Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak618 FtEUR414.94 FtUSD394.48 FtCHF446.43 FtGBP499.75 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Megfontolandóak az alábbiak: az inputok közül az egyik legdrágább a vetőmag. Nyáron a legkevesebb a csapadék, késő gyári tarlóborító növények ki sem kelnének. Gyomszabályozás. Az egyik legjobb gyomirtó a mechanikus művelet. Több év kellene mig kialakul a szervesanyag réteg. Addig tényleg jelentősen csökkenne a termés mennyisége. Ezt idegzettel, pénzzel át kell hidalni. Ha a zöldtrágyát leforgatom akkor szerintem több szervesanyag jut vissza, ráadásul a gyökérzónába, mintha caak a felszínen hagynám. Viszont tényleg kell törekedni a vegyszermentes termelésre. Szerintem a legtutibb, időjárásfüggetlen talajművelés az eke és forgóborona. A komposztálás az nem rossz: lényegesen kevesebb anyagot kell mozgatni.
Ezért szeretném csak kicsiben kipróbálni. Egy fél ha-os területen most is virágzik a mustár, mivel komolyabb fagy nem várható egyelőre, így lehet le kéne valamivel dönteni, vagy egy sekély rövidtárcsával, vagy csak simán gyűrűshengerrel, aztán tavasszal menne bele mondjuk kukorica, tárcsás vetőgéppel. A másik elképzelés kukoricában, mikor 2-3 leveles, gabonavetőgéppel ráhúzni egy több fajtából álló keveréket, amiben pillangós túlsúly van. Ezt csak egy pár méteres csíkban tervezem, ami ha nem sikerül, még nem vág a földhöz. A harmadik elképzelés már egy nagyobb terület, ami idén kimaradt a művelésből, jelenleg hatalmas összefüggő, szépen lefeküdt muhar van rajta, ezt az idén már nem fogom bolygatni, tavasszal mikor művelhetővé válik, kap egy grúbert, aztán ebbe is egy több féle magból álló keverék menne, ebben viszont nagy gyökerű növények lennének túlsúlyban. Aztán majd meglátjuk, ebből mennyi fog sikerülni. Egyetértek azzal, hogy ez sem egy egzakt tudomány, mindenkinek magának kell kialakítani azt a rendszert, ami fog működni, mert afelől nincs kétségem, hogy működni kell. Pár éve még a szántás elhagyását is Istenkáromlásnak vették, aztán az eredmények mégis igazolják a létjogosultságát. Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően.
mert ha visszaolvasol olyan nincs mindenkinek magának kell kitalálni mit kell csinálni
ami biztos
1 ne bojgasd a földet soha ne legyen feketeugar
2 minél kevesebb kemikália
3 gombák baktériumok pótlása
4 minél változatosabb vetésforgó fedő növényekkel
5 minél változatosabb zöldtrágya
6 lehetőleg legeltess minél intenzívebben
ja és legyen a bankban 5-6 évi pénzed mire rentábilissá fordul vagy rájössz hogy nem tudod alkalmazni
Válasz #437. hozzászólásra
Igazad lenne, de a ma elvárt termésszinthez csak a társnövények segítségével fog a cash crop megfelelően teljesíteni, szerintem.
A társnövényeknek, ha mondjuk nitrogénmegkötő növényekről is van szó, nem csak a +tápanyag szempontjából, hanem a sorközök (ha van) rendesebb takarása, és a változatos rovarvilág életterének biztosítása szempontjából is jelentősége van. Valahogy a ragadozó rovarok életterét is biztosítani kell. Homogén állománnyal ez nem nagyon fog menni.
Persze ez csak akkor szempont, ha bio közeli termesztést igyexünk elérni, fungicidek, insecticidek, és jelentős vegyipari tápanyagutánpótlást mellőzve.
Válasz #436. hozzászólásra
Nem akarom felülírni Netparaszt tudását,de véleményem szerint felesleges,kulturnövénybe,fedő,vagy társ növényt tenni.Tőle tanultam,talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere.Én mindenféleképp,a korán lekerülő növény utáni zöldtrágyába gondolkodom,ami tavaszig ott lesz.
Ne érts félre, nem megkérdőjelezni akarom, csupán szeretném megérteni. Ugyanakkor a gyakorlati oldala is érdekelne, például kukorica esetében technikailag, hogyan lehetne megvalósítani a társnövény vetését? Korábban írtad, hogy sorközműveléskor szórják odaát a társnövényeket, ha jól emlékszem. Véleményed szerint mi lehet az optimális fenológia kukoricánál, amikor ezt meg kell lépni? 2-3 levél még túl korai lenne?
Válasz #434. hozzászólásra Nem tudom, hogy mindent sikerült-e elolvasni, mert első példának szándékosan olyan területen gazdálkodót vettem, akinél 380 mm éves csapadék mellett mindössze 230 mm eső esik. Ezek a klimatikus körülmények megfelelnek Magyarország csapadékszegényesebb régióinak, ugyanúgy téli fagyok és nyári aszályok jellemzőek.
Ilyen területen stabilan 80 mázsás az ember direktvetéses kukoricája kizárólag fedőnövényekkel táplálva, műtrágya és öntözés nélkül, folyamatosan javuló humusztartalmú talajjal.
Ezért érdeklődöm, mi lehet az oka, hogy ez pont Magyarországon nem működne?
ELÖSZÖR is mély meghajló köszönet Netparasztnak a fordításért...Másodszor meg a fotón látható kukorica a sok fedőnövénytől garantáltan 40százalékkal kevesebbet fog teremni ha ezt itthon próbálja meg valaki...A Hulla féle rekordot meg speciális csepegtő" öntözéssel érik el,olyannal amely még sehol sincs itthon,DE LESZ...A legeltetős talajépítés napi gondolkozó gazdálkodást igénnyel ami a szegény emberek fogása lehetne a Hulla féle meg a tőke tömegű gazdálkodást feltételezi és ezzel a megoldással az estleges hibákat is maximálisan kiküszöböli és főleg minimális időráfordítással...így nyugodtan bütykölgethet a saját traktormúzeumában...
Ugye nem kell megjósolnom hogy itthon melyik vonal fog győzni
Válasz #429. hozzászólásra Az elképzelés áll szemben sok évtizedes, részletesen dokumentált gyakorlati és kutatási tapasztalatokkal.
Összeállítok egy listát a nálunk szóbajöhető fajokról, s ami fontos, MINDIG keverékben kell gondolkodni a szinergikus, egymást erősítő hatás miatt.
Tetszenek ezek a növénytársítások, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha a kukorica közét bevetném here félékkel, hogy az nem vonna el annyi vizet, amit a termelt/feltárt tápanyag sem tudna kompenzálni. A másik pedig a canola alá vetett borsó. Két teljesen eltérő habitusú növényről van szó, hogy tud fejlődni, illetve termést érlelni egy jól összezárt állományban? Azért ez mégsem kukorica, ahová be tud szűrődni annyi fény, hogy ezek a pillangósok megéljenek.
Mindenesetre minél többet olvasom ezt a topicot, úgy születnek újabbnál újabb ötletek a jövőt illetően!
Jelenleg is van több hektár virágozgató mustárunk, ebből egy fél hektár tuti be lesz áldozva kísérletezgetésre, hogy milyen formában, azt még nem tudom. Továbbá van egy 8-10 ha-os terület, ami annyira szikes, hogy csak nagyon ritkán tudjuk megművelni. Amennyiben kijön végre egy számozott törvény/rendelet/jogszabály a zöldítésről, ezt fogjuk kijelölni öko célterületnek, így terveim szerint, ott is lehetne kísérletezni a szikesek javításával.
Válasz #411. hozzászólásra Ásás helyett ásóvillával lazítás, csak annyira, hogy megroppanjon a talaj, nem kiforgatva.
Komposzt, szecska kiszórása a felszínre és begereblyézés, aztán mehet bele a vetés.
Válasz #416. hozzászólásra
A komposztot is be kell keverni valamivel.
Úgy tervezem, ezután nem szórok szerves trágyát, mert komposztálom az egészet, évi kb. 80-100 tonnát.
Búza vetés után el is kezdem átdolgozni a trágyaszóróval. Elvileg így fa apríték sem kell hozzá.
Konkrétabban, kimész az erdöbe egy lapáttal és egy zsákkal és a friss avar alatt található barnás, feketés félig lekomposztálódótt levéltörmelékből szedsz egy zsákkal és azzal beoltod.
Lehetöleg NE fenyö és akác erdö legyen.
A ház körül van 100 m2 kert.
Mindig fagy előtt sikerül keresni valakit, aki felássa,
Akkor most hagyjak ki egy darabot, amit betakarok faaprítékkal, komposzttal, szalmával trágyával vagy mit kezdjek vel, ha be akarom vezetni ezen is a Netparaszt technológiát.
Ez 40 cm vastag töltött föld. Ezt egyszer már lecseréletem, jobb minőségűre. A szabolcsi homokhoz és a jó földhöz még mindig nem hasonlít. Legalábbis a feleségem szerint.
Hogy hívjam IDE a baktériumot, gombát egyebeket, hogy segítsenek nekem.
Ezt a 25 m2 átveszem a kedves feleségemtől művelelésre.
Tiszta fekete, mert már elő lett készítve ásásra.
Javaslat?
VAn mellette 1 m3 kétéves komposzt vagy legalábbis annak lett gyűjtve, csak egy év alatt nem bomlott le. Hiányzott a megfelelő szakértelem, vagy józan paraszt ész. Megyek is a boltba és veszek egy keveset.
Ebben a topikban arról szól a történet, hogy majd a baktériumok, gombák egyebek tavaszra mindent felfalnak,
Ha mégsem, akkor jön a vetőgép direktben és felteszi az I re a pontyot.
Teljesen összezavarsz bennünket kezdőket.
Kérdéesem az egyik komposzt buckám nem tudja, hogy neki is fel kell melegednie legaláb b 50 c fokra.
Egyszer sikerült neki, de lehűtöttem hideg vízzel. Azóta beintett.
Hintsem meg "szarral" vagy etessem inkább lucernával. Ez száraz legyen vagy lehet zödl is?
A hibákat alűhúzó vanalat hova tették a programozók? Szemúveg nélkül a sötétben, nem látom elovasni mit írtam. Bocsi a hibákért No meg a sok-sok alkohol.
Greven, én tudom milyen az a fekete nedves föld amin gazdálkodsz, mivel nekem is van ilyen 30 ha. Van két megoldás, amit javasolnák. Ha van rotációs boronád, ennél nem lessz gond a szár, csak vetés előtt ne legyen sok eső, mert gyurmás lessz. Másik lehetőség, rövidtárcsával bejárni a grúberozottat fagyon, majd egyenesen belevetni a növényt tárcsás vetőgéppel. Gabonafélénél korán tavasszal nem lessz gond a gyommal, de kései vetésnél kukoricát, napraforgót egyenesen belevetném a tavaszi letárcsázottba, és a gyomokat totálisal elintézném 4-5 napra a vetés után.
Válasz #402. hozzászólásra A direktvetőgépemen 25 mm szélesek a csoroszlyák, de még ezek is túl nagy rögöket túrtak most ki helyenként és az 50-es MTZ is megsüllyedt a dombtetőn.
Ilyen beázott talajoknál nehéz az eszközválasztás.
Felém mindenki rohamtempóban szántja a vizes agyagot, aztán száradás után ásóboronával verik szét.
Ilyen szélsőséges helyzetek miatt volna érdemes a talajokat helyreállítani, hogy amikor rá lehet menni a földre, a két beázás közti szűk időszakaszban notillel lehessen vetni.
A lehető legjobb megoldás ez, amennyiben tényleg vigyázni akarsz a talajodra! Még egy megoldás létezik, bár ez elég nagy lutri, megvárni, míg egy kicsit a fagy "megszívja", mert ugye vagy lesz, vagy nem.
Van itt egy kép, amit kukorica után csináltam, 2012.május 10.-én A tarló csak hántva lett előző évben rövidtárcsával, tavaszig úgy maradt, majd májusban kapott egy sor grúbert és lehetett vetni. Nyilván nem szerencsés a növénytársítás, mert csak gyomok keltek, de mivel már korán kizöldült a terület, így a talaj is hamar éltre kelt, és gondolom, vagyis a topicot rendszeresen olvasva tudom, hogy ha zöld a talaj, akkor ott komoly élet zajlik, ami szépen lerendezi a felszínen hagyott mulcsot.
Ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy ha az ember türelmes, a biológia csodákra képes, és ezt tudom neked is javasolni, próbáld megtalálni a legoptimálisabb időpontot, a géped már megvan hozzá! Nem lesz későn, ha csak januárban fogod tudni megcsinálni!
Függesztett eszköznél még jobban előjön ez, pláne ha egy vizes agyon keréknyomazott talajt szögben jár az ember. 2 méterenként borozda szinte.
Ha henger nélkül csinálnánk akkor se lenne meg az egyenletes mélység szerintem ebben az esetben.
Tényleg igaz hogy nincs 2 egyforma év. De most valahogy különösen nagy tanácstalanságot érzek hogy mivel kellene és mikor megcsinálni?
A pláne majd az lesz ha tavasszal az árvíz meg kiönt rá, mert hát szinte minden évben vendég a Tisza rajta mostanság.
Az, hogy mennyire tömörödik a grúber után, azt így nehéz megállapítani, ahhoz látni kell élőben is, ezt neked kell ott eldönteni. Az a sokat emlegetett szonda tényleg meg van 8-as betonvasból, kihegyezve a végén. Az pedig, hogy emelgeti a gépet egy-egy hant, az szerintem nem jó, mert olyankor ott nincs meg a mélységed, én tavasziak alá mindig leveszem a hengert. Ha jól van a mélységhatáróló beállítva, akkor a rögrendező tárcsák is igazítanak annyit a felszínen, hogy tavasszal ne legyen gond a túlzott száradással, de ugyanakkor egy esetlegesen lehulló nagyobb mennyiségű vizet is el tud nyelni a talaj!
Azt csak úgy zárójelben teszem hozzá, hogy pl a TopDown is hasonlóan viselkedik, ha rosszkor rosszul használjuk! Hiába a nagy súly, billeg jobbra balra a hantokon/rögeken.
Az biztos, hogy nem olyan mint egy homok talaj, itt nagyon ki kell várni még a boronával is. Sajnos elég lassan is melegszik fel, meg hajlamos kidudvásodni, amit a borona már nem nagyon szokott elintézni.
Nem tudom hogy eléggé vissza tömörödik a grúber után? A nagy vizes hantok sokszor dobálják az eszközt össze vissza. Meg maradnak egyenetlen részek. Van ahonnan nagyobb hantot kiránt van ahol felemeli hengerestől a grúbert. Ez jo vagy rossz inkább ha ilyen a munkája?
Azért ez a rövidtárcsás dolgot nem vetném el! Az tény, hogy a megszokott kora tavaszi időszakban nem szabad használni, tehát amikor mások már rohannak ki a boronával lezárni a szántásokat, akkor a tárcsát még nem szabad elővenni, de ugyanakkor ebben az esetben nem is kell aggódni, hogy kiszárad a talajod, hiszen már most lezárod a hengerrel. Ha türelmes vagy, akkor akár vetés előtti napon is meg tudod húzni, addigra pedig mélyebben is művelhető állapotúnak kellene lenni a talajnak.
Lazának nem laza egyáltalán. Sajnos elég nedves körülmények között lett learatva, süllyedt a kombájn rendesen. A keréknyomakba szinte majdnem áll a víz, pedig csak 5 mm eső esett.
Talajszondánk nincs, nem is néztük hogy meddig lehet letömörödve. A barna fövenyesebb felébe találtam sok gilisztát meg hajszálgyökeret a grúberozott mélységben. Egy pár fordulót tettem csak a területen a próba kedvéért, meg hogy tudjak egy két képpel dokumentálni ide. Olyan 30 ha lenne ami ilyen állapotban van és ezekkel megegyező talajok.
Válasz #387. hozzászólásra Mennyire volt laza a talajod és milyen mélységig a grubberozás előtt? Talajszonda? Mennyire volt pórusos, gilisztajáratok, gyökerek mélysége?
Válasz #387. hozzászólásra
Nekem is volt ilyen problémám, az a baj hogy nincsen elég apróra zúzva szár és megakad a szárak között, azóta zúzom és kifordul. Megpróbálhatod a kapaszöget is állítani.
Az kizárt dolog. Ezeket a talajokat nem lehet tavasszal mélyen müvelni. A felső 5-6 centit elkapirgáljuk és abbol megvan a porhanyos magágy.
Ha mélyebben csinálod felhozza a vad sarat, az kiszárad csupa szikla lesz viz nélkül.
15323 hozzászólás
Megfontolandóak az alábbiak: az inputok közül az egyik legdrágább a vetőmag. Nyáron a legkevesebb a csapadék, késő gyári tarlóborító növények ki sem kelnének. Gyomszabályozás. Az egyik legjobb gyomirtó a mechanikus művelet. Több év kellene mig kialakul a szervesanyag réteg. Addig tényleg jelentősen csökkenne a termés mennyisége. Ezt idegzettel, pénzzel át kell hidalni. Ha a zöldtrágyát leforgatom akkor szerintem több szervesanyag jut vissza, ráadásul a gyökérzónába, mintha caak a felszínen hagynám. Viszont tényleg kell törekedni a vegyszermentes termelésre. Szerintem a legtutibb, időjárásfüggetlen talajművelés az eke és forgóborona. A komposztálás az nem rossz: lényegesen kevesebb anyagot kell mozgatni.
Válasz #439. hozzászólásra
Ezért szeretném csak kicsiben kipróbálni. Egy fél ha-os területen most is virágzik a mustár, mivel komolyabb fagy nem várható egyelőre, így lehet le kéne valamivel dönteni, vagy egy sekély rövidtárcsával, vagy csak simán gyűrűshengerrel, aztán tavasszal menne bele mondjuk kukorica, tárcsás vetőgéppel. A másik elképzelés kukoricában, mikor 2-3 leveles, gabonavetőgéppel ráhúzni egy több fajtából álló keveréket, amiben pillangós túlsúly van. Ezt csak egy pár méteres csíkban tervezem, ami ha nem sikerül, még nem vág a földhöz. A harmadik elképzelés már egy nagyobb terület, ami idén kimaradt a művelésből, jelenleg hatalmas összefüggő, szépen lefeküdt muhar van rajta, ezt az idén már nem fogom bolygatni, tavasszal mikor művelhetővé válik, kap egy grúbert, aztán ebbe is egy több féle magból álló keverék menne, ebben viszont nagy gyökerű növények lennének túlsúlyban. Aztán majd meglátjuk, ebből mennyi fog sikerülni. Egyetértek azzal, hogy ez sem egy egzakt tudomány, mindenkinek magának kell kialakítani azt a rendszert, ami fog működni, mert afelől nincs kétségem, hogy működni kell. Pár éve még a szántás elhagyását is Istenkáromlásnak vették, aztán az eredmények mégis igazolják a létjogosultságát. Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően.
Válasz #439. hozzászólásra
mert ha visszaolvasol olyan nincs mindenkinek magának kell kitalálni mit kell csinálni
ami biztos
1 ne bojgasd a földet soha ne legyen feketeugar
2 minél kevesebb kemikália
3 gombák baktériumok pótlása
4 minél változatosabb vetésforgó fedő növényekkel
5 minél változatosabb zöldtrágya
6 lehetőleg legeltess minél intenzívebben
ja és legyen a bankban 5-6 évi pénzed mire rentábilissá fordul vagy rájössz hogy nem tudod alkalmazni
Válasz #437. hozzászólásra
Igazad lenne, de a ma elvárt termésszinthez csak a társnövények segítségével fog a cash crop megfelelően teljesíteni, szerintem.
A társnövényeknek, ha mondjuk nitrogénmegkötő növényekről is van szó, nem csak a +tápanyag szempontjából, hanem a sorközök (ha van) rendesebb takarása, és a változatos rovarvilág életterének biztosítása szempontjából is jelentősége van. Valahogy a ragadozó rovarok életterét is biztosítani kell. Homogén állománnyal ez nem nagyon fog menni.
Persze ez csak akkor szempont, ha bio közeli termesztést igyexünk elérni, fungicidek, insecticidek, és jelentős vegyipari tápanyagutánpótlást mellőzve.
Válasz #436. hozzászólásra
Nem akarom felülírni Netparaszt tudását,de véleményem szerint felesleges,kulturnövénybe,fedő,vagy társ növényt tenni.Tőle tanultam,talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere.Én mindenféleképp,a korán lekerülő növény utáni zöldtrágyába gondolkodom,ami tavaszig ott lesz.
Válasz #432. hozzászólásra
Ne érts félre, nem megkérdőjelezni akarom, csupán szeretném megérteni. Ugyanakkor a gyakorlati oldala is érdekelne, például kukorica esetében technikailag, hogyan lehetne megvalósítani a társnövény vetését? Korábban írtad, hogy sorközműveléskor szórják odaát a társnövényeket, ha jól emlékszem. Véleményed szerint mi lehet az optimális fenológia kukoricánál, amikor ezt meg kell lépni? 2-3 levél még túl korai lenne?
Válasz #434. hozzászólásra Nem tudom, hogy mindent sikerült-e elolvasni, mert első példának szándékosan olyan területen gazdálkodót vettem, akinél 380 mm éves csapadék mellett mindössze 230 mm eső esik. Ezek a klimatikus körülmények megfelelnek Magyarország csapadékszegényesebb régióinak, ugyanúgy téli fagyok és nyári aszályok jellemzőek.
Ilyen területen stabilan 80 mázsás az ember direktvetéses kukoricája kizárólag fedőnövényekkel táplálva, műtrágya és öntözés nélkül, folyamatosan javuló humusztartalmú talajjal.
Ezért érdeklődöm, mi lehet az oka, hogy ez pont Magyarországon nem működne?
ELÖSZÖR is mély meghajló köszönet Netparasztnak a fordításért...Másodszor meg a fotón látható kukorica a sok fedőnövénytől garantáltan 40százalékkal kevesebbet fog teremni ha ezt itthon próbálja meg valaki...A Hulla féle rekordot meg speciális csepegtő" öntözéssel érik el,olyannal amely még sehol sincs itthon,DE LESZ...A legeltetős talajépítés napi gondolkozó gazdálkodást igénnyel ami a szegény emberek fogása lehetne a Hulla féle meg a tőke tömegű gazdálkodást feltételezi és ezzel a megoldással az estleges hibákat is maximálisan kiküszöböli és főleg minimális időráfordítással...így nyugodtan bütykölgethet a saját traktormúzeumában...
Ugye nem kell megjósolnom hogy itthon melyik vonal fog győzni
Válasz #431. hozzászólásra Két céggel tárgyalok, hogy elegendő érdeklődés esetén kapható legyen nagyon összetett keverék.
Válasz #429. hozzászólásra Az elképzelés áll szemben sok évtizedes, részletesen dokumentált gyakorlati és kutatási tapasztalatokkal.
Összeállítok egy listát a nálunk szóbajöhető fajokról, s ami fontos, MINDIG keverékben kell gondolkodni a szinergikus, egymást erősítő hatás miatt.
Válasz #430. hozzászólásra
http://primag.hu/zoeldtragya-vetmagok
A táblázat alatt vannak a keverékeik.
Válasz #426. hozzászólásra
Felsorolhatnád,azt a 15-20 fajta magot,ami szóba jöhet.Elfagyó növényeket.És miből mennyit?
Válasz #426. hozzászólásra
Tetszenek ezek a növénytársítások, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha a kukorica közét bevetném here félékkel, hogy az nem vonna el annyi vizet, amit a termelt/feltárt tápanyag sem tudna kompenzálni. A másik pedig a canola alá vetett borsó. Két teljesen eltérő habitusú növényről van szó, hogy tud fejlődni, illetve termést érlelni egy jól összezárt állományban? Azért ez mégsem kukorica, ahová be tud szűrődni annyi fény, hogy ezek a pillangósok megéljenek.
Mindenesetre minél többet olvasom ezt a topicot, úgy születnek újabbnál újabb ötletek a jövőt illetően!
Jelenleg is van több hektár virágozgató mustárunk, ebből egy fél hektár tuti be lesz áldozva kísérletezgetésre, hogy milyen formában, azt még nem tudom. Továbbá van egy 8-10 ha-os terület, ami annyira szikes, hogy csak nagyon ritkán tudjuk megművelni. Amennyiben kijön végre egy számozott törvény/rendelet/jogszabály a zöldítésről, ezt fogjuk kijelölni öko célterületnek, így terveim szerint, ott is lehetne kísérletezni a szikesek javításával.
Válasz #427. hozzászólásra
Ugyan nem ilyen sokszínű keverékkel, de a három féle keverékből álló méhlegelő vetőmaggal semmi gondom nem volt:
Válasz #426. hozzászólásra
És mit szól a vetőgép,ehhez a sokféle méretű,és fajsúlyú maghoz?
Folytatódik a parasztinterjú - fedőnövények és nagy sűrűségű legeltetés.
Gabe Brown - a változatosság a király második rész
Válasz #424. hozzászólásra Végig néztem érdekes és elgondolkodtató volt a film sokk mindenre oda kellene figyelnünk a gyerekeink jövője érdekében.
Egy ritka alkalom, hogy bekapcsolom a tévét. Humusszal a klímaváltozás ellen.
Válasz #422. hozzászólásra Vajon miért is?
"Szép vétel, vágd le a kapákat olyan keskenyre, amit a kapaszár megenged, így kevésbé fogja forgatni a talajt."
UUUHHHH,ezzel most meg is gyilkolod a "lelkét"...szegény papa
Válasz #411. hozzászólásra Ásás helyett ásóvillával lazítás, csak annyira, hogy megroppanjon a talaj, nem kiforgatva.
Komposzt, szecska kiszórása a felszínre és begereblyézés, aztán mehet bele a vetés.
Válasz #412. hozzászólásra Az erdőn-mezőn gyűjtött oltóanyagot (humuszos feltalaj) érdemes komposztba tenni először, mert tartalmazhat kórokozókat is.
Válasz #415. hozzászólásra Szép vétel, vágd le a kapákat olyan keskenyre, amit a kapaszár megenged, így kevésbé fogja forgatni a talajt.
Válasz #416. hozzászólásra
A komposztot is be kell keverni valamivel.
Úgy tervezem, ezután nem szórok szerves trágyát, mert komposztálom az egészet, évi kb. 80-100 tonnát.
Búza vetés után el is kezdem átdolgozni a trágyaszóróval. Elvileg így fa apríték sem kell hozzá.
Válasz #416. hozzászólásra
Ez az átállás kezdete.)
Nem hagy zöld felszínt, viszont nem sokáig, mivel egyből veti a talajtakaró zöldtrágya keveréket.
Válasz #415. hozzászólásra
A lényeg a másik vége.
Ez kombinátor, ha ......
Ezzel nem tudod zölden hagyni a talajfelszínt.
Ahhoz nem kell kapa.
Ha fekete a felszín, akkor a bacik éheznek, és elpusztulnak.
Vagy ez másra kell?
Hazaért a "drágaszágom").
Válasz #412. hozzászólásra
"VAn mellette 1 m3 kétéves komposzt vagy legalábbis annak lett gyűjtve,"
Én azt is rászórnám.
Sőt, ami van mindent, ami BIO és hagynám tavaszig nyugodtan.
Esetleg egy sekély kapálás neki oszt hagy dolgozzanak, ha akarnak.
Válasz #407. hozzászólásra
Privátba írhatnál róla,főleg az árát.
Válasz #411. hozzászólásra
"Hogy hívjam IDE a baktériumot, gombát egyebeket, hogy segítsenek nekem."
Kimész a természetbe.
Konkrétabban, kimész az erdöbe egy lapáttal és egy zsákkal és a friss avar alatt található barnás, feketés félig lekomposztálódótt levéltörmelékből szedsz egy zsákkal és azzal beoltod.
Lehetöleg NE fenyö és akác erdö legyen.
A ház körül van 100 m2 kert.
Mindig fagy előtt sikerül keresni valakit, aki felássa,
Akkor most hagyjak ki egy darabot, amit betakarok faaprítékkal, komposzttal, szalmával trágyával vagy mit kezdjek vel, ha be akarom vezetni ezen is a Netparaszt technológiát.
Ez 40 cm vastag töltött föld. Ezt egyszer már lecseréletem, jobb minőségűre. A szabolcsi homokhoz és a jó földhöz még mindig nem hasonlít. Legalábbis a feleségem szerint.
Hogy hívjam IDE a baktériumot, gombát egyebeket, hogy segítsenek nekem.
Ezt a 25 m2 átveszem a kedves feleségemtől művelelésre.
Tiszta fekete, mert már elő lett készítve ásásra.
Javaslat?
VAn mellette 1 m3 kétéves komposzt vagy legalábbis annak lett gyűjtve, csak egy év alatt nem bomlott le. Hiányzott a megfelelő szakértelem, vagy józan paraszt ész. Megyek is a boltba és veszek egy keveset.
Válasz #405. hozzászólásra
"én tudom milyen az a fekete nedves föld amin gazdálkodsz, mivel nekem is van ilyen 30 ha."
Nekem csak 2 ha ilyen van, de az is sokk.
Ha abból kóldök mintát Netparasztnak attól is el áll a lélegzete.
Ebben van olyan rész, ahol a fű sem nő.
Válasz #405. hozzászólásra
Egyikünk nem érti a lényeget.
Ebben a topikban arról szól a történet, hogy majd a baktériumok, gombák egyebek tavaszra mindent felfalnak,
Ha mégsem, akkor jön a vetőgép direktben és felteszi az I re a pontyot.
Teljesen összezavarsz bennünket kezdőket.
Kérdéesem az egyik komposzt buckám nem tudja, hogy neki is fel kell melegednie legaláb b 50 c fokra.
Egyszer sikerült neki, de lehűtöttem hideg vízzel. Azóta beintett.
Hintsem meg "szarral" vagy etessem inkább lucernával. Ez száraz legyen vagy lehet zödl is?
A hibákat alűhúzó vanalat hova tették a programozók? Szemúveg nélkül a sötétben, nem látom elovasni mit írtam. Bocsi a hibákért No meg a sok-sok alkohol.
Válasz #407. hozzászólásra
Oszt nem tervezed használni biztoooooosss????
Válasz #406. hozzászólásra Igen, megvan a gyári, még be is van csomagolva. Eddig még nem használtam.
Válasz #405. hozzászólásra
Neked van grúberra zöldtrágya vető eladó?
Greven, én tudom milyen az a fekete nedves föld amin gazdálkodsz, mivel nekem is van ilyen 30 ha. Van két megoldás, amit javasolnák. Ha van rotációs boronád, ennél nem lessz gond a szár, csak vetés előtt ne legyen sok eső, mert gyurmás lessz. Másik lehetőség, rövidtárcsával bejárni a grúberozottat fagyon, majd egyenesen belevetni a növényt tárcsás vetőgéppel. Gabonafélénél korán tavasszal nem lessz gond a gyommal, de kései vetésnél kukoricát, napraforgót egyenesen belevetném a tavaszi letárcsázottba, és a gyomokat totálisal elintézném 4-5 napra a vetés után.
Válasz #402. hozzászólásra A direktvetőgépemen 25 mm szélesek a csoroszlyák, de még ezek is túl nagy rögöket túrtak most ki helyenként és az 50-es MTZ is megsüllyedt a dombtetőn.
Ilyen beázott talajoknál nehéz az eszközválasztás.
Felém mindenki rohamtempóban szántja a vizes agyagot, aztán száradás után ásóboronával verik szét.
Ilyen szélsőséges helyzetek miatt volna érdemes a talajokat helyreállítani, hogy amikor rá lehet menni a földre, a két beázás közti szűk időszakaszban notillel lehessen vetni.
Válasz #402. hozzászólásra
A lehető legjobb megoldás ez, amennyiben tényleg vigyázni akarsz a talajodra! Még egy megoldás létezik, bár ez elég nagy lutri, megvárni, míg egy kicsit a fagy "megszívja", mert ugye vagy lesz, vagy nem.
Van itt egy kép, amit kukorica után csináltam, 2012.május 10.-én A tarló csak hántva lett előző évben rövidtárcsával, tavaszig úgy maradt, majd májusban kapott egy sor grúbert és lehetett vetni. Nyilván nem szerencsés a növénytársítás, mert csak gyomok keltek, de mivel már korán kizöldült a terület, így a talaj is hamar éltre kelt, és gondolom, vagyis a topicot rendszeresen olvasva tudom, hogy ha zöld a talaj, akkor ott komoly élet zajlik, ami szépen lerendezi a felszínen hagyott mulcsot.
Ezzel csak arra akartam rámutatni, hogy ha az ember türelmes, a biológia csodákra képes, és ezt tudom neked is javasolni, próbáld megtalálni a legoptimálisabb időpontot, a géped már megvan hozzá! Nem lesz későn, ha csak januárban fogod tudni megcsinálni!
Válasz #401. hozzászólásra
Függesztett eszköznél még jobban előjön ez, pláne ha egy vizes agyon keréknyomazott talajt szögben jár az ember. 2 méterenként borozda szinte.
Ha henger nélkül csinálnánk akkor se lenne meg az egyenletes mélység szerintem ebben az esetben.
Tényleg igaz hogy nincs 2 egyforma év. De most valahogy különösen nagy tanácstalanságot érzek hogy mivel kellene és mikor megcsinálni?
A pláne majd az lesz ha tavasszal az árvíz meg kiönt rá, mert hát szinte minden évben vendég a Tisza rajta mostanság.
Válasz #400. hozzászólásra
Az, hogy mennyire tömörödik a grúber után, azt így nehéz megállapítani, ahhoz látni kell élőben is, ezt neked kell ott eldönteni. Az a sokat emlegetett szonda tényleg meg van 8-as betonvasból, kihegyezve a végén. Az pedig, hogy emelgeti a gépet egy-egy hant, az szerintem nem jó, mert olyankor ott nincs meg a mélységed, én tavasziak alá mindig leveszem a hengert. Ha jól van a mélységhatáróló beállítva, akkor a rögrendező tárcsák is igazítanak annyit a felszínen, hogy tavasszal ne legyen gond a túlzott száradással, de ugyanakkor egy esetlegesen lehulló nagyobb mennyiségű vizet is el tud nyelni a talaj!
Azt csak úgy zárójelben teszem hozzá, hogy pl a TopDown is hasonlóan viselkedik, ha rosszkor rosszul használjuk! Hiába a nagy súly, billeg jobbra balra a hantokon/rögeken.
Válasz #399. hozzászólásra
Az biztos, hogy nem olyan mint egy homok talaj, itt nagyon ki kell várni még a boronával is. Sajnos elég lassan is melegszik fel, meg hajlamos kidudvásodni, amit a borona már nem nagyon szokott elintézni.
Nem tudom hogy eléggé vissza tömörödik a grúber után? A nagy vizes hantok sokszor dobálják az eszközt össze vissza. Meg maradnak egyenetlen részek. Van ahonnan nagyobb hantot kiránt van ahol felemeli hengerestől a grúbert. Ez jo vagy rossz inkább ha ilyen a munkája?
Válasz #391. hozzászólásra
Azért ez a rövidtárcsás dolgot nem vetném el! Az tény, hogy a megszokott kora tavaszi időszakban nem szabad használni, tehát amikor mások már rohannak ki a boronával lezárni a szántásokat, akkor a tárcsát még nem szabad elővenni, de ugyanakkor ebben az esetben nem is kell aggódni, hogy kiszárad a talajod, hiszen már most lezárod a hengerrel. Ha türelmes vagy, akkor akár vetés előtti napon is meg tudod húzni, addigra pedig mélyebben is művelhető állapotúnak kellene lenni a talajnak.
Válasz #396. hozzászólásra
Lazának nem laza egyáltalán. Sajnos elég nedves körülmények között lett learatva, süllyedt a kombájn rendesen. A keréknyomakba szinte majdnem áll a víz, pedig csak 5 mm eső esett.
Talajszondánk nincs, nem is néztük hogy meddig lehet letömörödve. A barna fövenyesebb felébe találtam sok gilisztát meg hajszálgyökeret a grúberozott mélységben. Egy pár fordulót tettem csak a területen a próba kedvéért, meg hogy tudjak egy két képpel dokumentálni ide. Olyan 30 ha lenne ami ilyen állapotban van és ezekkel megegyező talajok.
Válasz #394. hozzászólásra
Nem az igazi. Nagyon megtömöriti a talajt meg az is sarasat hoz fel.
Válasz #387. hozzászólásra Mennyire volt laza a talajod és milyen mélységig a grubberozás előtt? Talajszonda? Mennyire volt pórusos, gilisztajáratok, gyökerek mélysége?
Válasz #387. hozzászólásra
Nekem is volt ilyen problémám, az a baj hogy nincsen elég apróra zúzva szár és megakad a szárak között, azóta zúzom és kifordul. Megpróbálhatod a kapaszöget is állítani.
Válasz #393. hozzászólásra
Ásóborona?
Válasz #392. hozzászólásra
Az kizárt dolog. Ezeket a talajokat nem lehet tavasszal mélyen müvelni. A felső 5-6 centit elkapirgáljuk és abbol megvan a porhanyos magágy.
Ha mélyebben csinálod felhozza a vad sarat, az kiszárad csupa szikla lesz viz nélkül.
Válasz #390. hozzászólásra
Most 15-20 cm,tavasszal vetés előtt 20-25 cm.