Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak637 FtBenzin árak617 FtEUR413.74 FtUSD403.71 FtCHF441.89 FtGBP499.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
24 órával az összerakás után 24, és 30 fokos a komposztom, eddig jól halad.
40 cm-es komposzthőmérőből 2 db. kell egy komposztkashoz. A kas szemben lévő oldalába szúrtam be őket, és az egyik 24 fokot, a másik 30 fokot mutat. Mondjuk le van írva, hogy több ponton kell ellenőrizni a hőmérsékletet, de nem gondoltam, hogy ekkora eltérések lesznek.
Teszteltem a műszereket, azonos hőmérsékleten, azonos hőfokot mutatnak. Jobb lenne egy 60 - 65 cm-es szárú hőmérő, az beérne a közepéig, de huszonezret sajnáltam rá kiadni.
Lehet kicsit száraz a szénforrás, nem bírtam belőle levet csavarni, de cuppogós hangja volt, ahogy markolásztam. A friss zöld növényi kaszálék helyett darált alma, krumpli, káposztalevél, sárgarépa lett felhasználva, azok kicsit nedvesebbek voltak, mint az optimális, (kézzel csavartuk belőle a levet, azzal locsoltam a csutkát )ezért óvatosan nedvesítettem a szénforrást. Ha átrakásnál száraznak tűnik, még tudok hozzá vizet adni.
Ha rendesen akarja megcsinálni az ember, legalább 3 nap, mire összeszedi, leaprítja, benedvesíti, összekeveri, berakja a kasba a cuccot.
Barátomtól kölcsönkértem, egy régi kézi hajtású szecskázógépet, hogy optimális méretűre tudjam aprítani a nádat, és a kukoricaszárat. Ezt a szerkezetet sem fehér embernek találták ki. Mire fél köbméter laza szecskát leaprítottam, a t.köm majd el durrant. Lassan 2 napja szedegetem össze az alapanyagot, és még el sem kezdtem áztatni, összerakni.
Bakker jó géped lehet. A csutka mocskosul eszi a pengét. Valahol Boly környékén volt anno egy csutka feldolgozó. Darálták majd a kemény részeket kirostálva csomagolták. Vitték hidak felújításához. Azzal nyomták le a festéket homokfúvó géppel. Mivel ez az anyag lebomlik. A kombájn szecskázóján ad a késeknek.
Ma vágtam kukoricacsutkát a komposzthoz alapanyagnak. Elektromos komposztdarálóval ledaráltam 3 M 30-assal, de attól tartok, nagyon apróra szecskázta. Vélemény ?
Komposztkas hálónak 50 X 50 X 3-as horganyzott hálót javasolt Netparaszt. Én bármennyire kerestem, csak 2 mm -es hálót találtam horganyzottba, vagy 4 mm-es hálót horganyzás nélkül. Elég a 2 mm-es ?
Mikroszkóphoz milyen üveglapok, pipetták, stb. kellenek ?
Válasz #1584. hozzászólásra Olvastátok az eredeti doktori értekezést? Három különböző termőhelyen végzett három különböző kísérletet - nulla szinergikus hatással és a talajbiológiai és ökológiai szempontok figyelmen kívül hagyásával.
Végül sikerült igazolnia, hogy önmagában egyik eljárás sem segít jelentősen, amit mindenki megfigyelhetett már maga is a gyakorlatban.
Ezért kell rendszerben gondolkozni, mert csak akkor várható a lazult és termékeny talaj kialakulása.
Egy egyszerű nyomás szabályzót úgy képzelj el, hogy van egy T elág, egyik irányból jön a folyadék a szivattyú felől, máik szárán megy a fúvókák felé, a harmadik kivezetésbe be van szerelve egy rugó terhelésű szelep, amin visszafolyik a tartályba a folyadék. Amikor állítod a nyomás szabályzót, akkor a rugót nyomod össze, növeled a rugóerőt, emiatt nagyobb nyomás kell, hogy kinyisson a szelep.
Komolyabb permetezőknél nem tudom, hogy van megoldva, ( akár több nyomás szabályzó is lehet beépítve), de egyszerű, "fapados" gépeknél nem kellene nagyobbnak lenni a nyomásnak a szabályzó előtt.
Ha nem megfelelő a nyomás a légüstben, ( ugrál a nyomásmérő óra), akkor az okozhat problémát.
Válasz #1591. hozzászólásra Nagyon jól csináltad! Minden talaj más és más művelést igényel és ez a lényeg! Lehet eltolódni szívünknek kedves irányba, de a végső szót vetőmagjaink bölcsője fogja kimondani, hogy mit ad vissza termésként!
Akkor +egy nyomásmérőt fel kell szerelni a sima szántóföldi permetezőre ha azzal akarnám kijuttatni? Mert alapból a nyomásszabályozó után van egy mérő és ha az 2bart mutat, attól a nyomásszabályozó és a szivattyú közt nagyobb lehet a nyomás.(nagyobb is szokott ezért szabályozzuk le).
Vagy hogy is van ez, ha valaki tud segítsen!
szerintem ez még kicsit hamar van ... összel egy grubber ne mártott volna mivel arrol szol a Technologia hogy fokozatosan kell átállni egy ősz alatt nem fog ujra éledni a talaj és megpuhitani a földet hogy ne kelljen bolygatni, igy csak elsö körben a mindig növénnyel fedettséget kéne létrehozni amellyel folyamatosan lehet egyre kevesebb müveletet elhagyni..... de sokan azt hiszik egy év alatt már ugyanolyan lesz a föld mint ha szántotta volna.....
a tyukhur gyökere pl elenyészö a kukoricáé meg már elkorhadt nem él ..... én ugy vagyok vele hogy amit lehet meglazitok földet és a fönövény elött után is valami más növényt fogok belevetni
Gyuricza Csaba az MTA doktora!
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudmányi Kar dékánja mától a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A talaj- és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel – címmel védte meg doktori értekezését Gyuricza Csaba, a SZIE dékánja a Tudományos Akadémián. A bírálók, Nagy János, a mezőgazdasági tudomány doktora, Pepó Péter, az MTA doktora és Kismányoky Tamás, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, illetve az illetékes Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság is elfogadta a doktori értekezést, így a védés után a bizottság úgy határozott, hogy Gyuricza Csabát az Akadémia doktorává fogadják.
Gyuricza Csaba védésében hangsúlyozta, a talaj- és környezetminőséggel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy jelentősen kevesebb szakirodalom ad tájékoztatást a művelési rendszerek szántóföldi körülmények közötti vizsgálatáról. Bár az „élő laboratóriumként és közgyűjteményként” szolgáló tartamkísérletek eredményei és hasznosíthatóságuk megkérdőjelezhetetlenek, a szántóföldi vizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak és a gyakorlat számára is fontos kiegészítő információkkal szolgálhatnak a talajművelési rendszerek fizikai talajállapotra gyakorolt hatásának pontosításához. A doktori értekezés új, tudományos eredményei: Környezet minőség javító művelési kutatások új tudományos eredményei: „Lejtős termőhelyen, tízéves művelési tartamkísérletben a bolygatatlan talajú direktvetésben a művelt talajokhoz képest a környezet minőséget nem veszélyeztető tömörebb állapotot igazoltunk. A direktvetésben a feltalaj tömörödése 66-114 %-kal haladja meg a bolygatott talajokét. Bizonyítottuk, hogy a korábban rendszeresen művelt, majd a direktvetés alkalmazása során csak a vetősorban bolygatott talaj ülepedése természetes jelenség, amelynek mértéke a talaj új körülményekhez alkalmazkodása után folyamatosan csökken. Megállapítottuk, hogy a bolygatott talajon bekövetkezett ülepedés a lazító műveléseket követően a csapadék mennyiségétől függetlenül bekövetkezik, és a mértéke kisebb a nem bolygatott direktvetésben tapasztaltnál. A talajnak a művelés utáni és tenyészidei lazultság különbsége adja azt a termesztési előnyt, amellyel a direktvetésre jellemző állapot nem rendelkezik az első években. Igazoltuk a direktvetésre jellemző talajon a hosszabb időszak alatt bekövetkezett állapot javulást, továbbá a bolygatott talajon a lazult állapot legfeljebb egy tenyészideig tartó hatását. A kevésbé ismert és elterjedt bakhátas kezelésben műveléshatásnak betudható kedvező lazultságot igazoltunk a felső (5-10 cm) rétegében. A művelési mélység alsó határán, a 15-20 cm rétegben nagyobb térfogattömeg értékek a bakhát kialakítása és magasítása révén alakultak ki, amely a módszer kritikus pontja lehet. A 40-45 cm rétegben a hagyományos művelésben a direktvetésnél és a bakhátas kezelésnél kisebb térfogattömeg értékek a szántás nem általánosítható, és esetenkénti kedvező hatását bizonyítják. A talajállapot jellemzésére az általánosan alkalmazott térfogattömeg értékek mellett a nemzetközi szakirodalomban mind elterjedtebb talajellenállás értékek alkalmassága bizonyítást nyert. A talajellenállás értékek a talajnedvesség értékekkel együtt használhatók objektív állapot jellemzésre. Csernozjom barna erdőtalajon három év folyamatos mérései alapján igazoltuk a szántásos művelés talpképző hatását. Mivel a tömörödés mértéke a művelt réteg alatt az egyes években, és a harmadik év végén sem érte el a kritikus szintet, e tipikus állapothiba kockázata hagyományos művelési rendszer alkalmazása esetén is megbízhatóan csökkenthető. Agronómiai szerkezetvizsgálatokkal a hagyományos művelésről általánosan megfogalmazott előnyök igazolhatók. Adott, középkötött talajon a vetésváltás morzsavédelemre gyakorolt kedvező hatása igazolható volt. Talajművelési kísérleteinkben az évhatás vizsgálatok során igazolódott a legfelső talajréteg klíma-kitettsége, amelyet talajnedvesség- és talajellenállás vizsgálatok eredményei támasztottak alá. A fizikai talajállapot vizsgálati eredmények nyomán megállapítást nyert, hogy a talaj kímélése a hagyományos talajművelés szakszerű végrehajtása esetén is biztosítható a rendszerre jellemző szintig.” Zöldtrágyázással kapcsolatos kutatásaink új tudományos eredményei: „Megállapítottuk, hogy a zöldtrágyázás talajra gyakorolt hatása a klímával összefüggésben szélsőséges. A talajállapotra gyakorolt hatás különösen csapadék hiányos tenyészidőben kritikus. A nagyobb talajellenállás miatt a növényekkel borított parcellák művelése nehezebb, mint a vetetlen kontrolé. A zöldtrágyanövények kedvező hatása valójában kedvező utóhatás, amely azt jelenti, a talajba dolgozásakor fennálló tömörebb talajállapot 3 hónap elteltével megszűnik, és a feltáródásnak köszönhetően igazolhatóan kedvezőbbé válik a lazultság és talajnedvesség a vetetlen kontrolhoz képest. Bizonyítottuk, hogy kedvezőtlen termőhelyi körülmények között az egyszeri zöldtrágyázásnak, a képződő nagymennyiségű 30-60 t/ha zöldbiomassza ellenére nincs az utónövényre termésnövelő hatása, pozitív hatás csak többszöri alkalmazásával érhető el. A fő- és másodvetésű zöldtrágyanövényekre eltérően hatnak a hasonló környezeti paraméterek. A szárazanyag-tömeg szoros korrelációt mutat a csapadék-hőviszony, és a bioklimatikus indexszel, illetve a hidrotermikus koefficienssel. Az évjárathatás ismeretében jól modellezhető a várható biomassza. Környezetkímélő, kis mennyiségű – 50 kg/ha nitrogéntrágyázás – jelentősen elősegíti a másodvetésű zöldtrágyanövények fejlődését, és nagymértékben 1,9-4,0-szeresére növeli produktumukat. Kimutattuk, hogy 1 kg többlet nitrogén jelentős fajlagos biomassza és NPK tartalom növekedést biztosít. Igazoltuk, hogy nitrogén-kiegészítés nélkül gyenge adottságú termőhelyen nem érhető el az elégséges biomassza.” Az energianövény-termesztési kutatások új tudományos eredményei: „Kutatásaink szerint a fás és lágyszárú energianövények telepítésével bővíthető az energetikai biomassza kínálat, amely tehermentesítheti az erdészeti forrású biomasszát, valamint lehetővé teszi a szántóföldi növénytermesztés melléktermékeinek ökológiai rendszeren belüli visszaforgatását. Megállapítottuk, hogy az energetikai faültetvények ökológiai szempontból közel állnak a telepített egyfajú fiatal erdőhöz. Környezetterhelésük alacsony, mivel a legintenzívebb faültetvény bármely más mezőgazdasági használathoz képest extenzívnek minősül. Bizonyítottuk, hogy termőhelytől függően a szennyvíziszap eredetű komposztok felhasználásával a fás szárú energianövények tápanyag-visszapótlása 80-100 %-ban biztosítható, nedvességveszteség csökkentő hatású, gyomnövekedést korlátozó hatású. Az energetikai faültetvények jelentős környezeti, ökológiai hatással bírnak, mivel az évenként változó szántóföldi kultúrákkal szemben 15-20 évre stabilitást jelentenek az adott táblának. Kutatási eredményeink az ültetvények kedvező hatását bizonyították a környező területek ökoszisztémájára. Kutatásaink során meghatároztuk a fontosabb fásszárú rövid vágásfordulójú növények fajkiválasztásának módszereit, valamint optimális termesztéstechnológiáját. Meghatároztuk a termesztés talajminőségre gyakorolt hatásait, valamint esetleges ökológiai és gazdasági kockázatát.”
Én magamtól úgy gondoltam, hogy ez kell takaró növénynek.
Mondottam volt, hogy Netparaszt megmondja, hogy mit csináljak vele.
Anyukám virágoskertjéből mindig hoztam a tyúkjaimnak, hogy tojjanak.
A szőlőben én is alig tudtam kiirtani. Most meg szaporítani akarom, hogy a gombák, bacilusok ne haljanak éhen.
Ha elnyomja a szóját, kukoricát, mint főnövényt, az érdekes lesz.
Én úgy értettem, hogy kap valami hengerezést, ami eltördeli az élő zöld szárat, és a gyökér tovább él.
A főnövény kinövi a fedőnövényt, én meg a tábla széléről figyelem, hogy a biológia dolgozik, mert hagyom.
Ha nagyon nagyot tévedek most szóljatok.
Ez az a tábla, amit anno a fiuk hideg vízzel gyomirtóztak és az eke kapán minden elhajlott húzatás közben.
Hogy javuljon valamit a talaj, ugyanazon a soron szembe is visszafordultunk. Igaz lóval történt a művelet, de a kukorica már nagyobb volt, mint 160 cm.
A tyúkhúrral mit fogtok csinálni? Mert mi tavaly vetettünk olyan földbe, amelyben volt egy jó fél hektárnyi (nem teljesen borította be a területet), s olyan agresszív volt, hogy a kis kukoricákat nem is engedte kinőni, s a húzatási időszakra pedig annyit nőtt, hogy egybefüggő pázsitot alkotott, s jobb esetben a kapák dugultak el tőle, rosszabb esetben minden kukoricatövet kitört. Az őszre a negyed hektárból 3-4 hektár lett. Próbáltuk megállítani vegyszerrel is, de egy kicsit megfonnyadt, s nőtt tovább. Most megy egy búzatáblánk van tele vele. Tippek, hogy mit csináljunk vele?
Üdvözletem,
érdeklődve olvasgatom a témát és olyan kérdésem lenne, hogy olyan területen ahol burgonyát termesztek, ott is lehet e alkalmazni. ültetés, szedés elég nagy talajmozgatással jár. drótféreg ellen mivel lehet védekezni?
Aki úgy gondolja, hogy beruház egy komposzt tea "főzőbe" (geo tea 250 koppintása ) az légfúvó vásárlás előtt dobjon egy privátot. Hogy miért ? Azért, mert egyéni vásárlóként, legalább 100 euróval drágábban kapja meg, ugyanazt az eszközt.
Felhívtam egy nagykereskedő céget, kaptam 312 euró +áfás ajánlatot. Másik cégtől, aki ettől a nagykereskedőtől veszi a fúvót, ugyanarra a termékre 62000 +áfa (durván 200 euró ) ajánlatot kaptam. Tegnap felhív a nagykereskedő, hogy tudja adni 200 euróért, azt a terméket, amire egy hete 312 -tőt mondott. (az a gond, hogy a leg ideállisabb fúvó jelenleg nincs raktáron Magyarországon senkinek, 2 hónap múlva lesz elérhető)
Elkezdtem legyártani az eszközt, amint vannak eredmények közzéteszem.
Ha jól emléxem, az egynyári növények maghozáskor leépítik a mikhorriza hálózatokat, és minden tápanyagot a magvakba küldenek.
Az évelő növények is hasonló természetűek?
Mert előfordulhat, hogy egy területet bő egy évig békén fogok majd hagyni, és parlag helyett valami humuszépítő áttelelő pillangós keveréket beletennék. De nitrogén helyett/mellett a mikhorrizákra fókuszálnék elsősorban, hogy az idő hasznosan teljen úgy, hogy egyszer sem mentem ki a területre géppel.
A komposzt tea készítés hamarosan időszerű lesz. Én már elkezdtem beszerezni a hozzávalókat.
Az IBC tartály az UV álló? Tudja ezt valaki biztosra? Vagy le kell takarni fekete fóliával?
Meg az is szempont, hogy ha jól fejlődik a talajállapot, akkor nő a talaj humusz tartalma. Ha pedig nő a humusz, akkor 1%-onként +170m3 víz/ha emelkedik a betározóképessége.
Számolgattam, hogy felénk a jelenlegi belvizesség közel jelentéktelenné redukálódna, ha 1-2%-al nőne a humusztartalom.
A talajvizsgálati eredmény 3% fölötti értéket mutat a földjeinkre, de a szármaradvány nem nagyon bomlik, ezért elég kutya állapotban lehet a talajélet.
Nem fog lebomlani, de nem is ez a cél. Ebben a technológiában az egyik lényeg a talajtakarás. Szerintem ez úgy működk, ahogy a természetben is lebomlanak a dolgok. Addig vastagszik az elszáradt biomassza a felszínen, amíg kellően nem takarja a talajt ahhoz, hogy az alsó része nedves maradjon és aerob körülmények között kezdjen bomlani. Ez a folyamat addig zajlik, amíg a mulch alulról el nem vékonyodik annyira, hogy már nem lesznek jók a körülmények a bomláshoz. Ekkor leáll, és marad a takaró vastagság addig, amíg termelődik fölé új réteg, ami már megint jó nyirkos körülményt biztosít az alsó réteg bomlásához. Ezért bomlik le gyorsan annak aki legalább rövidtárcsáz, mert a sekélyen bekevert szerves anyag viszonylag gyorsan lebomlik. Viszont ezzel pont azt gátoljuk, amit el szeretnénk érni: hogy folyamatosan teljesen takart legyen a talaj.
Más: Nemrég felfedeztem egy olyan dolgot a no-tillel kapcsolatban, ami eddig aggályos volt nekem, hogy mi van ha a belvíz összemossa a szármaradványt? Mivel eddig bolygatatlan tarlóm nem maradt soha, csak tárcsázott, ezért sokszor kimosódott a szalma a tócsák szélére. De most kiderült, hogy ha csak vékony rétegben áll a víz, akkor a földbe kapaszkodó tarló gyönyörűen ott tartja a szalmát. Persze kukoricánál biztos másképp működik, mert ott kevesebb a kapaszkodó szárrész, és a szecska könnyeben átfolyik közte.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Már csak két heted maradt ennek a támogatási kérelemnek a benyújtására")
15323 hozzászólás
Válasz #1618. hozzászólásra
Nem kellene keverni időnként??
Mi lehet ez a tákolmány ?
Itt a válasz
https://www.youtube.com/watch?v=oXzN-XIlu0o
Válasz #1616. hozzászólásra
Ha nem írtam volna, akkor
Egyengettem egy 4 mm átmérőjú 3 m hosszú acélhuzalt.
Átlósan keresztúl szűrtam. Kesztyű nélkül markolásztam. Ezt hogy több hőmérő kell nem olvastam. 10 perc múlva másik helyen szúrtam keresztül.
Abban tévedtem, hogy a 60 C fokot nem állja a kezem.
24 órával az összerakás után 24, és 30 fokos a komposztom, eddig jól halad.
40 cm-es komposzthőmérőből 2 db. kell egy komposztkashoz. A kas szemben lévő oldalába szúrtam be őket, és az egyik 24 fokot, a másik 30 fokot mutat. Mondjuk le van írva, hogy több ponton kell ellenőrizni a hőmérsékletet, de nem gondoltam, hogy ekkora eltérések lesznek.
Teszteltem a műszereket, azonos hőmérsékleten, azonos hőfokot mutatnak. Jobb lenne egy 60 - 65 cm-es szárú hőmérő, az beérne a közepéig, de huszonezret sajnáltam rá kiadni.
Válasz #1614. hozzászólásra
Lehet kicsit száraz a szénforrás, nem bírtam belőle levet csavarni, de cuppogós hangja volt, ahogy markolásztam. A friss zöld növényi kaszálék helyett darált alma, krumpli, káposztalevél, sárgarépa lett felhasználva, azok kicsit nedvesebbek voltak, mint az optimális, (kézzel csavartuk belőle a levet, azzal locsoltam a csutkát )ezért óvatosan nedvesítettem a szénforrást. Ha átrakásnál száraznak tűnik, még tudok hozzá vizet adni.
Ha rendesen akarja megcsinálni az ember, legalább 3 nap, mire összeszedi, leaprítja, benedvesíti, összekeveri, berakja a kasba a cuccot.
Válasz #1613. hozzászólásra
Az elsőt én két nap után raktam át először.
A másodikat, meg csak azért, mert unatkoztam, és hogy tegyek hozzá "fűtő" anyagot. (tudod ő az aki nem tudta, hogy melegednie kell).
nedvességet marokkal (gumi kesztyűvel) is tudod mérni. Azt én a műszerre bíztam és nem lett jó.
Kb. 17 órája raktam össze a komposztot, most néztem a hőmérőt, már 20 fokos. Induló hőmérséklete 5 - 10 fokos lehetett.
Kinek milyen ütemben melegedett ?
Válasz #1611. hozzászólásra
Akkor 3 héttel később lesz kész az anyag, Június közepére kb. én pedig még Májusban gondoltam kifújni.
2 hét múlva annyi meló lesz, hogy elhagyom a tök.met, nem lesz idő bohóckodni vele, most még belefér az időmbe.
Válasz #1605. hozzászólásra
"A változatos zöld növényi részekkel leszek bajban."
És ha vársz 3 hetet?
addigra zöld lesz a kalászos (BIO), a lucerna, és a gyomok egy része is.
Barátomtól kölcsönkértem, egy régi kézi hajtású szecskázógépet, hogy optimális méretűre tudjam aprítani a nádat, és a kukoricaszárat. Ezt a szerkezetet sem fehér embernek találták ki. Mire fél köbméter laza szecskát leaprítottam, a t.köm majd el durrant. Lassan 2 napja szedegetem össze az alapanyagot, és még el sem kezdtem áztatni, összerakni.
Válasz #1607. hozzászólásra
Attila, mikorra várhatjuk az előadás prezentációit emailben?
Ami azokban volt, többnyire nem jegyzeteltem le, mert úgy volt, hogy úgyis megkapjuk.
Válasz #1607. hozzászólásra
Van minimális induló hőmérséklet ? + 2 , 3 fokos alapanyag be tud gerjedni ?
Pipettákat, üveglapot milyet vegyünk ? Adhatnál linket.
Válasz #1605. hozzászólásra A tél és kora tavasz nem a legsikeresebb időszak komposztot indítani.
Válasz #1601. hozzászólásra
Mekkora méretű szecskát készítettél?
Válasz #1604. hozzászólásra
A változatos zöld növényi részekkel leszek bajban. Ami pillanatnyilag elérhető : krumpli, sárgarépa, káposztalevél, alma.
Szénforrásnak kukoricaszár, és gally apríték
Válasz #231. hozzászólásra
kiszombinak!
Minél apróbb és változatosabb a felhasznált anyag, annál jobb.
Válasz #1602. hozzászólásra
Csak óvatosan lehetett adagolni, kétszer szét kellett szednem, mert magára tekerte az izikét.
Válasz #1601. hozzászólásra
Bakker jó géped lehet. A csutka mocskosul eszi a pengét. Valahol Boly környékén volt anno egy csutka feldolgozó. Darálták majd a kemény részeket kirostálva csomagolták. Vitték hidak felújításához. Azzal nyomták le a festéket homokfúvó géppel. Mivel ez az anyag lebomlik. A kombájn szecskázóján ad a késeknek.
Ma vágtam kukoricacsutkát a komposzthoz alapanyagnak. Elektromos komposztdarálóval ledaráltam 3 M 30-assal, de attól tartok, nagyon apróra szecskázta. Vélemény ?
Válasz #1599. hozzászólásra
Szerintem az enyém is 2 mm-es.
Ami volt a boltban.
Ha kerítést drótot szegezel deszka keretre az is jó lehet.
Itt a BIO összetétel lényeges.
Azt hittem, hogy gombafonalak, de inkább a gyommagvak vékony "fonalai" azok a fehérségek.
Tegnap figyelmesebben megnéztem. Még nem hasonlít ahhoz. amit a boltban árulnak.
De majd a mikroszkóp megerősít, vagy megcáfol.
Komposztkas hálónak 50 X 50 X 3-as horganyzott hálót javasolt Netparaszt. Én bármennyire kerestem, csak 2 mm -es hálót találtam horganyzottba, vagy 4 mm-es hálót horganyzás nélkül. Elég a 2 mm-es ?
Mikroszkóphoz milyen üveglapok, pipetták, stb. kellenek ?
Válasz #1584. hozzászólásra Olvastátok az eredeti doktori értekezést? Három különböző termőhelyen végzett három különböző kísérletet - nulla szinergikus hatással és a talajbiológiai és ökológiai szempontok figyelmen kívül hagyásával.
Végül sikerült igazolnia, hogy önmagában egyik eljárás sem segít jelentősen, amit mindenki megfigyelhetett már maga is a gyakorlatban.
Ezért kell rendszerben gondolkozni, mert csak akkor várható a lazult és termékeny talaj kialakulása.
Válasz #1595. hozzászólásra
Egy egyszerű nyomás szabályzót úgy képzelj el, hogy van egy T elág, egyik irányból jön a folyadék a szivattyú felől, máik szárán megy a fúvókák felé, a harmadik kivezetésbe be van szerelve egy rugó terhelésű szelep, amin visszafolyik a tartályba a folyadék. Amikor állítod a nyomás szabályzót, akkor a rugót nyomod össze, növeled a rugóerőt, emiatt nagyobb nyomás kell, hogy kinyisson a szelep.
Komolyabb permetezőknél nem tudom, hogy van megoldva, ( akár több nyomás szabályzó is lehet beépítve), de egyszerű, "fapados" gépeknél nem kellene nagyobbnak lenni a nyomásnak a szabályzó előtt.
Ha nem megfelelő a nyomás a légüstben, ( ugrál a nyomásmérő óra), akkor az okozhat problémát.
Válasz #1591. hozzászólásra Nagyon jól csináltad! Minden talaj más és más művelést igényel és ez a lényeg! Lehet eltolódni szívünknek kedves irányba, de a végső szót vetőmagjaink bölcsője fogja kimondani, hogy mit ad vissza termésként!
Válasz #1593. hozzászólásra
Akkor +egy nyomásmérőt fel kell szerelni a sima szántóföldi permetezőre ha azzal akarnám kijuttatni? Mert alapból a nyomásszabályozó után van egy mérő és ha az 2bart mutat, attól a nyomásszabályozó és a szivattyú közt nagyobb lehet a nyomás.(nagyobb is szokott ezért szabályozzuk le).
Vagy hogy is van ez, ha valaki tud segítsen!
Válasz #1590. hozzászólásra
Kijuttatáskor ne porlasszon a fúvóka, nagy cseppméretű legyen.
Válasz #1590. hozzászólásra
2 bar körül.
Válasz #1590. hozzászólásra
2 bar körül.
Válasz #1588. hozzászólásra
Látókör bővítésnek tettem be. (hogy ilyen is van)
Érdeklődnék , hogy a baktériumok és gombák amik benne vannak az ALKO-ban mekkora nyomást képesek kibírni? (Gondolok itt a kijuttatásra)
Válasz #1586. hozzászólásra
Én a komposzthoz eső vizet használtam.
Kezdd el gyűjteni és az jó lesz. Legalábbis úgy gondolom.
endypapa Válasz #1584. hozzászólásra
http://www.agroinform.com/szantofold/gyuricza-csaba-az-mta-doktora-lett-21535
http://www.agroinform.com/szantofold/gyuricza-csaba-az-mta-doktora-lett-21535
Az általunk használt zöldtrágyázás egy kicsit más, mint az AKG-ban előírt zöldtrágyázás volt.
Ha emlékszel Netparaszt említette, hogy a leforgatással elveszítjük a ZTN jótékony hatását.
Nagyjából erről szól a dolgozat védése.
Anno Pepó úr előadást tartott, hogy a talaj nedvesség tartalma, fokozatosan csökken.
Megkérdeztem, hogy ha öntözök "ész nélkül" az megoldás-e? A válasz nem tudok annyi vizet, kijuttatni.
Ha viszont ez a humusz képzésünk csak fele annyi nedvesség megkötését hozza, akkor már nem dolgoztam hiába.
Volt szerencsém Sárvári (kukoiricás) profeszor urat hallani, hogy a kukorica nem terem műtrágya nélkül.
Ugyanezt a kísérletet dunántúlon egy másik tudós, homlokegyenest másképp dokumentálta.
Valószínűleg ott más volt a talaj és a csapadék.
Talán ezért érnek annyit a Nádudvari Vörös Csillag (KITE) termő területei.
Géza15 Válasz #1583. hozzászólásra
Öt évig lucerna volt.
2014-ben közép mély lazítást vetőágykészítést kukoricavetést, műtrágyázást fizettem.
A sor lett gyomírtva (Laudis) háti permetezővel, és egyszer géppel, egyszer lóval lett meghúzatva. (kultivátor).
Ősszel nem kapott műtrágyát.
Tavasszal kap komposzt teát, ha jó lesz a készítményem. Vagy veszünk onnan, ahol lesz eladó. A KITE kertészet fog rajtam segíteni.?
Az idén ismét kap egy mély lazítást, ha a nedvességtartalom engedi.
Alko készítéshez bármilyen kútvíz megfelelő ? Vastartalom, PH mennyire befolyásoló tényezők ?
Válasz #1580. hozzászólásra
szerintem ez még kicsit hamar van ... összel egy grubber ne mártott volna mivel arrol szol a Technologia hogy fokozatosan kell átállni egy ősz alatt nem fog ujra éledni a talaj és megpuhitani a földet hogy ne kelljen bolygatni, igy csak elsö körben a mindig növénnyel fedettséget kéne létrehozni amellyel folyamatosan lehet egyre kevesebb müveletet elhagyni..... de sokan azt hiszik egy év alatt már ugyanolyan lesz a föld mint ha szántotta volna.....
a tyukhur gyökere pl elenyészö a kukoricáé meg már elkorhadt nem él ..... én ugy vagyok vele hogy amit lehet meglazitok földet és a fönövény elött után is valami más növényt fogok belevetni
Gyuricza Csaba az MTA doktora!
A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudmányi Kar dékánja mától a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A talaj- és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel – címmel védte meg doktori értekezését Gyuricza Csaba, a SZIE dékánja a Tudományos Akadémián. A bírálók, Nagy János, a mezőgazdasági tudomány doktora, Pepó Péter, az MTA doktora és Kismányoky Tamás, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, illetve az illetékes Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottság is elfogadta a doktori értekezést, így a védés után a bizottság úgy határozott, hogy Gyuricza Csabát az Akadémia doktorává fogadják.
Gyuricza Csaba védésében hangsúlyozta, a talaj- és környezetminőséggel kapcsolatos kutatások aktualitását az adja, hogy jelentősen kevesebb szakirodalom ad tájékoztatást a művelési rendszerek szántóföldi körülmények közötti vizsgálatáról. Bár az „élő laboratóriumként és közgyűjteményként” szolgáló tartamkísérletek eredményei és hasznosíthatóságuk megkérdőjelezhetetlenek, a szántóföldi vizsgálatok eredményei hozzájárulhatnak és a gyakorlat számára is fontos kiegészítő információkkal szolgálhatnak a talajművelési rendszerek fizikai talajállapotra gyakorolt hatásának pontosításához. A doktori értekezés új, tudományos eredményei: Környezet minőség javító művelési kutatások új tudományos eredményei: „Lejtős termőhelyen, tízéves művelési tartamkísérletben a bolygatatlan talajú direktvetésben a művelt talajokhoz képest a környezet minőséget nem veszélyeztető tömörebb állapotot igazoltunk. A direktvetésben a feltalaj tömörödése 66-114 %-kal haladja meg a bolygatott talajokét. Bizonyítottuk, hogy a korábban rendszeresen művelt, majd a direktvetés alkalmazása során csak a vetősorban bolygatott talaj ülepedése természetes jelenség, amelynek mértéke a talaj új körülményekhez alkalmazkodása után folyamatosan csökken. Megállapítottuk, hogy a bolygatott talajon bekövetkezett ülepedés a lazító műveléseket követően a csapadék mennyiségétől függetlenül bekövetkezik, és a mértéke kisebb a nem bolygatott direktvetésben tapasztaltnál. A talajnak a művelés utáni és tenyészidei lazultság különbsége adja azt a termesztési előnyt, amellyel a direktvetésre jellemző állapot nem rendelkezik az első években. Igazoltuk a direktvetésre jellemző talajon a hosszabb időszak alatt bekövetkezett állapot javulást, továbbá a bolygatott talajon a lazult állapot legfeljebb egy tenyészideig tartó hatását. A kevésbé ismert és elterjedt bakhátas kezelésben műveléshatásnak betudható kedvező lazultságot igazoltunk a felső (5-10 cm) rétegében. A művelési mélység alsó határán, a 15-20 cm rétegben nagyobb térfogattömeg értékek a bakhát kialakítása és magasítása révén alakultak ki, amely a módszer kritikus pontja lehet. A 40-45 cm rétegben a hagyományos művelésben a direktvetésnél és a bakhátas kezelésnél kisebb térfogattömeg értékek a szántás nem általánosítható, és esetenkénti kedvező hatását bizonyítják. A talajállapot jellemzésére az általánosan alkalmazott térfogattömeg értékek mellett a nemzetközi szakirodalomban mind elterjedtebb talajellenállás értékek alkalmassága bizonyítást nyert. A talajellenállás értékek a talajnedvesség értékekkel együtt használhatók objektív állapot jellemzésre. Csernozjom barna erdőtalajon három év folyamatos mérései alapján igazoltuk a szántásos művelés talpképző hatását. Mivel a tömörödés mértéke a művelt réteg alatt az egyes években, és a harmadik év végén sem érte el a kritikus szintet, e tipikus állapothiba kockázata hagyományos művelési rendszer alkalmazása esetén is megbízhatóan csökkenthető. Agronómiai szerkezetvizsgálatokkal a hagyományos művelésről általánosan megfogalmazott előnyök igazolhatók. Adott, középkötött talajon a vetésváltás morzsavédelemre gyakorolt kedvező hatása igazolható volt. Talajművelési kísérleteinkben az évhatás vizsgálatok során igazolódott a legfelső talajréteg klíma-kitettsége, amelyet talajnedvesség- és talajellenállás vizsgálatok eredményei támasztottak alá. A fizikai talajállapot vizsgálati eredmények nyomán megállapítást nyert, hogy a talaj kímélése a hagyományos talajművelés szakszerű végrehajtása esetén is biztosítható a rendszerre jellemző szintig.” Zöldtrágyázással kapcsolatos kutatásaink új tudományos eredményei: „Megállapítottuk, hogy a zöldtrágyázás talajra gyakorolt hatása a klímával összefüggésben szélsőséges. A talajállapotra gyakorolt hatás különösen csapadék hiányos tenyészidőben kritikus. A nagyobb talajellenállás miatt a növényekkel borított parcellák művelése nehezebb, mint a vetetlen kontrolé. A zöldtrágyanövények kedvező hatása valójában kedvező utóhatás, amely azt jelenti, a talajba dolgozásakor fennálló tömörebb talajállapot 3 hónap elteltével megszűnik, és a feltáródásnak köszönhetően igazolhatóan kedvezőbbé válik a lazultság és talajnedvesség a vetetlen kontrolhoz képest. Bizonyítottuk, hogy kedvezőtlen termőhelyi körülmények között az egyszeri zöldtrágyázásnak, a képződő nagymennyiségű 30-60 t/ha zöldbiomassza ellenére nincs az utónövényre termésnövelő hatása, pozitív hatás csak többszöri alkalmazásával érhető el. A fő- és másodvetésű zöldtrágyanövényekre eltérően hatnak a hasonló környezeti paraméterek. A szárazanyag-tömeg szoros korrelációt mutat a csapadék-hőviszony, és a bioklimatikus indexszel, illetve a hidrotermikus koefficienssel. Az évjárathatás ismeretében jól modellezhető a várható biomassza. Környezetkímélő, kis mennyiségű – 50 kg/ha nitrogéntrágyázás – jelentősen elősegíti a másodvetésű zöldtrágyanövények fejlődését, és nagymértékben 1,9-4,0-szeresére növeli produktumukat. Kimutattuk, hogy 1 kg többlet nitrogén jelentős fajlagos biomassza és NPK tartalom növekedést biztosít. Igazoltuk, hogy nitrogén-kiegészítés nélkül gyenge adottságú termőhelyen nem érhető el az elégséges biomassza.” Az energianövény-termesztési kutatások új tudományos eredményei: „Kutatásaink szerint a fás és lágyszárú energianövények telepítésével bővíthető az energetikai biomassza kínálat, amely tehermentesítheti az erdészeti forrású biomasszát, valamint lehetővé teszi a szántóföldi növénytermesztés melléktermékeinek ökológiai rendszeren belüli visszaforgatását. Megállapítottuk, hogy az energetikai faültetvények ökológiai szempontból közel állnak a telepített egyfajú fiatal erdőhöz. Környezetterhelésük alacsony, mivel a legintenzívebb faültetvény bármely más mezőgazdasági használathoz képest extenzívnek minősül. Bizonyítottuk, hogy termőhelytől függően a szennyvíziszap eredetű komposztok felhasználásával a fás szárú energianövények tápanyag-visszapótlása 80-100 %-ban biztosítható, nedvességveszteség csökkentő hatású, gyomnövekedést korlátozó hatású. Az energetikai faültetvények jelentős környezeti, ökológiai hatással bírnak, mivel az évenként változó szántóföldi kultúrákkal szemben 15-20 évre stabilitást jelentenek az adott táblának. Kutatási eredményeink az ültetvények kedvező hatását bizonyították a környező területek ökoszisztémájára. Kutatásaink során meghatároztuk a fontosabb fásszárú rövid vágásfordulójú növények fajkiválasztásának módszereit, valamint optimális termesztéstechnológiáját. Meghatároztuk a termesztés talajminőségre gyakorolt hatásait, valamint esetleges ökológiai és gazdasági kockázatát.”
Agroinform
Válasz #1582. hozzászólásra
ÉS akkor műtrágyát már nem is adtál neki az ősszel? Vagy csak azt a max 30 kg/Ha hatóanyagot?
Válasz #1581. hozzászólásra
Én magamtól úgy gondoltam, hogy ez kell takaró növénynek.
Mondottam volt, hogy Netparaszt megmondja, hogy mit csináljak vele.
Anyukám virágoskertjéből mindig hoztam a tyúkjaimnak, hogy tojjanak.
A szőlőben én is alig tudtam kiirtani. Most meg szaporítani akarom, hogy a gombák, bacilusok ne haljanak éhen.
Ha elnyomja a szóját, kukoricát, mint főnövényt, az érdekes lesz.
Én úgy értettem, hogy kap valami hengerezést, ami eltördeli az élő zöld szárat, és a gyökér tovább él.
A főnövény kinövi a fedőnövényt, én meg a tábla széléről figyelem, hogy a biológia dolgozik, mert hagyom.
Ha nagyon nagyot tévedek most szóljatok.
Ez az a tábla, amit anno a fiuk hideg vízzel gyomirtóztak és az eke kapán minden elhajlott húzatás közben.
Hogy javuljon valamit a talaj, ugyanazon a soron szembe is visszafordultunk. Igaz lóval történt a művelet, de a kukorica már nagyobb volt, mint 160 cm.
Válasz #1580. hozzászólásra
A tyúkhúrral mit fogtok csinálni? Mert mi tavaly vetettünk olyan földbe, amelyben volt egy jó fél hektárnyi (nem teljesen borította be a területet), s olyan agresszív volt, hogy a kis kukoricákat nem is engedte kinőni, s a húzatási időszakra pedig annyit nőtt, hogy egybefüggő pázsitot alkotott, s jobb esetben a kapák dugultak el tőle, rosszabb esetben minden kukoricatövet kitört. Az őszre a negyed hektárból 3-4 hektár lett. Próbáltuk megállítani vegyszerrel is, de egy kicsit megfonnyadt, s nőtt tovább. Most megy egy búzatáblánk van tele vele. Tippek, hogy mit csináljunk vele?
Válasz #1575. hozzászólásra
"Rövidtárcsa"
A tárcsa nem ellensége a Netparaszt technológiának (Talajmegújító Mezőgazdaságnak)?
Az én területem csutkaszárral és zöld tyúkhurral van borítva.
A kukorica betakarítás után egy sor szárzúzó ment végig.
Most várom a következő "parancsot".
Úgy gondoltam, hogy de teljesen mindegy, hogy Én mit gondolok.
Mert ez már ki van találva, és nem kell nekem gondolkodni. Vagy rosszul gondolom?
Válasz #1577. hozzászólásra
SPCvel is vethető a terület. Rövidtárcsa vagy egyenes kapás kombival elé dolgozni és annyi.
Üdvözletem,
érdeklődve olvasgatom a témát és olyan kérdésem lenne, hogy olyan területen ahol burgonyát termesztek, ott is lehet e alkalmazni. ültetés, szedés elég nagy talajmozgatással jár. drótféreg ellen mivel lehet védekezni?
Válasz #1575. hozzászólásra
És milyen vetőgéppel mész rá? A gruberezettet előtte tárcsáztad?
Aki úgy gondolja, hogy beruház egy komposzt tea "főzőbe" (geo tea 250 koppintása ) az légfúvó vásárlás előtt dobjon egy privátot. Hogy miért ? Azért, mert egyéni vásárlóként, legalább 100 euróval drágábban kapja meg, ugyanazt az eszközt.
Felhívtam egy nagykereskedő céget, kaptam 312 euró +áfás ajánlatot. Másik cégtől, aki ettől a nagykereskedőtől veszi a fúvót, ugyanarra a termékre 62000 +áfa (durván 200 euró ) ajánlatot kaptam. Tegnap felhív a nagykereskedő, hogy tudja adni 200 euróért, azt a terméket, amire egy hete 312 -tőt mondott. (az a gond, hogy a leg ideállisabb fúvó jelenleg nincs raktáron Magyarországon senkinek, 2 hónap múlva lesz elérhető)
Elkezdtem legyártani az eszközt, amint vannak eredmények közzéteszem.
Válasz #1572. hozzászólásra
"Az évelő növények is hasonló természetűek?"
Szerintem a maghozás miatt van.
A gyümölcsfa is eldobja magáról a felesleget.
Ha mégsem, akkor leszedjük. Ha nem sikerült, akkor az egész ág fog letörni.
Tudod kitalálta ezt magának a természet.
Mi csak figyeljünk és utánozzuk.
Netparaszt!
Akkor most már kitakarhatom a komposztomat?
Ha jól emléxem, az egynyári növények maghozáskor leépítik a mikhorriza hálózatokat, és minden tápanyagot a magvakba küldenek.
Az évelő növények is hasonló természetűek?
Mert előfordulhat, hogy egy területet bő egy évig békén fogok majd hagyni, és parlag helyett valami humuszépítő áttelelő pillangós keveréket beletennék. De nitrogén helyett/mellett a mikhorrizákra fókuszálnék elsősorban, hogy az idő hasznosan teljen úgy, hogy egyszer sem mentem ki a területre géppel.
A komposzt tea készítés hamarosan időszerű lesz. Én már elkezdtem beszerezni a hozzávalókat.
Az IBC tartály az UV álló? Tudja ezt valaki biztosra? Vagy le kell takarni fekete fóliával?
Válasz #1569. hozzászólásra
Meg az is szempont, hogy ha jól fejlődik a talajállapot, akkor nő a talaj humusz tartalma. Ha pedig nő a humusz, akkor 1%-onként +170m3 víz/ha emelkedik a betározóképessége.
Számolgattam, hogy felénk a jelenlegi belvizesség közel jelentéktelenné redukálódna, ha 1-2%-al nőne a humusztartalom.
A talajvizsgálati eredmény 3% fölötti értéket mutat a földjeinkre, de a szármaradvány nem nagyon bomlik, ezért elég kutya állapotban lehet a talajélet.
Válasz #1567. hozzászólásra
Persze kukoricánál biztos másképp működik, mert ott kevesebb a kapaszkodó szárrész, és a szecska könnyeben átfolyik közte.
Nem fog lebomlani, de nem is ez a cél. Ebben a technológiában az egyik lényeg a talajtakarás. Szerintem ez úgy működk, ahogy a természetben is lebomlanak a dolgok. Addig vastagszik az elszáradt biomassza a felszínen, amíg kellően nem takarja a talajt ahhoz, hogy az alsó része nedves maradjon és aerob körülmények között kezdjen bomlani. Ez a folyamat addig zajlik, amíg a mulch alulról el nem vékonyodik annyira, hogy már nem lesznek jók a körülmények a bomláshoz. Ekkor leáll, és marad a takaró vastagság addig, amíg termelődik fölé új réteg, ami már megint jó nyirkos körülményt biztosít az alsó réteg bomlásához. Ezért bomlik le gyorsan annak aki legalább rövidtárcsáz, mert a sekélyen bekevert szerves anyag viszonylag gyorsan lebomlik. Viszont ezzel pont azt gátoljuk, amit el szeretnénk érni: hogy folyamatosan teljesen takart legyen a talaj.
Más: Nemrég felfedeztem egy olyan dolgot a no-tillel kapcsolatban, ami eddig aggályos volt nekem, hogy mi van ha a belvíz összemossa a szármaradványt? Mivel eddig bolygatatlan tarlóm nem maradt soha, csak tárcsázott, ezért sokszor kimosódott a szalma a tócsák szélére. De most kiderült, hogy ha csak vékony rétegben áll a víz, akkor a földbe kapaszkodó tarló gyönyörűen ott tartja a szalmát.
Ki állította h. a kuk. elmálik a felszínen tavaszra?
Eke alig viszi le a 13tonnásét.
Vagy várni kell 6 napot márciusig pont most rogyna szét?