Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak658 FtBenzin árak640 FtEUR409.17 FtUSD389.56 FtCHF429.74 FtGBP485.67 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A repcebol a búza árvakelést a butisan complet kiviszi ha most rafujom ? A repce valahol meg csak 2 levelű de sok a buza aratas utan a szarazsagba nem költ ki csak most együtt a repcevel.
Mai képek, első repcém, egyenlőre csalódás, kicsit a vetőgép hibája, a föld sem lett elég jó, hiányos és aránytalan kelés.... a kérdés, hogy lesz e ebből aratásig "repce"??? Kicsit gazos, de a hétvégén befújom amint lesz rá időm. Legalább a bolhák és bogarak nem támadták meg, eddig.
7 hektár csupa apró parcella, de mind egyforma
Válasz VMisi #9889. hozzászólásáraAzt 100%-osan tapasztaltam, hogy ha nem megy a szecskázó makukában akkor utána nagyon csíkos tud lenni a búza. Régebben ezt rendszeresen tapasztaltam, még tavasszal is a kombájn nyomában látszott mindez. Ez egyrészt származhat abból is, hogy a gép nyomán rengeteg szármaradvány, ugye az összes kalap maradék, meg minden ami átmegy a kombájnon ottlesz csíkba lerakva a földre. Hiába 2sor tárcsa itt már kelésben is bejátszhat a sok szár, meg aztán csak van valami erősebb pentozán hatás is a bőséges maradványos csíkokban.
Ezzel szemben a szecskázó a mostani kombájnon szó szerint porrá őröl mindent és szétfújja, teljesen egyenletes terítettséget produkál. Ez mind talajmunkában jó, mind a következő kultúrának homogénebb pályát eredményez.
Zúzásról annyit, hogy ha jó roppanós száraz szár van akkor a tárcsa is igenjól szétveri szét roppantja a szárakat, viszont ha eleven zöld az alja akkor az olyan zömök, hogy zúzó kell neki máskülönben sosem bomlik el. Volt amikor leszántottuk de következő évben kukorica ment utána és pl nembírtuk sorközművelni mert a talajban levő erős és hosszúnak maradt napraforgó szárak döntögették ki a kukoricát keményen, pedig levolt tárcsázva ősszel.
Így én mindig lezúzom a makukát, simán RZ-vel. Nem tökéletes az biztos, de mindenképpen előrrébb vagyunk vele mintha nem ezt tenném, sok tő csak kidől a zúzó előtt meg levágja tőről oszt cső, de a javát azért szétroppantja és szórja.
Ha volna egy direktvető masínám símán húznám a zúzott tarlóba, meg szója után bele a búzát
Válasz .Feco. #9888. hozzászólásáraKíváncsi lennék arra, hogy mennyivel terem utána több búza ott ahol zúzva van a napraszár, mint ahol simán két sor tárcsába (rövidtárcsa) van vetve.
Az a baj, hogy a függőleges tengelyű az nem igazi a vízszintes meg eléggé igényli a kakaót ráadásul még taposod is. Ha utána még grubberezed akkor nem könnyű abból magágyat csinálni (legalábbis felénk)
De elméletben egyetértek veled!
Válasz thomas01 #9887. hozzászólásáraNapraforgó utan simán mehet búza vagy árpa,ha gyengén ellátott a talaj akkor Sörárpa. Amugy az önmagában nem igaz, hogy talajzsarolo a napraforgó. Tény, hogy nagy a gyökerek szivoereje, es nagyon nagy hatásfokkal veszi fel a vizet es a tananyagot. Ugyanakkor helyes szarmaradvany kezeléssel a zöme vissza is kerül a talajba es a kovetkezo növény szamara is rendelkezésre áll. Csak nem szabad rendre rakni a rendet állva hagyni a korot es adni neki két sor tárcsát majd vetni! Szecskazza a kombájn, majd mehet a szarzuzo, es kultivatorral azonnal talajba dolgozni hogy minél hamarabb bomoljon! Meg ősszel is adni 30-50 kg nitrogén hatóanyagot!
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraÉrdeklődnék, hogy nálad hogy néz ki egy vetési sorrend? Értem hogy kukorica után inkább borsó vagy szója illetve ezek után kiválóan tud teremni a búza de pl. napraforgó után amiről köztudott hogy igencsak "tápanyag rabló" mit tennél ill. milyen tápanyag visszapótlásokkal?
Igaz hogy jó pár éve termelek én is,de én azok közé tartozok akik nem kívánják folytatni a régi hagyományokat hanem hajlandó a rutinosabb ill. tapasztaltabb gazdálkodó társaktól az okszerű és persze jövedelmezőbb gazdálkodást elsajátítani!
Mert én is mint ti is sokan ezen a fórumon nem vagyok a saját pénztárcám ellensége.
Mondjuk azért törekedni kell rá... Vesztes meccset el sem kell kezdeni, szóval ha egy mód van rá minden után olyan növényt teszek ami optimális, vagy minimum jó! Ha tudom, hogy kukorica, sőt akár késői kukoricáról van szó, nem is erőltetem mondjuk a búzát, vagy a kukoricát, hanem eleve borsót, szóját, naprát vetek...
ki kell számolni, de érdemesebb mondjuk egy kukorica után vetni borsót, ami kijön kicsivel önköltség felé, de utána nagyon komoly repcét vagy kalászost lehet tenni, ami komoly hasznot hoz, mint nagyon magas költséggel megerőszakolni egy búzát, ami már eleve úgy indul, hogy nehéz belőle hasznot csinálni...
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraMinden növény számára nem lehet optimumot biztosítani. Ott, ahol eddig a kukorica volt a fő csapásirány, nyilván kedvezőtlenebb helyzetben volt a kalászos, most a többség számára jelentősen romlott a kukorica pozíciója, kezdik másképp összerakni a vetésszerkezetet.
Ami még lényeges, hogy sokat változott a fajtakínálat. Azért 6-8 évvel ezelőtt nemigen gondolkodott senki sem a kétszámjegyű búzákban. Megváltozott a termesztési cél is, előtérbe került a mennyiség a minőséggel szemben.
Válasz Vadmalac #9880. hozzászólásáraértem mire gondolsz. Én csak azt mondom, hogy a legtöbb esetben a termelő saját maga zárja be maga előtt a lehetőséget. Pl. kezdődik a vetési sorrend meghatározásánál. Ha pl. kukorica után erőltetik a búzát ott bármit csinál, és bármi történik már nem lesz 8 tonna sem. Ha repce után kerül benne van 10 tonna is, borsó, szója vagy egyéb pillangós után bőven megvan az esély kétszámjegyű termésre. Természetesen egy rossz minősségű, vagy helytelenül megválasztott talajműveléssel már el lehet búcsúzni ezektől a hozamoktól. Viszont az is igaz, hogy nincs olyan talajművelés, ami után egy rosszul megválasztott, elavult, alacsony termőképességű, vagy egyszerűen termőhelyhez nem illeszkedő fajta kiemelkedő eredményt hozzon!
Ezt a sort sokáig lehetne folytatni úgy, hogy szóba sem jönne az időjárás. Mint mondtam, volt olyan földszomszédom, akinek idén 13 tonnás búzája volt. ugyanitt rengeteg 5-6 tonnás termés volt. Ennyit nem változik az időjárás 1-2 km-en belül. Csak arra a legkönnyebb fogni. Ha mindent megteszel, ami rajtad múlik, és takonyn xar az időjárás, akkor sem 3-4 tonnás termésed lesz, hanem 7-8....
Válasz .Feco. #9877. hozzászólásáraIgazad van persze hogy nem fogják elérni, hisz a 90%-a régi befásult termesztés technológiát használ meg ezt is fogja még 10-15 év múlva is Lehet egy kicsit magamnak való vagyok, de engem különösebben nem is zavar had csinálják úgy mert ők tipikusan "a tőlük senki nem tudja jobban" emberek,
Válasz .Feco. #9877. hozzászólására"Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt....."
Emlékszem rá, szerintem én voltam az egyik!
A mai álláspontom a következő:
A Liebig hordóhoz hasonlóan nyugodtan lehetne csinálni egy olyat, aminek a dongáira olyanok lennének felírva, hogy agrotechnika, tápanyagellátás, fajtaválasztás, időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet), talaj tulajdonságai (kötöttség, termőréteg vastagsága, humusz tartalom, kémhatás), a tábla fekvése (belvízre való hajlam miatt pl.), stb..., még akár a szerencsét is fel lehetne írni, mert ennek mindnek hatalmas jelentősége van. Pl. ha a termőréteg csak 20-30cm, akkor komoly hátránnyal indul egy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, de 60-80cm vastagságúhoz képest. Vagy pl. olyan a fekvése, hogy nem áll meg rajta a víz, Vagy pl. nem mindegy, hogy ugyanolyan csapadékellátás mellett ha mondjuk a hőmérséklet nem ment volna 30°C fölé, mindjárt mást mutatnának a kukoricák. 100 meg 100 példát lehetne mondani arra, amit egyszerűen nem tud a termelő befolyásolni, és mindaddig nincs is nagy jelentősége, amíg pont az nem lesz a limitáló tényező éppen abban a szituációban. Egy adott termelő biztosan sokat tud javítani a saját eredményein, ez tény. De kizártnak tartom, hogy megfelelő agrotechnikával egész magyarország területén a közelébe lehetne érni német vagy angol terméseredményeknek. Ha ez így lenne, akkor pl. a nálunk élő belga embernek miért nem terem sokkal többet a földje, mint a környező magyaroknak? Max. annyival, hogy agyon-szervestrágyázza a marhatelepéről a földjeit. Saját bevallása szerint náluk a 8 tonna gabona az gyengének számít, 10-12 tonna az átlag. Minálunk meg a 40Ak-s szervestrágyázott földeken ha jó év van, akkor lesz neki 70 mázsa fölött.
Egyébként semmilyen célom nem volt ezzel a cikkel, csak egyszerűen betettem ide érdekességként.
Válasz Viktor 12045 #9874. hozzászólásáraIgen 2x megyünk el. Nem sok 11 hektárt elhúztam vele délután 2től este 10ig szép nyugodt tempoba(ami amúgy 22hektár) mert ugye 2x megyünk el.
Válasz Vadmalac #9876. hozzászólásáraitt volt olyan termelő, akinek 13 tonnás Irridiumja volt idén, de nekünk is volt már nem egyszer 10+ tonnánk. Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt, hogy ilyen pedig nincs, 8-9 tonna a búza vége, de az sem a termelőn múlik, hanem csak szerencse kérdése...
Én azt mondom ma is, amit akkor: természetesen az időjárás keresztül tudja húzni a számításokat, és szélsőséges esetben tudja is korlátozni a termést. Ugyanakkor az agronómia legalább annyit számít, és elsősorban a termelő ügyessége vagy ügyetlensége fogja behatárolni a tényleges termést!
A hazai gazdaságok technológiája olyan, hogy bármilyen időjárás mellett sem lenne képes elérni a 8 tonnás termést sem!
Válasz Ares 826 #9872. hozzászólásáraHát 76 de visszafelé bevetünk még egy sort a két sor közé ìgy lesz 38cm és a műtrágya is megy persze egy menetbe. Nekünk ez bejött már más évben is!
25153 hozzászólás
Válasz jonny 6930 #9917. hozzászólásáraNem
Az első három búza, a negyedik árpa. Esők előtt-közben-után vetve, hengerezésre már nem volt lehetőség.
A repcebol a búza árvakelést a butisan complet kiviszi ha most rafujom ? A repce valahol meg csak 2 levelű de sok a buza aratas utan a szarazsagba nem költ ki csak most együtt a repcevel.
Válasz apuci #9913. hozzászólására
Válasz Ferror #9914. hozzászólásáraTúl nagy már.Semmi extra,csak regulátor.190 l/ha
nagyon látványos volt,jó volt a fényviszony.
Válasz decsi #9908. hozzászólásárahány leveles?
lötty?dózis?
Válasz Czanik Sanyi #9912. hozzászólásáraHa tőlem is akkor a napokban megcsinálnám a permetezést.
Válasz ano #9910. hozzászólásáraMinden tanácsot szívesen fogadok, mert most van másodjára.
Válasz ano #9910. hozzászólásáraOK! Köszönöm!
Válasz Czanik Sanyi #9906. hozzászólásáraSanyi bácsi, az összes növényre szükséged lesz tavasszal, minek okán carambát neki...
Válasz decsi #9908. hozzászólásáramivel, mekkora dózissal?
Ma már tudtunk dolgozni.
Válasz Czanik Sanyi #9906. hozzászólására58-62tő/m2
ezek meg ilyenek 58-62tő6m2
az utolsó nem az enyém, de nagyon erősnek találom, az enyém, meg gyenge, de remélem még sokat erősödik.
Első repcéim:
A jobbak ilyenek:
A roszabbak ilyenek:
Őszintén nem tudom, hogy mire számítsak, de szeretném ha 2 tonna átlag sikerülne.
Válasz koromb #9903. hozzászólásáraEzt a fejlettsége dönti el
Tisztelet!
Már lassan itt az október közepe. Kinek milyen most a repcéje? Regulátorozni lehet(ne) még az esők után? Megéri?
Üdv:KoromB
Válasz decsi #9901. hozzászólásáraAz elsőbe nem fogsz csalódni, de szerintem a másodikba se
bár az még nem volt nekem
Válasz Agromókuss #9900. hozzászólásáraHybrirock és kipróbálom a Rapool Diffusiont.
Válasz decsi #9899. hozzászólásáraSzép állomány, jól sikerült
milyen fajta?
Aug.31. vetés.Most vettem vetőmagot.
Válasz decsi #9891. hozzászólásáraNagyon szép
Most amúgy vetőmagot vetettél?
Válasz decsi #9891. hozzászólására
Ezt az aug 20. körüli esők előtt vetetted?
Válasz tibi16 #9895. hozzászólásáraNem rossz az,szerintem ne hagy veszendobe....
Mai képek, első repcém, egyenlőre csalódás, kicsit a vetőgép hibája, a föld sem lett elég jó, hiányos és aránytalan kelés.... a kérdés, hogy lesz e ebből aratásig "repce"??? Kicsit gazos, de a hétvégén befújom amint lesz rá időm. Legalább a bolhák és bogarak nem támadták meg, eddig.
7 hektár csupa apró parcella, de mind egyforma
Repce 9-10 nappal ezelőtt.
Kapott a terület kb 50mm esőt, most megindulhat erőteljesen a növekedés.
Válasz decsi #9891. hozzászólásáraA tavalyihoz képest ez már valami!Látom hamar tanulsz .! Szép,egyenletes!
Válasz decsi #9891. hozzászólásáraEz igen!!!!
Alakul
Válasz VMisi #9889. hozzászólásáraAzt 100%-osan tapasztaltam, hogy ha nem megy a szecskázó makukában akkor utána nagyon csíkos tud lenni a búza. Régebben ezt rendszeresen tapasztaltam, még tavasszal is a kombájn nyomában látszott mindez. Ez egyrészt származhat abból is, hogy a gép nyomán rengeteg szármaradvány, ugye az összes kalap maradék, meg minden ami átmegy a kombájnon ottlesz csíkba lerakva a földre. Hiába 2sor tárcsa itt már kelésben is bejátszhat a sok szár, meg aztán csak van valami erősebb pentozán hatás is a bőséges maradványos csíkokban.
Ezzel szemben a szecskázó a mostani kombájnon szó szerint porrá őröl mindent és szétfújja, teljesen egyenletes terítettséget produkál. Ez mind talajmunkában jó, mind a következő kultúrának homogénebb pályát eredményez.
Zúzásról annyit, hogy ha jó roppanós száraz szár van akkor a tárcsa is igenjól szétveri szét roppantja a szárakat, viszont ha eleven zöld az alja akkor az olyan zömök, hogy zúzó kell neki máskülönben sosem bomlik el. Volt amikor leszántottuk de következő évben kukorica ment utána és pl nembírtuk sorközművelni mert a talajban levő erős és hosszúnak maradt napraforgó szárak döntögették ki a kukoricát keményen, pedig levolt tárcsázva ősszel.
Így én mindig lezúzom a makukát, simán RZ-vel. Nem tökéletes az biztos, de mindenképpen előrrébb vagyunk vele mintha nem ezt tenném, sok tő csak kidől a zúzó előtt meg levágja tőről oszt cső, de a javát azért szétroppantja és szórja.
Ha volna egy direktvető masínám símán húznám a zúzott tarlóba, meg szója után bele a búzát
Válasz .Feco. #9888. hozzászólásáraKíváncsi lennék arra, hogy mennyivel terem utána több búza ott ahol zúzva van a napraszár, mint ahol simán két sor tárcsába (rövidtárcsa) van vetve.
Az a baj, hogy a függőleges tengelyű az nem igazi a vízszintes meg eléggé igényli a kakaót ráadásul még taposod is. Ha utána még grubberezed akkor nem könnyű abból magágyat csinálni (legalábbis felénk)
De elméletben egyetértek veled!
Válasz thomas01 #9887. hozzászólásáraNapraforgó utan simán mehet búza vagy árpa,ha gyengén ellátott a talaj akkor Sörárpa. Amugy az önmagában nem igaz, hogy talajzsarolo a napraforgó. Tény, hogy nagy a gyökerek szivoereje, es nagyon nagy hatásfokkal veszi fel a vizet es a tananyagot. Ugyanakkor helyes szarmaradvany kezeléssel a zöme vissza is kerül a talajba es a kovetkezo növény szamara is rendelkezésre áll. Csak nem szabad rendre rakni a rendet állva hagyni a korot es adni neki két sor tárcsát majd vetni! Szecskazza a kombájn, majd mehet a szarzuzo, es kultivatorral azonnal talajba dolgozni hogy minél hamarabb bomoljon! Meg ősszel is adni 30-50 kg nitrogén hatóanyagot!
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraÉrdeklődnék, hogy nálad hogy néz ki egy vetési sorrend? Értem hogy kukorica után inkább borsó vagy szója illetve ezek után kiválóan tud teremni a búza de pl. napraforgó után amiről köztudott hogy igencsak "tápanyag rabló" mit tennél ill. milyen tápanyag visszapótlásokkal?
Igaz hogy jó pár éve termelek én is,de én azok közé tartozok akik nem kívánják folytatni a régi hagyományokat hanem hajlandó a rutinosabb ill. tapasztaltabb gazdálkodó társaktól az okszerű és persze jövedelmezőbb gazdálkodást elsajátítani!
Mert én is mint ti is sokan ezen a fórumon nem vagyok a saját pénztárcám ellensége.
Válaszodat előre is köszönöm!
Válasz Batka #9885. hozzászólására"Minden növény számára nem lehet optimumot biztosítani."
Mondjuk azért törekedni kell rá... Vesztes meccset el sem kell kezdeni, szóval ha egy mód van rá minden után olyan növényt teszek ami optimális, vagy minimum jó! Ha tudom, hogy kukorica, sőt akár késői kukoricáról van szó, nem is erőltetem mondjuk a búzát, vagy a kukoricát, hanem eleve borsót, szóját, naprát vetek...
ki kell számolni, de érdemesebb mondjuk egy kukorica után vetni borsót, ami kijön kicsivel önköltség felé, de utána nagyon komoly repcét vagy kalászost lehet tenni, ami komoly hasznot hoz, mint nagyon magas költséggel megerőszakolni egy búzát, ami már eleve úgy indul, hogy nehéz belőle hasznot csinálni...
Válasz .Feco. #9884. hozzászólásáraMinden növény számára nem lehet optimumot biztosítani. Ott, ahol eddig a kukorica volt a fő csapásirány, nyilván kedvezőtlenebb helyzetben volt a kalászos, most a többség számára jelentősen romlott a kukorica pozíciója, kezdik másképp összerakni a vetésszerkezetet.
Ami még lényeges, hogy sokat változott a fajtakínálat. Azért 6-8 évvel ezelőtt nemigen gondolkodott senki sem a kétszámjegyű búzákban. Megváltozott a termesztési cél is, előtérbe került a mennyiség a minőséggel szemben.
Válasz Vadmalac #9880. hozzászólásáraértem mire gondolsz. Én csak azt mondom, hogy a legtöbb esetben a termelő saját maga zárja be maga előtt a lehetőséget. Pl. kezdődik a vetési sorrend meghatározásánál. Ha pl. kukorica után erőltetik a búzát ott bármit csinál, és bármi történik már nem lesz 8 tonna sem. Ha repce után kerül benne van 10 tonna is, borsó, szója vagy egyéb pillangós után bőven megvan az esély kétszámjegyű termésre. Természetesen egy rossz minősségű, vagy helytelenül megválasztott talajműveléssel már el lehet búcsúzni ezektől a hozamoktól. Viszont az is igaz, hogy nincs olyan talajművelés, ami után egy rosszul megválasztott, elavult, alacsony termőképességű, vagy egyszerűen termőhelyhez nem illeszkedő fajta kiemelkedő eredményt hozzon!
Ezt a sort sokáig lehetne folytatni úgy, hogy szóba sem jönne az időjárás. Mint mondtam, volt olyan földszomszédom, akinek idén 13 tonnás búzája volt. ugyanitt rengeteg 5-6 tonnás termés volt. Ennyit nem változik az időjárás 1-2 km-en belül. Csak arra a legkönnyebb fogni. Ha mindent megteszel, ami rajtad múlik, és takonyn xar az időjárás, akkor sem 3-4 tonnás termésed lesz, hanem 7-8....
Válasz .Feco. #9877. hozzászólásáraIgazad van persze hogy nem fogják elérni, hisz a 90%-a régi befásult termesztés technológiát használ meg ezt is fogja még 10-15 év múlva is
Lehet egy kicsit magamnak való vagyok, de engem különösebben nem is zavar had csinálják úgy mert ők tipikusan "a tőlük senki nem tudja jobban" emberek,
Válasz Viktor 12045 #9879. hozzászólásáraNem csináltattunk , van hozzá gyári repce tárcsa!
Válasz .Feco. #9877. hozzászólására"Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt....."
Emlékszem rá, szerintem én voltam az egyik!
A mai álláspontom a következő:
A Liebig hordóhoz hasonlóan nyugodtan lehetne csinálni egy olyat, aminek a dongáira olyanok lennének felírva, hogy agrotechnika, tápanyagellátás, fajtaválasztás, időjárási tényezők (csapadék, hőmérséklet), talaj tulajdonságai (kötöttség, termőréteg vastagsága, humusz tartalom, kémhatás), a tábla fekvése (belvízre való hajlam miatt pl.), stb..., még akár a szerencsét is fel lehetne írni, mert ennek mindnek hatalmas jelentősége van. Pl. ha a termőréteg csak 20-30cm, akkor komoly hátránnyal indul egy ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkező, de 60-80cm vastagságúhoz képest. Vagy pl. olyan a fekvése, hogy nem áll meg rajta a víz, Vagy pl. nem mindegy, hogy ugyanolyan csapadékellátás mellett ha mondjuk a hőmérséklet nem ment volna 30°C fölé, mindjárt mást mutatnának a kukoricák. 100 meg 100 példát lehetne mondani arra, amit egyszerűen nem tud a termelő befolyásolni, és mindaddig nincs is nagy jelentősége, amíg pont az nem lesz a limitáló tényező éppen abban a szituációban. Egy adott termelő biztosan sokat tud javítani a saját eredményein, ez tény. De kizártnak tartom, hogy megfelelő agrotechnikával egész magyarország területén a közelébe lehetne érni német vagy angol terméseredményeknek. Ha ez így lenne, akkor pl. a nálunk élő belga embernek miért nem terem sokkal többet a földje, mint a környező magyaroknak? Max. annyival, hogy agyon-szervestrágyázza a marhatelepéről a földjeit. Saját bevallása szerint náluk a 8 tonna gabona az gyengének számít, 10-12 tonna az átlag. Minálunk meg a 40Ak-s szervestrágyázott földeken ha jó év van, akkor lesz neki 70 mázsa fölött.
Egyébként semmilyen célom nem volt ezzel a cikkel, csak egyszerűen betettem ide érdekességként.
Válasz Gergő87 #9878. hozzászólásáraAz nem rossz! Gondolom a vető tárcsát csináltátok rá az magméret meg a tőtáv miatt!?
Válasz Viktor 12045 #9874. hozzászólásáraIgen 2x megyünk el. Nem sok 11 hektárt elhúztam vele délután 2től este 10ig szép nyugodt tempoba(ami amúgy 22hektár) mert ugye 2x megyünk el.
Válasz Vadmalac #9876. hozzászólásáraitt volt olyan termelő, akinek 13 tonnás Irridiumja volt idén, de nekünk is volt már nem egyszer 10+ tonnánk. Anno 2008-9 környékén, mikor először elkezdtem itt fórumozni én azon az állásponton voltam, hogy túlértékelt az időjárás, mint limitáló tényező. Akkr mindenki úgy letorkolt, hogy ilyen pedig nincs, 8-9 tonna a búza vége, de az sem a termelőn múlik, hanem csak szerencse kérdése...
Én azt mondom ma is, amit akkor: természetesen az időjárás keresztül tudja húzni a számításokat, és szélsőséges esetben tudja is korlátozni a termést. Ugyanakkor az agronómia legalább annyit számít, és elsősorban a termelő ügyessége vagy ügyetlensége fogja behatárolni a tényleges termést!
A hazai gazdaságok technológiája olyan, hogy bármilyen időjárás mellett sem lenne képes elérni a 8 tonnás termést sem!
No comment
Szolnok környékén nagyon rossz a kelése a repcének!A kétheti 11 mm eső nagyobb kárt csinált mint hasznot!
Válasz Gergő87 #9873. hozzászólásáraAkkor 1 vetőgépnyomon 2x mentek el? Nem sok így a vetés?
Válasz Ares 826 #9872. hozzászólásáraHát 76 de visszafelé bevetünk még egy sort a két sor közé ìgy lesz 38cm és a műtrágya is megy persze egy menetbe. Nekünk ez bejött már más évben is!
Válasz Gergő87 #9869. hozzászólásáraAz igen 70cm vetitek???
Válasz Jani455 #9854. hozzászólásáraA francia fajták a hidegebb telet, hogyan bírják?
Válasz Agromókuss #9868. hozzászólására1 egész liter/ha