Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD390.63 FtCHF443.85 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Sőt már az EU engedi, hogy mi minden lett ehető.
Inkább ez legyen, vagy az éhes illetve szomjas emberek tömege jöjjön és elvegye a paraszt által megtermelteket?
Az este visszaolvastam GREVEN hozzászólásait a topikban, és ellentmondásra találtam, amit ma reggel próbáltam megfejteni.
A mesét a professzor előadására mondta.
Én kétszer néztem végig és nekem tetszett. Nem vagyunk egyformák.
Sőt sok más előadását is megnéztem, amikből szintén sokat tanultam.
Mondta egyikben, hogy Ő nem gyakorló gazda csak elméleti.
A mi dolgunk, hogy azt használjunk belőle, amit jónak látunk.
Mivel Te is a kezdetek óta itt vagy a TMMG-s topikban, és vagy elkezdted, vagy nem. VAgy jól vagy rosszul.
Mivel gyakorlatban használható technológiát alig, vagy egyáltalán nem kaptunk, így első körben arra értettem, hogy mese. Mert Netparasztról azt állítani, hogy mesemondó közelebb van az igazsághoz, mint a Endre professzor úrra.
Gondolom felétek is van temető, ahova még temetnek.
Kérdezz meg egy sírásót, hogy mivel állítsák meg a gödröt, hogy ne omoljon be.
Vagy az ott levő talajnak nem romlott le a nedvesség hiány miatt az állapota?
Valóban nagy gond a csapadék hiány.
Talán erre készülve a NAK a falugazdászokon keresztül készített egy felmérést, amit szinte senki nem vett komolyan.
Én kértem a területeim végére a csapot, amit ha megniytok jön belőle az életet jelentő víz. Ha nem nyitom meg, az sem jelent semmi szankciót. A döntést rám illetve az unokáimra bízza, hogy kéri a szolgáltatást vagy nem.
A hozzászólásaid alapján úgy gondolom, hogy ennél egy sokkal hihetőbb mesét meg tudnál Te is írni a saját és szomszédok tapasztalataiból.
Én folyamatosan jegyzetelek és fényképeket készítek.
Talán egyszer jó lesz valakinek valamire.
Felülre került a meszezés topik. Három éve kísérlet képpen 6 mázsa meszet kiszórtam a területeimre.
Nem jelöltem ki pontosan a helyet, mert ......
A nyíregyházi kutató egyik kiadványában a meszezésről nem pozítív véleményt olvastam. De ezt majd ott folytatom, ha odáig érek.
Sziasztok csak pár gondolat,olaszban ahol dolgoztam(Codigoro)tengerszint elég homokos talajon termeltünk locsolásal: Burgonyát ,Sárgarépát ,Radichiot,Karfiolt és más káposzta féléket,kukit és buzát is.Gyönyörű volt minden.Menyiségben sem lehetett panadzkodni.Ment a locsoló nem kevest és utána1-2 ora mulva simán tudtunk dolgozni a földeken.
Válasz GREVEN #13967. hozzászólásáraOlyan is van azért, ha valahol eleve nagy vízigényű növényeket termesztünk, akkor az éves csapadék nagyrészét kiszívjuk, a talaj mélyebb rétegeibe nem jut el semmi, csökken a talajvízszint lassan. Ha ezt kombináljuk egy ipari mennyiségű fúrottkutas öntözéssel, akkor könnyen belátható, hogy ez mégjobban felgyorsul. Ahogy lesüllyed a talajvíz, úgy a füvek mellett a fàk és cserjék vízellátása is megborul, így gyorsan kopárrá válik a táj, és már fenn is ülünk az elsivatagosodás gyorsvonatán.
Válasz endypapa_20120 #13965. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz igy. Mert 5-6 évvel ezelőtt ezeken a területeken gond nélkül lehetett termelni.
És nem mi szartuk el a talajt, csak minket hatványozottan súlyt a kevés csapadék. Mert ahol eddig esett 800-1000 mili meg több,abból hiányzik 300 nem nagy cucc.
De nálunk ahol 500-600 esett eddig és abból hiányzik 300 az azért más súlyú.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraEzt sem fogom soha megérteni! Minek talajt művelni ott ahol az arra alkalmatlan? Nem viccből tartottak régen ilyen földeken állatot! Ahol meg termékeny a talaj, állat tartó telepeket tesznek és drágán megtermelik körülötte a takarmányt.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNe dugd homokba a fejed.Tanulj,és kísérletezz.És nyitott szemmel járj,és józan paraszti ésszel gondolkodj.A természet tökéletesen meg van alkotva.Az emberiség azon csak rontani tud.
Válasz MrPoke #13958. hozzászólásáraSok szép kép, meg mese mese meskete..., de valamiért egy igazán homokos talajszelvényt se láttam. Mert ami itt felénk van, abba majdnem hogy nem lehet ásni ilyen gödröt mert visszafolyik a homok.
Meg mondja,hogy meg kell nézni milyen növények élnek a legelőkön kaszálókon.
Júniusba kisült és csörög egész év végéig. Abból is hiába választ az ember takarónövényt.
Meg hogy vannak nyári záporok zivatarok. Ha felénk lennének,akkor nem 10 mázsás kukoricát meg 15-ös tritikálét aratnánk.
Én tartom továbbra is, hogy ahol van eső ott lehet ilyennel próbálkozni,de ahol nincs víz a kultúrnövény számára se ott ez halálra van ítélve.
Válasz endypapa_20120 #13956. hozzászólásáraÉrdeklődés felkeltésea talán jó. Egy másik réteget is elérhet.
De én most ezt az előadást tartom a legjobb figyelem felkeltő anyagnak.
Válasz Kémlelő #13947. hozzászólásáraNem voltunk a megfelelő tudás birtokában.
No meg az időjárás is.
Ha biciklis vagy tudod: a szél is mindig szembe fúj.
Hogy ha jól belegondolok kezdeti sikerekről senkitől sem olvastam. Ennek bizonyára sok oka van.
Az öntözés meg teljesen más, és szerintem a szántóföldi kultura öntözése kb. olyan, mint a takaró növényezés. Van olyan is akinek sikerül, de a többség gyorsan le mond róla.
Válasz Kémlelő #13945. hozzászólásáraDe nincs szankció. Sok riogatás volt aztán most végre békén hagyták a témát.
Szóval lehet pédát venni, én is fúratom a kutat, hogy tudjak kelesztő öntözést csinálni a takaró növénynek, és a kultúr növénynek ha a takaró elszívta a vizet.
Válasz MrPoke #13944. hozzászólásáramilyen riogatós cikkről beszélsz?
Én csak betettem egy linket, hogy van kútfúrással kapcsolatos topik, 2017 óta.
És aki engedély nélkül fúratta, annak volt, vagy még ma is van lehetősége, hogy bejelentse szankció mentesen.
Válasz Kémlelő #13940. hozzászólásáraJelenleg csak be kell jelenteni. Szeretem az ilyen riogatós cikkeket. És mennyi a büntetés? Öntözéssel keresek 10milliót és megbüntetnek 50e re..... Hát legyen...
Válasz Rabó001 #13938. hozzászólására mint írtam csak azért fúrattam hogy ne keljen 12km-ről hazamenni vizért vegyszerezéskor szóval nem öntözésre készült de ezt a katasztrófa védelem ugyan oda sorolta mint a 110 öntöző kút lenne szóval nonszensz
Válasz Gazda12 #13928. hozzászólásáraÉn ilyen esetben tavasszal csak tárcsa sekélyen. Vagy most fagyon a lazito ami max 25ön megy. De ugy láttam jobb taknyosban inkább felhajtani 2 kapát ugy elhuzza csak huzza mert amikor átfagyott 2 centit az néhol valahol 10et. Akkor meg reccs. Vagy asztallapot szedett. Aztán ott megdöglött a föld. Alig akart utánna teremni. Jobb a járhato saras mint a megfagyott sár valamiért. De miért? Szántással mind szar volt.
Válasz Gandhy #13936. hozzászólásáraAzért nem kell tavasszal, meg nedvesben gruberezni. Írja hogy kötött. Meg kell csinálni ősszel, vagy még most, mint írták is. Tavasszal nagyon optimálisnak kellene lenni mindennek, hogy pont el tudja kapni, de valószínű még akkor se lenne olyan. Meg a sok menettel hiába gyúrod, nem olyan, mintha magától omlik.
Válasz máris szomszéd #13924. hozzászólásáraAzért az kemény, mármint a körülmények.
Nálunk a kinti kutak nemtudom milyen mélyek, nem fúrtam egyet se, szerintem 10-en pár méter maximum. Azt tudom hogy öntözéskor elég letenni bele egy 133-as öntözőcsövet (6m) szívócsőnek, aztán mehet nyélgázon az Iveco, 2 rendes Nagy Bauer dobbal. Házakhoz, kertbe magunk fúrtunk, mindenki 110-es PVC vagy aki tudott szerezni öntözőcsövet akkor az van lent, az is 6 méter.
A fél határban meg még megy a kiépített csőrendszer is, központi szivattyúkról.
Szóval mást jelent a talajmegújítás nálad, meg nálunk, nagyon mást.
Válasz Radocz #13934. hozzászólásáracsak laikusként kérdem, ha tavasszal, nedvesben meggrúberezi, majd rövidtárcsázza és hengerrel lejárja, nem tömöríti be aszfalt minőségre?
Ez szerény számítások szerint is 3x hengert jelent, gondolom az eszközökön is van. Így nem veszti el a talaj a nedvszívó képességét?
Nem értek hozzá, csak kérdezem.
Válasz Radocz #13934. hozzászólásáraAz a baj,hogy ez annyira kötött föld,hogy ha ősszel hozzá sem nyúltál és csak vetésnapján bántod azt kb 5 sorral birod vethető pályává tenni...grubert ezen a talajon már régebben elhagytam de 20 centitöl itt sosem ment mélyebben,lazító ami mélyebben járt annó! Egyébként úgy döntöttem megróbálom legrosszab esetben ha nagyon döngöli-ken fogom magam és hazajövök!
Válasz Gazda12 #13931. hozzászólásáraHa megfagy valamennyire, bármivel próbálkozhatsz. Ha nem volt agyontaposva, és van masszív nehéztárcsád, akár az is elég lehet
Válasz horvath.agro #13930. hozzászólásáraMivel bejött a rengeteg eső,így eddig csak gyúrmáztam volna azért nem lett még megcsinálva,de most átfagy rendessen ezért töröm rajta a fejem!
Válasz Gazda12 #13928. hozzászólásáraHa agyagos..azt bolygatni "mélyen" tavasszal,problémás lehet. Most is dolgoznak a földeken,lazítóznak-tárcsáznak...stb.
Ki mit javasol,érdemes RT-vel lehúzni ahova ősszel nem értem oda most fagyon? Vagy inkább várjam meg meg elolvad a hó? Réti agyagos kötött földről beszélünk!
Válasz Rabó001 #13923. hozzászólásáraNa tessék itt meg a 20 méteresekkel is variálnak 40mm cső átmérővel amit azért fúratam hogy ne keljen haza rohannom 600l vizért hogy legyomírtózzak évente 1-szer ja meg ültettem 4-5 fát köré hogy ha már van víiz permetezhessem 40-60 l /perces kutak itt már jónak mondhatók ott meg 500 literes és én is fizessek több milliót mint ők akik tudnak öntözni is ez a nem mindegy a katasztrófa védelem meg környezet védelem na ez elég is nekem mára hogy felmászak a fára .
Válasz Rabó001 #13923. hozzászólásáraTalajvízre nincs mit alapozni,ez a homokhátsághoz tartozik.
Első vízadó réteg 12-20 m,de kevés a víz.
Második 32-40-ig kevés a víz.
Harmadik 48-70,mindhárom réteg szűrőzve ad annyit felszíni szivattyúval.
Ezért kell az automata vezérlés az éjszaka levezérli a szelepeket és reggelre kész,íy kevesebb a párolgási veszteség. Persze ha kell akkor nappal is megy.
15323 hozzászólás
Válasz Radocz #13972. hozzászólásáraAz idézet végén sok-sok kérdőjellel.
Válasz olasz_kapo #13970. hozzászólásáraMióta kitalálták, hogy paradicsomot lehet termelni talaj nélkül is, azóta minden lehetséges.
Sőt már az EU engedi, hogy mi minden lett ehető.
Inkább ez legyen, vagy az éhes illetve szomjas emberek tömege jöjjön és elvegye a paraszt által megtermelteket?
" Az Oroszok már a spájzban vannak"
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraIdőbe került, mire megértettem, hogy mese, mese meskete.
Az este visszaolvastam GREVEN hozzászólásait a topikban, és ellentmondásra találtam, amit ma reggel próbáltam megfejteni.
A mesét a professzor előadására mondta.
Én kétszer néztem végig és nekem tetszett. Nem vagyunk egyformák.
Sőt sok más előadását is megnéztem, amikből szintén sokat tanultam.
Mondta egyikben, hogy Ő nem gyakorló gazda csak elméleti.
A mi dolgunk, hogy azt használjunk belőle, amit jónak látunk.
Mivel Te is a kezdetek óta itt vagy a TMMG-s topikban, és vagy elkezdted, vagy nem. VAgy jól vagy rosszul.
Mivel gyakorlatban használható technológiát alig, vagy egyáltalán nem kaptunk, így első körben arra értettem, hogy mese. Mert Netparasztról azt állítani, hogy mesemondó közelebb van az igazsághoz, mint a Endre professzor úrra.
Gondolom felétek is van temető, ahova még temetnek.
Kérdezz meg egy sírásót, hogy mivel állítsák meg a gödröt, hogy ne omoljon be.
Vagy az ott levő talajnak nem romlott le a nedvesség hiány miatt az állapota?
Valóban nagy gond a csapadék hiány.
Talán erre készülve a NAK a falugazdászokon keresztül készített egy felmérést, amit szinte senki nem vett komolyan.
Én kértem a területeim végére a csapot, amit ha megniytok jön belőle az életet jelentő víz. Ha nem nyitom meg, az sem jelent semmi szankciót. A döntést rám illetve az unokáimra bízza, hogy kéri a szolgáltatást vagy nem.
A hozzászólásaid alapján úgy gondolom, hogy ennél egy sokkal hihetőbb mesét meg tudnál Te is írni a saját és szomszédok tapasztalataiból.
Én folyamatosan jegyzetelek és fényképeket készítek.
Talán egyszer jó lesz valakinek valamire.
Felülre került a meszezés topik. Három éve kísérlet képpen 6 mázsa meszet kiszórtam a területeimre.
Nem jelöltem ki pontosan a helyet, mert ......
A nyíregyházi kutató egyik kiadványában a meszezésről nem pozítív véleményt olvastam. De ezt majd ott folytatom, ha odáig érek.
Sziasztok csak pár gondolat,olaszban ahol dolgoztam(Codigoro)tengerszint elég homokos talajon termeltünk locsolásal: Burgonyát ,Sárgarépát ,Radichiot,Karfiolt és más káposzta féléket,kukit és buzát is.Gyönyörű volt minden.Menyiségben sem lehetett panadzkodni.Ment a locsoló nem kevest és utána1-2 ora mulva simán tudtunk dolgozni a földeken.
Válasz GREVEN #13967. hozzászólásáraOlyan is van azért, ha valahol eleve nagy vízigényű növényeket termesztünk, akkor az éves csapadék nagyrészét kiszívjuk, a talaj mélyebb rétegeibe nem jut el semmi, csökken a talajvízszint lassan. Ha ezt kombináljuk egy ipari mennyiségű fúrottkutas öntözéssel, akkor könnyen belátható, hogy ez mégjobban felgyorsul. Ahogy lesüllyed a talajvíz, úgy a füvek mellett a fàk és cserjék vízellátása is megborul, így gyorsan kopárrá válik a táj, és már fenn is ülünk az elsivatagosodás gyorsvonatán.
Válasz MrPoke #13966. hozzászólásáraCsak megismételni tudnám magam ezzel kapcsolatba mint egyel lentebb.
Válasz endypapa_20120 #13965. hozzászólásáraEz nem teljesen igaz igy. Mert 5-6 évvel ezelőtt ezeken a területeken gond nélkül lehetett termelni.
És nem mi szartuk el a talajt, csak minket hatványozottan súlyt a kevés csapadék. Mert ahol eddig esett 800-1000 mili meg több,abból hiányzik 300 nem nagy cucc.
De nálunk ahol 500-600 esett eddig és abból hiányzik 300 az azért más súlyú.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraSajnos igen. Vanna térségek amiket már úgy tönkre tettek, hogy nem lehet mitt kezdeni vele. Halotnak a csók.....
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraEzt sem fogom soha megérteni! Minek talajt művelni ott ahol az arra alkalmatlan? Nem viccből tartottak régen ilyen földeken állatot! Ahol meg termékeny a talaj, állat tartó telepeket tesznek és drágán megtermelik körülötte a takarmányt.
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNálunk a vaddohány kifejezetten élvezi ezt a környezetet, biztos az évi két glifozátos lombtrágyától...
Válasz GREVEN #13962. hozzászólásáraNe dugd homokba a fejed.Tanulj,és kísérletezz.És nyitott szemmel járj,és józan paraszti ésszel gondolkodj.A természet tökéletesen meg van alkotva.Az emberiség azon csak rontani tud.
Válasz MrPoke #13958. hozzászólásáraSok szép kép, meg mese mese meskete..., de valamiért egy igazán homokos talajszelvényt se láttam. Mert ami itt felénk van, abba majdnem hogy nem lehet ásni ilyen gödröt mert visszafolyik a homok.
Meg mondja,hogy meg kell nézni milyen növények élnek a legelőkön kaszálókon.
Júniusba kisült és csörög egész év végéig. Abból is hiába választ az ember takarónövényt.
Meg hogy vannak nyári záporok zivatarok. Ha felénk lennének,akkor nem 10 mázsás kukoricát meg 15-ös tritikálét aratnánk.
Én tartom továbbra is, hogy ahol van eső ott lehet ilyennel próbálkozni,de ahol nincs víz a kultúrnövény számára se ott ez halálra van ítélve.
Válasz olasz_kapo #13960. hozzászólásáraMit egyen szegény?
Biztatom szegényemet,hogy lakmározon (de még kicsit pihenőn van)
Válasz MrPoke #13958. hozzászólására
Válasz endypapa_20120 #13956. hozzászólásáraÉrdeklődés felkeltésea talán jó. Egy másik réteget is elérhet.
De én most ezt az előadást tartom a legjobb figyelem felkeltő anyagnak.
Válasz Radocz #13955. hozzászólására3 vettem,majd,ha elfogy fent lesz a vaterán,25-ért.
Válasz Radocz #13951. hozzászólásáraA könyvben, sajnos csak ugyan azok az általánosságok vannak, mint egy gyenge előadáson.
Nesze semmi, fogd meg jól!
Válasz agrogal #13953. hozzászólásáraÉs vajon megéri az árát?
Válasz Radocz #13951. hozzászólásáraRendeld meg bácsi.5 ért a postán átveheted.
Válasz Radocz #13951. hozzászólásáraMilyen a könyv?Elég,ha én profitálok belőle.Ha eladom az nagyon drága lesz.
Válasz barazdabetyar. #13950. hozzászólásáraNekem nem kell zoldites.
Takaró növényt önkéntes alapon vetek.
Utam a direkt vetésig. Ehhez úgy gondoltam, hogy kell.
Milyen a porból élet könyv?
Ha eladó lesz megveszem.
Válasz Kémlelő #13947. hozzászólásáraMíg kötelező a zöldítés,addig vetjük,ha ki kel,ha nem.
Válasz Kémlelő #13947. hozzászólásáraNem voltunk a megfelelő tudás birtokában.
No meg az időjárás is.
Ha biciklis vagy tudod: a szél is mindig szembe fúj.
Válasz Kémlelő #13947. hozzászólására
Válasz MrPoke #13946. hozzászólásáraAki még nem próbálta a takarónövényt, az itt abba is hagyta.
Hogy ha jól belegondolok kezdeti sikerekről senkitől sem olvastam. Ennek bizonyára sok oka van.
Az öntözés meg teljesen más, és szerintem a szántóföldi kultura öntözése kb. olyan, mint a takaró növényezés. Van olyan is akinek sikerül, de a többség gyorsan le mond róla.
Válasz Kémlelő #13945. hozzászólásáraDe nincs szankció. Sok riogatás volt aztán most végre békén hagyták a témát.
Szóval lehet pédát venni, én is fúratom a kutat, hogy tudjak kelesztő öntözést csinálni a takaró növénynek, és a kultúr növénynek ha a takaró elszívta a vizet.
Válasz MrPoke #13944. hozzászólásáramilyen riogatós cikkről beszélsz?
Én csak betettem egy linket, hogy van kútfúrással kapcsolatos topik, 2017 óta.
És aki engedély nélkül fúratta, annak volt, vagy még ma is van lehetősége, hogy bejelentse szankció mentesen.
"Öntözőkutak engedélyeztetése
Létrehozta: némedi , 2017-02-18 20:52:53"
Válasz Kémlelő #13940. hozzászólásáraJelenleg csak be kell jelenteni. Szeretem az ilyen riogatós cikkeket. És mennyi a büntetés? Öntözéssel keresek 10milliót és megbüntetnek 50e re..... Hát legyen...
Válasz Rabó001 #13938. hozzászólására mint írtam csak azért fúrattam hogy ne keljen 12km-ről hazamenni vizért vegyszerezéskor szóval nem öntözésre készült de ezt a katasztrófa védelem ugyan oda sorolta mint a 110 öntöző kút lenne szóval nonszensz
Válasz Gazda12 #13928. hozzászólásáraÉn ilyen esetben tavasszal csak tárcsa sekélyen. Vagy most fagyon a lazito ami max 25ön megy. De ugy láttam jobb taknyosban inkább felhajtani 2 kapát ugy elhuzza csak huzza mert amikor átfagyott 2 centit az néhol valahol 10et. Akkor meg reccs. Vagy asztallapot szedett. Aztán ott megdöglött a föld. Alig akart utánna teremni. Jobb a járhato saras mint a megfagyott sár valamiért. De miért? Szántással mind szar volt.
Válasz Gandhy #13936. hozzászólásáraAzért nem kell tavasszal, meg nedvesben gruberezni. Írja hogy kötött. Meg kell csinálni ősszel, vagy még most, mint írták is. Tavasszal nagyon optimálisnak kellene lenni mindennek, hogy pont el tudja kapni, de valószínű még akkor se lenne olyan. Meg a sok menettel hiába gyúrod, nem olyan, mintha magától omlik.
Válasz Mihály #13925. hozzászólásáraNet....ó!
Tudod, hogy a kutat engedélyeztetni kell?!
https://www.agroinform.hu/forum/ontozokutak-engedelyeztetese/t4248
https://www.agroinform.hu/forum/ontozokutak-engedelyeztetese/t4248
Válasz máris szomszéd #13924. hozzászólásáraAzért az kemény, mármint a körülmények.
Nálunk a kinti kutak nemtudom milyen mélyek, nem fúrtam egyet se, szerintem 10-en pár méter maximum. Azt tudom hogy öntözéskor elég letenni bele egy 133-as öntözőcsövet (6m) szívócsőnek, aztán mehet nyélgázon az Iveco, 2 rendes Nagy Bauer dobbal. Házakhoz, kertbe magunk fúrtunk, mindenki 110-es PVC vagy aki tudott szerezni öntözőcsövet akkor az van lent, az is 6 méter.
A fél határban meg még megy a kiépített csőrendszer is, központi szivattyúkról.
Szóval mást jelent a talajmegújítás nálad, meg nálunk, nagyon mást.
Válasz Mihály #13925. hozzászólására40mm? Az mi? Semmi. Maximum vert kút Nortonnak.
Érdekes előadás várható.
https://talajreform.hu/esemenyek/dobos-endre-webinar/
https://talajreform.hu/esemenyek/dobos-endre-webinar/
Válasz Radocz #13934. hozzászólásáracsak laikusként kérdem, ha tavasszal, nedvesben meggrúberezi, majd rövidtárcsázza és hengerrel lejárja, nem tömöríti be aszfalt minőségre?
Ez szerény számítások szerint is 3x hengert jelent, gondolom az eszközökön is van. Így nem veszti el a talaj a nedvszívó képességét?
Nem értek hozzá, csak kérdezem.
Válasz Radocz #13934. hozzászólásáraAz a baj,hogy ez annyira kötött föld,hogy ha ősszel hozzá sem nyúltál és csak vetésnapján bántod azt kb 5 sorral birod vethető pályává tenni...grubert ezen a talajon már régebben elhagytam de 20 centitöl itt sosem ment mélyebben,lazító ami mélyebben járt annó! Egyébként úgy döntöttem megróbálom legrosszab esetben ha nagyon döngöli-ken fogom magam és hazajövök!
Válasz Gazda12 #13933. hozzászólásáraÉn csak a vetes napján "bántanam".
Kontrollkent gruberrel is.
Csak magágy mélységben.
Az rt után hengereznem.
Anno a gruber milyen mélyen ment?
Válasz bandigh #13932. hozzászólásáraHe-va Rt-m van! Azt használjuk alapművelésre mindenhova!
Válasz Gazda12 #13931. hozzászólásáraHa megfagy valamennyire, bármivel próbálkozhatsz. Ha nem volt agyontaposva, és van masszív nehéztárcsád, akár az is elég lehet
Válasz horvath.agro #13930. hozzászólásáraMivel bejött a rengeteg eső,így eddig csak gyúrmáztam volna azért nem lett még megcsinálva,de most átfagy rendessen ezért töröm rajta a fejem!
Válasz Gazda12 #13928. hozzászólásáranem èrtél oda???? hol voltál???
ha megfagy akkor húzd le, nem taposod úgy le.
Válasz Gazda12 #13928. hozzászólásáraHa agyagos..azt bolygatni "mélyen" tavasszal,problémás lehet. Most is dolgoznak a földeken,lazítóznak-tárcsáznak...stb.
Ki mit javasol,érdemes RT-vel lehúzni ahova ősszel nem értem oda most fagyon? Vagy inkább várjam meg meg elolvad a hó? Réti agyagos kötött földről beszélünk!
Válasz MrPoke #13926. hozzászólására lehet már 240 csővel furták az övét az a lényeg van víz bőségesen
Válasz máris szomszéd #13924. hozzászólásáraNagyobb átmérővel kell fúrni. Egy 110 es kút azért ad vizet.
Válasz Rabó001 #13923. hozzászólásáraNa tessék itt meg a 20 méteresekkel is variálnak 40mm cső átmérővel amit azért fúratam hogy ne keljen haza rohannom 600l vizért hogy legyomírtózzak évente 1-szer ja meg ültettem 4-5 fát köré hogy ha már van víiz permetezhessem 40-60 l /perces kutak itt már jónak mondhatók ott meg 500 literes és én is fizessek több milliót mint ők akik tudnak öntözni is ez a nem mindegy a katasztrófa védelem meg környezet védelem na ez elég is nekem mára hogy felmászak a fára .
Válasz Rabó001 #13923. hozzászólásáraTalajvízre nincs mit alapozni,ez a homokhátsághoz tartozik.
Első vízadó réteg 12-20 m,de kevés a víz.
Második 32-40-ig kevés a víz.
Harmadik 48-70,mindhárom réteg szűrőzve ad annyit felszíni szivattyúval.
Ezért kell az automata vezérlés az éjszaka levezérli a szelepeket és reggelre kész,íy kevesebb a párolgási veszteség. Persze ha kell akkor nappal is megy.