Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR411.35 FtUSD393.55 FtCHF441.5 FtGBP494.8 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz ..,-:) #15169. hozzászólásáraHa az AKG-ra gondolsz még nem lehet tudni, fogalom tár, vis major, és a szankciós táblázatból lehet kiszűrni mitt is lehet.
Találgatások vannak. Igazából mindent lehet ami nem forgatja le a szármaradványt. Küllős kapa, aprító henger, gyomfésű, fésűs szalma rendező, stb....
De a konbinált vetőgépek nem alkalmazhatóak. Pl forgóboronás, rövidtárcsáas vetőgépek.
Lucernával nem tudsz megfelelni. Mivel a zöldugart is be kell válalnod. Zöldugar nem mehet lucerna mellé. 20-30% on szemest kell termelned.. STB...
Valamint be lesz zárva az a kiskapu, hogy be vállalunk mindent mert pici a szankció. Jelentősen meg lesz emelve....
Ha meg nem AKG akkor nem mindegy? Nincs értelme nevén nevezni, és bezárni magad egy megnevezéshez....
Válasz MrPoke #15164. hozzászólásáraMilyen műveletek férnek bele a no-till-be !?
Illetve ha én lucernát telepítek, arra is rá lehet húzni a no-till-t !?
Én ezt tartom a járható útnak. A "hivatalnak" nem lenne szabad szemellenzős szabályokat hozni. Valamennyi rugalmasság kellene a képletbe. ha kell, időnként vas, ha glifo. kell akkor az. ZERO inputanyag gazdálkodás támogatása takarónövényekkel
Válasz Radocz #15162. hozzászólására40 éve van ez a technológia, és millió pozitív példa van rá. Nyílván n nincs ilyen a megyében, országos szinten is kb 3-4 helyről tudok ahol üzemi gyakorlatban csinálják, de a legtöbben marhára nem beszélnek erről (sem), csinálják és kész.
De irreleváns, hogy mi van hajdú-bihar-ban,, még az is is, hogy mi van az országban, aki ezzel kezdi a kérdezősködést az jellemzően kifogást keres, hogy ő miért ne próbálja ki sem!
Azért beszél az ember nyelveket, hogy utánna olvasson, utánna nézzen, Ennek két pápája van a világon, Gabe Brown és Alain Savory, mindkettő elérhető nyilvánosan bármikor, ha nem elég az a 3000 cikk, tudományos értekezés meg YouTube videó ami ingyen elérhető bárhonnan akkor két telefon után lehet ülni a repülőre és menni ki, megmutatják, van az a pénz amiért tartanak neked csoportos vagy privát workshop-ot, aztán ha hazajössz meg adaptálod a saját igényeidre.
A paraszt dolga, hogy gondolkozzon és eldöntse mit a akar a földjén csinálni, aki mindig mástól várja, hogy mondja meg mi legyen az nem akar igazán semmit! Sokszor hoztam már ezt példának, de meg kell nézni azokat az embereket, akiknek a szomszédai csinálnak ilyeneket: ha sikeres, akkor magukban puffognak, hogy csak szerencséjük volt, ha bármi félre fut akkor meg kárörvend, hogy na ugye, mint kell ennek a hülyének variálni... De hiába sikeres éveken át akkor sem veszi a fáradtságot, hogy megnézze miért sikeres, csak várja, hogy mikor lesz végre olyan év, amikor lehet majd kárörvendeni....
Válasz Radocz #15163. hozzászólásáraSehol, a homokhátságon lenne értelme mert ott vannak olyan talajok amik igénylik ezt a féle talajjavítást, de a hőmérséklet alkalmatlan rá.
Válasz termelo #15161. hozzászólásáraMivel tartós no-till hez arra alkalmas talaj kell. Magyarországon ilyen nem igen van.
Most, hogy a termés kiesés támogatva lesz elég jelentősen nagyon lesz no-till területek. És mivel kötelezve lesz rá a gazda, hogy ne is csináljon mást, nem fognak elcsábulni egy tárcsa irányába.
Azért támogatással 300-400eFt profit egy hektáron már nem semmi..... Egy sima gabonától.
Egymás baxtatása helyett el kellene gondolkodni azon van-e itt egyáltalán no-till termelő.
Úgy tűnik csak azért mondja valaki hogy no-till-ezik mert menő (új dolog) (amerikai) (különleges)
(profizmust feltételez) pont mint a nyugateurópai ecsetfejű genderbuzik (divatbuzik)
de mé?
Miért nem menőbb hogy Poke féle talajművelés vagy Fecó féle talajművelés stb.
A no-till rendkívül hasznos elgondolkodtató talajművelési rendszer amely látszik hogy egyedi rendszerekbe sikeresen integrálható de egyebekben korlátoz, idejétmúlt, fejlődésképtelen és az eddigi példákból kiindulva "bőséges" (250mm<) csapadékellátottságú területeken működik...
Válasz MrPoke #15159. hozzászólásáraBohócot csinálsz magadból.Ezt írtad!
Fogalomtár:
Zero-till még a vetés is olyan géppel történik ami szinte semmi talaj sebet nem ejt.
No-till: a vetéskor a vetőegységek munkája megengedett, valamint sortisztító is lehet a gépen. Ok szerűen keverés nélküli talajlazítás lehetséges. Talajegyengetés olyan szerszámmsl ami talajt nem bolygatja, esetleg a szármaradványt rendezi
Min-till: no till + 5-10cm talaj mozgatás.
Forgatás nélküli: gruber, stb...
Gyílkosság: Ásógép, eke, véső eke, topdown. Minden ami 15cm nél mélyebben forgat, kever.
Válasz MrPoke #15155. hozzászólására"De a takarónövény elé lazítok, elművelek, vetek ez forgatás nélküli." Ez soha nem lesz no-till ha falra mászol,akkor se.Attól,hogy tavasszal direktbe vetsz bele.Ez max. minimál művelés.
Ez egy fogalom tár ami egy közelítű a művelési rendszerhez. Az hogy ki mitt alkalmaz saját dolga.
Én pl eddig szinte az összest alkalmaztam már, és nem ragaszkodom egyhez.
Pl szárzúzott kukorica tarlóba vetettem a gabonát.
De a takarónövény elé lazítok, elművelek, vetek ez forgatás nélküli. De ebbe tavasszal megy művelés nélkül a borsó.
Válasz SzikiSzokeveny #15151. hozzászólásáraVan, de nincs értelme. Ha ritka az osztása nem roppant át eléggé, ha sűrűbb akkor bizony az is kavar. Mivel az első sorban elhelyezett kapák fellazizják a talajt a hátsók viszont keverik.
Válasz termelo #15147. hozzászólásáraFogalomtár:
Zero-till még a vetés is olyan géppel történik ami szinte semmi talaj sebet nem ejt.
No-till: a vetéskor a vetőegységek munkája megengedett, valamint sortisztító is lehet a gépen. Ok szerűen keverés nélküli talajlazítás lehetséges. Talajegyengetés olyan szerszámmsl ami talajt nem bolygatja, esetleg a szármaradványt rendezi
Min-till: no till + 5-10cm talaj mozgatás.
Forgatás nélküli: gruber, stb...
Gyílkosság: Ásógép, eke, véső eke, topdown. Minden ami 15cm nél mélyebben forgat, kever.
Válasz barazdabetyar. #15144. hozzászólásáraTe láttad már a részletszabályokat és a fogalom meghatározásokat? Én még csak a tervezetet láttam. Azért írtam, hogy nics véglegesítve -még csak társadalmasításon volt- és remélem lesz kiskapu/könnyítés, ha valami félre siklik, mert október 4-ig lehetett írni észrevételt, javaslatot. Link.
Válasz MrPoke #15140. hozzászólásáraOlyan talaj ami simán terem 5 tonna búzát az nem leromlott talaj. Vannak erodált, leromlott színes vagy futóhomok talajok, amelyek egy ilyen rendszerrel nagyon hamar rendbe tehetők (értsd 3-5 év), míg nélküle nagyon nehéz dolgod van, mert leginkább semmi nem akar benne megmaradni, úgy meg nehéz takarónövényt meg bármit termelni...
Meg vannak egyéb feltételek is: van-e állat? annak van-e hely? amikor nem a takarónövényt legeli akkor mit eszik? Van-e ember aki normálisan meg tudja ezt valósítani? A környékünkön nincs olyan állattartó (sem farmer sem dolgozó) aki ezt képes lenne átlátni és és okszerűen megvalósítani, anélkül meg több kárt csinál, mint hasznot...
Van értelme? van! Működne? Igen Én csinálom? nem, mert én nem akarok a gazba gyalogolni a tehenek között más meg úgysem tudja megcsinálni...
De ez ugyanolyan, mint a no-till vetés... Alkalmazott úgyis elbaxa, vagy te magad csinálod meg és akkor lehet hogy jó lesz, vagy engedd el mert csak az ideget eszed...
Válasz Praetor #15135. hozzászólásáraazt kérdezte mi a véleményem róla, erre írtam, hogy ha így csinálják, mint a videóban akkor szerintem jó, de csak így... a jut-is marad is rendszerben. Ha mindent lezabáltatnak akkor az már nem lesz jó...
Válasz termelo #15134. hozzászólásáraNo-till miatt leromlott talaj szerintem paradoxon. Olyan van, hogy elrontott no-till vagy termelői hiba miatt félresiklik valami, és azt kell javítani...
A sreip-till nem a no-till talaj javítására van, hanem a technológia könnyebbé meg produktívabbá tételére.
És alapvetően de, a természet akkor lesz a legproduktívabb, ha hagyod, hogy magtól beálljon egy egyensúlyi állapotba, csak ezzel az a baj, hogy az ember magának szeretne táplálékot, ipari- és energetikai alapanyagokat termelni, és erre nem a legelhető fűfélék a legmegfelelőbbek. Emiatt kell belenyúlni a rendszerbe, hogy a termelési folyamat részében vagy egészében számunkra fontos növények nőjenek a területen, a köztes időben pedig lehetőleg irányítottan regenerálódjon, és pláne meg úgy, hogy ez a regenerálódási folyamat ne akadályozza a következő termelési ciklust sem.
Válasz termelo #15134. hozzászólásáraSemmi baja nem lenne az ózon rétegnek. A földön a metán kibocsátás döntő többsége a talajból szivárog ki, nem emberi tevékenység az okozója.
pl. beszéltünk eddig a no-till végett leromlott talaj állapotáról
és !
ennek javítására kidolgozott gépekről pl. strip-till, subsoiler stb
Ugye ez eddig ellentmond annak, hogy csak a no-till az úr!
továbbá
a "könyv" szerint a természetbeni állapot elérése a cél
de
Végig gondolta már valaki, hogy a természetben alapesetben NEM megtalálható növényeket akarunk termeszteni a természetben NEM megtalálható hozamok mellett és a természetben adott esetben termesztésre NEM alkalmas helyeken (pl. sivatagi lineáros kukorica)
vagy
szinte az összes kertészeti kultúra...
Arra is kíváncsi lennék, hogy ha az összes terültet a földön legeltetéses no-till lenne kapnánk e még levegőt vagy milyen gyorsan kopna el az ózon a kifingott metántól
Válasz MrPoke #15115. hozzászólásáraEnnek az elmélete az, hogy a takarónövények lebontása sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy végbe, ha nem közvetlenül bontatjuk le a baktériumokkal, hanem előtte átmegy egy állat emésztő rendszerén, az megemészti és egy csomó hasznos baktérium társaságában elhelyezi a földön. Amit az állat hasznosít az első sorban lekötött energia, fehérje és keményítő, míg a mi számunkra első sorban a makrotápanyagok fontosak, amit az állat a bélsárban hagy... plusz mellette a rágással mechanikailag is aprítja, illetve a taposásával a földhöz nyomja a növényi részeket. Ilyen legeltetést amúgy semmiképp nem úgy kell elképzelni, mint amikor hetekig barangol a birkanyáj és mindent tövig rág és szarrá tapos... Ha jl csinálják akkor nagyon nagy állattömeg van a területen nagyon rövid ideig, a növényeknek csak 30-40%-át eszik le, és 5-10%-át tapossák le, a többi marad ott, és a taposási sokkhatás annyira rövid ideig tart, hogy nem pusztul el semmi. Kb úgy képzeld el, mint amikor a lucerna földön végig mégy kocsival: Ha egyszer elmégy meg sem látszik, ha 2-3x akkor azért letaposod, de egy idő után feláll, ha 3 napig ugyanott járkálsz akkor a pusztulás a következő gyapjáig ott marad, míg ha állandóan ugyanott mégy akkor a töve is kipusztult és elhal és jövőre sem hajt vissza...
Válasz termelo #15131. hozzászólásáraHát nekem még mindig az a véleményem, hogy a "nem pusztítom annyira" nem ugyan az, mint a "javítom a talajszerkezetemet", tehát ha műveled akkor rombolod, most hogy mennyire az kérdéses de valamennyire mindenképp!
Talajt javítani leginkább a no-till-el lehet...
Összegezve nem minden esetben talajmegújító a no till de biztosan nem csak a no till alkalmas a talaj megújítására. ! ?
Nagyjából az is kiderül hogy végeredményben a megélhetés a cél, nem ismerek olyan termelőt aki deficitre dolgozik csak hogy neki legyen a legjobb talajállapota vagy pl. a legtöbb gilisztája :)
Persze nincs ellentmondás abban h jövedelmező termelés mellett javítsam a talaj állapotát de abban igen hogy ez nem csak 1 úton érhető el!
Pláne h még az ezt alkalmazók sem fektették le az egyértelmű szabályokat…
Pedig szerintem is a no-till-be simán bele kell férjen 3-5 évente egy max. 25mm széles késű 0 forgatással rendelkező altalajművelő (kizárlóag emelő hatású) max. 25cm mélységben.
Pl. amit Feco betett arra gondolok, az összes in-line lazító ennek megfelel.
Reméljük a no-till AKG-ben is így határozza meg a szabályalkotó csoport
Persze, majd kiderül.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
15323 hozzászólás
Válasz ..,-:) #15169. hozzászólásáraHa az AKG-ra gondolsz még nem lehet tudni, fogalom tár, vis major, és a szankciós táblázatból lehet kiszűrni mitt is lehet.
Találgatások vannak. Igazából mindent lehet ami nem forgatja le a szármaradványt. Küllős kapa, aprító henger, gyomfésű, fésűs szalma rendező, stb....
De a konbinált vetőgépek nem alkalmazhatóak. Pl forgóboronás, rövidtárcsáas vetőgépek.
Lucernával nem tudsz megfelelni. Mivel a zöldugart is be kell válalnod. Zöldugar nem mehet lucerna mellé. 20-30% on szemest kell termelned.. STB...
Valamint be lesz zárva az a kiskapu, hogy be vállalunk mindent mert pici a szankció. Jelentősen meg lesz emelve....
Ha meg nem AKG akkor nem mindegy? Nincs értelme nevén nevezni, és bezárni magad egy megnevezéshez....
Válasz Radocz #15171. hozzászólásáraAz mindhez kell.Kombájn után szárzúzó megengedett.
Válasz barazdabetyar. #15170. hozzászólásáraSzerintem kell még növény orvos.
Védekezés gyom, betegség ellen.
Tápanyag utánpótlás.
Reto legalábbis így csinálja!
Válasz ..,-:) #15169. hozzászólásáraNo-till=aratás-vetés-aratás-vetés.....
Válasz MrPoke #15164. hozzászólásáraMilyen műveletek férnek bele a no-till-be !?
Illetve ha én lucernát telepítek, arra is rá lehet húzni a no-till-t !?
Válasz .Fecó. #15166. hozzászólására
Én ezt tartom a járható útnak. A "hivatalnak" nem lenne szabad szemellenzős szabályokat hozni. Valamennyi rugalmasság kellene a képletbe. ha kell, időnként vas, ha glifo. kell akkor az.
ZERO inputanyag gazdálkodás támogatása takarónövényekkel
Válasz Radocz #15162. hozzászólására40 éve van ez a technológia, és millió pozitív példa van rá. Nyílván n nincs ilyen a megyében, országos szinten is kb 3-4 helyről tudok ahol üzemi gyakorlatban csinálják, de a legtöbben marhára nem beszélnek erről (sem), csinálják és kész.
De irreleváns, hogy mi van hajdú-bihar-ban,, még az is is, hogy mi van az országban, aki ezzel kezdi a kérdezősködést az jellemzően kifogást keres, hogy ő miért ne próbálja ki sem!
Azért beszél az ember nyelveket, hogy utánna olvasson, utánna nézzen, Ennek két pápája van a világon, Gabe Brown és Alain Savory, mindkettő elérhető nyilvánosan bármikor, ha nem elég az a 3000 cikk, tudományos értekezés meg YouTube videó ami ingyen elérhető bárhonnan akkor két telefon után lehet ülni a repülőre és menni ki, megmutatják, van az a pénz amiért tartanak neked csoportos vagy privát workshop-ot, aztán ha hazajössz meg adaptálod a saját igényeidre.
A paraszt dolga, hogy gondolkozzon és eldöntse mit a akar a földjén csinálni, aki mindig mástól várja, hogy mondja meg mi legyen az nem akar igazán semmit! Sokszor hoztam már ezt példának, de meg kell nézni azokat az embereket, akiknek a szomszédai csinálnak ilyeneket: ha sikeres, akkor magukban puffognak, hogy csak szerencséjük volt, ha bármi félre fut akkor meg kárörvend, hogy na ugye, mint kell ennek a hülyének variálni... De hiába sikeres éveken át akkor sem veszi a fáradtságot, hogy megnézze miért sikeres, csak várja, hogy mikor lesz végre olyan év, amikor lehet majd kárörvendeni....
Válasz Radocz #15163. hozzászólásáraSehol, a homokhátságon lenne értelme mert ott vannak olyan talajok amik igénylik ezt a féle talajjavítást, de a hőmérséklet alkalmatlan rá.
Válasz termelo #15161. hozzászólásáraMivel tartós no-till hez arra alkalmas talaj kell. Magyarországon ilyen nem igen van.
Most, hogy a termés kiesés támogatva lesz elég jelentősen nagyon lesz no-till területek. És mivel kötelezve lesz rá a gazda, hogy ne is csináljon mást, nem fognak elcsábulni egy tárcsa irányába.
Azért támogatással 300-400eFt profit egy hektáron már nem semmi..... Egy sima gabonától.
Tapasztalatokat 5 év múlva megbeszéljük.
Válasz .Fecó. #15143. hozzászólásáraOk.
A környező településeken nincs.
Berend Ferin kívül, hol van❓
Válasz .Fecó. #15133. hozzászólásáraHajdú-bihar vármegye területén van olyan, aki így legeltet szántón?
Hány éves ez a technológia?
Egymás baxtatása helyett el kellene gondolkodni azon van-e itt egyáltalán no-till termelő.
Úgy tűnik csak azért mondja valaki hogy no-till-ezik mert menő (új dolog) (amerikai) (különleges)
(profizmust feltételez) pont mint a nyugateurópai ecsetfejű genderbuzik (divatbuzik)
de mé?
Miért nem menőbb hogy Poke féle talajművelés vagy Fecó féle talajművelés stb.
A no-till rendkívül hasznos elgondolkodtató talajművelési rendszer amely látszik hogy egyedi rendszerekbe sikeresen integrálható de egyebekben korlátoz, idejétmúlt, fejlődésképtelen és az eddigi példákból kiindulva "bőséges" (250mm<) csapadékellátottságú területeken működik...
Válasz MrPoke #15159. hozzászólásáraBohócot csinálsz magadból.Ezt írtad!
Fogalomtár:
Zero-till még a vetés is olyan géppel történik ami szinte semmi talaj sebet nem ejt.
No-till: a vetéskor a vetőegységek munkája megengedett, valamint sortisztító is lehet a gépen. Ok szerűen keverés nélküli talajlazítás lehetséges. Talajegyengetés olyan szerszámmsl ami talajt nem bolygatja, esetleg a szármaradványt rendezi
Min-till: no till + 5-10cm talaj mozgatás.
Forgatás nélküli: gruber, stb...
Gyílkosság: Ásógép, eke, véső eke, topdown. Minden ami 15cm nél mélyebben forgat, kever.
Válasz barazdabetyar. #15157. hozzászólására"De a takarónövény elé lazítok, elművelek, vetek ez FORGATÁS NÉLKÜLI."
Mert én mit írtam?
Ki mondta, hogy no-till? Még a min-tillhez sincs semmi köze.
Válasz barazdabetyar. #15157. hozzászólásáraSzerintem nem szabad ilyen ultra-ortodox dogmákban gondolkodni…
Válasz MrPoke #15155. hozzászólására"De a takarónövény elé lazítok, elművelek, vetek ez forgatás nélküli." Ez soha nem lesz no-till ha falra mászol,akkor se.Attól,hogy tavasszal direktbe vetsz bele.Ez max. minimál művelés.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #15152. hozzászólásáraEgy senkitől, említésre méltó.
Válasz barazdabetyar. #15153. hozzászólásáraMár bocsánat én nem te vagyok aki hetente esik át pállforduláson.
Ez egy fogalom tár ami egy közelítű a művelési rendszerhez. Az hogy ki mitt alkalmaz saját dolga.
Én pl eddig szinte az összest alkalmaztam már, és nem ragaszkodom egyhez.
Pl szárzúzott kukorica tarlóba vetettem a gabonát.
De a takarónövény elé lazítok, elművelek, vetek ez forgatás nélküli. De ebbe tavasszal megy művelés nélkül a borsó.
Válasz SzikiSzokeveny #15151. hozzászólásáraVan, de nincs értelme. Ha ritka az osztása nem roppant át eléggé, ha sűrűbb akkor bizony az is kavar. Mivel az első sorban elhelyezett kapák fellazizják a talajt a hátsók viszont keverik.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #15152. hozzászólásáraHasraütés.Facén nem ezt írta.
Válasz MrPoke #15150. hozzászólásáraKitől idéztél?
Válasz MrPoke #15150. hozzászólásáraTopdownra is van olyan kopóelem ami nem forgat, low disturbance hegy.
Válasz termelo #15147. hozzászólásáraFogalomtár:
Zero-till még a vetés is olyan géppel történik ami szinte semmi talaj sebet nem ejt.
No-till: a vetéskor a vetőegységek munkája megengedett, valamint sortisztító is lehet a gépen. Ok szerűen keverés nélküli talajlazítás lehetséges. Talajegyengetés olyan szerszámmsl ami talajt nem bolygatja, esetleg a szármaradványt rendezi
Min-till: no till + 5-10cm talaj mozgatás.
Forgatás nélküli: gruber, stb...
Gyílkosság: Ásógép, eke, véső eke, topdown. Minden ami 15cm nél mélyebben forgat, kever.
Válasz barazdabetyar. #15128. hozzászólásáraDe szükséges. Főleg a kezdeteknél. Később ahogy nem válik szükségessé el lehet engedni a lazítást. De az vagy 20-30év....
Válasz barazdabetyar. #15144. hozzászólásáraTe láttad már a részletszabályokat és a fogalom meghatározásokat? Én még csak a tervezetet láttam. Azért írtam, hogy nics véglegesítve -még csak társadalmasításon volt- és remélem lesz kiskapu/könnyítés, ha valami félre siklik, mert október 4-ig lehetett írni észrevételt, javaslatot.
Link.
Válasz Egy erdész fortyogó epéje #15146. hozzászólásáraNem, ellenkezőleg csak lehet én vagyok az egyetlen aki nem korlátozza be magát egy ideológia kedvéért.
továbbá,
Én látok hibákat amik felett az elfogultak szemet hunynak...
(ezek a hangok nem csak az én fejemben vannak)
Bárki számára elérhetőek a netten
Válasz termelo #15142. hozzászólásáraKezdő vagy egyébként a témában? A hozzászólásaid alapján nagyon úgy tűnik, hogy még keresed az “identitásodat”.
Válasz .Fecó. #15143. hozzászólásáraAkkor ha jól értem hithű "katolikus" vagy csak nem mindig mész templomba?
Válasz MTZ1221.3 #15129. hozzászólásáraJelen állás szerint nem fér bele.
Válasz MrPoke #15140. hozzászólásáraOlyan talaj ami simán terem 5 tonna búzát az nem leromlott talaj. Vannak erodált, leromlott színes vagy futóhomok talajok, amelyek egy ilyen rendszerrel nagyon hamar rendbe tehetők (értsd 3-5 év), míg nélküle nagyon nehéz dolgod van, mert leginkább semmi nem akar benne megmaradni, úgy meg nehéz takarónövényt meg bármit termelni...
Meg vannak egyéb feltételek is: van-e állat? annak van-e hely? amikor nem a takarónövényt legeli akkor mit eszik? Van-e ember aki normálisan meg tudja ezt valósítani? A környékünkön nincs olyan állattartó (sem farmer sem dolgozó) aki ezt képes lenne átlátni és és okszerűen megvalósítani, anélkül meg több kárt csinál, mint hasznot...
Van értelme? van! Működne? Igen Én csinálom? nem, mert én nem akarok a gazba gyalogolni a tehenek között más meg úgysem tudja megcsinálni...
De ez ugyanolyan, mint a no-till vetés... Alkalmazott úgyis elbaxa, vagy te magad csinálod meg és akkor lehet hogy jó lesz, vagy engedd el mert csak az ideget eszed...
Válasz MrPoke #15141. hozzászólásáraHa finomkodni akarunk akkor igazad lehet de termelni akarunk és ott a tömörödöttség hátrány...
Válasz termelo #15134. hozzászólásáraSzerintem te kevered a dzezont a fazonnal.
A tömörödött talaj nem egyenlő a leromlott talajjal.
A kettő két külön fogalom.
Válasz .Fecó. #15133. hozzászólásáraEéletet értem. Viszont akkor úgy teszem fel a kérdést.
Te a talaj javítás miatt belevágnál ilyenbe? Pl olyan földön ami terem 60q búzát simán? Min no tillben.
Én nem látom azt a plussz talaj javulást ebben a rendszerben ami megérje a fáradságot.
Szóval szerintem egy fa*zság és parasztvakítás. :D
Talajjavítás gyorsabban elérhető okszerű talajműveléssel.
Válasz .Fecó. #15138. hozzászólásáraOk, értem.
Válasz Praetor #15135. hozzászólásáraazt kérdezte mi a véleményem róla, erre írtam, hogy ha így csinálják, mint a videóban akkor szerintem jó, de csak így... a jut-is marad is rendszerben. Ha mindent lezabáltatnak akkor az már nem lesz jó...
Válasz termelo #15134. hozzászólásáraNo-till miatt leromlott talaj szerintem paradoxon. Olyan van, hogy elrontott no-till vagy termelői hiba miatt félresiklik valami, és azt kell javítani...
A sreip-till nem a no-till talaj javítására van, hanem a technológia könnyebbé meg produktívabbá tételére.
És alapvetően de, a természet akkor lesz a legproduktívabb, ha hagyod, hogy magtól beálljon egy egyensúlyi állapotba, csak ezzel az a baj, hogy az ember magának szeretne táplálékot, ipari- és energetikai alapanyagokat termelni, és erre nem a legelhető fűfélék a legmegfelelőbbek. Emiatt kell belenyúlni a rendszerbe, hogy a termelési folyamat részében vagy egészében számunkra fontos növények nőjenek a területen, a köztes időben pedig lehetőleg irányítottan regenerálódjon, és pláne meg úgy, hogy ez a regenerálódási folyamat ne akadályozza a következő termelési ciklust sem.
Válasz termelo #15134. hozzászólásáraSemmi baja nem lenne az ózon rétegnek. A földön a metán kibocsátás döntő többsége a talajból szivárog ki, nem emberi tevékenység az okozója.
Válasz .Fecó. #15133. hozzászólásáraPoke szerintem ismeri a mob grazinget, Gabe Brown után minden tmmg-s is.
Válasz .Fecó. #15132. hozzászólásáraHa elfogult vagy akkor így gondolod ha befogadóbb akkor nem.
pl. beszéltünk eddig a no-till végett leromlott talaj állapotáról
és !
ennek javítására kidolgozott gépekről pl. strip-till, subsoiler stb
Ugye ez eddig ellentmond annak, hogy csak a no-till az úr!
továbbá
a "könyv" szerint a természetbeni állapot elérése a cél
de
Végig gondolta már valaki, hogy a természetben alapesetben NEM megtalálható növényeket akarunk termeszteni a természetben NEM megtalálható hozamok mellett és a természetben adott esetben termesztésre NEM alkalmas helyeken (pl. sivatagi lineáros kukorica)
vagy
szinte az összes kertészeti kultúra...
Arra is kíváncsi lennék, hogy ha az összes terültet a földön legeltetéses no-till lenne kapnánk e még levegőt vagy milyen gyorsan kopna el az ózon a kifingott metántól
Válasz MrPoke #15115. hozzászólásáraEnnek az elmélete az, hogy a takarónövények lebontása sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy végbe, ha nem közvetlenül bontatjuk le a baktériumokkal, hanem előtte átmegy egy állat emésztő rendszerén, az megemészti és egy csomó hasznos baktérium társaságában elhelyezi a földön. Amit az állat hasznosít az első sorban lekötött energia, fehérje és keményítő, míg a mi számunkra első sorban a makrotápanyagok fontosak, amit az állat a bélsárban hagy... plusz mellette a rágással mechanikailag is aprítja, illetve a taposásával a földhöz nyomja a növényi részeket. Ilyen legeltetést amúgy semmiképp nem úgy kell elképzelni, mint amikor hetekig barangol a birkanyáj és mindent tövig rág és szarrá tapos... Ha jl csinálják akkor nagyon nagy állattömeg van a területen nagyon rövid ideig, a növényeknek csak 30-40%-át eszik le, és 5-10%-át tapossák le, a többi marad ott, és a taposási sokkhatás annyira rövid ideig tart, hogy nem pusztul el semmi. Kb úgy képzeld el, mint amikor a lucerna földön végig mégy kocsival: Ha egyszer elmégy meg sem látszik, ha 2-3x akkor azért letaposod, de egy idő után feláll, ha 3 napig ugyanott járkálsz akkor a pusztulás a következő gyapjáig ott marad, míg ha állandóan ugyanott mégy akkor a töve is kipusztult és elhal és jövőre sem hajt vissza...
Válasz termelo #15131. hozzászólásáraHát nekem még mindig az a véleményem, hogy a "nem pusztítom annyira" nem ugyan az, mint a "javítom a talajszerkezetemet", tehát ha műveled akkor rombolod, most hogy mennyire az kérdéses de valamennyire mindenképp!
Talajt javítani leginkább a no-till-el lehet...
Összegezve nem minden esetben talajmegújító a no till de biztosan nem csak a no till alkalmas a talaj megújítására. ! ?
Nagyjából az is kiderül hogy végeredményben a megélhetés a cél, nem ismerek olyan termelőt aki deficitre dolgozik csak hogy neki legyen a legjobb talajállapota vagy pl. a legtöbb gilisztája :)
Persze nincs ellentmondás abban h jövedelmező termelés mellett javítsam a talaj állapotát de abban igen hogy ez nem csak 1 úton érhető el!
Pláne h még az ezt alkalmazók sem fektették le az egyértelmű szabályokat…
Válasz MTZ1221.3 #15129. hozzászólásáraNem, sajnos igaza van. Már a fogalmából kifolyólag is összeférhetetlen, sőt még a min tillnél is kérdéses…
Válasz barazdabetyar. #15125. hozzászólásáraHelló.
Pedig szerintem is a no-till-be simán bele kell férjen 3-5 évente egy max. 25mm széles késű 0 forgatással rendelkező altalajművelő (kizárlóag emelő hatású) max. 25cm mélységben.
Pl. amit Feco betett arra gondolok, az összes in-line lazító ennek megfelel.
Reméljük a no-till AKG-ben is így határozza meg a szabályalkotó csoport
Persze, majd kiderül.
Válasz .Fecó. #15127. hozzászólásáraTalajművelés egy fajtája.
Válasz barazdabetyar. #15125. hozzászólására
Válasz MrPoke #15123. hozzászólásáraSzerintem adjunk neki más nevet mert így sosem fognak békén hagyni.
de
Legalább már látszik, hogy vagyunk itt többen is elfogulatlanok...
Tudnám javasolni a "progressive" kifejezést mert ez szándékosan nem konstans gondolkodást feltételez.
Válasz MrPoke #15123. hozzászólásáraLazítás a kocsmába.No-till-be nem.
Válasz .Fecó. #15121. hozzászólásáraLinkeld már hogy a muszlim nő hol van megtiltva a katalikusknak.
