Hirdetés
Fórum
- AKG támogatás új
- Grubber új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
- Gaspardo vetőgép-munkaeszközök. új
- Agrártámogatások kifizetése új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
Cikkajánló
Vége a trükközésnek: december elsejétől elindul a továbbfejlesztett tengelysúlymérő rendszer
Akár 650 ezer forint is lehet a büntetés._fill_540x300_0.jpg)
321 hozzászólás
Válasz #169. hozzászólásra
mert nekik van térkép bár lehet volt itt valami program neten amin elméletileg meglehet nézni a helyrajzi számot!
de akkor honnan varázsoljam elő a helyrajzi számát?? majd megkérdezem már
szerintem ha tudod hogy melyik tábláról van szó akkor menj be a falugazdászhoz és kérd meg hogy nézze meg neked a térképen vagy lehet hogy a www.mepar.hu oldalon is meg tudod nézni!!!!
Válasz #168. hozzászólásra
Üdv, nekünk kell tudni .
"Az NFA várja azoknak a gazdálkodóknak a jelentkezését is, akik környezetükben állami tulajdonú, hasznosítatlan földterületeket ismernek és azokat időlegesen, 2011-ben megművelnék."
Válasz #167. hozzászólásra
erről tud valaki valamit hogy a földhivatalba kell bemenni és ha én mondjuk tudok földet annak ott tudom megnézni a helyrajzi számát??? mert a helyrajzi szám itt a lényeg gondolom én!!
A hasznosítatlan állami földekre megbízási szerződéseket köt az NFA
2011. március 21. 10:10
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megbízási szerződéseket köt a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megművelésére legfeljebb egy gazdasági évre. Közlemény.
A korábbi földalapkezelő vagyonnyilvántartásának átvétele után kiderült, hogy az előző kormány elhibázott birtokpolitikája miatt jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon.
A Nemzeti Együttműködés Kormánya az egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ország átláthatatlan birtokviszonyai megszűnjenek, ezért átfogó és valós birtokrendezést hajt végre. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) megkezdte az ingatlanok jogi állapotrendezését és auditálását, amely várhatóan idén augusztus 31-re fejeződik be. Ezután valósulhat meg megnyugtatóan a területek pályáztatással történő rövid- és középtávú hasznosítása.
A rendezetlen helyzetben azonban az államnak, illetve az NFA szervezetének addig is gondoskodnia kell a több százezer hektárnyi hasznosítatlan területről, hiszen a művelés hiánya miatt az országot jelentős kár éri /gyomirtás, parlagfű irtás, elmaradt haszonbérleti díjak/. A kormány birtokpolitikai irányelveinek megfelelően az NFA lehetőséget teremt elsősorban a családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes agrárvállalkozóknak, illetve az Agrár Környezetgazdálkodási Programban (AKG) résztvevőknek, hogy állami földeket műveljenek megbízási szerződés keretében a területek nyilvános pályázati hasznosításáig, de legfeljebb egy évig. Ezzel a lépéssel a kormány gyarapítja a mezőgazdasági munkahelyek számát és megkezdi az állami földek hasznosításának reformját.
A megbízási szerződések nem helyettesítik a haszonbérletet és nem biztosítanak előjogot a földhasználónak a későbbi pályáztatásnál.
Az érdeklődők a megbízási szerződésekről az NFA központjában, vagy megyei területi irodáiban kaphatnak tájékoztatást.
Az NFA várja azoknak a gazdálkodóknak a jelentkezését is, akik környezetükben állami tulajdonú, hasznosítatlan földterületeket ismernek és azokat időlegesen, 2011-ben megművelnék.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/a-hasznositatlan-allami-foldekre-megbizasi-szerzodeseket-kot-az-nfa
Változnak a vegyszerszállítás szabályai! - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara
A jövő hét elejétől, március 23-tól új szabályok szerint lehet csak vegyszereket, üzemanyagokat szállítani mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel. Az erről szóló tárgyalásokon a Magyar Agrárkamarának sikerült a jogalkotókkal együttműködni, a gyakorlati élethez igazítani az új rendeletet, így csökkenteni a szigorításokat, másrészt időt nyert a gazdálkodóknak bizonyos szakképesítések megszerzésére, így azok hiányának szankcionálására sem kerül sor az év végéig – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
Új rendelet lép hatályba március 23-án a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval, vagy lassú járművel - 40 km/órát meg nem haladó sebességgel - vontatott pótkocsin történő közúti szállításáról, a szállításoknál használt szállító egységre és annak személyzetére vonatkozó új előírásokról.
Mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot csak olyan módon lehetett és lehet jelenleg is szállítani, hogy az a környezetet ne veszélyeztesse. Ezt elfogadva, de az agrártermelők, különösen az őstermelők és családi gazdálkodók korlátozott műszaki lehetőségeit és egyéb szakmai szempontjait ismerve, a jogszabály-előkészítés során nem támogatta a Magyar Agrárkamara a további szigorításokat.
Az egyeztetések eredményesek voltak több területen is, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium konstruktívan fogadta a javaslatokat. Így elvetették azt a szigorítást, ami a folyékony műtrágya és üzemanyag szállítására szolgáló tartányok három évenkénti hatósági vizsgálatát írta volna elő. Maradt az eddig is alkalmazott hatévenkénti felülvizsgálati kötelezettség. Nem szigorodott a vegyszer és üzemanyag szállítást végző jármű vezetőjének szakképesítésére vonatkozó előírás sem. Mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag belföldi közúti szállításánál - 40 km/órát meg nem haladó sebességgel - szállítóegység vezetője az lehet, aki az ilyen anyagok szállításával kapcsolatos szabályokból a közlekedési hatóságnál vizsgát tett, vagy a veszélyes áruk szállítására vonatkozó speciális ADR vizsgabizonyítvánnyal rendelkezik. Vagyis mindkét bizonyítvány alkalmas a közúti közlekedésben való részvételre, nemcsak az ADR bizonyítvány.
A kamarai tárgyalások fontos eredménye, a kisebb gazdaságok szakemberei számára, hogy akik még nem rendelkeznek a szállításhoz szükséges szakképesítéssel, azok azt 2011. december 31-ig megszerezhetik. Ez lényegében jogszabályba foglalt türelmi időt jelent: ez alatt az idő alatt úgy végezhetik a gazdálkodást, hogy a szállítóegység vezetőjét a szakképesítés hiánya miatt nem büntetik a hatóságok. A képzési lehetőségekről a területileg illetékes megyei agrárkamarák tudnak felvilágosítást nyújtani.
A korábbi évek közúti ellenőrzései során gondot okozott az is, hogy volt olyan termelő, aki a műtrágya, növényvédő szer, vagy üzemanyag szállítása során túllépte a rendeletben meghatározott szállítási távolságot. Csak azért, mert így tudta megközelíteni földjeit, telephelyét. A mostani változással viszont megszűnt a vegyszerek és üzemanyagok gazdálkodási, saját célra történő szállítási távolságának korlátozása. A rendelet szerinti 50 kilométeres távolsági korlát előírása kizárólag szolgáltatás keretében végzett szállításra vonatkozik, amennyiben az mezőgazdasági vontatóval, vagy lassú járművel történik.
Nem változtak azok a szigorú előírások, amelyek az üzemanyag, vagy folyékony műtrágya szállítására használt tartány befogadóképességére - amely legfeljebb 6500 liter lehet -, továbbá a veszélyes áruk szállítására, szállítás közbeni csomagolására, jelölésére vonatkoznak. Be kell tartani a szállítással kapcsolatos műszaki, tűz-és érintésvédelmi előírásokat, és tilos mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló terményekkel együtt szállítani!- figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.
Magyar Agrárkamara/AgroLine
2011. március 17.
Agrárosok nem pályázhatnak az Új Széchenyi Terv pénzeire!
2011.03.09.
Kizárja szinte valamennyi pályázati jogcíméből az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) azokat az agrártermelőket, akiknek éves árbevétele több mint 50 százalékban a mezőgazdaságból származik.
Az ÚSZT-ből azok igényelhetnek támogatásokat, akik „nem mezőgazdasági termelők”, vagyis a mezőgazdasági termékek értékesítése forgalmuk kevesebb, mint 50 százalékát teszi ki. A mezőgazdasági vállalkozások – amelyek tehát legalább 50 százalékos mezőgazdasági árbevételt könyvelhetnek el – ezután is az ÚMVP-ből pályázhatnak forrásokra. – egyértelműsítette a szabályozási helyzetet az agromonitor.hu-nak adott válaszában a VM sajtóirodája. Ezzel megerősítette a Szabad Föld Online korábbi felvetéseit az ÚSZT problémájával kapcsolatban.
Az ÚSZT és az ÚMVP között további „lehatárolási” kérdéseket is meg kell oldani – jelentette ki Maácz Miklós, a VM főosztályvezetője egy közelmúltbeli konferencián. A programok közötti különbségtételre települési szinten és vállalkozási méretben egyaránt szükség van. Az eddigi egyeztetések szerint az ÚMVP alapvetően az agrárgazdasági mikrovállalkozásokra koncentrál az 5 ezer főnél kisebb településeken. Az ÚSZT ugyanakkor a nagyobb lélekszámú helységek, a városok és a kistérségi központok mikro-, kis- és közepes vállalkozóit támogatja. A kistelepülési mikrovállalkozások ÚMVP-s ösztönzését az indokolja, hogy a program – főként életminőség javító (hármas) és Leader (négyes) tengelyében – hozzájárulhat a prioritásként kezelt vidéki munkahelyteremtéshez – közölte Maácz Miklós.
A VM tájékoztatása szerint a támogatási szempontokat azért kellett szétválasztani, mert az Európai Unió tiltja az úgynevezett kettős finanszírozást. Itt alapvetően az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapról (EMVA), illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról van szó, mivel az ÚMVP az előbbire, az ÚSZT az utóbbi kettőre támaszkodik. Brüsszel ezzel kapcsolatban előírja, hogy egy „prioritási tengely” csak egy alapból (célkitűzésből) kaphat támogatást, illetve egy művelet egyszerre csak egy operatív programból – például a gazdaságfejlesztési operatív programból (GOP) vagy a regionális operatív programokból (rop) - részesülhet pénzekben egy-egy alapon belül.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ÚSZT-ben nem lehet olyan jogcímeket nyitni, amelyeket az ÚMVP támogat, és fordítva – állítja a VM. Ez igaz azokra az esetekre is, amikor az ÚMVP-ben egy-egy intézkedésnél forráshiány lép fel. Így például az ÚSZT annak ellenére sem támogathatja a mezőgazdasági termékek értéknövelő beruházásait (elsődleges élelmiszer-ipari feldolgozását), hogy az ÚMVP-ben meghatározott pénzkeret mára szűkössé vált. Ezért a jogosultak az ÚSZT-ben meghirdetett élelmiszer-ipari jogcímből csak tovább-feldolgozási (nem elsődleges élelmiszer-ipari) projektekre nyerhetnek támogatásokat.
Vitatja ugyanakkor e megállapításokat a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), amely a közelmúltban levélben kért szabályozási változtatásokat Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől. A szervezet szerint az uniós rendelkezések a közösségi forrásokból sehol sem zárják ki a mezőgazdaságot, ezért az árbevételi korlát felszámolásával, illetve az EMVA, a regionális és a kohéziós alap összehangolásával az agrárium jelentős többletpénzekhez juthatna. Az ÚSZT-s mezőgazdasági hozzáférést - állítja a MOSZ - automatikusan lehetővé kellene tenni azoknál a jogcímeknél, amelyek az EMVA-ban nincsenek vagy már kifutottak. Ugyancsak pályázati esélyt kellene nyújtani azoknak, akik az ÚMVP-ből nem nyertek támogatásokat – hívja fel a figyelmet az érdekképviselet.
A VM tájékoztatása szerint mindenesetre az ÚSZT hét programja közül öt kapcsolódik szorosan a vidékfejlesztéshez. Ilyen az egészségipari, a zöldgazdaság-fejlesztési, a vállalkozásfejlesztési, a foglalkoztatási és a közlekedésfejlesztési program. A kormány a vállalkozásfejlesztési programon belül hirdette meg a már említett élelmiszer-ipari alapprogramot, illetve itt lehet pályázni a helyi termelői piacok kialakítására is.
Forrás: szabadföld.hu
Fizet az MVH a gazdáknak
2011.03.10.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) február végén indította el a vis maiorral érintett agrár-környezetgazdálkodási támogatások utalását. Eddig több mint 12 milliárd forintot kapott 2184 vis maiorral érintett gazdálkodó, ezzel együtt a teljes támogatás már több több mint 60 százalékát kiutalta az ügyfeleknek.
A vis maioros kérelmek után a más jogcím helyszíni ellenőrzésével érintett kérelmek, majd az AKG helyszíni ellenőrzéssel érintett kérelmek feldolgozásával folytatódnak a kifizetések május végéig - tájékoztatta Király Erzsébet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársa a Fejér Megyei Hírlapot. Az AKG intézkedések a mezőgazdaság által érintett fizikai és természeti környezet állapotának megőrzésére és javítására szolgálnak, ezzel is elősegítve a minőségi termékek előállítását. Az intézkedések öt-, illetve tízéves célprogramokban valósíthatóak meg.
Márciusban elkezdődik a termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú jogcímekre vonatkozó támogatások kifizetése is. Anyatehén-, extenzifikációs szarvasmarhatartás, és a kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása jogcímekben a kifizetések első hetében 7000 ügyfél 1,7 milliárdos összegben jut támogatáshoz. A hónap második hetétől kapják kézhez az érintettek a termeléstől elválasztott támogatásról szóló határozatot, azok postázásával egyidejűleg utalja a hivatal a támogatási összegeket is.
Március második hetétől kapják meg a hízottbikatartás történelmi bázisjogosultsággal rendelkező, kifizetési feltételeknek megfelelő ügyfelek is a támogatásról szóló határozatot. Ennél a jogcímnél a kifizetések megkezdésének első hetében közel 6900 ügyfél jut támogatáshoz a 3,2 milliárdos összegből.
E jogcímeknél a támogatás összegét az MVH nyilvántartása szerint az ügyfél rendelkezésére álló egyéni történelmi bázis mennyisége és a fajlagos támogatási összeg - a 37/2010 (XII. 14.) VM rendelet szerint - alapján határozták meg. Fennálló köztartozás esetén a 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet 35. (1) értelmében az adóhatóság nyilatkozata alapján a lejárt köztartozásnak megfelelő összeggel csökkentett támogatást fizet a hivatal.
A vis maior bejelentés benyújtására abban az esetben kerülhet sor, ha elháríthatatlan külső ok következtében az ügyfél a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó, korábban meghatározott előírást, illetve követelményt nem tudja teljesíteni.
A 2010. évi, időjárás által okozott károk mértékére való tekintettel jelentősen egyszerűsítették a bejelentésére vonatkozó szabályokat.
Forrás: agrárszektor
Válasz #162. hozzászólásra
elolvastam, én nem találtam olyat, ahol agráros, mg-i tevékenységet végző vállalkozás, illetve mg-i projekt indulhat, ti találtatok valamit?
Olvasni való hétvégére.
http://ujszechenyiterv.gov.hu/
A vidékfejlesztési miniszter 48/2010. (XII. 31.) VM rendelete a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet, valamint a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól
szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (7) bekezdése a következő d)–e) ponttal egészül ki:
[(7) A kifizetési kérelmet]
„d) 2011. október 1. és október 31.,
e) 2012. január 1. és január 31.”
[közötti időszakban lehet benyújtani az MVH-hoz.]
2. § Az R. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetést az MVH – a kifizetési kérelemre hozott határozata alapján – az ügyfél ügyfél-nyilvántartási rendszer szerinti fizetési számlájára történő átutalással
a) a 2010. április 1. és május 31. közötti időszakban benyújtott kifizetési kérelem esetében 2010. szeptember 1. és szeptember 30. között,
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 202. szám 32237
b) a 2010. október 1. és október 31. közötti időszakban benyújtott kifizetési kérelem esetében 2011. március 1. és március 31. között,
c) a 2011. április 1. és április 30. közötti időszakban benyújtott kifizetési kérelem esetében 2011. szeptember 1. és szeptember 30. között,
d) a 2011. október 1. és október 31. közötti időszakban benyújtott kifizetési kérelem esetében 2012. március 1. és március 31. között,
e) a 2012. január 1. és január 31. közötti időszakban benyújtott kifizetési kérelem esetében 2012. szeptember 1. és szeptember 30. között,
de legkésőbb 2012. szeptember 30-ig teljesíti.”
3. § Az R. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatott műveletet legkésőbb 2011. december 31-ig meg kell valósítani.”
4. § Az R. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„E rendeletnek a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet, valamint a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2010. (XII. 31.) VM rendelettel megállapított rendelkezéseit kizárólag azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekben az ügyfelekkel az elsőfokú támogatási határozatot 2010. november 30-át követően közölték.”
5. § A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. elismert élőmunka ráfordítás: természetes személy közteher fizetés melletti önfoglalkoztatása, valamint olyan munkavállaló alkalmazása, amely után a közterheket a termelő, munkaerő kölcsönzés vagy egyes munkafolyamatok vállalkozási szerződés keretében történő elvégzése esetében a termelővel kötött megállapodás alapján harmadik személy fizeti meg;”
6. § Az FVM rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A szerkezetátalakítási programban résztvevő termelő a támogatási időszak teljes időtartama alatt köteles:
a) naptári évente a jogosult településen található, és az őt megillető támogatási jogosultságok számával megegyező, hektárban megállapított területnagyság figyelembevételével az EMGA-ból finanszírozott egységes területalapú támogatást igénybe venni, és
b) 2011-től kezdődően évente február 15-ig az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon a személyi azonosításhoz szükséges adatokon túl nyilatkozni arról, hogy tárgyévben mely településen, milyen elismert tevékenységet kíván folytatni, és
c) az elismert tevékenység keretében
ca) Virginia, Burley dohány támogatási jogosultságonként naptári évente 1000 munkaóra,
cb) zöldség, gyümölcs támogatási jogosultságonként naptári évente 700 munkaóra elismert élőmunka ráfordítást biztosítani, és
d) támogatási jogosultságonként évente elismert tevékenységből származó legalább 300 000 forint árbevételt teljesíteni, és
e) 2011-től kezdődően évente február 15-ig az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon személyi azonosításhoz szükséges adatokon túl nyilatkozni a c)–d) pontban foglalt
feltételeknek a megelőző naptári év alatti teljesítéséről, valamint arról, hogy élőmunka ráfordítási kötelezettségét a jogosult településen történő munkavégzéssel teljesítette.
(2) Ha a termelőt megillető támogatási jogosultságot töredék hektár figyelembevételével állapították meg, akkor
az (1) bekezdés c)–d) pontjában foglalt éves kötelezettségeket is arányosan csökkentve kell teljesíteni.
32238 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 202. szám
(3) A természetes személy
a) Virginia, Burley dohánytermelő esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti árbevétel igazolása egyben az (1) bekezdés ca) alpontja szerinti évenkénti összesen és legfeljebb 1000 munkaóra,
b) zöldség, gyümölcs termelő esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti árbevétel igazolása minden további munkajogi bizonylat nélkül egyben az (1) bekezdés cb) pontja szerinti évenkénti összesen és legfeljebb 700 munkaóra elismert tevékenység keretében végzett élő munka ráfordítás igazolásának is minősül.
(4) Amennyiben a természetes személy a járulékokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
a) 30/A. § (1) bekezdése alapján fizette meg, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül,
b) 30/A. § (2) bekezdése alapján fizette meg, és eléri az a) pontban meghatározott közteher mértékét, akkor teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül, amennyiben attól kevesebb, úgy az elismert előmunka ráfordítás arányosan csökken.
(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a támogatási jogosultságonként elvárt évenkénti legalább 300 000 forintnál kisebb árbevétel esetében az elismert tevékenység keretében végzett élőmunka ráfordítást arányosan kell figyelembe venni.
(6) A termelő az (1) bekezdés d) pontja szerinti árbevétellel kapcsolatos nyilatkozatát saját nevére szóló érvényes pénzforgalmi bizonylatok alapján teheti meg, amelyeket köteles az adózás rendjére vonatkozó szabályoknak megfelelő ideig megőrizni, és az ellenőrzés alkalmával azt bemutatni. Ha a termelő az ellenőrzéskor a teljesítésként vállalt teljes összegről szóló pénzforgalmi bizonylatokat nem tudja bemutatni, akkor azt a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a termelő attól az évtől kezdődően, amikortól a pénzforgalmi bizonylatok teljeskörűen nem állnak rendelkezésre, véglegesen és visszavonhatatlanul kilépett a szerkezetátalakítási programból, és az (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti feltételt nem teljesítette.
(7) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) alapján megfizetett napi közteher – eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásnak minősül.”
7. § Az FVM rendelet 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (2) bekezdés vonatkozásában a termelő e rendelet szerinti alacsonyabb értékű jogosultsága értendő.”
8. § Az FVM rendelet a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § E rendeletnek a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében megvalósuló támogatások igénybevételének
általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet, valamint a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 48/2010. (XII. 31.) VM rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
10. § E rendelet 1–4. §-a a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer
megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 968/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. december 4-i 1204/2009/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter
Forrás: Magyar Közlöny
Válasz #159. hozzászólásra
ezt miért linkelted be?
ez nem az agráros Széchenyi kártyáról szól, vagy mellénéztem?
Válasz #158. hozzászólásra
https://www.mfb.hu/aktualis/kozlemenyek/13171-0b97
Válasz #155. hozzászólásra
Czerván György megjegyezte, hogy kifejezetten a gazdálkodók részére a tervek szerint már áprilistól elindítanák az Agrár Széchenyi Kártya Programot, ami folyószámla- és forgóeszköz hitellel segítene minden gazdálkodót.
Na erre kíváncsi leszek!Ezt se nekünk fogják kitalálni.Április már késő,akkorra megkell venni minden input anyagot.
Válasz #156. hozzászólásra
Tévedés, ezt nem most találták ki! 2009 nyaráig ez nyilatkozat nélkül is így volt, akkor vették el az MVH inkasszó jogát. Most azzal a feltétellel került vissza a törvénybe, hogy a gazdálkodó nyilatkozik arról, hogy ehhez hozzájárul. Az más kérdés, hogy mást nem nagyon tehet.
Már megint mi a faxt találtak ki !!!!!!???????
"Agrárhírek
Automatikusan szedi be az MVH a lejárt tartozásokat
11.01.12
A gazdálkodóknak nyilatkozniuk kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé arról, hozzájárulnak ahhoz, hogy az MVH-val szemben keletkezett lejárt tartozásukat a számlát kezelő pénzintézet automatikusan, külön végrehajtási határozat nélkül kiegyenlítse a hivatal felé - közölte a Magyar Agrárkamara (MA) kedden az MTI-vel.
Az agrárkamara emlékeztet, hogy a tartozások automatikus behajtását egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé.
A gazdálkodóknak például egyes támogatásokkal kapcsolatos szankciók esetében keletkezhettek tartozásaik a hivatallal szemben.
A lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozatot a különféle kérelmek benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a kérelem módosítására rendelkezésre álló időszakon belül kell benyújtani. (Ilyen kérelem lehet egyebek között a sertés és baromfi állatjóléti támogatás, a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás.)
A nyilatkozat megtétele alapvető érdeke a különféle támogatásokban érintett gazdálkodóknak, ugyanis a nyilatkozatot nem tartalmazó kérelmet az MVH-nak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania - figyelmeztet közleményében a Magyar Agrárkamara.
A kitöltendő dokumentum, valamint a nyilatkozattétellel kapcsolatos jogszabály megtalálható az MVH weboldalán."
A gazdálkodóknak is lesz Széchenyi kártyájuk
A kárenyhítési alap feltöltéséről, valamint a tejtermelők támogatási rendszerének átalakításáról is dönt várhatóan már szerdán a kormány - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára kedden Hévízen, egy Zala, Vas és Somogy megyei gazdálkodóknak tartott agrárfórumon.
Czerván György a Baki Agrocentrum Kft. által szervezett agrárgazdasági napon a mezőgazdaság idei helyzetéről és lehetőségeiről tartott előadásában szólt arról is, hogy a 4,5 millió hektár magyarországi szántóterületből háromszáztízezer hektár van most belvíz alatt, további hétszáznegyvenezer hektár pedig károsan átnedvesedett területnek számít.
A jelenlegi rendszer problémái miatt egy teljesen új kárenyhítési rendszert kívánnak kidolgozni, ami ősszel kerülhet a parlament elé és jövőre léphet életbe. Már szerdán születhet azonban döntés arról, hogy a kormány mennyivel növeli meg a jelenleg a kárenyhítési alapban lévő összeget, az emelés mértékéről azonban az államtitkár előzetesen nem kívánt beszélni. Hozzátette, hogy a tejtermelők támogatási szerkezetének átalakításáról is döntés születhet, ennek lényege, hogy nem literre, hanem az állatokra alapul majd. Az erre a célra fordítható mintegy tizenötmilliárd forint uniós támogatáshoz 5 év alatt a kormány háromszor kilencmilliárd forintot társít.
Az agrárügyi államtitkár a kárenyhítések kapcsán beszélt arról is, hogy már létezik az a hatmilliárd forint keretű kedvezményes hitelkonstrukció, amelyet az elemi és katasztrófakárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozásoknak dolgoztak ki. Hozzátette: szeretnének "életet lehelni" az agrárium forgóeszköz-beszerzését segítő hitelprogramba, ami minden mezőgazdasági vállalkozás számára, a tervek szerint kedvezményes kamatozással lenne elérhető.
Czerván György megjegyezte, hogy kifejezetten a gazdálkodók részére a tervek szerint már áprilistól elindítanák az Agrár Széchenyi Kártya Programot, ami folyószámla- és forgóeszköz hitellel segítene minden gazdálkodót.
Az idei agrárköltségvetésről szólva kitért arra, hogy a tavalyi négyszázhatvanhárommilliárddal szemben közel ötszázkilencvenhárommilliárd forint az idei agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege uniós és hazai forrásból.
Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a 2011-es támogatási lehetőségek kapcsán kifejtette: a napokban jelenik meg az az új rendelet, amely egyértelműsíti, hogy mikor zárul le a támogatott beruházások megvalósítási határideje. A rendelet tartalmazza majd, hogy a támogatott beruházásokat késznek fogadják el már akkor, amikor az engedélyeztetési kérelmek benyújtása elkezdődik, de csak ezek beszerzése után fogadják be a kifizetési kérelmeket.
Az MVH idei első félévi kifizetési terveiről elmondta: a területalapú támogatások előlegeinek kifizetése kapcsán hetente közzé fogják tenni, hogy még hányan nem nyújtották be az igényléseket. Erre azért van szükség, hogy ne mindenki az utolsó hetekben adja be az igényét, amelyek befogadását május közepén mindenképpen lezárják.
Palkovics Péter beszámolt arról, hogy még januárban elkezdődik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetése, ami május végéig ötvenmilliárd forintot jelent. A Natura 2000-s területeken gazdálkodók támogatásának kifizetése már elindult, január közepén 11,6 milliárd forint értékben a nemzeti tejtámogatás utalása is megtörténik. Szintén még ebben a félévben sor kerül az anyajuh tartásához, a szarvasmarha-tenyésztéshez, valamint dohány- és rizstermesztéshez kapcsolódó támogatások kifizetésére.
Vnegyed/AgroLine
2011. január. 12.
LINK !!!
Ez lemaradt.
Inkasszóhoz kötött mezőgazdasági támogatások
A gazdálkodóknak nyilatkozniuk kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé arról, hozzájárulnak ahhoz, hogy az MVH-val szemben keletkezett lejárt tartozásukat a számlát kezelő pénzintézet automatikusan, külön végrehajtási határozat nélkül kiegyenlítse a hivatal felé - közölte a Magyar Agrárkamara (MA).
Az agrárkamara emlékeztet, hogy a tartozások automatikus behajtását egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé. A gazdálkodóknak például egyes támogatásokkal kapcsolatos szankciók esetében keletkezhettek tartozásaik a hivatallal szemben.
A lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozatot a különféle kérelmek benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a kérelem módosítására rendelkezésre álló időszakon belül kell benyújtani. (Ilyen kérelem lehet egyebek között a sertés és baromfi állatjóléti támogatás, a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás.)
A nyilatkozat megtétele alapvető érdeke a különféle támogatásokban érintett gazdálkodóknak, ugyanis a nyilatkozatot nem tartalmazó kérelmet az MVH-nak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania - figyelmeztet közleményében a Magyar Agrárkamara.
A kitöltendő dokumentum, valamint a nyilatkozattétellel kapcsolatos jogszabály megtalálható az MVH weboldalán.
Vnegyed/AgroLine
2011. január. 12.
Inkasszóhoz kötött mezőgazdasági támogatások
A gazdálkodóknak nyilatkozniuk kell a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé arról, hozzájárulnak ahhoz, hogy az MVH-val szemben keletkezett lejárt tartozásukat a számlát kezelő pénzintézet automatikusan, külön végrehajtási határozat nélkül kiegyenlítse a hivatal felé - közölte a Magyar Agrárkamara (MA).
Az agrárkamara emlékeztet, hogy a tartozások automatikus behajtását egy tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás teszi lehetővé. A gazdálkodóknak például egyes támogatásokkal kapcsolatos szankciók esetében keletkezhettek tartozásaik a hivatallal szemben.
A lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozatot a különféle kérelmek benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a kérelem módosítására rendelkezésre álló időszakon belül kell benyújtani. (Ilyen kérelem lehet egyebek között a sertés és baromfi állatjóléti támogatás, a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás.)
A nyilatkozat megtétele alapvető érdeke a különféle támogatásokban érintett gazdálkodóknak, ugyanis a nyilatkozatot nem tartalmazó kérelmet az MVH-nak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania - figyelmeztet közleményében a Magyar Agrárkamara.
A kitöltendő dokumentum, valamint a nyilatkozattétellel kapcsolatos jogszabály megtalálható az MVH weboldalán.
Vnegyed/AgroLine
2011. január. 12.
2011.01.12.
Amennyiben a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH) szemben valamilyen lejárt tartozása képződött a gazdálkodóknak, annak kiegyenlítése a következő időszakban már automatikusan történik.
Ezt a 2007. évi XVII. tv. év végi módosítása teszi lehetővé, és ezt egy nyilatkozattétellel éri el az MVH, melyet minden gazdálkodónak kötelessége megtenni az ez évtől esedékes támogatási intézkedések során. Amennyiben az intézkedésben való részvételre vonatkozó jóváhagyási / elismerési / engedély- / támogatási / kifizetési stb. kérelem főlapja nem tartalmazza a lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozatot, a kérelemhez az 1/2011 MVH közleményben szereplő melléklet szerinti nyilatkozatot kell csatolni.
A nyilatkozat hiányában az MVH az intézkedésekkel kapcsolatos kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasítja – olvasható a Magyar Agrárkamara közleményében.
Minden egyes gazdálkodónak nyilatkozatot kell tennie az MVH felé arról, hogy külön végrehajtási határozat nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a számláját kezelő pénzintézet a gazdálkodó MVH-val szemben keletkezett lejárt tartozását automatikusan kiegyenlítse a hivatal felé. Magyarul ez azt jelenti, hogy nyilatkozattétellel lehetővé válik, hogy az MVH külön eljárás nélkül beszedje a gazdálkodók hivatallal szembeni lejárt tartozásait.
Ilyen tartozások keletkezhettek például egyes támogatásokkal kapcsolatos szankciók esetében.
Oda kell figyelni arra – figyelmeztet a Magyar Agrárkamara -, hogy az adott gazdálkodó milyen hozzájárulási nyilatkozatot tesz. 2010. december 30. előtti időszakban indult eljárások dokumentumaiban – a főlaphoz csatolva - ilyen nyilatkozatot lehetővé tévő melléklet nem volt található, míg a dátumot követően kiadott eljárásokra vonatkozókhoz már csatolja a hivatal. Ezért, a gazdálkodóknak ezt figyelembe véve kell a nyilatkozathoz szükséges mellékletet megszerezniük és kitölteniük. A lejárt tartozásokra vonatkozó nyilatkozatot a különféle kérelmek benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a kérelem módosítására rendelkezésre álló időszakon belül kell benyújtani. (Ilyen kérelem lehet többek között a sertés és baromfi állatjóléti támogatás, a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás.)
A melléklet, illetve a nyilatkozattétellel kapcsolatos jogszabály megtalálható a következő internetes oldalon:
http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk12011
A nyilatkozat megtétele alapvető érdeke a különféle támogatásokban érintett gazdálkodóknak, ugyanis a nyilatkozatot nem tartalmazó kérelmet az MVH-nak érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania – figyelmeztet közleményében a Magyar Agrárkamara.
Forrás: MA
Válasz #149. hozzászólásra
És mi van akkor ha az őstermelő vagy egyéni vállalkozó termőföldet vásárol?
Akkor az neki költség vagy csak kiadás?
Az előző Orbán kormány alatt ez költségként elszámolható volt de aztán azt eltörölték, nem lenne utolsó dolog ha azt visszaállítanák hogy a föld elszámolható lenne.
Beindulhatna a földpiac,és a bankoknak is jutna a tortából.
Termőföld értékesítéséből származó bevétel adójogi minősítése
[szja-törvény 2-3-as,10-11es számú mellékletei]
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított, akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételének minősül [szja-törvény. 2. sz. melléklet I./2. pont; 10. sz. melléklet I./2. pont]. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor [szja-törvény 3. sz. melléklet I./20. pont; 11.sz. melléklet I./22. pont].
A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll [szja-törvény. 11. sz. melléklet II/2./c. pont].
Termőföld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt termőföld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti [szja-törvény 62. § (2) bekezdés]. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a termőföld megszerzésével összefüggő hitel kamata, a megszerzéssel összefüggő ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.)
Amennyiben a termőföld vásárlására támogatás igénybevételével kerül sor és azt bevételének tekintette a fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető egyéni vállalkozó, akkor - a célszerinti felhasználási kötelezettségre tekintettel - a beszerzési ár csökkenthető a támogatás összegével és a tárgyi eszköz nyilvántartásban termőföld beszerzési árának a támogatás összege nélküli nettó értéke szerepelhet azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között is megjelenik. Abban az esetben, ha a támogatás összegét nem tekintette bevételének az egyéni vállalkozó, akkor a támogatás összege nélküli beszerzési árat kell a tárgyi eszköz nyilvántartásban nettó értéken szerepeltetni azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között nem jelenik meg.
(PM. Jövedelemadók Főosztálya 4826/2009 - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2279697132)
http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/termofold_ertekesites_adojogi_min.html
Válasz #147. hozzászólásra
Az üzemszabályozás kérdése, a szocialistáknak is vesszőparipálya volt.Ők, a nagyüzem patronálói voltak, nem is szerették, azt, hogy családi gazdálkodó.Azon tulmenően, hogy az üzemméretet lehet kötni. árbevételhez, területhez, lobbi érdekekhez.
Szerintem az üzemméret, nem egészen gazdasági kérdés.
mindenkinek az az ideális üzemméret, amelyet ésszerüen, felkészültségéhez, szükségletéhez viszonyitva, gazdaságosan, meg tud müvelni.vagy müveltetni.
Mert ha családom eltartásához, és összetartásához, falun tartásához, elégséges, a müvelt területről származó árbevétel.ki egésziti a máshonnan származó, jövödelmeimet.
Nem kell nekem annál több.Még csak az hiányozna, hogy valaki ki találja, hogy csak 5 ha lehet támogatást kapni.
Az Európai Bizottság meghosszabbította a magyarországi földmoratóriumot
A magyar agrárdiplomácia jelentős sikerének tartom a döntést. Az elmúlt félév az egyeztetések jegyében zajlott, tárgyaltam a Bizottság képviselőivel, valamint a tagországi miniszterekkel és kifejtettem a hosszabbításhoz fűződő érveinket - hangsúlyozta a vidékfejlesztési miniszter,aki Brüsszelben, a Környezetvédelmi Tanács ülésén értesült a jó hírről.
A kollégáim és a szakértők kiváló dokumentációt állítottak össze, amelyben rávilágítottak arra: hosszabbítás nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. A földpiac jelen körülmények közötti liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amelyek tovább szűkítenék a hazai mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit.
A Bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarország 2010. szeptember 10-i kérésének megfelelően engedélyezi, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozását hazánk további három évvel meghosszabbítsa.
A grémium felkérte Magyarországot, hogy fokozza a mezőgazdasági reform befejezésére tett erőfeszítéseit és érjen el haladást a kárpótlási folyamatoknál.
Michel Barnier a Bizottság illetékes tagja kijelentette: a döntés valamennyi érv alapos elemzésének eredménye. Azért engedélyezzük Magyarországnak az átmeneti időszak további három évvel történő meghosszabbítását, mert hiszünk abban, hogy így sikerül felkészülnie a teljes körű liberalizációra, melynek révén azután a magyar mezőgazdasági ágazat az Unió belső piacának minden előnyét élvezi.
A magyar agrártárca vezetése tisztában van azzal, hogy a moratórium meghosszabbításával nem oldódtak meg a termőfölddel kapcsolatos szabályozási kérdések. A minisztérium rövidtávú célkitűzései között szerepel egy új földtörvény megalkotása, valamint átfogó birtokrendezés megvalósítása és a mezőgazdasági üzemszabályozás törvényi szintű bevezetése.
Hátha érint itt is valakit, APEH állásfoglalás a fiatal gazda támogatással kapcsolatban:
http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/fiatal_mg_term_tam.html
Az új törvénymódosítás védi a bajba jutott gazdákat
Most kaptuk:
Elindul az agrárforgóeszköz vis maior hitelprogram
A kormány döntésének megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kidolgozta és meghirdette az Agrárforgóeszköz vis maior hitelprogramot, amelynek keretében 6 milliárd forint összegig biztosít a költségvetés kedvezményes hitelforrást a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők számára.
A programban azok a mezőgazdasági termelő vállalkozások vehetnek részt, amelyek elháríthatatlan külső okok - például: árvíz, belvíz, viharpusztítás, vagy egyéb katasztrófa miatti külső ok - fennállását igazolni tudják, vagy agrárkár-enyhítő eljárásban vettek részt és a juttatásra vonatkozóan jogosultsággal rendelkeznek, és ezt igazolják.
A katasztrófa-, vagy elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelők hitelfelvételéhez szükséges igazolásokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok (MgSzH) állítják ki.
Széchenyi kártyát vezet be a kormány a mezőgazdaságban is PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Agromonitor.hu
2010. október 19. kedd, 07:40
Bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piac megnyitását, forgóeszköz-hitelt nyújtanak az agrárium számára – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben. A második akcióterv egyik intézkedéseként bejelentett Széchenyi-kártya mezőgazdasági meghonosítását egyöntetűen támogatják az agrár-érdekképviseleti szervezetek.
A Széchenyi-kártya bevezetése az agráriumban teljesen indokolt, mivel a kis- és közepes vállalkozások eddig csak igen kevés forráshoz jutottak – mondta az MTI-nek Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Szerinte ez a most bejelentett intézkedés mentőövet jelent számukra, ugyanis többletforráshoz juttatja őket. Egyetértését fejezte ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) is: Máhr András, a főtitkárhelyettese is úgy vélte, hogy minden olyan új kezdeményezés támogatható, amely új forrást biztosít a gazdálkodók számára.
Amellett, hogy a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA is támogatja a Széchenyi-kártya bevezetését az agrárium területén, Weisz Miklós szerint az ördög a részletekben van. Azaz a kártya tényleges megítélése nagymértékben attól függ majd, hogy mekkora lesz a kamat mértéke – fogalmazott.
Tegnap hallottam a hirekben, hogy 2011 jan 1 -től lesz a mezőgazdaságban is szechenyi kártya. Többet egyelőre nem tudok.
Válasz #137. hozzászólásra
A tisztelt miniszterúrnak adni kellene a kezébe egy kapát, oszt' termeljen bio-t ő, ha annyira teccik neki!
A biotermelés kitörési pont a mikrogazdaságoknak, azoknak akik 3-5 hektáron akarnak teljes munkaidőben dolgozni, és megélni belőle. Mindig mindenki ausztriával példálózik, csak elfelejtkeznek arról, hogy ott nincs nagyüzem, nincsennek földutak, sűrűn lakott a vidék. Van egy iszonyatosan erős vásárlópiacuk, és egy borzasztóan erős turizmusuk. Ez a turizmus adja a mezőgazdaság bevételeinek egy nagyon jelentős hányadát, és ez teremti meg az elsődleges piacot a biotermékek iránt is!
Nálunk ilyen nincs! Ausztriában esténként a földek közötti utakon futnak, meg kerékpároznak az emberek, meg járnak lovagolni a kirándulók. Nálunk a földek közötti utakon beleragadnak a mocsárba a rábák és a kombájnok is! Ott a gazda reggel felkel, kisétál a 3-5 hektáros földjére, és megnézi, hogy kell-e aznap csinálni rajta valamit. Ha kell megcsinálja, ha nem, akkor hazasétál, és csinál mást! Itt a gazda arra vár, hogy mikor lesz olyan az idő, hogy traktorral ki tud döcögni és megműködni az egymástól 5-10 km-re lévő földjeit! Nagyon nem ugyanaz!
Az osztrákok ráadásul ha akarnának sem tudnának igazi mezőgazdasággal foglalkozni, mert nem olyanok az adottságaik (kivéve persze Burgerlandot-de annak nem is kellene, hogy az övék legyen). Van helyette hegyük, ami turizmust hoz, ami felvásárló piacot teremt a házi bio cuccoknak.
Nekünk nincs hegyünk, a turizmusunk olyan erős, mint félkezű óriás a tapsolóolimpián, viszont van egy csomó jó földünk, és jó klímánk. Ha ezeket kihasználjuk, és megteremtjük a feltételeit, hogy normálisan művelni lehessen őket (csatornázás, öntözés, utak, fasorok, stb.) akkor ebből tudunk előnyt kovácsolni, és majd az osztrák abból amit keres a turizmuson meg a biotermelésen, majd jól megveszi tőlünk a búzát, meg a kukoricát, meg a sertés-, marha-, és baromfihúst, bioetanolt, biodízelt, biogázt, bioplasztikot, étolajat, lisztet, stb. tömegtermékeket, amelyeket itt lehet normál árban előállítani. Ez működőképes lenne.
Akkor, ha arra fizetjük a pénzt, ami versenyképtelen, és cserébe elsorvasztjuk azt, aminek esélye lenne csak elpazaroljuk (továbbra is) a lehetőségeinket, és megvárjuk amíg mozambiknak is fejlettebb lesz a mezőgazdasága.
mondjuk ez csak összeesküvés elmélet, de ha az a cél, hogy megutáljuk az egészet, akkor végülis más a helyzet, mert akkor mégiscsak jó lesz ez a koncepció...
Válasz #138. hozzászólásra
Hanem az hogy a kedvezötlen idöjárás miat esetenként kevés terem belölle... Ezért szerintem még inkább fokozni kelene a gépesités nagyságát a hatékonyságot figyelembe véve Mert az már tavaszal látszot hogy aki tudot akár direktbe vetni is annak let naprája aki meg nem annak semi csak egy elvesztegetet év.. És ez öszel ugyszintén aki tudot öszel vetni akár korában a száraz görcsösbe annak lesz buzája aki nem annak meg nem!A másik Meg kellene végre oldani amenyire csak lehet a csapadékvizböl keletkezö vizek elvezetését!! Mert azt tölünk gazdagab országok sem engedhetik meg maguknak hogy a drága pénzen megmüvelt területek ott áljanak a vizbe!! Mert le eset kétszer 30mmm és kész a baj..Szerintem ez röhej!! Véleményem szerint nem kellene itt ujbol valami kibb vadi ujjat feltalálni??
Csak a meglévö lehetöségeket a lehetö leg magasabb szinvonalra felhozni!!
Szabi szerintem a hagyományos és jol bevált müvelési formát kellene sokal magasab szinvonalra emelni... És hogy miért?? Szerintem itt és máshol sem az a baj hogy a 12000 FT-s napra vagy a 5000 Ft-s kukorica nincs megfizetve!!
Válasz #138. hozzászólásra
itt az osztrákok nagyban nyomják a biót,nekik van piacuk rá,asszem 3szoros áron adnak mindent mint rendesen.
Lucernázik meg vinaszozik,ganéz,folyamatosan nyomja a tárcsát grubbert gyomfésűt meg sorművelőt.
Egész jól működik ez a dolog mellesleg az ilyenek mind elnyerték az akg-t is,ja meg mikor kevés a gabonája akkor az alföldről szoktak hozni gabonát bekeverésre
hadd gondolják a naivok hogx biot esznek
Válasz #137. hozzászólásra
Menjenek már a 3,14csába az egész biogazdálkodással, meg hogy ez a kitörési pont !!!! Ki a fax tudja azt megfizetni ????????????
Istenem !! Még mindig itt tartanak !!!!????
Fazekas Sándor: A biogazdálkodás lehet a kitörési pont
vidékfejlesztési miniszter szerint jövőre az ideinél húsz százalékkal több, mintegy 721 milliárd forintot használhat fel az ágazat a 2011-es költségvetési tervezet alapján. A vidékfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a tárca továbbra is kiemelt feladatának tekinti a kis- és közepes vállalkozások, a helyi értékesítés és feldolgozás segítését, valamint a biotermékek népszerűsítését.
A vidékfejlesztési kiadások 2011-ben 721 milliárd forintos nagyságrendet érnek majd el, ebből a forrásból az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra - az intézményi kiadások nélkül - várhatóan 593 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg mintegy 28 százalékkal, 130 milliárd forinttal lesz magasabb, mint az előző évi - mondta a vidékfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a 2011-es költségvetésben, amely a megszorítások helyett növekedési lehetőséget teremt a gazdaságnak, a mezőgazdaság súlyponti elem. Azért fontos fokozott figyelmet fordítani a termelésre, mert az abból befolyó összegeket lehet később a többi között jóléti kiadásokra, intézményfenntartásra és az államadósság csökkentésére fordítani - tette hozzá.
A miniszter szerint a magyar vidék és mezőgazdaság számára biogazdálkodás lehet az egyik kitörési pont, erre a területre a most formálódó Széchenyi-terv kiemelt ágazatként tekint. Fontos, hogy az emberekben tudatosuljon, mekkora értéket jelentenek a vegyszermentes magyar termékek, az agrárium és az ország számára is versenyhátrányt jelent, hogy a magyarok kevésbé tudatos fogyasztók, mint a nyugat-európaiak, akik ragaszkodnak a hazaihoz - fejtegette Fazekas Sándor.
Arról, hogyan segíti az állam a belső kereslet fellendítését, a vidékfejlesztési tárca vezetője elmondta: megnyitották a gazdák számára a lehetőséget arra, hogy termékeiket közvetlenül dolgozhassák fel és értékesíthessék, ahogyan arra is, hogy az üzemi konyhák, a szociális étkeztetésben résztvevő vállalkozások számára a közbeszerzési eljárás alól mentesülve adhassák el azokat. Bevezették emellett a falusi vendégasztal fogalmát is, így a termelők a helyi vendéglátás keretében értékesíthetik portékájukat.
A pályázati lehetőségekről szólva Fazekas Sándor közölte: a rendszer igen bonyolult és nehézkes, ezt jól mutatja, hogy Magyarországon jelenleg száznegyvenféle agrártámogatás érhető el, ráadásul hosszadalmas folyamat során dől el mind a magyar, mind az uniós források sorsa. A vidékfejlesztési minisztériumnál azt vállalták, hogy bő fél év alatt rendet tesznek e téren, és ledolgozzák a több tízezres nagyságrendű ügyhátralékot - jegyezte meg a tárcavezető.
A miniszter reméli, hogy a jövő év első felében újra tudják indítani a korábban leállított LEADER-programot. A felfüggesztésre azért volt szükség, mert a támogatásokat nem a céloknak megfelelően osztották el: botrányos dolgok történtek az elmúlt években, helyi MSZP-sek által szervezett csoportok nyúlták le a pénzeket - magyarázta Fazekas Sándor, aki szerint a rendszer megfelelő működtetése és erős civil kontroll mellett ilyesmi a továbbiakban nem fordulhat elő.
Az állattenyésztés és a növénytermesztés viszonyát is igyekszik helyre billenteni a kormányzat, ez azonban időbe telik. Ehhez is segítséget nyújthat a helyi feldolgozás és értékesítés elősegítése, az élelmiszerbiztonság fejlesztése és a termelés növekedésének támogatása - fűzte hozzá a vidékfejlesztési tárca vezetője.
Forrás: inforadio
Válasz #135. hozzászólásra
Most már ezt is tudom. Kösz.
Már azt hittem mire megértenék egy rendeletet, addigra már nem is érvényes. De ezekszerint érvényes, csak másik rendeletben.
Válasz #134. hozzászólásra
Ez nem önálló rendelet, hanem más, már létező rendelet módosítását tartalmazza, így a jogerőre emelkedés napján az érintett rendeletek szövegét módosítják. Az, hogy következő napon hatályát veszti arra szolgál, hogy a hatálybalépés napján a módosítások beiktatásával a rendelet beteljesítette a célját, és nincs tovább rá szükség. Ha később más rendelettel ezen rendelkezéseket felül írják, erre a rendeletre már ne lehessen hivatkozni.
szokásos jogi formula.
Ezeket a jogi rizsákat nehezen értem. Ezt az utolsó mondatot úgy kell érteni, hogy 1 napig érvényes rendelet?
"7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon a hatályát veszti."
15/2010. (IX. 3.) VM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A támogatásra jogosult ügyfél köteles:]
„i) a működtetési időszak alatt a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban az állatállomány tartójaként szerepelni, valamint eleget tenni
ia) szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,
ib) lófélékre vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben,
ic) juh-, kecskefélékre vonatkozóan a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben,
id) sertésfélékre vonatkozóan a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben,
ie) baromfiakra vonatkozóan a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendeletben
előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek.”
2. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatási kérelmet 2011. szeptember 15. és október 31. között, ezt követően évente szeptember 15. és október 31. között lehet benyújtani az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon.”
(2) Az R. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni:]
„a) ügyfél-azonosítási adatok,”
3. § Az R. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél legkésőbb 2011. január 31-ig, ezt követően pedig a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedését követően másodikként ténylegesen megnyíló kifizetési időszak végéig köteles az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet benyújtani. A formanyomtatványt a következő adattartalommal kell az MVH-nak rendszeresíteni:
a) ügyfél-azonosítási adatok,
b) a kötelezettségek teljesítését igazoló adatok.”
4. § Az R. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelmet a 2009. szeptember 15. és október 31. között benyújtott támogatási kérelmek esetében - a (2) bekezdés d) pontjától eltérően - 2010. szeptember 6. és november 2. között lehet benyújtani az MVH által az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon az MVH-hoz.”
5. § (1) Az R. 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Amennyiben]
„d) az ügyfél a 4. § (6) bekezdésében foglaltakat nem tartja be, köteles a kifizetett támogatási összeg 20%-át visszafizetni.”
(2) Az R. 9. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Amennyiben az ügyfél nyilatkozatában vállalta, hogy]
„a) a működtetési időszak 4. évének végére vállalt EUME érték megfelelő százalékát a határozat jogerőre emelkedését követő 3. naptári év végére teljesíti és az általa a 3. naptári év végére vállalt üzemmérettől 10%-ot meghaladóan marad el, akkor köteles a 10%-ot meghaladó elmaradáson túl százalékpontonként a kifizetett támogatási összeg 2%-át visszafizetni,”
6. § Az R. a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosításáról szóló 15/2010. (IX. 3.) VM rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon a hatályát veszti.
Kapcsolódó cikkek:
113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet
2010.09.03. 18:35
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2529&articleID=16405&ctag=articlelist&iid=1
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 53/2010. (IX. 1.) közleménye
a fiatal gazdák támogatásának 2010. évi kifizetési kérelembenyújtási időszakáról
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága ezúton tájékoztatja az ügyfeleket, hogy a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet folyamatban lévő módosítása értelmében a 2009. évi benyújtási időszak alapján támogatott ügyfelek számára a támogatási összeg 90 %-ára vonatkozó kifizetési kérelmet 2010. szeptember 6. és november 2. között lehet benyújtani.
2010.09.01. 07:29
http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2103&articleID=16380&ctag=articlelist&iid=1
Szakmai Program Szentesen szeptember 2.-án csütörtökön:
A magyar-agrár és vidékfejlesztés jövőképe - A magyar kertészeti termelés kilátásai
A rendezvény fővédnöke:
Prof. Dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium
A tanácskozás időpontja:
szeptember 02. 9.30-18 óráig
Helye:
6600 Szentes, Alsórét 154. (a volt kutatóintézet telepe)
A konferencia témái, és előadói:
* 9.30 Megnyitó - Farkas Sándor, országgyűlési képviselő, Szirbik Imre, polgármester
* A magyar agrár és vidék politika új elemei, Prof. Dr. Ángyán József, parlamenti államtitkár, VM
* Családi gazdaság és szövetkezés, Dr. Szabó G. Gábor, tudományos főmunkatárs, MTA Közgazdaságtudományi Intézet
* Korszerű hatósági szerepvállalás a fajtaelismerésben, és a vetőmag minősítésben, Ertseyné dr. Peregi Katalin, igazgató, az I.S.T.A. elnöke MGSZH központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság
* A jövő biomassza, vagy (és) energia növényei!?, Prof. Dr. Fári Miklós Tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem AGTC
* A biológiai termesztés helyzete és kilátásai Magyarországon, Dr. Roszik Péter, ügyvezető igazgató, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
* Agrárkamara kell, de milyen legyen?, Dr. Rózsás Attila a BudapestiAgrárkamara Elnöke
Alkotmányellenes az SPS-törvény
2010.07.13.
Alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény – döntött a taláros testület. Az Alkotmánybíróság (Ab) közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A még ki nem hirdetett törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét - húzza alá az indoklás.
Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára az MTI-nek elmondta: a MOSZ véleménye szerint a taláros testület határozata "ellentmondásos és izzadtságszagú". A MOSZ titkára szerint ugyanis az Alkotmánybíróság megismétli Sólyom László köztársasági elnök, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Filipsz László úgy vélte, ezért nem kellett volna másfél évig várnia a döntéssel az Alkotmánybíróságnak.
A MOSZ titkára közölte: az általa képviselt szervezet azokkal az alkotmánybírókkal ért egyet, akik különvéleményüket fogalmazták meg a határozattal kapcsolatban. Példaként említette Kiss László véleményét, aki - Filipsz László szerint - azt kifogásolta a döntésben, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogszabályokat, és az alkotmánybíró szerint félő, hogy ez esetleg gyakorlattá válik.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke viszont a döntésre úgy reagált: győzött a jog és győzött az igazság, az emberek jól jártak, a spekulánsok pedig kiszorultak a piacról. Rámutatott: a Magosz az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy ez a törvény sérti a jogbiztonság és a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezésének jogát. Ez a jogszabály ellentétes az európai törekvésekkel is. Gazdálkodási szempontból pedig csak egy szűk csoportot tesz kedvezményezetté, nevezetesen: a nagy, tőkeerős vállalkozásokat. Ez pedig ellene hat a vidék fejlődésének.
Nekünk az volt az álláspontunk és ma is az, hogy a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát nem lehet megkérdőjelezni, különösen oly módon nem, hogy ezt visszamenőleges hatállyal próbálja valaki törvényi úton véghezvinni - fogalmazott a Magosz elnöke.
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008 októberében fogadta el. A Single Payment Scheme (SPS), magyarul összevont gazdaságtámogatási rendszerben a támogatási jogosultság és a termelés elválik egymástól. Így a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog a termőföldtől függetlenül önállóan is forgalomképessé válik. Az áttérés szükségességét az akkori kormány azzal indokolta, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók.
A jogszabályt Sólyom László 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra küldte. A kérdéskörrel 2009 februárja óta foglalkozott az Ab, eddig azért nem született döntés, mert nem sikerült többségi álláspontot kialakítani. Az Alkotmánybíróság lassúsága miatt viszont a jogszabályt támogató agrárszervezetek tiltakoztak. Tavaly novemberben 17 agrárszervezet szervezésében 250-300 gazdálkodó demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt, mielőbbi döntést sürgetve a törvényről. A résztvevők dohányt égettek az épület előtt, kecskét, szamarat vittek a helyszínre, valamint egy lajhárbábut, a lassúság szimbolizálására.
Forrás: agromonitor
Válasz #128. hozzászólásra
Üdv, az tényleg lemaradt.
http://www.madosz.hu/index.php?mod=2&akc=olvas&hid=3825
Válasz #127. hozzászólásra
A linket meg adnád ahol volt ez a cikk.
Köszi!
2010.07.05.
A 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó árvíz és belvíz miatt bekövetkezett vis maior esemény bejelentésekkel, továbbá az agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókról.
A 2010. tavaszi, nyáreleji esők és viharok, illetve a tavaszi belvíz jelentős károkat okoztak az ország számos mezőgazdasági területén, amely káresemények kapcsán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ismételten felhívja tisztelt Ügyfelei figyelmét a 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó vis maior bejelentések fontosságára, valamint a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak kárbejelentési kötelezettségére – külön kiemelve a két kárbejelentési kötelezettség közötti különbségeket.
Vis maior bejelentési kérelem – „W0103- Egységes kérelem kérelemszintű vis maior 2010”
Vis maior bejelentést kell tenni, amennyiben a 2010. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény történt (például árvíz, belvíz) és a vis maior esemény bekövetkezése miatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamely feltételt.
Bejelentés módja:
A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan az MVH-hoz - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az Ügyfélkapun keresztül.
A vis maior esemény bejelentéshez kapcsolódó, az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat – a lentiekben részletezett kivételektől eltekintve - papír alapon kell benyújtani az MVH ügyfél lakóhelye szerint területileg illetékes kirendeltségéhez (a továbbiakban: az MVH területileg illetékes kirendeltsége).
Amennyiben az ügyfél a vis maior eseményt alátámasztó beküldendő dokumentumokat postai úton nem küldi meg, a vis maior kérelme elutasításra kerül.
Figyelem! Tekintettel az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior események várhatóan nagy számára, az ilyen ok miatti bejelentéseket az MVH és az MgSzH az ügyfelek érdekében egyszerűsített eljárásban kezeli! (ld. lentebb)
Bejelentés határideje: A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtani, attól az időponttól számítva, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi.
Akkor tekinthető a vis maior esemény bejelentést lehetővé tevő helyzetben lévőnek a mezőgazdasági termelő, amikor képessé válik a káresemények elmúltával adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére, valamint annak megállapítására, hogy a vis maior esemény által okozott kár lehetetlenné teszi számára egyes támogatási feltételek teljesítését. A támogatási feltételek teljesítését lehetetlenné tevő esemény, például amikor a tervezett tavaszi vetésű növényi kultúrák elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak. A vis maior esemény bejelentése 2010. június 9-e után is megtehető, emiatt külön jogkövetkezményre nem kell számítani.
A vis maior esemény bejelentését – az előzőeknek megfelelően - nem annak bekövetkezésekor (mindazonáltal a tavaszi, nyár eleji időszakhoz képest nem is egy ésszerűtlenül hosszúra kitolt, pl. őszi időpontban), hanem akkor célszerű bejelenteni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelműen meghatározható.
Javasoljuk, hogy a bejelentést olyan időpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy már bizonyos, hogy nem vethető el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelő kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy pl. a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak addig, amíg nincs kétségük a felől, hogy a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetőek legyenek.
Igazoló dokumentumok:
A „W0103” bejelentő felületen a vis maior eset tényét alátámasztó dokumentumokat meg kell jelölni.
Árvíz és belvízkár esetén: Az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior eseményeket bejelentését az MVH és az MgSzH - az ügyfelek érdekében - egyszerűsített eljárásban kezeli Ennek értelmében az ügyfélnek elegendő az MVH honlapjáról elérhető elektronikus felületén bejelenteni az érintett parcellákra a vis maior esemény bekövetkezésének tényét, illetve bepipálni az „MgSzH igazolás” rubrikát (Ehhez a meghatalmazással rendelkező falugazdász vagy agrárkamarai tanácsadó ingyenes segítsége is igénybe vehető). Ezen bejelentés alapján az MgSzH kivizsgálja a vis maior eseményt annak eredményéről szakhatósági állásfoglalás formájában igazolást állít ki, amelynek egy-egy példányát megküldi a bejelentő (ügyfél) valamint az MVH részére. Az ügyfélnek tehát nem szükséges az MgSzH által kiadott igazolást külön az MVH területileg illetékes kirendeltségének megküldenie!
Az egységes kérelemben bejelentett növényi kultúra megváltoztatása:
Amennyiben a gazdálkodó valamely parcellája vis maiorral érintett, abban az esetben meg kell adnia azt a hasznosítási kódot, amely a vis maiorral érintett területen a valóságban is megtalálható. Ennek megfelelően, ha a tavaszi vetésű növényi kultúra elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű kultúra elpusztult és a területen nincsen növényi kultúra, akkor, javasoljuk, hogy a vis maior bejelentésre szolgáló elektronikus felületen az érintett terület hasznosítási kódját „Pihentetett terület”-re (PIH01) változtassa.
Figyelem! Abban az esetben, amikor a „W0103” bejelentő felületen a vis maior bejelentéssel egyidejűleg az érintett terület hasznosítási kódját „pihentetettre” minősítette át, azonban később az derül ki, hogy a tavaszi vetésű kultúra elvetésére mégis van mód, a hasznosítás pontosítását a „W0102” felületen kell jelölni. Amennyiben az akadály elhárulása nem csak a terület bevethetőségét teszi lehetővé, hanem az egyéb támogatási feltételek betartását is, javasoljuk a vis maior kérelem visszavonását, ugyancsak a „W0103” elektronikus felületen. Az ilyen esetek száma csökkenthető, ha a vis maior bejelentésre nem elhamarkodottan kerül sor.
Agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettség
Az agrár kárenyhítési rendszerben érvényes tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására való jogosultság megszerzéséhez – az előírt hozzájárulás-fizetési kötelezettség maradéktalan és határidőben való befizetése mellett –belvíz-, jégeső- vagy fagykár elszenvedése esetén határidőben be kell jelentsék a káreseményt az alábbiak szerint.
Bejelentés módja:
A káreseményt - az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal - az MgSzH által a honlapján (www.mgszh.gov.hu) közzétett bejelentőlapon az MgSzH termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell bejelenteni.
Bejelentés határideje: A káreseményeket a káresemény bekövetkezésétől számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni a termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez. A káresemény bekövetkezésének időpontja a gyakorlatban azt az időpontot jeleni, amikortól a kár felmérhető, vagyis a termelő olyan helyzetbe kerül, hogy képes a káresemény megállapítására (pl. a tervezett tavaszi vetésű kultúrák elvetésére nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak).
Kultúraváltás: Alapesetben az egységes kérelemben „pihentetett területként” bejelentett területek az agrárkárenyhítési-rendszerben nem vesznek részt (azokra vonatkozóan a termelőnek nem keletkezik befizetési kötelezettsége, és az ezen területeken bekövetkezett káreseményre kárenyhítő juttatás sem igényelhető). Amennyiben azonban a termelő vis maior esemény következtében kényszerült a kultúraváltásra és vis maior bejelentés keretében a hasznosítási kódot „pihentetettre” módosította az érintett terület vonatkozásában, részt vehet az agrárkár-enyhítési rendszerben (feltéve, hogy a rá vonatkozóan megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegét az MVH számlájára határidőben, maradéktalanul megfizeti).
Figyelem! A vis maior bejelentése illetve a káresemény bejelentése két, egymástól független esemény, azokat külön-külön kell megtenni!
Forrás: mvh
Megtartotta idei első ülését az Aratási Koordinációs Bizottság
A Vidékfejlesztési Minisztérium tárgyalásokat kezdeményezett a bankokkal és a biztosítótársaságokkal a rendkívüli árvíz, belvíz és jégkár miatt károsult gazdák hiteleinek átütemezése érdekében - mondta Czerván György agrárgazdasági államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság idei első ülése után.
A megbeszélést követően elhangzott, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) június 18-i becslése alapján 97 ezer hektár mezőgazdasági termőterület pusztult ki az országban a rendkívüli esőzések miatt. Ebből a szántó terület 87 ezer hektár. Május és június hónapban országos szinten átlagosan annyi csapadék hullott, amennyi megfelel a máskor szokásos évi összmennyiségnek.
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a gabonatáblákat a megrongálódott utakon rendkívül nehéz megközelíteni és egyes szántó területeken a belvíz miatt még a lánctalpas kombájnok is elakadnak időnként.
A várható terméskilátások a következők:
Az őszi árpa betakarítható területének nagysága 190 ezer hektár, ez több mint 5 ezer hektárral kevesebb a tavalyinál. 795 ezer tonna a várható termésmennyiség. Az őszi búza betakarítható területe 1 millió 26 ezer hektár, amely közel 120 ezer hektárral kevesebb az előző évinél. Azokon a területeken, ahol nem volt tartós vízborítás, magas terméseredményekkel is lehet számolni. A június 18-i végleges termésbecslés alapján az őszi búza össztermése 4 millió 533 ezer tonna körül alakulhat.
Czerván György agrárgazdasági államtitkár az ülés után hangsúlyozta, hogy a termés az ország búzaszükségleteihez elegendő lesz.
A rozs betakarítható területe 36,5 ezer hektár, amely 3,5 ezer hektárral kisebb a 2009. évi területnél, a várható termésátlag hektáronként 2.705 kg.
A triticálé betakarítható területe mintegy 123 ezer hektár, amely az előző évinél 2 ezer hektárral kisebb. A becsült betakarítható termésmennyiség 447 ezer tonna körül lesz.
Az őszi káposztarepce betakarításra váró területe 262 ezer hektár, amely 2 ezer hektárral több a tavalyinál, az elmúlt öt évhez képest pedig 32%-os területnövekedés tapasztalható. Az előzetesen becsült termésmennyiség 623 ezer tonna.
A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az adatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal június 18-i becslése alapján ismertette, és azok napról napra változhatnak az időjárás függvényében is.
A termésminőségről szólva elmondta, hogy a tárcának egyelőre csak becslései vannak. Az azonban biztos, hogy a tartós vízborítás, illetve a védekezések elmaradása nem tett jót a termésállománynak.
A gabonapiaci árak a tavaly október-decemberi mélypont óta stagnálnak, csak az utolsó hetekben volt enyhe emelkedés. Ez alól csak a takarmánykukorica kivétel, amelynek ára idén június elejéig jelentősebben emelkedett.
Czerván György kiemelte: a tárca kérte a rendőrséget, hogy a betakarítási munkák során segítsék a gazdák munkáját. Ha nem készülnek el aratásig a mezőgazdasági gépek közlekedését könnyítő jogszabályok, a termelőkkel szemben akkor se a büntetés, sokkal inkább a figyelemfelhívás eszközével éljenek.
Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a megbeszélés után tragikusnak nevezte a gazdák helyzetét. Hozzátette: vannak, akiknek terményét, szerszámait teljes egészében elvitte a víz, vannak akiknek földjét a jégverés károsította, de vannak olyanok is, akiket nem érintettek a rendkívüli esőzések.
A gazdák számára a 10%-os terméscsökkenés is beláthatatlan következménnyel jár, de Vancsura József szerint összességében várhatóan 25%-os lesz a terméskiesés.
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azt kérte a kormánytól, hogy ne hagyja a gazdákat magukra.
Czerván György hangsúlyozta, hogy a tárca mindent megtesz a termelőket ért károk mérséklése és a betakarítási munkák megkönnyítése érdekében. Emlékeztetett: június 18. óta a minisztérium honlapján részletesen olvashatóak a tárca kárenyhítéssel kapcsolatos intézkedései. Ezek közül Czerván György kiemelte, hogy a Kárenyhítési Alap felülről nyitott és a Vidékfejlesztési Minisztérium javasolja a kormánynak a Kárenyhítési Alap kötelező mértéken felüli feltöltését is. Az eddig megtett lépéseken túlmenően a tárca tárgyalásokat kezdeményez a bankokkal és a biztosítótársaságokkal a károsult gazdák hiteleinek átütemezése érdekében.
A megbeszélés után a résztvevők elmondták, hogy az Aratási Koordinációs Bizottság a jövőben rendszeresen, várhatóan kéthetente ülésezik majd. Rendkívüli helyzet esetén sűrűbben.
Forrás: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2290&articleID=16067&ctag=articlelist&iid=1
Itt a kormány vidékfejlesztési programja!
2010.06.16.
A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón.
"Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter.
Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz - jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve.
A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság - mondta a miniszter.
A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer termelési, -feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátó helyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter.
A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, közölte, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt.
A környezetvédelemről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál - sorolta a miniszter.
A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. "Ez ügyben bőven van teendő. A kialakult gyakorlatot az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vonalán teljesen át kell értékelni" - fogalmazott a vidékfejlesztési miniszter.
A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket.
Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit - közölte a miniszter. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést).
A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak" - jelentette ki Fazekas Sándor.
A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia.
Forrás: MTI
Válasz #119. hozzászólásra
Teljesítve!!
Válasz #122. hozzászólásra
Válasz #121. hozzászólásra
Velem már hárman !