Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
2282 hozzászólás
Válasz #375. hozzászólásra
Tume nova combival lehet vetni olyan talajba, csak az a helyzet hogy tárcsázásba homogénebb az állomány meg kevesebb vetőmag kell.
A rengeteg szár miatt azért pusztul ki csíra.
Ha megtárcsázom 8-9 literrel akkor tökéletes az állomány, a vetőgép után már csak kb 30% a mulcs a felszínen.
10-14 tonnás kukorica után már ne akarjunk annyira spórolni hogy direktbe akarnánk vetni.
Ha 1 tárcsába vetünk akkor az még olcsóbb technológia mint amit az amcsik meg az ausztrálok csinálnak.
Mert egy tárcsázás olcsóbb mint egész nyáron tisztán tartani a tarlót aratás és a következő vetés között.
Ennek mi lehet az ára?
Válasz #379. hozzászólásra
A jelzőre nem reagálnék ami engem illet, én úgyanis próbálnám szakmai szempontból megközelíteni a dolgot nem pedig a másképpen!
Viszont a a kukorica termesztésre reagálnék. Bár mi nem vagyunk nagy kukorica termő vidék, de ismerek olyat aki kb 8-10 éve több száz hektáron monozik, és véletlenűl egy ih hevederese vagy meg egy egyedi 11 késes fralaz, meg egy jd vetőgép felszerelve direktre. Megoldja...
Elmondom én sem szántom le a kukorica szárat, és napraforgót úgy vetek bele tavasszal mint a szél, pedig nincs direktvetőgépem.
A kukorica tarlót általában a tárcsázni szokták szántás előtt is főleg ha sok a szár. De javítson ki akinek más a meglátása a nagy átlagot nézve. Akkor pedig tárcsa kell így is úgy is...
Válasz #376. hozzászólásra
meg kiváncsi vagyok hogy termelsz pl kukoricát egymás után több évben szántás nélkül,a szár ugy is felhalmozódik x év alatt akkor meg csak le kell forgatni.
Válasz #376. hozzászólásra
jó nagy agyad van ha én ezt mondtam
én azt mondtam hogy olcsóbb a szántás magában mint a lazitás meg kétszer tárcsa.
ugy hogy ne oktas engem te majom.
amugy gépe, is van csak lazitóm nincs de most veszek.
Válasz #373. hozzászólásra
2 link-ben szereplő képek láttán teszem fel a kérdést (Netparaszt)
Mi okozza és milyen talaj állapotra utaló jel a a rendkívüli mohásodás? Mivel nekem is van ilyen a talaj.
Vörös agyagbemosódásos erdőtalaj humusz gyenge 4,3 ph .
Szerintem a mohásodás a savanyú levegőtlen szerkezetű vékony termőrétegű talajokra jellemző.
Nagy fokú melioratív meszezés az első lépés a talaj élet serkentésére.szívesen veszem véleményt
Válasz #370. hozzászólásra
Ha jó dolgot nem tudsz mondani akkor hülyeséget ne mondj! Még hogy a szántást jobb mint a lazítás meg olcsóbb. Lehet neked olcsóbb. Nálunk pl 45cm fralaz lazítás annyi üzemanyagban mint egy 30-32 cm es szántás. Kopó alkatrész igény pedig kb a 70-80%a. A talajra vonatkozó hatásokról nem beszélve. Azért mert neked nincs lazítód meg géped hozzá, még nem ördögtől való ám.
Válasz #373. hozzászólásra
Kellene egy ilyen vetőgép,ha valaki tud,szóljon.
Válasz #371. hozzászólásra
ott biztos jó
Válasz #372. hozzászólásra
LINK LINK2
Direktvetés!
Válasz #370. hozzászólásra Ezt azoknak a notilleseknek kellene elmondanod, akinél a méteres betonvasat ellenállás nélkül tolod tövig a talajba
Válasz #369. hozzászólásra
a szántóföld sosem lesz olyan mint az erdő talaj
teljesen más a talajszerkezete magház stb.
meg mondjuk az erdőbe ahol nem homokos a föld ott nézd már meg meddig laza
hm?
a felső réteg laza 10centiig kb.
talaj lazitózni meg kell tárcsázni
akkor ugyanott vagyok ha szántok még igy is olcsóbb.
nem beszélve arról hogy ha direktbe vetsz akkor még a gyomokkal is baj lesz,van.
hisz nem kombizol előtte semmit,nem gyomtalanitasz.
én amikor ki kell a kuki szeg állapotban borona neki.
Válasz #366. hozzászólásra
"a magnak laza talaj kell hee."
Ez igaz.
Szerinted az erdő talaja laza?
És mikor volt utoljára szántva?
Hee he.
Válasz #364. hozzászólásra
bármennyit!
de szó szerint. Idén dombon is volt ahol nem űl meg a harmat úgy mint a vőgyön, ott is tudott szépen teremni(3tonna) pedig először volt ott
Válasz #365. hozzászólásra
dehogynem lesz!
Olyan lesz mint a tölgyerdőben az avar. Persze nem szó szerint kell érteni, de a felső talajréteg jó komposztos lesz lényegében mondjuk 5év direktvetés után és ez jó!
A felszín alatt pedig a gyökértömegek ottvannak ami szintén nem kevés! Plusz ugye a bedrénezett talajból kirohad az ó gyökér és a talaj laza "szellős" marad. Ezért kell mindig a sorokba vetni, hogy ott mindig legyen természetes lazító, ami pár év múlva úgy beáll -aztmondják akik direkt vetnek- hogy teljesen marhaság a talajművelés.
Viszont ők is lazítanak!
Olyan rendszerű lazítókkal mint a fralaz, csak még elé is tesznek derelyevágó yettereket hogy végképpen csak a kés csíkját lehessen látni lazítás után.
Én úgy csinálnám, hogy egyszer 30-35 centire húznám, egyszer 45-50-re, mondjuk két-három évente.
Viszont közben agyaltam, hogy meghagyom a kis félhektáros táblámat direkt vetni erre tegnap a kisfergával kiszántotta az emberem délután. Szórta egésznap a komplexet a kukorica tarlókra, aztán délután még felakasztotta az ekét mert mától már csak szánt folyamatosan a kis 3-as váltvaforgatós ekéjével, tegnap meg kifényesítette hehe
De jövőre szója után mindenképpen nem bántjuk már a talajt, már most mondtam a fiúknak, szerintem jó lesz mert harmadszor lesz ebben jövőre szója, tehát a nitrogénkötésnek már flottúl kellene mennie, lehet a tápanyag kérdést is megoldja részben, azt mondják amérikás videókban hogy ahol beállt szójázás van ott hektáronként soksoktízkiló N hatóanyag ottmarad a talajban ami ugye ki sem mosódik hanem folyamatosan táródik fel ahogy bomlik a tömeg
Válasz #364. hozzászólásra
látom nem adod fel
szántsd meg oszt nyomd bele.
a magnak laza talaj kell hee.
De, ha a szűrmaradvány nem kerül vissza a földbe, abból nem lesz tápanyag, s ezért az ebből származó tápanyaghiányt még több műtrágyával kell pótolni?
Válasz #351. hozzászólásra
"No meglátom mi lesz vele de egy kis reprezentatív kísérletnek lehet érdemes volna megkezdeni"
Ez csak neked, nekünk kísérlet.
.Feco.-nál ez gyakorlat.
A szója jó földben nem párás körülmények közt mennyit tud teremni?
Folyt. a Szójás topikban.
Válasz #362. hozzászólásra
És merre gazdálkodsz?
Válasz #359. hozzászólásra
Magyar gazda francia akcentussal
Mi naprát vetettünk a tavasszal direktbe kukoricatarlóba a régi sorok mellé.
2 tonnát adott műtrágya nélkül.
Alapgyomirtózva nem volt csak glifót kapott vetés után meg pulsart állományban.
Hasonló talaj könyv szerint műtrágyázva egyszer pictorozva 3 tonnát adott.
Kapásnövényeknél én sok problémát látok a no till művelési módnál.
Gabonánál egyáltalán nem, de szerintem ott is érdemesebb egyszer tárcsázni mert csökkenthető a vetőmagnorma és a pockok nem tudnak a mulcsban elbújni.
Búzában is próbáltuk a módszert. Ott minimális eltérés volt a kontrollhoz képest. De nem tetszett hogy már a vegetáció megindulásakor az évelő gyomok is egyből kihajtottak.
Válasz #357. hozzászólásra
Nagyon jó gépek!
Válasz #358. hozzászólásra
Kivagy?
Franciamagyargazda?
http://https://www.youtube.com/watch?v=MWARrsUR8AU&list=PLefnsi1JUFBe038XZSt7t1VujkdlxWEa7&index=16https://www.youtube.com/watch?v=SfjDBbz8yFU&index=26&list=PLefnsi1JUFBe038XZSt7t1VujkdlxWEa7https://www.youtube.com/watch?v=Y2MNdYxAPsY&index=29&list=PLefnsi1JUFBe038XZSt7t1VujkdlxWEa7
Válasz #355. hozzászólásra
JD 750 el repcét vetnek?
Válasz #353. hozzászólásra
nem Ismerem az ürge.
De Ö Ismerem :
https://plus.google.com/105076648035539203740/posts/KMY51uEwGPm
ez is király
Válasz #353. hozzászólásra
Lehet, hogy szóját vetettek tavasszal.
Válasz #352. hozzászólásra
Csak ezek gabonát vetnek.Akkor mi volt benne előtte,ha a zöldtrágya így megnőtt?Mi volt a tavaszi főnövény??
https://www.youtube.com/watch?v=TjY8OhQy1mU
Ez Direkt vetés
Válasz #346. hozzászólásra
Meg amúgy teljesen!
de nyilván attól is függ hogyan sikerült a retek előtte, mert ha bokáig ér és megsűl akkor bár lazít a földön a gyökereivel de nemlesz meg az a karótömeg ami kellene hogy legyen, amit én is tapasztaltam.
Glifozát meg csak akkor kell ha van gyom, mert az olajretek akármekkora tömeggel is bír ősszel, egy -5fokos párnapos téli idővel is úgy elhal hogy tavasszal szó szerint szürke por lesz a föld tetején egykét rost szálacskával összekötve. Ha meg hó is esik fagyás után akkor aztán teljesen eltűnik alatta, bármilyen művelősorral megoldható a magágykészítés.
Én nem is akartamtalajt művelni akkor, csak a tápanyag visszapótlást én mint tudjátok állományban oldom meg a legnagyobb részben, cseppfolyós ammóniát injektáltatunk sor mellé 5-6 leveles kor körül és bizony itt rakom ki a javát, 100kg feletti hatóanyag mennyiséget. Namost régi rendszerű injektálók vannak az agrokémiának,így kell neki a felső művelt puha réteg ezért megvakartam a tetejét.
Ha beáll a rend és lesz egy kis időm majd ilyen dolgokra, akkor elszeretnék készíteni hoszabb távra egytárcsás rendszerű direktvetős komoly rugónyomásos és alapból egy nehéz gerendelyű injektálót amivel egyszerűen sor mellé csurgatnám a nitrosolt, az egytárcsa megvágná az árkot oda meg egy injektáló laposított fejjel benyomatnám az anyagot, mögé meg lehetne egy egyszerű gurigát rakni ami valamelyest vissza rányomja a megnyitott árkot.
Amerikában vannak ilyen vetők, egész magas állományban is mennek bele hidasokkal.
de először a vetőgépet kell felöltöztetni!!!
ez mindennek az alapja, mert ha másnem eső előtt rászórom szóróval a műtrágyát amíg nincsen meg a spéci kijuttató, de vetni itt nemlehet csak biztos technikával.
Annyi van, hogy van egy kis 0,5hektáros parcellám közvetlen a telephelyünk kerítése mellett. Na most ezen volt 84mázsa kukorica, levan vágva. Azon agyalok, hogy úgy hagyom ahogy van és tavasszal belehúzom a szóját direktbe. Annyi, hogy mosz pont puhán lett vágva a kombájn nyomai meglettek taposva. Ha nem esne komoly eső akkor lehet kisebb fagyom rámegyek fralazzal hogy a taposott részeket lazítsam fel valamelyest.
Kérdés, hogy lesz e sortisztítóm tavaszra!?!?!?!?
Igaz a Geringhoff úgy összevágta a szárat hogy már most feketedik rothad az apró góré, lehet tavaszra már nem is kell, elég a sornyitó yetter neki!?
Ez elég jó omlós talaj, folyóparton van.
12soros a nagy White, nem olcsó mulatság rá a diretkvető szerelék, annyi hogy a yetterek meg a dupla kocsileszorító rugók rajta vannak.
Tavasszal meg mikor a búzákat műtrágyázzuk, illetve inkább tél végén utolsó fagyokon szórnék rá 2mázsa pétisót azt még bevenné olyankor a föld, szójának úgysem kell sok műtrágya.
No meglátom mi lesz vele de egy kis reprezentatív kísérletnek lehet érdemes volna megkezdeni
Válasz #348. hozzászólásra
A szár maradvány jobban megvédi a talajvíz .
Műtrágya pedig:
150-155 N
30P
30K
Válasz #342. hozzászólásra
Ezt javasolnám neked:
1: zöldtrágya vetés.*
2: 1 hónap után esetleg Mélylazítózni a föld.
3: majd a fogy elintési a zöldtrágya.
4: tavasz esetleg magagy készíteni.
*: Több fele növény lehet használni zöldtrágyába.
PL nekem:
-retek
-hajdina
-szűdanifü
-napraforgó
-tak. borsó (tavaszi)
-bükköny (tavaszi)
-facélia
-szója (maradvány)
-Kukorica (maradvány)
még jövőre vala meny lóbab.
Válasz #347. hozzászólásra
Műtrágya?Most bárhogyan volt vetve termett,de 2012-be,mi lett volna??
Válasz #339. hozzászólásra
Pioneer:
9175: 7,31T
9721: 10,75T
3701: 11,56T
9241: 9,00T
Dekalb:
4590 : 9,12T
M.G.:
MV277: 5,81T
Kamaria: 9,25T
MV350: 10,62T
Hunor: 7,18T
Tarjan: 9,31T
Amit szanberg írt olajretkes teknologiát ez megálná ugy a helyét hogy: tarló (kalászos,repce)1 sor rövid tárcsa retek vetés,ösz,tél kukivetés glifozát?
Válasz #342. hozzászólásra
Szerintem sokan elkezdik a zöldtrágyát,mivel a zöldítést lehet vele kiváltani.
Válasz #342. hozzászólásra A jó tapasztalat megvolt, már csak tudatosan alkalmazni kell.
Egy aprómag vetőszekrény a tarlóhántásra/lazításra használt eszközökön nem nagy vesződség, a nyereség oldalát magad is láttad.
Ami nitrogén elment volna a télen, azt megfogta az olajretek, tavasszal pedig lebomlása során pont akkor adta vissza a biológiailag megkötött nitrogént, amikor a kukoricának szüksége volt rá.
Emellett lazította a talajod a karógyökerével és biztosította a csapadék mélyre szivárgását.
Már csak a változatosságot növeld a keverékben, meg fog sokszorozódni ez a jótékony hatás.
Szerintem működne a diretkvetéses rendszer itt nálunk is, csak nincs meg hozzá a technikai lehetőségünk és ez egy ördögi kör mert amíg nem látjuk bizonyítottan hogy ez folyamatosan működik addig senki nem is fog drága masínákba beleszaladni.
Félig megvan a 12soros White gép direktnek, de mint írtam a tömörítő keréksor mindenképpen kellene rá fémből!
Aztán cyclo magároknyitó tárcsák vannak rajta, előző tulaj ilyet vett rá, de már levannak futva. Jövőre vesze kegy sor kanadai-t rá az biztos.
Továbbá ígértek nekem sortisztítókat 6sorhoz, a másik 6-ot lemásolnám. Lassan felöltöztető félben van a gép, valahol elkell kezdeni, de az alap adott.
Viszont ezzel csak kapás sortávra tudok vetni, gabonára nincsen technikám szóval csak olyan talajokon tudom majd megcsinálni ahol két kapást forgatok.
Válasz #341. hozzászólásra
Vízesedésre árvízre hajlamos területeken nekem megvan már a stratégiám, viszont csak kalászosok után jó!
Csináltam olyat folyamatosan ugye, hogy zöldtrágya. Ez önmagában megkérdőjelezhető hogy mennyire jó vagy nemjó. Idén nagyon jó lett volna, persze most csak egy kevés volt, pedig most kellett volna minden tarlót bolondítani.
Szóval kétéve csináltam olyat, hogy lehántottuk ugye a búzatarlókat. Volt egy pár tábla amit meghúztam a Fralazzal, majd rászórtuk a fogott olajretek magot és egy sor rövidtárcsával talajba is forgattam.
Szépen kikelt pedig száraz év volt, majd hosszú ősz, és bizony az egykét jó esőtől olyan szépen kifejlődött hogy ihajj.
Azt vettük észre, hogy mire minden levolt forgatva, talajba dolgozva, addigra meg be is esőzött rendesen és nembírtunk földre menni.
Hát úgyhagytam a mellkas felé érő olajretek erdőt a földön! Hatalmas nagy répatest jellegű gyökeret hozott, ami egyébként retek volt nyílván, csak az alakja ilyen cukorrépás jellegű volt és 30centinél is mélyebbre ment le a földben.
Tavasszal minden por lett ebből a hatalmas tömegből! Semmi több, a talajfelszín meg televolt 30centinél mélyebb lyukakkal, bennük egy kis retektest szármaradvány róst anyag.
Aztán jött az árvíz, ráment a földre. Majd amikor lefolyt róla igaz kicsit megkésve de egy sor műveléssel fain talajt tudtunk csinálni. A víz lefolyása után is megmaradtak a lyukak mindenhol csak kisit összemosódtak. Aztán lett rajta kemény jó kukorica.
Ha lesz kicsit több időm, és gabona tarlóba tavaszi vetésű növény kerül akkor fogok ezzel foglalkozni még az biztos, csak az idén nagyon elvoltam havazva.
Sőt! lehet, hogy a lazítóra fogok szerelni egy spéci aprómagszórót mint a simbákon is van és a tárcsázott tarlót ahogy lelazítom a kések nyomába beleszóratom vele a magot majd, ugye már 5 késes a fralaz, azthiszem 58centi késtávolságokkal.
Válasz #340. hozzászólásra
Jó irányba gondolkodsz!! Én ezt azzal egészíteném ki csupán van száraz év aszályos talajművelési stratégiával és van csapadékos és belvízre hajló idö- a hozzá tartozó stratégiával.. Ha igy haladunk akkor akár a vész forgató könyv is elö kerül és a semmit se csinálni azaz a no- till - stratégia lesz a leg inkább kifizetődő mert lehet választani hogy ma vagy holnap esetleg holnap után áll majd meg a viz és olyankor már mindegy hogy lazító eke tárcsa vagy t-d volt az ami öszel a talajt művelte mert még mindig a viz az úr!! A többi csak a képzelet szüleménye na és egy kis marketing..
Válasz #336. hozzászólásra
, kipárolog a víz, viszont ugyanezen a csapadékot be tudja a talaj fogadni, vagy az hogy mindenáron zárjuk a földet, de ahol kifelé nehezen megy, ott lefelé is. 
Pont az a jó benne, hogy a lucerna gondolom már 4-5 éve ott van, így nézve megvan az átállási időszak. Érdekes módon egyébként nálunk a legkötöttebb talajokra is jellemző az, hogy a 2-3 éves vagy idősebb lucerna földön sokkal később áll meg a víz mint a többin. Eddig én ezt nem a no-till miatt kialakult talajszerkezet-javulásnak tudtam be, hanem annak, hogy a lucerna kiszívja belőle a vizet rendesen, meg nyáron kireped a föld mint a szar, és ott sok víz elmegy, meg a repedések leviszik a fentről jövőt. Bár lehet hogy ez a 2 egy és ugyanaz.
Ezen lehetne elmélkedni, hogy akkor mi is a jobb? Ha a kapillárisokon, melyek közül néhányba az ember lábbelije is elveszne felénk
Válasz #334. hozzászólásra
Az nem lett rosz, meilyk fajták voltak a gyengébek?
Válasz #337. hozzászólásra
Az a baj, hogy nincs erre időnk még, mert nem bírtuk utolérni magunkat és egykét évig ez még biztosan fenn fog állni, mert hajtás van folyamatosan.
Továbbá a bérelt területeken ilyet csinálni butaság, ezt csakis saját pályán szabad elkezdeni és csinálni.
Én talán úgyfogom kezdeni a direktvetést, hogy kis táblán szója után lehúzom fralazzal és úgyhagyom, tavasszal abba fogok vetni direkt kukoricát.
A tápanyag pótlással van bajom, megkellene csinálni a nagyvetőgépre a direktvetős műtrágyás csoroszlyákat is akkor jobban el lehetne osztani a kijuttatandó dózisokat
Válasz #336. hozzászólásra Rég követem az értékes hozzászólásaid - érdemes volna bevetned a komposzt és összetett fedőnövény vonalat, hogy a kötött talajból lazább legyen.
Utána már nem lesz gond a tömörödéssel, ritkán kell a fralazhoz nyúlni.
Válasz #334. hozzászólásra
Ez volt az első direktvetett éved ezen a földön?
Ha belekezdtél akkor folytasd is mert 3-4év után alakul majd a talajod!
Mindig a sorba vessél és a forgókat lazítsd át Fralazzal vagy ilyen hasonló lazítóval ami nem forgatja meg a földet csak lazítja és vissza is zárja.
Én is gondolkodtam ezek de nem sikerült még felállítani a rendszert erre. Igaz kialakult a hosszútávú vetésforgónk, több táblán szója és kukorica váltogatja egymást és mindkettőt ugyan azon géppel vetjük egy sortávra, talán itt tudok majd kezdeni valamit az egésszel.
A White jó lenne erre, de kellene egy sor vas tömörítőkerék hátra, illetve a sornyitó tárcsa elég nagy hullámú, egy egyenes apró sűrű recézett alkalmasabb volna kötött talajon szerintem.
Az a baj pont a jó földjeinket tudom így vetni mármint ezzel a vetésforgóval aztán itt próbálgatni nemigen lehet mert ezen tudunk termelni a többi sallang az csak a munkát kívánja de 5évből egyszer hoz...
Viszont ha nem próbálom ki akkor sosem tudom meg hogy működne e ez az egész történet
Válasz #334. hozzászólásra
Kukorica
Válasz #333. hozzászólásra
Így vetettem a 9 különböző kukoricafajtát direkt vetéssel
termés eredmény:
5,7 T-tól 11,8 T-ig fajtától függően.
Ki milyen eredményeket ért el direktvetésű kukoricában?