Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.94 FtUSD394.94 FtCHF445.63 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én régóta variálok egy ilyen mulcsvtőgép gondolatával, csak sosem tudtam még lépni benne.
Pedig adott minden, nekem nem is kellene csak a fele egy ilyen gépnek, ugyanis van egy 4,5méteres vogel pneumatikus függesztet vetőgépünk, amiről a magtartályt, accord adagolót, elosztófejet csöveket meg mindent kompletten tudnék használni.
Egyszerűen rákéne szerelni egy ilyen vetőkultivátorra és kész.
Vagy egy váz rendszert legyártani ST anyagból, megvenni a rugós kapaszárakat úgylátom 30x30-as lehet, de ez már tényleg csak a direkt vetésekhez szükséges, hiszen egy ilyen rugókapás pl Amazone grubberen is 35x35-ös keresztmetszetű van amivel 25centi mélyen kultiválják a talajt szóval vetni művelt földön akármi elég, direktbe meg maximum a 30-as szerintem. Az sem jó ha túl merev a szár mert nemtud rezegni, nem forog ki közűle olyan könnyen a szármaradvány, talajkövetés esélye is elszáll ésatöbbi....
Viszont ami neccesebb és azt kéne beszerezni valahonnan, azok a fejek melyek a magárkot húzzák! No ebből kellene egy gyári garnitúra valahonnan, mert a többit akárhol meglehet venni nem túl nagy pénzen.
Meg az elejére a vágótárcsa sort se mtudom, hogy miből lehetne összehozni, komoly tengely, csapágyazás, tárcsák, igenkomoly rugó előfeszítés, hogy vágjon is necsak a szár tetején guruljon, plusz ezt úgymond kikapcsolhatóval is kell tenni egy művelt nedvesebb talajnál csak bajt okozna ha levan rakva. Valamilyen hengert meg csak lehetne lelni a végére ,lehetőleg ékgyűrűs jellegűt nagy átmérővel, magtakaró láncok meg vannak.
És ez jólenne művelt földbe is vetni, meg mulcsba is, iletve szója meg zúzott napraforgó után általában jó megkelt puha a kötött talaj is, ezekbe belehúzni direktbe a búzát oszt jónapot....
Símán jól működne, csak nálunk ilyen vetőgépeket nemlehet kapni, magadnak csinálni meg nem mindenhol máködik, pl nekem sincsen olyan műhelyem egyenlőre ahol jól betudok fűteni és egész télen csak ezzel tudnék foglalkozni legyártani igényesen, plusz időm sincsen az a helyzet, és bár nehezen de ez utóbbit be kell látnom hogy alapvető emberi dolgokra ami normális embernek bevett berögződött mindennapos gyakorlat, arra nincs időm nemhogy ilyeneket konstruálni legyártani...
Válasz #915. hozzászólásra A Simtechnél a magadagoló a lényeg, mert annak sokoldalúsága nem adott más gépeknél.
Egyébként bármilyen vetőgépet rá lehet dobni egy grubberre, működni fog az is.
Súly meg nem kell ezeknél a gépeknél a tárcsásoknál ellentétben, mert a csoroszlya belehúzza magát a földbe.
6 méteren viszont már talajkövetés is kellene vagy tükörsima szántó, már a 3 méteres is szélesnek tűnik egy átlagos szántón, hogy egyenletesen tartsa a vetési mélységet.
Válasz #914. hozzászólásra Az Aitchisonok nagyon kedvelt gépek a déli földtekén, durván köves legelőkbe is belehúzzák őket, tartósak és egyszerűek.
A szivacsos magadagoló zseniálisan egyszerű, kértem már tesztet tőlük, hogy megnézhessem a keverékekkel.
Árat nem tudok, de univerzális lehetőségként nagyon jónak tűnnek.
Válasz #904. hozzászólásra
A laboratóriumi kutatások nagy hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a teljes ökológiai rendszert.
Az a szén, ami a légkörben jelenik meg magas koncentrációban, az a talajból fog hiányozni, ezért hiába tudnák bizonyos növények jól tolerálni a megemelkedő CO2 szintet, nem lesz elég szerves anyag és biológia a talajban, hogy fejlődhessenek.
A szén a legnagyobb limitáló tényező a talajban (humusz), ha ez lecsökken 1.5% alá, akkor a termelés már nem elképzelhető szintetikus inputok nélkül. Elég sok terület áll már ezen a szinten, hogy a probléma égető legyen.
A másik, hogy még egy százalék CO2 növekedés olyan klimatikus anomáliákat okoz, hogy globális szinten lehet számolni hosszan tartó és kiterjedt aszályokkal a véget nem érő esőzésekkel más régiókban, ezért a termelés egyre nehezebb (és a természetes növényvilág is ugyanúgy megsínyli, nem képes már több szenet kötni)
Sajnos nincs akkora redundancia a Föld élővilágában, ami képes lenne az emberi hatásokat ellensúlyozni.
Minden ökológiai rendszer az összeomlás határán van, ha még nem omlott össze, de ezeket a tanulmányokat nem hozzák az újságok a címlapon.
Gondold el, hogy csak a korábban étkezésre szolgáló haszonnövényeink fajtáinak 80%-a eltűnt nyomtalanul az elmúlt 50 évben.
Ezek biztosították a túlélést évszázadokig, ezredekig, de 50 év elég volt nyomtalan elsöprésükre és a maradék fajok beszűkült genetikai állománya már képtelen lesz a környezeti változásokat túlélni.
Ezért létfontosságú a tájfaták fenntartása, nélkülük képtelenség lesz ellenálló fajtákat találni.
Soha nem volt még ekkora kulában egy civilizáció sem, ennek a következményei brutálisak lesznek, különösen a városi életmódú lakosságnak.
Válasz #906. hozzászólásra Ez is kiszór mindent, a legapróbb magtól a lóbabig mindent.
Többféle magadagoló van hozzá, ki kell tapasztalni, melyikkel mennek ki legjobban a keverékek.
Válasz #907. hozzászólásra A Simtech faja, de mint mondtam már, szerintem nem fog működni durva szármaradványban.
Túl közel vannak a kapák egymáshoz, nagyobb mátrixra van szükség.
A szivacsos magadagoló érdekes, tesztelnem kellene nekem is.
Nagyon jó a cikked, tetszik ahogy leírod és szemlélteted az összefüggéseket. Sokat lehet belőle tanulni.
Annyit megjegyeznék, hogy az oroszoknál még mindig hatalmas (de szó szerint az) sztyeppék vannak, amiket még nem törtek fel, pedig alkalmas mezőgazdasági termelésre. Annak ellenére, hogy a múlt században is hatalmas területeken hagytak fel a termeléssel, mert az intenzív műtrágyázással kizsigerelték őket, majd törtek fel újabb területeket.
Szóval úgy látom, hogy van még rengeteg "szűz" terület, és még nem telt be a föld. (ez utóbbiról ez jut eszembe: video )
De egyébként egyetértek, hogy nem kéne a termőterületeinket teljesen tönkretenni. A magam részéről igyexem is megtenni amit lehet.
Egyetértek, hogy az emberi tevékenység sok szempontból káros, de azért én masszív, sokszintű redundanciát vélek felismerni a természetbe beépítve. Az tény hogy a (természet/környezet/klíma) változás mindenképpen lesz, de a változás nem egyenlő a pusztulással. Állandóságra törekedni meg egy szélmalom harc, mert a változás az ami jellemzően állandó. :)
A nagy mennyiségű szenet elbírja a természet. Egyes kutatások szerint a légkör jelenlegi CO2 szintjének 3x-osáig a növények generatív és vegetatív fejlődése folyamatosan nő (nem emléxem, de talán 2-2.5x termésszintek jöttek átlagosan), majd stagnál, és csak a jelenlegi szint 6x-osa fölött vált toxikus szintűvé a légköri CO2.
Tehát a "természet" fel van készítve egy brutálisan megugró CO2 szintre, amit a növényzet (ha van), akkor meg tud kötni.
Ez egyébként összhangban van a blogoddal is, ahol írod, hogy a növényeket igazából a felvehető szén hozzáférhetősége korlátozza leginkább.
Válasz #898. hozzászólásra Igen. A herét mondjuk hagynám, szép eredményem volt aszályban is, mint társnövénnyel, feléd meg bőven van víz, a gyökereik pedig különböző szinteken vannak, nem konkurrensei egymásnak.
Válasz #900. hozzászólásra Inkább a Cultiplow féle vékony lemezszárat használnék már, semmi előnyét nem látom a 35x35 száraknak.
Ezt csak amiatt használtam, hogy közel azonos keresztmetszetűt akartam a nagy nyugati vetőgépekkel.
Akkor a nyári zöldtrágya keverékbe tenni gombával oltott fehérherét?Ez nem fagy el(tudtommal),ez áttelelve,már ősszel,de kora tavasszal felépíti a hálózatot,a főnövény számára.Utána,ahogy fecó írta,post gyomirtással kitakarítani az áttelelt növényzetet?
Válasz #882. hozzászólásra Ha valósat állít a bérlő helyett kézbe a szonda és nézd meg, mennyire és milyen mélységig laza a talaj.
Ha bérelt föld volt gondolom le van harcolva, sem tápanyag, sem biológia, sem megfelelő fizikai állapot nincs ahhoz, hogy eredményesen termelhess benne minimális programmal.
A minimális program a végeredménye egy átgondolt és tanulást igénylő folyamatnak, nem hirtelen sikeres megoldás a semmiből - ilyen csak a tőzsdén van...
Kérlek nézz bele a blogba az alapokért: Talajmegújító mezőgazdaság
egyszíkűt nem szívesen tennék, mert ha gebax van a gyomírtó nem fogja meg... a borsó nem rossz, de elég drága sajnos, ezért kérdeztem hátha van valami jobb ötleted...
Válasz #891. hozzászólásra Saruban járó szent? Annak akkor nem fog hinni a magyar paraszt, mert ha nem csillogó harciszekérrel érkezik a tanácsadó, az nem elég gazdag, hogy hiteles legyen :-)
Válasz #888. hozzászólásra Ha elég laza talajod, akkor ok, de a herekeveréket még a zöldtrágyába tenném, hogy legyen elég ideje a funkcióit ellátni. ha kevés, akkor kukorica elé-mellé még mehet fehérhere.
Csávázásra is van olyan anyag, ami viszont nem zavarja a talajéletet, Natur Biokal hasznosnak tűnik, de ha nem csávázod a vetőmagot, akkor bele lehet oltani a mikorriza spórákat is.
A jótékony mikroorganizmusokat nem lehet túladagolni.
[link1]Ki ez az egyszerű, saruban járó, szerény ember, akit százezrek követnek Franciaországban, de még többen Afrikában és világszerte? A média az új Gandhi-nak kiáltja ki, Yehudi Menuhin a Poverellóhoz, Assisi Szent Ferenchez hasonlítja, aki elhívta őt ifjúkorában, hogy a szeretet szolgálatába álljon. Keresztségben választotta a Pierre, kőszikla nevet. Pierre munkája, hitvallása, hogy az elhagyott és meddő földeken az életláncolatot, amelyet az elmúlt időkben világszerte megszakítottunk, újból helyre lehet állítani. Pierre Rabhi kidolgozta módszerét, amellyel termékeny és virágzó gazdasággá lehet varázsolni akár sziklás földterületeket is. Magyarországon is egyre többen vélekednek úgy, hogy az archaikus értékeket megőrző földművelés, a kis közösségek létrejötte vezet a megoldás irányába. Ritka alkalom, hogy egy élet bölcseletét és tapasztalatát ilyen közelségből ismerhetjük meg.
Válasz #886. hozzászólásra Igen. Ha az előző növény gyökérzete elpusztul, a mikorriza micéliumhálózata még aktív egy ideig, aztán tápanyag hiányában hibernálódik, majd elpusztul. A spórái még egy ideig a talajban maradnak, azok képesek újrakolonizálni a növényeket, de az újra kolonizálás elég esetleges, mert kicsi a koncentráció.
Az erősen mikorrizás kifagyók után még van esélye, hogy marad élő hálózat.
A kukorica előtt csak valami nagyon erős növekedésű növény jöhet szóba az alacsony hőösszeg miatt, angolperje, gabonafélék, borsó, stb.
Ezért javaslom állandó aljnövényként a fehérherét is, mert annak alacsony a tápanyag és vízigénye, cserében köti a nitrogént és jól kolonizál mikorrizával.
Nyár végén kifagyó zöldtrágya keverék, tavasszal amint a földre lehet menni, oltott here/keverék, és erre megy áprilisban a csávázatlan kukorica, no-till-el?
Válasz #883. hozzászólásra
Attól, hogy kiakadtál a probléma még valós, a médiatálalása szokásosan hisztérikus félelemkeltés, megoldások ösztönzése helyett.
Nem kell félni, mert nincs mitől, ha néhány évtizeden belül nem alkalmazzák széleskörűen a szénmegkötő, metánmegkötő megoldásokat, legkésőbb a gyerekeink életében véget ér az emberi civilizáció, mert az antropogén hatások a Föld hatodik legnagyobb kihalási ciklusát okozták, aszteroida becsapódással egyenértékű az ökológiai pusztítás mértéke.
Ebben a folyamatban a farmerok legalább annyira felelősek a változásért, mint a fosszilis energiát közvetlenül felhasználó ipari létesítmények, mert a vegyipari gazdálkodás az évezredek alatt megkötött talajszén több, mint felét bocsátotta ki a légkörbe az elmúlt évtizedekben. Az ipar meg az évmilliók alatt megkötött szenet fújja vissza ugyanennyi idő alatt.
Az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, a szélsőségek kilengése erősödik, ez egy robbanás előtti rendszer szokásos diagramja.
Ilyen gyors változás, ami az elmúlt 100 évben volt, több százezer év klímavizsgálati anyagait nézve sem volt soha, ezért félelmetes, ami most zajlik, felkerültünk egy elszabadult vonatra.
Mi vagyunk az első generáció, aki megtapasztalja a negatív hatásokat és az utolsó, aki tehet is ellene valamit...pl. csökkentett művelés...
tehát elvetem a köztesnövényt a beoltott maggal, felépül 2-3 hónap alatt a hálózat, majd belevetem a csávázott főnövényt, és akkor a kialakult hálózat ráépül a főnövény gyökérzetére, táplálva azt? akkor is, ha a korábbi takarónövény gyökérzete már elpusztult?
Ha ősszel vetek takarónövényt, ami tavaszra kifagy, akkor a tavasszal vetett főnövénynek még lesz gomba?
más: mi lenne olyan takarónövény, amit pl. fagyott talajon vagy közvetlen olvadás után el lehetne vetni úgy, hogy egy április közepén direktvetett kukorica elé még jó? Nem fontos, hogy vetéskor azonnal elpusztítsuk, lehet később is... borsóra vagy herére gondoltam úgy, hogy a 4-6 leveles állapotban a post-emergens gyomirtó vinné le.
Válasz #881. hozzászólásra Magárokba mehet, de két különböző dolgot hasonlítunk.
A mikorriza nem starter, az egy oltóanyag, más a funkciója, nem az azonnali növénytáplálás.
A starter és bármilyen nagy mennyiségű műtrágya viszont a meglévő mikorrizahálózat esetén is megakadályozza a gyökérkapcsolat felépülését a gomba és a növény között.
A gomba nélkül viszont a növény a műtrágyára szorul, mert nincs aki szállítsa neki az igény szerinti tápanyagot.
Ezért például a mikorrizával beoltott köztes növény, mint fehérhere, ami nincs csávázva vetés előtt, fent tud tartani mikorriza hálózatot, amibe belevetve a főnövényt már kész hálózatba érkezik a főnövény gyökere, ki tudja alakítani a kapcsolatot (ha nincs túlműtrágyázva)
A mikorrizás tápanyagszolgáltató kapcsolat felépülése 2-3 hónap, de ha kész hálózatba kerül a növény, akkor néhány hétre rövidül az idő.
Már totál kivagyok attól, hogy CO2 így, meg CO2 úgy. A csapból is ez folyik x éve. Beszélnek 1-2-3 fok átlaghőmérséklet emelkedésről, meg üvegházgázokról. Az egészről ez jut az eszembe: video
Azt meg nem tanulták meg földrajzból, hogy a földnek a pályája a nap körül pulzáló mozgást ír le, és a felmelegedési és lehűlési periódusok a földön ennek a jelenségnek a következményei. Akármit csinálnak ezek a majmok, akkor is 2-300 évig még emelkedni fog az átlaghőmérséklet, és kb akkor érjük el a csúcsot, majd következik a lehűlési periódus.
Amit én észrevettem, hogy mindegy hogy városban vagyok-e vagy vidéken (levegőminőség nem játszik), de ha teljesen tiszta az ég éjjel, akkor bitangul lehül az idő. Ha felhős, akkor meg relative meleg van. És ez több 10C fokot is jelenthet. Ennyit az 1-2 fokról. Nem véletlen, hogy a "felmelegedés" károgásából lassacskán "klímaváltozás" károgás lett, mert kezdett a demagógia szélesebb körben hiteltelenné válni...
Tisztelt Fórumtársak!
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, de főként Netparaszthoz, hogy a családunk most kapott vissza egy darabka földet az eddigi bérlőtől(0,5 ha). Na most a fórumót már az indulás óta követem napra készen és nagyon tetszik ez a technológia Arra gondoltam,h ezt a darabkát alávetem a kísérletnek. A föld jelenleg búzatarló, tarlóhántva nem volt csak miután felgazosodott kapott egy totális gyomírtást. Előtte éven repce volt benne ami után volt talajlazítás 35 cm-en (ha valósat állít a bérlő). A tervem az lenne h tavasszal ha szükséges szártépőzném majd 1 esetleg 2 menetben attól függ milyen lesz meg tárcsáznám 5-10 cm-en. Erre rászórnék valamilyen heréfélékből álló keveréket majd gyűrűshengerezném. Ez után menne bele a kukorica minimális starter műkakival. Szerintetek ez működhetne? Esetleg változtassak a technológián?
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #874. hozzászólásra Ha megveszed a baktériumot és gondosan juttatod ki, az nem olyan, mintha semmit sem vettél volna, mert ellátja a funkcióját.
Az igaz, hogy a funkciója ellátása után már nem lesznek megfelelők az életkörülményei és addigra jön a szántás, jön a sófürdő a műtrágyából, jönnek a gombaölős kezelések, így már nem marad meg a törzs olyan koncentrációban, hogy ellátná a funkciókat.
A marketinganyagokban és fizetett cikkekben mindig azt a féligazságot emelik ki, amely segíti az eladást. Az igazság másik fele már kényelmetlen :-)
Ha valaki baktériumtrágyázik, figyeljen arra, hogy megmaradhassanak a törzsek, legyen mindig táplálékuk. Ezt segíti, ha minél több szármaradvány a felszínen marad, így lassú lebomlással sokáig tud tápanyagot szolgáltatni a mikrobáknak és a növénynek is a szármaradvány, nem kell leforgatni, hogy minél hamarabb eltűnjön minden szár.
A gyorsaság ebben az esetben sem kifizetődő erény.
Válasz #877. hozzászólásra A mikorrizák csak élő gyökérkapcsolaton keresztül terjednek, ezért oltáskor a gyökér közelében vagy a magon kell lennie az oltóanyagnak.
Nem javasolják, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyával együtt juttasd ki a baktériumtrágyát. Szántáslezáráskor baktériumtrágya, magágy előkészítésnél műtrágya kijuttatás.
Válasz #871. hozzászólásra Én az USÁ-ból hozom a mikorriza oltóanyagokat és szaporítom fel házilag, mert ott jó keverékek vannak, amelyek bizonyítottak.
Itthon az alábbi mikorrizás oltóanyagok kaphatóak, de ne a komposztteába tedd, hanem a vetőmagokat oltsd be vele...akarom mondani a csávázottakat nehogy. Szóval úgy juttasd ki a vetőmag környezetébe, hogy ne érintkezzen a csávázott maggal, ha nem akarod elpusztítani. Aegis Symbivit Amykor
Gondolom ezt ők is nagyon jól tudják, hogy ez így van, de akkor miért nem úgy írják, ahogy te is írod? Az írásaid értelmében: ha most tőlük veszel baktériumot és kijuttatod műtrágyával, akkor az majdnem olyan, mintha semmit se vettél volna.., mert elpusztulnak! Akkor miért nem azt írják, hogy nagy mértékben csökkenteni kell a műtrágya mennyiségét? Így is úgy is megvennék tőle! Főleg ha azt mondja, hogy nem kell külön nagy mennyiségű műtrágyára költeni..
Válasz #872. hozzászólásra "A talajbaktériumokat tehát nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni,..."
Ettől a ponttól nem is érdemes tovább olvasni.
Ez egy reklám, egy pillanatig nem szeretnének abban segíteni, miként is lehet csökkenteni a ráfordításokat, csak vegye meg mindenki a termékeket pluszban a műtrágyák és mellé (amelyek ugyebár tönkreteszik a talajéletet, beleértve az éppen kijuttatott Bactofilban található baktériumokat is).
A talajbaktériumok, különösen azok, amelyeket újra és újra meg kell venni, NEM fogják önmagukban a talaj egészségét helyreállítani, bármit is írnak a cikkben.
Más: Nem tudja valaki, hogy mikorrhiza spórákat honnan lehetne beszerezni? Mert azt mondják, hogy az alko "főzésekor" a gombák, így a mikorrhizák is javarészt megnyúvadnak. Így ennek a spóráit közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni az oldatba.
Ez is egy megoldás, csak az a baj, hogy a gruber után ezenken a földeken nem aprómagnak való a vidék. Plusz le kell mondani a jó kis paplanról, mert javarészt a talajba forgatom. Abból csak akkor lenne valami, ha komolyabb eső jönne, és utána is lenne nedvesség időnként, mert ha kicsit megázik és elpukkannak a magok, akkor baj van. Ezért gondoltam, hogy addig úgy hagynám a földet. Legfeljebb az árvakelés és a gyomok (ha jönnek egyáltalán) maradnának takarónövénynek, eddig úgyis akaratlanul ebből lett hasznom a köv. kultúrában. Azok úgyis jobban bírják a cudar körülményeket, mint a vetett magok. Legfeljebb maghozás előtt zúzás, glifó, vagy még az sem kizárt. hogy ez a cultiplow teljes keresztmetszetben felszakítaná finoman a talajt és a gyomoknak annyi lenne. Mondjuk én magamnak akarnám csinálni az eszközt, és a kések elé raknék 1-1 tárcsát, így akár derékig érő zöldségben vagy mulcsban is lehetne menni. Valamelyik videóban mutattak olyat, hogy a munka után néhány héttel később a művelt sávban elszáradtak a növények. Aztán a kényesebb aprómagok, mustár, olajretek, facélia... meg jöhetnének később, mikor már nyugisabb a helyzet, több a nedvesség is, és az akkor kelő gyomok már nem hoznának magot, legfeljebb a T1-esekkel lenne gond, mert nem fagynak ki, de tavaszra el lehet őket intézni.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Mit vár el minden pályázótól az új AKG felhívás?")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kiderült, kik kapták az év szaktanácsadója díjakat")
15323 hozzászólás
Válasz #924. hozzászólásra
Én régóta variálok egy ilyen mulcsvtőgép gondolatával, csak sosem tudtam még lépni benne.
Pedig adott minden, nekem nem is kellene csak a fele egy ilyen gépnek, ugyanis van egy 4,5méteres vogel pneumatikus függesztet vetőgépünk, amiről a magtartályt, accord adagolót, elosztófejet csöveket meg mindent kompletten tudnék használni.
Egyszerűen rákéne szerelni egy ilyen vetőkultivátorra és kész.
Vagy egy váz rendszert legyártani ST anyagból, megvenni a rugós kapaszárakat úgylátom 30x30-as lehet, de ez már tényleg csak a direkt vetésekhez szükséges, hiszen egy ilyen rugókapás pl Amazone grubberen is 35x35-ös keresztmetszetű van amivel 25centi mélyen kultiválják a talajt szóval vetni művelt földön akármi elég, direktbe meg maximum a 30-as szerintem. Az sem jó ha túl merev a szár mert nemtud rezegni, nem forog ki közűle olyan könnyen a szármaradvány, talajkövetés esélye is elszáll ésatöbbi....
Viszont ami neccesebb és azt kéne beszerezni valahonnan, azok a fejek melyek a magárkot húzzák! No ebből kellene egy gyári garnitúra valahonnan, mert a többit akárhol meglehet venni nem túl nagy pénzen.
Meg az elejére a vágótárcsa sort se mtudom, hogy miből lehetne összehozni, komoly tengely, csapágyazás, tárcsák, igenkomoly rugó előfeszítés, hogy vágjon is necsak a szár tetején guruljon, plusz ezt úgymond kikapcsolhatóval is kell tenni egy művelt nedvesebb talajnál csak bajt okozna ha levan rakva. Valamilyen hengert meg csak lehetne lelni a végére ,lehetőleg ékgyűrűs jellegűt nagy átmérővel, magtakaró láncok meg vannak.
És ez jólenne művelt földbe is vetni, meg mulcsba is, iletve szója meg zúzott napraforgó után általában jó megkelt puha a kötött talaj is, ezekbe belehúzni direktbe a búzát oszt jónapot....
Símán jól működne, csak nálunk ilyen vetőgépeket nemlehet kapni, magadnak csinálni meg nem mindenhol máködik, pl nekem sincsen olyan műhelyem egyenlőre ahol jól betudok fűteni és egész télen csak ezzel tudnék foglalkozni legyártani igényesen, plusz időm sincsen az a helyzet, és bár nehezen de ez utóbbit be kell látnom hogy alapvető emberi dolgokra ami normális embernek bevett berögződött mindennapos gyakorlat, arra nincs időm nemhogy ilyeneket konstruálni legyártani...
Valaki nyomozhatna árakat,Vagy használtba. 4 az egyben.Gabona,zöldtrágya vető,tárcsa helyett nyáron,tavasszal magágykészítő.
Válasz #922. hozzászólásra
2 link,csak összecsúszott.De működik.
Válasz #920. hozzászólásra
Milyen gyártmány?Van itt minden,érdemes volna egy kereskedőt ráugrasztani.
Válasz #915. hozzászólásra A Simtechnél a magadagoló a lényeg, mert annak sokoldalúsága nem adott más gépeknél.
Egyébként bármilyen vetőgépet rá lehet dobni egy grubberre, működni fog az is.
Súly meg nem kell ezeknél a gépeknél a tárcsásoknál ellentétben, mert a csoroszlya belehúzza magát a földbe.
6 méteren viszont már talajkövetés is kellene vagy tükörsima szántó, már a 3 méteres is szélesnek tűnik egy átlagos szántón, hogy egyenletesen tartsa a vetési mélységet.
Válasz #914. hozzászólásra Az Aitchisonok nagyon kedvelt gépek a déli földtekén, durván köves legelőkbe is belehúzzák őket, tartósak és egyszerűek.
A szivacsos magadagoló zseniálisan egyszerű, kértem már tesztet tőlük, hogy megnézhessem a keverékekkel.
Árat nem tudok, de univerzális lehetőségként nagyon jónak tűnnek.
Teccik ez a simtech, szerintem jól vetne minden körülmények között is.
Nekem a 6méteres függesztett lenne a legjobb, annak már súlya is van.
De egyébként lemásolható lenne, ha látnánk milyen a kapaszára pontosan(30x30 vagy 35x35???) meg milyen a fej rajta ésatöbbi....
Válasz #906. hozzászólásra
És ezek mennyire megbízható,strapabíró gépek?Elég borsos az áruk,de,ha gabonát is elvetik,akkor behozná az árát.
Válasz #904. hozzászólásra
A laboratóriumi kutatások nagy hiányossága, hogy nem veszik figyelembe a teljes ökológiai rendszert.
Az a szén, ami a légkörben jelenik meg magas koncentrációban, az a talajból fog hiányozni, ezért hiába tudnák bizonyos növények jól tolerálni a megemelkedő CO2 szintet, nem lesz elég szerves anyag és biológia a talajban, hogy fejlődhessenek.
A szén a legnagyobb limitáló tényező a talajban (humusz), ha ez lecsökken 1.5% alá, akkor a termelés már nem elképzelhető szintetikus inputok nélkül. Elég sok terület áll már ezen a szinten, hogy a probléma égető legyen.
A másik, hogy még egy százalék CO2 növekedés olyan klimatikus anomáliákat okoz, hogy globális szinten lehet számolni hosszan tartó és kiterjedt aszályokkal a véget nem érő esőzésekkel más régiókban, ezért a termelés egyre nehezebb (és a természetes növényvilág is ugyanúgy megsínyli, nem képes már több szenet kötni)
Sajnos nincs akkora redundancia a Föld élővilágában, ami képes lenne az emberi hatásokat ellensúlyozni.
Minden ökológiai rendszer az összeomlás határán van, ha még nem omlott össze, de ezeket a tanulmányokat nem hozzák az újságok a címlapon.
Gondold el, hogy csak a korábban étkezésre szolgáló haszonnövényeink fajtáinak 80%-a eltűnt nyomtalanul az elmúlt 50 évben.
Ezek biztosították a túlélést évszázadokig, ezredekig, de 50 év elég volt nyomtalan elsöprésükre és a maradék fajok beszűkült genetikai állománya már képtelen lesz a környezeti változásokat túlélni.
Ezért létfontosságú a tájfaták fenntartása, nélkülük képtelenség lesz ellenálló fajtákat találni.
Soha nem volt még ekkora kulában egy civilizáció sem, ennek a következményei brutálisak lesznek, különösen a városi életmódú lakosságnak.
Válasz #906. hozzászólásra Ez is kiszór mindent, a legapróbb magtól a lóbabig mindent.
Többféle magadagoló van hozzá, ki kell tapasztalni, melyikkel mennek ki legjobban a keverékek.
Válasz #907. hozzászólásra
Csak tavasszal mit vetsz,ilyen sortávra?Ősszel meg felesleges,ha a gabona előtt van valami talajmunka.
Válasz #907. hozzászólásra A Simtech faja, de mint mondtam már, szerintem nem fog működni durva szármaradványban.
Túl közel vannak a kapák egymáshoz, nagyobb mátrixra van szükség.
A szivacsos magadagoló érdekes, tesztelnem kellene nekem is.
Ezek az aprómagszórók,a különböző magkeveréket is kiszórja??
Válasz #897. hozzászólásra
Nagyon jó a cikked, tetszik ahogy leírod és szemlélteted az összefüggéseket. Sokat lehet belőle tanulni.
Annyit megjegyeznék, hogy az oroszoknál még mindig hatalmas (de szó szerint az) sztyeppék vannak, amiket még nem törtek fel, pedig alkalmas mezőgazdasági termelésre. Annak ellenére, hogy a múlt században is hatalmas területeken hagytak fel a termeléssel, mert az intenzív műtrágyázással kizsigerelték őket, majd törtek fel újabb területeket.
Szóval úgy látom, hogy van még rengeteg "szűz" terület, és még nem telt be a föld. (ez utóbbiról ez jut eszembe: video )
De egyébként egyetértek, hogy nem kéne a termőterületeinket teljesen tönkretenni. A magam részéről igyexem is megtenni amit lehet.
Válasz #887. hozzászólásra
Egyetértek, hogy az emberi tevékenység sok szempontból káros, de azért én masszív, sokszintű redundanciát vélek felismerni a természetbe beépítve. Az tény hogy a (természet/környezet/klíma) változás mindenképpen lesz, de a változás nem egyenlő a pusztulással. Állandóságra törekedni meg egy szélmalom harc, mert a változás az ami jellemzően állandó. :)
A nagy mennyiségű szenet elbírja a természet. Egyes kutatások szerint a légkör jelenlegi CO2 szintjének 3x-osáig a növények generatív és vegetatív fejlődése folyamatosan nő (nem emléxem, de talán 2-2.5x termésszintek jöttek átlagosan), majd stagnál, és csak a jelenlegi szint 6x-osa fölött vált toxikus szintűvé a légköri CO2.
Tehát a "természet" fel van készítve egy brutálisan megugró CO2 szintre, amit a növényzet (ha van), akkor meg tud kötni.
Ez egyébként összhangban van a blogoddal is, ahol írod, hogy a növényeket igazából a felvehető szén hozzáférhetősége korlátozza leginkább.
Válasz #898. hozzászólásra Igen. A herét mondjuk hagynám, szép eredményem volt aszályban is, mint társnövénnyel, feléd meg bőven van víz, a gyökereik pedig különböző szinteken vannak, nem konkurrensei egymásnak.
Válasz #899. hozzászólásra Sima bolti is jó, de igazi kertész ezt használja
Válasz #900. hozzászólásra Inkább a Cultiplow féle vékony lemezszárat használnék már, semmi előnyét nem látom a 35x35 száraknak.
Ezt csak amiatt használtam, hogy közel azonos keresztmetszetűt akartam a nagy nyugati vetőgépekkel.
Válasz #897. hozzászólásra
helo az ásóvilla milyen hosszu milyen széles hány ágú ??? vagy csak sima bolti ?
Válasz #885. hozzászólásra
Akkor a nyári zöldtrágya keverékbe tenni gombával oltott fehérherét?Ez nem fagy el(tudtommal),ez áttelelve,már ősszel,de kora tavasszal felépíti a hálózatot,a főnövény számára.Utána,ahogy fecó írta,post gyomirtással kitakarítani az áttelelt növényzetet?
Válasz #882. hozzászólásra Ha valósat állít a bérlő helyett kézbe a szonda és nézd meg, mennyire és milyen mélységig laza a talaj.
Ha bérelt föld volt gondolom le van harcolva, sem tápanyag, sem biológia, sem megfelelő fizikai állapot nincs ahhoz, hogy eredményesen termelhess benne minimális programmal.
A minimális program a végeredménye egy átgondolt és tanulást igénylő folyamatnak, nem hirtelen sikeres megoldás a semmiből - ilyen csak a tőzsdén van...
Kérlek nézz bele a blogba az alapokért:
Talajmegújító mezőgazdaság
Válasz #893. hozzászólásra
Válasz #891. hozzászólásra
Ha jól értem,van magyar könyve erről.Hol,melyik?
Válasz #890. hozzászólásra
egyszíkűt nem szívesen tennék, mert ha gebax van a gyomírtó nem fogja meg... a borsó nem rossz, de elég drága sajnos, ezért kérdeztem hátha van valami jobb ötleted...
Válasz #891. hozzászólásra Saruban járó szent? Annak akkor nem fog hinni a magyar paraszt, mert ha nem csillogó harciszekérrel érkezik a tanácsadó, az nem elég gazdag, hogy hiteles legyen :-)
Válasz #888. hozzászólásra Ha elég laza talajod, akkor ok, de a herekeveréket még a zöldtrágyába tenném, hogy legyen elég ideje a funkcióit ellátni. ha kevés, akkor kukorica elé-mellé még mehet fehérhere.
Csávázásra is van olyan anyag, ami viszont nem zavarja a talajéletet, Natur Biokal hasznosnak tűnik, de ha nem csávázod a vetőmagot, akkor bele lehet oltani a mikorriza spórákat is.
A jótékony mikroorganizmusokat nem lehet túladagolni.
[link1]Ki ez az egyszerű, saruban járó, szerény ember, akit százezrek követnek Franciaországban, de még többen Afrikában és világszerte? A média az új Gandhi-nak kiáltja ki, Yehudi Menuhin a Poverellóhoz, Assisi Szent Ferenchez hasonlítja, aki elhívta őt ifjúkorában, hogy a szeretet szolgálatába álljon. Keresztségben választotta a Pierre, kőszikla nevet. Pierre munkája, hitvallása, hogy az elhagyott és meddő földeken az életláncolatot, amelyet az elmúlt időkben világszerte megszakítottunk, újból helyre lehet állítani. Pierre Rabhi kidolgozta módszerét, amellyel termékeny és virágzó gazdasággá lehet varázsolni akár sziklás földterületeket is. Magyarországon is egyre többen vélekednek úgy, hogy az archaikus értékeket megőrző földművelés, a kis közösségek létrejötte vezet a megoldás irányába. Ritka alkalom, hogy egy élet bölcseletét és tapasztalatát ilyen közelségből ismerhetjük meg.
Válasz #886. hozzászólásra Igen. Ha az előző növény gyökérzete elpusztul, a mikorriza micéliumhálózata még aktív egy ideig, aztán tápanyag hiányában hibernálódik, majd elpusztul. A spórái még egy ideig a talajban maradnak, azok képesek újrakolonizálni a növényeket, de az újra kolonizálás elég esetleges, mert kicsi a koncentráció.
Az erősen mikorrizás kifagyók után még van esélye, hogy marad élő hálózat.
A kukorica előtt csak valami nagyon erős növekedésű növény jöhet szóba az alacsony hőösszeg miatt, angolperje, gabonafélék, borsó, stb.
Ezért javaslom állandó aljnövényként a fehérherét is, mert annak alacsony a tápanyag és vízigénye, cserében köti a nitrogént és jól kolonizál mikorrizával.
https://www.youtube.com/watch?v=uZzTDSCP7Rc
Válasz #885. hozzászólásra
Nyár végén kifagyó zöldtrágya keverék, tavasszal amint a földre lehet menni, oltott here/keverék, és erre megy áprilisban a csávázatlan kukorica, no-till-el?
Válasz #883. hozzászólásra
Attól, hogy kiakadtál a probléma még valós, a médiatálalása szokásosan hisztérikus félelemkeltés, megoldások ösztönzése helyett.
Nem kell félni, mert nincs mitől, ha néhány évtizeden belül nem alkalmazzák széleskörűen a szénmegkötő, metánmegkötő megoldásokat, legkésőbb a gyerekeink életében véget ér az emberi civilizáció, mert az antropogén hatások a Föld hatodik legnagyobb kihalási ciklusát okozták, aszteroida becsapódással egyenértékű az ökológiai pusztítás mértéke.
Ebben a folyamatban a farmerok legalább annyira felelősek a változásért, mint a fosszilis energiát közvetlenül felhasználó ipari létesítmények, mert a vegyipari gazdálkodás az évezredek alatt megkötött talajszén több, mint felét bocsátotta ki a légkörbe az elmúlt évtizedekben. Az ipar meg az évmilliók alatt megkötött szenet fújja vissza ugyanennyi idő alatt.
Az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, a szélsőségek kilengése erősödik, ez egy robbanás előtti rendszer szokásos diagramja.
Ilyen gyors változás, ami az elmúlt 100 évben volt, több százezer év klímavizsgálati anyagait nézve sem volt soha, ezért félelmetes, ami most zajlik, felkerültünk egy elszabadult vonatra.
Mi vagyunk az első generáció, aki megtapasztalja a negatív hatásokat és az utolsó, aki tehet is ellene valamit...pl. csökkentett művelés...
Válasz #885. hozzászólásra
tehát elvetem a köztesnövényt a beoltott maggal, felépül 2-3 hónap alatt a hálózat, majd belevetem a csávázott főnövényt, és akkor a kialakult hálózat ráépül a főnövény gyökérzetére, táplálva azt? akkor is, ha a korábbi takarónövény gyökérzete már elpusztult?
Ha ősszel vetek takarónövényt, ami tavaszra kifagy, akkor a tavasszal vetett főnövénynek még lesz gomba?
más: mi lenne olyan takarónövény, amit pl. fagyott talajon vagy közvetlen olvadás után el lehetne vetni úgy, hogy egy április közepén direktvetett kukorica elé még jó? Nem fontos, hogy vetéskor azonnal elpusztítsuk, lehet később is... borsóra vagy herére gondoltam úgy, hogy a 4-6 leveles állapotban a post-emergens gyomirtó vinné le.
Válasz #881. hozzászólásra Magárokba mehet, de két különböző dolgot hasonlítunk.
A mikorriza nem starter, az egy oltóanyag, más a funkciója, nem az azonnali növénytáplálás.
A starter és bármilyen nagy mennyiségű műtrágya viszont a meglévő mikorrizahálózat esetén is megakadályozza a gyökérkapcsolat felépülését a gomba és a növény között.
A gomba nélkül viszont a növény a műtrágyára szorul, mert nincs aki szállítsa neki az igény szerinti tápanyagot.
Ezért például a mikorrizával beoltott köztes növény, mint fehérhere, ami nincs csávázva vetés előtt, fent tud tartani mikorriza hálózatot, amibe belevetve a főnövényt már kész hálózatba érkezik a főnövény gyökere, ki tudja alakítani a kapcsolatot (ha nincs túlműtrágyázva)
A mikorrizás tápanyagszolgáltató kapcsolat felépülése 2-3 hónap, de ha kész hálózatba kerül a növény, akkor néhány hétre rövidül az idő.
Válasz #880. hozzászólásra
Nos, amikor egy cikk úgy kezdődik, hogy: "Brit tudósok..." akkor nekem az utóbbi évek szomorú tapasztalatai alapján, mindig a bulvár jut eszembe!
Válasz #880. hozzászólásra
Rák Jani névvel... 
Az egészről ez jut az eszembe: video
Simán lehet.
Brit tudós...
Már totál kivagyok attól, hogy CO2 így, meg CO2 úgy. A csapból is ez folyik x éve. Beszélnek 1-2-3 fok átlaghőmérséklet emelkedésről, meg üvegházgázokról.
Azt meg nem tanulták meg földrajzból, hogy a földnek a pályája a nap körül pulzáló mozgást ír le, és a felmelegedési és lehűlési periódusok a földön ennek a jelenségnek a következményei. Akármit csinálnak ezek a majmok, akkor is 2-300 évig még emelkedni fog az átlaghőmérséklet, és kb akkor érjük el a csúcsot, majd következik a lehűlési periódus.
Amit én észrevettem, hogy mindegy hogy városban vagyok-e vagy vidéken (levegőminőség nem játszik), de ha teljesen tiszta az ég éjjel, akkor bitangul lehül az idő. Ha felhős, akkor meg relative meleg van. És ez több 10C fokot is jelenthet. Ennyit az 1-2 fokról. Nem véletlen, hogy a "felmelegedés" károgásából lassacskán "klímaváltozás" károgás lett, mert kezdett a demagógia szélesebb körben hiteltelenné válni...
Bocsi, csak kifakadtam.
Tisztelt Fórumtársak!
Arra gondoltam,h ezt a darabkát alávetem a kísérletnek. A föld jelenleg búzatarló, tarlóhántva nem volt csak miután felgazosodott kapott egy totális gyomírtást. Előtte éven repce volt benne ami után volt talajlazítás 35 cm-en (ha valósat állít a bérlő). A tervem az lenne h tavasszal ha szükséges szártépőzném majd 1 esetleg 2 menetben attól függ milyen lesz meg tárcsáznám 5-10 cm-en. Erre rászórnék valamilyen heréfélékből álló keveréket majd gyűrűshengerezném. Ez után menne bele a kukorica minimális starter műkakival. Szerintetek ez működhetne? Esetleg változtassak a technológián? 
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, de főként Netparaszthoz, hogy a családunk most kapott vissza egy darabka földet az eddigi bérlőtől(0,5 ha). Na most a fórumót már az indulás óta követem napra készen és nagyon tetszik ez a technológia
A válaszokat előre is köszönöm!
Válasz #875. hozzászólásra
Mikrogranulátum szóróval magárokba mehet?Melyik hozna jobb hatást,ezek,vagy valami starter trágya??
http://www.agroinform.com/szantofold/biztos-hogy-jot-tesz-az-okologiai-gazdalkodas-a-kornyezetnek-20868 Lobbi ?
Válasz #874. hozzászólásra Ha megveszed a baktériumot és gondosan juttatod ki, az nem olyan, mintha semmit sem vettél volna, mert ellátja a funkcióját.
Az igaz, hogy a funkciója ellátása után már nem lesznek megfelelők az életkörülményei és addigra jön a szántás, jön a sófürdő a műtrágyából, jönnek a gombaölős kezelések, így már nem marad meg a törzs olyan koncentrációban, hogy ellátná a funkciókat.
A marketinganyagokban és fizetett cikkekben mindig azt a féligazságot emelik ki, amely segíti az eladást. Az igazság másik fele már kényelmetlen :-)
Ha valaki baktériumtrágyázik, figyeljen arra, hogy megmaradhassanak a törzsek, legyen mindig táplálékuk. Ezt segíti, ha minél több szármaradvány a felszínen marad, így lassú lebomlással sokáig tud tápanyagot szolgáltatni a mikrobáknak és a növénynek is a szármaradvány, nem kell leforgatni, hogy minél hamarabb eltűnjön minden szár.
A gyorsaság ebben az esetben sem kifizetődő erény.
Válasz #877. hozzászólásra A mikorrizák csak élő gyökérkapcsolaton keresztül terjednek, ezért oltáskor a gyökér közelében vagy a magon kell lennie az oltóanyagnak.
Válasz #875. hozzászólásra
Jól értelmezem? Ezek pl búzára permetezve is hatásosak, beépülnek a talajba?
Válasz #874. hozzászólásra
Nem javasolják, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyával együtt juttasd ki a baktériumtrágyát. Szántáslezáráskor baktériumtrágya, magágy előkészítésnél műtrágya kijuttatás.
Válasz #871. hozzászólásra Én az USÁ-ból hozom a mikorriza oltóanyagokat és szaporítom fel házilag, mert ott jó keverékek vannak, amelyek bizonyítottak.
Itthon az alábbi mikorrizás oltóanyagok kaphatóak, de ne a komposztteába tedd, hanem a vetőmagokat oltsd be vele...akarom mondani a csávázottakat nehogy. Szóval úgy juttasd ki a vetőmag környezetébe, hogy ne érintkezzen a csávázott maggal, ha nem akarod elpusztítani.
Aegis
Symbivit
Amykor
Válasz #873. hozzászólásra
Gondolom ezt ők is nagyon jól tudják, hogy ez így van, de akkor miért nem úgy írják, ahogy te is írod? Az írásaid értelmében: ha most tőlük veszel baktériumot és kijuttatod műtrágyával, akkor az majdnem olyan, mintha semmit se vettél volna.., mert elpusztulnak! Akkor miért nem azt írják, hogy nagy mértékben csökkenteni kell a műtrágya mennyiségét? Így is úgy is megvennék tőle! Főleg ha azt mondja, hogy nem kell külön nagy mennyiségű műtrágyára költeni..
Válasz #872. hozzászólásra "A talajbaktériumokat tehát nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni,..."
Ettől a ponttól nem is érdemes tovább olvasni.
Ez egy reklám, egy pillanatig nem szeretnének abban segíteni, miként is lehet csökkenteni a ráfordításokat, csak vegye meg mindenki a termékeket pluszban a műtrágyák és mellé (amelyek ugyebár tönkreteszik a talajéletet, beleértve az éppen kijuttatott Bactofilban található baktériumokat is).
A talajbaktériumok, különösen azok, amelyeket újra és újra meg kell venni, NEM fogják önmagukban a talaj egészségét helyreállítani, bármit is írnak a cikkben.
A fiatal gazda találkozón beszéltem termelőkkel, akik használják a Bactofilt.
Íme a "reklámjuk".
Vélemény, TAPASZTALAT, stb.?
http://www.agroinform.com/szantofold/amit-nem-tudott-a-talajbakteriumokrol-20834
http://www.agroinform.com/szantofold/amit-nem-tudott-a-talajbakteriumokrol-20834
Válasz #870. hozzászólásra
Királyság...
Más: Nem tudja valaki, hogy mikorrhiza spórákat honnan lehetne beszerezni? Mert azt mondják, hogy az alko "főzésekor" a gombák, így a mikorrhizák is javarészt megnyúvadnak. Így ennek a spóráit közvetlenül a kijuttatás előtt érdemes beletenni az oldatba.
http://haerdekel.hu/palackba-zart-okoszisztema/
Olvastátok?
http://www.ng.hu/Root/Sites/NationalGeographic/Tudomany/2015/01/04/A-talajok-nemzetkozi-eve-2015http://www.ng.hu/Root/Sites/NationalGeographic/Tudomany/2015/01/04/A-talajok-nemzetkozi-eve-2015
Válasz #867. hozzászólásra
Ez is egy megoldás, csak az a baj, hogy a gruber után ezenken a földeken nem aprómagnak való a vidék. Plusz le kell mondani a jó kis paplanról, mert javarészt a talajba forgatom. Abból csak akkor lenne valami, ha komolyabb eső jönne, és utána is lenne nedvesség időnként, mert ha kicsit megázik és elpukkannak a magok, akkor baj van. Ezért gondoltam, hogy addig úgy hagynám a földet. Legfeljebb az árvakelés és a gyomok (ha jönnek egyáltalán) maradnának takarónövénynek, eddig úgyis akaratlanul ebből lett hasznom a köv. kultúrában. Azok úgyis jobban bírják a cudar körülményeket, mint a vetett magok. Legfeljebb maghozás előtt zúzás, glifó, vagy még az sem kizárt. hogy ez a cultiplow teljes keresztmetszetben felszakítaná finoman a talajt és a gyomoknak annyi lenne. Mondjuk én magamnak akarnám csinálni az eszközt, és a kések elé raknék 1-1 tárcsát, így akár derékig érő zöldségben vagy mulcsban is lehetne menni. Valamelyik videóban mutattak olyat, hogy a munka után néhány héttel később a művelt sávban elszáradtak a növények. Aztán a kényesebb aprómagok, mustár, olajretek, facélia... meg jöhetnének később, mikor már nyugisabb a helyzet, több a nedvesség is, és az akkor kelő gyomok már nem hoznának magot, legfeljebb a T1-esekkel lenne gond, mert nem fagynak ki, de tavaszra el lehet őket intézni.