Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak660 FtBenzin árak641 FtEUR411.18 FtUSD396.35 FtCHF435.92 FtGBP486.38 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Netparaszt azt mondja, hogy ez az air blower van rajta, aminek itt olvasható a specifikációja, és a légszállítási grafikonja is.
Érdekes, hogy a GeoTea 250 manual szerint "eight cubit feet per minute" (55 gallon, ~200liter) a légszállítása percenként, bár a blower grafikonjáról szerintem ezt elég érdekes magyarázni. Lehet, hogy ez ténylegesen mért adat.(?)
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az európai 50hz-en ~30%-al kisebb teljesítményt tud produkálni a blower.
Bátrak a kínaiaktól is tudnak rendelni hasonlót, 235$-ért leszállítva.
Ma sikerült beszerezni egy használt jacuzzi levegőpumpáját az új töredékéért, csak annyi a baj hogy az összes amit tudok róla az annyi hogy 400 W-os. Valakinek valami tipp hogy-hogyan lehetne a szállított levegő mennyiséget meghatározni??
Azt lehet tudni hogy a geotea 250-es gépen hány wattos a pumpa??
A diversity king cikkét még akkor elolvastam, mielőtt lefordítottad volna. Nagyon inspiráló volt. Hasonló irányvonalak mentén szeretnék elindulni én is, nem véletlenül olvasom ezt a témát, és voltam ott az előadásodon :)
1-1 soron lehet bepróbálom a sorköz füvesítést már az idén. Meglátom lesz e terméskiesés.
Válasz #1509. hozzászólásra A szervesanyag és a talajélet gyarapodásával egyre kevésbé gond a kevés csapadék.
Olvastad a kedvenc példám, Gabe Brownt? 380 mm éves csapadéknál, rövidebb tenyészidőnél, nagyobb hőingadozásnál háromszorozta meg a talaj szervesanyag tartalmát, aminek eredményeként nyáron is zöld a területe.
1% humusz forrástól függően 145.000-180.000 liter extra víz tárolását jelenti hektáronként, így a homokból is tudsz aszálytűrő talajt gyártani.
Egyébként ma lemértem az IBC tartályomat, és 95 cm magas. ebbe max 80 cm magasan lehet vizet engedni, hogy ne buggyogjon ki belőle. Felesleges 1 m-es vízoszlopra méretezni.
A GeoTea által használt pumpa - szerintem az S41(C) - grafikonját nézve 40" azaz ~1m vízoszlop mellett 42m3/óra (~700liter/perc). Máshol 600liter/percet olvastam, de ez végül is nem vészes különbség. Ehhez képest a 2-300l/p kevésnek tűnik 1m3-es tartályhoz.
Köszönöm a tanácsot. Annyi problémám van a füvesítéssel, hogy tavaly 430mm csapadék volt erre felé, öntözés pedig nincs. Nem tudom mekkora kiesés lenne, ha füvesítenék. A forgókat tervezem évelő méhlegelő keverékkel bevetni és a felét kaszálni felváltva.
Válasz #1486. hozzászólásra Az ötletek jók, de érdemes elgondolkozni a célzottan összeállított takarónövény keveréken is, mert az élő gyökerek a legerősebb talajépítők, illetve jelentős mennyiségű nitrogén megkötését és egyéb tápanyagok mineralizálását és visszatartását lehet elérni velük.
Válasz #1497. hozzászólásra Mivel külhonban korábban kezdték a kísérleteket a levegőztetett komposztoldatokkal, kiforrottnak tekinthetők a rendszereik.
A GeoTea 250 és a kúpos fenekű Dirt Simple adja a legjobb összetételű oldatokat.
Kúpos fenekű tartályt azonban horror áron találtam csak, ezért maradtam a GeoTea mellett, ez kisebb költséggel kivitelezhető.
Ezeknek ismertek a paramétereik, amivel leghatékonyabban lehet szaporítani a mikrobákat.
Biztos van más megoldás is pumpákra, de akkor indulhat a tesztelés, mennyire tiszta a kompresszorból nyomott levegő, megvan-e a szükséges oldott oxigénszint és esetleg nem túl erős-e a nyomás, ami ledarálná a mikrobákat.
Készítettem eleveniszapos technológiában használatos, több ezer mikronyílással ellátott tányérral is levegőztetőt, de az amerikai azt mondta rá, hogy ez a fajta pl. szabdalja az érzékenyebb mikrobákat a mikrobuborékokkal, hiába toltam maximálisra az oxigénszintet, emiatt további tesztelést igényel.
Szóval lehetnek olyan szempontok is, amire nem is gondolnánk a készítésnél.
Válasz #1505. hozzászólásra Látsz valamilyen összefüggést a jobb talajállapot és a gyümölcsös egészségi, termékenységi esetleg minőségi jellemzői között?
Mostanában érkeznek befelé a talajvizsgálati eredmények, köztük több homokon gazdálkodó gazdának is. Már korábban szemet szúrt, hogy az AKG miatt megmintázott homokon lévő gyümölcsösnek mennyivel jobbak az értékei, mint azt remélni véltük a szomszédos homokos táblákon mutatkozó terméseredményekből kiindulva. Érdekes összehasonlítás lesz, ugyanis több olyan tábla is van, ahol egymás közvetlen szomszédságában van szántásos művelésben részesülő homok, és a több mint 30 éve telepített gyümölcsös. Nyilván kerülendő a tárcsázás, de ha figyelembe vesszük, hogy ez évente maximum 3 alkalommal történik meg, és egy egy alkalom között bővel eltelik annyi idő, hogy komoly gyomborítás keletkezzen, úgy gondolom került annyi szerves anyag a talajba, ami megmagyarázza az esetenkénti háromszoros humusztartalom különbséget.Ezekben a gyümölcsösökben jelenleg is dúsan burjánzik a tyúkhúr, ha arra járok, csinálok fotókat is. Sajnos sem én, sem a kilátásba helyezett plussz forrás nem tudta meggyőzni az ismeretségembe tartozó gyümölcsös gazdákat arról, hogy az AKG keretein belül nem termelő beruházásként különböző keverékekkel füvesítsék be a sor közöket. Talán a talajvizsgálati eredmények meg fogják őket győzni arról, hogy már a tárcsát is el kellene felejteni, ás csak kaszálni, vagy zúzni a sorok közét.
Neked is ezt tudnám javasolni, így látatlanban is.
Ne agyaljátok túl a témát feleslegesen. A köbméterek lényege, hogy megfelelő legyen a keverés és tartósan biztosítani lehessen a 6 ppm feletti oldott oxigénszintet a folyadékban. Ez alatt már nem a számunkra jótékony mikroorganiznusok szaporodnak.
Ez függ a keverés erősségétől, szálllított légköbméteről, tápanyag mennyiségétől, hőfoktól.
És már megint megyek ápolni...
10404-es hozzászólásban berakta Netparaszt a teljesítménygörbéjét. Ha ennek a szerkezetnek le kell küzdeni 1 m-es vízoszlopot, akkor már csak 300 liter levegőt szállít percenként (ez nem olyan mint a dugattyús kompresszor, inkább ventilátorhoz hasonlít. Minnél nagyobb nyomást kell előállítani annál kevesebbet szállít.)
A VB-2200 G viszont már elvisz 4 - 5 IBC-t, de az 221 ezer Ft.
Agyaltok, agyaltok......4 nappal ezelőtt már itt tartottam..........Minden hülyeséget itt feldobnak mások de a vége úgy is így fog kijönni, mint ahogy az amcsik megcsinálták........odaát nem hülyébbek laknak..........
Ha nem kell nyomást előállítani a kompresszornak, és a mi esetünkben 0,1 bar az üzemi nyomás (ami egy 8 - 10 bar végnyomású sűrítőegységnek szinte semmi) akkor szinte nincs terhelve, sokkal kevésbé melegszik. Gondoljatok bele, hogy egy teherautón mindig megy a kompresszor, ha feltermelte a levegőt, akkor a lefúvószelepen keresztül nyomja a szabadba a levegőt. A nagyobbik gond ott van, hogy a gyárilag összeépített kompresszorokra pont akkora motort raknak, hogy éppen elhajtsa a sűrítőegységet. Valószínűleg a villanymotor megfelelő hűtése sem megoldott, vagy vacak kínai motor van rajta. Kollégával beszéltem telefonon, neki nem a sűrítőegység hasalt meg, hanem a villanymotor égett le a 24 órás igénybevételtől.
Ékszíj hajtású ipari sűrítőegységek akár alkalmasak is lehetnek a folyamatos üzemeltetésre, megfelelően méretezett villanymotorral. Baumaxos, teszkógazdaságos hokimoki kompresszorok biztosan nem bírnák.
De a dugattyús sűrítőegységeknél mindig van valamennyi olaj a levegőben, az a kérdés ebből mennyit fog meg az olajleválasztó, okoz-e problémát, ha minimális olaj kerül a teafőzőbe.
Ez a sűrítőegység, egy 2,2 - 2,5 kW-os motorral, már szállítana elegendő levegőt egy IBC tartályhoz. Mivel nem lenne leterhelve, az alacsony nyomás miatt, egy 2,2 KW-os motor kb. 1,5 kWh-át fogyasztana óránként, ami 30 - 40 Ft + vilanyszámlát jelent óránként, az ajánlott 800 w-os levegőztetőhöz képest, az 800 - 1000 Ft + költség minden egyes tartály Alko-nál.
A dugattyús kompresszoroknak általában a szívó teljesítményét adják meg, annak kb a 80 % -a a nyomó teljesítmény. Hiába tudja a kompresszorod 6 baron is a 360 litert percenként, 0,1 bar nyomáson sem fog tudni több levegőt szállítani (max. + 10 - 15 litert)
A sűrítőegység lökettérfogatát szorzod a fordulattal, így kapod meg a szállított levegőmennyiséget. (ez a valóságban mindig kisebb valamennyivel.)
Pl.300 köbcentis sűrítőegységet percenként 1500-al forgatod, akkor kijön 450000 köbcenti, ami = 450 liter szívó teljesítmény, ami = 450 X 0,8 = 360 liter nyomó teljesítmény.
4 IBC tartályhoz kell 1000 liter / min.-es sűrítőegység.
Akkor ,hogyan állítanád be,Adott 4 db 1000 literes tartály,sorosan összekötve.Erre nyomnék egy kompresszort,ami 6 báron tud 360 liter/percet.Tartályok elé tennék egy nyomásszabályzó órát,ezt hány bár-ra állítanád??
Válasz #1480. hozzászólásra A gyümölcsösnek hatalmas szüksége volna az ágzúzalékra, tárcsázásra már kevéssé. Oka a szukcessziós folyamatban keresendő, több gomba kellene, mint baktérium a talajban. A szántónál egyensúlyi gomba baktérium arány kellene, ezért a szármaradvány területen hagyása szintén elengedhetetlen.
Szóval ha áthordod az aprítékot a szántóra, az profitálna belőle, de közben még jobban kifosztod a gyümölcsöst.
Ilyen célra inkább szélvédő fasornak hívható sövényeket telepítenék, pusztaszil, fűz, stb. amit folyamatosan lehet nyesni és zúzni.
A véleményetekre lennék kiváncsi:
Adott egy nem túl kicsi gyümölcsös, ahol folyamatosan zúzva volt a nyesedék. Mivel utána rengeteget lett tárcsázva, szerintem semmi hozadéka nem volt a lezúzásnak. Arra gondoltam, jobb helyen lenne az a zúzalék a homokos földjeimen. Ti hogy csinálnátok? Gondolom kellene valami ágdaráló. Viszont olyan kellene ami azonnal pótra is rakná, hogy szállítható legyen. Lehet ilyet csináltatni házilag lakatossal?
Azon gondolkodtam miért kell nekünk IBC tartályban gondolkodnunk Alko készítéshez ? 1 m magas vízoszlop miatt ki vannak lőve a magas nyomású radiális ventillátorok mint levegőztető eszközök. De mi a helyzet, ha ásunk egy medencét, kibéleljük nájlonnal, és csak 40 - 50 cm magas a vízoszlop ? Akkor már ventilátor is szállíthatná a levegőt. Vannak olyan turbó ventilátorok, amik 0,07 bar nyomást elő tudnak állítani. Az azt jelenti, hogy 70 cm-es magas vízoszlop esetén éppen hogy bugyborékol, de ha csak 40 cm magas a víz, akkor már rendesen bugyborékolna.
15328 hozzászólás
Válasz #1519. hozzászólásra
Lehet, hogy ez ténylegesen mért adat.(?)
Netparaszt azt mondja, hogy ez az air blower van rajta, aminek itt olvasható a specifikációja, és a légszállítási grafikonja is.
Érdekes, hogy a GeoTea 250 manual szerint "eight cubit feet per minute" (55 gallon, ~200liter) a légszállítása percenként, bár a blower grafikonjáról szerintem ezt elég érdekes magyarázni.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az európai 50hz-en ~30%-al kisebb teljesítményt tud produkálni a blower.
Bátrak a kínaiaktól is tudnak rendelni hasonlót, 235$-ért leszállítva.
Ma sikerült beszerezni egy használt jacuzzi levegőpumpáját az új töredékéért, csak annyi a baj hogy az összes amit tudok róla az annyi hogy 400 W-os. Valakinek valami tipp hogy-hogyan lehetne a szállított levegő mennyiséget meghatározni??
Azt lehet tudni hogy a geotea 250-es gépen hány wattos a pumpa??
Itt nem nyomatnak bele levegőt kényszerrel.
Válasz #1514. hozzászólásra
A diversity king cikkét még akkor elolvastam, mielőtt lefordítottad volna. Nagyon inspiráló volt. Hasonló irányvonalak mentén szeretnék elindulni én is, nem véletlenül olvasom ezt a témát, és voltam ott az előadásodon :)
1-1 soron lehet bepróbálom a sorköz füvesítést már az idén. Meglátom lesz e terméskiesés.
Aki több IBC-t akar annak már érdemes Roots fúvót venni vagy olajmentes csavarkompresszort.
Egy 5,5kW-os már 600l/perccel nyom 0,8baron.
Válasz #1510. hozzászólásra 300 literes kúpos tartályt műanyagból 180ezer, rozsdamentesből 395ezer plusz fáért gyártottak volna itthon, plusz a pumpa és apróságok.
Válasz #1509. hozzászólásra A szervesanyag és a talajélet gyarapodásával egyre kevésbé gond a kevés csapadék.
Olvastad a kedvenc példám, Gabe Brownt? 380 mm éves csapadéknál, rövidebb tenyészidőnél, nagyobb hőingadozásnál háromszorozta meg a talaj szervesanyag tartalmát, aminek eredményeként nyáron is zöld a területe.
1% humusz forrástól függően 145.000-180.000 liter extra víz tárolását jelenti hektáronként, így a homokból is tudsz aszálytűrő talajt gyártani.
Cseh webshopban 100 pénz helyett, durván 60 ezer Ft-ért lehet venni oldalcsatornás légfúvót.
http://akvarijni-kompresory.heureka.cz/vb-800g-turbina-hailea-400w-1000l-min/
Egyébként ma lemértem az IBC tartályomat, és 95 cm magas. ebbe max 80 cm magasan lehet vizet engedni, hogy ne buggyogjon ki belőle. Felesleges 1 m-es vízoszlopra méretezni.
A GeoTea által használt pumpa - szerintem az S41(C) - grafikonját nézve 40" azaz ~1m vízoszlop mellett 42m3/óra (~700liter/perc). Máshol 600liter/percet olvastam, de ez végül is nem vészes különbség. Ehhez képest a 2-300l/p kevésnek tűnik 1m3-es tartályhoz.
grafikon
Mennyibe kerülne??
Válasz #1507. hozzászólásra
Mi pénz egy kúpos fenekű Dirt Simple?Többen összedobni az árát,csak mintának,és itthon legyártatni egy párat.
Válasz #1505. hozzászólásra
Köszönöm a tanácsot. Annyi problémám van a füvesítéssel, hogy tavaly 430mm csapadék volt erre felé, öntözés pedig nincs. Nem tudom mekkora kiesés lenne, ha füvesítenék. A forgókat tervezem évelő méhlegelő keverékkel bevetni és a felét kaszálni felváltva.
Válasz #1486. hozzászólásra Az ötletek jók, de érdemes elgondolkozni a célzottan összeállított takarónövény keveréken is, mert az élő gyökerek a legerősebb talajépítők, illetve jelentős mennyiségű nitrogén megkötését és egyéb tápanyagok mineralizálását és visszatartását lehet elérni velük.
Válasz #1497. hozzászólásra Mivel külhonban korábban kezdték a kísérleteket a levegőztetett komposztoldatokkal, kiforrottnak tekinthetők a rendszereik.
A GeoTea 250 és a kúpos fenekű Dirt Simple adja a legjobb összetételű oldatokat.
Kúpos fenekű tartályt azonban horror áron találtam csak, ezért maradtam a GeoTea mellett, ez kisebb költséggel kivitelezhető.
Ezeknek ismertek a paramétereik, amivel leghatékonyabban lehet szaporítani a mikrobákat.
Biztos van más megoldás is pumpákra, de akkor indulhat a tesztelés, mennyire tiszta a kompresszorból nyomott levegő, megvan-e a szükséges oldott oxigénszint és esetleg nem túl erős-e a nyomás, ami ledarálná a mikrobákat.
Készítettem eleveniszapos technológiában használatos, több ezer mikronyílással ellátott tányérral is levegőztetőt, de az amerikai azt mondta rá, hogy ez a fajta pl. szabdalja az érzékenyebb mikrobákat a mikrobuborékokkal, hiába toltam maximálisra az oxigénszintet, emiatt további tesztelést igényel.
Szóval lehetnek olyan szempontok is, amire nem is gondolnánk a készítésnél.
Válasz #1505. hozzászólásra Látsz valamilyen összefüggést a jobb talajállapot és a gyümölcsös egészségi, termékenységi esetleg minőségi jellemzői között?
Válasz #1486. hozzászólásra
Mostanában érkeznek befelé a talajvizsgálati eredmények, köztük több homokon gazdálkodó gazdának is. Már korábban szemet szúrt, hogy az AKG miatt megmintázott homokon lévő gyümölcsösnek mennyivel jobbak az értékei, mint azt remélni véltük a szomszédos homokos táblákon mutatkozó terméseredményekből kiindulva. Érdekes összehasonlítás lesz, ugyanis több olyan tábla is van, ahol egymás közvetlen szomszédságában van szántásos művelésben részesülő homok, és a több mint 30 éve telepített gyümölcsös. Nyilván kerülendő a tárcsázás, de ha figyelembe vesszük, hogy ez évente maximum 3 alkalommal történik meg, és egy egy alkalom között bővel eltelik annyi idő, hogy komoly gyomborítás keletkezzen, úgy gondolom került annyi szerves anyag a talajba, ami megmagyarázza az esetenkénti háromszoros humusztartalom különbséget.Ezekben a gyümölcsösökben jelenleg is dúsan burjánzik a tyúkhúr, ha arra járok, csinálok fotókat is. Sajnos sem én, sem a kilátásba helyezett plussz forrás nem tudta meggyőzni az ismeretségembe tartozó gyümölcsös gazdákat arról, hogy az AKG keretein belül nem termelő beruházásként különböző keverékekkel füvesítsék be a sor közöket. Talán a talajvizsgálati eredmények meg fogják őket győzni arról, hogy már a tárcsát is el kellene felejteni, ás csak kaszálni, vagy zúzni a sorok közét.
Neked is ezt tudnám javasolni, így látatlanban is.
Ne agyaljátok túl a témát feleslegesen. A köbméterek lényege, hogy megfelelő legyen a keverés és tartósan biztosítani lehessen a 6 ppm feletti oldott oxigénszintet a folyadékban. Ez alatt már nem a számunkra jótékony mikroorganiznusok szaporodnak.
Ez függ a keverés erősségétől, szálllított légköbméteről, tápanyag mennyiségétől, hőfoktól.
És már megint megyek ápolni...
Válasz #1502. hozzászólásra
Az 1200-as 2 tartályt elbír.
Moderátor által módosítva: 2015-02-13 19:38:35
Válasz #1500. hozzászólásra
1404-es hozzászólás, az előbb elírtam. Felülről a 3. görbe
Válasz #1499. hozzászólásra
Egyenlőre magamnak hiszek,nem a teljesítménygörbének.
Moderátor által módosítva: 2015-02-13 17:57:05
Válasz #1499. hozzászólásra
Akkor vagy netparaszt,vagy te írtad félre.Te 0,1 bart írtál,1 méter vízoszlopra.Ez tud annyit.Vagyis 0,015MPa.
1 bar= 100.000 Pa = 0,1 MPa =0,1 N/mm2
Válasz #1496. hozzászólásra
10404-es hozzászólásban berakta Netparaszt a teljesítménygörbéjét. Ha ennek a szerkezetnek le kell küzdeni 1 m-es vízoszlopot, akkor már csak 300 liter levegőt szállít percenként (ez nem olyan mint a dugattyús kompresszor, inkább ventilátorhoz hasonlít. Minnél nagyobb nyomást kell előállítani annál kevesebbet szállít.)
A VB-2200 G viszont már elvisz 4 - 5 IBC-t, de az 221 ezer Ft.
Válasz #1496. hozzászólásra
Agyaltok, agyaltok......4 nappal ezelőtt már itt tartottam..........Minden hülyeséget itt feldobnak mások de a vége úgy is így fog kijönni, mint ahogy az amcsik megcsinálták........odaát nem hülyébbek laknak..........
Válasz #1476. hozzászólásra
Akkor 4 IBC-hez,ami nem kis teljesítmény,2 naponta 4000 liter ALKO,kell 4x250=1000 liter/perc.Óránként 60000 liter/perc.
És itt van,ez megfizethető.
Válasz #1489. hozzászólásra
Ha nem kell nyomást előállítani a kompresszornak, és a mi esetünkben 0,1 bar az üzemi nyomás (ami egy 8 - 10 bar végnyomású sűrítőegységnek szinte semmi) akkor szinte nincs terhelve, sokkal kevésbé melegszik. Gondoljatok bele, hogy egy teherautón mindig megy a kompresszor, ha feltermelte a levegőt, akkor a lefúvószelepen keresztül nyomja a szabadba a levegőt. A nagyobbik gond ott van, hogy a gyárilag összeépített kompresszorokra pont akkora motort raknak, hogy éppen elhajtsa a sűrítőegységet. Valószínűleg a villanymotor megfelelő hűtése sem megoldott, vagy vacak kínai motor van rajta. Kollégával beszéltem telefonon, neki nem a sűrítőegység hasalt meg, hanem a villanymotor égett le a 24 órás igénybevételtől.
Ékszíj hajtású ipari sűrítőegységek akár alkalmasak is lehetnek a folyamatos üzemeltetésre, megfelelően méretezett villanymotorral. Baumaxos, teszkógazdaságos hokimoki kompresszorok biztosan nem bírnák.
De a dugattyús sűrítőegységeknél mindig van valamennyi olaj a levegőben, az a kérdés ebből mennyit fog meg az olajleválasztó, okoz-e problémát, ha minimális olaj kerül a teafőzőbe.
http://www.abac-kompresszor.hu/a-29-b-kompresszor-pumpa/
Ez a sűrítőegység, egy 2,2 - 2,5 kW-os motorral, már szállítana elegendő levegőt egy IBC tartályhoz. Mivel nem lenne leterhelve, az alacsony nyomás miatt, egy 2,2 KW-os motor kb. 1,5 kWh-át fogyasztana óránként, ami 30 - 40 Ft + vilanyszámlát jelent óránként, az ajánlott 800 w-os levegőztetőhöz képest, az 800 - 1000 Ft + költség minden egyes tartály Alko-nál.
http://www.abac-kompresszor.hu/a-29-b-kompresszor-pumpa/
Válasz #1492. hozzászólásra
ok, mea culpa...
Válasz #1491. hozzászólásra
Az szerintem 840l/óra lesz. 20 wattból szerintem több nem telik.
Válasz #1490. hozzászólásra
még nem sok időm volt erről gondolkodni, de: miért nem egy tópumpa kell? 20e Ft, 840l/perc, hat levegőkivezető van rajta, és 20 Watt a fogyasztása....
Fejőgép pumpája?
Válasz #1485 hozzászól
A dugattyús kompresszoroknak általában a szívó teljesítményét adják meg, annak kb a 80 % -a a nyomó teljesítmény. Hiába tudja a kompresszorod 6 baron is a 360 litert percenként, 0,1 bar nyomáson sem fog tudni több levegőt szállítani (max. + 10 - 15 litert)
A sűrítőegység lökettérfogatát szorzod a fordulattal, így kapod meg a szállított levegőmennyiséget. (ez a valóságban mindig kisebb valamennyivel.)
Pl.300 köbcentis sűrítőegységet percenként 1500-al forgatod, akkor kijön 450000 köbcenti, ami = 450 liter szívó teljesítmény, ami = 450 X 0,8 = 360 liter nyomó teljesítmény.
4 IBC tartályhoz kell 1000 liter / min.-es sűrítőegység.
Válasz #1481. hozzászólásra
Homokos talajon van.
Első körben lehet marad a zúzatás és leszórom gombás komposztteával és begruberezem. A tárcsát szeretném elfelejteni az idei évtől kezdve :)
Válasz #1478. hozzászólásra
Akkor ,hogyan állítanád be,Adott 4 db 1000 literes tartály,sorosan összekötve.Erre nyomnék egy kompresszort,ami 6 báron tud 360 liter/percet.Tartályok elé tennék egy nyomásszabályzó órát,ezt hány bár-ra állítanád??
Hétfő este beöntöm a válaszokat, addig nem leszek netközelben.
Válasz #1480. hozzászólásra A gyümölcsösnek hatalmas szüksége volna az ágzúzalékra, tárcsázásra már kevéssé. Oka a szukcessziós folyamatban keresendő, több gomba kellene, mint baktérium a talajban. A szántónál egyensúlyi gomba baktérium arány kellene, ezért a szármaradvány területen hagyása szintén elengedhetetlen.
Szóval ha áthordod az aprítékot a szántóra, az profitálna belőle, de közben még jobban kifosztod a gyümölcsöst.
Ilyen célra inkább szélvédő fasornak hívható sövényeket telepítenék, pusztaszil, fűz, stb. amit folyamatosan lehet nyesni és zúzni.
Válasz #1480. hozzászólásra
A gyümölcsösöd milyen jellegű talajon van?
A véleményetekre lennék kiváncsi:
Adott egy nem túl kicsi gyümölcsös, ahol folyamatosan zúzva volt a nyesedék. Mivel utána rengeteget lett tárcsázva, szerintem semmi hozadéka nem volt a lezúzásnak. Arra gondoltam, jobb helyen lenne az a zúzalék a homokos földjeimen. Ti hogy csinálnátok? Gondolom kellene valami ágdaráló. Viszont olyan kellene ami azonnal pótra is rakná, hogy szállítható legyen. Lehet ilyet csináltatni házilag lakatossal?
Egy jó zöldtrágya vetővel.
Válasz #1477. hozzászólásra
Ha 1 m víz van a tartályba, akkor 0,1 bar nyomáson kell tudni a levegőztetőnek a 220 - 250 litert percenként.
Válasz #1476. hozzászólásra
És a nyomása?
Válasz #1475. hozzászólásra
Egy IBC-hez 220 - 250 liter levegő kell percenként. Most kérdeztem meg telefonon.
Válasz #1472. hozzászólásra
Van olyan ventilátorom ami a célnak talán megfelelne azért agyalok ilyesmin :-))
Válasz #1469. hozzászólásra
Mindkettő perforált.
Válasz #1471. hozzászólásra
szerintem ezt mocskosul tulkomplikáltadd már...
azért jó az IBC, mert olcsó, és könnyű tisztán tartani, könnyű lefejteni, feltölteni, mozgatni, stb.
Én nem gondolnám ezt ilyen nagy problémának, lemásolni az amerikai cuccokat itthon. Van egy-két dolog, amit meg kell venni, de annyi.
Azon gondolkodtam miért kell nekünk IBC tartályban gondolkodnunk Alko készítéshez ? 1 m magas vízoszlop miatt ki vannak lőve a magas nyomású radiális ventillátorok mint levegőztető eszközök. De mi a helyzet, ha ásunk egy medencét, kibéleljük nájlonnal, és csak 40 - 50 cm magas a vízoszlop ? Akkor már ventilátor is szállíthatná a levegőt. Vannak olyan turbó ventilátorok, amik 0,07 bar nyomást elő tudnak állítani. Az azt jelenti, hogy 70 cm-es magas vízoszlop esetén éppen hogy bugyborékol, de ha csak 40 cm magas a víz, akkor már rendesen bugyborékolna.
Válasz #1464. hozzászólásra
Elsősorban azokra a paraméterekre, amik a dudaritnál is vizsgálatra kerültek.
Válasz #1468. hozzászólásra
Mármint az Alko készítő berendezés, levegő csöveiről. A "teafilterbe" bedugott cső perforált, vagy csak a végén jön a levegő ?
A tartály aljában lévő csövön a két végén jön ki a luft, vagy perforált ?
Az Alko levegőcsöveiről van-e rajz valakinek ?
Válasz #1466. hozzászólásra
Pont ma voltam nála, hoztam 300kg-ot. Ebből is küldök Netparasztnak bevizsgálásra.
35 Ft + Jaffa 1kg, ha jó az összetétele, akkor fillérekbe kerülne 1 ha-ra az Alko.
ALKO-nak,jó volna?