen a témán és arra jutottam, hogy fölösleges a komposzttal görcsölni.
Tehát kimenni olyan területre, ahol már a talajbiologia visszaállt az optimális állapotra.
Hol találunk olyan területet?
Szerintem mindenki ismer a közelében elhagyott tanyákat, kerités töveket, árokpartok amit az ember évek, évtizedek óta nem bolygatott, nem kaszált nem legeltetett. Ott szerintem már a természet elvégezte a tennivalóit.
Gusztáv_31078 Válasz #1742. hozzászólásra
Ezt az oldalt én találtam.
http://www.alpha-optika.hu/cgi-bin/alpha/index.php?_mode=3
Netparaszt ezt ajánlotta.
"megfelelő minőségű alapmikroszkópok:
http://www.tavcso.hu/index.php?o=termek&te=BIM105M
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151m-mikroszkop
Ez a kollegám kiváló állapotú eladó mikroszkópja (XSP-151M)
http://www.jofogas.hu/budapest/Profi_mikroszkop_tartozekokkal_hibatlan_allapotban_19428574.htm
A két okuláros mikroszkóp kényelmesebb munkát biztosít.
DE.
Ami nagyon fontos, mikroszkóp megvétele önmagában még nem biztosítja,
hogy az ember tudja, mit is kell néznie és keresnie és mit lát.
Ha saját maga szeretné analizálni a mintákat, az nem fog menni
tanfolyam nélkül, ahol a talaj ökológiai, mikrobiológiai,
laborvizsgálati alapokat el lehet sajátítani."
A kollega már eladta.
"Aki otthon szeretné ellenőrizni a talajának és komposztjának biológiai minőségét mindenképp szüksége van egy 40x-100x-400x nagyítású mikroszkópra és megfelelő mikrobiológiai tudásra, hogy felismerje a különféle mikroorganizmusokat."
Meg azt is, hogy sokat kell tanulni.
Válasz #1742. hozzászólásra
Netparaszt ezt ajánlotta
[link2]
Nem emlékszem milyen nagyítással, holnap megkérdezem
[link1]
Válasz #1742. hozzászólásra
Netparaszt ezt ajánlotta
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151b-mikroszkop
Nem emlékszem milyen nagyítással, holnap megkérdezem
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151b-mikroszkop
Tudna valaki ajánlani olyan mikroszkópot amit lehetne megfelelően használni talaj élet vizsgálatokra?
Válasz #1740. hozzászólásra
persze, de elindulni el kell, és majd látjuk... az ember folyamatosan tanul, fejlődik, és ássa magát belefelé. Aztán egyre kevesebb mankó kell.
Olyan ez, mint a horgászás. Az ember először vesz egy pecabotot, kiváltja az engedélyt, és nagy mellénnyel elmegy horgászni. Persze nem fog semmit, és a legtöbben hamarosan beteszik a suffniba a cuccot, és sosem mennek újra. Mások meg újra olvasnak, próbálkoznak, ellesik a szomszédtól, kérdezősködik, és persze egyre többet próbálkozik a saját feje után is. és az elején tíz ötletből egysem lesz jó, majd hamarosn megfogja élete első halát, és egyre tovább megy. Később egyre több halat fog, és egyre több ötlete kezd működni... a legtöbben itt még most nézegetik a boltban a pecabotot... qrva messze van az első hal...
Válasz #1739. hozzászólásra Értem én Fecó, de ebben sincs rövidebb út. Ahogy a komposztálást sem lehet elsajátítani egy órás beszélgetésből, a mikorrhizák és egyebek szaporítása is megtanulandó tevékenység. Most mindenki bőszen komposztál, de csak egy ilyen komposztálóval naponta vagy épp naponta többször beszélek többször, mert mindig van valami homályos vagy bizonytalan pont. Ez így menedzselhetetlen. Összeállítok tananyagokat és elmélet plusz gyakorlatban belemehetünk minden egyes fontos témába, de az nem egy A4-es oldal lesz.
Válasz #1738. hozzászólásra
Erről írhatnál valamikor ha lesz nemi időd... Előre is megköszönöm!
Válasz #1736. hozzászólásra A mikorrhizákat másként szaporíthatod, de azok is sikeresen tenyészthetők házilag. Az ALKO készítőben azonban nem érdemes vele próbálkozni.
Igazából a legtöbb biokontroll mikrobát fel lehet szaporítani otthon is, ahogy Mf-es is kihasználta a lehetőséget, csak tudni kell az adott fajta élettani igényeit.
Válasz #1736. hozzászólásra
Erre én is kiváncsi vagyok, mert vhol azt olvastam, hogy a főzés nem igazán kedvez a gombáknak. Állítólag közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni a teába.
Válasz #1725. hozzászólásra
Az Aegis-t fel lehet szaporítani házi reaktorban vagy Alko-főzőben?
Válasz #1734. hozzászólásra
A komposzt összeállítása novemberben már leírásra került.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
Válasz #1659. hozzászólásra
sikerült összeállítani? ha megvan akár egy része is, küldhetnéd, mert sokszor jó lenne... pl. mostis, mikor komposztot készülünk összeállítani...
Válasz #1732. hozzászólásra
Szervesanyag biztosan nem tudom változott e, de vízállás nincs vagy legalabbis nem olyan mértékű. A növények aszályt jobban bírták a szomszédéhoz képest, de ez lehet fajtaválasztás.
Szeretnék kísérletezni, de még keresem a mikéntet
Válasz #1730. hozzászólásra Minden termékenységet csökkentő eljárás elhagyásával javulhat a helyzet, de önmagában a talaj nem szokott javulni, ahhoz mindenképpen szükséges a sokrétű talajélet, s annak a változatos táplálása (komposzt, változatos kultúrák élő gyökerei)
A talajművelés megváltoztatása a szántásról már segít a szintentartásban, de önmagában még nem javító hatású.
Miként változik a talajod szervesanyag tartalma a 4 évvel ezelőtti állapothoz képest? A magyar vizsgálatban humusznak nevezik a teljes szerves anyagtartalmat, de annak változása mutat némi irányt.
Válasz #1729. hozzászólásra
Ennek örülök ha lesz távoktatás. Köszönöm a választ.