Hirdetés
Cikkajánló
Sajtóközlemény
Mi történt Brüsszelben? Ezekről tárgyalt a NAK elnök
Papp Zsolt György mellett ott volt Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára is.
Hirdetés
!["Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével](https://static.agroinform.hu/data/cikk/7/7103/cikk_77103/horvathgyozo-lead_jpg_fill_540x300_0.webp ""Kétszer ad, aki most gyorsan ad!" – interjú Horváth Győzővel, a CIB Bank agrárszakértőjével")
116 hozzászólás
És akinek zöldrendszám van a kombájnon?Kettőt biztosan nem fizetek.
Válasz #12. hozzászólásra
Hello pici.Kérhetnék egy elérhetőséget erre az email címre(standevil@citromail.hu)??? Fontos lenne.Köszönöm
Nagy mérethez engedély kell
A törvény nem új, de januártól szigorúbban számon kérik a mezőgazdasági
termelőktől, hogy van-e útvonalengedélyük, ha túlméretes, túlsúlyos erőgéppel a
közútra hajtanak.
Mauthner Ilona
Már a múlt év betakarítási időszakában, aratáskor, majd a kukorica vágásánál több gazdálkodó is jelezte szerkesztőségünk felé, hogy megállították a rendőrök és útvonalengedélyt kértek tőlük. Akinél nem volt, azt megbüntették. A téli esték szakmai rendezvényein ismét napirendre került a téma, több településen is. Kiderült, a termelők többsége nincs tisztában azzal, pontosan milyen szabályt is kell betartaniuk, mikor és hol kell útvonalengedélyt kérni, az mennyibe kerül, mikor kell villogót, vagy más néven megkülönböztető jelzést használniuk a gazdálkodóknak. A témáról a Magyar Közút Kht. Tolna Megyei Igazgatóságának műszaki főmunkatársát, Kiss Jánost kérdeztük. Elmondta, hazánkban útvonalengedély-köteles az a járműszerelvény - legyen az kombájn, traktor, vagy a mögötte lévő pótkocsi, mezőgazdasági munkagép - amelynek az össztömege meghaladja a 40 tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése meghaladja a 10 tonnát. Ami pedig a szélességre vonatkozik: 2,55 méterig nem kell külön engedélyt kérni. Ha ennél szélesebb a jármű rakománnyal együtt, vagy 4 méternél magasabb, illetve a hosszúsága több 12 méternél, avagy járműszerelvénnyel együtt 16,5 méternél hosszabb, akkor szintén útvonalengedélyt kell kérnie a gazdálkodónak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy normál méretű traktorra tárcsa van felszerelve, és azzal a főútra kimegy a gazdálkodó - mondta a szakember. Az útvonalengedélyt a közútkezelőnél lehet kérni, ennek költsége 1200 forint, de az egy alkalomra érvényes engedély kiállításáért akár 10 800 forintot is kérhetnek, az eset sürgősségétől, bonyolultságától és a szállítási távolságtól függően. Mezőgazdasági gépjárművekre éves engedélyt is lehet kérni, de csak kistérségi használatra, ami a kiindulástól számított 20 kilométeres sugarú körzetet jelent, ennek díja: 14 400 forint. Mi történik akkor, ha engedély nélkül közlekedik a túlsúlyos, vagy túlméretes mezőgazdasági erőgép a közúton és megállítják ellenőrzésre? Kiss János elmondta, hogy az ellenőrzést a közlekedési hatóság , illetve a rendőrség végzi. Ellenőrzéskor jegyzőkönyvet vesznek fel, ha nincs útvonalengedélye az arra köteles járműnek. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, mely az útvonalhasználati díj tízszerese, de 40 ezer forintnál nem lehet kevesebb, illetve megtilthatja a továbbközlekedést is. Kiss János elmondta, a múlt évben jelentősen megszaporodtak az útvonalengedély-kérelmek. A megkülönböztető jelzés - sárga villogó - a legtöbb nagyméretű erőgépen, például kombájnon már gyárilag rajta van, így a közúton amikor kell, használható, egyébként pedig ennek felszerelését a városi rendőrkapitányságon lehet kérni. Megyeri Zsolt, a megyei rendőr-főkapitányság alosztályvezetője kérdésünkre elmondta, a mezőgazdasági erőgépek csak akkor mehetnek a közutakra, ha másként nem tudják a területüket megközelíteni. Két éve változott a törvény, közigazgatási hatáskörbe tartozik a figyelmeztető jelzés használata is. Ellenőrzésnél, ha hiányzik az engedély, akár 300 ezer forint is lehet a közigazgatási bírság mértéke, mondta az alosztályvezető. Egyébként csekély azoknak a baleseteknek a száma, melyeket mezőgazdasági erőgépek okoznak, öt évben egy akadt, de az is saját magának okozott kárt. Felborult a traktor a lejtős területen.
Kérelem, nyomtatvány, engedély
Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani. Az engedélykérelem benyújtható a jármű üzembentartójának telephelye, vagy a jármű indulási helye szerinti közútkezelőnél, jelen esetben a Magyar Közút Kht.Formanyomtatvány és egyéb információ elérhető a www.kozut.hu internetes oldalon is.
Válasz #12. hozzászólásra
De igen szélesebb mint 2,5 méter ,én is ugyan ebben a cipőben járok , és mikor kézhezkaptam a forgalmit megdöbbenve láttam, hogy beírták ;"SZÉLESSÉGE MIATT ÚTVONAL ENGEDÉLY KÖTELES"
és a nagy traktorok pl fendt 936 vario annak nem nagyobb a széllessége mint 2.5 fél méter ????csak kérdezem mert azok erre föuton járkálnak simán
Válasz #10. hozzászólásra
Útvonalengedélyhez kötött járművek
51. § (1) A közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni
a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű, vagy tengelytúlsúlyos jármű);
b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetőleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);
c) lánctalpas járművel.
(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.
Magyarországon a megengedett mximális szélesség 2,5méter sajnos kell(kellene) rá!
3 m es vontatott vetőgéppel közuton kell utvonalengedély?
köszönjük:))
És eTelephelyi ellenőrzés
15. § (1) Az ellenőrző szervek a jármű telephelyén is ellenőrizhetik az olyan jármű műszaki állapotát, (az MR üzemeltetési műszaki feltételek megtartását), amelyet az üzembentartó menetkésznek nyilvánított. A Közlekedési Főfelügyelet a végrehajtás egységessége érdekében — a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium jóváhagyásával — szabályzatot ad ki.
(2) A jármű üzembentartója köteles az (1) bekezdésben említett vizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul rendelkezésre bocsátani.
(3) Ha az ellenőrző szerv a telephelyen végzett vizsgálat alapján megállapítja, hogy a jármű
a) a jogszabályban meghatározott műszaki feltételnek nem felel meg
-megtiltja, hogy a jármű a hiba kijavításáig a telephelyet elhagyja,
-a jármű forgalmi engedélyében feltüntetett - még hátralévő - érvényességi határidőt lerövidíti, vagy
-ha a jármű közúti forgalomban való részvétele közvetlen baleseti veszéllyel jár, a jármű forgalmi engedélyét érvényteleníti,
b) a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, az erre vonatkozó jogszabály szerint jár el.
(4) Ha a telephelyen végzett vizsgálat alapján arra lehet következtetni, hogy a jármű a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek nem felel meg, de az — a vizsgálati feltételek hiányában — egyértelműen nem állapítható meg, az ellenőrző szerv a járművet vizsgálatra rendelheti be.
(5) A jármű telephelyén végzett ellenőrzés – az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott műszaki ellenőrzésen kívül – kiterjedhet:
a) a hatósági engedély alapján végezhető, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű üzemeltetésére vonatkozó feltételek, valamint
b) a nemzetközi forgalomban (is) résztvevő járműre és annak személyzetére vonatkozó – jogszabályban, továbbá nemzetközi egyezményben vagy megállapodásban meghatározott – követelmények,
c) a telephelyet elhagyni kívánó jármű esetében az előírt tömeg- és mérethatárok (ellenőrző mérlegelés)
megtartásának ellenőrzésére.
(6) Az ellenőrző szerv jogosult az üzemeltetett járművekhez, a járművekkel közúton végzett tevékenységhez, valamint a járművek üzemeltetése során foglalkoztatott személyzethez tartozó okmányok, így különösen a menet- és fuvarokmányok, valamint a menetíró készülék adatrögzítő lapjainak az átvizsgálására.
(7) Az ellenőrző szerv az átvizsgált okmányokat – indokolással ellátott, tételes jegyzőkönyv felvétele mellett, legfeljebb három munkanap időtartamra – bevonhatja, amennyiben az érintett okmánnyal bizonyítható szabálysértés alapos gyanúja merül fel.
(8) E rendelet alkalmazásában telephelyi ellenőrzésnek minősül a (7) bekezdésben meghatározottak szerint bevont okmányoknak és adatoknak az ellenőrző szerv saját hivatalában elvégzett vizsgálata is.
(9) A telephelyi ellenőrzés alapján az ellenőrző szerv – a szabálysértés jellegétől függően – a járművel a telephely elhagyását megtilthatja, szabálysértési eljárást folytathat le, szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményezheti, továbbá a külön jogszabályban meghatározottak szerint eljárhat.
Hatálybaléptetés
30. § (1) Ez a rendelet 1990. július hó 1. napján lép hatályba.
zzel kívánok mindenkinek jó éjszakát!
Válasz #6. hozzászólásra
a gazda fineszes néha:))
Válasz #4. hozzászólásra
Na ezzel megfogtál , szerintem a jogalkotók sem tudnák a választ.
Ez6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletből
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, valamint a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter feladatáról és hatásköréről szóló 37/1989. (IV. 30.) MT rendeletben kapott felhatalmazás alapján - az ipari miniszterrel, a kereskedelmi miniszterrel és a hatáskörét érintő kérdésekben a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
Tűoltókészülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
107. § (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására
a) 3500-12 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os,
b) 12 000-24 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os
c) 24 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
E rendelkezést azokra a tehergépkocsikra, amelyeken a rendelet hatálybalépése előtt nem kellett tűzoltó készüléket készenlétben tartani 1992. július hó 1. napja után kell alkalmazni.
(2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására
a) 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os,
b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os,
c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy 2 db 6 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek:
a) a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B,
b) a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B,
c) a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B.
(4) A veszélyes anyagot szállító járművön a járműtűz és a rakománytűz eloltására a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírt mennyiségű, oltóanyagú és oltási képességű, de legalább az (1)-(2) bekezdés előírásainak megfelelő tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(5) A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani.
t is érdemes figyelembe venni!
Válasz #3. hozzászólásra
és ha leponyvázzák????
Válasz #2. hozzászólásra
Valószínű , hogy nem lehet megrakott szóróval közúton közlekedni , de pénzt behajtani azt igen.
7. § (1) Műtrágya ömlesztve fedett járműben, zárt konténerben vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett járműben, illetve konténerben szállítható.
EZT HOGY TELJESITIK AZOK AKIK VONTATOTT SZORÓKKAL KÖZLEKEDNEK???
--------------------------------------------------------------------------------
113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet
a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 21. alpontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendeletet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel (a továbbiakban: vontató) vontatott pótkocsival történő közúti szállítására, a szállításoknál használt szállítóegységre és annak személyzetére kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) szállítóegység: a vontatóból és egy vontatott pótkocsiból álló járműszerelvény;
b) üzemanyag: a mezőgazdasági gépek dízelüzemanyagai és a könnyű fűtőolajok, melyek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;
c) mezőgazdasági vegyszer: a növényvédő szer, a műtrágya, a szuszpenziós műtrágya, melyek a mérgezőképességük, a gyújtóhatásuk vagy a maróhatásuk miatt külön jogszabály szerint veszélyesnek minősülnek;
d) küldeménydarab: csomagolási művelet végterméke, amely a szállításra kész csomagolóeszközből és a tartalmából áll.
3. § Szállítóegységgel nem szállítható:
a) növényvédő szer ömlesztve;
b) növényvédő szer és műtrágya tartányban;
c) üzemanyag és szuszpenziós műtrágya 5000 liternél nagyobb befogadóképességű rögzített vagy leszerelhető tartányban.
4. § (1) Üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya szállítására jóváhagyott tartányos pótkocsi vontatására csak dízel üzemű vontató használható.
(2) A vontató elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni.
(3) Tartányos pótkocsi vontatásához csak olyan vontató használható, amelynek utolsó műszaki vizsgálata óta legfeljebb egy év telt el.
5. § (1) A tartányos pótkocsira a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletekben foglaltakon kívül a következőket kell alkalmazni:
a) elektromos vezetékrendszerét megfelelően kell rögzíteni és a mechanikai hatásoktól védeni;
b) megengedett vontatási sebessége legalább 25 km/ó.
(2) A tartányos pótkocsi összeépítésének engedélyezéséhez benyújtandó műszaki dokumentációnak a külön jogszabályban meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a tartányfelépítmény rögzítésének leírását és szilárdsági ellenőrző számítását.
(3) A tartánynak és rögzítő elemeinek a megengedett legnagyobb töltési tömeg mellett a következő igénybevételeket kell elviselniük:
a) menetirányban a kétszeres össztömeget;
b) menetirányra merőlegesen az egyszeres össztömeget;
c) függőlegesen felfelé az egyszeres össztömeget;
d) függőlegesen lefelé a kétszeres össztömeget.
(4) A forgalomba helyezés előtti hatósági műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi:
a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét,
b) az átalakítási vagy az összeépítési engedélyben előírtaknak való megfelelőségét,
c) új jármű esetén a típusbizonyítványban vagy az egyedi forgalomba helyezési engedélyben foglaltaknak való megfelelőségét.
(5) Időszakos műszaki vizsgálatnál a közlekedési hatóság ellenőrzi:
a) a tartány alkalmasságát illetően a 6. § (2) bekezdés szerinti hitelesített adattábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv meglétét,
b) a tartányfelépítmény rögzítésének épségét (repedés- és korróziómentességét).
(6) A forgalmi engedély érvényessége nem haladhatja meg a tartány hatósági vizsgálati jegyzőkönyvének érvényességi idejét.
6. § (1) A tartányos pótkocsi tartányát külön jogszabály előírásai szerint kell gyártani, vizsgálni.
(2) A tartányon e rendelet melléklete szerinti jelöléseket fel kell tüntetni.
(3) A pótkocsi tartánya hatósági vizsgálatra kötelezett. A hatósági vizsgálatot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőségénél kell kérelmezni. A vizsgálat alapján a hatóság a járműegyedre szóló - a tartányfelépítménynek az üzemanyag vagy szuszpenziós műtrágya - belföldi közúti szállításra való alkalmasságát igazoló vizsgálati jegyzőkönyvet állít ki. A vizsgálatokat legalább hatévenként meg kell ismételni. A megfelelőséget a tartány adattábláján a szállítható anyag megnevezésénél és a vizsgálat időpontjánál acélbélyegzővel kell igazolni. A tartány adattáblájának a szállítható anyag helyes szállítási megnevezését tartalmaznia kell.
7. § (1) Műtrágya ömlesztve fedett járműben, zárt konténerben vagy vízhatlan és lángmentesített ponyvával fedett járműben, illetve konténerben szállítható.
(2) A járművet és a konténert úgy kell kialakítani, hogy a bennük lévő anyag ne érintkezhessen fával vagy más gyúlékony anyaggal, vagy pedig - ha a falak és a padló fából vagy más gyúlékony anyagból készültek - ezek teljes felületét el kell látni lágmentesített, vízhatlan béléssel vagy nátrium-szilikátból vagy hasonló anyagból készült bevonattal.
8. § (1) A szállítóegységet a következők szerint kell jelölni:
a) műtrágyát szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „MŰTRÁGYA” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni,
b) növényvédő szert szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „NÖVÉNYVÉDŐ SZER” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni; ha a növényvédő szer gyúlékony, mérgező peszticid, akkor a „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát is el kell helyezni,
c) üzemanyagot szállító pótkocsi mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan „TŰZVESZÉLYES” feliratot tartalmazó táblát kell elhelyezni.
(2) Ha a szállított anyagot a pótkocsiról kirakták vagy a tartányt kitisztították, a táblákat el kell távolítani, vagy le kell takarni.
9. § (1) Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag legfeljebb 25 km távolságra szállítható.
(2) Menetlevél (fuvarokmány) eseményszerű vezetése kötelező. A szállított anyagot elegendő kereskedelmi megnevezéssel bejegyezni.
(3) A szállítóegységen „B” típusú elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani.
(4) A pótkocsit 2 - a jármű tömegének és a kerék átmérőjének megfelelő - kerékkitámasztó ékkel kell felszerelni.
(5) A vontatón egy 6 kg-os porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(6) Tilos mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal együtt szállítani.
(7) A pótkocsin a küldeménydarabokat úgy kell elhelyezni és alkalmas eszközök segítségével rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a járműhöz képest számottevően ne mozdulhassanak el.
(8) Ha a rakomány egy része a járműre kiömlött, a járművet amint lehet, de mindenképpen az újabb megrakás előtt meg kell tisztítani.
(9) Az árukezelési műveletek alatt és a szállítás közben tilos a dohányzás.
10. § (1) Mezőgazdasági vegyszer, üzemanyag belföldi közúti szállításánál szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok közúti szállítására előírt szabályokból szóbeli vizsgát tett, és erről a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) igazolást adott ki.
(2) Vizsgára bocsátás feltétele a vontatóra érvényes vezetői engedély.
(3) A vizsga kérdéseinek a következő témakörökre kell kiterjedniük:
a) üzemanyag és mezőgazdasági vegyszer szállítására vonatkozó általános előírások,
b) a főbb veszélyek,
c) a különböző veszélytípusoknak megfelelő megelőző és biztonsági intézkedések,
d) baleset utáni magatartás, a hordozható tűzoltó készülék használata,
e) jelölések,
f) a be- és kirakodásnál szükséges óvintézkedések,
g) a tartány töltése és ürítése.
(4) A KFF a vizsga szervezésére vonatkozó megbízást csak olyan képzőszervnek adhat, mely ADR gépjármű-vezetői szaktanfolyami képzésre érvényes képzési engedéllyel rendelkezik.
(5) A vizsgára való jelentkezés rendjét és a vizsga lebonyolításának egyéb szabályait a KFF szabályzatban határozza meg.
(6) Az adott szállítási módra és szállított anyagra érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkező járművezetőre e § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
11. § (1) Ez a rendelet 2004. október 15-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyási igazolással ellátott vontatóra, illetve pótkocsira e rendelet előírásait a következő időszakos vizsgálattól kell alkalmazni. A műszaki biztonsági felügyeletet ellátó hatóságnak a tartányokra a rendelet hatálybalépése előtt kiadott igazolásait a közlekedési hatóságnak a tartány következő időszakos vizsgálatáig el kell fogadnia.
Melléklet a 113/2004. (IX. 23.) GKM rendelet 6. §-ának (2) bekezdéséhez