Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF445.24 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
Válasz #741. hozzászólásra
Egyébként, ha megvárta volna a maghozást (főleg, ha leviszi a termést a területről), akkor sokat veszített volna a zöldtrágya értékéből a napraforgó. Ez más zöldtrágya növényekre is jellemző. Ha jól tudom...
Válasz #741. hozzászólásra
Zöldtrágya növénynek vetette az illető, és maghozás előtt még lezúzta. A napraforgó előnyei, hogy mély gyökérzete van, hatékonyan bányássza ki a mélyebb rétegekből is a tápanyagot (így a felszínhez közelebb hozza), gyökérzete mikorrhiza kapcsolatokban részt vesz, és a virágzata a beporzó rovarokat vonzza, így a ragadozó rovarok betelepülését, szaporodását is elősegítheti (kártevő management), továbbá alacsony a vetőmag mennyiség szükséglete.
Sajnos mi az EFA-nak beszámító "ökológiai célú másodvetésben" nem tehetünk napraforgót a vetőmagkeverékbe.
Nekem ez a vetőgép tetszik mostanában a legjobban. A magadagoló rendszere nevetségesen egyszerű. Már-már fáj, hogy ilyet senki más nem csinál. A csoroszlyája a cross-slot-hoz valamelyest hasonlóan teszi le a magot, a csoroszlya mögé jobbra ill. balra kerül a mag és a műtrágya. Nálunk is használható a sortávja. Egyedül az nem tetszik teljesen, hogy a csoroszlyák nem követik a talajt, így elképzelhető, hogy aprómagra jobb lenne a technotill csoroszlya. De amúgy tökéletes. http://www.simtech-aitchison.co.uk/
Valamelyik topikban le volt írva a működése ennek a csoroszlyának. Valami olyasmi rémlik, mindegy milyen mélyen jár a csoroszlya, mindig ugyanannyi föld kerül a magra.
Szerintem az megoldható,akár egy mellette futó fél tárcsával.Ami az elő vágást,takarást csinálná.Meg,ha csak gabonába gondolkodunk,az nem olyan kényes,bármilyen pálcasor,vagy egyengető megoldja.A netparaszt gépe,az fűszerpaprikát is vet.Utána,meg tennék egy IH vetőgép tömörítő hengert.
Ha jól tudom,ez magyar gyártmány.Jó volna,2 sorban a kapák gabona sortávra.Soronként előtte egy vágótárcsa menne.4 méteres kellene,hosszanti közúti vontatási lehetőséggel.
Milyen grúber kapákat használsz? Vagy ez speckó lazító?
Én valami hasonlón gondolkodom, talán ezt könnyebb húzni. Ami a Framest Reptill-en van. Plusz hátha jobb lazítóképessége is lenne. Itt ezen a linken a bal oldali kapa néztem, hogy talán az van a Simba SL-en is és azt jónak írják. Lazítani kellene és az nem is forgatna lentről semmit. Véleményed? Vagy mindenki véleménye érdekel.
Most hasonló kapa van ami a lentebbi Otis által berakott kapa, csak 75mm széles és ha nedves a föld igencsak szíjjaz nekem.
Netparaszt, ha időd engedi készíthetnél néhány képet a direkt vetőgépedről, amit 50-es MTZ-vel húzol. Nézegettem videókat, de ott mindig 150 - 200 lovas gépekkel húzzák a direkt vetőgépeket.
Én csak erről a típusról tudok véleményt mondani, nagyon jó keverőhatással rendelkezik, és a vonóerő igénye is csekély. Évek óta bizonyít, mindenféle tarlón, az év bármely szakában.
Válasz #715. hozzászólásra Szerintem ez is talajtól függő.
Én csak nagyon keskeny késeket használok, 25-45 mm-est, mert elég számomra a lazító munkája és minimális a vonóigénye.
Szárnyast elutasítom, mert nedves talajt az is erősen tömöríti a talp vonalában.
A talajban csak mikrorepedések hálóját kell létrehozni a műveléssel, ahol áramolhat a víz és vándorolhatnak a gyökerek, felesleges tönkrezúzni az éppen kialakulni kezdő pórusokat.
Egyébként 25-28-ig Szeged környékén járok, ha valaki személyesen is találkozna még a környékről, privátban keressen.
Ha idén nem tudtam kuki tarlóval semmit csinálni a víz miatt akkor tavasszal milyen késsel felszerelt gruberrel járok a legjobban? csavart egyenes rugós merev szárú vagy széles egyenes stb? Esetleg konkrét márka késtípus ajánlat mint példa?
Válasz #713. hozzászólásra Ez a film is olyan, mint a perctalaj művelése, csak egy rövid ideig lehetett ingyen nézni :-)
Az oltóanyagok egy részét Maon izolálták és szaporítják, de egyébként jönnek az oltóanyagok mindenhonnan a világból. A kereskedelemben kapható oltóanyagok jó része házilag is szaporítható, ahogy MF is felszaporítja a boltit, csak a megfelelő tudáson túl reaktor és fajtaspecifikus tápanyag kell hozzá.
Valaki adjon kölcsön öt dollárt hogy megnézhessem ezt a filmet,nekem csak forintom van és paypalozni sem szoktam...
Kérdezném a művelt kollegá(k)tól hogy a itthoni piacon reklámozott és több gazdálkodó által alkalmazott baktériumkészítményekhez is Hollandiából hozzák haza az oltóanyagot?Ezt szaporítják tovább itthon vagy itthon állítják elő a "semmiből"?
Válasz #711. hozzászólásra A melasz, mint sok száz féle egyszerű cukor keveréke a baktériumoknak ad táplálékot, kifejezetten bakteriális túlsúlyú vagy egysejtű teánál hasznos az oldatban.
Sziasztok! Nézegetem a youtube-n a komposzt teák készítésének módjait. A kérdésem az lenne hogy a melasz az mit csinál a komposzt össztevőivel, mikroorganizmusaival?? Nem tudok angolul sajna.
Válasz #708. hozzászólásra
Hát nemtudom mit mondjak a helyi ökoszisztémával kapcsolatban, hogy milyen, de azt leírnám hogy annakidején még szántottam, vagy csomókban ahol megált a kombájn vastagabb szalmaréteget szántottam le, kukoricaszárat is amikor leszántottam, a következő évi szántásnál előfordolt hogy újból kiszántódott a szármaradvány, vöröses szine volt és fehéres vagy vörös penész volt az előzőévi szármaradványon, de nem bomlott el.Ez a terület csak akkor terem jól ha ideális körülmények között sikerül elvetni a kultúrnövényt és esőben gazdag év van a csapadákkal jól elosztva. Szárazságban elsül benne minden, mivel 30-50 cm vastag fekete nagyon kötött föld a termőréteg, és az altalaj kavics, szárazságban elvezeti a nedvességet ami a termőrétegben van.
Válasz #706. hozzászólásra Erre pontosan nem tudok válaszolni, elég speciális helyzet, megkérdezem a profot, mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban.
Az biztos, ha ez rendszeres jelenség, akkor a helyi ökoszisztéma ehhez alkalmazkodva alakult ki, mint a rizsföldeken vagy ártereken, amelyek elég termékeny területek tudnak lenni.
Érdemes volna megvizsgálni talajmintát az áradás előtt és utána, hogy milyen a mikrobiológiai összetétele, hogy képet lehessen alkotni a tartós fedettség hatásáról.
A másik biztos dolog, hogy az áradás levonulása után a tápanyagban gazdag területen magas koncentrációjú ALKO kezeléssel pótolni lehet az elpusztult levegőkedvelő mikroorganizmusok egy részét.
Netparaszt lenne kérdésem még a baktériumokkal kapcsolatban. Ahogyan lejjebb is írtad anaerob baktériumokról van szó, amiknek levegőztetés kell a tartályban hogy életben maradjanak. Mostan ha én ezeket a baktériumokat kijuttatom ártéri nehéz kötött perctalajra és bedolgozom hogy az UV sugárzás miatt ne pusztuljanak el a felületen, és van elég szármaradvány a fenti rétegben akkor fel kéne szaporodniuk. De viszont ha jön az árvíz ahogyan tavaly is volt nálam hogy a terület 5 héten keresztül egybefüggő vízfelület volt, akkor a baktériumok nem halnak el? Vagy mennyi időt bírnak ki víz alatt ártéren? Az árvíz tetőzésekor 1-1,2 m mély vízfedetség volt a területemen. Kint nem tudok levegőztetést biztosítani, a területeken ez lehetetlen.
Válasz #702. hozzászólásra
PK-t a gombák tárják fel alapvetően az ásványi kötésekből, a lebontó folyamatok során a baktériumok is belépnek a PK feltárók közé.
A talaj táplálékhálója minden létező tápanyagot képes mobilizálni a növény számára szükséges mennyiségben a megfelelő időpontban és a legtöbb talajban a növények számámra minden szükséges mikro és makroelem megfelelő mennyiségben megtalálható.
A talajban megtalálható összes makro és mikroelemet ezek a gombák és baktériumok gyűjtik magukba.
Ezektől a mikrobáktól a növény viszont csak akkor kapja meg, ha ezek elpusztulnak (szántás, vegyianyagok hatására a természetes életciklus mellett), kivéve a mikorriza gombákat, mert ők szimbióta gyökérkapcsolatban áramoltatják a tápanyagokat a növény felé (de ők pusztulnak el először a szántástól és vegyianyagoktól, bár a termesztett szántóföldi növények mindegyikének szüksége volna rájuk)
Ezért fontos, hogy a táplálékháló többi résztvevője is ott legyen a talajban, ami ezeket a mikrobákat fogyasztja, az egysejtűek és minden apróság, akit jobbára csak mikroszkóp alatt látni, mert ezek teszik elérhetővé a tápanyagokat a növények számára.
A földről lehordott terményben vélekedéseddel ellentétben csak kevés tápanyag távozik a területről, annak pótlása komposzttal tökéletesen megoldható, emellett a fedőnövények a talajbiológiával kapcsolatban bőven elég nitrogént és egyéb tápanyagot biztosítanak a haszonnövényeknek.
Ha egy területről mindent lehordunk, akkor csökkenni fog a széntartalom a talajban, a hagyományos művelés ezt még tovább csökkenti és a vegyianyagok használata pedig még tovább rombolja a biológiát és ezzel együtt a természetes tápanyagszolgáltató képességet.
A kijuttatott komplex műtrágya töredék része hasznosul csak, a műtrágyára költött pénzed jelentős része elszivárod a talajvízzel, mint a N, vagy megkötődik növény számára elérhetetlen ásványi kötésben, mint a PK.
Az 50% hasznosulás már nagyon jónak számít, átlagos körülmények között 80% is lehet a veszteségi arány.
Ennyi pénzt dob ki mindenki a műtrágyázással.
A szerves kötésű nitrogénnnek és egyéb tápanyagoknak viszont jelentős része felvehető a növény számára, különösen ha a talaj táplálékhálója is megtalálható, mert akkor szinte veszteség nélküli tápanyagáramlásról beszélhetünk.
Akkor most a pk-t a baktériumok tárnák fel? Gondolom az évek alatt csak fogyna a mennyisége, mivel a terménnyel jelentős tápanyagforrást elszállítunk, és a hiány pótlása mi alapján történne, vagy történik?
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
15323 hozzászólás
Válasz #740. hozzászólásra
https://www.youtube.com/watch?v=jSfMP9wBFQk
Válasz #750. hozzászólásra
"Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is"
Na erre már nagyon kíváncsi vagyok!
Egy kérdés:
A fedőnövény vetésére mennyire alkalmas egy ~18cm-es sortávú vetőgép? Annak nem az a jobb, ha minél egyenletesebben oszlik el a talajon a mag? Vagy ugyanúgy ahogy pl. egy gabonánál, a gyökerek úgyis behálózzák a talajt, amikor pedig megnő a növény, akkor összeborulnak a sorok, addig pedig az elővetemény visszamaradt szármaradványa takarja a sorközt?
Más. A mi viszonyainkon szerinted mennyire alkalmas a gabona termesztésre a megszokottnál (12,5 - 15 cm) szélesebb, 18-20 cm-es sortáv?
Válasz #749. hozzászólásra
"Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet."
Ha a 1,5m-es napraforgós állomány nem mulcs akkor nem tudom hogy mi az?
Válasz #719. hozzászólásra A videót már belinkelték, de majd az állományról is teszek be képet. A videón a fél tonnás direktvetőt egy 50 LE, 1750 kg-os kis Carraro Tigrone ültetvénytraktorral húztam, idén meg egy MTZ50-es húzta az iszapban.
Na ezért szeretem ezt a rendszert és az új csoroszlya még alacsonyabb vonóigényű lesz.
Talán gabonasortávra is megcsinálom a gépet, de én alapvetően dupla sortávra vetem a gabonát, mert közé a pillangós társnövény megy.
Válasz #724. hozzászólásra Nekem egy használt Amazone D27 Speciál vetőgéppel és 10 Atomjet CB15 csoroszlyával Kanadából, Josey munkájával 2 milla körül állt meg a mutatvány. Drága tanulópénz volt, nagyon elcseszte az arc a méretezést, garanciát pedig nem teljesítette.
Most már a feléből, sokoldalúbb gépet, jobb minőségben ki tudom hozni a saját műhelyemben, de amikor kezdtem, muszáj volt mással csináltatnom.
Válasz #729. hozzászólásra Ahhoz, hogy a mag 100% talajkontaktot kapjon a jó csírázáshoz, a mag környezetében szükséges a megfelelő tömörítés. A talaj felszínét hengerelve sokkal kötöttebb a vetési mélység, a pálcák meg csak összehúzzák a szárat, egyik sem optimális megoldás.
Ezért jó a takarólapka, ami mindig egy cm körüli tömörebb réteget húz a magra, mindegy, hogy iszapos agyagba vagy porló sívóhomokba vet vele az ember.
Válasz #738. hozzászólásra Nem összehúzza, csak meghúzza a szárat. Ha megfelelően van zúzva a szár, majd el is veszti, miután felszedte, ezért kell a csoroszlyák közti távolság.
Válasz #735. hozzászólásra A rugós csoroszlya lapja 50 kiló alatti, az nem böszme erős. A tárcsás direktvetőgépeknél kell brutál nyomás, hogy vágja a mulcsot.
Válasz #737. hozzászólásra A nő nem akarta eladni nekem a Technotillt, ezért legyártattam a fedőlemezes rendszert az Atomjet CB15 mellé. Azt mondom a tapasztalatok alapján, ennél egyszerűbb vetőegység nincs, s ugyanolyan jó a csírázási arány száraz és beázott földben is.
Azóta a tapasztalatok alapján még jobb rendszert terveztem, ami még kevesebb földet dob ki, követi a talajt is és egyszerre veti a fedőnövényt és a főnövényt is, plusz juttatja ki a biológiai oltóanyagokat, de ezt már én gyártom le, nem bízom még egyszer másra.
Válasz #740. hozzászólásra Ez nagyon top gép, tetszik a tempó, de ha megnézed, mulcs nélküli földbe vet.
A csoroszlyásokkal is lehet normál gabonatávra vetni, de a csoroszlyákat 50 centi körüli mátrixra kell tenni, hogy ne húzza össze a szárat.
Az aktív talajkövetésre egyik álló csoroszlyás, vetőszekrényes vetőgép sem alkalmas, ahhoz a Cross Slot hidraulikus csillapítású vetőelemei kellenek, de az elég drága.
A technotill is külön teszi le a magot és a műtrágyát, az Atomjet csoroszlyával nekem háromféle anyagkijuttatási lehetőségem van.
Válasz #741. hozzászólásra A fronton fut egy Dalbo Maxicut szerű vágópengés henger, az letöri a naprát is. Ez aztán lassú lebomlású mulcsként fog tovább funkcionálni, ami kiegyenlíti a talajklímát, vizet tart vissza és lassú lebomlás során tápanyagot szolgáltat a talajéletnek (ami meg táplálja a haszonnövényeket). Egy évtized után már a kukoricát is műtrágya nélkül lehet erős átlaghozammal aratni, annyi NPK áll minden pillanatban rendelkezésre az élő talajban.
Válasz #743. hozzászólásra Minden fedőnövényt a virágzás csúcsán érdemes lezúzni. Ekkor a legmagasabb a biomasszája és még élők a gyökérkapcsolataik a mikroorganizmusokkal, mert eddig szükséges a tápanyagfelvétel.
Utána maghozásnál leépíti a mikorrizákat is, biomassza és nitrofén:szín arány csökken.
Válasz #744. hozzászólásra A keresztes virágúakon túl mindegyik haszonnövény igényli a mikorrizás kapcsolatot.
Válasz #744. hozzászólásra
Itt olvastam: cover-crop-chart 38. oldal
Válasz #742. hozzászólásra
A napraforgó gyökere és a mikorrhizák???? Én erről még nem hallottam.
Válasz #741. hozzászólásra
Egyébként, ha megvárta volna a maghozást (főleg, ha leviszi a termést a területről), akkor sokat veszített volna a zöldtrágya értékéből a napraforgó. Ez más zöldtrágya növényekre is jellemző. Ha jól tudom...
Válasz #741. hozzászólásra
Zöldtrágya növénynek vetette az illető, és maghozás előtt még lezúzta. A napraforgó előnyei, hogy mély gyökérzete van, hatékonyan bányássza ki a mélyebb rétegekből is a tápanyagot (így a felszínhez közelebb hozza), gyökérzete mikorrhiza kapcsolatokban részt vesz, és a virágzata a beporzó rovarokat vonzza, így a ragadozó rovarok betelepülését, szaporodását is elősegítheti (kártevő management), továbbá alacsony a vetőmag mennyiség szükséglete.
Sajnos mi az EFA-nak beszámító "ökológiai célú másodvetésben" nem tehetünk napraforgót a vetőmagkeverékbe.
Válasz #740. hozzászólásra
Szia
A videoban a gép mit csinál a napraforgóval????Levágja??? Miért nem inkább megvárja vele az aratást.....és utána meg kapásbol vett?
Ezt nem értem...
Nekem ez a vetőgép tetszik mostanában a legjobban. A magadagoló rendszere nevetségesen egyszerű. Már-már fáj, hogy ilyet senki más nem csinál. A csoroszlyája a cross-slot-hoz valamelyest hasonlóan teszi le a magot, a csoroszlya mögé jobbra ill. balra kerül a mag és a műtrágya. Nálunk is használható a sortávja. Egyedül az nem tetszik teljesen, hogy a csoroszlyák nem követik a talajt, így elképzelhető, hogy aprómagra jobb lenne a technotill csoroszlya. De amúgy tökéletes. http://www.simtech-aitchison.co.uk/
Válasz #736. hozzászólásra
Azért egy kukoricatarlóban megnézném mit produkál. Még ezt a kevés gyomot / zöldtrágyát is húzza össze
Válasz #730. hozzászólásra
Igen,mert fűszerpaprikára nem mindegy mennyi föld megy.De gabonánál mindegy.
Válasz #731. hozzászólásra
Ha netparaszt technológiát alkalmazol,nincs tömör felső réteg.
Válasz #729. hozzászólásra
Valamelyik topikban le volt írva a működése ennek a csoroszlyának. Valami olyasmi rémlik, mindegy milyen mélyen jár a csoroszlya, mindig ugyanannyi föld kerül a magra.
Válasz #728. hozzászólásra
Szerintem az megoldható,akár egy mellette futó fél tárcsával.Ami az elő vágást,takarást csinálná.Meg,ha csak gabonába gondolkodunk,az nem olyan kényes,bármilyen pálcasor,vagy egyengető megoldja.A netparaszt gépe,az fűszerpaprikát is vet.Utána,meg tennék egy IH vetőgép tömörítő hengert.
Válasz #727. hozzászólásra
Nézd meg jobban a csoroszlyákat. Az a rugóterheléses csúszótalp takarja a magot. A műtrágyaszóró csoroszlyánál ilyen nincs.
Válasz #726. hozzászólásra
Itt van a műtrágya csoroszlya.Nem kell túlbonyolítani,elébe,közvetlen egy sornyitó tárcsát tennék.
Válasz #724. hozzászólásra
Ha jól tudom,ezt JOSEY csinálta.
Válasz #720. hozzászólásra
mennyibe fájhat egy ilyen, vagy hasonló? Használt van?
Válasz #720. hozzászólásra
Ha jól tudom,ez magyar gyártmány.Jó volna,2 sorban a kapák gabona sortávra.Soronként előtte egy vágótárcsa menne.4 méteres kellene,hosszanti közúti vontatási lehetőséggel.
Válasz #720. hozzászólásra
Ez hogy nem húzza össze a szármaradványt ? Hány cm a sortáv ? Gabonának ritkának tűnik, kapáshoz pedig soknak.
Válasz #716. hozzászólásra
Milyen grúber kapákat használsz? Vagy ez speckó lazító?
Én valami hasonlón gondolkodom, talán ezt könnyebb húzni. Ami a Framest Reptill-en van. Plusz hátha jobb lazítóképessége is lenne.
Itt ezen a linken a bal oldali kapa néztem, hogy talán az van a Simba SL-en is és azt jónak írják. Lazítani kellene és az nem is forgatna lentről semmit. Véleményed? Vagy mindenki véleménye érdekel.
Most hasonló kapa van ami a lentebbi Otis által berakott kapa, csak 75mm széles és ha nedves a föld igencsak szíjjaz nekem.
Köszönöm
Válasz #719. hozzászólásra
Tessék csak ennyi képet találtam róla
kép 1
kép 2
kép 3
Netparaszt, ha időd engedi készíthetnél néhány képet a direkt vetőgépedről, amit 50-es MTZ-vel húzol. Nézegettem videókat, de ott mindig 150 - 200 lovas gépekkel húzzák a direkt vetőgépeket.
Válasz #717. hozzászólásra
Ez felszerelhető, többféle szárra, vagy speckó a felfogatása?
Gondolom nagyon nem mindegy milyen szögbe megy a földbe.
Válasz #715. hozzászólásra
Én csak erről a típusról tudok véleményt mondani, nagyon jó keverőhatással rendelkezik, és a vonóerő igénye is csekély. Évek óta bizonyít, mindenféle tarlón, az év bármely szakában.
Válasz #715. hozzászólásra Szerintem ez is talajtól függő.
Én csak nagyon keskeny késeket használok, 25-45 mm-est, mert elég számomra a lazító munkája és minimális a vonóigénye.
Szárnyast elutasítom, mert nedves talajt az is erősen tömöríti a talp vonalában.
A talajban csak mikrorepedések hálóját kell létrehozni a műveléssel, ahol áramolhat a víz és vándorolhatnak a gyökerek, felesleges tönkrezúzni az éppen kialakulni kezdő pórusokat.
Egyébként 25-28-ig Szeged környékén járok, ha valaki személyesen is találkozna még a környékről, privátban keressen.
Válasz #714. hozzászólásra
Ha idén nem tudtam kuki tarlóval semmit csinálni a víz miatt akkor tavasszal milyen késsel felszerelt gruberrel járok a legjobban? csavart egyenes rugós merev szárú vagy széles egyenes stb? Esetleg konkrét márka késtípus ajánlat mint példa?
Válasz #713. hozzászólásra Ez a film is olyan, mint a perctalaj művelése, csak egy rövid ideig lehetett ingyen nézni :-)
Az oltóanyagok egy részét Maon izolálták és szaporítják, de egyébként jönnek az oltóanyagok mindenhonnan a világból. A kereskedelemben kapható oltóanyagok jó része házilag is szaporítható, ahogy MF is felszaporítja a boltit, csak a megfelelő tudáson túl reaktor és fajtaspecifikus tápanyag kell hozzá.
Válasz #695. hozzászólásra
Valaki adjon kölcsön öt dollárt hogy megnézhessem ezt a filmet,nekem csak forintom van és paypalozni sem szoktam...
Kérdezném a művelt kollegá(k)tól hogy a itthoni piacon reklámozott és több gazdálkodó által alkalmazott baktériumkészítményekhez is Hollandiából hozzák haza az oltóanyagot?Ezt szaporítják tovább itthon vagy itthon állítják elő a "semmiből"?
Válasz #711. hozzászólásra A melasz, mint sok száz féle egyszerű cukor keveréke a baktériumoknak ad táplálékot, kifejezetten bakteriális túlsúlyú vagy egysejtű teánál hasznos az oldatban.
Sziasztok! Nézegetem a youtube-n a komposzt teák készítésének módjait. A kérdésem az lenne hogy a melasz az mit csinál a komposzt össztevőivel, mikroorganizmusaival?? Nem tudok angolul sajna.
Válasz #708. hozzászólásra
Hát nemtudom mit mondjak a helyi ökoszisztémával kapcsolatban, hogy milyen, de azt leírnám hogy annakidején még szántottam, vagy csomókban ahol megált a kombájn vastagabb szalmaréteget szántottam le, kukoricaszárat is amikor leszántottam, a következő évi szántásnál előfordolt hogy újból kiszántódott a szármaradvány, vöröses szine volt és fehéres vagy vörös penész volt az előzőévi szármaradványon, de nem bomlott el.Ez a terület csak akkor terem jól ha ideális körülmények között sikerül elvetni a kultúrnövényt és esőben gazdag év van a csapadákkal jól elosztva. Szárazságban elsül benne minden, mivel 30-50 cm vastag fekete nagyon kötött föld a termőréteg, és az altalaj kavics, szárazságban elvezeti a nedvességet ami a termőrétegben van.
Válasz #707. hozzászólásra
köszi
Válasz #706. hozzászólásra Erre pontosan nem tudok válaszolni, elég speciális helyzet, megkérdezem a profot, mik a tapasztalataik ezzel kapcsolatban.
Az biztos, ha ez rendszeres jelenség, akkor a helyi ökoszisztéma ehhez alkalmazkodva alakult ki, mint a rizsföldeken vagy ártereken, amelyek elég termékeny területek tudnak lenni.
Érdemes volna megvizsgálni talajmintát az áradás előtt és utána, hogy milyen a mikrobiológiai összetétele, hogy képet lehessen alkotni a tartós fedettség hatásáról.
A másik biztos dolog, hogy az áradás levonulása után a tápanyagban gazdag területen magas koncentrációjú ALKO kezeléssel pótolni lehet az elpusztult levegőkedvelő mikroorganizmusok egy részét.
Válasz #705. hozzászólásra Szerves.
Netparaszt lenne kérdésem még a baktériumokkal kapcsolatban. Ahogyan lejjebb is írtad anaerob baktériumokról van szó, amiknek levegőztetés kell a tartályban hogy életben maradjanak. Mostan ha én ezeket a baktériumokat kijuttatom ártéri nehéz kötött perctalajra és bedolgozom hogy az UV sugárzás miatt ne pusztuljanak el a felületen, és van elég szármaradvány a fenti rétegben akkor fel kéne szaporodniuk. De viszont ha jön az árvíz ahogyan tavaly is volt nálam hogy a terület 5 héten keresztül egybefüggő vízfelület volt, akkor a baktériumok nem halnak el? Vagy mennyi időt bírnak ki víz alatt ártéren? Az árvíz tetőzésekor 1-1,2 m mély vízfedetség volt a területemen. Kint nem tudok levegőztetést biztosítani, a területeken ez lehetetlen.
Válasz #703. hozzászólásra
és az istállótrágyában szerves vagy szervetlen kötésű a tápanyag?
Válasz #703. hozzászólásra
köszönöm szépen a válaszod! :)
Egyre jobban érdekel a technológia:)
Válasz #702. hozzászólásra
PK-t a gombák tárják fel alapvetően az ásványi kötésekből, a lebontó folyamatok során a baktériumok is belépnek a PK feltárók közé.
A talaj táplálékhálója minden létező tápanyagot képes mobilizálni a növény számára szükséges mennyiségben a megfelelő időpontban és a legtöbb talajban a növények számámra minden szükséges mikro és makroelem megfelelő mennyiségben megtalálható.
A talajban megtalálható összes makro és mikroelemet ezek a gombák és baktériumok gyűjtik magukba.
Ezektől a mikrobáktól a növény viszont csak akkor kapja meg, ha ezek elpusztulnak (szántás, vegyianyagok hatására a természetes életciklus mellett), kivéve a mikorriza gombákat, mert ők szimbióta gyökérkapcsolatban áramoltatják a tápanyagokat a növény felé (de ők pusztulnak el először a szántástól és vegyianyagoktól, bár a termesztett szántóföldi növények mindegyikének szüksége volna rájuk)
Ezért fontos, hogy a táplálékháló többi résztvevője is ott legyen a talajban, ami ezeket a mikrobákat fogyasztja, az egysejtűek és minden apróság, akit jobbára csak mikroszkóp alatt látni, mert ezek teszik elérhetővé a tápanyagokat a növények számára.
A földről lehordott terményben vélekedéseddel ellentétben csak kevés tápanyag távozik a területről, annak pótlása komposzttal tökéletesen megoldható, emellett a fedőnövények a talajbiológiával kapcsolatban bőven elég nitrogént és egyéb tápanyagot biztosítanak a haszonnövényeknek.
Ha egy területről mindent lehordunk, akkor csökkenni fog a széntartalom a talajban, a hagyományos művelés ezt még tovább csökkenti és a vegyianyagok használata pedig még tovább rombolja a biológiát és ezzel együtt a természetes tápanyagszolgáltató képességet.
A kijuttatott komplex műtrágya töredék része hasznosul csak, a műtrágyára költött pénzed jelentős része elszivárod a talajvízzel, mint a N, vagy megkötődik növény számára elérhetetlen ásványi kötésben, mint a PK.
Az 50% hasznosulás már nagyon jónak számít, átlagos körülmények között 80% is lehet a veszteségi arány.
Ennyi pénzt dob ki mindenki a műtrágyázással.
A szerves kötésű nitrogénnnek és egyéb tápanyagoknak viszont jelentős része felvehető a növény számára, különösen ha a talaj táplálékhálója is megtalálható, mert akkor szinte veszteség nélküli tápanyagáramlásról beszélhetünk.
Válasz #680. hozzászólásra
Akkor most a pk-t a baktériumok tárnák fel? Gondolom az évek alatt csak fogyna a mennyisége, mivel a terménnyel jelentős tápanyagforrást elszállítunk, és a hiány pótlása mi alapján történne, vagy történik?