Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak619 FtEUR408.83 FtUSD390.02 FtCHF438.79 FtGBP496.52 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
tutti frutti ,en is hasznallom mar 3 eve ,de konkret termesnovekedest es szemmel latthato szebb allomanyt nem vettem eszre,valaki irja meg,hogy szemmel lathotoan kulombsegett vett-e mar eszre rajta valamit.
Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is
Én nem mondtam,hogy nem normális aki baci szór.
Még én nem próbáltam nem tudom milyen hatása van a földre. De beszéltem már olyannal aki használta. Csak vannak kérdések amikre nem tudom a választ. De ki próbálom én is,hogy legyen saját tapasztalatom
Ez olyan felfogás,hogy próbára veszel egy malacot,az fosásba elpusztul.Utánna az a szemléleted,mindenki nemnormális,aki disznót tart.Szaporízsd a bacit,utánna filléres cucc,és szórjad télen nyáron.
én is így gondolom,próbálták már itt sokan a környéken de már kiment a divatból,én még nem próbáltam de lehet kipróbálom veszek egy kannával az nem nagy veszteség
akkor kevés de ha kiszórok mondjuk 1 hekire 10 lityi bacit akkor az már elég. hihetetlennek tűnik,hogy 1 hektár földbe kevesebb baci lenne mint 10 liter trágyában, vagy legalábbis annyi hiányozna belőle vagy annak a szaporulata
Mi a faiskolában használunk Amalgerolt.Mondjuk az a kultúra elbírja(kitermeli) a hektáronkénti 20-25 litert. Ettől a mennyiségtől a kötött fekete réti föld őszre úgy folyik mint a homok.Nagyon jó dolgozni vele.
De öntözve és mozgatva van folyamatosan így optimálisak a körülmények.
Válasz #688. hozzászólásra
Ne szaporodik fel mert nem fizettél érte. Nem kell minde marketinges dumát bevenni. Nálunk a helyi TSZ nagyban nyomta 3 éven keresztül. Nékem is ajánlották, de én az árában inkáb karbamidból tettem többet. Valahogyan az én eredményeim mindig jobbak voltak. Azóta rájöttek ök is hogy jobban megéri azért a pénzé mütrágyát venni.
Azt értem,hogyha nincs kaja meg nedvesség,meg megfelelő talajművelés akkor csökken a számuk. De ha minden adott akkor miért nem szaporodnak vissza miért kell külsö segítség ami csak pár liter anyagban van,és az miért tud szaporodni ami meg már a földbe van az miért nem
Huszonhektáros gazda mindent én csinálok neki.Precízen
gazdálkodik csak mivel nincsenek eszközei nem akkor
csinálja a műveleteket mikor kell hanem mikor odaérek.
Meg van neki a kijuttató egység és mindenre felszerelteti
már egy kicsit uncsi.Tarló hántáskor a tárcsán van a cucc
de szegény bacik 40 fokba oda sülnek a földhöz.Lehet jó
az anyag csak optimális időbe kell kijuttatni.
Nekem ezek csináltak talajvizsgálatot,kérdeztem a szakit,mi a véleménye a bacikról.Azt mondta,egy ember csinált kísérletet,a több éve bacizott talaja,sokkal művelhetőbb lett.Igazi kötött talaj volt.Szóval,te lehet nem látsz rajta semmit,de a tulaj,tapasztalhat valamit.
A bacik száma csökken a nem megfelelő talajműveléssel,meg kaja hiány miatt,ha nincs visszadolgozva a szármaradvány,meg a kemikáliák pusztítják.Meg olyan a baci,mint a műtrágya.Minél több van a talajba,annál több nitrogént köt le.
Én csak azt nem értem,hogy ami a földben van baci(mert gondolom van benne) az miért nem tud felszaporodni arra a szintre, hogy el tudja bontani a szármaradványt és meg tudja kötni a nitrogént a levegőből. Miért csak az tud felszaporodni amit ki kell szórni?
Igen,kell a műtrágya.De hány ezer éve van mezőgazdasági termelés,és hány évtizede gyártják a műkakit?A természet maga is működik,csak az emberiség telhetetlensége miatt fokozzák a termésátlagokat,és kell a műtrágya hozzá.
N: Igen köti a légkör N-tartalmát , de a műtrágyáét is, és az sem mindegy mennyi abból a veszteség.
P: P műtrágyából is van veszteséged, amikor kijuttatod, különböző kémiai kötésekbe kerül a talaj PH-tól függően.Ennek egy része nem felvehető a növénynek.(Fe,Al,Ca-foszfátok)
A baci ezt a P is mobilizálja, felvehetővé teszi, a mezo-mikro elemek is felszabadulnak.
K: Ahogy az előttem szóló leírta, ha leviszed, nem jut vissza a körforgásba, és nem mindegy milyen gyorsan bomlik le hiszen a tápanyag bele van "zárva". A K a sejtnedvben van és a sejtfal zárja.
Nem mindegy mi telel át rajta.Nem mindegy, hogy a cellulóz bontása után keletkező cukrok mikor és mit táplálnak.
De nem csodaszer, kell a műtrágya és vagy szerves-trágya, az intenzív növénytermesztéshez.
És kell az adott terület,éghajlat, talajhoz való komplett és megfelelő növénytermesztés technológia.
Mert attól termelsz majd jól..., persze az összetevői is fontosak.
Szerintem.
Válasz #677. hozzászólásra
Persze, most akkor azért szórjuk a bacit, hogy feltáródjon a kálium?
Mert anélkül nem táródna fel talán??
Minden tápanyag feltáródik a szármaradványból akár használunk baktériumot akár nem, csak a baktérium felgyorsíthatja ezt a feltáródást, de ha nem lenne baci akkor sem veszne el semmilyen tápanyag.
Az a P,K ami a elhalt növény szöveteiben van nagyobb molekulákba beépülve abból a lebomlás eredményeként nem keletkezhet másmilyen elem csak P,és K és keletkezik is. Előbb utóbb minden szármaradvány elbomlik olyan nincs hogy megmarad, és utána felvehető formába kerül minden tápanyag. Anyag nem vész el!
Ez akkor is így van ha nincs bedolgozva a szármaradvány, csak később következik be a feltáródás.
Ezek szerint ön eléggé benne van a dologban, ha így reagált. Leírhatná, hogy konkrétan mit lát máshogy, szerintem sokakat érdekelne. Többek között engem. Az egyik dolog ami nekem nem teljesen világos az az, miszerint a baktériumtrágya alkalmazásával csökkenthető a műtrágya felhasználás. A N az OK, megköt valamennyit a légkörből, ebbe ne is menjünk jobban bele. Ami zavar az az, hogy a P és K felhasználást hogyan csökkenti ez a dolog. Az hogy jobban feltáródik a hatóanyag a földben, és többet tud felvenni a növény, az egyben azt is jelenti, hogy csökken a talaj tápanyagkészlete. Tehát ha fenn akarjuk tartani a tápanyagszintet, akkor nemhogy kevesebb, hanem inkább több PK műtrágya kellene. Persze a termésszint nő, és így gyakorlatilag megéri a dolog, de ezt így ebben a formában még nem írta le senki, és úgy gondolom ha ez a gondolatmenet helyes, akkor így kerek a történetnek ez a része.
Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is
én nem tudom hogy ez a hsz. egy bemásolt cikk vagy az Ön véleménye de tényeknek és a szakmaiságnak még csak látszatát sem karcolgatja, vagy nagyon felszínesek az ismeretek és akkor talán nem kellene ilyen "mélyre" menni, vagy akitől olvasta hallotta az volt kevés a témához
Hiszek neked, de mennyi idő tellett el a szántásig???
Én lefújtam betárcsáztam rögtön a vegyszerező után majd párnap múlva le is szántottam. Volt közben egykét fagyosabb nap viszont kijuttatás után még egy-másfél hónapig esős nedves fagy mentes idő volt, bízom benne dolgoztak a tsávók alatta hehe
Üdv!!
3 m-es kuk szárat tárcsázással egy menetben leszórtam, őszi szántásra csak annyi volt ami a föld tetején volt.
Nem vagyok dealer ezért nem írom a gyártmányt, szerintem bármelyik ismert gyártóé jó.Én már teljes területen használom.
Én egy 8hektáros táblán indítottam el saját kísérletet hosszútávon és még egy mocsok vörösnyirok táblán fogok másik helyen is.
Lényege lesz, hogy minden ősszel szármaradványra megy ki a boctofil cell szárbontó, tavasszal növény alá pedig a bactofil baktériumtárgya.
Ezt most éveken keresztül fogom csinálni kukorica napraforgó kukorica szója kukorica szója.....kb így lesz a vetésforgó rajtuk.
KÍváncsi vagyok, nekem a szárbontás lenne a célom illetve ennek meggyorsítása, hogy ne szántsak fel 3éves egybenlévő górét alulról.
Van valakinek tapasztalata a baci trágyáról napraforgóban? Milyen fajta,mennyi l./ha,és kb. mi a hektár költsége?Én tavasszal gondoltam vetés előtt kifújni és bedolgozni,de csak ha van értelme,mert én még nem használtam.
Baktériumtrágya:
bizonyíték vagy
ígéret?
Előbb-utóbb minden
kőolaj elfogy, minden foszforbánya kiürül,
vagy a bányászat gazdaságtalanná válik.
A talajra, mint élőközösségre alapozott technológiáké a jövő. A baktériumtartalmú készítményekre különösen ott
lehet szükség, ahol a talajszerkezet nem
ideális. Balgaság azt feltételezni, hogy egy
jó szerkezetű csernozjom életében sokat
számítana az a „cseppnyi” baktérium, amit
kijuttatunk. A reklámszövegek eltúlozzák
a valós hatást, amikor több száz kilónyi
pluszban feltáródó nitrogént tulajdoní-
tanak egy-egy ilyen csodaszernek.
Ellenben talajszerkezet-javító hatásuk
figyelemreméltó: serkentik a talajéletet, könnyebb lesz a művelhetőség is. A
talajbiológiai készítményeknek van jövője,
bár meglehetősen nehéz ebbe a sűrűn
„lakott” élőközösségbe kívülről egy olyan
profi „idegenlégiót” bejuttatni, amelyiknek
meg is látszik a hatása. Évek hosszú sora
kell ahhoz, hogy az „idegenlégiósok”
felszaporodjanak egy talajban, és mérhető
eredményt produkáljanak. De eljön még az
idő, amikor tisztán talajművelési móddal
és a talaj élővilágának „populációszabá-
lyozásával” érünk el kiváló terméseredményeket.
Gönczi Krisztina
HaszonAgrár
859 hozzászólás
es raadasul mindig este fujom,meg meg egy profi kijuttatom is van ra.
tutti frutti ,en is hasznallom mar 3 eve ,de konkret termesnovekedest es szemmel latthato szebb allomanyt nem vettem eszre,valaki irja meg,hogy szemmel lathotoan kulombsegett vett-e mar eszre rajta valamit.
Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is
Moderálási elveink miatt törölve.
Mf-es (3146)
2013-03-29 20:09:10
Válasz #705. hozzászólásra
Itt nem akarom,privátba,ha gondolod.
Válasz #703. hozzászólásra
Egyébként mibe lehet szaporítani
Válasz #703. hozzászólásra
Én nem mondtam,hogy nem normális aki baci szór.
Még én nem próbáltam nem tudom milyen hatása van a földre. De beszéltem már olyannal aki használta. Csak vannak kérdések amikre nem tudom a választ. De ki próbálom én is,hogy legyen saját tapasztalatom
Válasz #702. hozzászólásra
Ez olyan felfogás,hogy próbára veszel egy malacot,az fosásba elpusztul.Utánna az a szemléleted,mindenki nemnormális,aki disznót tart.Szaporízsd a bacit,utánna filléres cucc,és szórjad télen nyáron.
Válasz #699. hozzászólásra
én is így gondolom,próbálták már itt sokan a környéken de már kiment a divatból,én még nem próbáltam de lehet kipróbálom veszek egy kannával az nem nagy veszteség
Válasz #698. hozzászólásra
akkor kevés de ha kiszórok mondjuk 1 hekire 10 lityi bacit akkor az már elég. hihetetlennek tűnik,hogy 1 hektár földbe kevesebb baci lenne mint 10 liter trágyában, vagy legalábbis annyi hiányozna belőle vagy annak a szaporulata
Válasz #691. hozzászólásra
Mi a faiskolában használunk Amalgerolt.Mondjuk az a kultúra elbírja(kitermeli) a hektáronkénti 20-25 litert. Ettől a mennyiségtől a kötött fekete réti föld őszre úgy folyik mint a homok.Nagyon jó dolgozni vele.
De öntözve és mozgatva van folyamatosan így optimálisak a körülmények.
Válasz #688. hozzászólásra
Ne szaporodik fel mert nem fizettél érte. Nem kell minde marketinges dumát bevenni. Nálunk a helyi TSZ nagyban nyomta 3 éven keresztül. Nékem is ajánlották, de én az árában inkáb karbamidból tettem többet. Valahogyan az én eredményeim mindig jobbak voltak. Azóta rájöttek ök is hogy jobban megéri azért a pénzé mütrágyát venni.
Válasz #693. hozzászólásra
Ami a földbe van,az szaporodik,csak kevés a számuk.Ezért kell pótolni.
Válasz #694. hozzászólásra
Elméletileg nem,de majd a kísérletem megmutatja.Nitrosolba teszek bacit.
Válasz #692. hozzászólásra
Nem sül az oda,én kísérletezek .
Válasz #693. hozzászólásra
Hogy érzsd.Van aki 1 mázsa nitrogénnel termel,van aki 5-el.És miért?
bacival együtt lehet kijuttatni vízben oldható műtrágyát,pl Ferticare™ 8-42-14 Szuper starter,vagy kinyírja ha egy tartályból van kijuttatva?
Válasz #689. hozzászólásra
Azt értem,hogyha nincs kaja meg nedvesség,meg megfelelő talajművelés akkor csökken a számuk. De ha minden adott akkor miért nem szaporodnak vissza miért kell külsö segítség ami csak pár liter anyagban van,és az miért tud szaporodni ami meg már a földbe van az miért nem
Válasz #691. hozzászólásra
Huszonhektáros gazda mindent én csinálok neki.Precízen
gazdálkodik csak mivel nincsenek eszközei nem akkor
csinálja a műveleteket mikor kell hanem mikor odaérek.
Meg van neki a kijuttató egység és mindenre felszerelteti
már egy kicsit uncsi.Tarló hántáskor a tárcsán van a cucc
de szegény bacik 40 fokba oda sülnek a földhöz.Lehet jó
az anyag csak optimális időbe kell kijuttatni.
Válasz #690. hozzászólásra
Nekem ezek csináltak talajvizsgálatot,kérdeztem a szakit,mi a véleménye a bacikról.Azt mondta,egy ember csinált kísérletet,a több éve bacizott talaja,sokkal művelhetőbb lett.Igazi kötött talaj volt.Szóval,te lehet nem látsz rajta semmit,de a tulaj,tapasztalhat valamit.
Válasz #689. hozzászólásra
Itt nálunk egy gazda használ baktérium trágyát
én szoktam neki kijuttatni,de semmi látszatja sincs.
Pedig 7-8 éve szórja rendszeresen.
Válasz #688. hozzászólásra
A bacik száma csökken a nem megfelelő talajműveléssel,meg kaja hiány miatt,ha nincs visszadolgozva a szármaradvány,meg a kemikáliák pusztítják.Meg olyan a baci,mint a műtrágya.Minél több van a talajba,annál több nitrogént köt le.
Én csak azt nem értem,hogy ami a földben van baci(mert gondolom van benne) az miért nem tud felszaporodni arra a szintre, hogy el tudja bontani a szármaradványt és meg tudja kötni a nitrogént a levegőből. Miért csak az tud felszaporodni amit ki kell szórni?
Ezért írtam, hogy intenzív növénytermesztés.
Sajna attól még a bevétel a meghatározó, bármit is gondolunk.Mert abból éltek.
De azzal amit leírtál alapjaiban egyetértek.
Zs.
Válasz #685. hozzászólásra
Igen,kell a műtrágya.De hány ezer éve van mezőgazdasági termelés,és hány évtizede gyártják a műkakit?A természet maga is működik,csak az emberiség telhetetlensége miatt fokozzák a termésátlagokat,és kell a műtrágya hozzá.
Sziasztok!
N: Igen köti a légkör N-tartalmát , de a műtrágyáét is, és az sem mindegy mennyi abból a veszteség.
P: P műtrágyából is van veszteséged, amikor kijuttatod, különböző kémiai kötésekbe kerül a talaj PH-tól függően.Ennek egy része nem felvehető a növénynek.(Fe,Al,Ca-foszfátok)
A baci ezt a P is mobilizálja, felvehetővé teszi, a mezo-mikro elemek is felszabadulnak.
K: Ahogy az előttem szóló leírta, ha leviszed, nem jut vissza a körforgásba, és nem mindegy milyen gyorsan bomlik le hiszen a tápanyag bele van "zárva". A K a sejtnedvben van és a sejtfal zárja.
Nem mindegy mi telel át rajta.Nem mindegy, hogy a cellulóz bontása után keletkező cukrok mikor és mit táplálnak.
De nem csodaszer, kell a műtrágya és vagy szerves-trágya, az intenzív növénytermesztéshez.
És kell az adott terület,éghajlat, talajhoz való komplett és megfelelő növénytermesztés technológia.
Mert attól termelsz majd jól..., persze az összetevői is fontosak.
Szerintem.
Válasz #683. hozzászólásra
De melyik részét nem hiszed?Maga a baci létezését,vagy a működését??
Válasz #682. hozzászólásra
Én max a templomba.........ha járok.............
Válasz #680. hozzászólásra
És melyik részét hiszed,vagy nem hiszed??
Válasz #679. hozzászólásra
Igen a lényeg az, hogy a földön(ben) maradjon.
Tegnap megmondták a tutit a bacikról !!
".......Hinni kell benne !!!!........"
Válasz #678. hozzászólásra
A nem bedolgozást,azt úgy értem,hogy lebálázod róla,elégeted,és szerves trágya formájában se viszed vissza.
Válasz #677. hozzászólásra
Persze, most akkor azért szórjuk a bacit, hogy feltáródjon a kálium?
Mert anélkül nem táródna fel talán??
Minden tápanyag feltáródik a szármaradványból akár használunk baktériumot akár nem, csak a baktérium felgyorsíthatja ezt a feltáródást, de ha nem lenne baci akkor sem veszne el semmilyen tápanyag.
Az a P,K ami a elhalt növény szöveteiben van nagyobb molekulákba beépülve abból a lebomlás eredményeként nem keletkezhet másmilyen elem csak P,és K és keletkezik is. Előbb utóbb minden szármaradvány elbomlik olyan nincs hogy megmarad, és utána felvehető formába kerül minden tápanyag. Anyag nem vész el!
Ez akkor is így van ha nincs bedolgozva a szármaradvány, csak később következik be a feltáródás.
Válasz #676. hozzászólásra
A K az a szármaradvány.Helyesen visszadolgozva,bacikkal felvehető formára alakítva.
Válasz #674. hozzászólásra
Ezek szerint ön eléggé benne van a dologban, ha így reagált. Leírhatná, hogy konkrétan mit lát máshogy, szerintem sokakat érdekelne. Többek között engem. Az egyik dolog ami nekem nem teljesen világos az az, miszerint a baktériumtrágya alkalmazásával csökkenthető a műtrágya felhasználás. A N az OK, megköt valamennyit a légkörből, ebbe ne is menjünk jobban bele. Ami zavar az az, hogy a P és K felhasználást hogyan csökkenti ez a dolog. Az hogy jobban feltáródik a hatóanyag a földben, és többet tud felvenni a növény, az egyben azt is jelenti, hogy csökken a talaj tápanyagkészlete. Tehát ha fenn akarjuk tartani a tápanyagszintet, akkor nemhogy kevesebb, hanem inkább több PK műtrágya kellene. Persze a termésszint nő, és így gyakorlatilag megéri a dolog, de ezt így ebben a formában még nem írta le senki, és úgy gondolom ha ez a gondolatmenet helyes, akkor így kerek a történetnek ez a része.
Üdv Mindenkinek. Tudja-e valaki, hogy a 12V feszültséget bírják-e a baktériumtrágyák? Azért kérdezem, mert egy autó ac pumpájával szeretném kijuttatni, és ugye ott a szivattyú forgórésze a benzinben forog, hogy hűtse. Nemtudom hogy a bacik bírják-e a feszültséget, mert ha nem, és kiszórom őket dögölve elég feszült leszek.
Köszi előre is
Válasz #665. hozzászólásra
én nem tudom hogy ez a hsz. egy bemásolt cikk vagy az Ön véleménye de tényeknek és a szakmaiságnak még csak látszatát sem karcolgatja, vagy nagyon felszínesek az ismeretek és akkor talán nem kellene ilyen "mélyre" menni, vagy akitől olvasta hallotta az volt kevés a témához
Válasz #671. hozzászólásra
Szept végén vágtam- tárcsáztam, nov közepén szántottam.
Válasz #671. hozzászólásra
Bírják a hideget,én lefagyasztottam őket,utánna felengedés után néztem mikroszkóp alatt.Kutya bajuk nem volt.
Válasz #670. hozzászólásra
Hiszek neked, de mennyi idő tellett el a szántásig???
Én lefújtam betárcsáztam rögtön a vegyszerező után majd párnap múlva le is szántottam. Volt közben egykét fagyosabb nap viszont kijuttatás után még egy-másfél hónapig esős nedves fagy mentes idő volt, bízom benne dolgoztak a tsávók alatta hehe
Válasz #668. hozzászólásra
Üdv!!
3 m-es kuk szárat tárcsázással egy menetben leszórtam, őszi szántásra csak annyi volt ami a föld tetején volt.
Nem vagyok dealer ezért nem írom a gyártmányt, szerintem bármelyik ismert gyártóé jó.Én már teljes területen használom.
Válasz #666. hozzászólásra
Trifender
Válasz #665. hozzászólásra
Én egy 8hektáros táblán indítottam el saját kísérletet hosszútávon és még egy mocsok vörösnyirok táblán fogok másik helyen is.
Lényege lesz, hogy minden ősszel szármaradványra megy ki a boctofil cell szárbontó, tavasszal növény alá pedig a bactofil baktériumtárgya.
Ezt most éveken keresztül fogom csinálni kukorica napraforgó kukorica szója kukorica szója.....kb így lesz a vetésforgó rajtuk.
KÍváncsi vagyok, nekem a szárbontás lenne a célom illetve ennek meggyorsítása, hogy ne szántsak fel 3éves egybenlévő górét alulról.
Van valakinek tapasztalata a baci trágyáról napraforgóban? Milyen fajta,mennyi l./ha,és kb. mi a hektár költsége?Én tavasszal gondoltam vetés előtt kifújni és bedolgozni,de csak ha van értelme,mert én még nem használtam.
Van valamilyen baktériumos vagy egyéb talajba bedolgozós szer, amivel lehetne csökkenteni a fuzáriumos fertőzéseket és még nem is olyan drága?
Baktériumtrágya:
bizonyíték vagy
ígéret?
Előbb-utóbb minden
kőolaj elfogy, minden foszforbánya kiürül,
vagy a bányászat gazdaságtalanná válik.
A talajra, mint élőközösségre alapozott technológiáké a jövő. A baktériumtartalmú készítményekre különösen ott
lehet szükség, ahol a talajszerkezet nem
ideális. Balgaság azt feltételezni, hogy egy
jó szerkezetű csernozjom életében sokat
számítana az a „cseppnyi” baktérium, amit
kijuttatunk. A reklámszövegek eltúlozzák
a valós hatást, amikor több száz kilónyi
pluszban feltáródó nitrogént tulajdoní-
tanak egy-egy ilyen csodaszernek.
Ellenben talajszerkezet-javító hatásuk
figyelemreméltó: serkentik a talajéletet, könnyebb lesz a művelhetőség is. A
talajbiológiai készítményeknek van jövője,
bár meglehetősen nehéz ebbe a sűrűn
„lakott” élőközösségbe kívülről egy olyan
profi „idegenlégiót” bejuttatni, amelyiknek
meg is látszik a hatása. Évek hosszú sora
kell ahhoz, hogy az „idegenlégiósok”
felszaporodjanak egy talajban, és mérhető
eredményt produkáljanak. De eljön még az
idő, amikor tisztán talajművelési móddal
és a talaj élővilágának „populációszabá-
lyozásával” érünk el kiváló terméseredményeket.
Gönczi Krisztina
HaszonAgrár
Válasz #663. hozzászólásra
C vitamint is mindenre ajánlják .
Válasz #662. hozzászólásra
Olyan nincs,hogy mindenre jó.Mi volna,ha a patikába csak egyfajta gyógyszer volna,és az mindenre jó lenne.
EM-BIO -ról mit tudtok, érdemes gabonáknál alkalmazni ?
Válasz #659. hozzászólásra
Ha nem volt erős napsütés akkor kutya baja így olvastam, a "profik" éjszaka csinálják