Hirdetés
Fórum
- AKG támogatás új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Poénok új
- Fiat 180-90-es traktorok új
- Grubber új
- Milyen gépek a JUMZ traktorok? új
- Talajművelés gépei - tárcsa választás: Horsch, Amazone vagy Väderstad? új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
Cikkajánló
135 hozzászólás
Válasz #34. hozzászólásra
Egy fontos dolog a termékdíjjal kapcsolatban: ne azt nézzék, hogy mi az eszköz, hanem hogy mit csinálunk vele!
Zöldséges ládában tarthat csirkét, kutyát, virágot, amíg az tárolásra (vagy keltetésre) szolgál NEM TERMÉKDÍJ KÖTELES! Csak akkor lesz az ha csomagol bele, akár úgy, hogy a termékkel együtt értékesíti, akár csak arra szolgál, hogy az otthon belerakott terméket a kereskedőhöz, vagy átvevőhöz szállítja, majd a ládákat hazahozza (többutas csomagolás). Ezt kell átgondolni és akkor már kicsit tisztábban látják a termékdíj lényegét.
Válasz #31. hozzászólásra
De akkor hovasoroljam az 1968 as gevládámat amit természetesmódon csirkekeltetőnekhasználok? Ha napközben mégegyláda rávanboritva a kotlóra az sujosbitókörülmény ? amugy most ondbanvagyok. anno nagyonrégi almásláda ami cirka szatmár láda magassága de valamikor 40-vagy 50 es években használták.most csirkevan nekem benne. azért statáriálisan főbelőnek vagy párszázezerrebüntetnek?
Válasz #32. hozzászólásra
Most néztem meg a jogszabályt, addig, amíg az óvszerbe rakott "dolog" nem termék, addig csak egyéni védőeszköznek minősül......
Válasz #30. hozzászólásra
elrelátom megszálják óvszermiatt a mellékutakat
Egyetértek az előttem szólókkal, a termékdíj ebben a mai formájában nyomon követhetetlen, átgondolatlan. Talán ezért is változtatják évente 2x, 3x a jogszabályokat, mert rájönnek, hogy nem életszerűek.
, kérdem én nem mindegy, úgyis hulladék lesz....), szóval ezért változtatta meg a jogalkotó a kötelezetti kört!
Elárulom, hogy a termékdíj törvény eredetileg a CSOMAGOLÓ ANYAG GYÁRTÓKAT kötelezte, hogy fizessenek, azonban náluk olyan erős volt a lobby, illetve azzal az indokkal, hogy nem biztos, hogy az ő csomagoló eszközét valóban csomagolásra is használják fel (
Tudom, senkit nem vigasztal, de gondoljanak bele egy kisboltos helyzetébe, aki a kenyérhez kenyérpapírt ad, a kiflihez kis zacskót, na ember legyen a talpán aki ott naprakészen nyomon tudja követni a csomagoló anyag felhasználást!!!! A mezőgazdaságban viszonylag egyszerűbb a nyomon követés, illetve most ez az átalányfizetéssel meg is szűnik. Persze csak azoknál, akik időben bejelentkeztek....
Válasz #29. hozzászólásra
ezeknek a lényege, hogy pénzt kap aki kitalálta, mert jó helyen volt. pénzt kap, aki értelmezi, aki begyújti a bevallásoka, aki ír hozzá programot, aki ellenőriz és büntet
kiváncsi leszek, hogy mik lesznek még kitalálva a következő években az 1 millió munkahely megteremtéséhez
Környezetvédelmi termékdij? manéztemmeg van 1968 ban gyártott gev ládám! kiemlékszikrá vagy látott ojat?anno régen a göngyöleg ellátó vállalatkészitette! az m30 as rekesz őse!ha visszaolvastam a fórumtémákat vámos betiplizett udvarra megnézte mitlát göngyöleget? akkor nálam a gev láda göngyöleg vagy muzeálisérték? 4 gev-ládában kotlóül tojáson azt hovasoroljam?egyutas csomagoló vagy kotlós keltető? kitudja hollakik a rendeletalkotó ?biztos nemfalun!
Kitudja? idén bevezetik a környezetvédelmi termékdijat az óvszerreis? Azthiszem azis csomagolóanyagnakminősül!
Válasz #25. hozzászólásra
el se tudom képzelni, hogy ki lehetett akkora barom, aki ezt kitalálta. küldenének minden gazdálkodónak egy 5ezres csekket és hagynának békén. hamár nem tudták beépíteni a csomagolanyagok árába
nem tudom, hogy ki lesz végre az aki rendberakja a különféle dolgokat
Válasz #25. hozzászólásra
Tisztelt "kyra"!
Nagyon köszönöm a válaszát,végre egy mindenki számára értelmezhető választ kaptam.Megírom az e-mail címemet,lenne még egy pár kérdésem,ha lehet kérem adjon meg közelebbi elérhetőséget.
schuszteristvan@freemail.hu
Köszönettel:Schné
Válasz #24. hozzászólásra
Tisztel Schuszter!
Az Önök által megtermelt gabona értékesítése csak abban az esetben köteles, ha azt nem ömlesztve, hanem zsákokban értékesíti. Ebben az esetben a zsákok (üres) tömege után kell a termékdíjat megfizetni.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alapján a saját célú felhasználás is köteles, tehát, ha saját részre zsákol be gabonát, vagy báláz szalmát, akkor ezek után kell fizetni.
A jó hír, hogy idén azon mezőgazdasági termelő, akinek 2009-es árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot átalányt fizet, ami éves szinten max. 7000 Ft. Ez a 2010-es évre vonatkozik. Aki azonban szeretné a múltat is rendezni, az éves felhasznált csomagoló anyag mennyisége után kell termékdíjat fizetnie. Amennyiben érdeklik a részletek jelezze és megbeszéljük a részleteket.
Válasz #23. hozzászólásra
Tisztelt Címzett! Olvastuk a hozzászólását,amit nagyon köszönünk,és ezzel kapcsolatban tanácsát szeretnénk kérni.Őstermelők vagyunk,már többször átnéztük a környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolodó jogszabályokat,de sajnos még mindig nyitott kérdés,hogy érint-e ez a rendelet minket,többedmagunkkal,vagy sem.Gabonatermesztéssel foglalkozunk (árpa,búza,kukorica),amit egy ezzel foglalkozó céghez szállítunk,eladjuk.Valamennyit saját célra is hagyunk,a saját felhasználásra szánt sertés,baromfi etetésére.Bálázott szalmát is ezen állatok tartásához használunk.Kérdésünk,hogy ezek után érint -e minket,köteles vagyunk -e környezetvédelmi termékdíjat fizetni?,vagy ránk ez nem vonatkozik.Válaszát előre is köszönjük.
Tisztelt Fórumozók!
) továbbra is nekem kell gondoskodni!
Most találtam rá erre az oldalra és szeretnék egy pár dolgot pontosítani. Környezetvédelmi termékdíj ügyintéző vagyok, kb 10 éve a mezőgazdaságban, környezetvédelmi megbízottként dolgozom.
Először is, csak a rend kedvéért, a törvény 1995 óta él, a kötelezettség is ezóta van. 2008. január 01.-vel a termékdíj ellenőrzése átkerült az APEH-tól a VPOP-hoz, ezért ők általában csak 2008-ig szoktak ellenőrizni, de a jogszabályok alapján, más adónemekhez hasonlóan 5 évre visszamenőlegesen is ellenőrizhetik. Kivételek természetesen lehetnek, de azért jobb ha tudjuk, hogy 5 évet kell(ene) rendbe tenni!
A másik: termékdíj esetében nincs mennyiségi limit, ami azt jelenti, hogy ha évente max 1 kg csomagolóanyagot használ is fel, kötelezetté válik! Ha a fizetendő termékdíj nem éri el az 1000,- FT-ot, akkor nem kell megfizetni. De bejelentkezni a termékdíjas rendszerbe, illetve a rendszeres bevallásokat meg kell küldeni a VP-nek, (még ha 0-ás is!) különben mulasztási bírságot kap!
A mennyiségi limit a hulladék hasznosítási kötelezettségre vonatkozik: tehát, ha évente a műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot,papír esetén 500 kg-ot,üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg, akkor nem kell a kibocsátott hulladékok hasznosításáról gondoskodni!
Minden más esetben viszont igen! Ez fontos, mert a legtöbb gazdálkodó megnyugszik, hogy ő befizette a VP-nek a termékdíjat és kész, ezzel teljesítette a kötelezettségét, de nem! Ott van még a hulladék hasznosítási kötelezettsége is, ami ennyit jelent, hogy köteles az általa kibocsátott, hulladékká vált csomagoló eszközöket visszavenni, visszagyűjteni, majd azokat megfelelő környezetvédelmi engedéllyel rendelkező hulladék hasznosító cégek részére átadni. Fontos, hogy a rendelet meghatározza, hogy a visszagyűjtött hulladék hány százalékát kell anyagában (pl. újrahasználat), illetve hány százalékban egyéb (pl. energetikai) módon hasznosítani, tehát megint nem mindegy, hogy kinek adjuk át a begyűjtött hulladékot.
A hulladék hasznosítási kötelezettséget a legegyszerűbben hasznosítást koordináló szervezethez történő csatlakozással tudjuk teljesíteni. Ebben az esetben ráadásul nem termékdíjat fizetünk, hanem hasznosítási díjat, ami a termékdíj kb. fele. Egyetlen gond a koordináló szervezetekkel, hogy ők csak anyagában kötelesek az általam kibocsátott hulladékot visszagyűjteni, ami azt jelenti, hogy ha én felhasználtam 100 kg műanyag bálahálót, ő nem az én bálahálómat gyűjti vissza, hanem pl lakossági szelektív gyűjtésből PET palackot. Tehát a bálaháló ottmarad a telepemen, annak környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről (sem a lerakás, sem az elégetés nem az
Egyetértek a többiekkel, nagyon bonyolult a termékdíj rendszere,ráadásul fél évente változtatták a jogszabályokat is, ember legyen a talpán aki a múlt rendezésénél nyomon tudja követni a változásokat!
Ha bárkinek kérdése lenne termékdíjjal, vagy környezetvédelemmel kapcsolatosan tegye fel nyugodtan, megpróbálok válaszolni rá, kicsit talán segíthetek eligazodni ebben a jogszabályi rengetegben!
Időt adott a VPOP!
10.05.20
Mulasztási bírság fizetése nélkül tette lehetővé a VPOP, hogy azon mezőgazdasági termelők, akik április 20-ig nem tettek eleget a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentkezési, illetve fizetési kötelezettségeiknek, június 30-ig pótlólagosan megtehetik azt – hívja fel az ügyben tárgyalásokat folytató Magyar Agrárkamara az érintettek figyelmét.
Több eredményes egyeztetésen van túl a Magyar Agrárkamara a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával annak érdekében, hogy segítse az agrártermelőket a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség teljesítésében. A tavaly módosított termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény értelmében azok az agrártermelők, akiknek a mezőgazdasági termelésből származó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot, átalány formában tehetnek eleget, illetve kell eleget tenniük a termékdíj-fizetési kötelezettségüknek. Az átalány alá 2010. április 20-ig kellett bejelentkezni.
Azok a termelők, akik még nem jelentkeztek be, vagy korábbi évek kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítették, ennek pótlását egyszeri, átmeneti intézkedés keretében 2010. június 30-ig tehetik meg. A VPOP saját hatáskörben az önkéntes jogkövető magatartás ösztönzése érdekében a nevezett időpontig a legnagyobb méltányosság gyakorlásával, mulasztási bírság kiszabásának mellőzésével fogadja a 2010-re vonatkozó bejelentkezéseket, és az esetleges korábbi kötelezettségekhez tartozó pótbejelentkezést, pótbevallást, pótbefizetést.
Kiket érintenek ezek az intézkedések? Mindazon termelőket (őstermelőket, családi gazdálkodókat, állattenyésztőket, vagy más gazdaságokat is) akik termékeiket maguk csomagolják és értékesítik, vagy saját célra felhasználják – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. Így a műanyag zacskót, zsákot, fóliát, műanyag, vagy faládát, raklapot használókat például zöldség-, gyümölcs termelőket, takarmány-, vagy vetőmag előállítókat ugyan úgy, mint a bálazsineget, bálahálót használó állattenyésztőket, ha a bálázott takarmányt, alomszalmát saját gazdaságban felhasználják, vagy a többletet értékesítik.
A fentieken túl a Magyar Agrárkamara felhívja minden termelő figyelmét, hogy az elmulasztott kötelezettségek késedelmes teljesítése nem mentesít a késedelmi pótlék, vagy az önellenőrzési pótlék, és utólagos termékdíj megfizetése alól, amely jogkövetkezmények tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai az irányadók. E mellett a Magyar Agrárkamara álláspontja továbbra is az, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha mezőgazdasági input és termékek csomagolása esetén a csomagolóanyag gyártója, vagy első belföldi forgalomba hozója legyen kötelezett és fizesse meg a termékdíjat.
Válasz #20. hozzászólásra
Előbb vagy utóbb,de még a gatyamadzagért is fizetünk már ha marad gatyánk!
Válasz #19. hozzászólásra
Szét kell írni 195 kg-ént.
Csak akkor meg az áfa-val mi lesz ???
Ki van ez találva.
És ha más nevére veszem a madzagot?
Válasz #17. hozzászólásra
Na paraszt még 1 réteg bőrt lehúzunk rólad.
Nesze!!!
Válasz #16. hozzászólásra
Bálamadzagból elfogy évi 2-2,5 raklappal.
Válasz #14. hozzászólásra
Nekünk is van bő 1000db M10-es.
+ ugyanennyi holland gombásrekesz.
Válasz #13. hozzászólásra
Nagy a fejetlenség,mindenki másképp értelmezi az okosok álltal kiagyalt sorokat.
Minket a göngyölegnyilvántartás hiánya miatt büntettek meg.
Mivel több mint 10 éve vettük a ládákat azok után nem kell fizetni.:-)
Talán!!!
Válasz #13. hozzászólásra
Rekesz,láda tök mindegy. Pl.: egy kisebb vágóhídon legalább 1000 db van belőlük forgásban(ez tapasztalat) aminek darabja 1,5-2 kg.
Válasz #11. hozzászólásra
200 kiló rekesz?Az nem sok,ha szétírod családtagokra.
Válasz #10. hozzászólásra
Még a bála madzagra is ???
Válasz #10. hozzászólásra
Nálunk 2 hónapja robbant az alvóbomba!
2 finánc körbejárta a birtokot,számba vették az összes M10-es+holland rekeszt.
A végén közölték,hogy termékdíjat vagyunk kötelesek fizetni a ládáink után kilónként 36ft-ot.
Mivel a jogszabáj 2008-ban lépett életbe,nem hivatkozhatunk rá,hogy még nem tudtunk róla.
Hozzáteszem a ládákat 20 éve vettük,amikor még nem volt termékdíj.
25000ft-ra megbüntettek bennünket és köteleztek göngyölegnyilvántartás vezetésére visszamenőleg.
Próbáltunk érvelni,hogy sem időnk sem kapacitásunk nincs böngészni a magyar közlönyt az esetlegesen ránk vonatkozó új jogszabájok után.
Másfelöl miért kell mindjárt bűntetni figyelmeztetés helyett.
Mossák kezüket a törvény az törvény.
1 erre szakosodott tanácsadó segít most a nyilvántartás elkészítésében.
Ő említette,hogy a multikon nem találnak fogást,mert úgy körbevannak bástyázva ügyvédekkel jogászokkal akik mindíg találnak 1 kiskaput.
Míg kimennek 4-5 kistermelőhöz kiosztanak 20-30 ezres büntetést,és teljesítve van a norma.
Üdv B Peti
Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban!
2009.10.09.
Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében.
Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során.
Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen.
De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben?
A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni.
Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra.
Miért is?
A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja.
Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni.
Vannak kivételek
Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól.
Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető.
Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik.
Mikor kell fizetni?
A kötelezettség keletkezésének időpontja:
- A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja;
- A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján;
- Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik.
Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma
Újrahasználat után is!
A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki.
Kemény szankciók
A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg.
Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést
Válasz #8. hozzászólásra
elvileg annak kéne fizetni a bálamadzag után aki importálta/gyártotta. Nem pedig aki felhasználta.
Tudjátok miről szól ez? a bálamadzagról, szerintem röhej, de ez van. Nálunk szólt a főkönyvelő, hogy mit csinálunk a bálákkal, mert a vámosok tételes kimutatást kérnek a bálamadzag felhasználásával kapcsolatban, állítólag még azt is külön kéne nyilvántartani,akinek egy bálát adtunk el.
1995. évi LVI.törvény Én elolvastam,de még butább lettem mint előtte.
Válasz #5. hozzászólásra
Amennyiben termékdíjfizetésre kötelezett árut, eszközt, terméket (gép, műtrágya, vetőmag, növszer, stb) importáltál/vásároltál közösségen belüli egyéb országból, vagy mo-on termékdíj kötelezetti körbe tartozó tevékenységet végeztél (pl. vmit csomagoltál, töltöttél, stb.), akkor ez évben az első vonatkozó műveletnél be kellett jelentkezni a VPOP-nál. Ez nem mentesít a régebbi bűnöktől pl. ha már régebben is volt ilyen tevékenységed. Érdemes komolyan venni és átgondolni, hogy valóban kötelezett vagy-e? Rengeteg érdemi anyag van a neten ezekről.
Válasz #4. hozzászólásra
Ide is jön. Meg a fiúk fenyegetőznek egymillás bírsággal is.
Funny.
Válasz #3. hozzászólásra
Pontosan ilyen levelet kaptam én is és én sem tudom mire vélni. Holnap talán felhívom őket hogy mi a fasz ez? Megírom hogy mire jutottam
Válasz #2. hozzászólásra
Azért tettem fel ezt a kérdést mert az egyik haverom kapott egy levelet a vámosoktól hogy bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége van a környezetvédelmi termékdijjal kapscsolatban, és ha ezt nem teszi meg 30 napon belül akkor megbüntetik.
Válasz #1. hozzászólásra
pl a gumi akkumulátor stb veszélyes anyagot vásárolsz benne van az árában
Mit tudtok erről, kinek kell fizetnie? Őstermelőnek vállalkozónak vagy másnak?