#191 Devyd

2014-08-14 18:51:21

Válasz erre

Válasz #188. hozzászólásra

Szárcsökkentöt csak tavasszal, fehérjét nem tok, nem az enyém, haveroméké, akiknél segétkeztem. Takarmány lett.
50ezer/ ha a vetőmagköltség! kb 80kg mag 50ezer ft.
Melyik jobb étkezésiből 50-60mázsa vagy takarmányból 90-95?
Nekem tavaly MV kolo volt 53 mázsa lett igaz étkezési....
Idén kukoricám van...jövőre meglátjuk..talán tavaszi árpa...lesz..

#190 ano

2014-08-14 12:37:55

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra

és mennyi lett a fehérje?

#189 4964

2014-08-14 11:39:30

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra
a vetőmagköltség mennyi volt?
A sirtakival mi is elértük idén a 9 tonnát, de az több tápanyagot kapott mint amit írtál, kb 25 %-al. Viszont az napraforgó után lett vetve ezért meg vagyok elégedve vele.

#188 borda77 (Joe)

2014-08-14 10:50:28

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra

A szárcsökkentőt már ősszel kiadtad, mert anno nekem olyat mondott a Finy Gyuri, hogy fél adagot már összel neki...?

#187 Márk_

2014-08-14 08:26:56

Válasz erre

Válasz #186. hozzászólásra

180 hsz

#186 Mf-es

2014-08-14 08:20:40

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra

Mázsa??

#185 Devyd

2014-08-14 07:41:51

Válasz erre

Válasz #184. hozzászólásra

Timac-Káli 3-1 arányban 200kg/ha ősszel, gruberezve volt, repce elővetemény.
Logran ősszel, 1,5l cycocell 1liter wuxal réz top, őssz kapott 20kg epso top-ot, 3szori gombaölözés, rovar, genezis kalászost is kapott valamikor.
Pétisó olyan 450kg ment ki 2 részletbe!
Nem volt extra költség a többi fajtával szemben csak a + gombaölözés!

#184 szgyuri82

2014-08-13 22:34:35

Válasz erre

Válasz #182. hozzászólásra

Nagyon szép búza! Mennyi tápanyagot kapott?

#183 agroinformhelp

2014-08-13 19:53:37

Válasz erre

Válasz #182. hozzászólásra

#182 Devyd

2014-08-13 19:46:03

Válasz erre

Egy Hónappal később!
+Rozs

#181 Devyd

2014-08-13 19:32:13

Válasz erre

2014. május 20.
Hystar

#180 Devyd

2014-08-13 19:21:48

Válasz erre

Pár napja maradt abba az aratás!
Hystar ami a képen is van, akit érdekel bővebben is írhatok róla.
90kg-val volt vetve!
9-9,5 tonna körül lett!

SU Mephisto hibridrozs kb 7tonna/ha lett.
Azt tudni kell a rozs fele feküdt 1,5 méteres volt!
2-2,5liter Stabilánt kapott, és mégis, 75kg/ha maggal lett vetve!

#179 Julius

2014-08-12 09:28:50

Válasz erre

Válasz #178. hozzászólásra
Saaten Union, képviselője Finy György tel.+36302566633 ők foglalkoznak vele.

#178 Gergi03

2014-08-11 22:18:34

Válasz erre

Vas-Veszprém megye környékén hol lehet hibrid vetőmagot venni?

#177 Devyd

2013-11-13 12:51:39

Válasz erre

Válasz #176. hozzászólásra

Te tudod!

#176 matee

2013-11-13 12:11:04

Válasz erre

jah és műtrágya kiszórva föld kész csak megázott.és muszály váltani... a mag meg itt vann és nemvolt olcsó...

#175 matee

2013-11-13 12:08:05

Válasz erre

tavaly okt 15-ei vetés se volt megbokrosodva ősszel... 9 tonna volt...

#174 Devyd

2013-11-13 12:01:09

Válasz erre

Válasz #172. hozzászólásra

Szia!
Ha rám hallgatsz felejtsd el!
okt 15ig kellett volna elvetni!
Abból már nem nagyon lesz semmi...inkább hadd meg jövöre.
haveromék Hystarja ilyen volt okt 25 körül.

Épp logran-oztunk.

#173 Pintér Zoltán

2013-11-13 11:14:34

Válasz erre

Válasz #171. hozzászólásra

Üdv. Nem lehet hogy azért kellett annyit gombázni mert újból kalászos volt ?

Tapasztalatom szerint, de ez csak szigorúan magán vélemény,
ha megfelelő kondicíóban van a növény akkor akár el is hagyható a gombázás.

#172 matee

2013-11-13 10:54:05

Válasz erre

Hello mindenki..egy olyan kérdésem lenne hogy későn sikerült learatni a kukoricát a föld készen volt de megázott..most várjuk hogy megszáradjon a hibrid búzát meg már megvettük....érdemes még elvetni ?? válaszokat előre is köszönöm!!

#171 borda77 (Joe)

2013-09-04 17:32:48

Válasz erre

Válasz #170. hozzászólásra
Itt a környékünkön volt egy gazda aki jelentős területen vette és kellett neki de nagyon gombázni nem is kétszer...

Szó mi szó én többre gondoltam vagy még tudom ez is azért fejlődési stádiumban van DE ha ez tényleg egyszer bejön akkor ez lesz a jövő az egészen biztos!!!

#170 hírhozó

2013-09-04 14:38:01

Válasz erre

Válasz #169. hozzászólásra

A gombaölő nélküli kezelések a hivatalos kísérletekre vonatkoztak nem a javasolt technológiára!!!!!!!!!!!!!!

#169 borda77 (Joe)

2013-09-04 12:24:11

Válasz erre

Válasz #166. hozzászólásra

Ez nem mese, amit a saaten küldött hivatalos tájékoztatt azt másoltam most be... Gombaölő nélkül? MESE!!! SŐT!

Néhány szempont a hibridbúza termesztés-technológiájának kialakításához
Általános információk : A Cargill Zrt által forgalmazásra kerülő hibridbúza választék 77 %-a a Ma-
gyarországon legkedveltebb és legnagyobb területen termesztett Hystar.
A Hybery; Hyxpress; Hyxtra és Hyland hibridek összesített részaránya 23 % ,jelentősebb területen
idén ősszel kerülnek elvetésre.Érésidejüket tekintve a hibridbúzák a középkései éréscsoportba tartoznak , a Hystar az érési sorrend élén, a Hybery a végén található. A megrendeléseink alapján a vetőmag 86 %-a Dunántúlon kerül majd elvetésre.
A vetőmag forgalmazása 10 ha-os maxipackban, gomba és rovarölőszerrel is csávázva ( Celest Top )
történik, a növényállományok a talajlakó kártevők és vírusvektorok ellen is védettnek tekinthetők. Az egységcsomagban 15 millió mag található, mely a nemesítőház ajánlásával egyezően
1,5 millió mag/ha normát tesz lehetővé, ahol a garantált csíraképesség 95 % feletti.
Éghajlat és talajigény : Az ország teljes területén eredményesen termeszthethető,de javaslatom szerint 20-22 AK/ha –nál gyengébb talajminőségre lehetőleg ne kerüljön.Mindazok a ta-
lajok megfelelnek, melyeken termett már 6 to/ha vagy annál több fajtabúza.Természetesen az ennél
gyengébb talajminőségen is jelentkezik a hibridek fölénye,de a többlet kevesebb, a termesztés gaz-
daságossága kérdéses lehet.Télállósággal nincs baj, de a kora tavaszi megindulás után kissé fagyérzé-
kennyé válik ( mint GK Élet; ), múló perzseléses tünetek előfordulhatnak.
Elővetemény: nem igényes,de időben kerüljön le !!! A klasszikusan jó előveteményeket természe-
tesen a hibridbúza is meghálálja ( borsó; repce ).
Vetésidő: Dél –Dunántúl;Dél-Alföld szept.27-28 nál előbb ne , főleg ha nedves a talaj, okt.10 után
már túl van az optimumon,okt. 20 után késő ( félő, hogy elégtelen lesz az őszi bokrosodás)!! A csökkentett csíraszámmal történő korai búzavetéses
technológia már jónéhány gazdálkodónál 7-8 éve sikeres gyakorlat. Ennek során bebizonyosodott,
a szept. 20.-a előtti vetésidő még a rovarölőszeres csávázás ellenére is magában hordozza, főleg
magasabb hőmérsékleti viszonyok közt a vírusvektorok ( levéltetvek,kabócák ) intenzív jelenléte
folytán a búza-törpeség vírusával történő fertőződés esetleg igen súlyossá váló következményét !!
Közép és Észak- Magyarország: fenti időpontok max. 3-4 nappal korábbra kerülnek
Javasolt tőszám : A hibridbúza morfológiáját tekintve alapvetően két dologban különbözik a faj-
tabúzáktól. Az egyik a különösen kiterjedt és mélyre hatoló gyökérzet , mely
a fokozott stresztűrés alapja.
A másik a lényegesen nagyobb egyedi termőképesség, mely egyrészt az összehasonlíthatalanul nagyobb kalászprodukcióból( kalászhossz ), másrészt a sarjkalász-képző képességből adódik. Ezeket a tényezőket mindenképpen figyelembe kell venni a vetési norma meghatározásakor. A tapasztalatok szerint a fajtatulajdonos által javasolt 1,5 millió mag/ha-tól plusz-mínusz irányban legfeljebb 10 %-os mértékben ajánlott eltérni. Ezermagtömegtől függően ez átlagosan 67-80 kg/ha vetőmagdózist jelent. Ideális talaj és időjárási körülmények esetén a 80-120 növény/ m2 magmennyiséggel is nagy termések érhetők el,ennek a kockázata azonban hazánkban akkora, amit szerintem legfeljebb öntözött körülmények között szabad csak felvállalni.
A depresszív állománysűrűségre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre,valószínűnek látszik, hogy 2,0 millió mag/ha felett már szignifikáns terméscsökkenés következhet be.
Talajművelés rendszere : nincs eltérés a fajtabúzákhoz képest, de a magágy minőségére és a vetés
precizitására különösen igényes az alacsony tőszám miatt. A vetőmag
csíraképessége a fajtatulajdonos által garantáltan 95 % feletti, minden csíraképes szemből búza-
növényt kell nevelni !
Tápanyag-gazdálkodás: A genetikai potenciál miatt átlagos körülmények között 8,0-8,5 t/ha,
optimális feltételek mellett 9,5-10,5 t/ha termés-szintre lehet tervezni.
A köztermesztés számára hozzáférhető hibridek kiválló állóképességük
folytán harmonikus tápanyagellátás mellett a 200 kg/ha N szint mellett sem dőlnek meg.Rend-
kívül fontos, hogy az őszi és koratavaszi bokrosodási időszakban elegendő felvehető nitrogén
álljon rendelkezésre az állomány számára.Javaslatom szerint, ahol a talaj N megtartó képessége le-
hetővé teszi, minél nagyobb ( 80-110 kg/ha N hatóa.)legyen a koratavaszi első fejtrágya dózisa.
A csapadékhiány következtébeni elégtelen tápanyagfelvétel esetén igen jó tapasztalatokat
szereztünk az Azospeed alkalmazásával, akár a növényvédelmi munkákkal kombinálva is.
A kipermetezést követően rendkívül gyors nitrogén-reakció látható a perzselés veszélye nélkül.
Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy a két nóduszt meghaladó állományokban történő
N-sol kijuttatásnál rendkívül óvatosan kell eljárni,könnyen perzselés lehet az eredmény !
Nagyon jó nitrogén reakciók tapasztalhatók a minőség-javító célzattal,a 2.nódusz és a zászlós-
levél megjelenése közt kiadott N műtrágyák hatását illetően.
Növényvédelem: a hibridbúza állományok alacsony kezdeti gyomelnyomó képessége miatt
általában a technológia alapeleme az őszi gyomírtás . Fokozottan igaz ez az egyszíkűekkel fertőzött táblákon illetve a repce előveteményű állományok esetében , ha jelen-
tős mennyiségű árvakelésre lehet számítani.
Elsősorban a Logran 20 WG-t keresik a partnerek, de szóba jöhet még a Legato Plus; Agility; Athos ;
Pendigan 330 EC ; Granstarok; Pointer Star; Huszár OD pack .
A mellékletben találhatók a fajtatulajdonos által kiadott adatlapok, melyek tartalmazzák a főbb kórokozók elleni genetikai adottságot az általunk forgalmazott hibridek esetében.
Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, a magas termésszinthez intenzív növényvédelmi
technológia szükséges,de a hibridek jónéhány fajtabúzához képest lényegesen jobb genetikai
ellenálló képességgel rendelkeznek a fontosabb búzabetegségeket illetően.
Az alkalmazandó fungicidpalettában nincs eltérés a konvencionális technológiához képest.
A hibridek általában magas, 90-110 cm-es állományokat képeznek, ennek ellenére a megdőlés
ritkán és csak kismértékben volt tapasztalható. A technológiában használt klórmequat tartalmú
növekedés-szabályzók 0,5-1,5 l/ha dózisban a bokrosodás közepe-vége fenofázisában kerültek
alkalmazásra, általában Cu mikroelem készítménnyel, esetleg herbiciddel tankkeverékben. A cél
a még intenzívebb gyökérnövekedés és a sarjképződés elősegítése volt.
Más típusú regulátorral illetve ettől eltérő fenológiai stádiumban történő permetezésről a hibridek
vonatkozásában nincs tapasztalat, de nem is volt indokolt.

#168 hírhozó

2013-09-04 12:08:39

Válasz erre

Válasz #165. hozzászólásra

#167 hírhozó

2013-09-04 12:05:21

Válasz erre

Válasz #166. hozzászólásra

#166 hírhozó

2013-09-04 12:04:16

Válasz erre

Válasz #165. hozzászólásra

"azt mesélik" helyett maradjunk a tényeknél és a hivatalos kísérleti eredményeknél. Arról ne is beszéljünk, hogy a hivatalos kísérletek agrotechnikája köszönő viszonyban sincs azzal, amit a hibrideknél amúgy ajánlanak. (Vetésidő, tápanyag,stb.) A különbség a nagymenő, csúcstermő fajtákkal szemben is 10-15% legalább, nulla gombavédelemmel, nem korai vetéssel.
Ami a vetőmag árát illeti: az almát ne hasonlítsuk a körtével! A hibrid vetőmag ára tartalmazza a rovarölőszeres csávázás költségét, ezt a többinél is kalkulálni kell.

#165 borda77 (Joe)

2013-09-04 10:55:37

Válasz erre

Válasz #164. hozzászólásra

Erről beszélek igen. Én most próbálom ki a Farinellet pl, vagy a Géniust... is... azok is nagyon tudnak és nem horror az ára...

Ja és azt is mondták, hogy sokkal fogékonyabb a hibrid a betegségre többször is kell permetezni adott évjáratokban és nagyobb odafigyeléssel..

#164 4964

2013-09-04 08:52:46

Válasz erre

Válasz #163. hozzászólásra
De ugyanolyan földön meg lehet 8 tonnát termelni mulan vagy hasonló fajtával. Ilyesmit még nem próbáltatok?

#163 borda77 (Joe)

2013-09-04 08:39:10

Válasz erre

Kicsit körbejártam a hibridbúza témát....

550ezer Ft 10 hekis big bag..., a legújabb ajánlás szerint 20-22AK földektől felfelé ajánlják CSAK, mert ot lehet különbség olyan ami a méregdrága mag költséget visszahozza.. ja és nem lesz malmi...

Hát ezen még van mit javítani...

pl 25 AK földön lehet már 6-6.5 tonnát csinálni jó osztrák francia magokkal is 20 ezer heki magköltséggel... malmira... most akkor mi van?

#162 JD /4650

2012-07-29 19:13:14

Válasz erre

Válasz #158. hozzászólásra

tavaly hiány volt belőle/másból is/ de ha beszélsz velük annyit biztos adnak hogy leteszteld!!

#161 JD /4650

2012-07-29 19:12:03

Válasz erre

Válasz #159. hozzászólásra

magas agrotechnikai alkalmazása jó adottságú termőterület.
röviden ennyi

#160 lac*

2012-07-29 18:55:19

Válasz erre

Válasz #158. hozzászólásra

eljut az,ha megveszed

#159 TTamás

2012-07-29 18:53:51

Válasz erre

Mit jelentenek a profi körülmények?

#158 2266

2012-07-29 18:48:36

Válasz erre

Válasz #155. hozzászólásra

Én nyitot vagyok rá még a kockázatát is be vállalnám..De hozzánk ez a mag nem nagyon akar el jutni..

#157 2266

2012-07-29 18:47:41

Válasz erre

Válasz #156. hozzászólásra

Na de pont ere tenyésztették ki..És ezért kelene töbet is adnia..Ha mind ezt az extrém klimát nem birja akkor csöpet sem vagyunk vele elöbre ja és drágább is és a vetési kockázata is megvan..Számomra edigi tanúlság az hogy csak profi körülmények közzé való!!

#156 lac*

2012-07-29 18:28:56

Válasz erre

Válasz #151. hozzászólásra

Na ezért próbáltam ki én egy big-bag vetőmaggal.Mert állítólag jobban hasznosítja a vizet,gyengéb helyeken is tud teremni.
Ehhez képest nálam nem termett többet mint a mezei fajták.
De lehet itt is az extrém időjárás volt az oka ennek,ha semmi esőt nem kap,akkor nem tud mit jobban hasznosítani.

#155 JD /4650

2012-07-29 18:22:52

Válasz erre

Válasz #154. hozzászólásra

kiváncsi lennék tényleg a ti talajaitokban hogy "vergődne" a hibrid!!

#154 2266

2012-07-29 17:00:15

Válasz erre

Válasz #152. hozzászólásra

Én is nem rég hallottam olyanról ahol a GK-békés termés átlaga 9 számjeggyel kezdődött!! Ezért tényleg kíváncsi lennek a konkrét mellé vetéses kísérletre!! Ha hozzá juthatnék egy kis kísérleti maghoz tutira megcsinálnám!!!

#153 Pittix

2012-07-29 16:29:02

Válasz erre

Válasz #152. hozzászólásra

egyről beszélünk, Korzo kolléga eredményei is ezt mutatják, a kísérletben, ahol megtömte rendesen tápanyaggal, ott 8-9 tonna (nem volt szempont a gazdaságosság), szépen besimultak a fajták közé, semmi extra.
Ott buli, ahol az 5 tonna helyett tud 6-ot vagy többet, vagy kis tápanyaggal hozza az 5-öt

#152 JD /4650

2012-07-29 15:56:27

Válasz erre

Válasz #151. hozzászólásra

a "hagyományos" fajtákkal is el lehet érni kimagasló eredményeket,szerintem a hibrid dolog hirtelenjében nem hozhat drasztikus áttörést
más is kell a nagy terméshez komplexen kell nézni a termelést sokan egy dolognál leragadnak s nem veszik észre hol sikkadtak el a plusz tonnák.......

#151 Pittix

2012-07-29 15:52:31

Válasz erre

Válasz #150. hozzászólásra

- de itt is azt írják, mint már sok helyütt, hogy elsősorban a stresszes termőhelyeken érvényesül, ott domborodik legjobban a többlet termése
- 7 tonnás termésnél nem fog 20%-al többet teremni

#150 Pittix

2012-07-29 15:01:05

Válasz erre

Válasz #149. hozzászólásra

Hosszú időn keresztül csak helyben topogott a nemesítés, mert nem akart összejönni természetes úton a hibridizáció. Aztán kemikáliákkal segítették elő (92-93 táján) a folyamatot, ott kapott új lendületet. Ahhoz képest, ha 2003-ban kész volt a HYSUN, az nem rossz tempó. Abból, hogy minden évben jönnek az új anyagokkal az látszódik, hogy még komoly kiaknázható potenciál van benne....


http://www.cropco.co.uk/wp-content/files/Hybrid_technology_leaflet.pdf

egyéb iránt Martonvásáron vagy Szegeden is foglalkoznak/foglalkoztak vele

#149 Vadmalac

2012-07-29 12:28:58

Válasz erre

Válasz #148. hozzászólásra

Ha 1963-tól 2003-ig kellett várni, hogy valamai épkézláb dolog legyen belőle, és a mamutcégek el is adták az egészet, akkor vagy ők a hülyék, vagy ez az egész hibridbúza egy... Én nem vagyok hivatott dönteni, de ha ez akkora királyság, akkor az elmúlt 9 évben miért nem robbant be komolyabban?

#148 Pittix

2012-07-29 07:32:20

Válasz erre

Válasz #147. hozzászólásra

érdekelt a dolog, kicsit utána olvastam:

1963-ban indult Franciaorsz. a nemesítés
és a 2000-es évek elején kiszállt belőle a 2 nagy multi (DuPont, Monsanto), azóta főleg a Saaten foglalkozik vele, mert megvették az eredményeket akkor.
2003ban jelentették be a HYSUN-t
nem csaj ők foglalkoznak vele, de európában vezetők a hibrid nemesítésben, nem is nagyon találni mást a saaten anyagain kívül...

#147 2266

2012-07-27 23:34:08

Válasz erre

Válasz #146. hozzászólásra

Szerintem ez az ö találmányuk büszkék is rá rendesen!!!

#146 TTamás

2012-07-27 22:18:44

Válasz erre

Helló

Szeretném megkérdezni, hogy létezik e más hibridbúza a Saaten-unionoson kívül?


Előre is köszi mindenkinek!

#145 Ferror

2012-07-18 16:15:36

Válasz erre

Válasz #128. hozzászólásra
korzo egy e-mail cimet tudnál adni? vagy írj valamit a ferror@freemail.hu -ra
lenne egy-két kérdésem

#144 szanberg

2012-07-15 16:29:58

Válasz erre

Válasz #142. hozzászólásra

Ha sok benne az évellő gyom akkor várd meg míg felzöldűl 20-30centi magasra a gyom-perlye akármi és lekéne fújni totállal. Igaz a fák között ez lehet nem megoldható.

Azzal kezd eleve, hogy vegyszerezni gyomírtani tudsz e majd a fáktól!?!?!?!?!? Van e olyan kis kombájn ami levágja neked könnyen hogy nem töri össze magát és a lombot?!

Ha sok az évellő tarackos fűféle akkor nemlesz jó mert belenő a búzába is. Kétszíkű gyomok jól irthatóak benne de azértha nagyon gyomos előkéne készülni rá mint írtam.

2mázsa 3x15-ös komplexet ha kap őszel abból tavaszig szépen elvan, és ha van rá keret akkor lökd meg bizony 4mázsa pétisóval vagy ammóniumnitráttal és kész, ennyitől már akármit is megterem ha úgyvan.

Talajnak ha jól megvan tárcsázva több sorral elég de ha tudod folyamatosan majd vetni a közöket akkor lazítsd meg mert több évre szól úgyis.

Nem ismerem a diósokat élőben (tanították valamikor de nem maradt meg bennem) lényeg, hogy a gyomírtás és egyéb vegyszerezés mennyire megoldható ezzel kezd, mert nélküle csak gazost termelsz majd.

#143 lszabi

2012-07-15 15:45:56

Válasz erre

még annyi. kalászosunk 5 éve nincs, akkor is csak tricitaléval próbálkozott az öreg (volt neki 45q is) búza sosem volt. én meg csak lopom a szakmát, így minden jótanács jól jöhet.

#142 lszabi

2012-07-15 15:42:59

Válasz erre

Sziasztok
Lehet nem a legmegfelelőbb topic, de ezt látom most búza ügyileg a legsűrübben látogatottnak. Tanácsot szeretnék kérni.

Van egy 9 éves, 7 hektáros diósunk, 12x10m távolsagra van ültetve. 9 éve csak tárcsázzuk és szárzuzózzuk.
A közét szeretném hasznosítani. Ahol nagyobbacskák a fák ott is tudnék hasznositani min 9-10 métert. Sajnos van benne 1ha lapos is ahol most fa sincs, csak fa kezdemény.

Nyár közepe van, már most gondolkoznom kell, hogy hogy csinaljak jó magágyat, műtrágya, és fajtát mi alapján válasszak.

Hogy én mit gondoltam... tegnap zúztam le, jövőhéten megtárcsáznám. Augusztusban, ahol laposak vannak és kisfák, ősszel telepitett fák kapna egy lazítást. október elején egy mélyebb tárcsa, utána egy ásóborona. 2q komplex (a pannon trades huminsavast hasznalta mar valaki?) tavasszal, gyürű, 4q 27% - utána mé vagy N lombtrágya, rezet szereti a búza? a diófának jó lenne.
valahogy így gondoltam, persze ha minden flottul megy (ami ritka)

egyébként egy erősen kötött talaj, mert mellette h
13 ha szántónk van. de csak javult 9 év alatt a sok tárcsától, zuzástól. lehetne jó búzám?

szóval a kérdések
mit csináljak, hogy jó magágyam legyen, mit csináljak előtte?
fajtát mi alapján és hogyan válasszak? (hibrid nem is kell, mert baromi drága a vetőmagja)
milyen műtrágyákat használjak és mikor? ami a búzának és a fáknak is jó?

köszi