Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak647 FtBenzin árak628 FtEUR414.42 FtUSD402.74 FtCHF441.31 FtGBP493.58 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz gazda001 #10094. hozzászólásáraEnnek még semmi baja, érdekes fajta. Már november közepén majd szétrobbant, ha lettek volna komolyabb fagyok a télen, akkor kaputó. Nagy mákom volt, de többet nem reckírozok, ez a mutáns fajta többet nem lesz.
Válasz Tekky #10093. hozzászólásáraAhhoz képest igen szép, itt nálunk aki még nem szórt rá nitrogént annak már kezd barnulni és ritkulni a levele. Sajnos ez a többség, nekem igen nagy szerencsém volt hogy akkor találtam egy alkalmas fél napot. Nagygazda meg félnapra nem indul meg.....
Válasz Tekky #10091. hozzászólásárakb. ilyen az enyém is, ez is szárbaindulva látom, nekem is SAVEO van. Véletlenül volt 1 nap mikor meg tudtam szórni kb. 3 hete. Csak fagy ne jöjjön rá (komoly fagy)
Válasz Ferror #10080. hozzászólásáraVagy gyengén termő savanyú talajon termel, ahol a foszfor hiányt nem gazdaságos teljes mértékben műtrágyával pótolni. Ilyenkor tőszám növeléssel kompenzálják a gyengébb bokrosodást.
A '70-es években főiskolákon még azt oktatták, hogy biztosabb némileg magasabb normával vetni, mint a bokrosodásban bízni.
Válasz lakatos gabesz #10071. hozzászólásáraA vetömag fölhasználása az sok mindentől függ Manapság a forgalmazók ajánlott mag mennyiségről beszélnek!!! Te meg el döntöd hogy az agronómiád mit kíván meg valójában!!
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz Devyd #10064. hozzászólásáraén kérek elnézést, a hibridtermesztést nem az Artogával hanem az Artus-alkezdtük, még 2001-ben. csak nem emlékeztem jól a nevére.
Az Artus és a Codix voltak az első hibridek, amelyek már elég télállóak voltak az alföldi télhez, azóta van repce a környékünkön.
Válasz Tibite #10062. hozzászólásáraAz a kérdés, hogy mi a kiinduló állapot. A D06 nem új fajta, és a repce hibridizáció iszonyatosan fejlődik, azaz nem a széles sortáv miatt lesz nagyobb a hozamod, hanem mert jobb a fajta. Manapság már nényévekre vagyunk azoktól a hozamoktól, amit az egykori hibridek tudtak, mint azt Artoga úgy megáltak 2,5 tonnánál mint a pinty, míg a maiak simán tudnak 5-6 tonnát is, ami 5 éve még elérhetetlen volt.
Aok a hibridek amelyek jók széles sortávra ugyan annyit adnak széles sorban, mint sűrű sorban. nem többet, nem kevesebbet.
Válasz .Feco. #10061. hozzászólásáraNekem csak D06-tal van tapasztalatom és tetszik a fajt,csak lehet nem műkszik széles sortávon.Egyébként lehet egy megfelelő fajtával nagyobb hozamot elérni,mint a hagyományossal?
Válasz Tibite #10059. hozzászólásáracsak olyan fajtát vess ilyen sortávra, ahol ezt kifejezetten ajánlják, azoknál nincs terméscsökkeneés, vagy inkább magasabb a hozam így.
már sok éve csináljuk, van fajta ami szereti, és van ami nem. A D06-ot nem tudom megmondani, mert nem termeltük még. A DK EXquisite pl. kifejezetten jól viselte, a KWS repcék viszont rosszul, idén Arkaso-t vetettük így 45 ha-on.
Válasz Mézga #10056. hozzászólásáramert egy jó állapotú, biológiailag aktív talajban alapból van annyi szabad P és K, részben a szervesanyagok bonlásából, részben a talajban lévő gombák és baktériumk által feltárt és szállított snzimekben oldva, hogy még egész nagy termések PK igényét is fedezi.
Hagyományos körülmények között is a növény PK igényének 20-30%-át juttatod ki, a szántás elhagyása, alaposabb szármaradvány-kezelés, baktréiumtrágyák, szervestrágyázás a hiűnyzó mennyiságet bőven képesek fedezni. Ne felejtsd el, hogy pusztán azzal, hogy elhagyod a forgatásos alapművelést adsz a talajnak egy évben plusz 2 hónapot, amikor a biológiai folyamatok tápanyagokat tárnak fel, és tesznek elérhetővé a növényeknek.
Ami előfeltétele: szalmát, szárat, csuhét sehova nem szabad vinni, a szármaradványokat pedig olyan alaposan kell aprítani, hogy a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek a talajjal. jó szárzúzás, állandóan bekapcsolt szalmaszecskázó, esetleg kiegészítő zúzás is számításba jöhet. Ha gyakrabban szántják a területet akkor szárbontó baktériumok kijuttatása is hasznos lehet, ha több éve nem volt forgatás akkor már arra nincs szükség, a talaj alapból is jól bontja a növányi maradványokat.
Válasz Tom250 #10053. hozzászólásáraIdén én is áttérek a 75 centis repcére.Neked milyen tapasztalataid vannak termés mennyiségben a hagyományoshoz képest?Pio D06-osat nem termesztettél ilyen technológiával?
Válasz blink #10055. hozzászólásáraAz irasaitokat olvasva,tavaly szeptemberben feltünt az aratàs utàn vetett mustärnàl valami. Sajna kevès esőt kapott,csak lazított földbe vetettem.de a föld vègèn,ahol màrciusban elindìtottam a műkakiszòròt,több jutott a földre mint Màshol,ott a mustàr dupla olyan magas ès vastag volt a szàra mint Màshol. Gondoltam,erre az időre nitrogènnek szerintem semmi nyoma,bàr,ki tudja. Talàn a k.p hatàsa lehet?
Ki fagyott a repcem egy része. Most tavaszal át vetném árpára de a repce oszel permetezve volt butisan completel es lontreler később. Ezek a permetek nem fogják bántani az arpat ha bele vetem? Es kb .milyen mély talaj munkát kelene csinálni hogy jo legyen es a permet ne legyen rá hatasal ? Mert eltudnam vetni egymenetben is forgoboronas vetogepel.
Válasz .Feco. #10045. hozzászólásáraértem amúgy 5 ha rol van szó és azért gondoltam így mert van abból a komplexből 5qám. gondoltam oda jó lesz. egyik ismerősöm meg mondta hogy valami kénes holmit szokott rá dobni azért gondoltam azt. ( csak mielőtt hülyének néztek most van először repcém :) )
25125 hozzászólás
Válasz Tekky #10095. hozzászólásáraNincs a Saveoval semmi baj, ősszel regulátorozni kell.
Válasz gazda001 #10094. hozzászólásáraEnnek még semmi baja, érdekes fajta. Már november közepén majd szétrobbant, ha lettek volna komolyabb fagyok a télen, akkor kaputó. Nagy mákom volt, de többet nem reckírozok, ez a mutáns fajta többet nem lesz.
Válasz Tekky #10093. hozzászólásáraAhhoz képest igen szép, itt nálunk aki még nem szórt rá nitrogént annak már kezd barnulni és ritkulni a levele. Sajnos ez a többség, nekem igen nagy szerencsém volt hogy akkor találtam egy alkalmas fél napot. Nagygazda meg félnapra nem indul meg.....
Válasz gazda001 #10092. hozzászólásáraEz még nem kapott fejtrágyát. Most jön a zuhi, meg még mondja a napokban, 1 hét múlva talán lehet szórni.
Válasz Tekky #10091. hozzászólásárakb. ilyen az enyém is, ez is szárbaindulva látom, nekem is SAVEO van. Véletlenül volt 1 nap mikor meg tudtam szórni kb. 3 hete. Csak fagy ne jöjjön rá (komoly fagy)
Egy kis repce.
1 kép: hibrid (Saveo), 2. kép: fajta, 3. kép: hibrid, 4. kép: fajta.
180 kg sirtaki!
Válasz lakatos gabesz #10085. hozzászólásáraVetés nov. 3, 150 kg Yara 16-27-7 starter.
1-2 cm-es magszárban van a repce
Válasz Tekky #10083. hozzászólásáraÉs te mikor vetetted és mit kapott milyen műtrágyát és mennyit?
Válasz Ferror #10078. hozzászólásáraMikor vetetted, milyen és mennyi alaptrágyát kapott?
Válasz lakatos gabesz #10076. hozzászólásáraMég nem volt, de pár hónap múlva okosabb leszek. Sokat várok tole.
Válasz Ferror #10080. hozzászólásáraVagy gyengén termő savanyú talajon termel, ahol a foszfor hiányt nem gazdaságos teljes mértékben műtrágyával pótolni. Ilyenkor tőszám növeléssel kompenzálják a gyengébb bokrosodást.
A '70-es években főiskolákon még azt oktatták, hogy biztosabb némileg magasabb normával vetni, mint a bokrosodásban bízni.
Válasz Ferror #10080. hozzászólására240 feletti mennyiségek szerintem értelmetlenek....
Válasz bobo77 #10079. hozzászólásáraennek több oka is lehet:
nincs kitisztíva, nem tökéletes magágy, picit későbbi vetés,
Miért vetitek a búzákat ilyen magas 240-300 kg\ha magmennyiséggel?
sirtaki 250kg
Válasz lakatos gabesz #10071. hozzászólásáraA vetömag fölhasználása az sok mindentől függ Manapság a forgalmazók ajánlott mag mennyiségről beszélnek!!! Te meg el döntöd hogy az agronómiád mit kíván meg valójában!!
Válasz Tekky #10075. hozzászólásáraKöszönöm szépen a válaszodat! rég óta termeszted ezt a fajtát?termésátlagba hogy produkált mennyit adott?
Válasz lakatos gabesz #10067. hozzászólásáraSirtaki 220kg-al lett vetve, többel nem ajánlják.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz 2266 #10069. hozzászólásáraNem nem én még ezt a két fajtát nem vetettem csak hallotam róluk meg olvastam mostanában hogy dicsérik őket.felénk mindenki 3q-val vetti de nem ezeket a fajtákat és ezért voltam kiváncsi ki mennyivel vettete az ősszel kiszeretném probálni őket.
Válasz lakatos gabesz #10067. hozzászólására230 kg. lett elvetve.
Válasz lakatos gabesz #10067. hozzászólásáraDe mi a konkrét kérdés?? Talán ritkának találod a búzádat??
Válasz lakatos gabesz #10067. hozzászólásáraKalaharit 200 kg/ha vetettem az ősszel.
ki menyivel vettette most az lg kalahári és kws sirtaki búza fajtákat?válaszotokat előre is nagyon köszönöm!
Válasz Devyd #10064. hozzászólásáraén kérek elnézést, a hibridtermesztést nem az Artogával hanem az Artus-alkezdtük, még 2001-ben. csak nem emlékeztem jól a nevére.
Az Artus és a Codix voltak az első hibridek, amelyek már elég télállóak voltak az alföldi télhez, azóta van repce a környékünkön.
Válasz Devyd #10064. hozzászólásáravolt ahol ötnél is
Válasz .Feco. #10063. hozzászólásáraAzért ezt cáfolom!
Artoga 2014-ben 2,5-nél többet adott!
Válasz Tibite #10062. hozzászólásáraAz a kérdés, hogy mi a kiinduló állapot. A D06 nem új fajta, és a repce hibridizáció iszonyatosan fejlődik, azaz nem a széles sortáv miatt lesz nagyobb a hozamod, hanem mert jobb a fajta. Manapság már nényévekre vagyunk azoktól a hozamoktól, amit az egykori hibridek tudtak, mint azt Artoga úgy megáltak 2,5 tonnánál mint a pinty, míg a maiak simán tudnak 5-6 tonnát is, ami 5 éve még elérhetetlen volt.
Aok a hibridek amelyek jók széles sortávra ugyan annyit adnak széles sorban, mint sűrű sorban. nem többet, nem kevesebbet.
Válasz .Feco. #10061. hozzászólásáraNekem csak D06-tal van tapasztalatom és tetszik a fajt,csak lehet nem műkszik széles sortávon.Egyébként lehet egy megfelelő fajtával nagyobb hozamot elérni,mint a hagyományossal?
Válasz Tibite #10059. hozzászólásáracsak olyan fajtát vess ilyen sortávra, ahol ezt kifejezetten ajánlják, azoknál nincs terméscsökkeneés, vagy inkább magasabb a hozam így.
már sok éve csináljuk, van fajta ami szereti, és van ami nem. A D06-ot nem tudom megmondani, mert nem termeltük még. A DK EXquisite pl. kifejezetten jól viselte, a KWS repcék viszont rosszul, idén Arkaso-t vetettük így 45 ha-on.
Válasz Mézga #10056. hozzászólásáramert egy jó állapotú, biológiailag aktív talajban alapból van annyi szabad P és K, részben a szervesanyagok bonlásából, részben a talajban lévő gombák és baktériumk által feltárt és szállított snzimekben oldva, hogy még egész nagy termések PK igényét is fedezi.
Hagyományos körülmények között is a növény PK igényének 20-30%-át juttatod ki, a szántás elhagyása, alaposabb szármaradvány-kezelés, baktréiumtrágyák, szervestrágyázás a hiűnyzó mennyiságet bőven képesek fedezni. Ne felejtsd el, hogy pusztán azzal, hogy elhagyod a forgatásos alapművelést adsz a talajnak egy évben plusz 2 hónapot, amikor a biológiai folyamatok tápanyagokat tárnak fel, és tesznek elérhetővé a növényeknek.
Ami előfeltétele: szalmát, szárat, csuhét sehova nem szabad vinni, a szármaradványokat pedig olyan alaposan kell aprítani, hogy a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek a talajjal. jó szárzúzás, állandóan bekapcsolt szalmaszecskázó, esetleg kiegészítő zúzás is számításba jöhet. Ha gyakrabban szántják a területet akkor szárbontó baktériumok kijuttatása is hasznos lehet, ha több éve nem volt forgatás akkor már arra nincs szükség, a talaj alapból is jól bontja a növányi maradványokat.
Válasz Tom250 #10053. hozzászólásáraIdén én is áttérek a 75 centis repcére.Neked milyen tapasztalataid vannak termés mennyiségben a hagyományoshoz képest?Pio D06-osat nem termesztettél ilyen technológiával?
Válasz Richard. #10057. hozzászólásáraHa kevés volt az eső a tenyészidőszakban lehet, hogy maradt ott még...
Válasz blink #10055. hozzászólásáraAz irasaitokat olvasva,tavaly szeptemberben feltünt az aratàs utàn vetett mustärnàl valami. Sajna kevès esőt kapott,csak lazított földbe vetettem.de a föld vègèn,ahol màrciusban elindìtottam a műkakiszòròt,több jutott a földre mint Màshol,ott a mustàr dupla olyan magas ès vastag volt a szàra mint Màshol. Gondoltam,erre az időre nitrogènnek szerintem semmi nyoma,bàr,ki tudja. Talàn a k.p hatàsa lehet?
Válasz blink #10055. hozzászólásárapersze az világos, de Feco nem használ PK-t és a miértjére vagyok kíváncsi
Válasz Mézga #10054. hozzászólásáraA kombinált műtrágyának talaj tetejére szórva semmi értelme, rég le lesz aratva, mire a PK gyökérzónába mosódik...
Válasz .Feco. #10045. hozzászólásáraMiért nem vagy kibékülve a P és K-al?
Válasz Tibite #10051. hozzászólására280e/ha
Kws Gordon ez egy kifejezetten széles sorra ajánlott hibrid.
Válasz bendix #10050. hozzászólására3l Nero-val lett alapkezelve, később majd még tervezem kultizni is.
Válasz Tom250 #10049. hozzászólásáraSzép állomány.Milyen fajta és hány ezerrel vetetted?
Válasz Tom250 #10049. hozzászólásáraJól néz ki!
Mivel gyomirtottad, hogy ilyen szép tiszta?
Szeptember 25. vetés.
Szerdán megkapta a 3q 21 24-est, azóta kicsit meg is ázott. Eddig ígéretesnek látszik
Ki fagyott a repcem egy része. Most tavaszal át vetném árpára de a repce oszel permetezve volt butisan completel es lontreler később. Ezek a permetek nem fogják bántani az arpat ha bele vetem? Es kb .milyen mély talaj munkát kelene csinálni hogy jo legyen es a permet ne legyen rá hatasal ? Mert eltudnam vetni egymenetben is forgoboronas vetogepel.
Válasz .Feco. #10045. hozzászólásáraértem amúgy 5 ha rol van szó és azért gondoltam így mert van abból a komplexből 5qám. gondoltam oda jó lesz. egyik ismerősöm meg mondta hogy valami kénes holmit szokott rá dobni azért gondoltam azt. ( csak mielőtt hülyének néztek most van először repcém :) )