Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR414.59 FtUSD394.63 FtCHF446.03 FtGBP500.5 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz #178. hozzászólásra Mennyibe kerül feléd? Ez nagyjából az a technológia, amit én 800 Ft/m3-árt veszek.
Faaprítékot, mulcsot, ledarált gallyakat, erdőt tudsz szerezni olcsón?
Válasz #175. hozzászólásra Nedves talajban a grubbert használnám, mert megkaparni még meg lehet a földet, de a lazítás haszna nem jelentkezne a jelenlegi talajállapotoknál.
Van-e a környékeden kommunális komposztáló? Felém a szennyvíziszapos komposzt köbméterét 800 Ft-ért adják, s elég jó a talajjavító hatása.
Azt érdemes kiszórni grubberozás előtt is.
Válasz #172. hozzászólásra
Csak alap műtrágya lesz kijuttatva.De gondolom,a szántástól jobb megoldás lenne.És a talajtól eltekintve ,melyik volna jobb?Grúber,vagy lazító?
Válasz #154. hozzászólásra Kollegám volt mikroszkópját ajánlanám a bizonytalan minőségű vaterások helyett, megfelelő kiépítésű, karbantartott szerkezet, eddig ezzel végezte a mikrobiológiai vizsgálatokat: Xsp-151M biológiai mikroszkóp
Válasz #163. hozzászólásra Zöldtrágya: kis türelem, most már késő van a vetéshez, jövőre lesz csak esélyed alkalmazni akár társ, akár fedőnövényként. A ráérős téli időkben több cikk fog születni a felvetett, hosszabb kifejtést igénylő témákról.
Válasz #168. hozzászólásra Nincs semmilyen információm a talajod minőségéről, állapotáról és művelési történetéről, ezért nem tudok pontos választ adni.
Általánosan lazítást én csak száraz földben végeznék, mert akkor érvényesül a morzsákat képző, roppantó hatás, nedves talaj csak tömörödik az erő hatására.
Ha viszont grubberoznál, juttatsz-e ki előtte bármilyen szerves anyagot vagy biológiai készítményt, ami segíti a megzavart talaj működését jövő tavaszig?
Válasz #165. hozzászólásra
Véleményed szerint,melyik a jobb?40 cm mélyen 50 cm-enkénti késosztással lazítózni,vagy 25-30 cm mélyen,27 cm-es késosztással grúberozni.Ősszel gondoltam,tavaszi kapás lenne benne.
Válasz #162. hozzászólásra Nagyon kicsi a felbontása ennek a kamerának, inkább sörre költsd azt a pénzt.
Sajnálatos személyes tapasztalatom, hogy a 100 ezer forintig terjedő mikroszkópkamerák kacatok.
Érdemes inkább egy olcsóbb, régi tükörreflexes fotokamerát kötni a mikroszkópra, annak éles képe és megfelelő felbontása van.
Válasz #157. hozzászólásra A meggazdagodást a szeparációs trágyakezelés végeredményének felhasználására írtam. Ezt a több ezer állatos "modern"telepen készítik, kicentrifugázzák a trágyából a vizet, ami után egy szöszös, vattaszerű szerves anyag marad, ami teli van kórokozóval. Ezt elméletileg kamrában hőkezelnék és utána visszaalmoznának vele, de nem működik a rendszer, az állatok meg sorban betegednek ebben a képtelen környezetben.
Na ezzel a szösszel nem lehet mit kezdeni egyenlőre, kiszórva elfújja a szél, komposztálás arányai pedig még ismeretlenek.
Válasz #151. hozzászólásra Ne fussunk ennyire előre a no-till felé a trágyakezelésben, csak szépen lépésről, lépésre.
Ha már nem kerül leszántásra a trágya, hanem forgatás nélküli művelőeszközökkel kerül sekélyen bejuttatásra, hosszú távú kísérletek szerint ugyanúgy hasznosul a tápanyagok jelentős része, mint no-tillnél. A kijuttatás ideje itt is csapadék előtt praktikus.
Ennek kevéssé meglepő oka, hogy a no-tillnél kialakuló nagyobb talajpórusosság szivacsként veszi fel a tápanyagokat és juttatja természetes úton egyre mélyebbre a gyökérzónában.
Amennyiben azonban hagyományos művelésű föld felszínére kerül kijuttatásra a trágya, értelemszerűen elfolyik a hatóanyag az első csapadékkal, mert sem szármaradvány nem fogja meg, sem a makro és mikropórusosrendszer nem alakult ki, ami felszívhatná az elfolyó oldatot.
Ezért fontos, hogy a teljes rendszert vizsgáljuk, egyes elemeket nem lehet kivenni vagy belehelyezni, anélkül, hogy összefüggéseiben látnánk.
Mindazonáltal egyre népszerűbb a nagy mennyiségű trágya komposztálása külföldön, mert így udvaron belül megy csak az anyagmozgatás, a kijuttatás költségei jóval alacsonyabbak, a tápanyagfeltáródás ideje pedig hosszabb, kiegyenlített környezetet adva a növényeknek. Ez a gyomnyomást is csökkenti, mert azok a hirtelen jelentkező nitrátfeleslegre is reagálnak.
"Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?"
Sehol nincs meg magyarul?
Egyszerű paraszti ésszel, azt sem tudom hol álljak neki. Hiába érzem, hogy számomra ez lenne a helyes út.
Válasz #159. hozzászólásra
A talajbiológiai vizsgálatra alkalmas fénymikroszkóp alapvető tulajdonságai:
5x, 10x, 40x objektív (legalább akromát vagy planakromát minőségű)
10x széles látómezős WF okulár
Abbe kondenzer NA 1.25, teljes Köhler megvilágítással.
A ledes megvilágítás praktikus a hosszabb élettartam és alacsonyabb hőfejlődés miatt, mert a melegtől gyorsan kiszárad a minta a fedőlemez alatt.
A gombafonalak vizsgálatánál fontos a hifák színe és mérete, ezért lényeges az objektív optikai tisztasága és torzításmentessége, ezért lényeges az akromát és magasabb minőségű objektívek használata.
Mikroba biomassza tömegméréshez a Bürker kamra használata javasolt.
Olajhír: „A nehezen hozzáférhető készletek esetében a kutatás, illetve az új mezők feltárásának költségei ugrásszerűen növekedtek, míg a kitermelés ennek hatására alig néhány százalékkal emelkedett. (Három olajtársaság adatain szemléltetve: az Exxon Mobil 51%-nyi tőkenövekedés 6%-os hozamnövekedéssel, Royal Dutch Shell 39%-nyi tőkenövekedés 1%-os hozamnövekedéssel, a Chevron esetében 89% tőkebefektetés 3%-os hozamvisszaeséssel párosult 2009. és 2013. között)… E mozzanatra a jelzett társaságok 2013-tól tőkekivonással válaszoltak.”
Földhír: „„A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre”
No de azt még mindig nem tudjuk, hogy mit csináljon a szerencsétlen paraszt a gazdaságban keletkező nagyobb mennyiségű szerves trágyával? Persze ésszerű keretek között mozgó technológiáról beszélünk.
Okés, prizmázva vagyon, beérik, ténullanyócvannyóccal elhintjük, de mivel, hogyan vakrajuk bele ha már nem piszkáljuk a földet? A tetején csak nem maradhat.
nem olvastál vissza ..... nem a vizmegörzésre kell a talajtakaró növény ...gyökere kell legföképp.. hanem a talaj ujra élesztéséhez hogy tudjanak táplálkozni a talajlako hasznos baktériumok és más élölények amik a talajt javitják tápanyagokat kötnek meg és ha vissza olvasol növelik a talaj humusz tartalmát ami 1 % növekedés 180ezer liter vizet képes megtartani a talajban ami aszálykor igen jol jöhet
a gép költségek igazak nagyjábol ha kidobod azokat a gépeket amik nem kellenek ehhez a technológiához pont kapsz belöle egy direktvetöt mert nem lesz szükség sok gépre mert nem bolygatod a földet csak vetsz bele szinte ....
de ahogy én levontam a tanulságot itt nagoyn sokmindennek klappolni kéne hogy müködjön de müködhet de várjuk a további okositó beszámolókat ... én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés
Üdv.
Csak egy észrevétel,nem szántóföldi kultúráról van szó, hanem egy kis kert, halmozottan hátrányos részéről.
Adott, két 6m magas ház közötti 6m széles részből 2m, kb 30 fokos emelkedő, ami alig kap fényt, kb 10cm agyag a "termő réteg" alatta sitt (cserép és tégla törmelék). A csákány nem viszi át száraz időben. Amikor valamit szállítani kell a kertben, ezt tapossuk ( nyár-tél, eső-száraz, stb).
Színte a fű sem marad meg rajta.
De amint megfelelően átnedvesedik, egyből megjelennek a giliszták és 2-3 cm magas halmokat túrnak, ezt a következő zivatar lemossa a laposra és ott a fű kb 3x akkora, mint máshol a kertben. 300m2-ből 2m2-t pazarlunk a komosztálásr,ide kerül minden zöldhulladék a kertből ( sok dió levél is),ezt szórjuk vissza a kertbe. Nagyon sokan a kuka mellé rakják a zöld huladékot, ingyen elviszik. Buda ilyen buta...
Válasz #141. hozzászólásra
Mert a nem szántottban,a talaj felső részébe maradnak,a szármaradványban,ami szét fagy.Így nem élik túl.Voltak erre kísérletek,a szántottba telelt át a legtöbb.
Az utóbbi aszályos években már több alkalommal volt lehetőségem megfigyelni, hogy a szomszédos gazdáknál, akik szántanak, sokkal nagyobb volt a moly kártétel, mint nálam, aki nem szánt. NEm tudom mi az oka, ezt ne kérdezzétek, de ez idén is jól megfigyelhető volt.
Olvastam a hozzászólásaitokat a témához. Ha valakinek vannak állatai biztos kivitelezhető a dolog, feltéve ha olyan mákja van, hogy a telepe körül vannak a területei és nem 20 km-es körzetben. Takarónövénykén ha olyan növényt vetsz ami megnő 70 centisre felvesz egy csomó nedvességet és mikor lefekteted nem fogja visszaadni a nedvességet a talajnak csak leárnyékol vagyis száraz időben mitől fog kikelni az új növény. A kukorica tarlóba vetés nem európába való mert itt full gm növény aminek mindegy lenne a károsító átterelése, de nálunk elég nagy károkat fog okozni ha a kukorica szár nem kerül leforgatásra és nem kezdődik a lebomlás, mert az kiváló búvóhelye lesz a kukoricabogárnak és molynak ami ellen már igen csak kemény a védekezés, így is a rovarölőszeres csávázás hiánya miatt. A videók amikor készültem még engedélyezett volt. Szerintem a talaj okszerű és ésszerű műveléssel tudod megőrizni. Én is használok aratás után alacsony zöldtömegű zöldtrágya növényeket a talaj takarás miatt és így megelőzhető a szél és víz errózió is. Ez a technológia és a tárcsa elhagyása a mindenki által megvalósítható. a direktvetéshez speciális nagy bekerülési értékű gépek kellenek ami a magyaroszágí viszonyok miatt a gazdálkodók 20%-ánál valósulhat meg.
akkor most neki nincs semmi állattartó épület? télen a bálás anyagot is a területeken mászkálva fogyasztják? az ottani éghajlatot ne mvágom de ha pl minusz 20 fok van tetö nélkül midnen nnélkül?
bár olvastam hogy 28 honapig tart egy állatot és utáánna adják el ..... itatás hogy van megoldva ? sok taposással járhatnak pedig ezek a dolgok bár a mi országunk nem egy amerika hogy 2000 hekis gazdák mászkálnak kint .....
amugy nekem is van tpaasztalatom zöldtrágyaügyben ... mivel minden földet amit meg kapok meglazitok és elsönek borsoval vetem be max mütrágya dozis is 1-2 mázsa és ne mmaradok el a nagyoktol szervestrágyát szóróm de sajnos arra még ne mjöttem rá szántás nélkül hogy huzzam bele a földbe helyem meg nincs hogy szétérleljem mint ha föld szerü lenne .....
Válasz #112. hozzászólásra Szerintem inkább az a bátor, aki abban bízik, hogy mindig elég olcsó műtrágya és növényvédőszer fog a rendelkezésére állni..
Válasz #134. hozzászólásra Érdekes ez a vélekedés. Én 2012-ben vetettem először fedőnövény keverékkel búzát, amikor a brutál aszály volt. Szeptember végén csírázott csak ki minden, de utána szép lett.
Szerinted 380 mm éves csapadék, amiből 230 mm esik le csak esőként, az már sok? Mert az egyik legsikeresebb fedőnövényes paraszt ilyen területen dolgozik.
Vála
sz #133 hozzászólásra
Szép és jó ez a zöldtrágya,csak felénk 10 évből 1 x kel ki.Mikó szerint,ez oda való,ahol annyi a csapadék,hogy a zöldtrágyával próbálják kiéletni.
Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #126. hozzászólásra nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok
15323 hozzászólás
Válasz #179. hozzászólásra
Küldeném a mintát 
)
(Mailre nézz már rá légyszi
Válasz #178. hozzászólásra Mennyibe kerül feléd? Ez nagyjából az a technológia, amit én 800 Ft/m3-árt veszek.
Faaprítékot, mulcsot, ledarált gallyakat, erdőt tudsz szerezni olcsón?
Válasz #177. hozzászólásra
Ilyen volna.
Ilyen volna,de sokallom az árát.
Válasz #175. hozzászólásra Nedves talajban a grubbert használnám, mert megkaparni még meg lehet a földet, de a lazítás haszna nem jelentkezne a jelenlegi talajállapotoknál.
Van-e a környékeden kommunális komposztáló? Felém a szennyvíziszapos komposzt köbméterét 800 Ft-ért adják, s elég jó a talajjavító hatása.
Azt érdemes kiszórni grubberozás előtt is.
Válasz #172. hozzászólásra
Mit értessz a megzavart talaj működésről??
Válasz #172. hozzászólásra
Csak alap műtrágya lesz kijuttatva.De gondolom,a szántástól jobb megoldás lenne.És a talajtól eltekintve ,melyik volna jobb?Grúber,vagy lazító?
Válasz #154. hozzászólásra Kollegám volt mikroszkópját ajánlanám a bizonytalan minőségű vaterások helyett, megfelelő kiépítésű, karbantartott szerkezet, eddig ezzel végezte a mikrobiológiai vizsgálatokat:
Xsp-151M biológiai mikroszkóp
Válasz #163. hozzászólásra Zöldtrágya: kis türelem, most már késő van a vetéshez, jövőre lesz csak esélyed alkalmazni akár társ, akár fedőnövényként. A ráérős téli időkben több cikk fog születni a felvetett, hosszabb kifejtést igénylő témákról.
Válasz #168. hozzászólásra Nincs semmilyen információm a talajod minőségéről, állapotáról és művelési történetéről, ezért nem tudok pontos választ adni.
Általánosan lazítást én csak száraz földben végeznék, mert akkor érvényesül a morzsákat képző, roppantó hatás, nedves talaj csak tömörödik az erő hatására.
Ha viszont grubberoznál, juttatsz-e ki előtte bármilyen szerves anyagot vagy biológiai készítményt, ami segíti a megzavart talaj működését jövő tavaszig?
Válasz #170. hozzászólásra Ilyen mikroszkópot ad el most egy kollegám, mert profi gépre váltott:
Xsp-151M biológiai mikroszkóp
Válasz #159. hozzászólásra
Van dupla áron is, ami bővíthető:
http://www.makszutov.hu/termek/xsp-151b-mikroszkop
Válasz #164. hozzászólásra
Köszönöm!
Kiindulásnak ez is valami.
Válasz #165. hozzászólásra
Véleményed szerint,melyik a jobb?40 cm mélyen 50 cm-enkénti késosztással lazítózni,vagy 25-30 cm mélyen,27 cm-es késosztással grúberozni.Ősszel gondoltam,tavaszi kapás lenne benne.
Válasz #162. hozzászólásra Nagyon kicsi a felbontása ennek a kamerának, inkább sörre költsd azt a pénzt.
Sajnálatos személyes tapasztalatom, hogy a 100 ezer forintig terjedő mikroszkópkamerák kacatok.
Érdemes inkább egy olcsóbb, régi tükörreflexes fotokamerát kötni a mikroszkópra, annak éles képe és megfelelő felbontása van.
Válasz #157. hozzászólásra A meggazdagodást a szeparációs trágyakezelés végeredményének felhasználására írtam. Ezt a több ezer állatos "modern"telepen készítik, kicentrifugázzák a trágyából a vizet, ami után egy szöszös, vattaszerű szerves anyag marad, ami teli van kórokozóval. Ezt elméletileg kamrában hőkezelnék és utána visszaalmoznának vele, de nem működik a rendszer, az állatok meg sorban betegednek ebben a képtelen környezetben.
Na ezzel a szösszel nem lehet mit kezdeni egyenlőre, kiszórva elfújja a szél, komposztálás arányai pedig még ismeretlenek.
Válasz #151. hozzászólásra Ne fussunk ennyire előre a no-till felé a trágyakezelésben, csak szépen lépésről, lépésre.
Ha már nem kerül leszántásra a trágya, hanem forgatás nélküli művelőeszközökkel kerül sekélyen bejuttatásra, hosszú távú kísérletek szerint ugyanúgy hasznosul a tápanyagok jelentős része, mint no-tillnél. A kijuttatás ideje itt is csapadék előtt praktikus.
Ennek kevéssé meglepő oka, hogy a no-tillnél kialakuló nagyobb talajpórusosság szivacsként veszi fel a tápanyagokat és juttatja természetes úton egyre mélyebbre a gyökérzónában.
Amennyiben azonban hagyományos művelésű föld felszínére kerül kijuttatásra a trágya, értelemszerűen elfolyik a hatóanyag az első csapadékkal, mert sem szármaradvány nem fogja meg, sem a makro és mikropórusosrendszer nem alakult ki, ami felszívhatná az elfolyó oldatot.
Ezért fontos, hogy a teljes rendszert vizsgáljuk, egyes elemeket nem lehet kivenni vagy belehelyezni, anélkül, hogy összefüggéseiben látnánk.
Mindazonáltal egyre népszerűbb a nagy mennyiségű trágya komposztálása külföldön, mert így udvaron belül megy csak az anyagmozgatás, a kijuttatás költségei jóval alacsonyabbak, a tápanyagfeltáródás ideje pedig hosszabb, kiegyenlített környezetet adva a növényeknek. Ez a gyomnyomást is csökkenti, mert azok a hirtelen jelentkező nitrátfeleslegre is reagálnak.
Válasz #163. hozzászólásra
Itt elég jól leírja.De a honlapon még van több infó.
"Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?"
Sehol nincs meg magyarul?
Egyszerű paraszti ésszel, azt sem tudom hol álljak neki. Hiába érzem, hogy számomra ez lenne a helyes út.
Válasz #161. hozzászólásra
Ez se volna rossz.
Válasz #159. hozzászólásra Ez megfelelő belépő mikroszkópnak 40x-100x-400x nagyítással.
Válasz #159. hozzászólásra
A talajbiológiai vizsgálatra alkalmas fénymikroszkóp alapvető tulajdonságai:
5x, 10x, 40x objektív (legalább akromát vagy planakromát minőségű)
10x széles látómezős WF okulár
Abbe kondenzer NA 1.25, teljes Köhler megvilágítással.
A ledes megvilágítás praktikus a hosszabb élettartam és alacsonyabb hőfejlődés miatt, mert a melegtől gyorsan kiszárad a minta a fedőlemez alatt.
A gombafonalak vizsgálatánál fontos a hifák színe és mérete, ezért lényeges az objektív optikai tisztasága és torzításmentessége, ezért lényeges az akromát és magasabb minőségű objektívek használata.
Mikroba biomassza tömegméréshez a Bürker kamra használata javasolt.
Válasz #158. hozzászólásraIlyet vettem.
Válasz #150. hozzászólásra
Ha jól sejtem, Te már használtál mikroszkópot.
http://mikroszkop.arukereso.hu/
Milyet vegyek?
számítógéppel illeszthetőt, ami nem 220[V]-al működik?
Válasz #151. hozzászólásra
"mit csináljon a szerencsétlen paraszt a gazdaságban keletkező nagyobb mennyiségű szerves trágyával? "
Ha jól tudom, aki ezt megoldja, az meg fog dazdagodni.
Addig is komposzttá alakítva, kevesebb tömege lesz, és ugyanolyan hatékony. De, ha gombaspórával beoltod, talén még jobb is.
De inkább várjuk meg a Netparaszt megerősítését, vagy elvetését.
Szerintem Valódi és Netparaszt, tájékozottabb a témában, mint mi mezei Parasztok.
Válasz #153. hozzászólásra
"Sokszor és figyelmesen kell végig olvasni a blogot."
Írták nekem. Javaslom Neked is.
Anno pedagógus koromban, azt mondottam volt, hogy jobbaknak, ötször gyengébbeknek 15-szö kell valamit elmondani.
Ha jól tévedek a Glifo, az gyomírtó.
Ez a topik meg arról szól, hogyan tudjuk a talajink minőségét átadni az unokáinknak, húgy, hogy ne forogjunk a sírunkban.
Ha vicc volt, akkor meg rosszul sült el.
Mondhatnám, hogy kézbesült. (postás)
Válasz #151. hozzászólásra
"Sokszor és figyelmesen kell végig olvasni a blogot."
Telefonos egyeztetésen piszkáltuk a föld tetejét.
Lehet, hogy a blogban nem így szerepel, de még csak négyszer olvastam el, így nem emlékszem rá.
Válasz #150. hozzászólásra
Rendelés felvéve.
Két kas lesz, ami nem teljesen egyforma.
Mikroszkópot keressünk a vaterán egyet.
50X100X400 -ast ír Netparaszt. a biológia tanár 1 000-t beszél. Én meg nem tudom a kettőt összeadni.
A lényeg, hogy az általános iskolában ilyen nincs. (ami megmutatná a baktériumot a taljaban).
Válasz #121. hozzászólásra
A vetés után kell neki adnia egy Glyfozátot
Válasz #137. hozzászólásra
... nagyon jól látod!
Olajhír: „A nehezen hozzáférhető készletek esetében a kutatás, illetve az új mezők feltárásának költségei ugrásszerűen növekedtek, míg a kitermelés ennek hatására alig néhány százalékkal emelkedett. (Három olajtársaság adatain szemléltetve: az Exxon Mobil 51%-nyi tőkenövekedés 6%-os hozamnövekedéssel, Royal Dutch Shell 39%-nyi tőkenövekedés 1%-os hozamnövekedéssel, a Chevron esetében 89% tőkebefektetés 3%-os hozamvisszaeséssel párosult 2009. és 2013. között)… E mozzanatra a jelzett társaságok 2013-tól tőkekivonással válaszoltak.”
Földhír: „„A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre”
No de azt még mindig nem tudjuk, hogy mit csináljon a szerencsétlen paraszt a gazdaságban keletkező nagyobb mennyiségű szerves trágyával? Persze ésszerű keretek között mozgó technológiáról beszélünk.
Okés, prizmázva vagyon, beérik, ténullanyócvannyóccal elhintjük, de mivel, hogyan vakrajuk bele ha már nem piszkáljuk a földet? A tetején csak nem maradhat.
Válasz #148. hozzászólásra
Csinálj az itteni földekre is.
Válasz #148. hozzászólásra
Sokszor és figyelmesen kell végig olvasni a blogot.
"Gyengébbeknek" és öregeknek akár ötször, hogy ne kívánja többször.
Válasz #147. hozzászólásra
"én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés"
Az jó. Akkor nekem is meg lesz, ha már Te megtaláltad.
Holnap érte megyek a friss BIO marhatrágyáért.
Szedünk gomba körökből megfelelő spórát, és indulhat a komposztkas összeállítása.
Fénykép lesz, csak idő legyen rá.
Válasz #140. hozzászólásra
nem olvastál vissza ..... nem a vizmegörzésre kell a talajtakaró növény ...gyökere kell legföképp.. hanem a talaj ujra élesztéséhez hogy tudjanak táplálkozni a talajlako hasznos baktériumok és más élölények amik a talajt javitják tápanyagokat kötnek meg és ha vissza olvasol növelik a talaj humusz tartalmát ami 1 % növekedés 180ezer liter vizet képes megtartani a talajban ami aszálykor igen jol jöhet
a gép költségek igazak nagyjábol ha kidobod azokat a gépeket amik nem kellenek ehhez a technológiához pont kapsz belöle egy direktvetöt mert nem lesz szükség sok gépre mert nem bolygatod a földet csak vetsz bele szinte ....
de ahogy én levontam a tanulságot itt nagoyn sokmindennek klappolni kéne hogy müködjön de müködhet de várjuk a további okositó beszámolókat ... én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés
Üdv.
Csak egy észrevétel,nem szántóföldi kultúráról van szó, hanem egy kis kert, halmozottan hátrányos részéről.
Adott, két 6m magas ház közötti 6m széles részből 2m, kb 30 fokos emelkedő, ami alig kap fényt, kb 10cm agyag a "termő réteg" alatta sitt (cserép és tégla törmelék). A csákány nem viszi át száraz időben. Amikor valamit szállítani kell a kertben, ezt tapossuk ( nyár-tél, eső-száraz, stb).
Színte a fű sem marad meg rajta.
De amint megfelelően átnedvesedik, egyből megjelennek a giliszták és 2-3 cm magas halmokat túrnak, ezt a következő zivatar lemossa a laposra és ott a fű kb 3x akkora, mint máshol a kertben. 300m2-ből 2m2-t pazarlunk a komosztálásr,ide kerül minden zöldhulladék a kertből ( sok dió levél is),ezt szórjuk vissza a kertbe. Nagyon sokan a kuka mellé rakják a zöld huladékot, ingyen elviszik. Buda ilyen buta...
Válasz #144. hozzászólásra
Az elmúlt tél több szempontból is rendhagyó volt, ne abból indulj ki. Egy átlagos télen azért van jópár hét fagyos idő minimum.
Válasz #142. hozzászólásra
De az elmúlt télen nem is volt komoly fagy, felénk legalábbis ha jól rémlik két nap volt -5 fok, ennyi elég lett volna?
Válasz #136. hozzászólásra
Én, és még sokan mások a szocializmusban végeztünk iparit.
Csak oroszul tudok, ami kimerül nagyjából az osztály jelentésből.
Válasz #141. hozzászólásra
Mert a nem szántottban,a talaj felső részébe maradnak,a szármaradványban,ami szét fagy.Így nem élik túl.Voltak erre kísérletek,a szántottba telelt át a legtöbb.
Válasz #140. hozzászólásra
Az utóbbi aszályos években már több alkalommal volt lehetőségem megfigyelni, hogy a szomszédos gazdáknál, akik szántanak, sokkal nagyobb volt a moly kártétel, mint nálam, aki nem szánt. NEm tudom mi az oka, ezt ne kérdezzétek, de ez idén is jól megfigyelhető volt.
Olvastam a hozzászólásaitokat a témához. Ha valakinek vannak állatai biztos kivitelezhető a dolog, feltéve ha olyan mákja van, hogy a telepe körül vannak a területei és nem 20 km-es körzetben. Takarónövénykén ha olyan növényt vetsz ami megnő 70 centisre felvesz egy csomó nedvességet és mikor lefekteted nem fogja visszaadni a nedvességet a talajnak csak leárnyékol vagyis száraz időben mitől fog kikelni az új növény. A kukorica tarlóba vetés nem európába való mert itt full gm növény aminek mindegy lenne a károsító átterelése, de nálunk elég nagy károkat fog okozni ha a kukorica szár nem kerül leforgatásra és nem kezdődik a lebomlás, mert az kiváló búvóhelye lesz a kukoricabogárnak és molynak ami ellen már igen csak kemény a védekezés, így is a rovarölőszeres csávázás hiánya miatt. A videók amikor készültem még engedélyezett volt. Szerintem a talaj okszerű és ésszerű műveléssel tudod megőrizni. Én is használok aratás után alacsony zöldtömegű zöldtrágya növényeket a talaj takarás miatt és így megelőzhető a szél és víz errózió is. Ez a technológia és a tárcsa elhagyása a mindenki által megvalósítható. a direktvetéshez speciális nagy bekerülési értékű gépek kellenek ami a magyaroszágí viszonyok miatt a gazdálkodók 20%-ánál valósulhat meg.
Válasz #130. hozzászólásra
akkor most neki nincs semmi állattartó épület? télen a bálás anyagot is a területeken mászkálva fogyasztják? az ottani éghajlatot ne mvágom de ha pl minusz 20 fok van tetö nélkül midnen nnélkül?
bár olvastam hogy 28 honapig tart egy állatot és utáánna adják el ..... itatás hogy van megoldva ? sok taposással járhatnak pedig ezek a dolgok bár a mi országunk nem egy amerika hogy 2000 hekis gazdák mászkálnak kint .....
amugy nekem is van tpaasztalatom zöldtrágyaügyben ... mivel minden földet amit meg kapok meglazitok és elsönek borsoval vetem be max mütrágya dozis is 1-2 mázsa és ne mmaradok el a nagyoktol szervestrágyát szóróm de sajnos arra még ne mjöttem rá szántás nélkül hogy huzzam bele a földbe helyem meg nincs hogy szétérleljem mint ha föld szerü lenne .....
Válasz #112. hozzászólásra Szerintem inkább az a bátor, aki abban bízik, hogy mindig elég olcsó műtrágya és növényvédőszer fog a rendelkezésére állni..
Válasz #133. hozzászólásra Igen, megtették néhány éves munkával, angolul itt elérhető a 244 oldalas könyv. Szívesen elkészíteném a magyar fordítását, de egyenlőre nincs keretem rá.
Managing Cover Crops Profitably
Válasz #134. hozzászólásra Érdekes ez a vélekedés. Én 2012-ben vetettem először fedőnövény keverékkel búzát, amikor a brutál aszály volt. Szeptember végén csírázott csak ki minden, de utána szép lett.
Szerinted 380 mm éves csapadék, amiből 230 mm esik le csak esőként, az már sok? Mert az egyik legsikeresebb fedőnövényes paraszt ilyen területen dolgozik.
Válasz #134. hozzászólásra
Elvileg itt az a lényeg, hogy folyamatosan van, és nem szárad ki a talaj egész évben.
Vála
sz #133 hozzászólásra
Szép és jó ez a zöldtrágya,csak felénk 10 évből 1 x kel ki.Mikó szerint,ez oda való,ahol annyi a csapadék,hogy a zöldtrágyával próbálják kiéletni.
Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #130. hozzászólásra
Ha megtennéd, hogy ajánlsz még szakirodalmat a témában (ami beszerezhető itthon/neten) azt megköszönném.
Egyébként nagyon jó téma!
Válasz #126. hozzászólásra
nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok 