Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF445.24 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"Mélykúton az utóvetemény hatást vizsgálva a zab utóvetemény
termésmennyiségben nem, csak a termésminőségben a fehérjetartalomnál találtam
szignifikáns, de 1 % alatti eltéréseket az egyes kezelések között. Gödöllőn egyik
utóveteménynél sem volt, sem a termésmennyiségben, sem a termésminőségben
statisztikailag igazolható eltérés, így arra a megállapításra jutottam, hogy egyszeri
zöldtrágyázásnak nem igazolható az azonnali termésnövelő hatása. Természetesen a
zöldtrágyázás hatására pozitív talajfizikai és talajkémiai folyamatok indulnak el, így
93
többszöri alkalmazásával elősegítheti a talajállapot javítását. Több tényező együttes
vizsgálatával azonban megállapítható, hogy egyszeri alkalmazása is előnyös."
Ez egy érdekes megállapítás a végére szerintem.
Termés mennyiségben nem állapítható meg hatás!!!
Pedig én hiszek benne, hogy működik!
Válasz #495. hozzászólásra Igen, ez a század eleji kísérlet indított el engem is a talajélet tanulmányozása és használata felé.
Ha száz éve át tudtak hordani szekerekkel bácskai talajoltást Somogyba, kövessük őseink sikeres útját és hozznk létre újra gazdag talajt mindenhol.
Este válaszolok a kérdésekre, disznóvágások és építkezés viszi az időt
"Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.""
"SIGMOND (1905) azt tapasztalta, hogy kedvező
viszonyok között az
istállótrágya nitrogéntartalma a zöldtrágyáéval egyenértékű
, kedvezőtlen viszonyok
között viszont a zöldtrágya nagyságrendekkel felülmúlhatja az istállótrágya hatását.
Ezért
„az istállótrágya-termelést csak addig fokozzuk míg ez gazdaságos, az ezen felül
szükséges nitrogéntrágyát pedig lehetőleg zöldtrágyával pótoljuk.”"
Akkor most ezt mindet érdemes lesz elolvasni, aztán megfogadni belőle, ami nekünk kell a technológiához.
Ma bejezem a könyv olvasást elkezdem a Nitrát jelentés és a GN feltöltést, majd képezem magam, hogy tudjam előre, hogy mi vár rám a forgatás nélküli talajművelés során.
A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, mint elsőre látszik.
Itt mindenre nagyon oda kell figyelni, főleg eleinte. Minden mindennel összefügg.
A géppark cseréről még nem is beszélve.
Kezdetkor, szerintem a gyom kérdése lesz a fő probléma. Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem.
"Diófa és tölgylomb:
minden gond nélkül elkorhad, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük. A tiszta diólomb is komposztálható, de mivel tág a C/N aránya, ezért az érés meggyorsítása érdekében nitrogénforrást kell hozzáadni. A komposztálás során az allelopatikumok elbomlanak, így a diónál közismert növekedésgátló hatás a komposztnál nem jelentkezik."
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Találtam egy doktori értekezést, vannak benne érdekes eredmények...bedolgozás után 3 hónappal jön meg a Z.T. előnye, addig rosszabb mint a kontroll terület, illetve azt is olvastam hogy a talaj felszínén maradt növényi részek zöldtömeg veszteségként jelentkeznek a teljesen beforgatotthoz képest illetve a növénnyel borított talaj tömörebb mint a kontroll
Válasz #465. hozzászólásra
Üdv!
A kezdetektől olvasom ezt a fórumtémát, érdekel nagyon, első lépcsőben a zöldtrágyázás leginkább. Fejbe összeraktam egy technológiát és kérném róla a véleményed. Tehát a búza learatódik(az alacsony vagy a magasabb tarló előnyös takarás szempontjából?), nem lenne hozzányúlva, az első művelet lazítás lenne, gyomok virágzása előtt. Ha a lazítás felszíne nem lenne túl dúrva akkor rá lenne szórva műtrágyaszóróval Z.T. keverék, majd tárcsával vagy kombinátorral vagy grúberral bedolgozva, igény esetén még egy Cambridge hengerrel zárva. Optimális esetben ez ugye kikel, megfelelő tömeget növeszt, egy erős állománnyal ősszel mi legyen a teendő ? ahogy olvastam szántással elrontjuk a dolgot, meg költséget növelünk. Erre kéne nekem vélemény, illetve egy olyan keverék amely kifagy( én egy grúberral való megmunkálást preferálnék leginkább), eggyik helyen kb 25 aranykoronás föld, elég sok szikfolttal, másik terület 20 aranykorona barna erdőtalaj. Eddig 2 sor tárcsa majd ősszel szántás volt a búzatarlóknak, majd következő évben kukorica vetve.
Válaszod előre is köszi!
AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
A veszteség felét hogy hajtom be rajta?
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??
Válasz #447. hozzászólásra A csontvázhoz meg tudom adni a takarónövények listáját vázlatosan, azonban a hazai tapasztalatok ritkák, ezért közösen kellene felöltöztetni, hogy melyik tájegységen melyik növény jöhet szóba.
Én tudom, hogy nálam melyek nőnek jól, mert kipróbáltam, de minden talaj, csapadékviszony más növényeket támogat.
Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a fedőnövény keverékemből a somkoró a területem egyik felén elfeküdt, ahol lucerna volt előtte, csak két év múlva kelt ki, míg a másikon a vetés utáni tavasszal. A búzának is érdekes curryillata lett tőle aratásnál, ezért én nem szívesen használom már, mert megbízhatatlanul viselkedik.
Válasz #451. hozzászólásra Évelő vagy egynyári pillangósokkal a kukorica és napraforgó is jól nő együtt. Területtől függően érdemes a pillangós fajtát választani, amely egyébként is jól nő a környéken.
A kukoricát vetik még beállt pillangós fedőnövénybe is, úgy, hogy előtte lekaszálják és úgy vetik notillbe.
Van egy tartamkísérlet már vagy 25 éve, ahol lucerna a köztes növény és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. Tökéletesen működik, a csapadékosabb területeken érdekes alternatíva lehet.
Arról van infod, hogy az okt-novemberi rozs triti vetése kuki utáni takarónövénynek milyen mennyiséggel történik és milyen tarloba? Én úgy látnám jónak, ha van direktvető mehet direktbe egy csökkentett normával, ha nincs akkor már problémásabb... arra kinek milyen ötlete lenne?
Válasz #449. hozzászólásra A rövidtárcsa említése okozhatta a félreértést, mert azzal felém a zöldtrágyát szokták bedolgozni.
Én boldogan hagynám még, ha ekkora, mert fagy nagy eséllyel jöhet még, s akkor zúznám vagy fektetném le, ha már magot hozna, mert arra nem volna szükség.
A gyűrűs henger nem tudom mennyire fektetné le, ki kell próbálni. Elég ha megtöri a szárát, utána már nem tér magához.
Már megbocsáss, de hol láttad azt leírva, hogy le akarom forgatni? Eszem ágában sincs! Azt írtam, le kéne dönteni, fektetni a talaj tetejére. Ami rövidtárcsa rendelkezésre áll, az egy egyenes lapos tárcsa, ami sok mindent csinál, csak nem forgat, viszont van mögötte egy jó nagy ékgyűrűs henger, ami szépen ráfektetné a talaj felszínére, ezt hasonlóan képzeltem el, mint amiket a videókon is látni a cover crop témában. Ha a tárcsát nem tudnám használni, akkor még a gyűrűshengert tudnám elképzelni. Ekkora állománnyal még nincs tapasztalatom, több mint 1,5 m magas, és virágozgat, a terület viszont elég sok ahhoz, hogy tavasszal kelljen azzal szembesülnöm, hogy mégsem feküdt le a fagytól, ezért szeretném kicsit meggyorsítani a folyamatot. Természetesen a már lentebb említett fél ha-on úgy hagyom tavaszig, ahogy most van. Kisebb állománnyal már csináltam így, de az alig volt fél méternél nagyobb, és az első kisebb fagynál megadta magát, de ez a mostani a nem is olyan rég volt október végi fagyoktól kicsit megkonyult reggel, aztán azóta is él és virul. Ha gondolod holnap csinálok róla képet, érdekelne a véleményed!
otis, az amerikaiak jellemzően három időpontban szórják ki a takarónövények magjait kukoricában: 4-8 leveles állapot (június-július), érés kezdetén (augusztus-szeptember) és október közepétől november közepéig.
Sajnos ezek csak szakirodalmi adatok, személyes tapasztalok nem támasztják alá.
Ami a vetést illeti, a tengerentúlon használnak mindent, ami eredményesen kijuttatja a magot: repülőgép, hidas gép, illetve most kísérleteznek egy Rowbot nevű sorközjáró robottal, aminek kifejezetten a takarónövény vetése az egyik felhasználási módja.
Még ha nincs is egy kialakult dolog akkor is össze kellene hozni egy "csontvázat" aztán ezt mindenki maga fel tudja öltöztetni vagy módosítani a saját lehetőségeivel, technológiájával, adottságaival.
Kicsit nem ide vágo téma..
Én azon gondolkodtam, hogy pl. sima hengerekből csinálni hasonló apritó hengert, mint a Dalbo. Nem tudom érdemes-e ilyennel foglalkozni, mert speciel ebben a rendszerben nagy haszna lenne nem?
Válasz #439. hozzászólásra Konkrét adatok alapján lehet konkrét tanácsot adni.
Addig általánosan beszélgetünk a külföldön alkalmazott és részben általam is megtapasztalt eljárásokról.
Válasz #441. hozzászólásra Érdekes, hogy a mustárt továbbra is le szeretnéd forgatni.
Sok energia felhasználásával az alábbiakat teszed: a gyökerektől fellazuló talajt összetúrod, megszüntetve a természetes pórusokat és leállítva a tápanyakörforgás biológiai folyamatait, amikor a legnagyobb szükség van rá a télen. A mustár magától eltűnik tavaszra, s akkor adja le a bomlásából a szerves tápanyagokat, beleértve a nitrogént, amikor az új növénynek szüksége van rá, de ezt megakadályozod és villámgyorsan elégeted a tavasz előtt.
A mustár tömegének nagyjából 75%-a víz, 20% a gyorsan lebomló szerves komponensek és a maradék a szerves kötésben lévő ásványi anyagok, azaz megfogható anyag szinte semmi nincs benne. A legtöbb stabil, lassabban lebomló szerves anyag a gyökerében van, amire nagy szükség volna a talajban.
Egy mondattal: adsz a szarnak egy pofont a leforgatással, kb annyi a haszna.
A klímaváltozássa kapcsolatban hallottam, hogy mivel a hőségnapok számának növekedésére lehet számítani, törekedni kell az aszályos időszak bekövetkeztéog lekerülő növények termesztésére. Korai szemes kukorica, takarmánycirok, rövid tenyészidejű silókukoriva, vagy szemeskukoricát helyettesítő egyéb szemes takarménynövények.
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
15323 hozzászólás
Válasz #488. hozzászólásra
Végig olvastam az egészet mert érdekel, de:
"Mélykúton az utóvetemény hatást vizsgálva a zab utóvetemény
termésmennyiségben nem, csak a termésminőségben a fehérjetartalomnál találtam
szignifikáns, de 1 % alatti eltéréseket az egyes kezelések között. Gödöllőn egyik
utóveteménynél sem volt, sem a termésmennyiségben, sem a termésminőségben
statisztikailag igazolható eltérés, így arra a megállapításra jutottam, hogy egyszeri
zöldtrágyázásnak nem igazolható az azonnali termésnövelő hatása. Természetesen a
zöldtrágyázás hatására pozitív talajfizikai és talajkémiai folyamatok indulnak el, így
93
többszöri alkalmazásával elősegítheti a talajállapot javítását. Több tényező együttes
vizsgálatával azonban megállapítható, hogy egyszeri alkalmazása is előnyös."
Ez egy érdekes megállapítás a végére szerintem.
Termés mennyiségben nem állapítható meg hatás!!!
Pedig én hiszek benne, hogy működik!
Válasz #495. hozzászólásra Igen, ez a század eleji kísérlet indított el engem is a talajélet tanulmányozása és használata felé.
Ha száz éve át tudtak hordani szekerekkel bácskai talajoltást Somogyba, kövessük őseink sikeres útját és hozznk létre újra gazdag talajt mindenhol.
Este válaszolok a kérdésekre, disznóvágások és építkezés viszi az időt
Vegyszermentes, .....
"Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.""
Nincs új a nap alatt.
Válasz #488. hozzászólásra
"SIGMOND (1905) azt tapasztalta, hogy kedvező
viszonyok között az
istállótrágya nitrogéntartalma a zöldtrágyáéval egyenértékű
, kedvezőtlen viszonyok
között viszont a zöldtrágya nagyságrendekkel felülmúlhatja az istállótrágya hatását.
Ezért
„az istállótrágya-termelést csak addig fokozzuk míg ez gazdaságos, az ezen felül
szükséges nitrogéntrágyát pedig lehetőleg zöldtrágyával pótoljuk.”"
Akkor most ezt mindet érdemes lesz elolvasni, aztán megfogadni belőle, ami nekünk kell a technológiához.
Ma bejezem a könyv olvasást elkezdem a Nitrát jelentés és a GN feltöltést, majd képezem magam, hogy tudjam előre, hogy mi vár rám a forgatás nélküli talajművelés során.
Válasz #492. hozzászólásra
"Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem."
Kis területen sokan még a mai valóságban is kapával vetik a tengerit.
Szerintem a talaj illetve magágy is van annyira fontos, vagy inkább fontosabb.
A lényeg, hogy nem olyan egyszerű ez, mint elsőre látszik.
Itt mindenre nagyon oda kell figyelni, főleg eleinte. Minden mindennel összefügg.
A géppark cseréről még nem is beszélve.
Kezdetkor, szerintem a gyom kérdése lesz a fő probléma. Normális gépek nélkül, pedig nem lesz normális vetés sem.
A dió levél azért jó a komposztba.
"Diófa és tölgylomb:
minden gond nélkül elkorhad, ha más hulladékokkal gondosan összekeverjük. A tiszta diólomb is komposztálható, de mivel tág a C/N aránya, ezért az érés meggyorsítása érdekében nitrogénforrást kell hozzáadni. A komposztálás során az allelopatikumok elbomlanak, így a diónál közismert növekedésgátló hatás a komposztnál nem jelentkezik."
Válasz #459. hozzászólásra
allelopátia:
ezt a hatást a diófa esetén mindenki ismeri. mostmár nem csak a Net Parasztok, hanem a gyakorlati gazdák is tudják.
"Allelokemikáliák árusítása
Allelopatikus takarónövények
Élő és elhalt rozs, cirok, árpa, búza, zab
Allelopatikus kultúrnövények
Uborka, napraforgó, szója, paprika"
https://szie.hu//file/tti/archivum/MikoP_ert.pdf
Találtam egy doktori értekezést, vannak benne érdekes eredmények...bedolgozás után 3 hónappal jön meg a Z.T. előnye, addig rosszabb mint a kontroll terület, illetve azt is olvastam hogy a talaj felszínén maradt növényi részek zöldtömeg veszteségként jelentkeznek a teljesen beforgatotthoz képest illetve a növénnyel borított talaj tömörebb mint a kontroll
Válasz #479. hozzászólásra
amit bénázok
vissza olvastam de tapasztalatot szivesen meghallgatnék róla ha ne mlesz akkor meg majd én megirom
Szántással mennyi giliszta van kinyírva?
Grubberral?
már ahol van giliszta vagy bárminemű élet a földbe ....
Ezeket a dolgokat vizsgálja valaki HM?
Válasz #465. hozzászólásra
Üdv!
A kezdetektől olvasom ezt a fórumtémát, érdekel nagyon, első lépcsőben a zöldtrágyázás leginkább. Fejbe összeraktam egy technológiát és kérném róla a véleményed. Tehát a búza learatódik(az alacsony vagy a magasabb tarló előnyös takarás szempontjából?), nem lenne hozzányúlva, az első művelet lazítás lenne, gyomok virágzása előtt. Ha a lazítás felszíne nem lenne túl dúrva akkor rá lenne szórva műtrágyaszóróval Z.T. keverék, majd tárcsával vagy kombinátorral vagy grúberral bedolgozva, igény esetén még egy Cambridge hengerrel zárva. Optimális esetben ez ugye kikel, megfelelő tömeget növeszt, egy erős állománnyal ősszel mi legyen a teendő ? ahogy olvastam szántással elrontjuk a dolgot, meg költséget növelünk. Erre kéne nekem vélemény, illetve egy olyan keverék amely kifagy( én egy grúberral való megmunkálást preferálnék leginkább), eggyik helyen kb 25 aranykoronás föld, elég sok szikfolttal, másik terület 20 aranykorona barna erdőtalaj. Eddig 2 sor tárcsa majd ősszel szántás volt a búzatarlóknak, majd következő évben kukorica vetve.
Válaszod előre is köszi!
Válasz #482. hozzászólásra
Kühne krt.
STOP,milyen tárcsa ez amit a Rába húz?
Válasz #480. hozzászólásra
Kár, hogy leszántják
Válasz #477. hozzászólásra
Visszakeresed a hozzászólásaim között linkeltem egy szerintem jó leírást a komposztálásról. Ott prímán le van írva minden.
Válasz #475. hozzászólásra
AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Válasz #472. hozzászólásra
Itt is van Csabi tulajdon.
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Válasz #464. hozzászólásra
Ez az AKG szerint túllegeltetés lenne.
Szerintem itt sem kell, csak addig, amíg a józan paraszt ész diktálja.
Mondottam volt, hogy ki képes annak megvalósítására, hogy sűrűn átrakja a villanypásztort, hogy ez a számunkra új legelteési mód elterjedjen.
Válasz #461. hozzászólásra
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Válasz #457. hozzászólásra
"mindenképp gyomírtva lesz,"
Ez nem a Netparaszt Technológia.
Itt az rossz, ha nem futballpálya kinézetű a terület. Sőt ekker elmennek a hasznos baktériumok a szomszéd földjébe.
Megyek is kiteszem az ülőfát, hogy a ragadozók az én területemből egyék ki először a mezei pockokat.
Válasz #469. hozzászólásra
Csabi földjén,forgatás nélkül megy.
Válasz #454. hozzászólásra
"és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. "
Ezt nem vállalta el a területemen a KITE, hogy mindig ugyanoda vessen mulcsművelésbe, mint a szomszéd városban.
Egy kicsit több gázolaj kopik szántáskor mint a szomszéd föld szántásakor, de ez miért is akadály nekik?
Itt kezdtem nem elhinni a technológiát.
Ezért kell hinnem a Netparaszt Technológiába.
Mert ugye akik itt olvasgatunk, TANULUNK hisszük azt, hogy az unokáinknak egy használható termőföldet kell továbbadnunk.
Ne mondhassák azt, hogy "jobb vót mint lett."
Válasz #452. hozzászólásra
"Elég ha megtöri a szárát, "
A kombinátoron levő pálcás henger vagy a cambridzs henger lenne a legjobb.
Ez utóbbihoz újra kellen születnünk, de az előbbit egy közepes kovács jobb és erősebb anyagból tud készíteni.
Legalábbis már láttam az udvarán ilyen fából vaskarikát.
Válasz #440. hozzászólásra
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
Válasz #437. hozzászólásra
A veszteség felét hogy hajtom be rajta? 
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Ez egy vázlatos fedőnövény táblázat.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Válasz #462. hozzászólásra
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Válasz #460. hozzászólásra
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #458. hozzászólásra Ez jó és kivitelezhető ötlet.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??
Válasz #454. hozzászólásra
Több éves luciból hogyan jön elő a kukorica? Itt azért elég nagy előnye van a lucernának, simán lenyomja a kukoricát.
Válasz #447. hozzászólásra A csontvázhoz meg tudom adni a takarónövények listáját vázlatosan, azonban a hazai tapasztalatok ritkák, ezért közösen kellene felöltöztetni, hogy melyik tájegységen melyik növény jöhet szóba.
Én tudom, hogy nálam melyek nőnek jól, mert kipróbáltam, de minden talaj, csapadékviszony más növényeket támogat.
Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a fedőnövény keverékemből a somkoró a területem egyik felén elfeküdt, ahol lucerna volt előtte, csak két év múlva kelt ki, míg a másikon a vetés utáni tavasszal. A búzának is érdekes curryillata lett tőle aratásnál, ezért én nem szívesen használom már, mert megbízhatatlanul viselkedik.
Válasz #451. hozzászólásra Évelő vagy egynyári pillangósokkal a kukorica és napraforgó is jól nő együtt. Területtől függően érdemes a pillangós fajtát választani, amely egyébként is jól nő a környéken.
A kukoricát vetik még beállt pillangós fedőnövénybe is, úgy, hogy előtte lekaszálják és úgy vetik notillbe.
Van egy tartamkísérlet már vagy 25 éve, ahol lucerna a köztes növény és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. Tökéletesen működik, a csapadékosabb területeken érdekes alternatíva lehet.
Válasz #448. hozzászólásra
Arról van infod, hogy az okt-novemberi rozs triti vetése kuki utáni takarónövénynek milyen mennyiséggel történik és milyen tarloba? Én úgy látnám jónak, ha van direktvető mehet direktbe egy csökkentett normával, ha nincs akkor már problémásabb... arra kinek milyen ötlete lenne?
Válasz #449. hozzászólásra A rövidtárcsa említése okozhatta a félreértést, mert azzal felém a zöldtrágyát szokták bedolgozni.
Én boldogan hagynám még, ha ekkora, mert fagy nagy eséllyel jöhet még, s akkor zúznám vagy fektetném le, ha már magot hozna, mert arra nem volna szükség.
A gyűrűs henger nem tudom mennyire fektetné le, ki kell próbálni. Elég ha megtöri a szárát, utána már nem tér magához.
Válasz #444. hozzászólásra
Eszem ágában sincs! Azt írtam, le kéne dönteni, fektetni a talaj tetejére. Ami rövidtárcsa rendelkezésre áll, az egy egyenes lapos tárcsa, ami sok mindent csinál, csak nem forgat, viszont van mögötte egy jó nagy ékgyűrűs henger, ami szépen ráfektetné a talaj felszínére, ezt hasonlóan képzeltem el, mint amiket a videókon is látni a cover crop témában. Ha a tárcsát nem tudnám használni, akkor még a gyűrűshengert tudnám elképzelni. Ekkora állománnyal még nincs tapasztalatom, több mint 1,5 m magas, és virágozgat, a terület viszont elég sok ahhoz, hogy tavasszal kelljen azzal szembesülnöm, hogy mégsem feküdt le a fagytól, ezért szeretném kicsit meggyorsítani a folyamatot. Természetesen a már lentebb említett fél ha-on úgy hagyom tavaszig, ahogy most van. Kisebb állománnyal már csináltam így, de az alig volt fél méternél nagyobb, és az első kisebb fagynál megadta magát, de ez a mostani a nem is olyan rég volt október végi fagyoktól kicsit megkonyult reggel, aztán azóta is él és virul. Ha gondolod holnap csinálok róla képet, érdekelne a véleményed!
Már megbocsáss, de hol láttad azt leírva, hogy le akarom forgatni?
Válasz #436. hozzászólásra
otis, az amerikaiak jellemzően három időpontban szórják ki a takarónövények magjait kukoricában: 4-8 leveles állapot (június-július), érés kezdetén (augusztus-szeptember) és október közepétől november közepéig.
4-8 leveles állapotnál megfelelő takarónövény lehet: herefélék (bíbor, vörös), somkóró, olaszperje, szöszös bükköny, hajdina.
Érés kezdetén: herefélék, olaszperje, szöszös bükköny, hajdina, zab, olajretek, rozs.
Október-november folyamán: rozs, tritikálé, búza.
Sajnos ezek csak szakirodalmi adatok, személyes tapasztalok nem támasztják alá.
Ami a vetést illeti, a tengerentúlon használnak mindent, ami eredményesen kijuttatja a magot: repülőgép, hidas gép, illetve most kísérleteznek egy Rowbot nevű sorközjáró robottal, aminek kifejezetten a takarónövény vetése az egyik felhasználási módja.
Válasz #440. hozzászólásra
Még ha nincs is egy kialakult dolog akkor is össze kellene hozni egy "csontvázat" aztán ezt mindenki maga fel tudja öltöztetni vagy módosítani a saját lehetőségeivel, technológiájával, adottságaival.
Kicsit nem ide vágo téma..
Én azon gondolkodtam, hogy pl. sima hengerekből csinálni hasonló apritó hengert, mint a Dalbo. Nem tudom érdemes-e ilyennel foglalkozni, mert speciel ebben a rendszerben nagy haszna lenne nem?
Válasz #439. hozzászólásra Konkrét adatok alapján lehet konkrét tanácsot adni.
Addig általánosan beszélgetünk a külföldön alkalmazott és részben általam is megtapasztalt eljárásokról.
Válasz #441. hozzászólásra Érdekes, hogy a mustárt továbbra is le szeretnéd forgatni.
Sok energia felhasználásával az alábbiakat teszed: a gyökerektől fellazuló talajt összetúrod, megszüntetve a természetes pórusokat és leállítva a tápanyakörforgás biológiai folyamatait, amikor a legnagyobb szükség van rá a télen. A mustár magától eltűnik tavaszra, s akkor adja le a bomlásából a szerves tápanyagokat, beleértve a nitrogént, amikor az új növénynek szüksége van rá, de ezt megakadályozod és villámgyorsan elégeted a tavasz előtt.
A mustár tömegének nagyjából 75%-a víz, 20% a gyorsan lebomló szerves komponensek és a maradék a szerves kötésben lévő ásványi anyagok, azaz megfogható anyag szinte semmi nincs benne. A legtöbb stabil, lassabban lebomló szerves anyag a gyökerében van, amire nagy szükség volna a talajban.
Egy mondattal: adsz a szarnak egy pofont a leforgatással, kb annyi a haszna.
A klímaváltozássa kapcsolatban hallottam, hogy mivel a hőségnapok számának növekedésére lehet számítani, törekedni kell az aszályos időszak bekövetkeztéog lekerülő növények termesztésére. Korai szemes kukorica, takarmánycirok, rövid tenyészidejű silókukoriva, vagy szemeskukoricát helyettesítő egyéb szemes takarménynövények.