Hirdetés
- Challenger traktorok új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Landini traktorok új
- Zetor traktorok új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- S.O.S. új
- Feng-Shou kínai kistraktor! új
- Napraforgó ára új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
Cikkajánló
_fill_540x300_0.jpg)
A hajdina a búzánál jobban elviseli a klímaváltozás által kiváltott fokozódó szárazságot
Kiválóan alkalmas a búzából készült termékek helyettesítésére.
2495 hozzászólás
ma vetettem másodjára a kukit,eddig is turták a vetést de most.. 2 hektárt egy este alatt szétdurta pedig gyűrűztem is direkt
kaptam a vadásztársaságtol egy zsák vetőmagot meg pár kiló húst mert az én földemen lőtték ki az egyik dögöt. jövőre nem vetek kukoricát,nem elég az aszály még ezek a férgek is kárt csinálnak és a környéken csak nekem van ott 7 hektár 
mi lesz ott ha megnő a kuki? 
aratni nem igen kell 
e heti sorolót nem láttátok?
mekkora királyság, egy vadász sírt-rítt, hogy a vadak (farkasok) elvitték a terményét (bárányát), és hogy mekkora a kára, a vadgazdálkodó (nemzeti park) meg leszarja, meg kibújik a vadkártérítés alól, merthogy nem védte szakszerűen, meg nem is vad (farkas) okozta, meg különben is, csak a (vad)kárért termel, csak azért gazdálkodik (legeltetett) ott, hogy aztán tartsa a markát, és igen busás haszonra tegyen szert a kártérítésből.
(gondolom jónéhány gazdálkodó zsebében kinyílt a bicska)
Válasz traktoristaarpi1 #1089. hozzászólásáraKöszi, valószínű kipróbálom.
Válasz vadriaszto1 #1090. hozzászólásáraKöszönöm a linket, de valószínű a hajat próbálom ki elsőnek, illetve már azóta találtam permetezővel kifújható szert is.
Válasz Vadkárszakértő #1086. hozzászólására szépen nézünk ki az erdőből kiszorítják a vadat a szántó területre tavaly csak egy 100 nm terület volt elkerítve létrával lehetett bejutni a területre ilyen volt vagy 3 db most jártam arra a pár napja két darabban egy közel 300 ha erdő be van vad hálózva közel egy km az út két oldalán kerítés 4-6m között változó szélességben mikor még a múlt században is 10m volt félre állni művelő eszközzel lehetetlen úgy-hogy úgy fogunk járni mint két kecske a hídon amelyik erősebb letolja a gyengéket legalább vennék a fáradtságot és megnéznék hogy milyen az a engedélyezett kerítés ha már egyszer engedély köteles ja s az erdő a vadaknak van nem ráadásul valamikor természetvédelmi terület volt zöme
Válasz UE-28 #1087. hozzászólásáraKattints a
http://vadriasztas.webnode.hu/kapcsolat/
címre.
Válasz UE-28 #1087. hozzászólásáraIgen van, emberi hajat gyűjtesz a fodrászoktól. Aztán berakod valami halós anyagba, narancs nagyságú labdacsokat csinálsz majd 1,5m pálcákkal körbe szurkálod a helyet 30m legalább egy pálca azokra rárakod. Többnapos eső után vagy három hetente ismétled. Nekem tutira bevált a kukoricában.
Válasz UE-28 #1087. hozzászólására300-as winchester magnum ez jó rá
Üdv!
Kérdésem az lenne, hogy disznó ellen létezik e valami szer, amivel ha lekezelem a területet (fújom), nem fog benne túrni?
Mert felénk iszonyat károkat csinálnak, a telepített kaszálókat minden tavasszal simítózhatjuk be, és ha nem vetem felül a foltokat elgyomosodnak....
Létezik valami hatásos megoldás?
Köszönöm....
Válasz szg1 #1083. hozzászólásáraMinden olyan erdőtelepítés, mesterséges vagy természetes erdőfelújítás, ahol az erdősítés befejezéséhez több mint 5 év szükséges! Van ilyen bőven, ha csak a tölgyeket vagy a bükköt nézzük, akkor is.
Válasz Vadkárszakértő #1081. hozzászólásáraElnézést !
Használjuk a vadászterület kifejezést talán így megfelelőbb.
„Azért engem kifejezetten érdekelne, mit értesz azon, hogy "ha nincs vadászati joggal terhelt terület".....? „
Lényegében megadtad a választ
#1076 Roli74 | 2016-03-12 18:24:30 hozzászólására, tehát villanypásztor / elektromos kerítést nem kell visszabontani ha megfelel a paramétereknek ! Üdv.
Válasz szg1 #1083. hozzászólásáraVadaskert
Válasz Vadkárszakértő #1081. hozzászólásáraMondjál már légyszíves olyan esetet amikor erdőgazdálkodás során állandó kerítésre van szükség! (vagy ha így érthetőbb, 5 évnél hosszabb ideig van szükség kerítésre)
Válasz endypapa #1050. hozzászólásáracigót akartál írni ?
Válasz villanypasztorriaszto #1080. hozzászólásáraNem a vadászati törvény rendelkezik róla, hanem az erdőtörvény végrehajtási rendelete, mert az engedélyezést is az erdészeti hatóság végzi, a vadászati hatósággal válltvetve:
153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet
4.§(2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
Tehát elég egyértelmű, hogy amelyik kerítést nem öt évnél hosszabb időre tervezik, illetve tartják fent, vagy amelyik nem magasabb 120 cm-nél az nem minősül kerítésnek. Az ideiglenes védelem a vad károsítása ellen.
Az én kérdésemre ugyan nem érkezett válasz, mert ugye azt úgy illik, hogy válaszolok és utána kérdezek, de remélem miután én válaszoltam, megkapom az én kérdésemre is a választ?!
Válasz Vadkárszakértő #1079. hozzászólásáraKedves Vadkárszakértő !
Tudnál idézni egy mondatot a vadászati törvényből ahol ez a törvény az általad használt „állandó és az ideiglenes kerítés” fogalmát használja ?
Válasz villanypasztorriaszto #1078. hozzászólásáraAzért engem kifejezetten érdekelne, mit értesz azon, hogy "ha nincs vadászati joggal terhelt terület".....?
Az állandó és az ideiglenes kerítés fogalmát jogszabály szabályozza, elég egyértelműen....
Válasz Roli74 #1076. hozzászólásáraA vadászati törvény a vadászterületeken létesítendő tartós telepítésű, a vad természetes életfeltételeire jellemző mozgásirányát akadályozó kerítések építését szabályozza, vagyis ha nincs vadászati joggal terhelt terület akkor bármilyen vadkerítést építhetsz „tartósat is”, ha van vadászati jog engedélyt kell rá kérned, akkor viszont a vadászati hatóság megmondja hová telepítheted a tartós kerítést.
Ez az elv „szülhet” ellentmondásokat is, hiszen nem feltétlen szükséges a vadnak a te kultúrnövényeiden keresztül vonulniuk ha éppen 100 méterrel arrébb szabad az útjuk. Másrészt meg mi az a tartós telepítésű kerítés ? Van időhatárhoz kötve ? 1-2-hónap vagy 1 -2 esetleg több év ezt ki fene mondja meg ? mert a törvény nem az biztos ! .A lebetonozott oszlop a tartós vagy a földbe fúrt lyukba dugott karó! ezek a virágnyelven megfogalmazott „gumi” szabályokat ember legyen a talpán aki alkalmazni tudja meg értelmezni. Ha telepítesz elektromos kerítést szezonálisan akkor mi van ? a karó marad a drótot meg kihúzod arra az időszakra amikor kell és évente ismétled. A beton alapra rakott kőkerítésre mindenképp kérj engedélyt, ha nem kérsz az tuti le kell bontanod ! Üdv.
Válasz Roli74 #1076. hozzászólására kérdezd a kamarát mert állítólag azért jött létre hogy segítse a gazdákat nekem küldözgetik a hírlevelet de még soha nem jött olyan levél amely hétköznapi nyelven elmagyarázta volna hogy ha kijött egy jogszabály változás hogy az miért van vagy miért lesz de szerintem náluk érdeklődjél emial.ben vagy a falugazdásznál
Sziasztok..
Két kérdésem lenne felétek..
1. Aki használ vagy hallott róla, mi a véleménye a vad alarm rendszerről??
Az új vadászati törvény nem szabályozza az elektromos kerítések telepítését? Mintha olyasmit hallottam volna hogy az állatok védelmében ezeket vissza kell bontani..
Köszönöm válaszotok..
Egy jó felépítésű megfelelően méretezett, hatékony villanypásztor kerítés riasztó funkciókkal, sok problémát képes megoldani, akár hosszú évekre is. Távol tartja a területtől a vadakat és felépítéstől függően akár az embereket is. Már létezik olyan rendszer ami a kár nagyságához mérten már elfogadható áron telepíthető.
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraHe-he te már láttál olyan vadat amelyik csak minden második naprát rágja le hi-hi-hi-
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraNa ennyit a nagy okosságaidról most látszik hogy mennyit értesz mezőgazdasághoz ha már egy ilyen maga felé hajló kísérletnek nem nevezhető bohózattal is palira tudtak venni .
Válasz avm #1071. hozzászólásáraengedély köteles már itt minden míg egyszer csak az engedély lemarad s csak a köteles lesz mert már tele van a cipőm az engedélyekkel valahogy nem értem én ezt minél modernebb valami annál butábbak az emberek hogy minden le kell írni nekik hogy ezt lehet ezt meg nem s ráadásul úgy hogy amit leírnak azt nem lehet megcsinálni mert nem életszerű mert aki írja a szabályokat nem tudja mi is az amit szabályoz 56-ban már fegyvert fogott ez a nép pedig nem volt ennyire túl szabályozva de a szabályok betartatói lógtak a villanyoszlopokon azok helyet akik a szabályokat előírták remélem még egyszer nem követik el ezt a hibát
Válasz Mihály-963 #1064. hozzászólásáraA törvénytervezet szerint engedélyköteles lesz a kerítés.
Nem tudom végül mit és hogyan fogadtak el, ha valaki tudja leírhatná..
Válasz Mihály-963 #1068. hozzászólásáraA ragadozóktól való félelem génjeikben van benne. Többek között olyan esetet is bemutatott a SPEKTRUM tv csatorna, ami ezt bizonyítja. Egy kitömött leopárdot vittek majmok közé olyan területen, ahonnan a leopárdokat kétszáz éve kiírtották. Látványára a majmok ugyanazon jelekkel riadóztaták egymást és ugyanúgy menekültek a
fák védelmet nyújtó ágaira, mint messze, a leopárdokkal élő fajtársaik.
Válasz Mihály-963 #1068. hozzászólásáraA rádiót lesz@rják...
Válasz vadriaszto1 #1066. hozzászólásáraszerinted az én "nyúlam " ismeri a tigris hangot vagy a farkas ordítást legfeljebb az asszonyra hoznám a frászt vele : de hallottam már hogy kis rádiót tettek ki karóra éjszakánként bekapcsolva
Új vadászati törvény: előre letétbe kell tenni a vadkár összegét!
írta: videkertmagazin
images.jpgA vadásztársadalom több éves célja volt egy új vadászati törvény létrehozása. A törvényhozás őszi ülésszakán meg is született a jogszabály. A változásokról szervezett kedden fórumot A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség.
Nem új törvényről van szó, hanem az 1996. évi törvény módosításáról, aminek következtében több jelentős változásra lehet számítani. A változásokról dr. Nádor László, a vadászkamara megyei szervezetének elnöke tartott tájékoztatót, ami alapján a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze. Az egyik legfontosabb rendelkezésnek nevezte az elnök azt, hogy a jelenlegi vadászterület rendszerből indul ki az új területrendszer kialakítása, amit a vadászati hatóság fog végrehajtani, nem a földtulajdonosok.
A megújított területi elképzelést a hatóság 2016. március végéig közzéteszi. Mivel 2017ben járnak le az üzemtervi ciklusok, s akkor kell megújítani a területeket, a földtulajdonosoknak egy évük lesz erre. Ha nem lesz módosító javaslat, az új területhatárok érvénybe lépnek, de a törvény azt is szabályozza, hogy a földtulajdonosok, ha nem értenek ezzel egyet, hogyan, s milyen határidővel kezdeményezhetik a módosítást. Ha így kialakultak vadászterületek új határai, a földtulajdonosok tulajdonosi gyűléseken dönthetnek arról, milyen módon hasznosítják a vadászterületet.
A hasznosítási lehetőség a jelenlegi törvényhez képest szűkült. Nem lesz mód arra, hogy a földtulajdonosok saját jogon közvetlenül vadásszanak, nekik is egy vadásztársaságot kell alakítaniuk, és haszonbérbe venni a vadászati jogot. Haszonbérlő lehet az a gazdálkodó szervezet is, amely az adott vadászterület legalább 25 százalékán mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységet folytat. A haszonbérleti díjat azonban, pontosabban annak 90 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben előre kell biztosítani. A tárgyévet megelőző év december 1jéig egy letéti számlán kell elhelyezni. További, nem kis anyagi terhet jelent majd a vadkárok rendezéséhez szükséges összeggel kapcsolatos szabályozás. Gyakorlatilag azt is meg kell előlegezni, méghozzá úgy, hogy a tárgyévet megelőző évben kifizetett vadkár összegét egy alapba letétbe kell helyeznie vadászatra jogosultnak.
Ez a rendelkezés azonban 2018. november 1-jén lép hatályba. Mindkét fizetési szabály biztosíték az anyagi teljesítéshez. A vadkárokkal kapcsolatos előírás lesz, hogy a mezőgazdasági terület mellett húzódó erdőszegélytől számított öt méteres sávban csak olyan magasságra növő növényt termeszthet a földhasználó, ami nem akadályozza a vadászatot. További változás: Eddig a földhasználónak a keletkezett vadkár összegéből 5 százalékot kellett viselnie önrészként, ezt az arányt a törvény felemelte 10 százalékra. Ehhez a szabályhoz azonban egy fék is társul, ami feltehetőleg a gímszarvas és a vaddisznó állomány szabályozását, e nagyvadak számának csökkentését lesz hivatott szolgálni. Ha a vadászatra jogosult a vadászati hatóság által jóváhagyott éves gazdálkodási tervében a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő évben a bekövetkezett vadkárt teljes egészében meg kell térítenie, tehát ilyen esetben a földhasználó említett 10 százalékos önrésze nem vonható le a vadkár összegéből.
Lényeges eredménynek mondható, hogy megmaradt a vadászterület alakításához szükséges minimum 3.000 hektár terület, tehát nem lesznek elaprózva a vadászterületek. Eredményként lehet elkönyvelni azt is, hogy a jelenlegi 10 éves üzemtervi ciklust 20 évre emelte fel a törvény – említett a vadgazdálkodással kapcsolatos két fontos tényezőt dr. Nádor László.
Új kategóriát vezet be a törvény, a vadászati tájegységet, és ezzel együtt a vadászati tájegységi fővadászok intézményét. Zala megyében két vadászati tájegység és két tájegységi fővadász lesz, akik közvetlenül a minisztérium alá tartoznak majd. A törvény részlet szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza majd, ami januárra várható.
zaol.hu
Válasz Mihály-963 #1065. hozzászólásáraKedves Mihály!
Ez nem gázágyú. Nézd meg alaposabban ezen a címen:http://vadriasztas.webnode.hu/
Persze, ha vadászhatsz hajnalban a nyulakra, azt az élvezetet és izgalmat nem nyújtja.
Válasz vadriaszto1 #1052. hozzászólásáramaholnap nem lehet nyugodtan szundítani egyet mert mindenfelé durrognak a gázágyuk s ez jobb mint hajnalban a veszélyeztetett területről kilőni azt az egy-két nyúllat vagy elugrasztani az őzikéket
Válasz avm #1055. hozzászólásáranem mondod hogy csak engedéllyel kerithettem be a dinnyémet
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraJobb a bölcsesség mély hallgatással,mint a butaság hangos kinyilvánítással.
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraMi az a 10%?
Válasz Tóth Edit #1060. hozzászólásáraez hogy jött ki?
hány vadász van mo-n szted?
Számoljatok földtulajdonosok!5 millió hektárnak a 10%-a 500.000 hektár,amit nekünk kötelességünk felajánlani a vadászoknak.Ha ezt 300.000 Ft/ha-ral számoljátok,az 150 milliárd forint évente.Ez egy vadászra visszaosztva közel 1 millió forint .Ennyivel támogatunk mi földtulajdonosok minden egyes vadászt.
És ebben nincsenek benne az erdőtulajdonosok.
Itt is lelkendezett havernak az egyik vadász, hogy lőttek rókát a földjén(elég disznó és szarvas járta placc, pocok is van)... Mondtam neki, miért nem kérdezte meg, hogy a pockokat is kilőtték-e mellőle??? Vagy majd a vadász "úr" fogdossa meg? Ha meg redentint szór, akkor rosszul lesznek...
Válasz Kolláth Tamás #1056. hozzászólásáraA vadász olyan mint a juhász!Mindig a más terményén hizlal!
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraCsinálj egy kontroll parcellát és oszd meg velün ősszel az eredményt
valószínű a fajta tulajdonos többet foglalkozott ezzel mint a szie, mikor a tőszám ajánlást megadta...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraAmikor az őzike, szarvas, dámvad, stb. a napraforgó 6-7 leveles állapotában leharapja a növény tetejét (persze nem eszi meg csak rág rajta és kiköpi)és a növény bàr életben marad de tol 5-6 virágot amiben csak liha lesz amit kifúj a kombájn vagy a tisztító az nem vadkár ugye? A nimród vadász újság és maguk felé brszélnek. Az ember meg vesse a méreg drága magot nekik.
És vadkárelhárító kerítést is csak engedéllyel építhetsz, még kontroll területed sem lehet...
Válasz Netparaszt #1053. hozzászólásáraPersze, én is olvastam, hogy a izé traktor meg annyira keveset fogyaszt, hogy mindig üres tankkal kell kimenni reggel, hogy amit nem fogyaszt el, és estig megmarad, az beleférjen a tankba...
Full ostobaság, nyilván úgy készült a felmérés, ahogy a fizető vendég kívánta.
De, akkor nézzük, lehet hogy idén volt ebben valami, hogy a kevés nagy tányér majdnem annyit hozott, mint a sok kicsi, de mi van akkor, ha jön egy jég, egy vihar, vagy nem ilyen száraz (és egészséges) évjárat van, hanem full mocsok esős.
Azt próbálják kimagyarázni, és megágyazni a készülő egységes vadkárfelmérési sztenderdnek, hogy bőségesen elégséges nézni betakarításkor, hogy (az egész éven tartó) taposás, legelés, rágás nem okoz kárt, nem okoz kiesést, a vadkár csak az, ami termés ott és akkor, a betakarítás előtt a földön fekszik, megrágva, betaposva a földbe, mert a félig lerágott kalászt/csövet "még felszedi a gép", azt jónapot, szépen ki fogják hozni, hogy a betakarított 21 mázsás tar búzába igaz hogy 40% a kár, de az csak 8 mázsa, mert ott akkor annyi látszik, csakhogy mire odaérsz, addigra már a termés kétharmada, amit még szögcsírába, bokrosodáskor, tejes éréskor lelegeltek, letapostak, annak már híre hamva sincs, de mivel az nem látható, és tessék lássék, kimutattuk, hogy a rágás inkább jót tesz a kultúrának, nincs is kár. Pedig mitől lett ez a tábla 21 mázsa, mikor a mellette, védett, ugyan azzal a technológiával meg 81. Nah, a különbség a vadkár, és nem hókuszpókuszok kellenek a felmérésre, meg egységes sztenderd, hanem meg kell nézni, hogy ahol nincs kár, ott mennyi a termés, azt learatni a táblát, lemérni, és osztani, azt és kidobta a gép.
Erről szól, nem másról.
Most olvastam a decemberi Nimródban a SZIE vadkárt szimuláló kísérletét napraforgóban (NK Neoma)
A korai károkozás (nyúl, őz) 50% tőveszteségig csak statisztikai veszteséget okozott a hozamban (1-2%), sőt a 20-40% ritkítás még hozamnövekedéssel is járt.
Minek kell akkor kétszer annyi tőszámra vetni, ha ez igaz? Kevesebb tővel nagyobb tányérok lettek.
Válasz vadriaszto1 #1049. hozzászólásáraHa megnézted a honlapot, látható, hogy beállítható a sötétben való üzemmód.
Éjszaka nem valószínű, hogy a ****k arra járnak és megtalálják, ha rejtve helyezik el.
Nem könnyen cipelnek el egy indítás képtelen, de még valamennyi kapacitással rendelkező akkut.
Elég a veszélyeztetett oldalon 200 méterenként elhelyezni.
A gazdák tapasztalata az, hogy kb. 150m sugarú körben hatásos.
Moderátor által módosítva: 2016-10-14 11:03:43
Válasz Fergis #1046. hozzászólásáraEgyik ismerős vadász szórója mellett kb 70-80 méterre helyezte ki a szövetkezet a riasztóját, tavaly egy csipogót, idén egy utrahangos riasztót. A szóróra ugyanúgy jártak a vadak (őzek, disznók, szarvasok)... nem zavartatták magukat cseppet sem. A szövetkezet területén sem lett kevesebb a vadkár megítélésem szerint, sőt a kihelyezett riasztó környékén volt a legjobban járt a terület.
Azt nem tudom riasztó és riasztó között van e különbség, de a vadak okosak, felmérik a helyzetet, a veszélyeket, és a rendszeres programozott riasztóktól nem riadnak vissza véleményem szerint.
A saját tapasztalatom szerint nem nyújtott az általam látott riasztó védelmet. Megszokták.
Válasz vadriaszto1 #1048. hozzászólásáraÖrülnek a .... ingyen aksinak, hangszórónak!)
Arról nem is beszélve, hány db. kellene belőle csak egy 20ha-os táblába.
Moderátor által módosítva: 2015-10-28 15:20:19
Válasz csoppika #1047. hozzászólásáraA kép lemaradt, de itt a cím:
http://vadriasztas.webnode.hu/
Válasz csoppika #1047. hozzászólásáraHa van egy hangszóród, akkud, arról egy szezont működik és ez a legolcsóbb.
Válasz Fergis #1046. hozzászólásáraSzerintem ezt is megszokják...
Sziasztok
Ezt próbálta már valaki?
http://www.agroinform.com/halaszat_vadaszat/a-vadak-igazi-ellensege-nem-a-vadasz-23851