Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR413.22 FtUSD390.63 FtCHF443.85 FtGBP497.76 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Hús Futár #5753. hozzászólásáraGondolom kéne egy rövidtárcsa, meg egy gruber. Ez eddig oké, csak ezek elé már illene egy 6 hengeres traktor is, azt az egyet most nem igen tudom kigazdálkodni 15ha-ból.
Válasz Gumóka #5751. hozzászólásáraNálunk is gabona kukorica váltotta egymást. Mikor betettünk a forgóba egy 3. növényt, nagyságrendekkel megugrott a termésátlag! De biztos ez is talajfüggő.
A lazítóval ezt megoldottad, a többi meg már csak sekély, a magány miatt, ez azért vetőgépfüggő is.
Én annyira nem értek hozzá, innen is tanulom, bár, nálam még játszik a szántás.
Kis területeim miatt én a napraforgót elhagyom, nálam kuk-árpa megy 2-2 évente. Legalábbis most erre állok rá.
Az első kalászos után nem szántok, ott megy a lazító, tárcsa, ásoborona, vetés.
Kukorica alá kell szántanom, tehát nekem úgy jön ki, hogy 4évből 1-ben marad ki a szántás, azt váltja ki a lazító.
Válasz Gandhy #5745. hozzászólásáraSok mindentől függ mit tegyél. Mi pl. első években, kukorica elé lazítottunk. Így a vetésforgóba 3 évente kellett lazítani. Volt grúber is az első 2 évben, de rájöttünk , hogy teljesen fölösleges, így eladtuk.
Tehát, búza után lazítás, takaró. A többi tavasszal. De azt csak Te tudod, milyen állapotban van a talajod, milyen vasat, mikor kíván.
Válasz MrPoke #5741. hozzászólásáraItt a gond. Mindenki földje "mást kíván", még is egy sémát, erőltetnek mindenkire (az íróasztaluk mögül) a szabályozásaikkal. Ebből meg jönnek ma problémák! Kiknek nem jól sül el, a büdös életben nem lehet már megmagyarázni, márpedig ez jó.
Egy kis tapasztalati útbaigazításra lenne szükségem.
Adott egy tábla, amiben idén búza volt, tavaly rövidtárcsa után vetette, idén őszművelésként grúberrel, oldalkapákkal cca. 12 centin lejártam.
A terv az volt, hogy leveszem(levettem) az oldalkapákat és meghúzom 22-25 centin, ahogy bírja a gép, de ez elmaradt egyelőre, mert felázott kicsit a talaj.
A kérdés, hogy merjem-e bevetni kukoricával a sekélyen műveltet, vagy mindenképp húzzam le mélyebben a grúberrel, ha tudom? Talaj kötött, helyenként még kötöttebb
Válasz Berente Antal #5743. hozzászólásáraDe elmélet is. Gyakorlati tapasztalata nem igen van senkinek Magyarországon. Vagyis inkább az a gyakorlati tapasztalat, hogy az emélet az abban a formában Magyarországon nem működik. Rengeteg korrekciót igényel....
Válasz endypapa_20120 #5738. hozzászólásáraDe ők is csak az elméletet nyomatják. Tapasztalata, és valós megoldása nagyon kevés cégnek van. Ráadásul az elmult 5 évben nem volt még 2 hasonló sem. Ebből sok következtetést nem lehet levonni.
Válasz endypapa_20120 #5738. hozzászólásáraAz a gond, hogy minden EU választáskor mások kerülnek hatalomra, és az ő eszméiket kellene csinálni. 4-5 évente gépparkcsere/ami lehetetlen/ választások szerint.
Sk-ban is van néhágy agyament messiaás, akiknek addig vannak nagy szavaik, még rá nem kérdezel valamire és rá nem mutatsz az ellentmondásaikra.
Nincsen semmi kifogásom se szántásos, se no till ellen, de viszont ne olyan ossza az észt, aki csak állami hivatalnokként tud megélni /havonta megjelenik a számlán a fizetés/, mivel mint vállalkozó egyből csődöt mondana.
Válasz Joco7211 #5737. hozzászólásáraKezd fájni ez az egész téma! 8 évvel ezelőtt, Attilát, szívük szerint máglyán égették volna a "nagy tudású" dr. urak!
Most meg lassan ott tartunk, hogy már azt sem hagyják nyugodtan élni, ki ésszerűen, józan paraszti gondolkodással 1 évtizede talaj megújítva, eredményesen(!!) dolgozik. Hirtelen minden "nagy ember, dr. úr" őtudjacsakajobbanmindenparasztnál. Nem tudnak leszokni az önálló, másoktól független életre képes emberek tökének szorongatásáról!
Válasz Tobszi #5732. hozzászólásáraVetés előtt, ami nállam idén április második fele volt idén, de ez azért évjárat függő.
Vetés előtt 2-3 hét, és tiszta lesz a placc.
De volt már ez utánna is, mert acat fertőzés elég komoly volt, más még nem is nagyon volt kelve, így vetés után fújtam, már erősen csirázó kukoricát.
Igazság az, hogy tárcsás vetőm van(Monosem), de azért nem kimondott direkt vetőgép ez, viszont idén is szépen visszazárt, nem száguldozok vele 7-8 km/h így nem pattog, tartja a mélységet.
Nincs sok vetni való vagy 3 nap kényelmesen meg van így is.
Válasz Tobszi #5729. hozzászólásáraGlifozátot neki, aztán vetés direktben semmi bolygatás.
Én idén is így csinálnám, tavaly is így csináltam, (kivéve a takaró növényt, de jövőre egy részre én is rápróbálkozok, hogy ne csak az árvakelés, meg a tyúkhúr takarjon) annyi szépséghiba van, hogy még el kellene tárcsáznom a lazítást, mert géphiba miatt elcsúsztam a munkával kicsit, de talán majd fagyon, ha csak nem fagy egy éjszaka alatt beton keményre a jól elázott talaj.
Válasz lacika.28 #5727. hozzászólásáraErre a megoldás Engem is érdekelne!
Az ősszel ugyanígy tárcsa és lazítás után vetettem elvileg kifagyó borsó+zab+facélia keveréket, ami mostanra szépen bedúsult, jól néz ki, de alatta Nekem is ott maradt a búza árvakelés amivel egyenlőre nem tudom mit kezdjek tavasszal!
Válasz Kacsa76 #5725. hozzászólásáraAha csak akinek egy 82-es traktora van nem fog venni egy olyan gépet ami drágább mint a traktor...... Noran gépárak nem kisparasztoknak való.
A Noran-t is elérte az infláció? a 2,2 az új 1,9?
A vidibe amúgy 1221-es van, amibe ha nem megy két henger akkor talán 90 lóerős. Szóval kijött valami, de videó nincs róla
Egyébként biztos szuper lesz az 1,9-es, komoly piaci rést tömtek most be Noran-ék. Jó ötlet volt Végre nem a himihumi grúberek lesznek MTZ-k után sem választhatók.
Válasz JDfan90 #5614. hozzászólásáraHelló nekem is unia cross l-drive 3m-es 3 gerendelyes 12 kapás gruberom van nagyon ügyes megoldást találtál!Mik a tapasztalatok vele könnyebb húzni illetve jóval apromorzsasabb a munkája? Köszi előre is
Válasz Radocz #5717. hozzászólásáraErre gondoltam én is. Hiába nem volt bolygatva, a sok éves taposás letömörítette. De egy notillben is ugyanez a helyzet, csak ott persze kerülnek bele új növények, gyökerek, mulcs, ami jobban karbantartja. De ott is rá kell menni sokszor egy évben, rádásul nem is kis gépekkel.
Válasz Selvin #5707. hozzászólásáraÉn tavaly ősszel törtem fel egy táblát, 2x megtárcsáztam és bevetettem árpával. Egyik szélén elbacták a mezsdjét ezért vetés előtt ,az egész táblán 2x körbementem gruberral 20-25 centi mélyen. Ott végig 2x szebb volt az árpa, egészen aratásig.
Válasz .Feco. #5695. hozzászólásáraSzerintem jó cikk. Ismerem is az íróját, lehet hogy te is, nem egyetemi tanár, gazdálkodik, kutatásokat is csinálnak, cégeknek is. Több szakcikkét is elolvastam, és szerintem pont hogy egyik cikke sem az az "észosztó stílusú", sőt várná is az ember amikor olvassa hogy akkor írja már le hogy mi a tuti megoldás, de olyant általában nem olvasol tőle, pont azért mert ő sem tévedhetetlen orákulum, valamint a mezőgazdaságban a változó körülmények miatt nem szerencsés fix kinyilatkoztatásokat tenni.
Amit a mezőgazdasági oktatásról írsz azzal sajnos egyet kell értenem. Egyébként a cikk írójának egy podcast beszélgetésben volt egy jó mondása ami jellemezi a hazai agrároktatást, nagyjából így szól: minden növénytermesztési technológia tanítása úgy kezdődik hogy MTZ-vel felszántunk, a vége meg az hogy SPC-vel bevessük.
Válasz Blackalex #5701. hozzászólásáraVan egy csomó olyan kutatás, ami arról szól hogy kb semmit nem szabad kitenni, legyen no-till-bio-CTF gazdálkodás, lehetőleg drónokkal, hogy ne tapossunk semmit...
De ez szélsőség, nem kevésbé, mint hogy szórd a műtrágyát MÉM-NAK rendszer szerint minden évben, mint bolond molnár a lisztet, szánod meg amennyire lemegy az eke aztán ha a fagy megszívta akkor majd megomlik és lehet vetni...
A szélsőségeket kerülni érdemes, mindig. Amikor egy méh megcsípi a kisgyereket először általában bedagad mint az állat, mert sosem találkozott olyannal, aztán ahogy egyre több méh csípi meg egyre kevéssé látszik a helye... Kb minden így viszonyul a természetben! Bizonyos hatások eleinte erősebben jelentkeznek, aztán egyre kevéssé... Lehet, hogy ahova odakerül az az adott műtrágyaszemcse ott körülötte a hirtelen megváltozott mikrokörnyezet megviseli az éppen ott futó gombafonalat, de azért azt ne képzelje senki, hogy akkor ott azonnal elhal a teljes gombahálózat! Az attól sokkal nagyobb, komplexebb és ellenállóbb rendszer!
Szerintem: Jelenlegi technológiai szinten kívűlről bevitt tápanyagok nélkül nagyon alacsony szinten tudunk termelni, ahogyan minimális kemikáliák alkalmazása is indokolt, egy célirányosan kifújt gombaölő, ami átsegíti a növényt a betegségen, egy jól elkapott gyomirtás, ami kiiktatja a konkurenciát a tápanyagokért és a vízért folytatott versenyben igenis kell, ahogyan a szépen megnevelt növényeinket sem kellene lezabáltatni a hernyókkal... mindezt persze okszerűen: nem azért megyünk permetezni mert ilyenkor szoktunk, vagy mert látjuk hogy a szomszéd is megy, pl... vagy nem fújunk hetente valamit mert megint láttunk két szikleveles gyomot valahol a keresztsorban...
Itt lenne létjogosultsága a precíziós dolgoknak, hogy differenciáltan rakni ki tápanyagot oda, ahova ténylegesen kell, vagy csak ott permetezni ahol vannak gyomnövények! Technikailag nagyon sokan fel vannak már erre készülve, csak az a módszertan jár még nagyon gyerekcipőben, amelyik a térképet előállítaná ehhez!
Tanári hozzáállásnak és felfogásának én is részese voltam, amikor az egyetemi tanár felhozta a témát a különböző nagyságu FAO számu kukoricák egymáshoz párosításával egy parcellán, amit én már akkoriban majd 8 éve csináltam.
Mondom felkínálom a tapasztalati ismereteimet, ha már felhozta a témát.
Tanárnak a fejében csak megfordult a gondolat, tapasztalat nélkül. Állított valamit, amit még sohase próbált.
Tanárt nem a tapasztalat érdekelte, hanem, hogy ki vagyok, mit csinálok.
Mivel csak mérnöki végzetségem van és kisgazda vagyok, már nem voltam számára érdekes személy, se gyakorlati tapasztalataim.
Ennyit a tanári felfogásról, aki egyetemen tanít.
Válasz Praetor #5710. hozzászólásáraVan amit nem lehet csak a természet jó indulatára bízni. A nem időben kezelt állományokból idén 2 tonnákat szedtek kalászosból. A mi megkapta időben a védelmet már az induláskor-után,ugyan abban a darabban 8 tonnát aratott. Rovar-gomba nem játék.
Válasz Blackalex #5701. hozzászólásáraLehet, de pl a búza gombaölőszeres kezelése meg nem verte a mikorrhizákat taccsra. Jó lenne átfogó képet kapni az ilyen jellegű hatásokról.
Válasz endypapa_20120 #5698. hozzászólásáraSzerintem meg vagy 50 évvel le vagyunk maradva.Saját elszántságunkból,kinti tanulmányokból és egymás próbálkozásaiból igyekszünk előre jutni,sehol nem találtam hazai intézetet (iskolát),ki kőkeményen beleált volna tartamkísérletekbe. 2014 óta nincs nálam hagyományos művelés. Amit kaptam érte,sokaknál már nagyon kiverte volna a biztosítékot. Volt olyan...vártam mikor kapok egy jobb egyenest,mert én szakbarbárkodom. Most ezek az emberek kezdik próbálgatni,amit én már több éve gyakorlok. Következő lépés a full digitalizáció...mérőműszerek(talaj-levél..stb) ezt is hiányolom,egy ilyen agrár országban minden városban kellene egy kis labor. Az nekem nem megoldás,majd 2 hónap mulva kapok valami adatot, akkor már lehet aratom...pl. Ugyan az a mantra mint 30 éve..told neki ész nélkül..jah és locsolj észnélkül. Mert ez akkor is működött valahogy. Semmi nem változott, az az majd a robot kormány megoldja az alapvető problémákat..(jah nem.)
Válasz endypapa_20120 #5702. hozzászólásáraIgen ez az idézet rátapint a lényegre, viszont az utolsó sorok azok amik sajnos egyenlőre kérdésetek. Hogy mi a jobb senki se tudja. Ezért kéne mérsékelten hozzállni ehhez a témához.
(Ideális világban az emberi populáció olyan alacsony lenne, hogy egy bioban forgatás nélkül is meglehetne termelni annyi terményt ami elég lenne az élelmezésre)
Válasz endypapa_20120 #5706. hozzászólásáraVan egy táblám, amiben 8 évig volt lucerna, tavaly télen kapott grubert és idén napra volt benne. 25 centi alatt olyan, mint a beton. Azt hittem, hogy ennyi bolygatás nélküli idő és a lucerna hüvelykujjnyi vastag gyökere hatására puha omlós lesz ilyenkorra, de nagyon nem. Jövőre akkor kezdhetem lazítani.
Válasz Selvin #5704. hozzászólásáraPár éven át lazító, pl. kukorica elé. Ami kultúra után lehet (időbe belefér), takarónövény kombináció.
Aztán már megyeget le a bot, mutatni fogja, hol hagyhatod már el a lazítót (nekünk 7 évbe telt míg itt ott elhagyható).
7405 hozzászólás
Válasz Hús Futár #5753. hozzászólásáraGondolom kéne egy rövidtárcsa, meg egy gruber. Ez eddig oké, csak ezek elé már illene egy 6 hengeres traktor is, azt az egyet most nem igen tudom kigazdálkodni 15ha-ból.
Kialmolni se akarok magam alól teljesen.
Válasz endypapa_20120 #5752. hozzászólásáraNem volt bajom a naprával sem, csak kicsiként a desszikálásnál jöttek mindig a problémák, általában majdnem elfelejtettek eddig
Itt a fő csapás kukorica-árpa-repce-búza, napra.
A többire, szója stb. Nincs "feldolgozó" (szárító, tároló, kombájn stb.) tehát a fentiekből lehet válogatni.
Válasz Gumóka #5751. hozzászólásáraezt simán át tudod fordítani hogy 4-ből 1-szer szántasz .
Válasz Gumóka #5751. hozzászólásáraNálunk is gabona kukorica váltotta egymást. Mikor betettünk a forgóba egy 3. növényt, nagyságrendekkel megugrott a termésátlag! De biztos ez is talajfüggő.
Válasz endypapa_20120 #5749. hozzászólásáraNálunk egyébként az járja a gazdáknál, a kukorica igényli a mélyművelést.
A lazítóval ezt megoldottad, a többi meg már csak sekély, a magány miatt, ez azért vetőgépfüggő is.
Én annyira nem értek hozzá, innen is tanulom, bár, nálam még játszik a szántás.
Kis területeim miatt én a napraforgót elhagyom, nálam kuk-árpa megy 2-2 évente. Legalábbis most erre állok rá.
Az első kalászos után nem szántok, ott megy a lazító, tárcsa, ásoborona, vetés.
Kukorica alá kell szántanom, tehát nekem úgy jön ki, hogy 4évből 1-ben marad ki a szántás, azt váltja ki a lazító.
Válasz Gandhy #5748. hozzászólásáraNekem a fél traktor van még raklapon ne aggódj
Válasz Gandhy #5745. hozzászólásáraSok mindentől függ mit tegyél. Mi pl. első években, kukorica elé lazítottunk. Így a vetésforgóba 3 évente kellett lazítani. Volt grúber is az első 2 évben, de rájöttünk , hogy teljesen fölösleges, így eladtuk.
Tehát, búza után lazítás, takaró. A többi tavasszal. De azt csak Te tudod, milyen állapotban van a talajod, milyen vasat, mikor kíván.
Válasz Gumóka #5746. hozzászólásáraés még a fronthidraulika is raklapon van mellette
van itt még teendő szilveszterig 
Válasz MrPoke #5741. hozzászólásáraItt a gond. Mindenki földje "mást kíván", még is egy sémát, erőltetnek mindenkire (az íróasztaluk mögül) a szabályozásaikkal. Ebből meg jönnek ma problémák! Kiknek nem jól sül el, a büdös életben nem lehet már megmagyarázni, márpedig ez jó.
Válasz Gandhy #5745. hozzászólásáraCsak miután "megchippelték" az mtzd!
Egy kis tapasztalati útbaigazításra lenne szükségem.
Adott egy tábla, amiben idén búza volt, tavaly rövidtárcsa után vetette, idén őszművelésként grúberrel, oldalkapákkal cca. 12 centin lejártam.
A terv az volt, hogy leveszem(levettem) az oldalkapákat és meghúzom 22-25 centin, ahogy bírja a gép, de ez elmaradt egyelőre, mert felázott kicsit a talaj.
A kérdés, hogy merjem-e bevetni kukoricával a sekélyen műveltet, vagy mindenképp húzzam le mélyebben a grúberrel, ha tudom? Talaj kötött, helyenként még kötöttebb
Válasz Berente Antal #5743. hozzászólásáraDe elmélet is. Gyakorlati tapasztalata nem igen van senkinek Magyarországon. Vagyis inkább az a gyakorlati tapasztalat, hogy az emélet az abban a formában Magyarországon nem működik. Rengeteg korrekciót igényel....
Válasz MrPoke #5741. hozzászólásáraAmit ők elméletnek gondolnak...
Minden évben szántott föld mellette rét. Réten áll a víz.
Válasz endypapa_20120 #5738. hozzászólásáraDe ők is csak az elméletet nyomatják. Tapasztalata, és valós megoldása nagyon kevés cégnek van. Ráadásul az elmult 5 évben nem volt még 2 hasonló sem. Ebből sok következtetést nem lehet levonni.
Válasz endypapa_20120 #5738. hozzászólásáraAz a gond, hogy minden EU választáskor mások kerülnek hatalomra, és az ő eszméiket kellene csinálni. 4-5 évente gépparkcsere/ami lehetetlen/ választások szerint.
Sk-ban is van néhágy agyament messiaás, akiknek addig vannak nagy szavaik, még rá nem kérdezel valamire és rá nem mutatsz az ellentmondásaikra.
Nincsen semmi kifogásom se szántásos, se no till ellen, de viszont ne olyan ossza az észt, aki csak állami hivatalnokként tud megélni /havonta megjelenik a számlán a fizetés/, mivel mint vállalkozó egyből csődöt mondana.
Válasz endypapa_20120 #5738. hozzászólásáraA talaj világnapjára készített videó is elég "érdekes".
Válasz Joco7211 #5737. hozzászólásáraKezd fájni ez az egész téma! 8 évvel ezelőtt, Attilát, szívük szerint máglyán égették volna a "nagy tudású" dr. urak!
Most meg lassan ott tartunk, hogy már azt sem hagyják nyugodtan élni, ki ésszerűen, józan paraszti gondolkodással 1 évtizede talaj megújítva, eredményesen(!!) dolgozik. Hirtelen minden "nagy ember, dr. úr" őtudjacsakajobbanmindenparasztnál. Nem tudnak leszokni az önálló, másoktól független életre képes emberek tökének szorongatásáról!
MEG LEHET ÁLLÍTANI A VILÁGSZERTE JÁRVÁNYOS MÉRETEKET ÖLTŐ TALAJPUSZTULÁST, DE RADIKÁLIS VÁLTOZÁSOKRA VAN SZÜKSÉG
https://qubit.hu/2022/12/14/meg-lehet-allitani-a-vilagszerte-jarvanyos-mereteket-olto-talajpusztulast-de-radikalis-valtozasokra-van-szukseg?
Válasz cimbike. #5735. hozzászólására
De azt is tedd hozzá hogy rendes tárcsa legyen, ami nyáron egy menetben is fekete tarlód hagy.
Válasz Tobszi #5733. hozzászólásáraTeljesen. Olyankor csináld, amikor a traktor már alig süllyed, de a tárcsa még jól belemegy a talajba.
Válasz Tobszi #5732. hozzászólásáraVetés előtt, ami nállam idén április második fele volt idén, de ez azért évjárat függő.
Vetés előtt 2-3 hét, és tiszta lesz a placc.
De volt már ez utánna is, mert acat fertőzés elég komoly volt, más még nem is nagyon volt kelve, így vetés után fújtam, már erősen csirázó kukoricát.
Igazság az, hogy tárcsás vetőm van(Monosem), de azért nem kimondott direkt vetőgép ez, viszont idén is szépen visszazárt, nem száguldozok vele 7-8 km/h így nem pattog, tartja a mélységet.
Nincs sok vetni való vagy 3 nap kényelmesen meg van így is.
Válasz cimbike. #5731. hozzászólásáraÍgy meg tudsz teljesen szabadulni az árvakeléstől v. csak ritkít rajta valamennyit?
Válasz A.I. #5730. hozzászólásáraA glifozátot mikor juttatod ki?
Válasz lacika.28 #5728. hozzászólásáraFagyon adnék neki még 1 sor tárcsát. Én évek óta ezt csinálom.
Válasz Tobszi #5729. hozzászólásáraGlifozátot neki, aztán vetés direktben semmi bolygatás.
Én idén is így csinálnám, tavaly is így csináltam, (kivéve a takaró növényt, de jövőre egy részre én is rápróbálkozok, hogy ne csak az árvakelés, meg a tyúkhúr takarjon) annyi szépséghiba van, hogy még el kellene tárcsáznom a lazítást, mert géphiba miatt elcsúsztam a munkával kicsit, de talán majd fagyon, ha csak nem fagy egy éjszaka alatt beton keményre a jól elázott talaj.
Válasz lacika.28 #5727. hozzászólásáraErre a megoldás Engem is érdekelne!
Az ősszel ugyanígy tárcsa és lazítás után vetettem elvileg kifagyó borsó+zab+facélia keveréket, ami mostanra szépen bedúsult, jól néz ki, de alatta Nekem is ott maradt a búza árvakelés amivel egyenlőre nem tudom mit kezdjek tavasszal!
Válasz lacika.28 #5727. hozzászólására
Sziasztok!Egy tárcsa és 40 cm lazítás után ennyi árva kelés maradt!Mit csináljak vele ?Szántsam le vagy totális gyom irtó márciusban?
Válasz Kacsa76 #5725. hozzászólásáraAha csak akinek egy 82-es traktora van nem fog venni egy olyan gépet ami drágább mint a traktor...... Noran gépárak nem kisparasztoknak való.
Válasz Staxe1 #5724. hozzászólásáraHelló
Végre nem a himihumi grúberek lesznek MTZ-k után sem választhatók.
A Noran-t is elérte az infláció? a 2,2 az új 1,9?
A vidibe amúgy 1221-es van, amibe ha nem megy két henger akkor talán 90 lóerős. Szóval kijött valami, de videó nincs róla
Egyébként biztos szuper lesz az 1,9-es, komoly piaci rést tömtek most be Noran-ék. Jó ötlet volt
Sziasztok!
Láttátok, hogy a NorAn kijött egy 90LE gruber kategóriával?
Megosztom a linket:
https://www.facebook.com/100063693034937/posts/pfbid0ZQ8akA6US5t8NMXKCu68o923hmdCGcA3hvXARNftkPvNg4C3Qd65xQdFrrns7qtxl/?app=fbl
Válasz JDfan90 #5614. hozzászólásáraHelló nekem is unia cross l-drive 3m-es 3 gerendelyes 12 kapás gruberom van nagyon ügyes megoldást találtál!Mik a tapasztalatok vele könnyebb húzni illetve jóval apromorzsasabb a munkája? Köszi előre is
Válasz Radocz #5717. hozzászólásáraErre gondoltam én is. Hiába nem volt bolygatva, a sok éves taposás letömörítette. De egy notillben is ugyanez a helyzet, csak ott persze kerülnek bele új növények, gyökerek, mulcs, ami jobban karbantartja. De ott is rá kell menni sokszor egy évben, rádásul nem is kis gépekkel.
Válasz Selvin #5707. hozzászólásáraÉn tavaly ősszel törtem fel egy táblát, 2x megtárcsáztam és bevetettem árpával. Egyik szélén elbacták a mezsdjét ezért vetés előtt ,az egész táblán 2x körbementem gruberral 20-25 centi mélyen. Ott végig 2x szebb volt az árpa, egészen aratásig.
Válasz Radocz #5715. hozzászólásáraÚgy hogy saját földjeiden meg is tudd a tudatlanoknak mutatni, mit akarsz megtanítani nekik. Ennyire egyszerű.
Válasz endypapa_20120 #5716. hozzászólásáraBővebben!
Válasz .Feco. #5695. hozzászólásáraMiattad végig olvastam betűrol betűre a cikket.
Nem éreztem azt, amit . Fecó.
Válasz Selvin #5707. hozzászólásáraEz a kérdés is költői marad?
Mivel a lucerna terület több évig van taposva így kemény lesz.
Anno én az enyém lazítottam.
Sajnos akkor még nem kezdtük a TMMG-t, így nem gondoltam a kontroll terület hagyásra.
Én is úgy gondoltam volna, hogy a gyökér lázítja a talajt.
Lehet, hogy nem lazít, csak fenntartja a lazultsagot.
Válasz Radocz #5715. hozzászólásáraMikroszkóppal!
Válasz Rabó001 #5714. hozzászólásáraKi hogy kezdene a növény termesztés technológia oktatást?
Válasz .Feco. #5695. hozzászólásáraSzerintem jó cikk. Ismerem is az íróját, lehet hogy te is, nem egyetemi tanár, gazdálkodik, kutatásokat is csinálnak, cégeknek is. Több szakcikkét is elolvastam, és szerintem pont hogy egyik cikke sem az az "észosztó stílusú", sőt várná is az ember amikor olvassa hogy akkor írja már le hogy mi a tuti megoldás, de olyant általában nem olvasol tőle, pont azért mert ő sem tévedhetetlen orákulum, valamint a mezőgazdaságban a változó körülmények miatt nem szerencsés fix kinyilatkoztatásokat tenni.
Amit a mezőgazdasági oktatásról írsz azzal sajnos egyet kell értenem. Egyébként a cikk írójának egy podcast beszélgetésben volt egy jó mondása ami jellemezi a hazai agrároktatást, nagyjából így szól: minden növénytermesztési technológia tanítása úgy kezdődik hogy MTZ-vel felszántunk, a vége meg az hogy SPC-vel bevessük.
Válasz Blackalex #5701. hozzászólásáraVan egy csomó olyan kutatás, ami arról szól hogy kb semmit nem szabad kitenni, legyen no-till-bio-CTF gazdálkodás, lehetőleg drónokkal, hogy ne tapossunk semmit...
De ez szélsőség, nem kevésbé, mint hogy szórd a műtrágyát MÉM-NAK rendszer szerint minden évben, mint bolond molnár a lisztet, szánod meg amennyire lemegy az eke aztán ha a fagy megszívta akkor majd megomlik és lehet vetni...
A szélsőségeket kerülni érdemes, mindig. Amikor egy méh megcsípi a kisgyereket először általában bedagad mint az állat, mert sosem találkozott olyannal, aztán ahogy egyre több méh csípi meg egyre kevéssé látszik a helye... Kb minden így viszonyul a természetben! Bizonyos hatások eleinte erősebben jelentkeznek, aztán egyre kevéssé... Lehet, hogy ahova odakerül az az adott műtrágyaszemcse ott körülötte a hirtelen megváltozott mikrokörnyezet megviseli az éppen ott futó gombafonalat, de azért azt ne képzelje senki, hogy akkor ott azonnal elhal a teljes gombahálózat! Az attól sokkal nagyobb, komplexebb és ellenállóbb rendszer!
Szerintem: Jelenlegi technológiai szinten kívűlről bevitt tápanyagok nélkül nagyon alacsony szinten tudunk termelni, ahogyan minimális kemikáliák alkalmazása is indokolt, egy célirányosan kifújt gombaölő, ami átsegíti a növényt a betegségen, egy jól elkapott gyomirtás, ami kiiktatja a konkurenciát a tápanyagokért és a vízért folytatott versenyben igenis kell, ahogyan a szépen megnevelt növényeinket sem kellene lezabáltatni a hernyókkal... mindezt persze okszerűen: nem azért megyünk permetezni mert ilyenkor szoktunk, vagy mert látjuk hogy a szomszéd is megy, pl... vagy nem fújunk hetente valamit mert megint láttunk két szikleveles gyomot valahol a keresztsorban...
Itt lenne létjogosultsága a precíziós dolgoknak, hogy differenciáltan rakni ki tápanyagot oda, ahova ténylegesen kell, vagy csak ott permetezni ahol vannak gyomnövények! Technikailag nagyon sokan fel vannak már erre készülve, csak az a módszertan jár még nagyon gyerekcipőben, amelyik a térképet előállítaná ehhez!
Válasz .Feco. #5695. hozzászólásáraEztet a tanári-oktatási dlgot szépen megírtad, és egyet is értek veled.
Tanári hozzáállásnak és felfogásának én is részese voltam, amikor az egyetemi tanár felhozta a témát a különböző nagyságu FAO számu kukoricák egymáshoz párosításával egy parcellán, amit én már akkoriban majd 8 éve csináltam.
Mondom felkínálom a tapasztalati ismereteimet, ha már felhozta a témát.
Tanárnak a fejében csak megfordult a gondolat, tapasztalat nélkül. Állított valamit, amit még sohase próbált.
Tanárt nem a tapasztalat érdekelte, hanem, hogy ki vagyok, mit csinálok.
Mivel csak mérnöki végzetségem van és kisgazda vagyok, már nem voltam számára érdekes személy, se gyakorlati tapasztalataim.
Ennyit a tanári felfogásról, aki egyetemen tanít.
Válasz Praetor #5710. hozzászólásáraVan amit nem lehet csak a természet jó indulatára bízni. A nem időben kezelt állományokból idén 2 tonnákat szedtek kalászosból. A mi megkapta időben a védelmet már az induláskor-után,ugyan abban a darabban 8 tonnát aratott. Rovar-gomba nem játék.
Válasz Blackalex #5701. hozzászólásáraLehet, de pl a búza gombaölőszeres kezelése meg nem verte a mikorrhizákat taccsra. Jó lenne átfogó képet kapni az ilyen jellegű hatásokról.
Válasz endypapa_20120 #5698. hozzászólásáraSzerintem meg vagy 50 évvel le vagyunk maradva.Saját elszántságunkból,kinti tanulmányokból és egymás próbálkozásaiból igyekszünk előre jutni,sehol nem találtam hazai intézetet (iskolát),ki kőkeményen beleált volna tartamkísérletekbe. 2014 óta nincs nálam hagyományos művelés. Amit kaptam érte,sokaknál már nagyon kiverte volna a biztosítékot. Volt olyan...vártam mikor kapok egy jobb egyenest,mert én szakbarbárkodom. Most ezek az emberek kezdik próbálgatni,amit én már több éve gyakorlok. Következő lépés a full digitalizáció...mérőműszerek(talaj-levél..stb) ezt is hiányolom,egy ilyen agrár országban minden városban kellene egy kis labor. Az nekem nem megoldás,majd 2 hónap mulva kapok valami adatot, akkor már lehet aratom...pl. Ugyan az a mantra mint 30 éve..told neki ész nélkül..jah és locsolj észnélkül. Mert ez akkor is működött valahogy. Semmi nem változott, az az majd a robot kormány megoldja az alapvető problémákat..(jah nem.)
Válasz endypapa_20120 #5702. hozzászólásáraIgen ez az idézet rátapint a lényegre, viszont az utolsó sorok azok amik sajnos egyenlőre kérdésetek. Hogy mi a jobb senki se tudja. Ezért kéne mérsékelten hozzállni ehhez a témához.
(Ideális világban az emberi populáció olyan alacsony lenne, hogy egy bioban forgatás nélkül is meglehetne termelni annyi terményt ami elég lenne az élelmezésre)
Válasz endypapa_20120 #5706. hozzászólásáraVan egy táblám, amiben 8 évig volt lucerna, tavaly télen kapott grubert és idén napra volt benne. 25 centi alatt olyan, mint a beton. Azt hittem, hogy ennyi bolygatás nélküli idő és a lucerna hüvelykujjnyi vastag gyökere hatására puha omlós lesz ilyenkorra, de nagyon nem. Jövőre akkor kezdhetem lazítani.
Válasz Selvin #5704. hozzászólásáraPár éven át lazító, pl. kukorica elé. Ami kultúra után lehet (időbe belefér), takarónövény kombináció.
Aztán már megyeget le a bot, mutatni fogja, hol hagyhatod már el a lazítót (nekünk 7 évbe telt míg itt ott elhagyható).