#237 szanberg

2012-05-01 22:31:47

Válasz erre

Egyszerű ejtőtartályos történet kell a nitrosolos dologhoz!
Egy műanyag vagy saválló áteresz szerkezettel amit jól lehet állítani. Megméred hogy mennyi idő alatt van meg egy hektár, megjegyzed mennyi km/h-val tudsz dolgozni, és tudod hogy mennyit akarsz kijuttatni hektároként. Így lelehet "forgatni" a történetet.
Már csak valami olyan történet kell ami forgóban elzárja a csapot, valami központi megoldás.

jójó maszek elgondolás de ócsón működhet is!!!

#236 cimbike.

2012-05-01 22:05:17

Válasz erre

Válasz #235. hozzászólásra

1. mert nem halad a sorközművelés eléggé. És h a kulivátorozás alatt még le legyen 1-2 ember kötve a kiszolgálás miatt, az is naon drága, így más nem fog haladni.
2. Van olyan talajom, amit nem akarok/nem tudok sorközművelni.
3. Igaz, nyitó nem is feltétlen kell, de egy takaró nem ártana.

#235 .Feco.

2012-05-01 21:56:48

Válasz erre

Válasz #234. hozzászólásra

1. Kérdés: miért akarsz külön munkamenetet? Az brutális többletköltség szerintem.

2. Minek xarakodsz a nyitó tárcsakkal? Elég a tovehez csorgatni is....

#234 cimbike.

2012-05-01 21:33:37

Válasz erre

Válasz #232. hozzászólásra

nem akarom én agyon variálni, csak kellene vmi, amivel a mennyiséget tudom szabályozni, és ne kelljen az egész tartályt a magasba tenni. Ettől még nem lesz 1 milla/sor, nem kell yetter tárcsa hozzá, van nekem 6 sor nyitótárcsám és utána csoroszlyám, majd pedig takarótárcsám. Csak kellene egy szivattyú.

Ja, és nem akarom egybekötni a sorközműveléssel.

#233 .Feco.

2012-05-01 21:27:36

Válasz erre

Válasz #231. hozzászólásra

Tömlős szivattyú vagy perisztaltikus szivattyú néven keresd, lesz egy csomó...

#232 .Feco.

2012-05-01 21:23:37

Válasz erre

Válasz #227. hozzászólásra

De a nitrosolnak minek ilyen bonyolult és drága katranc, mikor simán kilocsolhatod minden nélkül is? Csak az a lényeg, hogy a levélbe ne follyon bele, mert attól csípi meg.

Egy ilyen kijuttato cucc soronkent kb. Egy milla! Ha csak odalocsolod a tovehez egy nyitott végű csövel meg előrébb leszel, mert közelebb van a gyökerekhez...

A nitrosol nem illékony, nem toxikus, nem karosit... Nem kell túlspirazni a kijuttatasat, mert villámgyorsan elvesz az a kis árkülönbség

#231 cimbike.

2012-05-01 21:20:32

Válasz erre

Válasz #229. hozzászólásra

hol találtál szivattyút, nem csak orvosi marshallokat lelek.

#230 drenthe evo

2012-05-01 21:18:33

Válasz erre

Válasz #228. hozzászólásra

http://hu.wikipedia.org/wiki/Amm%C3%B3nia

#229 .Feco.

2012-05-01 21:18:21

Válasz erre

Válasz #228. hozzászólásra

Az ammonia egy ipari melléktermék, és nem mellékesen abból állítják elő a többi műtragyat is. Kereskedelmi forgalomban kapható, pl. A Peti Nitrogenmuvek is árulja, de a szállítása és a felhasználása is szigorú feltételekhez kötött.

300-ért mar lehet venni komolyabb talaj hajtású szivattyúkat is, én nem kinlodnek egy elektromos xarral...

#228 Pilátus

2012-05-01 21:07:33

Válasz erre

Válasz #226. hozzászólásra

300ért van már olyan szivattyú amelyik bír mindent...a gyakorlatban...a sima ammoniát miből gyártják?Ezt nyomják amerikában azon a videón is amit drenthe rakott fel tavaly

#227 cimbike.

2012-05-01 21:07:18

Válasz erre

Válasz #226. hozzászólásra

Igen, tudom h ammónia. A polgári cég gondolom arany áron dolgozik, ha egyáltalán van rá elég alapanyag-kapacitása. Egyszerűbb a nitrosol. Marshall pumpát nem tudom h hol lehet venni, de biztos van saválló elektromos szivattyú is. Én nem nagyon akarnám emelgetni a tartályokat, jobb helye lenne a traktor oldalán.

#226 .Feco.

2012-05-01 20:58:13

Válasz erre

Válasz #219. hozzászólásra

Ez nem folyekony nitrogén, hanem folyekony vězmentes ammonia. Azért rakja a sor közepére, mert az elillano gaz fagyasztana a novenyeket.
Mi is megcsináljuk a nitrosol szórást a kultira, de máshogy. A tartályt és a pumpat a vetogeptol kapja, és csöveken lesz bevezetve a sor hoz legközelebb eső kapa mögé.
Az elektromos pumák nem tudnak elegendő folyadékot szállítani, és rajuk van írva, hogy folyekony műtrágyahoz tilos használni! Az 1000 literes IBC nagy is lesz, 1000 liter nitrosol 1300 kg, azt mar elég nehéz emelgetni!

#225 cimbike.

2012-05-01 17:47:36

Válasz erre

Válasz #224. hozzászólásra

én pedig a tavaly beszervált Buffalo vetőgépet alakítom át, egyelőre. Fényképet kérünk! De 1000 literes tartállyal elég haladatlan lesz! Vagy egy régi vontatott permetezőt kéne húzni utána.

#224 Claastra

2012-05-01 17:36:08

Válasz erre

Válasz #223. hozzászólásra

van egy nem használt letákolmány kultim,lehet átalakításra kerül,a maximárol kölcsönveszem a műtrágya tárcsákat 1 1000-res ibc ,és egy flojet szivattyú ,egyszerű mint a faék

#223 cimbike.

2012-05-01 17:02:37

Válasz erre

Válasz #222. hozzászólásra

úgy tűnik. Nem tudom h ha a sorhoz közelebb menne, akk bántaná-e a gyökereket.

#222 Claastra

2012-05-01 17:00:14

Válasz erre

Válasz #221. hozzászólásra

jol látom sorközépre rakja

#221 cimbike.

2012-05-01 16:53:55

Válasz erre

Válasz #220. hozzászólásra

meg, bizony. Kell egy 12V-os saválló szivattyú, tartály, csövek és elosztó. Mondjuk én külön szeretném a sorközművelőtől választani, ilyen tárcsás megoldással.

#220 Madárka

2012-05-01 16:30:06

Válasz erre

Válasz #219. hozzászólásra

Nem rossz elképzelés sőt.Ezt egyszerűen meglehetne csinálni egyszerű sorközművelőre akár.

#219 cimbike.

2012-05-01 16:20:18

Válasz erre

Ki fog folyékony nitrogént kijuttatni a kukorica gyökeréhez?

pl vhogy így:

#218 Pintér Zoltán

2012-03-24 11:04:55

Válasz erre

Válasz #216. hozzászólásra

"A növénykultúra érzékenységétől függően használhatunk szemcsés szilárd, vagy folyékony (nitrosol) műtrágyákat. Jellemzője ezeknek a műtrágyaféleségeknek az, hogy nagy töménységben (21-46%) tartalmazzák a hatóanyagot, velük elsősorban nem a növényt trágyázzuk, hanem a növényzet alatti talajfelszínt!

A kijuttatott fejtrágya a talajfelszínen részben ammóniára bomlik, melyet a növényzet a levélzeten keresztül felvesz és hasznosít, egy része denitrifikáció miatt elveszik, a maradékot pedig a csapadék bemossa a talajba, és a talajfelszínhez közeli gyökérzóna veszi fel.

Folyékony fejtrágyát csak olyan kultúrákban használjunk, melyek leveleit viaszréteg védi, a kijuttató-gépet nagy cseppeket képző fuvókákkal szereljük fel, mert a nagy cseppek leperegnek a viaszos levélről!"

#217 Gergő1220

2012-03-23 21:47:57

Válasz erre

Válasz #214. hozzászólásra
A permetlében feloldott műtrágya nem feltétlenül csak 1-2%-os, ha tápanyagutánpótlási célból tesszük bele lehet az több is.
Én 700 kilós karbamidot szoktam feloldani 4000 liter vízben, ezt 350 l/ha-al szórva, már 28 kg hatóanyag.
Persze nem csak ebből áll a nitrogén utánpótlás, de ez már számít.

#216 drenthe evo

2012-03-23 20:49:55

Válasz erre

Válasz #214. hozzászólásra

Én is így tudom...


Mivel a növények nagyrészt a gyökereken keresztül veszik föl a tápanyagokat , mint ahogy a vizet is , így szerintem a gyökerekhez kell a nitrosol-t is eljuttatni .

Az meg hogy tapad meg valamennyi a levélen is , és onnan is vesz fel (bár ezt se garantálja senki ), legyen csak grátisz , de ez nem lehet cél szerintem se !


"A tápanyagokat a növények gyökéren és levélen keresztül képesek felvenni; a fő forrás a gyökéren keresztüli felvétel. Levélen keresztül általában kiegészítő táplálás történik, pl. hiánybetegségek esetén."


"A levélen keresztül történő tápanyagfelvételt befolyásolják a levél jellemzői, pl. szőrözöttsége, viaszbevonata, kora, valamint a levegő hőmérséklete, páratartalma. A levélen keresztül történő táplálás hatása gyorsan megmutatkozik. "-de az nem azt jelenti , hogy ott is feltud annyit venni mint gyökéren keresztül...

-

#215 otis

2012-03-23 19:52:50

Válasz erre

Válasz #214. hozzászólásra

Feri bácsi mégis a porlasztásra esküszik. Szerinte el kell felejteni a "csurgatást". Megmondom őszintén semmi tapasztalatom nincs még ebben a folyékony műtrágyázásban, de a 7 lyukú fúvókák kedden jönnek meg, és szerdán már "csurgatjuk" is, mert a szilárd akár a földön lenne akár a raktárban ugyanaz lenne a hatása. Én már nem várok a gyomirtásig, meg féltem a permetező keretét is. Aztán majd meglátjuk, hogy jó döntés volt-e "csurgatni.

#214 .Feco.

2012-03-23 09:47:02

Válasz erre

Azért van itt némi nagyon komoly keveredés a fejekben.

A Nitrosol előállítható ugyan Karbamid és Ammónium Nitrát vízben oldásával, de nem így készül!

A legtöbb üzem Salétromból állítja elő a Nitrosolt, úgy, mintha pétisót vagy Ammónium Nitrátot gyártan, csak nem történik meg az utolsó 2-3 gyártási lépcsőfok, így kvázi köztes termék.

A permetezővízben feloldott műtrágya NEM NITROSOL! Részben mert a koncentrációja alig 1-2 % a nitrosol 24-32%-ához képest, részben pedig mert nem a tápanyagpótlást szolgáltja. Az, hogy az ember tesz 5-10 kg AN-t a permetezéshez, az mindössze 1-3 kg hatóanyag, ami semmi, tápanyagpótlásnál 30-50-100 kg hatóanyagok mennek ki!
Másfelől a Nitrosol NEM a levélen át jut a növénybe, hanem a talajon és agyökereken keresztül, ugyanis Nitrosolt úgy permeteznek, hogy az nagy cseppekkel menjen ki, és lehetőleg csorogjon le a levélről a talajra, szivárogjon be a földbe, és onnan vegye fel a növény a gyökerén át.

#213 Zoli 63

2012-03-23 09:43:03

Válasz erre

Válasz #212. hozzászólásra

Csak akkor érdemes magadnak oldani, ha már megvan a szilárd 34%-os és nem tudod másra felhasználni később, mert felénk a nitrosol 28-as 74eft/t+á , a 27% pétisó 81-85e/t+á körül van .

#212 Holmer

2012-03-23 09:28:22

Válasz erre

Karbamidom nincs :D Abból az apropóból gondolom,hogy a szárazság miatt a szemcsés műtrágyát nem veszi fel a növény,az oldatot viszont igen. A nitrosol is ammoniumnitrát vizes oldata+ egy kis karbamid a gyors és a lassú hatás miatt .

Az oldatkészítés foglalkoztat,csupán a kémhatás az ami izgat,illetve a növény levelének esetleges perzselődése.Na de ha a nitrosol is oldott ammonitrát,akkor nem akkora vasziszdasz ez.

#211 2266

2012-03-23 06:52:21

Válasz erre

Válasz #210. hozzászólásra

Akkor inkább Karbamidot

#210 Holmer

2012-03-23 00:00:14

Válasz erre

Mi van akkor ha ammóniumnitrátot oldok fel vízben és azt keverem permetléhez?

#209 Zoli 63

2012-03-22 00:26:49

Válasz erre

Válasz #208. hozzászólásra

Én még nem használtam, de dicsérik akik használják .

#208 Pilátus

2012-03-21 23:40:21

Válasz erre

Válasz #198. hozzászólásra
Az amalgerolról mi volt a tapasztalat felétek???

#207 Pilátus

2012-03-21 23:38:14

Válasz erre

Válasz #39. hozzászólásra

Tényleg tudja valaki,hogy készül a nitrosol vagy akár a nitrogén...A nitrosolnál a sima műtrágyát oldják fel vagy a nitrogént is ott állítják elö pl az IKR telepeken???

#206 Zoli 63

2012-03-21 22:47:59

Válasz erre

Válasz #205. hozzászólásra

Most csak vékonyan,40-45kg/hatóanyaggal gondoltam, és majd gyomirtással egyben 60-70kg-val .

#205 Holczy

2012-03-21 22:35:12

Válasz erre

Válasz #204. hozzászólásra

érdemes de mivel nem nagy a zöldfelület lehet hogy ugyan azt a mennyiséget több menetben érdemes kijuttatni.

#204 Zoli 63

2012-03-21 22:26:57

Válasz erre

Érdemes kiszórnom ebben a szárazságban nitrosolt 7-8 cm-es tritikálémra ?

#203 JD /4650

2012-03-11 19:07:37

Válasz erre

Válasz #199. hozzászólásra

akkor a kuki is intenziven behabzsolja a gyomirtót az azért nem olyan tökéletes....

#202 kiskojak

2012-03-11 11:14:59

Válasz erre

Válasz #185. hozzászólásra

Keretet mosni kell, de minden más sav álló, nem tud semmit kikezdeni!

#201 KZs

2012-03-07 21:21:51

Válasz erre

Válasz #199. hozzászólásra

Dolgozd be egy ásóboronával kuki elé.A vegyszer keverhetőségét kérdezd meg a vegyszer gyártójától.

#200 Pampaliny

2012-03-07 18:19:08

Válasz erre

Válasz #199. hozzászólásra

Szerintem nem szerencsés!

#199 pto540

2012-03-07 16:49:23

Válasz erre

Kukorica vetés utáni gyomírtásakor egymenetben lehet nitrosolt is fújni, vagy mivel nem lesz bedolgozva, elillan a hatóanyag nagy része?

#198 Zoli 63

2012-02-24 23:00:49

Válasz erre

Válasz #192. hozzászólásra

Baja környékéről busszal jöttek gazdálkodók Nyárlőrincre vetőmag + starter műtrágya + Amalgerol okitásra , voltak közülük aki ismert téged , azért irom h tudd, én voltam aki meséltem a malterhomokban termelés gyönyörűségéről .

#197 Gergő87

2012-02-24 22:51:36

Válasz erre

Válasz #196. hozzászólásra

Senki?

#196 Gergő87

2012-02-24 10:57:34

Válasz erre

Válasz #192. hozzászólásra

Feri bácsi a lechler kék 04es fúvókájával tudom egyszerre fújni a nitrosolt meg a gombaölőt vagy a rovarölőt? Mert táblázat szerint azt írja jó

#195 lac*

2012-02-23 18:29:17

Válasz erre

Válasz #193. hozzászólásra

Szerintem is elillan bizonyos %-a. A karbamid közismerten illékony. Akkor a vizes oldata is. És a nitrosol is tartalmaz karbamidot.
De ez nem csak az én véleményem,körüljártam a témát.És a fertiliás ,és a péti üzletkötő szerint is.

#194 JD /4650

2012-02-23 18:14:11

Válasz erre

úgy látom kifogyott a NITRÓ !!!

#193 JD /4650

2012-02-23 17:05:19

Válasz erre

Válasz #153. hozzászólásra

én nyugodt vagyok ,de ha ennyire jól tudod rád hagyom.....

#192 Feri

2012-02-23 16:36:02

Válasz erre

Válasz #191. hozzászólásra

Csak sejtéseim vannak,110 a szórási fok,04 a kilépő furat,a 06-os lehet nitrosolos,az aer légbeszívásos,de ha megnézed 1-ként a fúvóka testeket és találsz rajtuk oldalsó furatot akkor lehet hogy a többi is légbeszívásos,ki kell próbálni mindet vizzel és látni fogod a szórásképükről a kopottságot!

#191 Mf-es

2012-02-23 16:24:52

Válasz erre

Válasz #189. hozzászólásra

181-esre válaszolnál?

#190 .grün

2012-02-23 16:24:28

Válasz erre

Válasz #188. hozzászólásra

osztva 28 al

#189 Feri

2012-02-23 16:22:51

Válasz erre

Válasz #187. hozzászólásra

Nem veszélyes az elhasználódás,normális permetezés alkalmával is tapasztalható hasonló korrózió!De ez a legolcsóbb és a legbiztonságosabb kijuttatás! A többi nem érdekes!

#188 Feri

2012-02-23 16:19:56

Válasz erre

Válasz #186. hozzászólásra

Kilónként 28% ,literenként 1,28*28%=0,354 kg hatóanyag