Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.94 FtUSD394.94 FtCHF445.63 FtGBP501 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Bocsánat a dupláért nem tudom mi történt. A rövid tárcsa szóba se jöhet ezen a talajon. Az nagyon nem kívánatos munkát hagyna maga után. Ezeket a földeket szoktuk fogasolni ha nincs benne sok szármaradvány ha lazítóztuk vagy még régen szántottuk.
Kicsit lentebb Feco lehurrogott hogy állandóan csak problémázok. Ma megpróbáltam a grúbert a kukorica tarlon és ahogy sejtettem ha mélyenpróbálom húzni olyan 25 cm körül akkor a nedves hantok nem mennek el a kapák között és betömődik.
A terület 2 részre osztható. Az egyik fele olyan mint a szurok. Nem akarja elhagyni a vasat és nagyon szalonnás.
A másik fele jó barna fövenyes, azon nagyon jo munkát végez. Gyönyörű aprómorzsás lesz még most is hogy tök nedves a talaj.
Olyan 18-20 cm-es mélységben el tudom húzni a grúbert már, ugy nem tömődik el. Ezzel a szármennyiséggel kellene megküzdenünk és ugy szeretnénk hogy ha lehet több kárt ne tegyünk a talajunkban.
Kinek mi a meglátása? Száradni egyenlőre nem fog mert a hét eleji 5 mm eső is áll még a forgóba pedig eddig száraz volt. Szárnyakkal lenne érdemesebb esetleg vagy más eszközzel?
Ha megcsináljuk most ezzel a beállítással tavasszal mivel lehet majd elmüvelni napraforgó magágynak?
Videó egy menetről. A barna felén kezdtem, kb 1:30nál már a feketébb kezdődik. Ott egy-egy hant föl is akad néha már.
Válasz #378. hozzászólásra Ha vigyáz az ember a mikorrizákra (csökkentett talajművelés, direktvetés, állandó élő gyökértömeg, alacsony NPK bevitel), akkor ott maradnak, nem kell újratelepíteni őket, s a többieket sem.
De egy oiadós gombaölőzés elsöpörhet minden hasznos gombát a talajban is, ezért fontos a preventív ALKO kijuttatás.
Válasz #379. hozzászólásra Ez teljesen jó, ha ennyire homokos a földed, csak azt a kacat pálcasort hajítsd el messzire. A zalai agyagon ez a gép csak mély csíkokat húzna a földbe, magot biztos nem takarna...
Válasz #373. hozzászólásra Elméletileg tudunk vetésforgóról beszélgetni, de pontos válaszhoz több infóra volna szükségem a földedről, csapadékviszonyokról, előtörténetről, stb.
Válasz #372. hozzászólásra Ha nincs bedolgozva és notill sincs, akkor mindenképp lefagyó növényekből álljon a keverék. Meg esetleg herefélékből, mert azok nagyon jó társnövényei a gabonáknak.
Alko 200-250 liter/Ha mennyiségben megy ki először töményen, aztán 1:3 arányig hígítható preventív kezeléseknél és fenntartásnál. Az ősziről már lecsúsztál, de kora tavasszal már permetezhető.
Egy egyszerű vetésforgónál hogyan működne a takaró növénnyel fedettség a gyakorlatban ? 2 kukorica, 1 napraforgó, 1 kalászos.
Napraforgó tarlóra grúber, utána vetni a kalászost. Kalászos tarlóhántása grúberrel + egy menetben zöldtrágyavetés. Ha kikel a zöldtrágya elnyomja a gyomot, ha rossz a kelés, akkor esetleg zúzni kell a gyomot. Tavasszal vethető a kukorica, vetés után totális gyomirtás + felülkezelés, ha szükséges.
Sorközművelés kukoricában gondolom nem megoldható. Esetleg káros is ?
November elején lejön a kukorica. Utána hogyan tovább ? Két kukorica, és a kukorica napraforgó között mi biztosítja a takarónövényt ?
Esetleg ha tömörödöttebb a talaj akkor talán grubber előtt egy egyeneskéses lazító utána a laza földben már szépen le tudna menni a zöldtrágya gyökere és tavaszra tuti jó lesz
Válasz #365. hozzászólásra A jó minőségű komposztot maga készíti az ember a szerves hulladékokból, biztos akad szecska, szalma, gallyapríték, trágya a környékeden.
Az ALKO a komposztból felszaporított mikroorganizmusokat tartalmazza oldatban, így kevés komposztból is sok hektárt lehet lepermetezni, beoltani.
Állat legeltetés sajnos kizárt, 15 km-es körzetben szanaszét 550 ha, és 10 kmre van a legközelebbi állat ami legelne és arra pont nincs föld sem.
De akkor a magkeveréket is úgy kell kérned hogy kétféle frakció legyen nehogy neked kelljen szétválógatni a kicsit a nagytól. Aki egyben vetné az pedig összeönti majd a kettőt.
Nagyon kipróbálnám ezt a dolgot csak nem tudnám minden lépést megcsinálni, komposzt nincs csak trágya. Ezt az ALKO dolog hogy is jön ide nem teljesen világos.... a komposztból csinálják és helyette vagy mellette használják?
Válasz #362. hozzászólásra A Primagnál is szoktam venni összetevőket, egyszerű keveréket lehet náluk kapni zsákban, de összetetteket érdemes saját területhez összeállítani. Hollandoktól hoztam összetett keverékeket, de nem működtek jól az aszályos években, kevés mag hajtott ki belőlük, ezért maradnék a magyar magoknál.
Megpróbálok beszélni velük, hogy készítsenek 15-20 fajos keverékeket, ha volna rá elég jelentkező.
A magok boltozódása sajnos probléma, ezért szeretnék télen egy dupla magtartályos vetőgépet összeállítani, hogy váltott sorokban mehessen ki az aprómag és a nagyobb mag.
Azonban műtrágyaszóróval vagy biodrillel is szépen ki lehet juttatni, s elég sekélyen letárcsázni, szép lesz úgy is.
Ha nem akarsz állatot legeltetni rajta télen (az elég hasznos összetevője a rendszernek), akkor hagyhatod tavaszig, s akkor a keverék aktuális állapotától függően lezúzni, aprítani vagy úgy hagyni a grubber előtt.
Válasz #358. hozzászólásra Tudom, hogy vadul hangzik, de a gyomok ökológiai funkciója a megsérült talaj gyors szerves anyag gazdagítása és védelme.
Ezért kevés tápanyagot és vizet vesznek fel, mert minden energiájukat maghozásra koncentrálják, minimálisan juttatnak csak vissza gyökérváladékokat, hiszen a zavart talajban nincsen még működő táplálékháló.
Én virágzáskor, a legnagyobb biomassza állapotban szoktam lezúzni a gyomokat, de ha makacs évelők vannak, akkor szégyenszemre előveszem a totált.
Nem ismerem a talajod, nem tudom, mennyi idő alatt ülepszik vissza, hogy ne legyenek túl nagy üregek a földben, ezért az időzítést ahhoz kellene igazítonod, hogy már ülepedett magágyba mehessen a repce.
Ilyen keveréket magamnak kell összeállítani vagy valahol megvásárolható? Ezt egy pl rövidtárcsára szerelhető bio drillel el lehet vetni vagy ehhez is kell a direktvető? Ilyen nagyszámú keveréknék fajsúly szerint nem rendeződnek a magok a tartályban és először a nehezebbet veti csak és végére maradnak a könnyű magok? Egy repce után kukoricát tervezek akkor oda ezt beteszem és tavaszig rá sem kell nézni, vagy kaszálni kell?
Válasz #357. hozzászólásra Csak akkor kell gépészkedni, ha őszi gabona is van a keverékben vagy korai gyomok. Arra jó az aprítóhenger is, de lehet zúzni is.
Egyébként a lágyszárú, lefagyó növények teljes egészében feldolgozódnak, mert a szöveteik 75%-a víz, nem kell zúzni, kiváló bakteriális táplálékként szolgálnak.
Válasz #355. hozzászólásra A tarlóba minél változatosabb keveréket érdemes szórni, hogy mindig legyen élő gyökérkapcsolat a mikroorganizmusoknak.
A mustár önmagában kevés, mert az pont olyan növény, ami nem alakít ki szimbióta kapcsolatot (nitrátban gazdag, bakteriális talajt igényel, mint a keresztesvirágúak általában, a gabonafélék viszont kiegyensúlyozott gomba-baktérium arányú talajt).
A fedőnövények sokkal több szerves anyagot adnak a talajnak, mint amennyit kivesznek, hiszen a gyökerük és zöldtömegük teljes egészében szerves kötésű tápanyagként fog szolgálni a talajéletnek, ezen keresztül a következő kultúrnövénynek. Másrészt a növények az energiájuk jelentős százalékát egyszerű cukrokban, fehérjékben gazdag gyökérváladékok termelésére fordítják, magasabb rendű fajok, mint a fák akár 80%-ot is - ezért kapnak cserébe tápanyagot a mikrobáktól. Adok-kapok kapcsolat ez, amely során folyamatosan gazdagodik a talaj szerves anyag és széntartalma.
A télen lefagyó fedőnövényeket pedig nem szabad betárcsázni, bár tudom, hogy a fogalmatlan AKG szakértők ezt követelik.
Nagyjából fél éven át dolgozik a természet azon, hogy aprómorzsás legyen a talajod, a bomlás során jelentős mennyiségű pórus keletkezik, amelyben a következő növény akadálytalanul megy lefelé - ezt totálisan tönkrevágja a letárcsázás és ott hagyja a csupasz földet, prédájául az eróziónak és a gyomoknak, akik imádják a zavart taljban jelentkező hirtelen nitráttöbbletet.
A lefagyó növények el fognak tűnni tavaszra, addig táplálják a földet, maximum a mustár sárga szárai maradnak állva, amelyek viszont ropiként törnek össze az első bolygatásnál
Egy jól összeállított keverékkel meg lehet azt tapasztalni, hogy a talaj még melegebb is marad a mikrobális aktivitás miatt - nálam még laza volt a talaj, mikor a szomszédnál már kopogósra fagytak a hantok.
Januári fagyban teljesen lazult talaj a zöldtrágya alatt.
A fagyott lepelből semmi nem marad márciusra, hajdina, facélia, olajretek, mustár, lóbab, borsó, lencse, retekfélék, tarlórépa, herefélék, zab, szudáni fű hasznos az alapkeverékben.
A retek félék jelentős mennyiségű nitrogént vesznek fel, ami egyébként elfolyt volna a télen, s amely lefagyásuk után szerves formában áramlik vissza a következő növénynek.
Válasz #354. hozzászólásra Jól sejted, a világ szinte minden talajában elegendő tápanyag áll rendelkezésére a növényeknek, ami hiányzik, az a mikrobiológia, ami elérhetővé teszi a növények számára.
Gyakorlatilag több száz millió éve már az első növények úgy jöttek ki a szárazföldre, hogy távvezeték oszlop méretű gombák micéliumhálója burkolta a földet, s ebbe a tápanyagáramlásba nőttek bele.
Ezért nincs a növényeknek olyan enzimjeik, amellyel képesek lennének tápanyagot kioldani, ők csak felveszik a kész táplálékot.
A PK-t sok más nyomelemmel együtt javarészt a szimbióta mikorriza és szaprofita gombák teszik elérhetővé a növényeknek. Ez a szimbiózis azonban csak akkor működik, ha nincs magas szintetikus bevitel, mert akkor a növény nem alakít ki kapcsolatot. Ez több okból is problémás (felszívódási zavarok, alacsony tápanyagdenzitás, fertőzések, stb.) és ezért fontos újra betelepíteni a gombákat, a táplálékháló fontos részeként.
Ebben a cikkben van szó a tápanyagfeltárásról is. Nitrogén - a kétélű fegyver
Gruberezést mikor tennéd meg. Vagyis inkább azt kérdezem mihez igazítanád. Tegyük fel Július 1 búza aratás, augusztus 25 repce vetés tervezett időpontok között. Parlagfű elég jelentős tud lenni, ezentúl mád hasonló egynyári kétszikűek vannak még. Mindenhol azt hangoztatják hogy a gyomok sokszoros erővel szívják a tápanyagot és a nedvességet a talajból, ez összeségében nem több mint amit a bolygatással veszítek párolgás miatt?
A talajból kiveszi ahhoz, hogy ő tudjon fejldőni, de mint ismeretes a kifejlődött mustár vagy bármilyen egyéb zöldtrágyanövény arra hivatott, hogy a talajt táplálja, így bedolgozásra kerülnek a növényi részei, vagy ahogy Netparaszt is írja, sokkal jobb ha a felszínen hagyjuk, a tél elintézi, és tavasszal mehet bele a főnövény.
Válasz #351. hozzászólásra
Olvasgatom mostanában itt a fórumot és
ezek szerint érdemes pl. mustárt vetni az árpa-búza tarlókba?
De az ilyen növény nem veszi ki a tápanyagot a talajból?
Végigolvastam a topikot, és felmerült bennem néhány kérdés. Az addig rendben van, hogy a növények a fejlődésükhöz szükséges N -t megfelelő talajélet esetén a légkörből is tudják pótolni (közvetve), de mi a helyzet a P, és K -mal ? Amit kiviszünk a területről, az hogyan pótlódik ? Vagy az idők végezetéig elegendő tápanyag van a vakolni való homok talajainkban is, csak nem tudják a növények felvenni ?
Legeltetés nélkül kivitelezhető-e ez a technológia ? Nem tartunk állatot, és nem is tervezem.
Mi az a minimális birtokméret amin megvalósítható, fenttartható ez a fajta termesztéstechnológia ? Pl. 21 ha szántón van-e értelme foglalkozni a témával ? Felénk nem rohangálnak a direkt vetőgépek.
Válasz #344. hozzászólásra Persze, hogy meg van vezetve a paraszt a műtrágya és hibridek világában.
Osztrák paraszt mesélte, hogy az ötvenes években az iskolákban a Raiffeisen ügynökei cikizték ki azokat a gyerekeket, akiknek az apja nem használták a Raika által árult műtrágyákat, ilyen szinten ment a nyomás.
Utána meg mindenki függő lett, mert a vegyianyagok gyorsan terméketlenné teszik a talajt.
A hibridgyártó cégek meg elnyomják a kis cégek nemesítéseit és csak gerillaoldalakon lehet olvasni olyan megoldásokról, mint a SRI (System of Rice Intensification), amivel a műtrágyás maximális hozamnak háromszorosát lehet termelni rizsből csökkentett inputtal. De ugyanez a rendszer megvan búzára is, a harmadik világban kétszerezik, háromszorozzák hozamokat a talajéletet tápláló módszerekkel. ystem of Rice Intensification
Válasz #343. hozzászólásra Kedves mester, az egy éves brutális haszonra nincs receptem.
A talaj visszaépítése évekbe telik a legjobb körülmények együttállása esetén is, de utána valóban megeshet, hogy nagyon alacsony input fog párosulni jelentős haszonnal.
Válasz #342. hozzászólásra Parlagfű: sajnos a szabályt hozóknak fogalma sincs a biológiáról, ezért én is mindig kockáztatok.
Zöldtrágyának az is jó, ha virágzás csúcsán le van zúzva...
A földedet nem ismerem, azt sem, hogy mennyi gyom várható aratás után, de úgy vetnék bele repcét búza után egy grubber után, ha a szecska is ottmarad. Anélkül nincs védelme a talajnak és tápláléka a mikrobáknak, a jó talajállapothoz kell az állandó fedés, s így tudod a legtöbb vizet is visszatartani.
Az pedig gondolom már természetes, hogy komposzt és alko bármennyi kimehet művelésnél :-)
Válasz #342. hozzászólásraPont tavaly jártam úgy,nem voltak tárcsázva a gabona tarlók.Nagy kotú,szalma szecskázva.Szömszédom,késő ősszel átment a földemen,tárcsával,hogy megtárcsázza az ő kukorica tarlóját.De az enyémbe letette a tárcsát,meghúzta azt a nyomat,amin ment.Mentem szántani,és a tárcsázott csík,határozottan szárazabb volt,mint a tárcsázatlan tarló.
De. Egy hekin ha itt 50mázsa búza van átlagban,gazdaságosan előállitva,nem hüyére táplálva,akkor tuti termés. Öregapám idejében fele ennyi termés volt,ha volt,lóval,meg mindnféle szőrös állattal művelve kb, 10szer ennyi ideig tartott,azt nem ment altalajra merülve. Akkor minimum 8szoros termés kéne a mai GPSes világban az akkorihoz képest. Tehát pl a grúbert dzsoki juing találta ki a saját hasznára, meg a mi hitegetett talajmegőrző mikrobás kárunkra. Ha nem igy van,akkor másképp. De arányaiban több termés nix.
"még mielőtt kirohannák megszántani 40 literből--"
több évvel ezelőtt a Dunán arról volt egy Fórum, ahol .... Ferenc és még ketten elmondtk, hogy több ezer hektáros gazdaságban már sok éve nem szántanak.
Mi errefele, meg magyarázzuk, hogy ez miért nem működik.
Hiszem, ha látom. Ezért egy negyon jómisőségű területem fele próbaként benevezett a "Netparaszt" technológiába.
A másik fele a szántás nélküli művelés áldozata lesz.
Az elküldött talajminta 6 éve nem szántott gterületből lett véve.
Lucerna elővetemény után tavasszal lazított és művelt földbe lett késői vetésű kukorica.
Innen már csak egy ugrás a sugár.
Ha komolyan okosabb akarsz lenni a témában, javaslom minden lefekvés előtt 20 percet ovassgass az írásokból.
Ha sikerült 5-6 szor elolvasnid, akkor már tudsz kérdezni.
Addig felesleges, mert itt "vak vezet világtalant"
Amit Feco csinál Hajdúböszörménybe az is új, de nem erről szól.
Folyamatban van a mikroszkóp kölcsönzése vagy vásárlása.
Az tény, hogy a második komposztka is elkezdett "fűteni". 5 nap múlva annyira összemegy, mint a .... ...... a hideg vízben.
Megoldás: egy lesz belőle télire.
Nincs olyan érzésetek hogy bennünket az utolsó 50-100 évben által......tak és megvezettek????
Az hogy művelted földeket mint a baromállat 5 10 15 menettel évente legjobban az oilkingek jártak.....
Hadtúrja a paraszt míg a púpja ki nem nő, fogyjon az ekevas ....
-no most akkor......
-ne vetítsünk itt tovább
-inkább vetítsük ki a témát a gyakorlatra.....
-adott 1 zúzott napraforgóföld mmmma.....
-még mielőtt kirohannák megszántani 40 literből--- mivel 50literes normál szántás síkságon nincs ----- 60 ló per ekefej,néhol víz alatti forgatásos beműveléssel.....
-jövőre extrém brutális hasznot akarok realizálni belőle kukoricából
-nincs időm ukrán talajt csinálni belőle asszem
-kopejkát akarok számolni 1 év múlva ilyenkor....naphosszat
-erre vlm mód szert
-de ne --art!
Akkor azt mondod a száron keresztül nem szárad jobban talaj egy nyári időszakban mondjuk nem az idei nyarat hanem a tavalyit vennénk alapul mikor 20 napig volt 37-39 fok. Jobb akkor is magas tarló és rá szecskázni a szalmát és hagyni gyomosodni. Parlagfűvel mi lesz? Hivatkozhatok rád?
Komolyan: gabona után repce megy akkor ne csinálja aratás után semmit a talajjal, mondjuk vetés előtt lazítsan meg vagy gruber és bele a repce?
_jpg_fill_540x300_0.webp "Mit vár el minden pályázótól az új AKG felhívás?")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Kiderült, kik kapták az év szaktanácsadója díjakat")
15323 hozzászólás
Válasz #390. hozzászólásra
Bocsánat a dupláért nem tudom mi történt. A rövid tárcsa szóba se jöhet ezen a talajon. Az nagyon nem kívánatos munkát hagyna maga után. Ezeket a földeket szoktuk fogasolni ha nincs benne sok szármaradvány ha lazítóztuk vagy még régen szántottuk.
Válasz #388. hozzászólásra
Ez tipikusan az a talaj, ami tavasszal megpirkad a teteje, de ha 2-3 cm-el mélyebben müvelsz ugy saral hogy csak na, feljön a nyers.
Mit értesz az alatt, hogy mélyiteni 5 cm-et? Ezt tavasszal nem lehet már mélyen müvelni.
Válasz #388. hozzászólásra
Ez tipikusan az a talaj, ami tavasszal megpirkad a teteje, de ha 2-3 cm-el mélyebben müvelsz ugy saral hogy csak na, feljön a nyers.
Mit értesz az alatt, hogy mélyiteni 5 cm-et? Ezt tavasszal nem lehet már mélyen müvelni.
Válasz #387. hozzászólásra
Szerintem jó lesz ez.Tavasszal,még egy 5 cm-ert mélyítesz rajta,vetés előtti nap.Vagy rövidtárcsa.
Kicsit lentebb Feco lehurrogott hogy állandóan csak problémázok. Ma megpróbáltam a grúbert a kukorica tarlon és ahogy sejtettem ha mélyenpróbálom húzni olyan 25 cm körül akkor a nedves hantok nem mennek el a kapák között és betömődik.
A terület 2 részre osztható. Az egyik fele olyan mint a szurok. Nem akarja elhagyni a vasat és nagyon szalonnás.
A másik fele jó barna fövenyes, azon nagyon jo munkát végez. Gyönyörű aprómorzsás lesz még most is hogy tök nedves a talaj.
Olyan 18-20 cm-es mélységben el tudom húzni a grúbert már, ugy nem tömődik el. Ezzel a szármennyiséggel kellene megküzdenünk és ugy szeretnénk hogy ha lehet több kárt ne tegyünk a talajunkban.
Kinek mi a meglátása? Száradni egyenlőre nem fog mert a hét eleji 5 mm eső is áll még a forgóba pedig eddig száraz volt. Szárnyakkal lenne érdemesebb esetleg vagy más eszközzel?
Ha megcsináljuk most ezzel a beállítással tavasszal mivel lehet majd elmüvelni napraforgó magágynak?
Videó egy menetről. A barna felén kezdtem, kb 1:30nál már a feketébb kezdődik. Ott egy-egy hant föl is akad néha már.
Válasz #385. hozzászólásra
Ha ez kicsi, mi a sokk?
Egy kis leírás a komposztálásról. Elég jól le van benne minden írva. LINK
Válasz #378. hozzászólásra Ha vigyáz az ember a mikorrizákra (csökkentett talajművelés, direktvetés, állandó élő gyökértömeg, alacsony NPK bevitel), akkor ott maradnak, nem kell újratelepíteni őket, s a többieket sem.
De egy oiadós gombaölőzés elsöpörhet minden hasznos gombát a talajban is, ezért fontos a preventív ALKO kijuttatás.
Válasz #379. hozzászólásra Ez teljesen jó, ha ennyire homokos a földed, csak azt a kacat pálcasort hajítsd el messzire. A zalai agyagon ez a gép csak mély csíkokat húzna a földbe, magot biztos nem takarna...
Itt van minden,még komposzt forgató is.
Válasz #380. hozzászólásra
henger mögé az a pálcasor minek? azon kívül hogy összehúzza a kutut?
Válasz #379. hozzászólásra
Válasz #374. hozzászólásra
Valami ilyen technikával dolgoznám be tavasszal
Válasz #359. hozzászólásra
"és ezért fontos újra betelepíteni a gombákat, a táplálékháló fontos részeként."
Ezt az újratelepítést kell időnként ismételni?
Mert a BactoFilt, ha jól tudom igen.
Válasz #376. hozzászólásra
OFF
Privát üzenetet néztél ?
Üdv. Zombi
ON
Válasz #373. hozzászólásra Elméletileg tudunk vetésforgóról beszélgetni, de pontos válaszhoz több infóra volna szükségem a földedről, csapadékviszonyokról, előtörténetről, stb.
Válasz #372. hozzászólásra Ha nincs bedolgozva és notill sincs, akkor mindenképp lefagyó növényekből álljon a keverék. Meg esetleg herefélékből, mert azok nagyon jó társnövényei a gabonáknak.
Alko 200-250 liter/Ha mennyiségben megy ki először töményen, aztán 1:3 arányig hígítható preventív kezeléseknél és fenntartásnál. Az ősziről már lecsúsztál, de kora tavasszal már permetezhető.
Egy egyszerű vetésforgónál hogyan működne a takaró növénnyel fedettség a gyakorlatban ? 2 kukorica, 1 napraforgó, 1 kalászos.
Napraforgó tarlóra grúber, utána vetni a kalászost. Kalászos tarlóhántása grúberrel + egy menetben zöldtrágyavetés. Ha kikel a zöldtrágya elnyomja a gyomot, ha rossz a kelés, akkor esetleg zúzni kell a gyomot. Tavasszal vethető a kukorica, vetés után totális gyomirtás + felülkezelés, ha szükséges.
Sorközművelés kukoricában gondolom nem megoldható. Esetleg káros is ?
November elején lejön a kukorica. Utána hogyan tovább ? Két kukorica, és a kukorica napraforgó között mi biztosítja a takarónövényt ?
Válasz #371. hozzászólásra
Melyik keverék alkalmas,ha nem kerül leszántásra?Az előbb ahogy leírtam,oda,mikor,és mennyi ALKO tea kellene/ha?
Válasz #366. hozzászólásraPrimag zöldtrágya keverékek
Válasz #367. hozzászólásra
Esetleg ha tömörödöttebb a talaj akkor talán grubber előtt egy egyeneskéses lazító utána a laza földben már szépen le tudna menni a zöldtrágya gyökere és tavaszra tuti jó lesz
Válasz #365. hozzászólásra A jó minőségű komposztot maga készíti az ember a szerves hulladékokból, biztos akad szecska, szalma, gallyapríték, trágya a környékeden.
Az ALKO a komposztból felszaporított mikroorganizmusokat tartalmazza oldatban, így kevés komposztból is sok hektárt lehet lepermetezni, beoltani.
Válasz #367. hozzászólásra Igen. Igen.Igen.
Az aprómagvetőt azért levezetném egy csövön a kapák mögé a talajba, mert a felszínen nyáron kétes a csírázás sikere szerintem.
Valahogy így:
Kongskilde Vibro Crop + FS Seeder
Válasz #360. hozzászólásra
Ezek szerint,gabona tarlóba,grúberral,aprómagvető rajta,bele mehet a zöldtrágya keverék.Tavasszal,meg lehetne vetni a kukoricát,vagy napraforgót bele??Ha indokolt,vetés után totális,ha nem,állományba gyomírtás?
Válasz #364. hozzászólásra
Néztem amprimag oldalát de
Ide kattintva megtekintheti speciális zöldtrágya vetőmag keverékeinket!
linkre nem jön be semmi
Válasz #364. hozzászólásra
Állat legeltetés sajnos kizárt, 15 km-es körzetben szanaszét 550 ha, és 10 kmre van a legközelebbi állat ami legelne és arra pont nincs föld sem.
De akkor a magkeveréket is úgy kell kérned hogy kétféle frakció legyen nehogy neked kelljen szétválógatni a kicsit a nagytól. Aki egyben vetné az pedig összeönti majd a kettőt.
Nagyon kipróbálnám ezt a dolgot csak nem tudnám minden lépést megcsinálni, komposzt nincs csak trágya. Ezt az ALKO dolog hogy is jön ide nem teljesen világos.... a komposztból csinálják és helyette vagy mellette használják?
Válasz #362. hozzászólásra A Primagnál is szoktam venni összetevőket, egyszerű keveréket lehet náluk kapni zsákban, de összetetteket érdemes saját területhez összeállítani. Hollandoktól hoztam összetett keverékeket, de nem működtek jól az aszályos években, kevés mag hajtott ki belőlük, ezért maradnék a magyar magoknál.
Megpróbálok beszélni velük, hogy készítsenek 15-20 fajos keverékeket, ha volna rá elég jelentkező.
A magok boltozódása sajnos probléma, ezért szeretnék télen egy dupla magtartályos vetőgépet összeállítani, hogy váltott sorokban mehessen ki az aprómag és a nagyobb mag.
Azonban műtrágyaszóróval vagy biodrillel is szépen ki lehet juttatni, s elég sekélyen letárcsázni, szép lesz úgy is.
Ha nem akarsz állatot legeltetni rajta télen (az elég hasznos összetevője a rendszernek), akkor hagyhatod tavaszig, s akkor a keverék aktuális állapotától függően lezúzni, aprítani vagy úgy hagyni a grubber előtt.
Válasz #358. hozzászólásra Tudom, hogy vadul hangzik, de a gyomok ökológiai funkciója a megsérült talaj gyors szerves anyag gazdagítása és védelme.
Ezért kevés tápanyagot és vizet vesznek fel, mert minden energiájukat maghozásra koncentrálják, minimálisan juttatnak csak vissza gyökérváladékokat, hiszen a zavart talajban nincsen még működő táplálékháló.
Én virágzáskor, a legnagyobb biomassza állapotban szoktam lezúzni a gyomokat, de ha makacs évelők vannak, akkor szégyenszemre előveszem a totált.
Nem ismerem a talajod, nem tudom, mennyi idő alatt ülepszik vissza, hogy ne legyenek túl nagy üregek a földben, ezért az időzítést ahhoz kellene igazítonod, hogy már ülepedett magágyba mehessen a repce.
Válasz #360. hozzászólásra
Ilyen keveréket magamnak kell összeállítani vagy valahol megvásárolható? Ezt egy pl rövidtárcsára szerelhető bio drillel el lehet vetni vagy ehhez is kell a direktvető? Ilyen nagyszámú keveréknék fajsúly szerint nem rendeződnek a magok a tartályban és először a nehezebbet veti csak és végére maradnak a könnyű magok? Egy repce után kukoricát tervezek akkor oda ezt beteszem és tavaszig rá sem kell nézni, vagy kaszálni kell?
Válasz #357. hozzászólásra Csak akkor kell gépészkedni, ha őszi gabona is van a keverékben vagy korai gyomok. Arra jó az aprítóhenger is, de lehet zúzni is.
Egyébként a lágyszárú, lefagyó növények teljes egészében feldolgozódnak, mert a szöveteik 75%-a víz, nem kell zúzni, kiváló bakteriális táplálékként szolgálnak.
Válasz #355. hozzászólásra A tarlóba minél változatosabb keveréket érdemes szórni, hogy mindig legyen élő gyökérkapcsolat a mikroorganizmusoknak.
A mustár önmagában kevés, mert az pont olyan növény, ami nem alakít ki szimbióta kapcsolatot (nitrátban gazdag, bakteriális talajt igényel, mint a keresztesvirágúak általában, a gabonafélék viszont kiegyensúlyozott gomba-baktérium arányú talajt).
A fedőnövények sokkal több szerves anyagot adnak a talajnak, mint amennyit kivesznek, hiszen a gyökerük és zöldtömegük teljes egészében szerves kötésű tápanyagként fog szolgálni a talajéletnek, ezen keresztül a következő kultúrnövénynek. Másrészt a növények az energiájuk jelentős százalékát egyszerű cukrokban, fehérjékben gazdag gyökérváladékok termelésére fordítják, magasabb rendű fajok, mint a fák akár 80%-ot is - ezért kapnak cserébe tápanyagot a mikrobáktól. Adok-kapok kapcsolat ez, amely során folyamatosan gazdagodik a talaj szerves anyag és széntartalma.
A télen lefagyó fedőnövényeket pedig nem szabad betárcsázni, bár tudom, hogy a fogalmatlan AKG szakértők ezt követelik.
Nagyjából fél éven át dolgozik a természet azon, hogy aprómorzsás legyen a talajod, a bomlás során jelentős mennyiségű pórus keletkezik, amelyben a következő növény akadálytalanul megy lefelé - ezt totálisan tönkrevágja a letárcsázás és ott hagyja a csupasz földet, prédájául az eróziónak és a gyomoknak, akik imádják a zavart taljban jelentkező hirtelen nitráttöbbletet.
A lefagyó növények el fognak tűnni tavaszra, addig táplálják a földet, maximum a mustár sárga szárai maradnak állva, amelyek viszont ropiként törnek össze az első bolygatásnál
Egy jól összeállított keverékkel meg lehet azt tapasztalni, hogy a talaj még melegebb is marad a mikrobális aktivitás miatt - nálam még laza volt a talaj, mikor a szomszédnál már kopogósra fagytak a hantok.
Januári fagyban teljesen lazult talaj a zöldtrágya alatt.
A fagyott lepelből semmi nem marad márciusra, hajdina, facélia, olajretek, mustár, lóbab, borsó, lencse, retekfélék, tarlórépa, herefélék, zab, szudáni fű hasznos az alapkeverékben.
A retek félék jelentős mennyiségű nitrogént vesznek fel, ami egyébként elfolyt volna a télen, s amely lefagyásuk után szerves formában áramlik vissza a következő növénynek.
Válasz #354. hozzászólásra Jól sejted, a világ szinte minden talajában elegendő tápanyag áll rendelkezésére a növényeknek, ami hiányzik, az a mikrobiológia, ami elérhetővé teszi a növények számára.
Gyakorlatilag több száz millió éve már az első növények úgy jöttek ki a szárazföldre, hogy távvezeték oszlop méretű gombák micéliumhálója burkolta a földet, s ebbe a tápanyagáramlásba nőttek bele.
Ezért nincs a növényeknek olyan enzimjeik, amellyel képesek lennének tápanyagot kioldani, ők csak felveszik a kész táplálékot.
A PK-t sok más nyomelemmel együtt javarészt a szimbióta mikorriza és szaprofita gombák teszik elérhetővé a növényeknek. Ez a szimbiózis azonban csak akkor működik, ha nincs magas szintetikus bevitel, mert akkor a növény nem alakít ki kapcsolatot. Ez több okból is problémás (felszívódási zavarok, alacsony tápanyagdenzitás, fertőzések, stb.) és ezért fontos újra betelepíteni a gombákat, a táplálékháló fontos részeként.
Ebben a cikkben van szó a tápanyagfeltárásról is.
Nitrogén - a kétélű fegyver
Válasz #349. hozzászólásra
Gruberezést mikor tennéd meg. Vagyis inkább azt kérdezem mihez igazítanád. Tegyük fel Július 1 búza aratás, augusztus 25 repce vetés tervezett időpontok között. Parlagfű elég jelentős tud lenni, ezentúl mád hasonló egynyári kétszikűek vannak még. Mindenhol azt hangoztatják hogy a gyomok sokszoros erővel szívják a tápanyagot és a nedvességet a talajból, ez összeségében nem több mint amit a bolygatással veszítek párolgás miatt?
Válasz #356. hozzászólásra
De gondolom egy szárzúzás kell csinálni?!
Válasz #355. hozzászólásra
A talajból kiveszi ahhoz, hogy ő tudjon fejldőni, de mint ismeretes a kifejlődött mustár vagy bármilyen egyéb zöldtrágyanövény arra hivatott, hogy a talajt táplálja, így bedolgozásra kerülnek a növényi részei, vagy ahogy Netparaszt is írja, sokkal jobb ha a felszínen hagyjuk, a tél elintézi, és tavasszal mehet bele a főnövény.
Válasz #351. hozzászólásra
Olvasgatom mostanában itt a fórumot és
ezek szerint érdemes pl. mustárt vetni az árpa-búza tarlókba?
De az ilyen növény nem veszi ki a tápanyagot a talajból?
Végigolvastam a topikot, és felmerült bennem néhány kérdés. Az addig rendben van, hogy a növények a fejlődésükhöz szükséges N -t megfelelő talajélet esetén a légkörből is tudják pótolni (közvetve), de mi a helyzet a P, és K -mal ? Amit kiviszünk a területről, az hogyan pótlódik ? Vagy az idők végezetéig elegendő tápanyag van a vakolni való homok talajainkban is, csak nem tudják a növények felvenni ?
Legeltetés nélkül kivitelezhető-e ez a technológia ? Nem tartunk állatot, és nem is tervezem.
Mi az a minimális birtokméret amin megvalósítható, fenttartható ez a fajta termesztéstechnológia ? Pl. 21 ha szántón van-e értelme foglalkozni a témával ? Felénk nem rohangálnak a direkt vetőgépek.
Ma Újvároson a fiatal Gazdáknak lesz rendezvényük.
"14.30 Mikrobiológiai megoldások a talajok termőképességének fenntartásáért"
Délután lesz egy témához kapcsolódó előadás.
Legalábbis úgy gondolom, hogy végig hallgatom, ha beengednek.
Válasz #344. hozzászólásra Persze, hogy meg van vezetve a paraszt a műtrágya és hibridek világában.
Osztrák paraszt mesélte, hogy az ötvenes években az iskolákban a Raiffeisen ügynökei cikizték ki azokat a gyerekeket, akiknek az apja nem használták a Raika által árult műtrágyákat, ilyen szinten ment a nyomás.
Utána meg mindenki függő lett, mert a vegyianyagok gyorsan terméketlenné teszik a talajt.
A hibridgyártó cégek meg elnyomják a kis cégek nemesítéseit és csak gerillaoldalakon lehet olvasni olyan megoldásokról, mint a SRI (System of Rice Intensification), amivel a műtrágyás maximális hozamnak háromszorosát lehet termelni rizsből csökkentett inputtal. De ugyanez a rendszer megvan búzára is, a harmadik világban kétszerezik, háromszorozzák hozamokat a talajéletet tápláló módszerekkel.
ystem of Rice Intensification
Válasz #343. hozzászólásra Kedves mester, az egy éves brutális haszonra nincs receptem.
A talaj visszaépítése évekbe telik a legjobb körülmények együttállása esetén is, de utána valóban megeshet, hogy nagyon alacsony input fog párosulni jelentős haszonnal.
Válasz #342. hozzászólásra Parlagfű: sajnos a szabályt hozóknak fogalma sincs a biológiáról, ezért én is mindig kockáztatok.
Zöldtrágyának az is jó, ha virágzás csúcsán le van zúzva...
A földedet nem ismerem, azt sem, hogy mennyi gyom várható aratás után, de úgy vetnék bele repcét búza után egy grubber után, ha a szecska is ottmarad. Anélkül nincs védelme a talajnak és tápláléka a mikrobáknak, a jó talajállapothoz kell az állandó fedés, s így tudod a legtöbb vizet is visszatartani.
Az pedig gondolom már természetes, hogy komposzt és alko bármennyi kimehet művelésnél :-)
Válasz #342. hozzászólásraPont tavaly jártam úgy,nem voltak tárcsázva a gabona tarlók.Nagy kotú,szalma szecskázva.Szömszédom,késő ősszel átment a földemen,tárcsával,hogy megtárcsázza az ő kukorica tarlóját.De az enyémbe letette a tárcsát,meghúzta azt a nyomat,amin ment.Mentem szántani,és a tárcsázott csík,határozottan szárazabb volt,mint a tárcsázatlan tarló.
Válasz #345. hozzászólásra
Ezt a blogot olvasgasd!
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
íme
Szántás néküli = forgatás nélküli talajművelésre gondoltam.
De. Egy hekin ha itt 50mázsa búza van átlagban,gazdaságosan előállitva,nem hüyére táplálva,akkor tuti termés. Öregapám idejében fele ennyi termés volt,ha volt,lóval,meg mindnféle szőrös állattal művelve kb, 10szer ennyi ideig tartott,azt nem ment altalajra merülve. Akkor minimum 8szoros termés kéne a mai GPSes világban az akkorihoz képest. Tehát pl a grúbert dzsoki juing találta ki a saját hasznára, meg a mi hitegetett talajmegőrző mikrobás kárunkra. Ha nem igy van,akkor másképp. De arányaiban több termés nix.
Válasz #343. hozzászólásra
"még mielőtt kirohannák megszántani 40 literből--"
több évvel ezelőtt a Dunán arról volt egy Fórum, ahol .... Ferenc és még ketten elmondtk, hogy több ezer hektáros gazdaságban már sok éve nem szántanak.
Mi errefele, meg magyarázzuk, hogy ez miért nem működik.
Hiszem, ha látom. Ezért egy negyon jómisőségű területem fele próbaként benevezett a "Netparaszt" technológiába.
A másik fele a szántás nélküli művelés áldozata lesz.
Az elküldött talajminta 6 éve nem szántott gterületből lett véve.
Lucerna elővetemény után tavasszal lazított és művelt földbe lett késői vetésű kukorica.
Innen már csak egy ugrás a sugár.
Ha komolyan okosabb akarsz lenni a témában, javaslom minden lefekvés előtt 20 percet ovassgass az írásokból.
Ha sikerült 5-6 szor elolvasnid, akkor már tudsz kérdezni.
Addig felesleges, mert itt "vak vezet világtalant"
Amit Feco csinál Hajdúböszörménybe az is új, de nem erről szól.
Folyamatban van a mikroszkóp kölcsönzése vagy vásárlása.
Az tény, hogy a második komposztka is elkezdett "fűteni". 5 nap múlva annyira összemegy, mint a .... ...... a hideg vízben.
Megoldás: egy lesz belőle télire.
Moderálta: malilla18 (91122) 2014-12-01 09:43:52
Nincs olyan érzésetek hogy bennünket az utolsó 50-100 évben által......tak és megvezettek????
Az hogy művelted földeket mint a baromállat 5 10 15 menettel évente legjobban az oilkingek jártak.....
Hadtúrja a paraszt míg a púpja ki nem nő, fogyjon az ekevas ....
Válasz #336. hozzászólásra
----- 60 ló per ekefej,néhol víz alatti forgatásos beműveléssel.....
-no most akkor......
-ne vetítsünk itt tovább
-inkább vetítsük ki a témát a gyakorlatra.....
-adott 1 zúzott napraforgóföld mmmma.....
-még mielőtt kirohannák megszántani 40 literből--- mivel 50literes normál szántás síkságon nincs
-jövőre extrém brutális hasznot akarok realizálni belőle kukoricából
-nincs időm ukrán talajt csinálni belőle asszem
-kopejkát akarok számolni 1 év múlva ilyenkor....naphosszat
-erre vlm mód szert
-de ne --art!
Válasz #339. hozzászólásra
Akkor azt mondod a száron keresztül nem szárad jobban talaj egy nyári időszakban mondjuk nem az idei nyarat hanem a tavalyit vennénk alapul mikor 20 napig volt 37-39 fok. Jobb akkor is magas tarló és rá szecskázni a szalmát és hagyni gyomosodni. Parlagfűvel mi lesz? Hivatkozhatok rád?
Komolyan: gabona után repce megy akkor ne csinálja aratás után semmit a talajjal, mondjuk vetés előtt lazítsan meg vagy gruber és bele a repce?
Válasz #338. hozzászólásra Nagyjából...de milyen és hogyan...az a tudomány
Válasz #337. hozzászólásra Brindzovi halusky, csak sok legyen