Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR414.77 FtUSD402.09 FtCHF439.56 FtGBP489.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Köszönöm mindenkinek.
Én is a kitöltési útmutatóból idéztem.
Ügyfélkapun át fogom beküldeni.
Én csak a rendes főfoglakozású alkalmazotti munkám mellet szeretnék őstermelő lenni. Nem átalányadózást, nem a 10%-s költséget, hanem a tételes költségelszámolást alkalmaznám. A 4m forintba belefér, de a 600000Ft-t elkerüli majd az éves bevétel. Ehhez a beidézett 6 rovatnál mit kell választanom? Roberto véleményére is kiváncsi lennék.
Szevasztok!
őstermelői igazolványt váltottam ki tételes költségelszámolás jelöléssel. A 4000000Ft alatti jövedelem esetén min. 20%-os költségelszámolást szeretnék alkalmazni, így csak EHO-t kell majd fizetnem.
A problémám az adószám igénylésével kapcsolatos.
A férjem intézte az ügyet egy falugazdásznál, és a 12T101 bejelentőlap "A" lapjával van gondom.
6. rovat: A tevékenység végzésének formája
ˇ Az Szja-törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, aki nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában: [2].
ˇ Magánszemély, aki az előzőbe nem tartozóként folytat adóköteles tevékenységet (pl. bérbeadó, mezőgazdasági őstermelő): [3].
ˇ Magánszemély, aki kifizetőnek vagy munkáltatónak minősül, s ezért kötelezett adószám kiváltására [pl. alkalmazott (pl. kertész) foglalkoztatása, alkalmazottat foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő]: [4].
Itt a falugazda a 2-t jelölte be, én csak őstermelő szeretnék lenni. A tételes költségelszámolás miatt jelölhette be a 2-t? Szerintem 3-as a jó.
A másik probléma:
9. rovat: A munkavégzés jellege
Főfoglalkozásként:[1],
heti 36 órát elérő munkaviszony mellett:[2], ....
Itt az 1-s kódot jelölte be a falugazda, pedig én heti 40 órában vagyok munkavállaló, határozatlan idejű foglakoztatással. Szerintem a 2-es a jó.
Szeretném ,ha megerősítenétek, hogy ki tévedett a két kérdésnél, mert nem szeretném elszúrni az adószám igénylését. Nem mindegy, hogy mire kérem.
A kiállító falugazdászt nem akarom megkeresni ez ügyben, mert nem hozzá tartozok, és így is szívességet tett, hogy az őstermelőit kiállította.
Ennyi igen...De tavaly az egészet szuperálni" kellett igy több mint a duplája volt...K öszi...Csak azt nem tudom miből fogom ezt is kifizetni ha igy marad az idő...(ja nyugdijasnak minek kell ehot fizetni,nem volt elég neki negyven éven keresztül fizetni...ez nagyon nem ferr...
Na várjunk egy kicsit, tegyünk tisztába mindent, mert kicsit-nagyon össze-vissza írsz...
Tehát: tegyük fel, előző évi árbevételed 7 999 999 Ft, azaz éppenhogy belefértél az átalányadóba. Mivel növénytermesztésből volt bevételed, ezért a jövedelem a bevétel 15%-a, vagyis 1 200 000 Ft.Mivel idéntől csak a 2 424 000 Ft feletti jövedelmeket kell szuperbruttósítani, jelen esetben 1 200 000 Ft-ot nem kell. Vagyis az 1 200 000 Ft után fizetsz 16% szja-t, 192 000 Ft-ot adóban. Jelen esetben az eho: 1 200 000 Ft-nak a 15%-a: 180 000 Ft. Közös igazolvány esetében a bevételt annyi felé kell elosztani, ahányan szerepelnek az igazolványon. Így abból számolni a jövedelmet, adót, eho-t.
De nyolcig személyenként igen...Ha maximálisat számolunk vagyis ”nekem nyolc" és ha csak növénytermesztésböl van a kkor a nem a nyolcnak hanem anyolcbol számitot jövedelem 15 százaléka az eho,de ez sem kevés és akkor is ennyi ha nyugdijas vagy...ez egy kicsi söööt nagyon durva...mennyi ez pontosan nem számoltad???
Először is 8 millió ft bevétel felett nem lehetsz átalányadózó.
Az eho mértéke aszerint váltizik, hogy melyik adózási formát választottad.
-átalányadó (8 millió ft bevételig): eho= a jövedelem 15%-a
-tételes költségelszámolás (600.000-4.000.000 ft bevételig): eho= a bevétel 5%-ának a 15%-a
-tételes költségelszámolás(4 millió ft bevétel felett): eho= a bevétel 27%-a
Ha az őstermelő bevételének 20 százaléka a járulékalap, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség.
Ha 2 millió Ft volt az előző évi árbevételed, akkor ennek a 20%-a után fizeted a járulékokat negyedévente, vagyis:
-járulékalapod éves szinten: 400.000 Ft/év
-negyedéves járulékalapod: 100.000 Ft/negyedév
Ezután fizetsz 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni eü.járulékot, vagyis:
-nyugdíjjárulék: 10.000 Ft/negyedév
eü.járulék: 4.000 Ft/negyedév
2012.03.29.
Egymilliós bírságot is kaphat az álőstermelő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi régiójának adóellenőrei a közelmúltban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jelzésére egy társaság növényi szaporítóanyag előállítására és értékesítésére vonatkozó adatgyűjtést végeztek az interneten.
A társaság honlapján megadott telefonszámon az operatív adóellenőrök felvették a kapcsolatot a kft. egyik tagjával, és leadták megrendelésüket a cég által forgalmazott termékekre. Az eladó előzetes tájékoztatása szerint a megrendelt áru értéke közel 35 000 Ft volt, melyet a társaság telephelyén lehetett kifizetni és átvenni. Az értékesítésben személyesen közreműködő társasági tag az ellenőrzés napján adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot nem állított ki a próbavásárlás ellenértékéről.
- A tényállás tisztázása során a társaság tagja, aki egyben bejelentett alkalmazott is, azt próbálta elhitetni az ellenőrökkel, hogy ő, mint őstermelő értékesítette a szaporító anyagot. A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján az ellenőrzés időpontjában az őstermelő már nem volt jogosult szaporítóanyag előállításra és értékesítésre, a társaság viszont ilyen jellegű bejelentett tevékenységgel rendelkezett. Érdekes körülmény volt továbbá az is, hogy az őstermelő adta bérbe a társaságnak a földterület jelentős részét, az azon található építményekkel, a takarmány szárítóval és tárolóval együtt. Természetesen az őstermelő lakcíme megegyezett a társaság székhelyével - tudtuk meg Jegyinák Attilától, a Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának vezető sajtóreferensétől.
Az ellenőrök a társaság terhére megállapították a nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztását, mely esetben a mulasztási bírság 1 millió forintig is terjedhet, valamint az utólagos adóvizsgálatok megalapozásához szükséges további adatgyűjtést kezdtek az őstermelőnél és a társaságnál is.
Ma azt hallottam ,h a Kecskeméti falugazdászok jövőhéten már átköltöznek Halasi útra, a volt állatkorház udvarába , vagy lehet h a mellette lévő irodaházba . Ott legalább már nem kell figyelni a parkoló órát .
A végzettségnek semmi köze az igazolvány kiváltásához. Az igazolványt azért kérik, hogy igénybe tudják venni a kedvező adózási módokat, semmi másért, hisz ezért jött létre.
Az igazolvány kiváltásakor nyilatkoznod kell a falugazdásznál a biztosítási jogviszonyodról is, amely esetében a munkaviszony már biztosítottá tesz, így járulékokat nem kell fizetned. amit fizetned kell bevételtől függően, az adót, ha bevételed meghaladja a 600ezer ft-ot, illetve az EHO-t, aminek mértéke függ attól, hogy milyen adózási formát választottál az igazolvány kiváltásakor. Átalányadózás esetén a bevétel 15%-a, tételes költségelszámolás nyilatkozattal (600 000-4 millió Ft) esetén a bevétel 5%-nak a 15%-a, egyéb esetben 27%.
ÜDV!
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy ha agrármérnöki diplomája van az embernek, akkor is ki kell váltani az őstermelői igazolványt vagy a agráros diploma egyenértékű az őstermelőivel?
persze csak az igazolvány kiváltásával értékesithet hivatalosan/kompenzációval.
De ha nincs nagy bevétele,akkor felesleges egész évre fizetnie a kötelező ,1.éves magas járulékot.
Innen ki tudja kalkulálni ,a fő járulék számok lelettek irva
de ha mondjuk novemberbe váltja ki,akkor csak arra az 1-2 hónapra lenne minimálbér utáni járulék fizetése ,mert utána január-februárba már beadhatja az adóév utáni adóbevallást és onnantól kedvezően járulékozik...szerintem.
A nappali tagozatos hallgatónak is van járulékfizetési kötelezettsége, abban az esetben, ha elmúlt 18 éves. Mivel kezdő őstermelőnek minősülnél, a minimálbér (93. 000 Ft) után fizetnél 27% szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot. Az adóhatósághoz saját magadnak kell bejelentkezned a T1141-es nyomtatványon, a bevallásokat pedig negyedévente kell teljesítened elektronikusan, a tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig napjáig a 1258-as nyomtatványon.
Pédával bemutatva:
-szocho.: 93000x27%=25110Ft/hó->75330 Ft/negyedév
-nyugdíjj.: 93000x10%=9300 Ft/hó->27900Ft/negyedév
-eü.: 93000x7%=6510 Ft/hó->19530 Ft/negyedév
De a köv. évben kompenzál a minimálisan fizetendő járulék, mert ha nem éred el a 8 millió forintot, akkor a bevétel 20%-a után fizetsz 10% nyugdíjjárulékot és 4% eü-járulékot.
Üdv! Nem biztos, hogy megéri, hogy őstermelő légy! Lehet, hogy a járulékokkel többet kellene befizetned, mint amennyi a bevételed lenne, pláne, ha valóban 600 e ft. alatt maradnál...
Üdv,
Segítséget szeretnék kérni
Most végzek gimnáziumba,ősztől pedig fősuli
Ki szeretném váltani az őstermelőit hogy az általam nevelt állatokat igény esetén nyugtával tudjam eladni
Az volna a kérdésem hogy így ezek mellett nekem is kéne fizetnem a járulékokat ha kiváltam?Jövedelmem nem haladná meg a 600.000
Jóestét!
Az érdekelne mi lenne a menete és a költsége az őstermelői igazolvány kiváltásának?Milyen költségekkel jár ez évente?
Válaszotokat előre is köszönöm
Tiszteltem!
Az a kérdésem lenne, hogy az őstermelői igazolványán rendelkező gazdáknak milyen plusz előnyökhöz jutatja a tulajdonosát (a támogatások és az eladás mellet)?A válaszokat előre is köszönöm
A kamarai hozzájárulás kapcsán az utóbbi időben a médiában megjelent félreérthető információk miatt a következőkre hívom fel a figyelmüket:
A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekre és a mezőgazdasági termelőkre.
Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek - kivéve a gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezetek és mezőgazdasági termelők - kötelesek kérni a székhelyük szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzésüket, regisztrációs díj ellenében.
A mezőgazdasági tevékenységeket főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezeteknek tehát nem kell kérniük az MKIK nyilvántartásába való bejegyzésüket, és így nem vonatkozik rájuk a kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége sem.
A gazdasági kamarákról szóló módosított törvény szerint:
•mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is.
•gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő.
A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezetek a cégjegyzékbe való bejegyzést, az egyéni vállalkozók a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételt követő öt munkanapon belül kötelesek a székhelyük szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzésüket kérni. A törvény hatályba lépésekor már működő szervezetek pedig a 2012. január 1-től számított 60 napon belül kötelesek kérni a nyilvántartásba vételt.
A kamarai nyilvántartásba vételi kötelezettség ugyanakkor a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekre a fentiek szerint nem vonatkozik.
Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján
folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket
létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve a saját járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a költségelszámolásra jogosult őstermelő nevére kiállítva vehetők figyelembe.
Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a
költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.
Én elhiszem neked amit írtál és tudom hogy az úgy jó ahogyan leírtad csak egyszerűen nem tudom miért de a falugazdász vagy nincs tisztába ezzel vagy nemtudom de egyszerűen hajthatatlan hogy minden egy néven fusson.
Szia!Én az vagyok,bár méhekkel foglalkozom de lényeg ugyanaz! Ha 8 mill alatt van a jövedelmed és általányadós vagy semmi dolgod.A többi a könyvelőé!........Volt idáig! 2012 nem tudom.
Legfőképpen azt szeretném tudni aki jártas ilyenben hogyan csinálja. két fő esetén hogyan jobb ha két névre szólnak a számlák vagypedig ha minden számla egy névre szól.A földek két néven vannak bejegyezve a földhivatalba. Ezért kérdezem melyik variáció a jobb.(közös az őstermelöi igazolvány)
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek főállású őstermelő. Illetve azt, hogy a járadékok befizetésén, a negyedéves bevallásokon, éves szja bevalláson és a falugazdász dolgain kívül kell-e valami más kimutatást is vezetni, bevallást csinálni?
A tételes költségelszámolás azon fajtájánál, amikor is az őstermelésből származó bevételed a 600 000 és 4 000 000 közé esik és még minimum 20% költségszámlád is van, akkor az adóbevallás megfelelő rovatában élhetsz nemleges nyilatkozattételi jogoddal, tehát ilyenkor elismered, hogy nem volt az adott évben mezőgazdasági tevékenységből jovedelmed. Tanulóként biztosított vagy, így csupán EHO-t kell fizetned, ami jelen esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
a 600ezret túlléptem, de 4millió alatt vagyok és a 20%-ot tudom is igazolni. Nemleges nyilatkozattal szeretnék élni. Ezen kívül van valami fizetési kötelességem? (járulékok.....)
1970 hozzászólás
Helyesbítem:
Norberto26 véleményére is kíváncsi lennék.
Köszönöm mindenkinek.
Én is a kitöltési útmutatóból idéztem.
Ügyfélkapun át fogom beküldeni.
Én csak a rendes főfoglakozású alkalmazotti munkám mellet szeretnék őstermelő lenni. Nem átalányadózást, nem a 10%-s költséget, hanem a tételes költségelszámolást alkalmaznám. A 4m forintba belefér, de a 600000Ft-t elkerüli majd az éves bevétel. Ehhez a beidézett 6 rovatnál mit kell választanom? Roberto véleményére is kiváncsi lennék.
Válasz #215. hozzászólásra
A személyes leadásnál, ha szerencséd van, a NAV (Apeh) dolgozója tud Neked segíteni.
Mivel ebben a falugazdász napra készebb, menj vissza hozzá az aggodalmaddal, vagy kérdezz egy könyvelőt, tanácsadót.
Válasz #215. hozzászólásra
Egy kis segítség.
http://www.apeh.hu/data/cms211445/12T101.pdf
Válasz #215. hozzászólásra
A 3as az az átalányadó lenne...
Szevasztok!
őstermelői igazolványt váltottam ki tételes költségelszámolás jelöléssel. A 4000000Ft alatti jövedelem esetén min. 20%-os költségelszámolást szeretnék alkalmazni, így csak EHO-t kell majd fizetnem.
A problémám az adószám igénylésével kapcsolatos.
A férjem intézte az ügyet egy falugazdásznál, és a 12T101 bejelentőlap "A" lapjával van gondom.
6. rovat: A tevékenység végzésének formája
ˇ Az Szja-törvény 3. § 17. pontja alapján egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, aki nem szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában: [2].
ˇ Magánszemély, aki az előzőbe nem tartozóként folytat adóköteles tevékenységet (pl. bérbeadó, mezőgazdasági őstermelő): [3].
ˇ Magánszemély, aki kifizetőnek vagy munkáltatónak minősül, s ezért kötelezett adószám kiváltására [pl. alkalmazott (pl. kertész) foglalkoztatása, alkalmazottat foglalkoztató mezőgazdasági őstermelő]: [4].
Itt a falugazda a 2-t jelölte be, én csak őstermelő szeretnék lenni. A tételes költségelszámolás miatt jelölhette be a 2-t? Szerintem 3-as a jó.
A másik probléma:
9. rovat: A munkavégzés jellege
Főfoglalkozásként:[1],
heti 36 órát elérő munkaviszony mellett:[2], ....
Itt az 1-s kódot jelölte be a falugazda, pedig én heti 40 órában vagyok munkavállaló, határozatlan idejű foglakoztatással. Szerintem a 2-es a jó.
Szeretném ,ha megerősítenétek, hogy ki tévedett a két kérdésnél, mert nem szeretném elszúrni az adószám igénylését. Nem mindegy, hogy mire kérem.
A kiállító falugazdászt nem akarom megkeresni ez ügyben, mert nem hozzá tartozok, és így is szívességet tett, hogy az őstermelőit kiállította.
proba
Válasz #212. hozzászólásra
Ennyi igen...De tavaly az egészet szuperálni" kellett igy több mint a duplája volt...K öszi...Csak azt nem tudom miből fogom ezt is kifizetni ha igy marad az idő...(ja nyugdijasnak minek kell ehot fizetni,nem volt elég neki negyven éven keresztül fizetni...ez nagyon nem ferr...
Válasz #211. hozzászólásra
Na várjunk egy kicsit, tegyünk tisztába mindent, mert kicsit-nagyon össze-vissza írsz...
Tehát: tegyük fel, előző évi árbevételed 7 999 999 Ft, azaz éppenhogy belefértél az átalányadóba. Mivel növénytermesztésből volt bevételed, ezért a jövedelem a bevétel 15%-a, vagyis 1 200 000 Ft.Mivel idéntől csak a 2 424 000 Ft feletti jövedelmeket kell szuperbruttósítani, jelen esetben 1 200 000 Ft-ot nem kell. Vagyis az 1 200 000 Ft után fizetsz 16% szja-t, 192 000 Ft-ot adóban. Jelen esetben az eho: 1 200 000 Ft-nak a 15%-a: 180 000 Ft. Közös igazolvány esetében a bevételt annyi felé kell elosztani, ahányan szerepelnek az igazolványon. Így abból számolni a jövedelmet, adót, eho-t.
Válasz #210. hozzászólásra
De nyolcig személyenként igen...Ha maximálisat számolunk vagyis ”nekem nyolc" és ha csak növénytermesztésböl van a kkor a nem a nyolcnak hanem anyolcbol számitot jövedelem 15 százaléka az eho,de ez sem kevés és akkor is ennyi ha nyugdijas vagy...ez egy kicsi söööt nagyon durva...mennyi ez pontosan nem számoltad???
Válasz #207. hozzászólásra
Először is 8 millió ft bevétel felett nem lehetsz átalányadózó.
Az eho mértéke aszerint váltizik, hogy melyik adózási formát választottad.
-átalányadó (8 millió ft bevételig): eho= a jövedelem 15%-a
-tételes költségelszámolás (600.000-4.000.000 ft bevételig): eho= a bevétel 5%-ának a 15%-a
-tételes költségelszámolás(4 millió ft bevétel felett): eho= a bevétel 27%-a
Válasz #206. hozzászólásra
Ha az őstermelő bevételének 20 százaléka a járulékalap, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint bevételnek minősülő támogatás (például az Szja tv. 2. számú mellékletének I/5. pontja szerinti egységes területalapú támogatás) összege után is fennáll a járulékfizetési kötelezettség.
Ha 2 millió Ft volt az előző évi árbevételed, akkor ennek a 20%-a után fizeted a járulékokat negyedévente, vagyis:
-járulékalapod éves szinten: 400.000 Ft/év
-negyedéves járulékalapod: 100.000 Ft/negyedév
Ezután fizetsz 10% nyugdíjjárulékot és 4% természetbeni eü.járulékot, vagyis:
-nyugdíjjárulék: 10.000 Ft/negyedév
eü.járulék: 4.000 Ft/negyedév
Válasz #206. hozzászólásra
Válasz #202. hozzászólásra
Az ehore nincs felső plafon??Idén sem? A 8millió után mennyi az eho...átalányadónál?...egyébb jövnél ez állitólag max 400ezef t lehetne az eho...
Sziasztok!
Ha tavaly volt 2 millió bevételem, akkor hogy fizetek főállású őstermelőként, 20% után 14%-ot? Költségek lejönnek az árbevételből, területalapú?
2012.03.29.
Egymilliós bírságot is kaphat az álőstermelő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-alföldi régiójának adóellenőrei a közelmúltban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jelzésére egy társaság növényi szaporítóanyag előállítására és értékesítésére vonatkozó adatgyűjtést végeztek az interneten.
A társaság honlapján megadott telefonszámon az operatív adóellenőrök felvették a kapcsolatot a kft. egyik tagjával, és leadták megrendelésüket a cég által forgalmazott termékekre. Az eladó előzetes tájékoztatása szerint a megrendelt áru értéke közel 35 000 Ft volt, melyet a társaság telephelyén lehetett kifizetni és átvenni. Az értékesítésben személyesen közreműködő társasági tag az ellenőrzés napján adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot nem állított ki a próbavásárlás ellenértékéről.
- A tényállás tisztázása során a társaság tagja, aki egyben bejelentett alkalmazott is, azt próbálta elhitetni az ellenőrökkel, hogy ő, mint őstermelő értékesítette a szaporító anyagot. A rendelkezésre álló nyilvántartások alapján az ellenőrzés időpontjában az őstermelő már nem volt jogosult szaporítóanyag előállításra és értékesítésre, a társaság viszont ilyen jellegű bejelentett tevékenységgel rendelkezett. Érdekes körülmény volt továbbá az is, hogy az őstermelő adta bérbe a társaságnak a földterület jelentős részét, az azon található építményekkel, a takarmány szárítóval és tárolóval együtt. Természetesen az őstermelő lakcíme megegyezett a társaság székhelyével - tudtuk meg Jegyinák Attilától, a Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóságának vezető sajtóreferensétől.
Az ellenőrök a társaság terhére megállapították a nyugta kibocsátási kötelezettség elmulasztását, mely esetben a mulasztási bírság 1 millió forintig is terjedhet, valamint az utólagos adóvizsgálatok megalapozásához szükséges további adatgyűjtést kezdtek az őstermelőnél és a társaságnál is.
Forrás: hír6
Ma azt hallottam ,h a Kecskeméti falugazdászok jövőhéten már átköltöznek Halasi útra, a volt állatkorház udvarába , vagy lehet h a mellette lévő irodaházba . Ott legalább már nem kell figyelni a parkoló órát .
Üdv!
A kérdésem az lenne,hogy tudok-e egynyári virágokat termelni 250 e Ft fölött őstermelőként?
Ha igen akkor milyen költségeket tudok elszámolni?
Köszönöm előre is a válaszokat!
A végzettségnek semmi köze az igazolvány kiváltásához. Az igazolványt azért kérik, hogy igénybe tudják venni a kedvező adózási módokat, semmi másért, hisz ezért jött létre.
Az igazolvány kiváltásakor nyilatkoznod kell a falugazdásznál a biztosítási jogviszonyodról is, amely esetében a munkaviszony már biztosítottá tesz, így járulékokat nem kell fizetned. amit fizetned kell bevételtől függően, az adót, ha bevételed meghaladja a 600ezer ft-ot, illetve az EHO-t, aminek mértéke függ attól, hogy milyen adózási formát választottál az igazolvány kiváltásakor. Átalányadózás esetén a bevétel 15%-a, tételes költségelszámolás nyilatkozattal (600 000-4 millió Ft) esetén a bevétel 5%-nak a 15%-a, egyéb esetben 27%.
Üév!
Heti 36órát elérő munkaviszony mellett még mit kell fizetni ha kivaltom az őőstermelőit?
Válasz #199. hozzászólásra
ÜDV. A kettőnek a világon semmi köze egymáshoz...
ÜDV!
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy ha agrármérnöki diplomája van az embernek, akkor is ki kell váltani az őstermelői igazolványt vagy a agráros diploma egyenértékű az őstermelőivel?
Válasz #197. hozzászólásra
persze csak az igazolvány kiváltásával értékesithet hivatalosan/kompenzációval.
De ha nincs nagy bevétele,akkor felesleges egész évre fizetnie a kötelező ,1.éves magas járulékot.
Innen ki tudja kalkulálni ,a fő járulék számok lelettek irva
Válasz #196. hozzászólásra
ÜDV!Nem rossz gondolat, de akkor első évben értékesíteni is csak nov-dec-ben tud(na)...
Válasz #195. hozzászólásra
de ha mondjuk novemberbe váltja ki,akkor csak arra az 1-2 hónapra lenne minimálbér utáni járulék fizetése ,mert utána január-februárba már beadhatja az adóév utáni adóbevallást és onnantól kedvezően járulékozik...szerintem.
Válasz #194. hozzászólásra
A nappali tagozatos hallgatónak is van járulékfizetési kötelezettsége, abban az esetben, ha elmúlt 18 éves. Mivel kezdő őstermelőnek minősülnél, a minimálbér (93. 000 Ft) után fizetnél 27% szociális hozzájárulási adót, 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot. Az adóhatósághoz saját magadnak kell bejelentkezned a T1141-es nyomtatványon, a bevallásokat pedig negyedévente kell teljesítened elektronikusan, a tárgynegyedévet követő hónap 12.-ig napjáig a 1258-as nyomtatványon.
Pédával bemutatva:
-szocho.: 93000x27%=25110Ft/hó->75330 Ft/negyedév
-nyugdíjj.: 93000x10%=9300 Ft/hó->27900Ft/negyedév
-eü.: 93000x7%=6510 Ft/hó->19530 Ft/negyedév
De a köv. évben kompenzál a minimálisan fizetendő járulék, mert ha nem éred el a 8 millió forintot, akkor a bevétel 20%-a után fizetsz 10% nyugdíjjárulékot és 4% eü-járulékot.
Valóban nem haladnám meg a 600e-ret de akkor így szerintem hanyagolom ezt a kiváltást
Válasz #191. hozzászólásra
Üdv! Nem biztos, hogy megéri, hogy őstermelő légy! Lehet, hogy a járulékokkel többet kellene befizetned, mint amennyi a bevételed lenne, pláne, ha valóban 600 e ft. alatt maradnál...
Válasz #191. hozzászólásra
Minimál bér szerint 1 évig , majd sokkal kedvezőbben...
De asszem a fiatalokat és az 50 év feletti kezdő őstermelőket is támogatja a munkanélküli hivatal 3-6 hónap járulék támogatással.
Üdv,
Segítséget szeretnék kérni
Most végzek gimnáziumba,ősztől pedig fősuli
Ki szeretném váltani az őstermelőit hogy az általam nevelt állatokat igény esetén nyugtával tudjam eladni
Az volna a kérdésem hogy így ezek mellett nekem is kéne fizetnem a járulékokat ha kiváltam?Jövedelmem nem haladná meg a 600.000
Válasz #137. hozzászólásra
a gázolaj jövedéki adó visszatérítés sem számít bele
ez biztos?nem számít bele a 8 milioba ugyan úgy mint a területalapú??????????
Válasz #188. hozzászólásra
föl keresed a helyi falugazdászt és ö elmond neked mindent úgy is ő rendezi el a dolgokat
Jóestét!
Az érdekelne mi lenne a menete és a költsége az őstermelői igazolvány kiváltásának?Milyen költségekkel jár ez évente?
Válaszotokat előre is köszönöm
Tiszteltem!
Az a kérdésem lenne, hogy az őstermelői igazolványán rendelkező gazdáknak milyen plusz előnyökhöz jutatja a tulajdonosát (a támogatások és az eladás mellet)?A válaszokat előre is köszönöm
Ma kaptam ! - Tisztelt Ügyfeleim!
A kamarai hozzájárulás kapcsán az utóbbi időben a médiában megjelent félreérthető információk miatt a következőkre hívom fel a figyelmüket:
A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekre és a mezőgazdasági termelőkre.
Az Országgyűlés 2011. november 21-én fogadta el a gazdasági kamarákról szóló törvény módosítását, amelynek értelmében a gazdálkodó szervezetek - kivéve a gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezetek és mezőgazdasági termelők - kötelesek kérni a székhelyük szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzésüket, regisztrációs díj ellenében.
A mezőgazdasági tevékenységeket főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezeteknek tehát nem kell kérniük az MKIK nyilvántartásába való bejegyzésüket, és így nem vonatkozik rájuk a kamarai hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége sem.
A gazdasági kamarákról szóló módosított törvény szerint:
•mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is.
•gazdálkodó szervezetnek minősül: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő.
A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezetek a cégjegyzékbe való bejegyzést, az egyéni vállalkozók a külön jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételt követő öt munkanapon belül kötelesek a székhelyük szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzésüket kérni. A törvény hatályba lépésekor már működő szervezetek pedig a 2012. január 1-től számított 60 napon belül kötelesek kérni a nyilvántartásba vételt.
A kamarai nyilvántartásba vételi kötelezettség ugyanakkor a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző gazdálkodó szervezetekre a fentiek szerint nem vonatkozik.
Válasz #183. hozzászólásra
Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján
folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket
létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve a saját járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a költségelszámolásra jogosult őstermelő nevére kiállítva vehetők figyelembe.
Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a
költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.
Forrás:
6. Információs füzet (www.apeh.hu)
2. oldal alja, 3. oldal eleje
Válasz #183. hozzászólásra
kérdezz meg egy könyvelőt
Válasz #182. hozzászólásra
Én elhiszem neked amit írtál és tudom hogy az úgy jó ahogyan leírtad csak egyszerűen nem tudom miért de a falugazdász vagy nincs tisztába ezzel vagy nemtudom de egyszerűen hajthatatlan hogy minden egy néven fusson.
Válasz #179. hozzászólásra
ha nem hiszel az itteni tanácsoknak akkor kérdezd meg a falugazdászt vagy egy könyvelőt
Válasz #175. hozzászólásra
Tudtom szerint nem!Az más kategória!
Válasz #178. hozzászólásra
Szia!Én az vagyok,bár méhekkel foglalkozom de lényeg ugyanaz! Ha 8 mill alatt van a jövedelmed és általányadós vagy semmi dolgod.A többi a könyvelőé!........Volt idáig! 2012 nem tudom.
Legfőképpen azt szeretném tudni aki jártas ilyenben hogyan csinálja. két fő esetén hogyan jobb ha két névre szólnak a számlák vagypedig ha minden számla egy névre szól.A földek két néven vannak bejegyezve a földhivatalba. Ezért kérdezem melyik variáció a jobb.(közös az őstermelöi igazolvány)
Sziasztok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek főállású őstermelő. Illetve azt, hogy a járadékok befizetésén, a negyedéves bevallásokon, éves szja bevalláson és a falugazdász dolgain kívül kell-e valami más kimutatást is vezetni, bevallást csinálni?
Válasz #175. hozzászólásra
Önkormányzat függő hol a határ, néha igen ,néha nem, de akkor jó ha fizetni kell, van bevétel.
Válasz #175. hozzászólásra
Igen.
Őstermelőire iparűzési adót fizet valaki??
Válasz #173. hozzászólásra
köszi!
Válasz #172. hozzászólásra
A tételes költségelszámolás azon fajtájánál, amikor is az őstermelésből származó bevételed a 600 000 és 4 000 000 közé esik és még minimum 20% költségszámlád is van, akkor az adóbevallás megfelelő rovatában élhetsz nemleges nyilatkozattételi jogoddal, tehát ilyenkor elismered, hogy nem volt az adott évben mezőgazdasági tevékenységből jovedelmed. Tanulóként biztosított vagy, így csupán EHO-t kell fizetned, ami jelen esetben a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka.
Sziasztok!
a 600ezret túlléptem, de 4millió alatt vagyok és a 20%-ot tudom is igazolni. Nemleges nyilatkozattal szeretnék élni. Ezen kívül van valami fizetési kötelességem? (járulékok.....)
tételes költségelszámolásos, még tanuló vagyok.
Válasz #164. hozzászólásra
Akkor honnét tudja a sógor,ha 1ft-al túllépi...