Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD390.63 FtCHF443.85 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Vagyis nem igaz hogy itthon megszámlálhatatlan gazda tért át a vegyipart nélkülöző gazdálkodásra...Pontosan az idei év is az amikor szinte lehetetlen optimális körülmények közt elvégezni a talajművelést (és akkor még nem beszéltem a láncos kombájnok fantasztikus munkájáról) nemhogy egy Top?downt elhúzni és pont ez az eszköz lesz az utolsó ami uralni fogja az itthoni művelést...Szántás nélküli művelésnél a tömeg pont az idő tényezőt nézi és nem pedig a "komplex talaj kérdést" ...szántás nélküli átállásnál gondolatánál nem az első gondolat hogy vegyünk egy Top?downt...és szerencsére van más eszköz is ami tökéletes az őszi alapműveléshez eke helyett...de idén a területek nyoclvan százalékánál csak az ekét fogják elővenni
mondjuk ennek több pontjával vitatkoznék.
1, A szántás lassú. Nem feltétlen, csak jellemzően a nagyobb traktorokat használod a kombinált eszközök előtt. Ami egy 4 m-es TopDown-t elhúz az elhúz egy 7-8 fejes váltva forgató ekét is, ami viszont 3-3,5 m fogásszélességet visz. Viszont a szántás lényegesen szélesebb időjárási- és talajállapot-tartományban végezhető, míg a forgatás nélküli művelés csak optimálishoz közeli állapotban. Ugyanazt a területet egész szezonra nézve kb. ugyanaz a traktor képes beművelni szántva és szántás nélkül is. Kb. 100 oka van, amiért nem szántok, de az időtényező nincs közte.
2, emberek kérdése. Sokkal butább taplóbb, sügérebb traktoros kell a szántáshoz, mint pl. egy TD-hez. már ott kezdődik, hogy ha látja a csutkát tudja hogy xarul dolgozik, ha nem látja akkor kb. jó. Épp ellenkezőleg, pontosan a forgatás nélküli művelésre igaz az, hogy marha nehéz megcsináltatni alkalmazottal, mert képtelen megérteni mit kell csinálni, amikor kap jó eredményt, és mikor csak az üzemanyagot pocsékolja. Nem tanítják az iskolában (mondjuk nincs is igazán aki tanítsa!) így fogalma sincs arról, hogy jó-e amit csinál. A hagyományos rendszerben elbaxod a tárcsázást, nem baj, majd úgyis megszántod. elbaxod a szántást is? nem gond, majd a fagy megszívja! nem volt fagy? nem baj, tavasszal ráhúzod a kompaktort és kijavítja. Jah, hoyg az is xar lett? Nem para, úgyis mindenki direktvető gépeket (JD, Vaderstad, Horsch, komolyabb monosemek mind agy kerülnek itthon a gazdákhoz) vesz, mindegy neki, hogy milyen a magágy! Ezzel szemben a forgatás nélküli művelésnél egyszer nyúlsz hozzá, csak egy dobásod van! Ha elbaxtad még a vetőgép talán korrigáhat, de ha nem, akkor az az év elment.
3, Az, hogy itthon nem terjednek ezek a dolgok (sem) csak a magyar parasztok (meg a vezetőik, és oktatóik) hibája. A 80-as évek óta mindenki azt szajkózza, hogy a magyar mezőgazdaság a világ élbolyában van, és hogy világszinvonalon termelünk. Csak ez sajnos a 80-as években is inkább propaganda volt, és talán néhány felszerelt TSZ-re igaz volt, mára a világ úgy túllépett rajtunk, hogy az sokan el sem hinnék. Igenis külföldön mindenhol terjednek ezek a dolgok, nem elsősorban a kemikáliák kizárásával, de egy sokkal átgondoltabb felhasználásával. Amit meg lehet csináltatni baktériumokkal vagy mikroorganizmusokkal azt kár méregdrága szerekkel vagy gázolajjal erőszakolni.
AKKOR mi ebből kimaradtunk(mámint hogy megszámlálhatatlan gazda ált át már a vegyipar kihagyására) mert 100 km-es körben itt senki...és a szántás "nélküli" művelést is mindenki csak azért csinálja merta szántás q.va lassú valamint azért is mert egyre kevesebb olyan alkalmazott van aki mesterfokon is ért a szántáshoz ...egyszerűen praktikumból és kényelemből ill nagyobb terület teljesítményből adódóan...
Válasz #16. hozzászólásra
Hát nem tudom, részben elismerem ezt a technológiát, de nagyon tartok a talajlakó károkozóktól. Már volt szerencsém miattuk régebben jelentős bevételtől elesni. Igaz hogy fokozatosan már átálltam szántásnélküli termesztésre, de a talajt bojgatom rövidtárcsa, grúber, lazító, rotációs borona munkaeszközökkel. A szármaradványokkal is kibékültem a talaj felszinén. Amire még ráállnák a baktériumok kijutatása de csak saját tenyésztésből, mert a piacon kaphatók énszerintem feleslegesen túldrágítottak. Ha ismerném az előállitási technológiát, lehet hogy belefognák.
Válasz #12. hozzászólásra Ez egy folyamat, amelyet elkezdve a biztonságos utat követve lehet haladni. Ha valaki egyik napról a másikra elhagyna mindent, az csak katasztrófát eredményezne.
Érdemes elkezdeni, először csak kis mennyiségű, de nagyon jó minőségű komposzt előállításával, amiből a permetlevet el lehet készíteni. Közben odafigyelni, hogy minél több apróra zúzott szármaradvány maradjon a talaj felszínén, csak a minimális mértékben legyen bolygatva a talaj és egész évben legyen valami élő növény a földben, lehetőség szerint minél nagyobb változatosságban.
Ezek az alapok, amelyek még nem veszélyeztetik a termelést, de már okoznak látható változást néhány szezon alatt.
Közben lehet a megszokott termelési eljárásokat folytatni, szem előtt tartva, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, nem a növényeket.
Válasz #12. hozzászólásra Laci, megszámlálhatatlan gazda zárta már ki a vegyipart a termelésből, még ha nincs is bio minősítésük. A felszín alatti és feletti biológia a problémáid java részét meg fogja oldani az átállási folyamat végére.
Én nem zárom ki a vegyianyagok használatát, mert vannak olyan helyzetek, amikor oda kell verni, egyébként megy a termés. Vagy évelő gyomos területnél én is használom a totált és a szántást.
De akkor is a következő lépés a biológia segítése, mert hosszú távon az fogja védni és tápanyaggal ellátni a növényeid.
Válasz #13. hozzászólásra A jó komposztteához először egy mikrobiológiában gazdag, nagyon jó komposztot kell készíteni, ami pontosan meghatározott folyamat szerint készül. Utána a tea elkészítéséhez néhány tápanyagot kell beszerezni vagy elkészíteni, s a levegőztetőszerkezetet elkészíteni a tartállyal.
Este feltöltöm a részleteket.
Tudom, hogy elsőre rémisztő a sok szöveg, s egyszerűbb a polcról leemelni valami tartályos anyagot, de némi tanulással sokkal hatékonyabb eszközhöz fogtok jutni, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágya bármelyike.
Válasz #10. hozzászólásra
Ha már kipróbáltad ezt a módszert, szeretném megkérdezni mit csinálsz a káros talajlakókkal, ha a vegyszert kiiktatod a termelésből? Mondjuk az egereket féken lehetne tartani az állandó mérgezéssel, de a drótférgek vagy más kértevőkkel mit csinálsz, mert nincsen természetes ellenségük ami féken tartaná a szaporodásukat. Amit leírtál a hasznos hatással kapcsolatban a talajszerkezettel eggyet értek. De nem úgy fog végződni, mint a nagy vegyszermentes biotermelésü búza, ami aratáskor tele van toxinos fuzáriumfertőzéssel vagy egyebekkel?
Énszerintem nem lehet kizárni a vegyipart a mezőgazdaságból.
Válasz #9. hozzászólásra ""hiszem, ha látom""
Megosztottam néhány képet már évekkel ezelőtt is a saját földemről, milyen egyszerű technológiát használva, miként változott pozitív irányba a talajom (gyomok eltűnése, termékenység gyarapodása, talaj fizikai jellemzőinek javulása, vízmegtartás erősödése).
De ha az nem elég bizonyíték, az interneten is elérhető, közismert külföldi példák százaiból készítek egy másik is "rövid" cikket, számokkal, időjárási adatokkal, hogy pontos képest kaphassatok mások munkájáról.
A szántás nélküli talajművelés és a direktvetés működőképességét sem hiszi a magyar paraszt, hiába százmillió hektárokon dolgoznak így világszerte a legváltozatosabb időjárási és talajviszonyok mellett.
Pedig érdemes volna megfigyelni a változásokat, mert a klímaváltozásnak legjobban kitett országok már rájöttek arra, hogy nincs tovább, a vegyipari mezőgazdaság hatalmas csőd felé tántorog.
"hogy a nitrogénmegkötésben résztvevő mikrobák száma és változatossága sokkal nagyobb, ahol a talajt egész évben élő növények fedik (elsősorban a fűfélék családjából), mint azokban a talajokban, amelyeket barnára művelve parlagon hagytak.
A talajaggregátumok kialakításában résztvevő mikrobák energiaforrást igényelnek, ez az energia elsőként a napból érkezik. A fotoszintézis csodája során a zöld növények a fényenergiát, vizet és széndioxidot átalakítják biokémiai energiává, amely folyékony szén formájában szállítódik a talajba a mikorriza gombák és a kapcsolatban lévő baktériumok bonyolult hálózatán keresztül.
Hogyan néz ki egy talajaggregátum?
A feketeugaron vagy parlagon megszűnik a fotoszintézis és nagyon alacsony a biológiai aktivitás. A parlagon hagyott szántóból nitrogén és szén távozik, a tápanyagok körforgása működésképtelenné válik, a talaj szerkezete és víztartó képessége romlik.
Az első lépés az egész éves zöld fedettség fontosságának felismerése, s annak, hogy ezek a növények milyen mértékben támogatják a talaj mikrobiológiát.
Az újratervezésben megvan a lehetősége számos probléma hatásának csökkentésére, amelyet a vegyipari mezőgazdaság okoz, beleértve a talaj szénveszteségét ( megjegyzem, hogy a Föld klímaváltozásáért elsősorban felelős CO2 kibocsátás felét a mezőgazdaság okozza!), a csökkenő nitrogéntartalmat, talaj tömörödését, savasodó talajokat, tápanyagok alacsony rendelkezésre állását, növényvédőszer rezisztenciát és csökkent vízmegtartó képességet.
Ahogy a trágya és a vizelet haszna egyértelmű, a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés növeli a gyökérváladékok (folyékony szén) képződését és a levélzet vesztesége serkenti többek közt a gyökérrel kapcsolatban élő nitrogénkötő baktériumok számát és aktivitását is, amelyek viszont extra adag nitrogént biztosítanak a növényeknek az újranövekedéshez.
Az átállási folyamat közben a csökkenő szintetikus nitrogénbevitel mellett fontos a lehető legváltozatosabb, egész évben zöldellő növényi fedettséget, legelőkön és szántókon, amennyire csak lehetséges.
elsőkézből szerzett tapasztalatok alapján fedezte fel, hogy a feketeugar egész eves növényi fedettségre cserélése, párosítva a megfelelő állattartási szokásokkal és a csökkenő szintetikus nitrogénbevitellel képes helyreállítani a talajok természetes taápanyagszolgáltató képességét, termékenységét."
A Debreceni Egyetemen dolgozója is írt már ezekről. Majd megkeresem, hogy hol is olvastam róla.
Válasz #2. hozzászólásra A nagyon rövid válasz: a komplex hatását megkapod, ha komposzttal, ALKO-val, állandó élő növény fedettséggel, mulcshagyással, egyre csökkenő szintetikus anyag használattal és lehetőség szerint gyors és intenzív legeltetéssel újraépíted a talajéletet. A komposztról és az ALKO-ról röviden.
Válasz #2. hozzászólásra Gondoltam, hogy a műszar lesz a fő csapásvonal, ezért megosztok egy kis cikket a nitrogénről - ami a humusztartalmon és az egyre gyakrabban előkerülő széntartalmon kívül, minden más makro és mikroelem elérhetőségét is szabályozza. A szintetikus komplexek töredéke jut el a növényig, 10-40% körül hasznosul a N hatóanyag, a PK még ennél is kisebb mértékben.
A szintetikus input helyett biológiai alapú javasolt, néhány év alatt egyre csökkenő mennyiségben. Igen, ez a klasszikus 22es csapdája - mivel alacsony a talaj tápanyagszolgáltató képessége, ezért szükséges egyre több műtrágyát használni, de a magas dózisok egyre inkább lehetetlenné teszik a talajélet biológiai tápanyagfeltárását. Nitrogén - a kétélű fegyver
A cikkekben szereplő állítások nem a saját agyszüleményem, mindegyik mögött tudományos kutatások és külföldi parasztok sok évtizedes tapasztalata áll. Ahol fontos, mellékelem az eredeti hivatkozást is.
Csak szervestrágyát használok évek óta, igaz, hogy csak takarmányt termelek, nem az árunövénytermelés a cél. Annyi szántó van, amennyi a jószágnak elég. Bár lenne több...
Szeretném, ha a magyar parasztok is bekapcsolódhatnának a világon egyre népszerűbb és sikeresebb gazdálkodási eljárásokba, amelyekkel egyre csökkenő input mellett tudnak elérni stabilan jó hozamot. A legfrisebb tudományos eredményekre és sok évtizedes, nemzetközi mezőgazdasági gyakorlatra épülő rendszer az intenzív mezőgazdasági eljárások miatt tönkretett talaj táplálékháló újraélesztésére, folyamatos fejlesztésére épül, s világszerte számtalan helyen bizonyította működőképességét.
Ha kísérletező kedvű, nyitott elméjű vagy, itt megtudhatod, mi az ami, kimarad az oktatásból és a kereskedők terméktájékoztatóiból.
15323 hozzászólás
Vagyis nem igaz hogy itthon megszámlálhatatlan gazda tért át a vegyipart nélkülöző gazdálkodásra...Pontosan az idei év is az amikor szinte lehetetlen optimális körülmények közt elvégezni a talajművelést (és akkor még nem beszéltem a láncos kombájnok fantasztikus munkájáról) nemhogy egy Top?downt elhúzni és pont ez az eszköz lesz az utolsó ami uralni fogja az itthoni művelést...Szántás nélküli művelésnél a tömeg pont az idő tényezőt nézi és nem pedig a "komplex talaj kérdést" ...szántás nélküli átállásnál gondolatánál nem az első gondolat hogy vegyünk egy Top?downt...és szerencsére van más eszköz is ami tökéletes az őszi alapműveléshez eke helyett...de idén a területek nyoclvan százalékánál csak az ekét fogják elővenni
Válasz #21. hozzászólásra
mondjuk ennek több pontjával vitatkoznék.
1, A szántás lassú. Nem feltétlen, csak jellemzően a nagyobb traktorokat használod a kombinált eszközök előtt. Ami egy 4 m-es TopDown-t elhúz az elhúz egy 7-8 fejes váltva forgató ekét is, ami viszont 3-3,5 m fogásszélességet visz. Viszont a szántás lényegesen szélesebb időjárási- és talajállapot-tartományban végezhető, míg a forgatás nélküli művelés csak optimálishoz közeli állapotban. Ugyanazt a területet egész szezonra nézve kb. ugyanaz a traktor képes beművelni szántva és szántás nélkül is. Kb. 100 oka van, amiért nem szántok, de az időtényező nincs közte.
2, emberek kérdése. Sokkal butább taplóbb, sügérebb traktoros kell a szántáshoz, mint pl. egy TD-hez. már ott kezdődik, hogy ha látja a csutkát tudja hogy xarul dolgozik, ha nem látja akkor kb. jó. Épp ellenkezőleg, pontosan a forgatás nélküli művelésre igaz az, hogy marha nehéz megcsináltatni alkalmazottal, mert képtelen megérteni mit kell csinálni, amikor kap jó eredményt, és mikor csak az üzemanyagot pocsékolja. Nem tanítják az iskolában (mondjuk nincs is igazán aki tanítsa!) így fogalma sincs arról, hogy jó-e amit csinál. A hagyományos rendszerben elbaxod a tárcsázást, nem baj, majd úgyis megszántod. elbaxod a szántást is? nem gond, majd a fagy megszívja! nem volt fagy? nem baj, tavasszal ráhúzod a kompaktort és kijavítja. Jah, hoyg az is xar lett? Nem para, úgyis mindenki direktvető gépeket (JD, Vaderstad, Horsch, komolyabb monosemek mind agy kerülnek itthon a gazdákhoz) vesz, mindegy neki, hogy milyen a magágy! Ezzel szemben a forgatás nélküli művelésnél egyszer nyúlsz hozzá, csak egy dobásod van! Ha elbaxtad még a vetőgép talán korrigáhat, de ha nem, akkor az az év elment.
3, Az, hogy itthon nem terjednek ezek a dolgok (sem) csak a magyar parasztok (meg a vezetőik, és oktatóik) hibája. A 80-as évek óta mindenki azt szajkózza, hogy a magyar mezőgazdaság a világ élbolyában van, és hogy világszinvonalon termelünk. Csak ez sajnos a 80-as években is inkább propaganda volt, és talán néhány felszerelt TSZ-re igaz volt, mára a világ úgy túllépett rajtunk, hogy az sokan el sem hinnék. Igenis külföldön mindenhol terjednek ezek a dolgok, nem elsősorban a kemikáliák kizárásával, de egy sokkal átgondoltabb felhasználásával. Amit meg lehet csináltatni baktériumokkal vagy mikroorganizmusokkal azt kár méregdrága szerekkel vagy gázolajjal erőszakolni.
AKKOR mi ebből kimaradtunk(mámint hogy megszámlálhatatlan gazda ált át már a vegyipar kihagyására) mert 100 km-es körben itt senki...és a szántás "nélküli" művelést is mindenki csak azért csinálja merta szántás q.va lassú valamint azért is mert egyre kevesebb olyan alkalmazott van aki mesterfokon is ért a szántáshoz ...egyszerűen praktikumból és kényelemből ill nagyobb terület teljesítményből adódóan...
Válasz #16. hozzászólásra
Hát nem tudom, részben elismerem ezt a technológiát, de nagyon tartok a talajlakó károkozóktól. Már volt szerencsém miattuk régebben jelentős bevételtől elesni. Igaz hogy fokozatosan már átálltam szántásnélküli termesztésre, de a talajt bojgatom rövidtárcsa, grúber, lazító, rotációs borona munkaeszközökkel. A szármaradványokkal is kibékültem a talaj felszinén. Amire még ráállnák a baktériumok kijutatása de csak saját tenyésztésből, mert a piacon kaphatók énszerintem feleslegesen túldrágítottak. Ha ismerném az előállitási technológiát, lehet hogy belefognák.
Válasz #14. hozzászólásra
Nem baktériumra gondolok,azt tudom szaporítani,minden megvan hozzá.Amalgerolhoz valami hasonló???
Válasz #15. hozzászólásra
Levelet megkaptad?
Válasz #16. hozzászólásra
Hány hektáron gazdálkodsz és milyen növényeket termelsz.?
Válasz #12. hozzászólásra Ez egy folyamat, amelyet elkezdve a biztonságos utat követve lehet haladni. Ha valaki egyik napról a másikra elhagyna mindent, az csak katasztrófát eredményezne.
Érdemes elkezdeni, először csak kis mennyiségű, de nagyon jó minőségű komposzt előállításával, amiből a permetlevet el lehet készíteni. Közben odafigyelni, hogy minél több apróra zúzott szármaradvány maradjon a talaj felszínén, csak a minimális mértékben legyen bolygatva a talaj és egész évben legyen valami élő növény a földben, lehetőség szerint minél nagyobb változatosságban.
Ezek az alapok, amelyek még nem veszélyeztetik a termelést, de már okoznak látható változást néhány szezon alatt.
Közben lehet a megszokott termelési eljárásokat folytatni, szem előtt tartva, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, nem a növényeket.
Válasz #12. hozzászólásra Laci, megszámlálhatatlan gazda zárta már ki a vegyipart a termelésből, még ha nincs is bio minősítésük. A felszín alatti és feletti biológia a problémáid java részét meg fogja oldani az átállási folyamat végére.
Én nem zárom ki a vegyianyagok használatát, mert vannak olyan helyzetek, amikor oda kell verni, egyébként megy a termés. Vagy évelő gyomos területnél én is használom a totált és a szántást.
De akkor is a következő lépés a biológia segítése, mert hosszú távon az fogja védni és tápanyaggal ellátni a növényeid.
Válasz #13. hozzászólásra A jó komposztteához először egy mikrobiológiában gazdag, nagyon jó komposztot kell készíteni, ami pontosan meghatározott folyamat szerint készül. Utána a tea elkészítéséhez néhány tápanyagot kell beszerezni vagy elkészíteni, s a levegőztetőszerkezetet elkészíteni a tartállyal.
Este feltöltöm a részleteket.
Tudom, hogy elsőre rémisztő a sok szöveg, s egyszerűbb a polcról leemelni valami tartályos anyagot, de némi tanulással sokkal hatékonyabb eszközhöz fogtok jutni, mint a kereskedelemben kapható baktériumtrágya bármelyike.
Válasz #6. hozzászólásra
Egy világosan,jól érthető komposzt tea recept kellene.
Válasz #10. hozzászólásra
Ha már kipróbáltad ezt a módszert, szeretném megkérdezni mit csinálsz a káros talajlakókkal, ha a vegyszert kiiktatod a termelésből? Mondjuk az egereket féken lehetne tartani az állandó mérgezéssel, de a drótférgek vagy más kértevőkkel mit csinálsz, mert nincsen természetes ellenségük ami féken tartaná a szaporodásukat. Amit leírtál a hasznos hatással kapcsolatban a talajszerkezettel eggyet értek. De nem úgy fog végződni, mint a nagy vegyszermentes biotermelésü búza, ami aratáskor tele van toxinos fuzáriumfertőzéssel vagy egyebekkel?
Énszerintem nem lehet kizárni a vegyipart a mezőgazdaságból.
Válasz #7. hozzászólásra
Levél ment.
Válasz #9. hozzászólásra ""hiszem, ha látom""
Megosztottam néhány képet már évekkel ezelőtt is a saját földemről, milyen egyszerű technológiát használva, miként változott pozitív irányba a talajom (gyomok eltűnése, termékenység gyarapodása, talaj fizikai jellemzőinek javulása, vízmegtartás erősödése).
De ha az nem elég bizonyíték, az interneten is elérhető, közismert külföldi példák százaiból készítek egy másik is "rövid" cikket, számokkal, időjárási adatokkal, hogy pontos képest kaphassatok mások munkájáról.
A szántás nélküli talajművelés és a direktvetés működőképességét sem hiszi a magyar paraszt, hiába százmillió hektárokon dolgoznak így világszerte a legváltozatosabb időjárási és talajviszonyok mellett.
Pedig érdemes volna megfigyelni a változásokat, mert a klímaváltozásnak legjobban kitett országok már rájöttek arra, hogy nincs tovább, a vegyipari mezőgazdaság hatalmas csőd felé tántorog.
Válasz #5. hozzászólásra
ha ez a kis cikk, milyen, milyen lesz a nagy?
megosztok egy kis cikket a nitrogénről -
Részlet a cikkből:
"hogy a nitrogénmegkötésben résztvevő mikrobák száma és változatossága sokkal nagyobb, ahol a talajt egész évben élő növények fedik (elsősorban a fűfélék családjából), mint azokban a talajokban, amelyeket barnára művelve parlagon hagytak.
A talajaggregátumok kialakításában résztvevő mikrobák energiaforrást igényelnek, ez az energia elsőként a napból érkezik. A fotoszintézis csodája során a zöld növények a fényenergiát, vizet és széndioxidot átalakítják biokémiai energiává, amely folyékony szén formájában szállítódik a talajba a mikorriza gombák és a kapcsolatban lévő baktériumok bonyolult hálózatán keresztül.
Hogyan néz ki egy talajaggregátum?
A feketeugaron vagy parlagon megszűnik a fotoszintézis és nagyon alacsony a biológiai aktivitás. A parlagon hagyott szántóból nitrogén és szén távozik, a tápanyagok körforgása működésképtelenné válik, a talaj szerkezete és víztartó képessége romlik.
Az első lépés az egész éves zöld fedettség fontosságának felismerése, s annak, hogy ezek a növények milyen mértékben támogatják a talaj mikrobiológiát.
Az újratervezésben megvan a lehetősége számos probléma hatásának csökkentésére, amelyet a vegyipari mezőgazdaság okoz, beleértve a talaj szénveszteségét ( megjegyzem, hogy a Föld klímaváltozásáért elsősorban felelős CO2 kibocsátás felét a mezőgazdaság okozza!), a csökkenő nitrogéntartalmat, talaj tömörödését, savasodó talajokat, tápanyagok alacsony rendelkezésre állását, növényvédőszer rezisztenciát és csökkent vízmegtartó képességet.
Ahogy a trágya és a vizelet haszna egyértelmű, a rövid időtartamú, koncentrált állományú legeltetés növeli a gyökérváladékok (folyékony szén) képződését és a levélzet vesztesége serkenti többek közt a gyökérrel kapcsolatban élő nitrogénkötő baktériumok számát és aktivitását is, amelyek viszont extra adag nitrogént biztosítanak a növényeknek az újranövekedéshez.
Az átállási folyamat közben a csökkenő szintetikus nitrogénbevitel mellett fontos a lehető legváltozatosabb, egész évben zöldellő növényi fedettséget, legelőkön és szántókon, amennyire csak lehetséges.
elsőkézből szerzett tapasztalatok alapján fedezte fel, hogy a feketeugar egész eves növényi fedettségre cserélése, párosítva a megfelelő állattartási szokásokkal és a csökkenő szintetikus nitrogénbevitellel képes helyreállítani a talajok természetes taápanyagszolgáltató képességét, termékenységét."
A Debreceni Egyetemen dolgozója is írt már ezekről. Majd megkeresem, hogy hol is olvastam róla.
"hiszem, ha látom"
Válasz #4. hozzászólásra És miként látod, volna még lehetőség, hogy többet hozzanak a földek?
Válasz #3. hozzászólásra Megtisztelő a kérésed. Kérlek olvasd el a cikkeket és ha úgy érzed azonosulni tudsz a rendszerrel, privátban beszéljük meg
Válasz #2. hozzászólásra A nagyon rövid válasz: a komplex hatását megkapod, ha komposzttal, ALKO-val, állandó élő növény fedettséggel, mulcshagyással, egyre csökkenő szintetikus anyag használattal és lehetőség szerint gyors és intenzív legeltetéssel újraépíted a talajéletet.
A komposztról és az ALKO-ról röviden.
Válasz #2. hozzászólásra Gondoltam, hogy a műszar lesz a fő csapásvonal, ezért megosztok egy kis cikket a nitrogénről - ami a humusztartalmon és az egyre gyakrabban előkerülő széntartalmon kívül, minden más makro és mikroelem elérhetőségét is szabályozza. A szintetikus komplexek töredéke jut el a növényig, 10-40% körül hasznosul a N hatóanyag, a PK még ennél is kisebb mértékben.
A szintetikus input helyett biológiai alapú javasolt, néhány év alatt egyre csökkenő mennyiségben. Igen, ez a klasszikus 22es csapdája - mivel alacsony a talaj tápanyagszolgáltató képessége, ezért szükséges egyre több műtrágyát használni, de a magas dózisok egyre inkább lehetetlenné teszik a talajélet biológiai tápanyagfeltárását.
Nitrogén - a kétélű fegyver
A cikkekben szereplő állítások nem a saját agyszüleményem, mindegyik mögött tudományos kutatások és külföldi parasztok sok évtizedes tapasztalata áll. Ahol fontos, mellékelem az eredeti hivatkozást is.
Csak szervestrágyát használok évek óta, igaz, hogy csak takarmányt termelek, nem az árunövénytermelés a cél. Annyi szántó van, amennyi a jószágnak elég. Bár lenne több...
Válasz #1. hozzászólásra
Szívesen venném ha "szaktanácsolnád" 60ha-s gazdaságomat.
Mesélj!5 mázsa komplex műtrágyát mivel pótolhatom?Olcsóbban?
Szeretném, ha a magyar parasztok is bekapcsolódhatnának a világon egyre népszerűbb és sikeresebb gazdálkodási eljárásokba, amelyekkel egyre csökkenő input mellett tudnak elérni stabilan jó hozamot. A legfrisebb tudományos eredményekre és sok évtizedes, nemzetközi mezőgazdasági gyakorlatra épülő rendszer az intenzív mezőgazdasági eljárások miatt tönkretett talaj táplálékháló újraélesztésére, folyamatos fejlesztésére épül, s világszerte számtalan helyen bizonyította működőképességét.
Ha kísérletező kedvű, nyitott elméjű vagy, itt megtudhatod, mi az ami, kimarad az oktatásból és a kereskedők terméktájékoztatóiból.