Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Az a hótakarótól és a fagyoktól függ. Marha nagy mákkal túlélhetné... állítólag volt már ilyen. De attól még nem biztos hogy érdemes lesz tavasszal rákölteni.
Gondolod hogy még lehet belőlük valami? Felénk ha jól van csinálva minden akkor is 20-25q jön le. Ha nagyon összejön akkor esetleg 30 de ott már minden a nagykönyv szerint megy akkor. Szóval akkor ezekből a repcékből hány % lehet még az optimálishoz képest?
Volt már ilyen máskor is csak azok kései vetések voltak, aratásra nem nagy különbség volt látszatra csak többet kellet benne mászkálni, etetni kis adagokkal.
IItt is... de ami kikelt kb a tábla 1/10része foltokban azt pedig tőrózsáig lelegelték az őzek és a szervasok... úgy néz ki az egész föld mint egy juhdeleltető környéke.
sajna ammá nemigen jó, tényleg sajnálom(juk), nekünk volt 1kis szerencsénk eddig, aztán kitudja még errefele is mi jön, aszály, jég, vihar, stb.... senki sem lehet itt már biztos semmiben
Az első kettő, kukorica helyére vetve mv kolompos A második kettő a repce, agyon vissza tuningolva, hogy elérje azt a fejlettséget, szept végére kelt ki az utolsó repce után vetett fabula hát ilyenek az idén
van belőlük, de nemigen lopnak a kertekből, földekről, hála istennek. kb felének van valamilyen munkája, meg eljárnak napszámba,+ segély mindjárt myomok fel pár képet az 1 héttel ezelőtti határszemlénkről
Itt a kiskunságban Kecskemét és tisza között nagyba megy a krumpli, dinnye, sütőtök stb. termelés és ehhez előszeretettel alkalmazzák az afro magyarokat meg a románokat is. A tanyavilág jelentős részét ők teszik ki, sajnos.
A repcékre azt mondták, hogy akinek kikelt az vigyázzon rá, mer magas lesz az ára. Legyen úgy.
Nekünk elég foghíjas a kelés az egyik táblán a másik az jónak mondható.
A búza kelésével nem volt baj csak az eső miatt nem nagyon akar bokrosodni. Reménykedjünk, hogy majd az ára elbokrosodik.
Mi lesz , a szárazság miatt ki nem kelt búzákkal ? Amik valószínűleg majd csak a hó alatt vagy olvadás után tavasszal csíráznak ...
Ki maradnak egy fontos fejezet alól , vagy csak rövidebb ideig , de átesnek valamelyest rajta ?
Ha hirtelen felmelegedés lesz a tél végeztével aligha részesülnek benne...
Egy fontos rész a lenti szövegből : "(A tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba.) "
Jarovizáció :
A jarovizációs szakaszt előkészítő szakasznak is nevezhetjük.
A gabonafélék fejlődéséhez, - vagyis a fejlődési fázisok kialakulásához - jarovizálódniok kell a gabonaféléknek.
A jarovizációhoz a faj és fajta igényeinek megfelelő - hosszabb vagy rövidebb ideig tartó - hőmérsékletű környezet szükséges. Az őszi és a tavaszi gabonák lényegében abban különböznek egymástól, hogy fejlődésük hőszakaszában eltérő hőmérsékletet igényelnek.
A gabonafélék jarovizálódásához szükséges hőmérséklet és idő alapján három csoportba sorolhatók: őszi gabonák, tavaszi gabonák, és a kettő közötti átmenet: a "járó jellegű" gabonák (ezek ősszel és tavasszal is vethetők).
Az őszi gabonák alacsonyabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt, a tavasziak rövidebb idő alatt és magasabb hőmérsékleten jarovizálódnak. (A tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba.)
A gabonafélék jarovizálódása és télálló képessége között szoros összefüggés van, mivel a már jarovizálódott gabonák fagytűrése erősen csökken. Ezért minél hosszabb valamely őszi gabona jarovizációs szakasza, annál jobb a télállósága
Igen, őszi búzáról volt szó, meg a nitrogénről.
Hogy hogy ide a Sulfammo???
Annyiban kapcsolódik ide, hogy van bent nitrogén...
Te azt fejtetted ki, hogy a Sulfammo mért nem jó a búza alá.
Hát mert nem arra való!!!
Hanem repce alá.
Szevasz!
Látom ma képen,hogy nodet vetőgépet használsz!
Tavaly vettem 1 12 soros francia nodet-t,szóját akartam vetni vele,11 sor 45cm-re,teljesen felujítottam a gépet,Szabadkán vettem hozzá cuccokat!Eljött a vetés ideje,de erre az időre a talaj úgy kiszáradt,hogy a nodet nem tudta lerakni a magot kellő mélységre!Sokat dolgoztunk a gépen de nem tudtuk használni!Rapiddal kellett vetni!Jövőre sem tudom használni ,mert kukorica után mulcsos talajt hagytam,és ebben a szármaradványos talajban sem fog vetni! Valószínű eladó lesz a vetőgép!Mivel Vajdaságban sokan szeretik ezt a vetőgépet,valószínű ott kéne meghirdetni.Van valami ötleted,hogy hol hirdessem meg!
Sulfammo-ra igaz, amit írtál, csak most nem arról volt szó.
Sulfammo repce alá való inkább tavasszal, mint búza alá.
Amit én raktam búza alá Timac, abban Ammónia volt.
Persze most itt csak félig ironikusan írtam, hogy timac gyorsabban felvehető, mint MAS.
Pontosan úgy lenne igaz, hogy van olyan Timac műtrágya, ami gyorsabban felvehető, mint a MAS.
Mivel a Sulfammo a két leglassúbb feltáródású Nitogénből áll , tehát ez a leglassúbb , de leghosszabban tartó Nitrogén műtrágya . (persze ők azt mondják , hogy a sok adalék miatt nem , viszont csodák nincsenek )
A Timac Sulfammo-ban a fölső kettő van , még az általános nitrogén műtrágyákban (MAS, AN) , az alsó kettő . Tehát nem kérdés...
Az őszi NPK-ban is a két leglassabb-leghosszabb hatásút használják , hogy valamennyire kibírják a tavaszi fejtrágyáig ...
Szerintem a Sulfammo inkább Repce ,Napraforgó, Kukorica utolsó adag Nitrogén kiadásához lenne való , mert így marad későre is belőle , mikor már géppel nem igazán lehet a magas kultúrákba bele menni , mint például a búzába.
De ha valamit rosszul mondtam , javítson ki valaki.
Itt is beállt a szárazság... Bazz jó, hogy akkor felszántottunk, akkor még minimális nedvesség volt a földben, most meg csont száraz.
Búza előjött szépen, nem bántam volna, ha egy kicsit erősebben megy a hidegbe.
Repcével nagyjából meg vagyok elégedve, remélem jól bírja a fagyot.
Fagyra nem kötünk, ha megéri a tavaszt akkor jég, vihar, tűz az lesz rá kötve. Mi már egyszer kaptunk istenes jeget 2008-ban. Akkor a biztosítás mentette meg a gazdaságot. Búza kikelt, tűrhető volt még a múlt hét végén, kellene már rá valami csapadék, de ez a kérés már lassan közhely, és nem csak mi vagyunk ezzel így, sőt az ország egyes részein még szarabb a helyzet, úgy hogy sírás, várakozó álláspont, egyszer kell már esnie. Nálad mi a helyzet repcével, búzával?
Nagyon szépet mutat összképileg
Méretre is jó, nem nagy nem kicsi.
Azért nem gondoltam volna, hogy ekkora hatása van a levéltrágyáknak. Gyökér is erősebb, meg ránézésre is szebb. Talán kifagyással sem lesz gond. Mondjuk ha nem lesz hó, és durva lesz a tél, akkor azért bajban lehetnek a repcék.
Kötsz rá biztosítást? Olvastam, h érdeklődtél.
Búza milyen?
nézz vissza a 2261-től a 2257 ig. ott a repcénk, meg az is hogy hogyan volt lombtrágyázva, igaz kicsit elbaxtam a feltöltéseket, de azért eligazodsz remélem, van benne véletlenül 1 egy hónappal azelőtti kép is, kivenni már nem tom, az lett az összehasonlítás, hogy miből mi lett
Amennyiben , lesz eső , és előtte kiszóródik , akkor be kell hogy ,mosódjon ...
Hát az alap műtrágyával is teszünk ki Nitrot , az is ezt a célt szolgálja részben.
Ráadásul az őszi komplexek nitro tartalma is most kezdene felvehetővé válni , már ha volna eső , mert azok rendre lassúbb hatás kifejtésűek mit például egy MAS vagy AN .
ilyen szármaradványos táblát 2x tárcsázok és az első után kap 30-50 kg N hatóanyagot, majd utána tárcsa és szántás, na akkor összekeveredik és van hatás, de ilyenkor már ebben a helyzetben ami a fényképen van, há nem tom????
Gondoljátok, hogy van még értelme ilyenkor bármit is kiszórni, Nemigen csinál az már semmit szerintem lassan már beálnak a búzák, ilyen hidegbe nem nagyon nő már.
Azon agyaljatok inkább hogy akkor mi a lóf@x lesz, ha így megy ki a tél és ezzel az aszállyal megyünk bele a tavaszba, na akkor lesz az igai nebaxd meg!
Felszíni pentozán hatás???...Azt a 30kg-t nem kéne folyékonyba kiadni,uan oldattal stb???Most szerintem nagyon segítene mindenki a búzájának ha folyékony nitrogénnal megkínálná...nagyon gondolkozok ezen ,mert az idő is szép ehez most...a kérdés "nyomjunk vagy ne nyomjunk"
_jpg_fill_540x300_0.webp "10 százalékkal drágul a kenyér és az étolaj")
_jpg_fill_540x300_0.webp "AKG és ÖKO pályázatok: a gazdák 20%-ának segített a kamara")
25201 hozzászólás
Válasz #2350. hozzászólásra
Hát elképzelhető , én ma néztem meg mit tett a kb 7mm eső még él a csíra tehát akár ki is kelhet ami eddig a földben szunnyadt,
Ha sokáig így folytatja, még a végén kikel a búzám...
Válasz #2346. hozzászólásra
Eddigi idő alapján akár még az is meglehet vele
Válasz #2346. hozzászólásra
Az a hótakarótól és a fagyoktól függ. Marha nagy mákkal túlélhetné... állítólag volt már ilyen. De attól még nem biztos hogy érdemes lesz tavasszal rákölteni.
Válasz #2345. hozzászólásra
Felénk ha jól van csinálva minden akkor is 20-25q jön le. Ha nagyon összejön akkor esetleg 30 de ott már minden a nagykönyv szerint megy akkor. Szóval akkor ezekből a repcékből hány % lehet még az optimálishoz képest?
Gondolod hogy még lehet belőlük valami?
Válasz #2345. hozzászólásra
nem azt akarod mondani hogy az a repce ami most kel túléli a telet?
Válasz #2342. hozzászólásra
Volt már ilyen máskor is csak azok kései vetések voltak, aratásra nem nagy különbség volt látszatra csak többet kellet benne mászkálni, etetni kis adagokkal.
Válasz #2341. hozzászólásra
IItt is... de ami kikelt kb a tábla 1/10része foltokban azt pedig tőrózsáig lelegelték az őzek és a szervasok... úgy néz ki az egész föld mint egy juhdeleltető környéke.
Válasz #2341. hozzászólásra
sajna ammá nemigen jó, tényleg sajnálom(juk), nekünk volt 1kis szerencsénk eddig, aztán kitudja még errefele is mi jön, aszály, jég, vihar, stb.... senki sem lehet itt már biztos semmiben
Válasz #2341. hozzászólásra
Na és túlélési esélyeket hogy látod???
Itt az esőtől elkezdtek kelni a repcék, hangsúlyozom még csak most kell és szeptember eleji vetés
Az első kettő, kukorica helyére vetve mv kolompos
A második kettő a repce, agyon vissza tuningolva, hogy elérje azt a fejlettséget, szept végére kelt ki
az utolsó repce után vetett fabula
hát ilyenek az idén
Válasz #2336. hozzászólásra
van belőlük, de nemigen lopnak a kertekből, földekről, hála istennek. kb felének van valamilyen munkája, meg eljárnak napszámba,+ segély mindjárt myomok fel pár képet az 1 héttel ezelőtti határszemlénkről
Válasz #2336. hozzászólásra
Itt a kiskunságban Kecskemét és tisza között nagyba megy a krumpli, dinnye, sütőtök stb. termelés és ehhez előszeretettel alkalmazzák az afro magyarokat meg a románokat is. A tanyavilág jelentős részét ők teszik ki, sajnos.
Válasz #2336. hozzászólásra
Nálunk van belőlük bőven
Jó nektek!
Válasz #2334. hozzászólásra Sajnállak benneteket! A Kisalföldön nem ennyire elharapódzott a lopás! Szerencse,hogy nincs annyi sötét bőrű sem !
Válasz #2334. hozzászólásra
Jaja, hidd el még kerítés se kellene!
Válasz #2330. hozzászólásra
Öcsém itt tartunk: AMI NINCS LEBETONOZVA AZT VISZIK????
Azt kellene az ilyen emberrel csinálni mint régen, levágni a p....ba a kezét!!!
Nem tudni mi lesz még tavaszra, nyárra.
A repcékre azt mondták, hogy akinek kikelt az vigyázzon rá, mer magas lesz az ára. Legyen úgy.
Nekünk elég foghíjas a kelés az egyik táblán a másik az jónak mondható.
A búza kelésével nem volt baj csak az eső miatt nem nagyon akar bokrosodni. Reménykedjünk, hogy majd az ára elbokrosodik.
Egy jó eső kellene
Válasz #2331. hozzászólásra
Itt is volt a környéken tegnap. A mai Petőfi Népébe volt benne
Válasz #2330. hozzászólásra
Hol vannak ilyenkor a zsaruk???
Kiét vitték el??Basszki minden hétre jut 1 marha lopás a városban
Nekem is kezd alakulni a búza!
Bár ma reggelre kicsit meg lett taposva. A szomszéd szürkemarháját az én búzámon keresztül lopták el
Nem vagyok elégedetlen a körülményekhez képest, de alakul az eső után.
Válasz #2326. hozzászólásra
Egy cikk is ehhez kapcsolódóan :http://magyarasztal.blog.hu/2009/12/21/minuszok_nelkul_rossz_lesz_a_termes#more1611919
Válasz #2325. hozzászólásra
Na ez a repce már valami !
Érdekesség képen ...
Mi lesz , a szárazság miatt ki nem kelt búzákkal ? Amik valószínűleg majd csak a hó alatt vagy olvadás után tavasszal csíráznak ...
Ki maradnak egy fontos fejezet alól , vagy csak rövidebb ideig , de átesnek valamelyest rajta ?
Ha hirtelen felmelegedés lesz a tél végeztével aligha részesülnek benne...
Egy fontos rész a lenti szövegből : "(A tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba.) "
Jarovizáció :
A jarovizációs szakaszt előkészítő szakasznak is nevezhetjük.
A gabonafélék fejlődéséhez, - vagyis a fejlődési fázisok kialakulásához - jarovizálódniok kell a gabonaféléknek.
A jarovizációhoz a faj és fajta igényeinek megfelelő - hosszabb vagy rövidebb ideig tartó - hőmérsékletű környezet szükséges. Az őszi és a tavaszi gabonák lényegében abban különböznek egymástól, hogy fejlődésük hőszakaszában eltérő hőmérsékletet igényelnek.
A gabonafélék jarovizálódásához szükséges hőmérséklet és idő alapján három csoportba sorolhatók: őszi gabonák, tavaszi gabonák, és a kettő közötti átmenet: a "járó jellegű" gabonák (ezek ősszel és tavasszal is vethetők).
Az őszi gabonák alacsonyabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt, a tavasziak rövidebb idő alatt és magasabb hőmérsékleten jarovizálódnak. (A tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba.)
A gabonafélék jarovizálódása és télálló képessége között szoros összefüggés van, mivel a már jarovizálódott gabonák fagytűrése erősen csökken. Ezért minél hosszabb valamely őszi gabona jarovizációs szakasza, annál jobb a télállósága
Válasz #2324. hozzászólásra
gratula!!!! Az idén ennek nagyon sokan örülnének, irigyebb embernek ne nagyon mutogasd, mert még megvernek
qrva jó
A búza okt. 15-én lett vetve kukorica után. Múlt héten fényképeztem.
Ez a repce egy kollégáé. Ma fényképeztem.
Válasz #2321. hozzászólásra
Aha...
Válasz #2319. hozzászólásra
Ment egy privi
Válasz #2320. hozzászólásra
Igen, őszi búzáról volt szó, meg a nitrogénről.
Hogy hogy ide a Sulfammo???
Annyiban kapcsolódik ide, hogy van bent nitrogén...
Te azt fejtetted ki, hogy a Sulfammo mért nem jó a búza alá.
Hát mert nem arra való!!!
Hanem repce alá.
Válasz #2316. hozzászólásra
Hát akkor miről volt szó ? Én nitrogénről beszéltem , és akkor jöttél te ...
Kíváncsi lennék arra a MAS-nál is gyorsabb Timac-ra...
Válasz #2318. hozzászólásra
Ez a gép, nekem 1millába van!
Válasz #2317. hozzászólásra
Mennyit érhetnek ezek a vetőgépek
Válasz #2315. hozzászólásra
Szevasz!
Látom ma képen,hogy nodet vetőgépet használsz!
Tavaly vettem 1 12 soros francia nodet-t,szóját akartam vetni vele,11 sor 45cm-re,teljesen felujítottam a gépet,Szabadkán vettem hozzá cuccokat!Eljött a vetés ideje,de erre az időre a talaj úgy kiszáradt,hogy a nodet nem tudta lerakni a magot kellő mélységre!Sokat dolgoztunk a gépen de nem tudtuk használni!Rapiddal kellett vetni!Jövőre sem tudom használni ,mert kukorica után mulcsos talajt hagytam,és ebben a szármaradványos talajban sem fog vetni! Valószínű eladó lesz a vetőgép!Mivel Vajdaságban sokan szeretik ezt a vetőgépet,valószínű ott kéne meghirdetni.Van valami ötleted,hogy hol hirdessem meg!
Válasz #2314. hozzászólásra
Sulfammo-ra igaz, amit írtál, csak most nem arról volt szó.
Sulfammo repce alá való inkább tavasszal, mint búza alá.
Amit én raktam búza alá Timac, abban Ammónia volt.
Persze most itt csak félig ironikusan írtam, hogy timac gyorsabban felvehető, mint MAS.
Pontosan úgy lenne igaz, hogy van olyan Timac műtrágya, ami gyorsabban felvehető, mint a MAS.
Ma ilyen a 2x tárcsázott paprika után vetett búza
Válasz #2308. hozzászólásra
Szerintem ez tévhit...
Mivel a Sulfammo a két leglassúbb feltáródású Nitogénből áll , tehát ez a leglassúbb , de leghosszabban tartó Nitrogén műtrágya . (persze ők azt mondják , hogy a sok adalék miatt nem , viszont csodák nincsenek )
A Nitrogén három féle lehet:
-Karbamid(Urea) -leg lassabb
-Ammónia -közepes
-Nitrát -leg gyorsabb
A Timac Sulfammo-ban a fölső kettő van , még az általános nitrogén műtrágyákban (MAS, AN) , az alsó kettő . Tehát nem kérdés...
Az őszi NPK-ban is a két leglassabb-leghosszabb hatásút használják , hogy valamennyire kibírják a tavaszi fejtrágyáig ...
Szerintem a Sulfammo inkább Repce ,Napraforgó, Kukorica utolsó adag Nitrogén kiadásához lenne való , mert így marad későre is belőle , mikor már géppel nem igazán lehet a magas kultúrákba bele menni , mint például a búzába.
De ha valamit rosszul mondtam , javítson ki valaki.
Válasz #2312. hozzászólásra
Itt is beállt a szárazság... Bazz jó, hogy akkor felszántottunk, akkor még minimális nedvesség volt a földben, most meg csont száraz.
Búza előjött szépen, nem bántam volna, ha egy kicsit erősebben megy a hidegbe.
Repcével nagyjából meg vagyok elégedve, remélem jól bírja a fagyot.
Válasz #2311. hozzászólásra
, várakozó álláspont, egyszer kell már esnie. Nálad mi a helyzet repcével, búzával?
Fagyra nem kötünk, ha megéri a tavaszt akkor jég, vihar, tűz az lesz rá kötve. Mi már egyszer kaptunk istenes jeget 2008-ban. Akkor a biztosítás mentette meg a gazdaságot. Búza kikelt, tűrhető volt még a múlt hét végén, kellene már rá valami csapadék, de ez a kérés már lassan közhely, és nem csak mi vagyunk ezzel így, sőt az ország egyes részein még szarabb a helyzet, úgy hogy sírás
Válasz #2310. hozzászólásra
Nagyon szépet mutat összképileg
Méretre is jó, nem nagy nem kicsi.
Azért nem gondoltam volna, hogy ekkora hatása van a levéltrágyáknak. Gyökér is erősebb, meg ránézésre is szebb. Talán kifagyással sem lesz gond. Mondjuk ha nem lesz hó, és durva lesz a tél, akkor azért bajban lehetnek a repcék.
Kötsz rá biztosítást? Olvastam, h érdeklődtél.
Búza milyen?
Válasz #2308. hozzászólásra
nézz vissza a 2261-től a 2257 ig. ott a repcénk, meg az is hogy hogyan volt lombtrágyázva, igaz kicsit elbaxtam a feltöltéseket, de azért eligazodsz remélem, van benne véletlenül 1 egy hónappal azelőtti kép is, kivenni már nem tom, az lett az összehasonlítás, hogy miből mi lett
Válasz #2307. hozzászólásra
az első mondatod teljesen igaz, csak kicsit sok benne a "Ha", de az eső az télleg nagyon nagyon, de még annál is jobban, mert
Válasz #2307. hozzászólásra
A Timac meg a MAS-nál is előbb felvehető a növénynek...
Válasz #2306. hozzászólásra
Amennyiben , lesz eső , és előtte kiszóródik , akkor be kell hogy ,mosódjon ...
Hát az alap műtrágyával is teszünk ki Nitrot , az is ezt a célt szolgálja részben.
Ráadásul az őszi komplexek nitro tartalma is most kezdene felvehetővé válni , már ha volna eső , mert azok rendre lassúbb hatás kifejtésűek mit például egy MAS vagy AN .
Válasz #2305. hozzászólásra
ilyen szármaradványos táblát 2x tárcsázok és az első után kap 30-50 kg N hatóanyagot, majd utána tárcsa és szántás, na akkor összekeveredik és van hatás, de ilyenkor már ebben a helyzetben ami a fényképen van, há nem tom????
Válasz #2303. hozzászólásra
Most mi a faxt röhögsz ?
Ki mondta hogy a felszíni szármaradványok miatt kellene szórni ?
A föld alatt gondolom legalább annyi szár van , mint fent , és mivel van , így kell a Nitro...
Gondoljátok, hogy van még értelme ilyenkor bármit is kiszórni, Nemigen csinál az már semmit szerintem lassan már beálnak a búzák, ilyen hidegbe nem nagyon nő már.
Azon agyaljatok inkább hogy akkor mi a lóf@x lesz, ha így megy ki a tél és ezzel az aszállyal megyünk bele a tavaszba, na akkor lesz az igai nebaxd meg!
Válasz #2296. hozzászólásra
...Azt a 30kg-t nem kéne folyékonyba kiadni,uan oldattal stb???Most szerintem nagyon segítene mindenki a búzájának ha folyékony nitrogénnal megkínálná...nagyon gondolkozok ezen ,mert az idő is szép ehez most...a kérdés "nyomjunk vagy ne nyomjunk"
Felszíni pentozán hatás???