Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.52 FtUSD394.94 FtCHF442.09 FtGBP495.05 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz szanberg #828. hozzászólásáraÉn ha 10 éven túl terveznek a mg.al akkor tuti atternékna sávosra és csak a kiteben gondolkodnek. Amit nadudvaron lattam náluk szakmai napon az eszmeletlen...és azert mar vannak nagygazdaságok ahol kemenyen nyomják és jól megy.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraAz nagyon nem igaz hogy szakmai tamogatast nem ad a kite hozzá. A legnagyobb tapasztalata és legtöbb infoja van erről az egész országban. Aki meg nem kér belőle az cak tanuljon a sajat kárán éveket es pénzt pazarolva...
Nyilván nem gatyára lealkudva a gépet meg még a szaktanácsadást is ingyen...
Ha valaki komolyan gondolja és szán rá időt és pénzt akkor rengeteg olyan tapasztalatot tudhat meg a Kite fejlesztőitől amivel ki tud olyan lépéseket és hibákat hagyni amire csak a saját tapasztalata ideje és terméskiesése után jön rá a sávművelésnél.
Egyébként a sávművelést majd Feribácsival szépen kitapasztaljuk profi szintre, megvette a gépsort hozzá és jó mélyen belemászik a témába ott lent délen, én pedig itt északon és ahogy eddig is, konzultálunk a történésekről, illetve majd ide is írunk eredményeket.
Eddig tapasztalatok nagyvonalakban:
Neki a tavalyi év száraz kitettsége ellenére nagyon magas terméshozama lett kukorica, napraforgó kultúrákban, nekem üzemi átlagot meghaladó de nem kimagasló volt, kukorica és szója esetében.
Vétettem technológiai hibákat, nem nagyokat de megpecsételte a történetet, idén ezekből okulva támadok a rendszerrel, igaz most kisebb területen mert mire észbekaptam ősszel a Cultussal lehúzta kolléga a területek nagyrészét rögtön a kombájn után hehe de nem is baj, így is 50 hektár felett lesz különböző fekvésű és adottságú területeken, szója és kukorica után kukorica vetés sávosan.
Van amit meghántottam véknyan rövidtárcsával, van amit csak besávoztam kukorica tarló is.
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraEz az, hogy csak papol, ez az összefoglalt tanulmány pedig egy komoly szakértői munka eredménye, hivatkozásokkal, nagy nevekkel, tesztekkel tartam kísérletekkel alátámasztva, különböző talajtípusokra véleményezve az adott művelési rendszer sajátosságait...
Nyilván ez csak egy összefoglalás, de ennek sokkal több jelentősége van mint a semmitérő fontoskodásoknak.
Saját már több éves tapasztalatok mellé akad benne egykét dolog ami a saját gondolatokat megerősíti avagy cáfolja stb...
A sávművelés szerintem nagyon jó dolog lesz, de úgy nem fog működni ahogy a kitések ezt csinálják, tehát, hogy eladnak minden technológiát de szakmai háttértámogatás meg nincsen mögé...
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraFelesleges a csávázatlan mag. Én is aggódtam ezen régebben. Utánaolvastam. Van olyan szakirodalom, ahol vizsgálták a csávázott magok mykorrhiza kolonizációját. Minimális- 1-2% - volt a lemaradás a csávázott magoknál. Felesleges időpazarlás ezen görcsölni.
Netparaszt erről papol 2014 nov 1 óta.
Az hogy neked most kezd derengeni, egyedül a Te hibád.
2018-ban Kátai professzor úr 50 percet beszélt a talajdegradációról.
2019 jan. 17-én a kerekasztal megbeszélésen az 50 perc helyett 150 percen irányította a beszélgetésünket, direkt vetés témában.
Tavasszal eljön és talajszelvényt ásunk a szikes talajomon.
Ezt a szeánszt megpróbálom két naposra tervezni.
Monoron a Kultpince adna helyet és másnap, vagy akkor, amikor professzor úr és Bíró Borbála professzor asszonynak is alkalmas, ha elfogadja a meghívásunkat, kimennénk a területre.
20 percet kapna a KITE a sávos művelés bemutatására.
2019-ben láttam az Agromason, és jól ismerem az előadót.
A sávműlésről annyit, hogy Hajdúnáson a Bódi Művek egy az egyben visszaadta a technológiát a KITE-nek. Én olyan indokot hallottam, hogy .....
Ha vissza olvasol az Orthman topikba 2013-hoz akkor Én úgy döntöttem, hogy nekem nem "pálya".
Vagyunk egy páran, akiknek a TMMG lett a pálya. Most oda jutottam, hogy a 2,8 ha-on direkt vetőgéppel szeretném elvetni a napraforgómat.
Monoron szembe jött velem egy újabb probléma. Csávázatlan vetőmagot kellene vetni, hogy az ALKO, amit az Agrofutura készít, hatásos legyen. Ehhez kell két professzor véleménye is, hogy ne utólag derüljön ki, mit is rontottam el. (megint).
De aki tudja az csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. (Te vagy az aki csinálja, mi vagyunk, akik próbáljuk oktatni.?
Van egy honlap, amit Hargitai Sándor készített, nekünk szántás nélküli hívőknek.
Ha gondolod gyere oda olvasni. Talán találsz ott is újat, amit nem tanítottak a Magyar Egyetemeken. No meg van a befarafi facebook csoport is. Ott a TMMG tapasztalatait osztjuk meg egymás közt.
Nem is értem ilyeneket miért nem tesznek közzé, miért nem jelenítik meg minnél szélesebb körben.
Egyébként az itt leírtak egy részét én is tapasztalom az itt nálunk történő különböző talajművelési eljárások között. Eddig is az volt a gondolatom, -és ez most újra megerősíti ezeket- hogy a sávművelés az ami itt nálunk a tömörödésre hajlamos nehezebb művelésű agyag talajokon harmóniát tarthat fenn azzal, hogy nem történik túlművelés, csökkenhet az erózió, de kellően megmunkáltak a vető sávok, ugyanakkor nagyon gyors, fajlagosan kis energia és üzemanyag igényű folyamat, ember és gép kímélő a történet. Viszont az EU herbicid használat egyre szűkül, kukoricánál semmi gond, de érzékenyebb kultúránál pl.: szója még kérdéses hogyan mivel lehet megoldani a maradéktalanul tiszta állományokat. Ehhez a roundup ready nagyon könnyű megoldás biztosít, nálunk tesztelni kell még e híjján a megoldásokat.
Napraforgónál van a dupont-nak egy új szere ami magrólkelő kétszíkű írtásban elvileg egy áttörő sikerű készítmény lesz, pl parlagfű esetében is, remélem kiterjesztenek ilyen megoldásokat szójababra is.
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEzen nincsen műtrágya tartály, mert front tartályos gépkapcsolat gyárilag de én nem rakok vetéssel egy menetben műtrágyát az egy útálatos dolog...
Viszont ez a paralelogramma csukású verzió, nagyon nehéz közel 2,5 tonna, ha nem több, majd megnézem neked az adattábláját pontosan.
Varió vázas újfajta Kverneland vetőgépet vett itt egyik ismerősöm, kis Fendt-el viszi de elbírja igaz ha megvan pakolva tényleg nagyon súlyos, monosem könnyebb szerkezet.
Válasz szanberg #817. hozzászólásáraVan a vetőgépen mütrágyatartály, hány literes, és megrakva volt a Kubotán?
Azért kérdezem, hogy ha vetőgépet vennék a 120 lovas JD után, tudjam milyet engedhetek meg magamnak.
Az Expon a Kverneland 6 soros vetőgépet áruló dealer szerint nem vinné el az én 120 traktorom, hanem legaláb 140 lovas kell elé. Ez valahogyan nem paszol nekem, ha a Monosemel nincsen gondja az ismerősömnek a JD 6430, akor a Kvernit miért ne bírná el az enyém, amikor méretekre egyforma traktorról van szó, csak újab model
Válasz Sk Laci #816. hozzászólásáraNem, mert a kubu a fő vegyszerezős gép, illetve ember aki azt hajtja így tavasszal nagyon le sem akasztjuk róla. Viszont volt a maxima rajta, simán jó mögé, nehéz a vetőgép de stabil volt vele a traktor, ha baj lenne a naggyal esetleg, akkor ezzel húznánk.
Az a baj kuuva nagy pénzekbe fájnak ezek a felszerelt vasak és amúgy meg nem kell használni ha nem direktbe húzod, de direktbe meg százhektárokat senki sem fog bevállalni a bizonytalanságba...így nem is bírsz elindulni ilyen megoldásokkal érted.
Most jó ez a 8-as Maxima, teccik nagyon, kap egy oldalra hátul Spike tárcsákat a sávművelés jobb zárásához, a teljes felületen műveltekhez semmi extra nem szükséges
Válasz Radocz #806. hozzászólásáraSortisztítót nem használtam direktvetéskor, más speckó átalakítás még nem volt akkor, úgyhogy arról nincs tapasztalat. Magárok zárással voltak problémák néhol, de ez kopásból is adódott. Az idén újra kísérletezek majd. Zárótárcsák helyett spike tipusú "kerekekkel"
Válasz *** HM *** #808. hozzászólásáraNekem nagyon teccik ez a vetőgép!
Azt nem tudom, hogy milyen az adagoló rendszere, milyen pontosan működik és mennyire tartós, de a direktvetős megoldása szerintem az egyik legjobb a piacon, mivel a sávnyitó és tisztító berendezések nem veszik el a kocsi nyomását, így az teljesen a nyitótárcsákra koncentrálódik, illetve az a kis vékony kés az szerintem mindent visz, a yetter tárcsák direktvetésben nem bírnak vetésmélységig levágni, ez viszont igen!
A magtartályait kicsinylem egy cseppet, azt szeretem amikor két 80ezres zsák is belefér
Válasz Radocz #800. hozzászólásáraBármelyik vágótárcsás szemenkénti vetőgéppel el tudod majd vetni, függetlenül a márkától /monosem, gaspardo, kverneland, agrion,..../
A tárcsázás sokat jelent, csak ne legyen iszaptenger.
Válasz Kémlelő #797. hozzászólásáraEgy emberröl tudok aki évek óta direktbe vet(nem teljes területen), ö az Osztrák határ mellett lakik. Többen próbálkoznak kisebb, területen,de olyan gazdáról nem halottam még aki évek óta minden területét direktbe veti.
Válasz robinson #790. hozzászólásáraA jd-re gyárt hasonlót a Yetter :))
Nálam nincs rugó, bár tervben volt. Elegendő az egység önsúlya, jól takarít. Persze 7km/h-körül megyünk a vetőgéppel, nem gyorsabban. Ha notillben húznád, ott még lassabban ajánlott, 5-6 körül.
Elővágó átvág "mindent", a sortisztító az elvágott mulcs réteget szétnyitja, a vetőtárcsa a talajt megnyitja a beállított mélységben, a záró -henger, -tárcsa meg a vetőmagra tömöríti a földet.
A Tempo-n elvileg a műtrágya kijuttató szerelvényen van az elővágótárcsa utána a vetőegység előtt van a sortisztító.
- link
Itt egy videó, ahol az ember épp a sortisztítót szereli a vetőtárcsa elé, a háta mögött lévő elővágót később látni csak.
- videó
Válasz robinson #789. hozzászólásáraA tempo vetőkocsit 300kg-ig tudod feszíteni. Sem agyagon, sem homokban nem volt mélységproblémánk. A sortisztító eltakarítja a mulcsot a vágótárcsák elött. Szerintem a legjobb szemenkénti vetőgép. Egyszerű és robosztus felépítés.
Válasz Becő #788. hozzászólásáraa Berente Anti sortisztíja az milyen? melyik gyártmányról koppintotta?
lehet hogy én is nekiállok magam gyártani, mert a vaderstad talajkopírozó sortisztító egysége 130.000 per db.
ha nekiállok akkor már rugófeszítésűt csinálok ami a vetőgép gerendelyre van rögzítve, nem a vetőkocsira, mert főleg a fix, vetőkocsira szerelt sortisztító szerintem meglehetősen ellene dolgozik az egyenletes vetésmélységnek és ha találkozik egy nagyobb kővel akkor valami törni vagy görbülni fog..
Válasz bandigh #787. hozzászólásáraértem. lehet hogy rosszul gondolom, de a sortisztító nem pont arra lett kitalálva, hogy minden más talajművelet nélkül tudjon az ember vetni tarlóba vagy takarónövénybe? az elővágó dolga pedig elvileg, átvágni a mulcsot, szármaradványt a vetőcsoroszlya előtt, amit a sortisztító még ott hagyott, hogy a vetőtárcsa tudja tartani a pontos vetésmélységet. legalábbis a külföldi, föleg usaból származó youtube videokon én ezt látom.
a rapiddal is csak kínlódtam a tárcsázás után, mert túl laza volt a talaj és túrta, szármaradványostól.
Válasz robinson #786. hozzászólásáraSzerintem ők is átveszik vkitől, bár a gumi mélységhatárolót olcsó előállítani és így magas a margin. Berente Anti sortisztítója is jól működik, de a gyári jól dolgozik. Elől megy a műtrágya tárcsa, az vág. Amire ügyelj az a tömörítő kerék, mert a gyári gumi nem zárja be a magárkot direktvetésnél, és száraz körülmények között. A kapható gyári csillagkereket ne rendeld meg, mert 1db árából megcsinálod magad az összeset. A miénk ilyen lett. Kicsit nagy a külső átmérő 40cm elég lenne 32cm is.
Válasz robinson #786. hozzászólásáraNem tudom ki gyártja. Nekünuk van a jd hez hullámos elővágó, de sosincs fenn. Igaz hogy a keménybe belevág, de ahova az kell, mert amúgy nem megy bele a vetőgép a földbe, ott elég baj van. A sortisztító fenn van, hasznos, eltolja a száraz rögöket például. Viszont frissen bedolgozott nagy mennyiségű zöldtrágyában nem túl jó, mert feltekeri a tengelyére. Bár mondjuk túl volt fejlődve a repce az igaz, ha zsengébb apróbb lett volna lehet elmegy. Szóval ahol nagy a gaz, inkább le kell szedni. Oda jó lehet akkor az elővágó.
Válasz bandigh #780. hozzászólásáraazt tudja valaki, hogy ez a vaderstad tempon lévő sortisztító vaderstad saját gyártmánya, vagy ők is veszik valamelyik amerikai gyártótól?
ha jól értelmezem a leírását akkor itt a mélységhatároló tárcsa gumiból van, ami az usa gyártmányoknál acél vagy aluminium?
aki használ ilyet notill vagy legalább direktvetés körülmények között az meg van elégedve a munkájával?
mert ennél például nincs meg az az elővágó hullámos tárcsa, ami a magároknak vágja át a szármaradványokat, ami azért elég fontos részletnek tűnik..
Válasz bandigh #780. hozzászólásáraEzt egy kicsit megbonyolították :)). Persze ilyet is lehet, ha kell a vakítás. Korábban tettem fel képet. Majd 100Ha-t szaladt az idén, hibamentesen. Magyarországról.
2282 hozzászólás
Válasz szanberg #828. hozzászólásáraÉn ha 10 éven túl terveznek a mg.al akkor tuti atternékna sávosra és csak a kiteben gondolkodnek. Amit nadudvaron lattam náluk szakmai napon az eszmeletlen...és azert mar vannak nagygazdaságok ahol kemenyen nyomják és jól megy.
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraAz nagyon nem igaz hogy szakmai tamogatast nem ad a kite hozzá. A legnagyobb tapasztalata és legtöbb infoja van erről az egész országban. Aki meg nem kér belőle az cak tanuljon a sajat kárán éveket es pénzt pazarolva...
Válasz szanberg #826. hozzászólásáraLenne szakmai háttértámogatás ha élnének vele az emberek...
Nyilván nem gatyára lealkudva a gépet meg még a szaktanácsadást is ingyen...
Ha valaki komolyan gondolja és szán rá időt és pénzt akkor rengeteg olyan tapasztalatot tudhat meg a Kite fejlesztőitől amivel ki tud olyan lépéseket és hibákat hagyni amire csak a saját tapasztalata ideje és terméskiesése után jön rá a sávművelésnél.
Válasz .Richard. #827. hozzászólásáraEsetleg ikertestvérek!
Egyébként a sávművelést majd Feribácsival szépen kitapasztaljuk profi szintre, megvette a gépsort hozzá és jó mélyen belemászik a témába ott lent délen, én pedig itt északon és ahogy eddig is, konzultálunk a történésekről, illetve majd ide is írunk eredményeket.
Eddig tapasztalatok nagyvonalakban:
Neki a tavalyi év száraz kitettsége ellenére nagyon magas terméshozama lett kukorica, napraforgó kultúrákban, nekem üzemi átlagot meghaladó de nem kimagasló volt, kukorica és szója esetében.
Vétettem technológiai hibákat, nem nagyokat de megpecsételte a történetet, idén ezekből okulva támadok a rendszerrel, igaz most kisebb területen mert mire észbekaptam ősszel a Cultussal lehúzta kolléga a területek nagyrészét rögtön a kombájn után hehe de nem is baj, így is 50 hektár felett lesz különböző fekvésű és adottságú területeken, szója és kukorica után kukorica vetés sávosan.
Van amit meghántottam véknyan rövidtárcsával, van amit csak besávoztam kukorica tarló is.
Válasz VMisi #824. hozzászólásáraMajd ràjön. De èn ugy örülnèk ha tèvednènk! van mikor Radocz meg Kèmlelő beszèlget....
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraEz az, hogy csak papol, ez az összefoglalt tanulmány pedig egy komoly szakértői munka eredménye, hivatkozásokkal, nagy nevekkel, tesztekkel tartam kísérletekkel alátámasztva, különböző talajtípusokra véleményezve az adott művelési rendszer sajátosságait...
Nyilván ez csak egy összefoglalás, de ennek sokkal több jelentősége van mint a semmitérő fontoskodásoknak.
Saját már több éves tapasztalatok mellé akad benne egykét dolog ami a saját gondolatokat megerősíti avagy cáfolja stb...
A sávművelés szerintem nagyon jó dolog lesz, de úgy nem fog működni ahogy a kitések ezt csinálják, tehát, hogy eladnak minden technológiát de szakmai háttértámogatás meg nincsen mögé...
Válasz Radocz #822. hozzászólásáraFelesleges a csávázatlan mag. Én is aggódtam ezen régebben. Utánaolvastam. Van olyan szakirodalom, ahol vizsgálták a csávázott magok mykorrhiza kolonizációját. Minimális- 1-2% - volt a lemaradás a csávázott magoknál. Felesleges időpazarlás ezen görcsölni.
Válasz szanberg #821. hozzászólásáraKémlelő még a végén jó komád lesz, pedig az nagy eséllyel Radócz álnéven.
Moderálási elveink miatt törölve: 2019-02-03 16:46:33
Válasz szanberg #821. hozzászólásáraszanberg mester.!
Netparaszt erről papol 2014 nov 1 óta.
Az hogy neked most kezd derengeni, egyedül a Te hibád.
2018-ban Kátai professzor úr 50 percet beszélt a talajdegradációról.
2019 jan. 17-én a kerekasztal megbeszélésen az 50 perc helyett 150 percen irányította a beszélgetésünket, direkt vetés témában.
Tavasszal eljön és talajszelvényt ásunk a szikes talajomon.
Ezt a szeánszt megpróbálom két naposra tervezni.
Monoron a Kultpince adna helyet és másnap, vagy akkor, amikor professzor úr és Bíró Borbála professzor asszonynak is alkalmas, ha elfogadja a meghívásunkat, kimennénk a területre.
20 percet kapna a KITE a sávos művelés bemutatására.
2019-ben láttam az Agromason, és jól ismerem az előadót.
A sávműlésről annyit, hogy Hajdúnáson a Bódi Művek egy az egyben visszaadta a technológiát a KITE-nek. Én olyan indokot hallottam, hogy .....
Ha vissza olvasol az Orthman topikba 2013-hoz akkor Én úgy döntöttem, hogy nekem nem "pálya".
Vagyunk egy páran, akiknek a TMMG lett a pálya. Most oda jutottam, hogy a 2,8 ha-on direkt vetőgéppel szeretném elvetni a napraforgómat.
Monoron szembe jött velem egy újabb probléma. Csávázatlan vetőmagot kellene vetni, hogy az ALKO, amit az Agrofutura készít, hatásos legyen. Ehhez kell két professzor véleménye is, hogy ne utólag derüljön ki, mit is rontottam el. (megint).
De aki tudja az csinálja, akinek köze nincs hozzá az oktatja. (Te vagy az aki csinálja, mi vagyunk, akik próbáljuk oktatni.?
Van egy honlap, amit Hargitai Sándor készített, nekünk szántás nélküli hívőknek.
Ha gondolod gyere oda olvasni. Talán találsz ott is újat, amit nem tanítottak a Magyar Egyetemeken. No meg van a befarafi facebook csoport is. Ott a TMMG tapasztalatait osztjuk meg egymás közt.
Válasz Kémlelő #820. hozzászólásáraNa ez egy nagyon jó tanulmány!
Nem is értem ilyeneket miért nem tesznek közzé, miért nem jelenítik meg minnél szélesebb körben.
Egyébként az itt leírtak egy részét én is tapasztalom az itt nálunk történő különböző talajművelési eljárások között. Eddig is az volt a gondolatom, -és ez most újra megerősíti ezeket- hogy a sávművelés az ami itt nálunk a tömörödésre hajlamos nehezebb művelésű agyag talajokon harmóniát tarthat fenn azzal, hogy nem történik túlművelés, csökkenhet az erózió, de kellően megmunkáltak a vető sávok, ugyanakkor nagyon gyors, fajlagosan kis energia és üzemanyag igényű folyamat, ember és gép kímélő a történet. Viszont az EU herbicid használat egyre szűkül, kukoricánál semmi gond, de érzékenyebb kultúránál pl.: szója még kérdéses hogyan mivel lehet megoldani a maradéktalanul tiszta állományokat. Ehhez a roundup ready nagyon könnyű megoldás biztosít, nálunk tesztelni kell még e híjján a megoldásokat.
Napraforgónál van a dupont-nak egy új szere ami magrólkelő kétszíkű írtásban elvileg egy áttörő sikerű készítmény lesz, pl parlagfű esetében is, remélem kiterjesztenek ilyen megoldásokat szójababra is.
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
https://szie.hu/file/tti/archivum/LaszloPeter_phd.pdf
Válasz Sk Laci #818. hozzászólásáraEzen nincsen műtrágya tartály, mert front tartályos gépkapcsolat gyárilag de én nem rakok vetéssel egy menetben műtrágyát az egy útálatos dolog...
Viszont ez a paralelogramma csukású verzió, nagyon nehéz közel 2,5 tonna, ha nem több, majd megnézem neked az adattábláját pontosan.
Varió vázas újfajta Kverneland vetőgépet vett itt egyik ismerősöm, kis Fendt-el viszi de elbírja igaz ha megvan pakolva tényleg nagyon súlyos, monosem könnyebb szerkezet.
Válasz szanberg #817. hozzászólásáraVan a vetőgépen mütrágyatartály, hány literes, és megrakva volt a Kubotán?
Azért kérdezem, hogy ha vetőgépet vennék a 120 lovas JD után, tudjam milyet engedhetek meg magamnak.
Az Expon a Kverneland 6 soros vetőgépet áruló dealer szerint nem vinné el az én 120 traktorom, hanem legaláb 140 lovas kell elé. Ez valahogyan nem paszol nekem, ha a Monosemel nincsen gondja az ismerősömnek a JD 6430, akor a Kvernit miért ne bírná el az enyém, amikor méretekre egyforma traktorról van szó, csak újab model
Válasz Sk Laci #816. hozzászólásáraNem, mert a kubu a fő vegyszerezős gép, illetve ember aki azt hajtja így tavasszal nagyon le sem akasztjuk róla. Viszont volt a maxima rajta, simán jó mögé, nehéz a vetőgép de stabil volt vele a traktor, ha baj lenne a naggyal esetleg, akkor ezzel húznánk.
Válasz szanberg #813. hozzászólásáraKubotával vetel a 8 soros Maximával?
Válasz *** HM *** #811. hozzászólásáraSzomszédságomban 1 db 6soros Sola vet évente 500+ ha-t.
Válasz szanberg #813. hozzászólásáraNem azok persze csak kis tartályos normál vgek...
Válasz *** HM *** #811. hozzászólásáraAzok direktvetős cuccokkal fel vannak szerelve?
(gondolom nem)
Az a baj kuuva nagy pénzekbe fájnak ezek a felszerelt vasak és amúgy meg nem kell használni ha nem direktbe húzod, de direktbe meg százhektárokat senki sem fog bevállalni a bizonytalanságba...így nem is bírsz elindulni ilyen megoldásokkal érted.
Most jó ez a 8-as Maxima, teccik nagyon, kap egy oldalra hátul Spike tárcsákat a sávművelés jobb zárásához, a teljes felületen műveltekhez semmi extra nem szükséges
Válasz Radocz #806. hozzászólásáraSortisztítót nem használtam direktvetéskor, más speckó átalakítás még nem volt akkor, úgyhogy arról nincs tapasztalat. Magárok zárással voltak problémák néhol, de ez kopásból is adódott. Az idén újra kísérletezek majd. Zárótárcsák helyett spike tipusú "kerekekkel"
Válasz szanberg #810. hozzászólásáraVannak itt 6 sorosak semmi extra gond velük 2 jó 600 700hat vet évente 10éve.
Válasz *** HM *** #808. hozzászólásáraNekem nagyon teccik ez a vetőgép!
Azt nem tudom, hogy milyen az adagoló rendszere, milyen pontosan működik és mennyire tartós, de a direktvetős megoldása szerintem az egyik legjobb a piacon, mivel a sávnyitó és tisztító berendezések nem veszik el a kocsi nyomását, így az teljesen a nyitótárcsákra koncentrálódik, illetve az a kis vékony kés az szerintem mindent visz, a yetter tárcsák direktvetésben nem bírnak vetésmélységig levágni, ez viszont igen!
A magtartályait kicsinylem egy cseppet, azt szeretem amikor két 80ezres zsák is belefér
Válasz *** HM *** #808. hozzászólásáraKöszönöm
Nem rossz megoldás. Így nem terheli pluszban a kocsikat. Életképes lehet más gyártmányon is.
Válasz VDénes #807. hozzászólására
Válasz *** HM *** #804. hozzászólásáraSzemből nincs képed erről.
A turbo tárcsa hogy van felfogatva? A gerendelyre?
Válasz kis Zombi #805. hozzászólásáraAz átalakított IH vetőgép tapasztalatairól kaphatunk tájékoztatót?
Holnap megyek a műhelybe átalakítás ügyben a fiúkhoz.
Az Agromason sajnos nem sokkal lettem okosabb.
(illetve hazafele, miközben a pályán a belső sávban haladva kaptunk egy jobb első defektet és csere közben beszélgettünk).
Válasz *** HM *** #804. hozzászólásáraVan aki ilyen géppel vet direktbe, negatívumot nem mondott róla.
Soronként 120-150 pénz a sortisztító, hullámos tárcsa nélkül, ha magadnak csinálod, lényegesen olcsóbb.
Mennyiért van az ilyen szett az egyes márkákhoz?
Ez a Sola életképes így ezzel?
Válasz kis Zombi #795. hozzászólásáraMost néztem a ....
https://www.martintill.com/_documents/Martin-Till-Product-Catalog.pdf
https://www.martintill.com/_documents/Martin-Till-Product-Catalog.pdf
Olvastam, hogy Netparaszték már gyártanak direkt vetőgépet. Arról van-e valakinek tapasztalata?
Válasz Radocz #800. hozzászólásáraEgyik ismerősöm homok talajon kukorica után veti a naprát. Szerintem bejön neked is a későbbi vetés.
Válasz Radocz #800. hozzászólásáraBármelyik vágótárcsás szemenkénti vetőgéppel el tudod majd vetni, függetlenül a márkától /monosem, gaspardo, kverneland, agrion,..../
A tárcsázás sokat jelent, csak ne legyen iszaptenger.
Ha sikerül vetőgépet találni, akkor 2,8 ha napraforgót direkt vetőgéppel fogunk vetni.
Elővetemény: 2 ha kukorica (ami kapott egy sor tárcsát).
0,5 ha búza, ami takarónövényes, és nem kapott más műveletet.
0,3 ha ami szintén búza és kapott 35 cm lazítást fralaz-zal.
Tervezett vetés ideje: Amikor odaér a vetőgép.
Előtt az évelő gyomok miatt kap 4 l/ha glifozátot.
Válasz kis Zombi #798. hozzászólásáraDe amúgy ha mondjuk 5 hekin működik miért ne működne 500-on vagy 5000en is?
Válasz Kémlelő #797. hozzászólásáraEgy emberröl tudok aki évek óta direktbe vet(nem teljes területen), ö az Osztrák határ mellett lakik. Többen próbálkoznak kisebb, területen,de olyan gazdáról nem halottam még aki évek óta minden területét direktbe veti.
A TMMG topikból keveredtem ide.
Olvastam, hogy 5 év után működik a direktvetés.
A Dunán erről hol és mikor lehet megtekinteni egy-két ilyen területet?
Válasz robinson #790. hozzászólásáraA jd-re gyárt hasonlót a Yetter :))
Nálam nincs rugó, bár tervben volt. Elegendő az egység önsúlya, jól takarít. Persze 7km/h-körül megyünk a vetőgéppel, nem gyorsabban. Ha notillben húznád, ott még lassabban ajánlott, 5-6 körül.
Válasz robinson #790. hozzászólásáraIlyen az Anti sortisztítója is, csak az övé talajkövetö.
Válasz robinson #790. hozzászólásáraNekem ilyen van,jd vetőgépen.Van hátránya is a gerendelyen való rögzítésnek
Válasz robinson #789. hozzászólásáraElővágó, sortisztító, vetőtárcsa, záró -henger, -tárcsa...ect. a sorrend szerintem.
Elővágó átvág "mindent", a sortisztító az elvágott mulcs réteget szétnyitja, a vetőtárcsa a talajt megnyitja a beállított mélységben, a záró -henger, -tárcsa meg a vetőmagra tömöríti a földet.
A Tempo-n elvileg a műtrágya kijuttató szerelvényen van az elővágótárcsa utána a vetőegység előtt van a sortisztító.
- link
Itt egy videó, ahol az ember épp a sortisztítót szereli a vetőtárcsa elé, a háta mögött lévő elővágót később látni csak.
- videó
Válasz robinson #789. hozzászólásáraA tempo vetőkocsit 300kg-ig tudod feszíteni. Sem agyagon, sem homokban nem volt mélységproblémánk. A sortisztító eltakarítja a mulcsot a vágótárcsák elött. Szerintem a legjobb szemenkénti vetőgép. Egyszerű és robosztus felépítés.
Válasz robinson #790. hozzászólásáraez például egy vérprofi megoldás szerintem, csak nem a mi pénztárcánkra szabva..
http://www.dawnequipment.com/Dawn_Gfx.html
Válasz Becő #788. hozzászólásáraa Berente Anti sortisztíja az milyen? melyik gyártmányról koppintotta?
lehet hogy én is nekiállok magam gyártani, mert a vaderstad talajkopírozó sortisztító egysége 130.000 per db.
ha nekiállok akkor már rugófeszítésűt csinálok ami a vetőgép gerendelyre van rögzítve, nem a vetőkocsira, mert főleg a fix, vetőkocsira szerelt sortisztító szerintem meglehetősen ellene dolgozik az egyenletes vetésmélységnek és ha találkozik egy nagyobb kővel akkor valami törni vagy görbülni fog..
Válasz bandigh #787. hozzászólásáraértem. lehet hogy rosszul gondolom, de a sortisztító nem pont arra lett kitalálva, hogy minden más talajművelet nélkül tudjon az ember vetni tarlóba vagy takarónövénybe? az elővágó dolga pedig elvileg, átvágni a mulcsot, szármaradványt a vetőcsoroszlya előtt, amit a sortisztító még ott hagyott, hogy a vetőtárcsa tudja tartani a pontos vetésmélységet. legalábbis a külföldi, föleg usaból származó youtube videokon én ezt látom.
a rapiddal is csak kínlódtam a tárcsázás után, mert túl laza volt a talaj és túrta, szármaradványostól.
Válasz robinson #786. hozzászólásáraSzerintem ők is átveszik vkitől, bár a gumi mélységhatárolót olcsó előállítani és így magas a margin. Berente Anti sortisztítója is jól működik, de a gyári jól dolgozik. Elől megy a műtrágya tárcsa, az vág. Amire ügyelj az a tömörítő kerék, mert a gyári gumi nem zárja be a magárkot direktvetésnél, és száraz körülmények között. A kapható gyári csillagkereket ne rendeld meg, mert 1db árából megcsinálod magad az összeset. A miénk ilyen lett. Kicsit nagy a külső átmérő 40cm elég lenne 32cm is.
Válasz robinson #786. hozzászólásáraNem tudom ki gyártja. Nekünuk van a jd hez hullámos elővágó, de sosincs fenn. Igaz hogy a keménybe belevág, de ahova az kell, mert amúgy nem megy bele a vetőgép a földbe, ott elég baj van. A sortisztító fenn van, hasznos, eltolja a száraz rögöket például. Viszont frissen bedolgozott nagy mennyiségű zöldtrágyában nem túl jó, mert feltekeri a tengelyére. Bár mondjuk túl volt fejlődve a repce az igaz, ha zsengébb apróbb lett volna lehet elmegy. Szóval ahol nagy a gaz, inkább le kell szedni. Oda jó lehet akkor az elővágó.
Válasz bandigh #780. hozzászólásáraazt tudja valaki, hogy ez a vaderstad tempon lévő sortisztító vaderstad saját gyártmánya, vagy ők is veszik valamelyik amerikai gyártótól?
ha jól értelmezem a leírását akkor itt a mélységhatároló tárcsa gumiból van, ami az usa gyártmányoknál acél vagy aluminium?
aki használ ilyet notill vagy legalább direktvetés körülmények között az meg van elégedve a munkájával?
mert ennél például nincs meg az az elővágó hullámos tárcsa, ami a magároknak vágja át a szármaradványokat, ami azért elég fontos részletnek tűnik..
Válasz Berente Antal #784. hozzászólására2017-ben
Válasz bandigh #780. hozzászólásáraEzt egy kicsit megbonyolították :)). Persze ilyet is lehet, ha kell a vakítás. Korábban tettem fel képet. Majd 100Ha-t szaladt az idén, hibamentesen. Magyarországról.
Válasz Berente Antal #779. hozzászólásáraAhogy nézem, drága itt már minden...
Erre el tudnám képzelni az IH6200 tömörítőit...