Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Disznóvágás új
- Poénok új
- Gázolaj jövedéki visszaigénylés új
- Fakitermelés, erdők újratelepítése új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Kukorica terményárak új
- Erdőtelepítési támogatás új
Cikkajánló
_jpg_fill_540x300_0.webp "10 százalékkal drágul a kenyér és az étolaj")
Sajtóközlemény
_jpg_fill_540x300_0.webp "AKG és ÖKO pályázatok: a gazdák 20%-ának segített a kamara")
3163 hozzászólás
Köszönöm a tanácsokat.
Apró magot szerintem nem igen tudnak vetni a faluban. Ha jól értettem, akkor a takarónövényt hanyagolhatom, pláne az idei csapadékos tavasszal, de az 1-2 cm es magágyat a fordított borona sem tudja megcsinálni szerintem. Szóval akár kézzel elvetve egyedül, gyűrűshenger és kész? Olvastam , hogy a meszezést meghálálja, de azt se tudom honnan szerezheték be mészport, és mennyi kell 1 ha-ra... Másik kérdés a műtárgya, és annak kijuttatási ideje
Olyan javaslatot is hallottam már, hogy akkor vessem, ha a föld már annyira megszikkadt, hogy nem látszódik a keréknyom a földben
A föld egyébként a Csereháton van, Rakacán.
Válasz #810. hozzászólásra
ÜDV NEM KELL AZt annyira komolyan venni én 20 éve termelek soha nem vegyszereztem kivéve aranka foltozás de azt is inkább perszelővel ki égettem 90 %- ban mindig sikerült de én csak ősszel vetem és takaró növény nélkül tisztán ha kedvez az időjárás azaz ha van elég csapadék vagy kilátásvan rá az előre jelzések alapján ha nem akkor vetek mást és nyerek 1 évet azaz az őszi vetés már a következő évben szép termést produkálhat tápanyag és csapadék függvényében míg a tavaszi vetésre nem nagyon lehet számolni mennyiséget ezekben a forró időkben öröm ha túléli az első évet de hát kinek hogy az én 20 éves tapasztalatom ezt igazolja Joóó
Válasz #809. hozzászólásra
Egyedül a gyomosság lehet a probléma első évben főleg, egy liter Pulsar/ha szépen gyommentesen tartja. Utána a szaszálás elintézi, kivéve ha feljön benne az aranka, akkor meg foltkezelés.
Válasz #809. hozzászólásra
Én nem egyszerűsíteném le enyire ezt a kérdést!!
Válasz #804. hozzászólásra
"Ismeretlen küldte be 2013-02-23 21:13:32-kor | [TÖRÖL] | Felhasználó kitiltása: egy napra | egy hétre | egy hónapra
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy tavaszi és új telepítésű lucernában milyen betegségekkel és kártevőkkel kell számolni és mikor?
illetve gyomirtani az első évben hányszor kell?"
Üdv, sorrendben.
Betegség nem szokta érni, legalábbis én nem tapasztaltam még.
Kártevők ? Jelentéktelen, kivétel ha levan vágva és beleesik a "horddel" betegség.
Gyomirtani sem kell, a leendő növedék kaszálása megoldja.
De ha gond lesz később akkor is fakadás előtt amikor még pihen a lucerna.
Válasz #805. hozzászólásra
Hol van ez Észak-Magyarországon?
Válasz #805. hozzászólásra
Bármelyiket veted, az árpával keverés felejtős! Külön az aprómag és külön az árpa. Az árpát először, az mehet szóróval, és beboronálni. Utána az aprómag. Ha nincs aprómag vetőgéped, akkor keress valakit, aki kézzel el tudja vetni normálisan. Ha van vesszőboronád, vagy pedig alig földre érintett borona vagy kombi, de max 1-2 cm takarás jöhet, és utána hengerezés. Ha az 1-2 cm-t nem tudod tartani akkor csak a sima henger.
Az árpa az takarónövénynek jó, de nem szükséges. Nemrég győztek meg engemet is erről. Meg plusz költség, amennyit nem hoz. Előnye akkor van ha nagyon száraz és forró tavasz, nyáreleje van, az árnyékolás miatt.
Válasz #805. hozzászólásra
szia na a szorva vetést felejtős a 25-30 kg elég bele de a sószoróval ez lehetetlen, egyenetlen lesz a vetésed caak vetőgéppel . ha jó a talaj elég neki 1-2 sor fogas poros magágy , és mehet a mag ,utánna a henger lehetőleg 1-2 cm a vetés mélység lehetőleg minnél hamarabb hogy megerősödjön mire jön a nagy meleg de tul koron sem lehet mert még mikor kicsi -2-3 c foknál kifagy a talaj legyen jó egyenletes a kaszálás és sodrással könnyebben lehet boldogulni . jó munkát Jóo
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni! Először vetnék vörösherét vagy szarvaskerepet 1 ha területű táblámba Észak-Magyarországon. Olvastam, h kb 20-25 kg vetőmagra lesz szükségem. Hallottam hogy tavasz árpával keverve célszerű vetni. Okosítsatok ki legyetek szivesek, hogy egy kezdetleges gépparknál mire figyeljek oda? Vetőgépem nincs, de azt mondták, h műtrágyaszóróval is vethetem, mert legalább a gyom nehezen jön fel mert nincsenek sorok... A területről még azt célszerű tudni, hogy 2 évet pihent, tavaly májusban lekaszáltam a gyomot, júniusban leszántottam, augusztusban letárcsáztam, majd novemberben szintén megszántottam, így jó minőségű és állagú magággyal számolnék...
Kinek mi a javaslata, tapasztalata?
Előre is köszönöm szépen!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy tavaszi és új telepítésű lucernában milyen betegségekkel és kártevőkkel kell számolni és mikor?
illetve gyomirtani az első évben hányszor kell?
Válasz #802. hozzászólásra
attol függ hány éves vetés??? milyen idö lesz rá? de kb annyit várhatsz töle amennyit irtál! 2 és 3 éves korában adja a legtöbbet utáána egyre kevesebb!!!
Üdv.Bérelni akarok lucernát az idén.Milyen árban szokták kiadni 1 évre 1ha-t.Kb mennyi lucernát várhatok róla kisbálában gondolkodom 400db van egy hekin?
Üdv!!!
Ti mikortol szorjátok a mütrágyát a lucernára???
Válasz #798. hozzászólásra
A terület nem körbekerített! Köszönöm a tanácsot neked is. Holnap megírom a terület állapotát.
Válasz #797. hozzászólásra
Igen.Egyre inkább terjed a takaró
nélküli, és ha jó a technológia, akkor jó a termés is. Ezért tájékozódok, hogyan is csináljam.
Válasz #795. hozzászólásra
Először a felülvetésről. Nem biztos, hogy jól jársz vele. Mennyi idős az eredeti vetés? Ha nincsen nagyon kiritkulva akkor kaszáld még egy évig és lehet, hogy ha utána újra veted 4-5 kg maggal jobban jársz. Előtte azonban tudni kellene, hogy van-e benne a kártevő, vagy aranka. Mert akkor egy évre valami más növényt kellene bele tenni.
A körbálát meg a nagykockát felejtsd el! Azt csak gépesítve lehet mozgatni. A másik pedig az, hogy ilyen kis darab földön, csak függesztett csillagkerekessel, vagy direkthajtásúval lehet sodorni, de ha bekerített kert akkor meg gázos. A kis bálát egyszerűbben tudod kezelni, raktározni. A költségek pedig kaszálás, sodrás, bálázás, 150-300 Ft között lehet bálánként.
Válasz #787. hozzászólásra
Én a tarakónövény nélküli vetésnek vagyok a híve.
Régen más volt mert nem lehetett gyomírtani a lucernát, ha nincs gyomírtva az ügye azt jelenti, hogy az első kaszálás gyakorlatilag gaz abba nem sok lucerna lesz.
Viszont egy jó gyomírtás után nincs ilyen gond, és a lucerna is jobban erősödik nem kell takarónövény hogy elnyomja a gazt.
MCPB hatóanyaggal szoktam gyomírtani ez azért jó mert talajon keresztül is hat és később sem jön fel a gyom.
Válasz #794. hozzászólásra
Azt mondtam, hogy kevésnek találom, de függ....! Igaz, én még nem láttam saját szememmel, mert nálunk szinte lehetetlen normális magot fogni ezért itt nem is foglalkoznak vele. Csak az irodalom alapján találom kevésnek, de aki így vetette, biztos,
hogy nem először csinálta és nem véletlenül. Nem is élítélően mondtam, hanem inkább csodálkozva.
A gyommentesítést
viszont nem hoznám összefüggésbe a takaróval, mert a gyommentesítés a mag minőségének a biztosítására kell. A takarónövény meg vagy jobb földkihasználás, vagy védelemre szolgál, vagy mindkettőre egyszerre mint a mi hegyeinkben.
Válasz #789. hozzászólásra
Legalábbis egyenlőre, mert Mosonmagyaróvárra szeretnék menni egyetemre, mezőgazdasági mérnöknek és növényvédő mérnöknek tanulni, onnan pedig egyenes út vezet a saját gazdaság felé.
Remélem nem fárasztottam senkit ezzel a kis eszmefuttatással a jövőmmel kapcsoaltban.
Köszönöm a gyors választ! Kisbálázót azt tudok, az utcánkban lakik. Holnap megyek körülnézek a lucernánál, mert eddig nem mi kezeltük, hanem bérbe volt adva, viszont most, hogy nekem is vannak állataim így fontosabb a saját magamnak történő takarmány betárolás, mint a bérlőé aki mellesleg már állatot sem tart. Kiszámoltam, kb 3 kg/ha vetőmag kellene, ha felül akarnám vetni. Jól számoltam, vagy jobb lene többel? Lehet, hogy jobban megérné ezt is megcsinálni, mint a rossz termést kaszálni majd. Mellesleg nyulaim és kecskéim vannak jelen pillanatban, de jövő télre szeretnék bikát is, de ez lehet, hogy csak álom marad.
Válasz #793. hozzászólásra
Tavaly csapadék is kevés volt, meg a nap is sütött rendesen, de ahol nem sok gyom volt a lucerna között, ott 2x akkorára nőtt meg a friss telepítés, mint ahol gyomos volt. Akit említettem, az kelés után Pulsarozza is, úgyhogy ez a takarónövényes vetés totális ellentéte. A 7kg-ra meg csak annyit mondok, hogy arra csak az mondja hogy kevés, aki még nem látott olyat a saját szemével.
Válasz #792. hozzászólásra
Magtermesztésre ha ritkán vetik az teljesen természetes, habár ezt kevésnek találom, kivéve ha jó a föld, esetleg öntözi is.
Tény, hogy bizonyos esetekben a takaró növény nem segít, de az irodalom szerint néha azok a hatások hozzák meg az előnyt.
Senkit nem akarok froclizni, csak hajt a kíváncsiság, hogy az általa tanultakhoz képest, a talaj, az időjárás, tápanyag, stb függvényében kinek milyen tapasztalata van ezen a téren.
Válasz #787. hozzászólásra
Nekem az épp elég érv, hogy a környéken (legalábbis az én a szememben) az egyik legnagyobb maglucerna termesztő, aki rendszerváltás óta csinálja, önmagában veti kb. 7 kg/ha-os dózissal sima gabona sortávra.
Válasz #790. hozzászólásra
Igen, hálóval kötve és nem pehelysúlyban, hanem rendesen keményre tekerve.
Válasz #789. hozzászólásra
1000-1200 a 150-es körbála ugyi?
Válasz #788. hozzászólásra
Szia!
Nem kizárt dolog, hogy kénytelenek lesztek kaszálni és magatok összeszedni.
0,2 hekiről mérettől és időjárástól függően 2-3 körbála jön le. Kiskockából általában kb 25 db fér bele egy körbálába. Itt is függ mindkettő méretétől.
Nagy kockába biztosan nem fogod tudni bebálázni. Ilyen kis területre nemigen mennek ki ilyen nagy géppel. Gép nélkül mozgatni sem tudnád mert 350-400kg felett van a súlya.
A körbálázás általában 1000-1200Ft/db áron szokott mozogni. Ilyen kis területen nem kizárt a magasabb ár sem.
A kaszálás, sodrás pár ezresből megvan.
Legnagyobb esélyetek akkor van, ha valakinek van a közelben munkája és elkapjátok, hogy csinálja meg egyből a tiéteket is. Bálázásból külön csak erre a területre kiskockába tudjátok beüttetni. Azzal ki szoktak menni kisebb parcellákra is, meg könnyedén tudjátok mozgatni a bálákat.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy 2x 1000 négyzetméter lucernát érdemes lenne báláztatni vagy kézzel kaszáljuk és boglyázzuk? Boglyához helyünk az lenne, de az is érdekelne, hogy erről a területről hány nagy bála jönne le illetve hány kis kockabála. A nagy kockának milyen a kezelhetősége? Gondolok itt tárolásra, rakodásra. Ja és a bálák költsége is érdekelne, nem csak egy bála ára, hanem a teljes folyamat összege.
Válaszokat előre is köszönöm!
Üdv: batista40
A múltkori vita a takarónövényes, és az anélküli lucernavetésről nem hagy nyugodni. Az idén akarok lucernát vetni. Én nem vagyok agrármérnök, hanem az apámtól tanultak alapján mondtam amit mondtam. Viszont piszkosul érdekelne, hogy aki ennek szakértője, érvekkel indokolná akár egyik, akár a másik vetési módot. A korábbi gyakorlat miatt, a gulyásleves-mákostészta indokolást nevetségesnek tartom. A fajta, vagy technológia változás alapján lehetne indokolni, de így?
Mindkét nézet képviselőinek várom az érveit, de érveit! Azt is szívesen veszem ha valaki szakirodalmat jelez. Hátha nem csak én fogok belőle tanulni, vagy profitálni.
Tavaly előtt 27 ha-ra telepített, de siralmasan kelt, ezért tavaly felülvetett lucernát szeretnénk most tavasszal fejtrágyázni. (Első kaszálás elment, de a többi katasztrófális volt) Elég a pétisó vagy inkább kombinált? Mennyiség ha-onként? (széna lesz belőle, nem mag)
Köszönöm
Válasz #780. hozzászólásra
Helló!Nállunk a cégnél 600q kiszórtunk 2 sor tárcsa rapid utánna henger el lett vetve.Tavaly olyan lucerna volt benne hogy csak na csak tavasszal nagyon begyomosodott és le kellet permetezni.
Válasz #783. hozzászólásra
Szerintem nagyon érdemes,talán jobblett volna mar Ősszel beforgatni.Első évben még nem lessz brutál mert még nem elég erős a lucerna ,de megmutatja magát.Rászórni is érdemes ahogy irták,hosszabitja az élettartamát is.Volt hogy 8 évig is kaszaltam eg darabot.
Válasz #782. hozzászólásra
de én be akarom szántani és tavasszal meg elvetni nem a meglévöre kiszorni............
Válasz #780. hozzászólásra
még nem, de azt mondják hogy száraztrágyával szabad csak vékonyan megszórni ősszel, és tavaszra beleiszapolódik a talajba.
Válasz #780. hozzászólásra http://www.youtube.com/watch?v=QUo1u3Ayyws 3perc/33mp-nél van szó róla nézd meg
lucerna alá szort már e valaki szervestrágyát van e neki értelme ????? és ha szorok akkor az első év brutál jo lesz e töle?????
Válasz #778. hozzászólásra
Igen, és a lucit meg a füvet is együtt akarom hasznosítani.
Válasz #777. hozzászólásra
igen, de ez nem takarónövényes vetés, hanem takarmánykeverék (tömegtakarmány) termelése, és tudatos, célzott növénytársítás, ahol mind a két növényt egyszerre hasznosítod, és a termesztési cél magának a keveréknek az előállítása.
A takarónövényes vetésnél külön-külön akarod hasznosítani a két növényt, mégis egyszerre tartod a táblán...
serintem vagy tisztán tavaszi telepítés, vagy vetni tavasszal árpát, és ősszel pedig lucernát.
Válasz #776. hozzászólásra
Én zabot vettettem bükkönnyel egy időbe, naggyából egyszerre értek, előnyeik:
-A learatott zab között bükköny mag is volt, amit nagyon szerettek az állatok
-A szalma közt volt bükkönyszár+levél, amit így szívesebben megettek az állatok
-A zab árvakelés közt volt ugyebár bükköny, és egész ősszel ezt a keveréket kaszáltam, és hordtam hamsterrel az állatoknak.
Én ezt a takaró növényes dolgot még mindig úgy látom mint aki hozzá fog fözni és a kondérba jól bele rakja a gulyás levesnek is meg a mákos tésztának is a hozzá valóját jól össze keveri és fel tálalja a vendégeknek!!!
Azok meg csak néznek hogy mi ez a ...
Manapság eböl már senki nem enne de régen mikor semmi sem volt bizony milyen fincsi lett volna..
Válasz #772. hozzászólásra
Én meg mikor szántottam egymás után fordultak ki a gyökerek, amiken rajta voltak a kis "műtrágyagólyók".
Válasz #771. hozzászólásra
Nem a nagyapám tanította, mert Ő 22-ben halt meg, én meg a faterommal az 50-es években kezdtem, de sok mindenben egyetértek veled. Ami mégis a takarónövényes vetést indokolja nálunk még ma is, az (részben megszokás is) a talaj, az éghajlat és a gépesítettség.
"Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. .......
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról." Igen pontosan ez volt a lényeg, a vesszőborona, amit sokan nem is ismernek. A mi hegyes vidékünkön meg a direktvetőt csak képről ismerik.
2011-ben a lucernámat árpa alá vetettem, de az árpa nem kelt ki, mert rossz volt vetőmag. A lucernerna is csak a másodszori kaszálás után tért észhez!
Mifelénk takaró növénnyel szokott jó leni a tavaszi lucerna.
Én évekig zabbal vetetem összekeverve, megfelelő vetőgép híján, de ha lett volna megfelelő eszköz akkor is így vetetem volna. Most tavasszal 2 ha vetek csak annyit változtatok a megszokott rendszeren hogy két menetben vetem el a magokat, direkt vetőgéppel már nem működik a összekeverés. Zabot szembeérés ellőt lekaszálom jó lesz az majd a jószágoknak.
Válasz #771. hozzászólásra Említetted a rhizobiumokat.
Én is abban a hitben voltam, hogy a lucerna kiváló nitrogénkötő növény a gyökérgumókkal.
Idén ki lett tárcsázva a lucernám és egyetlen gyökérgumót, de még csak számottevő mellékgyökeret sem találtam úgy 3o centi mélységig, csak megy le egyenesen az ujjnyi vastag főgyökér a talajvízig.
Ti oltjátok a vetésnél a magokat vagy nálatok magától megtalálja a lucerna a szimbióta baktériumokat?
Válasz #770. hozzászólásra
nem, a valódi kulcsszó az, hogy nagyapád tanította neked.
Régen a lovaskorszakban kellett a takarónövény, mert egyszerűen nem lehetett máshogy. Ha tisztán vetették, akkor egyszerűen olyan lassan fejlődött, hogy elnyomta a gyom, meg kiszáradt az egész. A takarónövényes vetés célja az volt, hogy a lassú korai fejlődésű lucerna és vöröshere magokat elszórták a föld tetejére, a búza, árpa vagy zab közé, és bármikor is kapott csapadékot március és július között, meg tudott gyökeresedni, és amikor lekerült felőle a takarónövény, akkor elkezdett hajtásokat is hozni. Addig meg fejlődött a gyökere, fejlődtek a rhyzobiumok, és még plussz nitrogént adott a növénynek.
De a takarónövényes vetéshez kellett a magtakaró boronálás a gabonában, meg a kézi betakarítás, meg az, hogy a szalmát és a szemtermést egyszerre vitték le a tábláról.
Az elmúlt 40 év során nemesítési cél volt a gyors korai fejlődés, így mára csak a zöldtrágyának vetett homoki és kúszólucerna az, ami takarónövényes vetést igényel. A többi esetében éppen ellentétes hatást érünk el: a lucerna szenved az árnyéktól, a takarónövény pedig szenved az agresszívan növő lucernától, ami sem vizet, sem tápanyagot nem hagy neki. Mind a két növénynek nagyon romlik a termése. Persze más lenne a helyzet, ha mondjuk májusban lesilóznád róla az árpát vagy zabot, de ezt nem nagyon gondolnám, nem hazai gyakorlat.
Arról pedig nem is beszélve, hogy milyen stressz a lucernának, hogy 4 hónapig árnyékban volt, és egy része hirtelen kikerül a 30 fokos tűző napsütésre, más részeken meg tiprod a kobájnnal, alatta marad a szalmarendnek, báláknak, stb...
a lucerna olyan, mint a bor: csak tisztán jó!
Válasz #768. hozzászólásra
Ha az első szót is elolvasod, akkor talán nem akadsz ki ennyire! Vagyis "felénk...", egy szóval nem mondtam, hogy neki is azt kell csinálni.
Különben bizonyítsd be, hogy a takarónövény tavaszi vetésnél mindenhol, és minden körülmények között fölösleges. Valószínűleg változott pár 10 év óta a lucerna genetikája, meg a termesztés technológiája is, de kategorikusan azért nem szabad kijelenteni, hogy a takaró növény fölösleges a tavaszi vetésűnél.
Válasz #768. hozzászólásra
politika.
Válasz #767. hozzászólásra
Én ezt abszolúlt nem értem!! Miért kell azt a kis szerencsétlen lucernát kinozni egy másik növényel?? Még ha azt csak takaró növénynek is nevezik?? Söt abban is biztos vagyok hogy az ön magában vetet lucerna ideális viszonyok között még a telepités évében vissza tudja adni azt a takarmány menyiséget amit a két növény egy szere történö vetésétől remelnénk!! Meg kellene már érteni azt hogy 2 féle növénynek kétféle igényei vannak pláne nem egyszere és nem azonosak!! De mindenki a sajátját szúrja el..
Válasz #766. hozzászólásra
Felénk elég kötött talajok vannak, ezért mióta eszemet tudom még az öregem is csak őszi szántásba vetett és csak tavasszal. Takarónövény mindig volt, rendszerint árpa, mert a szalmát szecskázva etettük. Tavasszal nagyon apró morzsás jó magágyat kellett készíteni. Így általában a 4. vagy 5. évben volt csak észrevehető a ritkulás.
Mindenképpen szántsad lehetőleg még most! A fagy csodákra képes a talaj lazításában.
Válasz #765. hozzászólásra
Valami olyasmi lesz. Nem sikerült megspórolni a szántást, de nem is baj, mert nem kis területről van szó(20h), és nem akarnám elbaxni, ha már belevetem a méregdrága vetőmagot...
Köszi mindenkinek a segítséget, és BUÉK!
Válasz #761. hozzászólásra
Én a helyedbe most megszántanám vmi elmunkálóval hogy szét tudjon fagyni a rög vetésig, ülepedjen a talaj. Vetés előtt 2kombi sekélyen, vetés és henger.
Válasz #761. hozzászólásra
A te esetedben, a kukoricatarlót jobb leszántani, még most, mert márciusig még szétfagyhat. A lucerna nagyon talajfüggő, homokosabb, lazább talajon jobb esélye van a kelésre, mint kötöttben (legalábbis én így vettem észre), és nekem a magában vetett lucerna mindig szebb lett, mint a takarónövénnyel vetett.