Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.94 FtUSD394.48 FtCHF446.43 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
egy dolog, hogy megszántja, de mi lesz utána? mert egy nedves, szíjjas szántásnak egy kötött fölödn komoly tél kell, hogy szétfagyjon. Még aki novemberben felhantolta az is izgulhat, hoyg lesz-e elég fagy ebben a lagymatag enyhe, esős télen, hogy szétfagyjon, vagy egyszerűen csak kiszárad tavasszal, és tör szét rajta minden... nemhogy ha valaki utolsó fagyon felszántja.
szántani már szinte biztos, h nem fogok. Tárcsázva lesz, meg azoterrel lefújva (ez is egyfajta élő baktérium), ez is vetés előtt néhány nappal/héttel. Csak arra voltam kíváncsi, h van-e értelme ennek a baktériumos kezelésnek.
Ha valóban olyan kötött, nehezen megmunkálható földről van szó, és akarsz valamilyen talajmunkát csinálni, akkor minél elébb, ha még jönne fagy, a megmunkált "sárdarabok" szétfaggyanak. Tavasszal nem ajánlom a szántást, mert könnyen meglehet ha a szántás után szárazság jön akkor sziklatengerré válhat a kötött föld. A szomszédom egyszer eljátszotta eztet 40 ha igen kötött talajt megszántott tavasszal. Abban az évben nem termett abban a földben semmi. Még a gaz se hajtott ki.
Aratáskor nem mondanám, h a kelleténél jobban meg lett volna gyúrva. Inkább azóta tapostam, többször is kimentem szántani, de a 7 ha-ból nem tudtam csak kb. 1-et megcsinálni. Vetőgép egy fiatalnak nem igazán nevezhető :) 3m-es kapás vetőgép. De ha nagyon sok a szármaradvány, akk megoldható a tárcsás vetőgép is.
Ez az Ultima szuper jól működik grúber után is és kukorica után is. Vajon a sima kapás direktvető is így működne, ha van előtte egy sor hengerlés. Vagy a traktor duplakerekes és a közét meg hengerli egy kis cucc a vetőgép meg a traki duplakerékszélességet elviszi és kész.
Úgy akkor elég lenne a sima kapa még elővágó se kéne.
Itt nem igen fogsz olyat hallani, hogy szántsd le! Nagyon össze lett taposva aratáskor? Árpa nem igazán igényli a mély művelést, én a helyedben nem szántanék. Az árpával csak az a gond, hogy nem ártana időben elvetned, addig pedig nem biztos, hogy tudsz majd tárcsával bármit is csinálni. Vetőgéped milyen van, vagy milyen lehetőségeid vannak bérvettetésre?
Üdv!
Tudom, h nem a legmegfelelőbb topicba írok,de tanácsot szeretnék kérni . Nem tudom befejezni a kukorica tarlóm leszántását. Fekete, kötött, nagyon nehezen megmunkálható föld. Ma voltam kint, de a legszárazabb részeken is kapart a gép a sár miatt(MTZ 952.3). Arra gondoltam, nem szántom le, hanem vetés előtt pár nappal, ha lehet pár héttel lefújom azoterrel, néhány soron letárcsázom, és mehet a vetőgép. Árpát szeretnék vetni.
Van ennek értelme, vagy mindenképp szántsam meg valahogy, még ha csak megtúrva van akk is.
Meg kell követnem magam a "bizonyított" kifejezésemért, kicsit túl buzgó voltam.
Tényleg elnézést kérek a félrevezetésért.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a grafikonok, amikkel az egyik és másik oldal is igyexik alátámasztani az igazát, egyes források szerint és szerintem is inkább azt mutatják, hogy a co2 követi a hőmérsékletet.
A "globális felmelegedés svindli" videót azért érzem jó kiindulópontnak, mert jelenleg is egyetemeken oktató professzorok "széllel szemben" is vállalják a tudományos nézetüket: video
erről azért linkelhetnél néhány tudományos publikációt, lehetőleg nem a kiskunbüdösfütykösi népfőiskola büfékari adjunktusa által írtat, mert az ellenkezőjét azért neves kutatók neves egyetemekről állítják...
Megkérdőjelezni bármit lehet, csak bizonyítani nehéz azt. Annyi bizonyított, hogy a CO2 következménye az átlaghőmérséklet emelkedésnek, és nem fordítva.
Egyébként a légkör metán tartalma is növekszik az átlaghőmérséklet emelkedésével, amit javarészt a tajga éghajlati öv területei bocsátanak ki.
Válasz #1071. hozzászólásra
Én a 15.51ha-ral nem nagyon rúgok labdába, de bio-ba nem fizetek rá.
Lehető legkevesebb ráfordítással elérem az 1 ha-ra eső hasznot mint ha önteném rá a műtrágyát. 5 vagy 6 éve össze hasonlítottuk az egyik gazdatárssal a hektárra vetített nettó
eredményt és 1000 Ft. volt a különbség.A másik ok a bio-ra ITTHON marad a pénz.Nem kerül tengeren túlra, bár ma már egyre nehezebb itthon tartani mert nem akar senki fizikai munkát végezi és főleg nem a mezőgazdaságban! de most jövök rá hogy ez nem erre az oldalra való hanem a dühöngőre. Az alakor sör valóban finom.
"A kutatás szembeszáll azokkal az optimista előrejelzésekkel is, amelyek az úgynevezett klímaváltozás szkeptikusokhoz köthetők. Ők azt állítják, hogy a több szén-dioxid a légkörben segíti a növények fejlődését, növekedését, mert több szenet használhatnak a levegőből a fotoszintézishez. Egyébként ezt a feltevést már széles körben megkérdőjelezték, mivel a több szenet valószínűleg ellensúlyozzák egyéb hatások, mint például magasabb hőmérséklet kedvezőtlenebb hatása a csírázásra vagy kevesebb víz, ami a növény rendelkezésére áll a fejlődési szakaszban.
A kutatás eredményét arra lehetne használni – figyelmeztetnek – , hogy segítsen az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában, ami adott esetben lehet a genetikai módosítás vagy a még hatékonyabb növénynemesítés. „Számos alkalmazkodási lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy szembeszálljunk a globális búzatermesztésre káros éghajlat-változási hatásokkal – ugyanis egyes régiókban ez kritikus lesz” - mondták."
Sok minden elmondható, csak az nem, hogy gyenge a kapája. Hidraulika nyomja lefelé a kapákat, ami egyben a mélységállításért is felel. Nem pattog ki a földből soha. Az egész gép súlya a kapákra és az előtte guruló kerekekre esik. Akkor is belemegy a földbe, amikor nincs értelme vetni. Viszont azt tudni kell, hogy ez nagy bolygatással jár. Műveletlen földbe vetni nem jó ha kemény. Ezt helyben már többször megláttam. Lehet, mert szoktak így menni (bérbe), de semmi nem lett belőle. Mivel szélesen művel a kapa, csak akkor jó ha van annyi finom aprómorzsás talaj a tetején, hogy vissza tudja szépen takarni azt a 8cm széles magárkot. Egyébként nagyon jó gép. Nekem is tetszik.
Az a lényege ezeknek a direktvetőgépeknek hogy jóval mélyebben kapálnak vagy vágnak mint ahova a mag kerül. Ezáltal lesz magas a hozam. Meg a mélység egyenletesség miatt.
Ezért terjednek egyre jobban. Rájönnek a termelők hogy a csúszocsoroszlyás meg a lajta jelllegű tárcsás gépek 2-3-4 centis vetésmélysége miatt nehéz 8-9 10 tonnás gabonákat termeszteni.
Tudom mert volt nekem mind a 2 fajta vetőgép.
Az 5-6 tonnás búzáról nem is álmodtunk azok mellett, sosem sikerült elérni. Ezzel a tuméval még direktvetésben is termelek annyit komplex nélkül. I
Válasz #1068. hozzászólásra
Én most is tumét vennék ha újra kellene vennem.
Ha van a gazdaságban 140-160 lovas traktor akkor az szerintem ésszerű választás. Most olyan 10 milla lehet egy 3 méteres. De ez műtrágyát is tud ha valaki spórolni akar. 1 ember tud vele vetni ha bigből kell tankolni. Aprómagra is jó, csökkentett művelésre is meg könnyebb talajon direkt vetésre is. A tárcsa csapágyai annyit bírnak mint maguk a tárcsák. A tárcsák közötti sárkaparót kell felhegeszteni egy 4-5 évente.
Egyedül a hátsó keréksor csapágyai omlanak össze idő előtt de egy 25.30 ezerből cserélhetők. Az újabbakon már van zsírzási lehetőség.
9 literes fogyasztással lehet húzni mély vetésnél is tele tartállyal.
Mikor vettük nekem is kétségeim voltak a munkaszélesség miatt hogy keveset tudunk vele elvetni meg hogy sok lesz taposva, de ezek nem igazolódtak be. 12 óránként bármilyen xar földbe elvet 25 hektárt. A traktor keréknyomában meg nem hogy rosszabb hanem inkább jobb a gabona. Ez nem tudom miért van de tény. 20 mázsa búza belemegy úgy hogy sűrűn nem kell tankolni. Van rapid is a faluba de nekem nem igazán tetszik. Nyűgje ha nem sima meg tömörített a föld, olyankor kínlódás van és ez gyakori.
Gondoltam, hogy nekik. Én itt vagyok Szendrőben, itt gazdálkodunk közepes üzemméretben.
Akartam idén énis Alakort is de a saras időjárás és lopva vetés nem tette lehetővé, amikor lett volna egy kis jóidő akkor nemvolt nálam a mag és léptem, vetettem a saját búzámat csak hogy haladjak, mert idén csak az volt biztos ami megtörtént, talán még azsem, de nemlehetett mire várni semmivel sem.
Annyi, hogy egy erős 30hektár tönkölyt sikerült elvetnem.
Igaz én csak konvencionálisba termesztem nem bioba, annak a feltételeit jelenleg én nemtudom megteremteni.
Viszont az Alakor sör az nagyon király, abból kaptam egy zsugorral
Válasz #1059. hozzászólásra
Szendrőben a Natúrgoldnak. Ők adtak vetőmagot. Abszolut korrektek. Korábban
tönköly volt ez állítólag jobb lesz.Tárcsa után műtr. szóróval elszórva még egy tárcsa-kombájn.
A Köckerlingen gyengének látom a kapákat, igaz aztmondják jól beleteszi bárhová, de a Horsch Sprinternek meg olyan mintha egy komoly mély grubber kapái vetnének, azt ilyentéren komolyabbnak gondolom.
Ha egyszer lesz gép véve én kapásat veszek az biztos!
Ha vetek kukorica után búzát és nem akar jól működni akkor ahogy előbb írtam megoldom szórva és rövidtárcsával bedolgozva olyan egyenletes a kelés utána mint bármelyik vetőgép után.
Az a baj rettenetes drágák ezek, mese nincs egyszer bele kell vágni
Válasz #1066. hozzászólásra
A Köckerling ultima rendszere a legjobb szerintem a kapás gépek között, utána a seedhawk és a többi.
A kvernelandnak is volt valami ilyesmi gépe de mostanában nem láttam róla anyagot.
Lehet hogy már nem gyártják.
Elég egyszerű de jó konstrukció volt.
A cseh Farmet gyári is kultiválja a kapás vetőrendszereket, Premium, Premium Strip, Premium NS mindenféle gépük van és nekik itthon nagyon komoly háttérbázisuk van, legalább olyan komoly mint egy lemkennek vagy bármely más nyugati gyártónak.
Válasz #1061. hozzászólásra
Az oké hogy komoly gépek de mi van akkor ha 8-10 tonnás búza vagy 14 tonnás kukorica után kellene működni valamit. Ilyenkor a kapás gépek már nem működnek elő kell szedni a nehéztárcsákat.
Üdvözlet minden fórumozónak.Régóta érdeklődéssel olvasom az itt folyó eszme cserét de csak most veszem a bátorságot hogy be merészkedjek egy ilyen főleg ifjú csapatba!Szívem szerint még a fórumra is elmennék , de botra támaszkodva nagyon kilógnék. a sorból. De félre a tréfát. Segítségre van szükségem Netparaszt-tól. 15.51ha.-n bio gazdálkodom. Erre az évre alakor búza vetve tavaszra szárazbab és olajtökmag aterv. mind két növény saját magból természetesen csávázás nélkül. Viszont szeretném használni a Netparaszt készítményét melyet a magokra permeteznék,vetés előtt.Komposztot nem tudok készíteni de szeretném meg próbálni. Valamikor mikor még a philaxiát nem darabolták szét tőlük vettem philazonitot és azóta is bactophilt szoktam használni. A Netparaszt véleményét, tapasztalatát el ismerve kérem a segítségét.6q babot és80kg. tökmagot kezelnék. A talajmegőrző technikáról véletlen folytán mielőtt még hallottam róla szereztem némi tapasztalatot 2013 évben mikor is a vihar és a jég tönkre verte a gyönyörű másfélméter futású olajtököt azt úgy hagytam rábízva a Jóistenre,és a muhar takarásában termést hozott.2014-ben szintén az olajtöknél figyeltem meg az acat,a kanadai mályva, a parlagfű volt csak kiszedve,kihúzgálva eső után segitette a tököt az ott maradt kevés gyom.
Ma voltunk megnézni a búza vetéseket, és az őszi gyomok szépen kifagytak. Az acat gyökere málik szét. Viszont gond lesz, hogy tömegesen jön fel a tyúkhúr, és a földeken meg áll a víz, így elég sokára lehet majd gyomirtani.
Ami érdekes volt, hogy volt egy olajretek tábla (~2ha), amit augusztusban vágtak. Az árvakelés elég szőnyegszerű lett, késő őszre sűrű zöld borította a táblát. Mostanra a levelek szétfagytak és málnak szét, de a retek gyökértörzse szépen egybe van(~20cm hosszú), és a közepén kis zsöld hajtások vannak. Pedig errefelé is voltak -13C fokok.
Válasz #1052. hozzászólásra Ja, kifelejtettem a hármas herekeveréket, amit belevetek a váltósorokba. Az adja majd a tápanyagot a mikroorganizmusok mellett.
Direkt vetésre egy zúzott napraforgó tarlon tárcsás gép ois jó vagy csak a kapás? Repce vetésre mennyire alkalmasak? jd 750 mire jó illetve mire nem esetleg? Más márka?
Válasz #1051. hozzászólásra Nos igen, először csak optimális talajállapotnál érdemes szúrkálni a földet. Mire talaj lesz belőle, akkor már bármikor lehet villázni.
Olyan földön kezdtem a munkám, hogy az ásó inkább elgörbült, nem ment bele nyáron, csákánnyal kellett felverni.
Ma ránéztem a kertre, csak 50 centiig tudom leszúrni a pálcát erőlködés nélkül, van még mit lazulnia
Válasz #1048. hozzászólásra Ez most elhanyagolt, három éve szántott, felfüvesedett, évelő gyomos területbe került. Talaj kötött kavicsos agyag.
Kora tavasszal totál, solidago, füvek leszántása, nyáron szárzúzás, a kijövő évelők kaptak még egy totált.
Utána direktvetés 25 centire.
Tápanyag majd tavasszal a komposzt és igény szerint komposzttea lesz. Meg a napsütés
Válasz #1021. hozzászólásra Kipróbálom már a gépem, hogy mennyi szártól torkollik be, van még néhány bála szecskázott kukoricaszár, kiszórom elé. Meghúzni szokta a gyomokat, de a szecskát el szokta engedni.
A kapák szerintem nem dobják egymásra a földet, ha keskeny a csoroszlya. Semmi szükség szélesre, a 2.5 cm széles csoroszlya is kb. 10 centi szélességben roppantja a talajt, ennyi elég a csírázáshoz.
Válasz #1037. hozzászólásra Biológiai foszforakkumulátorok elsősorban a mikorrhiza gombák.
A takarónövények közül az alábbiak erősek foszforgyűjtésben búza előtt vagy együtt vetve:
csillagfürtök, facélia, herefélék, bükkönyök, amarant.
Válasz #1039. hozzászólásra
Most 12 féle őszi búzám van direktvetéssel levetve dupla, 25 centis sortávra. Keresem az extenzív művelésre legjobban reagáló búzát, ami ilyen sortávnál is jól hoz malmi minőséget és az előző évek fajtakísérletein már legjobban teljesítő fajtákat szórtam el.
Majd a nyáron kiderül, melyik búzával is érdemes foglalkozni ilyen minimál művelésnél.
én a durva szántásokra rámegyek tárcsával, a kukoricának való földekre, amelyek csak csikargatva lettek, arra meg lehet h a simba tárcsás lazítóval. De éppenséggel kipróbálnám a fralazt is, hengerrel.
Ti a hanntos szalonnás kicsit már fagyoktól megomlott szántásokat letárcsáznátok mostanság????
Jól megfagytak majd kiengedtek ezt többször is elkövették a fődek, de hatalmas szintkülönbségek vannak a szántásokon. Most jól megvan pirúlva a tetejük, és a fagytól is kiengednek lassan tőben is. Nemtudom nem e lenne érdemes meghúzni ezeket egy sorral, tavaszig még úgyis lesz fagy meg enyhűlés megmozgatná az esetleges kis kenődést is de ha gyorsan nemtudunk majd rámenni tavasszal akkor ezek igen kiszárídósak lesznek, meg lyukas lesz a főd mindenhol, a száraz púpokat belehúzza majd a simító a gödrökbe ott száraz puha főd lesz a hanntok töve meg elhúzott zömök nyers és nemlesz jó kelés, ettől tartok kissé...
A legjobb az lesz ahol a szájatarlót lehúztuk a Farmet rubberrel egy sorral kb 25centin oszt jónapot. Abból könnyen hamut fogok varázsolni tavasszal bármikor.
15323 hozzászólás
Válasz #1091. hozzászólásra
egy dolog, hogy megszántja, de mi lesz utána? mert egy nedves, szíjjas szántásnak egy kötött fölödn komoly tél kell, hogy szétfagyjon. Még aki novemberben felhantolta az is izgulhat, hoyg lesz-e elég fagy ebben a lagymatag enyhe, esős télen, hogy szétfagyjon, vagy egyszerűen csak kiszárad tavasszal, és tör szét rajta minden... nemhogy ha valaki utolsó fagyon felszántja.
Válasz #1087. hozzászólásra
Ennek milyen kapája van? Milyen osztással vannak a kapák? Van elővágó?
Válasz #1090. hozzászólásra
Január utolsó hetére még fagyokat jósolnak, én még nem mondanék le a szántásról.
Válasz #1089. hozzászólásra
szántani már szinte biztos, h nem fogok. Tárcsázva lesz, meg azoterrel lefújva (ez is egyfajta élő baktérium), ez is vetés előtt néhány nappal/héttel. Csak arra voltam kíváncsi, h van-e értelme ennek a baktériumos kezelésnek.
Válasz #1088. hozzászólásra
Ha valóban olyan kötött, nehezen megmunkálható földről van szó, és akarsz valamilyen talajmunkát csinálni, akkor minél elébb, ha még jönne fagy, a megmunkált "sárdarabok" szétfaggyanak. Tavasszal nem ajánlom a szántást, mert könnyen meglehet ha a szántás után szárazság jön akkor sziklatengerré válhat a kötött föld. A szomszédom egyszer eljátszotta eztet 40 ha igen kötött talajt megszántott tavasszal. Abban az évben nem termett abban a földben semmi. Még a gaz se hajtott ki.
Válasz #1085. hozzászólásra
Aratáskor nem mondanám, h a kelleténél jobban meg lett volna gyúrva. Inkább azóta tapostam, többször is kimentem szántani, de a 7 ha-ból nem tudtam csak kb. 1-et megcsinálni. Vetőgép egy fiatalnak nem igazán nevezhető :) 3m-es kapás vetőgép. De ha nagyon sok a szármaradvány, akk megoldható a tárcsás vetőgép is.
Válasz #1070. hozzászólásra
Ez az Ultima szuper jól működik grúber után is és kukorica után is. Vajon a sima kapás direktvető is így működne, ha van előtte egy sor hengerlés. Vagy a traktor duplakerekes és a közét meg hengerli egy kis cucc a vetőgép meg a traki duplakerékszélességet elviszi és kész.
Úgy akkor elég lenne a sima kapa még elővágó se kéne.
Válasz #1084. hozzászólásra
Itt nem igen fogsz olyat hallani, hogy szántsd le! Nagyon össze lett taposva aratáskor? Árpa nem igazán igényli a mély művelést, én a helyedben nem szántanék. Az árpával csak az a gond, hogy nem ártana időben elvetned, addig pedig nem biztos, hogy tudsz majd tárcsával bármit is csinálni. Vetőgéped milyen van, vagy milyen lehetőségeid vannak bérvettetésre?
Üdv!
. Nem tudom befejezni a kukorica tarlóm leszántását. Fekete, kötött, nagyon nehezen megmunkálható föld. Ma voltam kint, de a legszárazabb részeken is kapart a gép a sár miatt(MTZ 952.3). Arra gondoltam, nem szántom le, hanem vetés előtt pár nappal, ha lehet pár héttel lefújom azoterrel, néhány soron letárcsázom, és mehet a vetőgép. Árpát szeretnék vetni.
Tudom, h nem a legmegfelelőbb topicba írok,de tanácsot szeretnék kérni
Van ennek értelme, vagy mindenképp szántsam meg valahogy, még ha csak megtúrva van akk is.
Válasz #1082. hozzászólásra
Köszönöm a linket, át fogom böngészni...
Gabona-direktvető gépek, vetőkultivátorok
Üdv!
Tonutti Quasar vetőkultivátorról vélemény, esetleg tapasztalat?
Egy Köckerling gépsort elfogadnék az biztos.
De más márkából is lenne ötletem hehe.
Egy Allroundert és egy Ultima vetőgépet betudnék állítani a gépparkunkba és majdnem minden meglenne oldva.
Ha a szárító projekt összejön és beáll minden utána majd apródonként csak felállnak ezek is
Válasz #1078. hozzászólásra
Meg kell követnem magam a "bizonyított" kifejezésemért, kicsit túl buzgó voltam.
Tényleg elnézést kérek a félrevezetésért.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a grafikonok, amikkel az egyik és másik oldal is igyexik alátámasztani az igazát, egyes források szerint és szerintem is inkább azt mutatják, hogy a co2 követi a hőmérsékletet.
link2 link1
A "globális felmelegedés svindli" videót azért érzem jó kiindulópontnak, mert jelenleg is egyetemeken oktató professzorok "széllel szemben" is vállalják a tudományos nézetüket: video
Válasz #1077. hozzászólásra
erről azért linkelhetnél néhány tudományos publikációt, lehetőleg nem a kiskunbüdösfütykösi népfőiskola büfékari adjunktusa által írtat, mert az ellenkezőjét azért neves kutatók neves egyetemekről állítják...
Válasz #1075. hozzászólásra
Megkérdőjelezni bármit lehet, csak bizonyítani nehéz azt. Annyi bizonyított, hogy a CO2 következménye az átlaghőmérséklet emelkedésnek, és nem fordítva.
Egyébként a légkör metán tartalma is növekszik az átlaghőmérséklet emelkedésével, amit javarészt a tajga éghajlati öv területei bocsátanak ki.
Válasz #1071. hozzászólásra
Én a 15.51ha-ral nem nagyon rúgok labdába, de bio-ba nem fizetek rá.
Lehető legkevesebb ráfordítással elérem az 1 ha-ra eső hasznot mint ha önteném rá a műtrágyát. 5 vagy 6 éve össze hasonlítottuk az egyik gazdatárssal a hektárra vetített nettó
eredményt és 1000 Ft. volt a különbség.A másik ok a bio-ra ITTHON marad a pénz.Nem kerül tengeren túlra, bár ma már egyre nehezebb itthon tartani mert nem akar senki fizikai munkát végezi és főleg nem a mezőgazdaságban! de most jövök rá hogy ez nem erre az oldalra való hanem a dühöngőre. Az alakor sör valóban finom.
Dolgozik a gmo lobbi.(
"A kutatás szembeszáll azokkal az optimista előrejelzésekkel is, amelyek az úgynevezett klímaváltozás szkeptikusokhoz köthetők. Ők azt állítják, hogy a több szén-dioxid a légkörben segíti a növények fejlődését, növekedését, mert több szenet használhatnak a levegőből a fotoszintézishez. Egyébként ezt a feltevést már széles körben megkérdőjelezték, mivel a több szenet valószínűleg ellensúlyozzák egyéb hatások, mint például magasabb hőmérséklet kedvezőtlenebb hatása a csírázásra vagy kevesebb víz, ami a növény rendelkezésére áll a fejlődési szakaszban.
A kutatás eredményét arra lehetne használni – figyelmeztetnek – , hogy segítsen az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásában, ami adott esetben lehet a genetikai módosítás vagy a még hatékonyabb növénynemesítés. „Számos alkalmazkodási lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy szembeszálljunk a globális búzatermesztésre káros éghajlat-változási hatásokkal – ugyanis egyes régiókban ez kritikus lesz” - mondták."
Válasz #1068. hozzászólásra
Sok minden elmondható, csak az nem, hogy gyenge a kapája. Hidraulika nyomja lefelé a kapákat, ami egyben a mélységállításért is felel. Nem pattog ki a földből soha. Az egész gép súlya a kapákra és az előtte guruló kerekekre esik. Akkor is belemegy a földbe, amikor nincs értelme vetni. Viszont azt tudni kell, hogy ez nagy bolygatással jár. Műveletlen földbe vetni nem jó ha kemény. Ezt helyben már többször megláttam. Lehet, mert szoktak így menni (bérbe), de semmi nem lett belőle. Mivel szélesen művel a kapa, csak akkor jó ha van annyi finom aprómorzsás talaj a tetején, hogy vissza tudja szépen takarni azt a 8cm széles magárkot. Egyébként nagyon jó gép. Nekem is tetszik.
Válasz #1070. hozzászólásra
Az a lényege ezeknek a direktvetőgépeknek hogy jóval mélyebben kapálnak vagy vágnak mint ahova a mag kerül. Ezáltal lesz magas a hozam. Meg a mélység egyenletesség miatt.
Ezért terjednek egyre jobban. Rájönnek a termelők hogy a csúszocsoroszlyás meg a lajta jelllegű tárcsás gépek 2-3-4 centis vetésmélysége miatt nehéz 8-9 10 tonnás gabonákat termeszteni.
Tudom mert volt nekem mind a 2 fajta vetőgép.
Az 5-6 tonnás búzáról nem is álmodtunk azok mellett, sosem sikerült elérni. Ezzel a tuméval még direktvetésben is termelek annyit komplex nélkül. I
Válasz #1068. hozzászólásra
Én most is tumét vennék ha újra kellene vennem.
Ha van a gazdaságban 140-160 lovas traktor akkor az szerintem ésszerű választás. Most olyan 10 milla lehet egy 3 méteres. De ez műtrágyát is tud ha valaki spórolni akar. 1 ember tud vele vetni ha bigből kell tankolni. Aprómagra is jó, csökkentett művelésre is meg könnyebb talajon direkt vetésre is. A tárcsa csapágyai annyit bírnak mint maguk a tárcsák. A tárcsák közötti sárkaparót kell felhegeszteni egy 4-5 évente.
Egyedül a hátsó keréksor csapágyai omlanak össze idő előtt de egy 25.30 ezerből cserélhetők. Az újabbakon már van zsírzási lehetőség.
9 literes fogyasztással lehet húzni mély vetésnél is tele tartállyal.
Mikor vettük nekem is kétségeim voltak a munkaszélesség miatt hogy keveset tudunk vele elvetni meg hogy sok lesz taposva, de ezek nem igazolódtak be. 12 óránként bármilyen xar földbe elvet 25 hektárt. A traktor keréknyomában meg nem hogy rosszabb hanem inkább jobb a gabona. Ez nem tudom miért van de tény. 20 mázsa búza belemegy úgy hogy sűrűn nem kell tankolni. Van rapid is a faluba de nekem nem igazán tetszik. Nyűgje ha nem sima meg tömörített a föld, olyankor kínlódás van és ez gyakori.
Válasz #1069. hozzászólásra
Gondoltam, hogy nekik. Én itt vagyok Szendrőben, itt gazdálkodunk közepes üzemméretben.
Akartam idén énis Alakort is de a saras időjárás és lopva vetés nem tette lehetővé, amikor lett volna egy kis jóidő akkor nemvolt nálam a mag és léptem, vetettem a saját búzámat csak hogy haladjak, mert idén csak az volt biztos ami megtörtént, talán még azsem, de nemlehetett mire várni semmivel sem.
Annyi, hogy egy erős 30hektár tönkölyt sikerült elvetnem.
Igaz én csak konvencionálisba termesztem nem bioba, annak a feltételeit jelenleg én nemtudom megteremteni.
Viszont az Alakor sör az nagyon király, abból kaptam egy zsugorral
Az Ultima tényleg nem húzza össze a szárat, itt a videó, pedig nem egy jól zúzott tarlót vetnek vele.
1:10-től adja a lényeget
Válasz #1059. hozzászólásra
Szendrőben a Natúrgoldnak. Ők adtak vetőmagot. Abszolut korrektek. Korábban
tönköly volt ez állítólag jobb lesz.Tárcsa után műtr. szóróval elszórva még egy tárcsa-kombájn.
Válasz #1067. hozzászólásra
A Köckerlingen gyengének látom a kapákat, igaz aztmondják jól beleteszi bárhová, de a Horsch Sprinternek meg olyan mintha egy komoly mély grubber kapái vetnének, azt ilyentéren komolyabbnak gondolom.
Ha egyszer lesz gép véve én kapásat veszek az biztos!
Ha vetek kukorica után búzát és nem akar jól működni akkor ahogy előbb írtam megoldom szórva és rövidtárcsával bedolgozva olyan egyenletes a kelés utána mint bármelyik vetőgép után.
Az a baj rettenetes drágák ezek, mese nincs egyszer bele kell vágni
Válasz #1066. hozzászólásra
A Köckerling ultima rendszere a legjobb szerintem a kapás gépek között, utána a seedhawk és a többi.
A kvernelandnak is volt valami ilyesmi gépe de mostanában nem láttam róla anyagot.
Lehet hogy már nem gyártják.
Elég egyszerű de jó konstrukció volt.
A cseh Farmet gyári is kultiválja a kapás vetőrendszereket, Premium, Premium Strip, Premium NS mindenféle gépük van és nekik itthon nagyon komoly háttérbázisuk van, legalább olyan komoly mint egy lemkennek vagy bármely más nyugati gyártónak.
Válasz #1061. hozzászólásra
Node ezekből melyiket kéne választani???
Kevés a fotó nem egészen adja ki a gépek közötti különbségeket.
Ezek mondjuk nem notilles gépek hanem striptill-es vetőmasínák, elődolgozik a gyökérnek a vetősávokban. Nekem ez teccik!
és valószínűleg egy ikersoros ritkított búzavetés is egy jól bokrosodó fajtával szerintem úgy robbanna e formában mint a mese.
Valamit lépni kellessz ilyen irányban az a helyzet, főleg szója után, meg egy lezúzott napraforgó tarlóba olyan munkájuk lenne hogy ihajj
A tizen tonnás kukoricára már nem vennék mérget dehát ha úgyvan akkor kétsor 6,2-est neki és abba vetünk, semmi gond.
Erről mi a véleményetek ? Azon kívül, hogy qrva drága.
http://www.agroinform.com/aprohirdetes_adatlap/input/vetomag-palanta-oltvany-facsemete/tragya-vetomagpalantapaprikafoliasatorfoliahagymafuszerpaprikacsemetemtzoltvany/h_4519585
Válasz #1061. hozzászólásra
Az oké hogy komoly gépek de mi van akkor ha 8-10 tonnás búza vagy 14 tonnás kukorica után kellene működni valamit. Ilyenkor a kapás gépek már nem működnek elő kell szedni a nehéztárcsákat.
Netparaszt! Az 1001-es hozzászólásra reagálnál? Köszönöm!
Válasz #1058. hozzászólásra
Az Alakor-t kinek termeszti???
Üdvözlet minden fórumozónak.Régóta érdeklődéssel olvasom az itt folyó eszme cserét de csak most veszem a bátorságot hogy be merészkedjek egy ilyen főleg ifjú csapatba!Szívem szerint még a fórumra is elmennék , de botra támaszkodva nagyon kilógnék. a sorból. De félre a tréfát. Segítségre van szükségem Netparaszt-tól. 15.51ha.-n bio gazdálkodom. Erre az évre alakor búza vetve tavaszra szárazbab és olajtökmag aterv. mind két növény saját magból természetesen csávázás nélkül. Viszont szeretném használni a Netparaszt készítményét melyet a magokra permeteznék,vetés előtt.Komposztot nem tudok készíteni de szeretném meg próbálni. Valamikor mikor még a philaxiát nem darabolták szét tőlük vettem philazonitot és azóta is bactophilt szoktam használni. A Netparaszt véleményét, tapasztalatát el ismerve kérem a segítségét.6q babot és80kg. tökmagot kezelnék. A talajmegőrző technikáról véletlen folytán mielőtt még hallottam róla szereztem némi tapasztalatot 2013 évben mikor is a vihar és a jég tönkre verte a gyönyörű másfélméter futású olajtököt azt úgy hagytam rábízva a Jóistenre,és a muhar takarásában termést hozott.2014-ben szintén az olajtöknél figyeltem meg az acat,a kanadai mályva, a parlagfű volt csak kiszedve,kihúzgálva eső után segitette a tököt az ott maradt kevés gyom.
Ma voltunk megnézni a búza vetéseket, és az őszi gyomok szépen kifagytak. Az acat gyökere málik szét. Viszont gond lesz, hogy tömegesen jön fel a tyúkhúr, és a földeken meg áll a víz, így elég sokára lehet majd gyomirtani.
Ami érdekes volt, hogy volt egy olajretek tábla (~2ha), amit augusztusban vágtak. Az árvakelés elég szőnyegszerű lett, késő őszre sűrű zöld borította a táblát. Mostanra a levelek szétfagytak és málnak szét, de a retek gyökértörzse szépen egybe van(~20cm hosszú), és a közepén kis zsöld hajtások vannak. Pedig errefelé is voltak -13C fokok.
Válasz #1052. hozzászólásra Ja, kifelejtettem a hármas herekeveréket, amit belevetek a váltósorokba. Az adja majd a tápanyagot a mikroorganizmusok mellett.
Válasz #1052. hozzászólásra
Direkt vetésre egy zúzott napraforgó tarlon tárcsás gép ois jó vagy csak a kapás? Repce vetésre mennyire alkalmasak? jd 750 mire jó illetve mire nem esetleg? Más márka?
Válasz #1051. hozzászólásra Nos igen, először csak optimális talajállapotnál érdemes szúrkálni a földet. Mire talaj lesz belőle, akkor már bármikor lehet villázni.
Olyan földön kezdtem a munkám, hogy az ásó inkább elgörbült, nem ment bele nyáron, csákánnyal kellett felverni.
Ma ránéztem a kertre, csak 50 centiig tudom leszúrni a pálcát erőlködés nélkül, van még mit lazulnia
Válasz #1049. hozzászólásra Ez is jó megoldás, a koncepció a lényeg, hogy ne forgassuk meg a talajt.
Fogakat ritkábbra tenném.
Válasz #1048. hozzászólásra Ez most elhanyagolt, három éve szántott, felfüvesedett, évelő gyomos területbe került. Talaj kötött kavicsos agyag.
Kora tavasszal totál, solidago, füvek leszántása, nyáron szárzúzás, a kijövő évelők kaptak még egy totált.
Utána direktvetés 25 centire.
Tápanyag majd tavasszal a komposzt és igény szerint komposzttea lesz. Meg a napsütés
Válasz #1049. hozzászólásra
Ez a túrkevei kemény föld olyan omlós laza homok hogy ihajj....
Itt ha szárazság van ezt nem szúrnád fődbe csak rakodógéppel az biztos...
amúgy jó szerkezet
Netparaszt ez elmegy még ásóvillának ???
Válasz #1042. hozzászólásra
És a búzáidnak az előveteménye mi volt? S milyen művelést kapott akkor a vetés előtt? +tápanyag?
Válasz #1040. hozzászólásra
le kell tárcsázni,vagy gruberozni
ha hirtelen kitavaszodik csontá szárad
Válasz #1044. hozzászólásra
Még talán a hajdina is, nem? Bár az egyik irodalomban a foszforral, máshol meg a káliummal hozzák összefüggésbe, mint jó gyűjtögető.
Válasz #1021. hozzászólásra Kipróbálom már a gépem, hogy mennyi szártól torkollik be, van még néhány bála szecskázott kukoricaszár, kiszórom elé. Meghúzni szokta a gyomokat, de a szecskát el szokta engedni.
A kapák szerintem nem dobják egymásra a földet, ha keskeny a csoroszlya. Semmi szükség szélesre, a 2.5 cm széles csoroszlya is kb. 10 centi szélességben roppantja a talajt, ennyi elég a csírázáshoz.
Válasz #1037. hozzászólásra Biológiai foszforakkumulátorok elsősorban a mikorrhiza gombák.
A takarónövények közül az alábbiak erősek foszforgyűjtésben búza előtt vagy együtt vetve:
csillagfürtök, facélia, herefélék, bükkönyök, amarant.
Ebben a topicban szántási megoldásokról olvasni elég megalázó...
Válasz #1039. hozzászólásra
Most 12 féle őszi búzám van direktvetéssel levetve dupla, 25 centis sortávra. Keresem az extenzív művelésre legjobban reagáló búzát, ami ilyen sortávnál is jól hoz malmi minőséget és az előző évek fajtakísérletein már legjobban teljesítő fajtákat szórtam el.
Majd a nyáron kiderül, melyik búzával is érdemes foglalkozni ilyen minimál művelésnél.
Válasz #1040. hozzászólásra
én a durva szántásokra rámegyek tárcsával, a kukoricának való földekre, amelyek csak csikargatva lettek, arra meg lehet h a simba tárcsás lazítóval. De éppenséggel kipróbálnám a fralazt is, hengerrel.
Egy kis off, de témába maradunk.
Ti a hanntos szalonnás kicsit már fagyoktól megomlott szántásokat letárcsáznátok mostanság????
Jól megfagytak majd kiengedtek ezt többször is elkövették a fődek, de hatalmas szintkülönbségek vannak a szántásokon. Most jól megvan pirúlva a tetejük, és a fagytól is kiengednek lassan tőben is. Nemtudom nem e lenne érdemes meghúzni ezeket egy sorral, tavaszig még úgyis lesz fagy meg enyhűlés megmozgatná az esetleges kis kenődést is de ha gyorsan nemtudunk majd rámenni tavasszal akkor ezek igen kiszárídósak lesznek, meg lyukas lesz a főd mindenhol, a száraz púpokat belehúzza majd a simító a gödrökbe ott száraz puha főd lesz a hanntok töve meg elhúzott zömök nyers és nemlesz jó kelés, ettől tartok kissé...
A legjobb az lesz ahol a szájatarlót lehúztuk a Farmet rubberrel egy sorral kb 25centin oszt jónapot. Abból könnyen hamut fogok varázsolni tavasszal bármikor.