Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.69 FtUSD396.2 FtCHF437.45 FtGBP497.51 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Én ezt egyszerűen nem érzem elkésettnek.Annyira döglött minden ujra mondja a-7-8at.Ahogy elnézem mire magához tér a természet melege ujra 1hét .Addig lehet kinlodni a befagyott itatókkal a marhanal.
Persze akinek sok van azt muszáj kezdeni.De málunk pl a bokrosito hengerezés tuti elmarad.Agrotechnikailag lehetetlen és értelmetlen a saros gány miatt....
Válasz krokodil007 #3719. hozzászólásáraÉrtem .Szivem szerint szórtam volna talán de olyan a föld mint a kelés.Puha nagyon.Milyen volt a terület homokos vagy fekete föld?
Válasz gazda001 #3696. hozzászólásáraItt is a meleg kihozta a ződjét búzáknak repcéknek, persze amelyik megvan szórva.
Ment itt a nagy kimosódásos sztori meg minden, okoskodtak azok akik azzal nyugtatták magukat, hogy nemkell szórni mert elmossa az eső hahahaha
(nem arról beszélek aki nem szórta rá a 40 centis hó tetejére, nyílván arra nemkell)
de most látszik a differencia, plussz mikor tud majd rámenni az ember legközelebb azt nemtudom, itt ollyan mancsik van, hogy kegyetlen, alig lehet a földutakon is közlekedni, ragad minden süllyed kenődik és csepereg az eső most is.
Jövőhéten a fagyokon majd elszórják amúgy a többiek is csak kicsit gonoszkodtam most
Válasz Diesel Tibor #3715. hozzászólásáraNem ragadt a kerék vagy szedte volna kifele a búzát?Nekem 420van
Ha jól látom az önè 5os vagy 6os arion annak a sulya is vagy 70mázsa....
Válasz szantofold22 #3712. hozzászólásáraVagy --tagis.dep.wv.gov lapon vannak földrajzi adatok.De mint irtam baromi komplex számitás erre évekig kell szakosodni.
Én is csak tudok róla de elvégezni nem tudnàm modell szinten
Válasz Mf-es? #3711. hozzászólásáraÉlelmiszerhez irja ahogy latom.A suliban a "gisserver"- t neztük a neten mindig ez egyfajta központi adatbázis s vagyonokért lehet adatokat venni .Szerintem a takarnet re is alkalmazhato tabla szinten.Vagy max modellez.De szerintem jobban jár az ember ha inkább átrepűl az a kis mutragya a szomszédba meg tobbször szórja ki akkor csak csak ervenyesűl valami ,meg a gatyaja se megy ra az embernek ilyen precizios mükeryerere(nem az elelmiszer mérőte gondolok,ha gyerek van s tart az ember ilyet az átvágós világban. A belinkelt müszer szerintem ppm ben ad meg dolgokat ha eu szabvany van benne.Azt meg tudni kéne mettől veszélyes ,hány ppm től.)
Hiu ábránd arra gondolni azért hogy alámossa a tápanyagot a szomszédéról a sajatra.Ez egy hosszú folyamat
Válasz Mf-es? #3702. hozzászólásáraItt sem lehet szórni.A vizes fagyra nem akartam .A sorja kozt fekete még és ragad.Ha eső lesz tolodni fog ujra.Nem igazan indult még meg.A hegye lefagyva kicsit lilas még.S ha ujra -6lesz ugysem vesz fel semmit mert még "alszik"aA fáknak is épp megduzzadt a rügye,vagy még med se mozdult.
Hogy mennyit megy ?Azt ugy lehetne megtudni hogy furkalni kéne esetleg megfesteni a vizet.Vagy valami kis gyenge szondával vizsebességet mérni ami nyilván nagyon kis érték.Az után szokták figyelembe venni a domborzatot esetleg enyhe esést.Alfoldön is csak van kis esés ami picike.S nagy területre vetítve mondjuk ugy két településrész kzri területet figyelembe véve a gyülytött adatokbol lehet számítani.Tanultuk valamikor iszonyatos szamolosdi ugye eses vizsebesség a napokat hetekrt visszabontani orara vagy percre hogy az eredmnybe m/s meg tudd adni.Ez a hidrologisok asztala.Ha van itt valaki aki olyannal foglalkozik at jobban leirhatná ezt./Továbbá a Szesztay eljárás jó még "evapotranspiráció "(talaj-evaporáció- növény -transpiráció-) azaz ennek az eggyüttesének a párolgási veszteség meghatàrozására is.Vagyis a föld meg a növény mennyit párologtat.De itt is hömérséklet csapadék viszony talajközöttség domborzat ,növénylefedettségi értékek vagyis boritottság szélviszonyok meg ilyesmit vesz figyelembe.
Igazából nem vesszük ezt szemmel észre csak azt hogy :Fene megeszi megint úszik a búzám vagy hogy épp kiszáradt a teknő amiben dgy hete még a béks uszkàlt.
Alabjában véve ugye ezért is nem szeretik a nitrátérzékeny területeken a nagyadagu műtrágyát az okosok ,mert pont az ilyen hidrogeológiai áramlások addig meddig hordják viszik sz esetleges kimosódott vegyszert hogy bejuthat a artezi vizkészletbe vagy hegyvidéki tájon pedik a karsztrendszerbe.A nitrogén az ivovizben pedig nitrit nitrát formájában van ami pl ha kisgyereknek főznek egy bébipapit a gyerek bekékül un methemoglobémiát kaphat amitól fuldokol a gyerek.(Ez azért van mert a nitrit nitrát kötődik a vérhez és az oxigén csere nem jön létre.Kb mint a szén-monoxid mérgezés.Ez az oka hogy fagyon nem engedi szórni pl mert a hólé ha elolvad alatta meg fagyos a föld ugyse megy be a talajba hanem pl dombosabb vidéken vagy diksagon is a völgyes részbe lefolyik s belvízként pang majd beszivárogva sz említett módon károsíthatja az ivóvízkészletünket.
Kicsit hosszú lett meg el is tért lenyegtöl de az áramlás hetekben és par m/nap vagy épp hétben mérhető valahogy.
Válasz bandigh #3707. hozzászólásáraja. aszongyák a veronika füjj sok Nt jelez. akkor én talajcserét csinálok, eladom, mert annyi van, hogy kiirtani sem lehet.muszáj a téesz hordalék vizet elengedni.
Válasz Wilde #3706. hozzászólásáraTalajmegújítóknak nincs szüksége a hanyatló nyugat ópiumára(nitrogén), így azt javaslom a mezsgyére ásasson egy 4 méter mély elvezetőcsatornát
Válasz Wilde #3703. hozzászólásáraMi évek óta ezen a taktikán vagyunk a szomszédokkal. Felváltva.... Hol én szórok hol ő aztán mindketten élvezzük..
Kinek van pénze minden évben műtrágyát i... Abba tönkre is menne a gazdaságunk.
Válasz Mf-es? #3702. hozzászólásáraelég ha a szomszéd megszórta a sajátját.gondol egyet a nitró és elindul mf-es kolléga felé.majd átjárja keresztbe hosszába az egész tábládat akár több kilóméter szélességben is.
Válasz szantofold22 #3701. hozzászólásáraÉs mennyit megy?Agyalok,meg se szórom nitrogénnel.Megnézem,a többihez,képest,mennyit terem.3 hétig,úgyse tudnék rámenni.Ha jön a hétvégi eső,még utána se.
Válasz bandigh #3690. hozzászólásáraTud menni oldalra ezt a jelensèget Talajvízáramlásnak hívják.A hidrológiában.
A régi öregek meg csak vízjárásnak hivtaák.Biztos hallottál már valakit mikor azf mondja változik a vízjárás.Ez valamilyen szinten megfigyelhető.Tudok olyan részeket ami régebben vizesebb volt most szárazabb és fordtva.Egyszerüen van egy kis lamináris áramlás is a földben.De nem hiszem hogy egyik naprol a masikra.Attol jóval nagyobb a felszín alatti vízkészlet ,mintha folyó vinné.
Marc 17 korul mondja helyenkent a kemeny minuszokat gabona.mar ugye felebredt ez a hideg ami lesz art neki?tudom vissza megy melynyugalmi allapotban de kesobbiekre nem hat ra ki valamilyen modon?
Válasz Mf-es? #3689. hozzászólásáraKI lehet számolni a módszert Szesztay eljárásnak hívják.Ez egy Hidrologiai számítás .Undorito matematikai képletekkel
Válasz csoppika #3693. hozzászólásáraa többi szomszédom visszaszórja, csak ez nem, amúgy rettentő rossz szomszéd, állandó botanikuskert van nála, a teljes gyomarzenál megtalálható a táblájában, ma nézetem, olyan szépen bújik a búzájában az acat, mintha precíziós géppel lenne vetve
Ma megkezdtem a második adag kijuttatását, az első adagot febr. első felében kapta a nagy hó és hideg előtt. KB.40-50 mm csapadékot számoltam össze, havat esőt vegyesen amit kapott. Hát kérem az enyém sokkal zöldebb, bokrosabb mint aki nem adott még neki. Én is csak 120 kiló körül nyomtam pétit akkor és most is annyit teszek, meg majd még 1x ennyi megy ki rá. (homokon nem akarom egyszerre) Meglátjuk, De az biztos hogy ennyi csapadék nem mosta ki a februári dózist
Válasz Mf-es? #3689. hozzászólásáraSzebb a mezsgyén a vetésed,azért kérdezed ?? Lehet nagyon ismer a szomszédod,és átdobatott egy kicsit hogy lásd a különbséget.
idén végre láthattam, hogy nem pazarol a szomszéd, havon szórta, egy méterre a megyétől eltűntek a lyukacskák a hóban, viszont az egész táblájában az a szélső méteres csík a legdúsabb, amit meg sem szór, áldhatja a nevem
Sík területen,oldalirányba,mennyit mozog a talajvíz?
Vízfoltos,telített talajon,a szomszéd kiszórta a hóra a 46%-os karbamidot,megáll a mezsgyén,vagy átcsorog a szomszédba?
Nem tudom csütörtökön milyenek lesznek a viszonyok de szerintem a hétvége után egy jó darabig megint nem lehet szórni, talán csütörtökön még ha rálehet menni.
15cm-re hóra ki lett szórva a nitrogéntartalmú műtrágya előre jelzések szerint 30-40mm eső jön szombatra HOMOKOS(majdnem homokos vályog talaj)-on nem mossa a gabona gyökere alá szerintetek?
gabona gyökere már 10cm biztosan megvan ha nem több + ugye vetési mélység szóval maximum 15cm helyezkednek már gyökerek
5825 hozzászólás
Válasz Diesel Tibor #3724. hozzászólásáraREggel nem volt 6 kor az etetésnél.Szénát hordtam volna fel a kazalból de kilátástalan volt a helyzet .A gány fénylett
Válasz szantofold22 #3721. hozzászólásáraVolt az nálatok is
Én ezt egyszerűen nem érzem elkésettnek.Annyira döglött minden ujra mondja a-7-8at.Ahogy elnézem mire magához tér a természet melege ujra 1hét .Addig lehet kinlodni a befagyott itatókkal a marhanal.
Persze akinek sok van azt muszáj kezdeni.De málunk pl a bokrosito hengerezés tuti elmarad.Agrotechnikailag lehetetlen és értelmetlen a saros gány miatt....
Válasz szanberg #3717. hozzászólásáraHaa haa haa,aki a hóra szórja az a nyerö,a többi meg lemaradt...
Válasz Diesel Tibor #3718. hozzászólásáraNalunk nem volt fagy......
Válasz krokodil007 #3719. hozzászólásáraÉrtem .Szivem szerint szórtam volna talán de olyan a föld mint a kelés.Puha nagyon.Milyen volt a terület homokos vagy fekete föld?
Válasz szantofold22 #3716. hozzászólásáraEn gabona ala adtam eleg nagy dozist krumpli fold utan
Válasz szantofold22 #3716. hozzászólásáraReggelente szórtuk,a keményen.
Válasz gazda001 #3696. hozzászólásáraItt is a meleg kihozta a ződjét búzáknak repcéknek, persze amelyik megvan szórva.
Ment itt a nagy kimosódásos sztori meg minden, okoskodtak azok akik azzal nyugtatták magukat, hogy nemkell szórni mert elmossa az eső hahahaha
(nem arról beszélek aki nem szórta rá a 40 centis hó tetejére, nyílván arra nemkell)
de most látszik a differencia, plussz mikor tud majd rámenni az ember legközelebb azt nemtudom, itt ollyan mancsik van, hogy kegyetlen, alig lehet a földutakon is közlekedni, ragad minden süllyed kenődik és csepereg az eső most is.
Jövőhéten a fagyokon majd elszórják amúgy a többiek is csak kicsit gonoszkodtam most
de tényleg el kell szórni időben
Válasz Diesel Tibor #3715. hozzászólásáraNem ragadt a kerék vagy szedte volna kifele a búzát?Nekem 420van
Ha jól látom az önè 5os vagy 6os arion annak a sulya is vagy 70mázsa....
Válasz szantofold22 #3712. hozzászólásáraCsak a kíváncsiság hajt,nem a szomszéd műtrágyája.
Válasz szantofold22 #3712. hozzászólásáraVagy --tagis.dep.wv.gov lapon vannak földrajzi adatok.De mint irtam baromi komplex számitás erre évekig kell szakosodni.
Én is csak tudok róla de elvégezni nem tudnàm modell szinten
Válasz Mf-es? #3711. hozzászólásáraÉlelmiszerhez irja ahogy latom.A suliban a "gisserver"- t neztük a neten mindig ez egyfajta központi adatbázis s vagyonokért lehet adatokat venni .Szerintem a takarnet re is alkalmazhato tabla szinten.Vagy max modellez.De szerintem jobban jár az ember ha inkább átrepűl az a kis mutragya a szomszédba meg tobbször szórja ki akkor csak csak ervenyesűl valami ,meg a gatyaja se megy ra az embernek ilyen precizios mükeryerere(nem az elelmiszer mérőte gondolok,ha gyerek van s tart az ember ilyet az átvágós világban. A belinkelt müszer szerintem ppm ben ad meg dolgokat ha eu szabvany van benne.Azt meg tudni kéne mettől veszélyes ,hány ppm től.)
Hiu ábránd arra gondolni azért hogy alámossa a tápanyagot a szomszédéról a sajatra.Ez egy hosszú folyamat
Válasz szantofold22 #3709. hozzászólásáraEzzel,lehetne valamit mérni?
Válasz szantofold22 #3709. hozzászólásáraSajnos sok lett az elütés mert lelefonról írtam kicsi a klaviatúra az ujjam meg baxott nagy .Sorry
Válasz Mf-es? #3702. hozzászólásáraItt sem lehet szórni.A vizes fagyra nem akartam .A sorja kozt fekete még és ragad.Ha eső lesz tolodni fog ujra.Nem igazan indult még meg.A hegye lefagyva kicsit lilas még.S ha ujra -6lesz ugysem vesz fel semmit mert még "alszik"aA fáknak is épp megduzzadt a rügye,vagy még med se mozdult.
Hogy mennyit megy ?Azt ugy lehetne megtudni hogy furkalni kéne esetleg megfesteni a vizet.Vagy valami kis gyenge szondával vizsebességet mérni ami nyilván nagyon kis érték.Az után szokták figyelembe venni a domborzatot esetleg enyhe esést.Alfoldön is csak van kis esés ami picike.S nagy területre vetítve mondjuk ugy két településrész kzri területet figyelembe véve a gyülytött adatokbol lehet számítani.Tanultuk valamikor iszonyatos szamolosdi ugye eses vizsebesség a napokat hetekrt visszabontani orara vagy percre hogy az eredmnybe m/s meg tudd adni.Ez a hidrologisok asztala.Ha van itt valaki aki olyannal foglalkozik at jobban leirhatná ezt./Továbbá a Szesztay eljárás jó még "evapotranspiráció "(talaj-evaporáció- növény -transpiráció-) azaz ennek az eggyüttesének a párolgási veszteség meghatàrozására is.Vagyis a föld meg a növény mennyit párologtat.De itt is hömérséklet csapadék viszony talajközöttség domborzat ,növénylefedettségi értékek vagyis boritottság szélviszonyok meg ilyesmit vesz figyelembe.
Igazából nem vesszük ezt szemmel észre csak azt hogy :Fene megeszi megint úszik a búzám vagy hogy épp kiszáradt a teknő amiben dgy hete még a béks uszkàlt.
Alabjában véve ugye ezért is nem szeretik a nitrátérzékeny területeken a nagyadagu műtrágyát az okosok ,mert pont az ilyen hidrogeológiai áramlások addig meddig hordják viszik sz esetleges kimosódott vegyszert hogy bejuthat a artezi vizkészletbe vagy hegyvidéki tájon pedik a karsztrendszerbe.A nitrogén az ivovizben pedig nitrit nitrát formájában van ami pl ha kisgyereknek főznek egy bébipapit a gyerek bekékül un methemoglobémiát kaphat amitól fuldokol a gyerek.(Ez azért van mert a nitrit nitrát kötődik a vérhez és az oxigén csere nem jön létre.Kb mint a szén-monoxid mérgezés.Ez az oka hogy fagyon nem engedi szórni pl mert a hólé ha elolvad alatta meg fagyos a föld ugyse megy be a talajba hanem pl dombosabb vidéken vagy diksagon is a völgyes részbe lefolyik s belvízként pang majd beszivárogva sz említett módon károsíthatja az ivóvízkészletünket.
Kicsit hosszú lett meg el is tért lenyegtöl de az áramlás hetekben és par m/nap vagy épp hétben mérhető valahogy.
Válasz bandigh #3707. hozzászólásáraja. aszongyák a veronika füjj sok Nt jelez. akkor én talajcserét csinálok, eladom, mert annyi van, hogy kiirtani sem lehet.
muszáj a téesz hordalék vizet elengedni.
Válasz Wilde #3706. hozzászólásáraTalajmegújítóknak nincs szüksége a hanyatló nyugat ópiumára(nitrogén), így azt javaslom a mezsgyére ásasson egy 4 méter mély elvezetőcsatornát
Válasz Wilde #3705. hozzászólásáramost esik csak le,hogy ez talajmegújítás...
Válasz kovacsmihaly0905 #3704. hozzászólásárasőt.én támogatnám ezt anyagilag,mivel környezetbarát megoldás.fele annyi műtrágya gázolaj stb
Válasz Wilde #3703. hozzászólásáraMi évek óta ezen a taktikán vagyunk a szomszédokkal. Felváltva.... Hol én szórok hol ő aztán mindketten élvezzük..
Kinek van pénze minden évben műtrágyát i... Abba tönkre is menne a gazdaságunk.
Válasz Mf-es? #3702. hozzászólásáraelég ha a szomszéd megszórta a sajátját.gondol egyet a nitró és elindul mf-es kolléga felé.majd átjárja keresztbe hosszába az egész tábládat akár több kilóméter szélességben is.
Válasz szantofold22 #3701. hozzászólásáraÉs mennyit megy?Agyalok,meg se szórom nitrogénnel.Megnézem,a többihez,képest,mennyit terem.3 hétig,úgyse tudnék rámenni.Ha jön a hétvégi eső,még utána se.
Válasz bandigh #3690. hozzászólásáraTud menni oldalra ezt a jelensèget Talajvízáramlásnak hívják.A hidrológiában.
A régi öregek meg csak vízjárásnak hivtaák.Biztos hallottál már valakit mikor azf mondja változik a vízjárás.Ez valamilyen szinten megfigyelhető.Tudok olyan részeket ami régebben vizesebb volt most szárazabb és fordtva.Egyszerüen van egy kis lamináris áramlás is a földben.De nem hiszem hogy egyik naprol a masikra.Attol jóval nagyobb a felszín alatti vízkészlet ,mintha folyó vinné.
Válasz gazda001 #3696. hozzászólásáraNem moshatta ki a talajbol mert okosol azt mondjak gyorsan mozog a nitrogen
Marc 17 korul mondja helyenkent a kemeny minuszokat gabona.mar ugye felebredt ez a hideg ami lesz art neki?tudom vissza megy melynyugalmi allapotban de kesobbiekre nem hat ra ki valamilyen modon?
Válasz Mf-es? #3689. hozzászólásáraKI lehet számolni a módszert Szesztay eljárásnak hívják.Ez egy Hidrologiai számítás .Undorito matematikai képletekkel
Válasz csoppika #3693. hozzászólásáraa többi szomszédom visszaszórja, csak ez nem, amúgy rettentő rossz szomszéd, állandó botanikuskert van nála, a teljes gyomarzenál megtalálható a táblájában, ma nézetem, olyan szépen bújik a búzájában az acat, mintha precíziós géppel lenne vetve
Ma megkezdtem a második adag kijuttatását, az első adagot febr. első felében kapta a nagy hó és hideg előtt. KB.40-50 mm csapadékot számoltam össze, havat esőt vegyesen amit kapott. Hát kérem az enyém sokkal zöldebb, bokrosabb mint aki nem adott még neki. Én is csak 120 kiló körül nyomtam pétit akkor és most is annyit teszek, meg majd még 1x ennyi megy ki rá. (homokon nem akarom egyszerre) Meglátjuk, De az biztos hogy ennyi csapadék nem mosta ki a februári dózist
Válasz mtz1221 #3692. hozzászólásáraEgyáltalán nem szebb,csak mikor megláttam a vízhelyzetet,elgondolkodtam ezen.
Válasz Gandhy #3691. hozzászólásáraVagy te tavaly pazaroltál,és most látszik meg.
Válasz Gandhy #3691. hozzászólásáraEngem is bactatott már haver, hogy minek szórom az utat meg a szomszédot...
Válasz Mf-es? #3689. hozzászólásáraSzebb a mezsgyén a vetésed,azért kérdezed ?? Lehet nagyon ismer a szomszédod,és átdobatott egy kicsit hogy lásd a különbséget.
idén végre láthattam, hogy nem pazarol a szomszéd, havon szórta, egy méterre a megyétől eltűntek a lyukacskák a hóban, viszont az egész táblájában az a szélső méteres csík a legdúsabb, amit meg sem szór, áldhatja a nevem
Válasz Mf-es? #3689. hozzászólásáraHa nincs szintkülönbség, miért menne oldalra?
A mezsgye zöldebb lehet mert úgyis átpattogott valamennyi.
Sík területen,oldalirányba,mennyit mozog a talajvíz?
vagy átcsorog a szomszédba?
Vízfoltos,telített talajon,a szomszéd kiszórta a hóra a 46%-os karbamidot,megáll a mezsgyén,
Válasz 5465 #3687. hozzászólásáraÉn kinyomtam akkor 240-260 kilót, de besárgult, vagy nitró vagy fagy...
én vetéskor toltam a búza alá 270 kiló 3 x 15 - öst, azzal meg kell hogy elégedjen, amíg nem tudunk rámenni szórni. Így járt...
Nem tudom csütörtökön milyenek lesznek a viszonyok de szerintem a hétvége után egy jó darabig megint nem lehet szórni, talán csütörtökön még ha rálehet menni.
Válasz F-A-R-M-E-R \ #3683. hozzászólásáramet.hu - Országos Meteorológiai Szolgálat
idokép.hu ők keveset mondanak még DNY
yr.no
vagy lesz sok vagy kevés
Én is nézem hétvégére k..va sok eső + hó utána meg kemény minuszok!
Válasz krokodil007 #3682. hozzászólásáraHol nèzted hogy ennyi eső jön??
15cm-re hóra ki lett szórva a nitrogéntartalmú műtrágya előre jelzések szerint 30-40mm eső jön szombatra HOMOKOS(majdnem homokos vályog talaj)-on nem mossa a gabona gyökere alá szerintetek?
gabona gyökere már 10cm biztosan megvan ha nem több + ugye vetési mélység szóval maximum 15cm helyezkednek már gyökerek
Válasz lac* #3679. hozzászólásáraJólvan én hirtelen ezerre gondoltam mert az azért sokkkkkkkk lenne hehe
Válasz szanberg #3677. hozzászólásáraOlvass lejjebb ott a hatóanyag,20N-24S .
20-22 euró mázsája,menyiségtől függően.
Válasz szanberg #3677. hozzászólásáradehogy,valami 65 körül volt tonnája tavaly
AVálasz szanberg #3677. hozzászólásáraInkább euro lehet... Arrafele abban számolnak...
Válasz mtz1221 #3676. hozzászólásáraMázsája 22ezer?
Milyen hatóanyag tartalommal?
Válasz BBK #3673. hozzászólására20-22 e körül.