Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak655 FtBenzin árak636 FtEUR414.77 FtUSD402.09 FtCHF439.56 FtGBP489.72 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
A teljes FORESTER technológia:
Javasolt technológia
FELHASZNÁLÁS ÉS DÓZIS
Erdészetben, lomblevelű és tűlevelű kultúrákban a terméket eredeti formában, hígítás nélkül alkalmazzuk. A fiatal telepítéseknél a precíz kijuttatás biztosítja a zavartalan növekedést a fa biológiai értékének megőrzése mellett. A készítményt a védendő területre egyenletes cseppekben kell kijuttatni az ősz végi – tél elejei fagymentes napokon, ill. a tavaszi – nyári kijuttatási időszakban. Az alkalmazott dózis (10–20 liter/ha) a kultúrától és a növény fejlődési stádiumától függ (pl. rügyes vessző, vagy leveles hajtás). A két kijuttatási időszakban általában 1–1 kezelés javasolt.
Almástermésűekben kora tavasszal (rügypattanáskor) kel a kezelést elvégezni 20 l/ha dózisban, a terméket vagy hígítás nélkül, vagy a jobb fedettség biztosítása érdekében az 1:3 vagy az 1:5 arányú vizes hígításban kell kijuttatni a levelek megjelenése előtt.
Szőlőben 10–15 l/ha dózisban juttatható ki termék a háromleveles hajtásállapottól a virágzás kezdetéig 1:3-1:5 arányú vizes hígításban. Ha a szőlő fejlődési stádiuma megengedi a kezelést követően 28–42 nap elteltével a permetezés megismételhető, amennyiben újra kártétel észlelhető.
Szántóföldi kultúrákban (kukorica, repce, naprafogó, szója) 15 l/ha-os dózisban juttassuk ki a terméket 3–4 lombleveles állapottól. Az erről szóló engedélyokirat kiterjesztés 2009. első negyedévében várható! A készítménnyel végzett szegélykezelések (minimum 20 m széleségben) nagy táblák esetében gazdaságos megoldás lehet a nagyvadak rágási kárának csökkentésére. A 15 l/ha-os dózist ebben az esetben területegységre kell visszaszámolni.
Javasolt kombinációk, keverhetőség
Figyelem! A ForesterŽ EW más növényvédő szerekkel nem keverhető, csak önmagában juttatható ki.
Megjegyzés
Gyakorlati tanácsok A készítményt higítás nélkül a védendő területre (a kultúrák fenológiai fázisához igazodva) kell permetezni. A hatástartam biztosításához a permetlének be kell száradnia, ezért a kezelés elsősorban száraz időben javasolt.
HATÁSMECHANIZMUS A ForesterŽ EW vadriasztó permetezőszer az őz, gímszarvas és muflon rágása elleni védekezésre alkalmazható készítmény erdészeti- és gyümölcs kultúrákban. Az állati eredetű zsiradék hatóanyagot a természetben történt megfigyelések alapján fejlesztették ki, melynek használatával megvédhetőek a különböző erdészeti- és gyümölcs kultúrák a nagyvadak rágásától. A készítmény az állatok számára kellemetlen szagával váltja ki a riasztó hatást. A védendő terület kezelése után a hatástartam biztosítása érdekében a permetlének be kell száradnia, ezért száraz időben végezzük el a kezelést. Ködös, esős időben nem szabad a kezelést elvégezni, mivel a növényt védő, megszáradt permetréteg kialakulására ilyenkor nincs esély.
A kezelés előtt egy héttel, és a kelés után egy héten át más növényvédő szer alkalmazása sem javasolt, az esetleges hatáscsökkenés miatt. Meleg napokon csak a reggeli és az esti órákban juttatható ki. Fagypont alatti hőmérsékleten nem alkalmazható.
A munka végeztével alaposan mossuk ki a permetezőgépet!
Bocsa az előbb elfelejtettem őzek ellen FORESTER FW az alábiak szerint:
Szántóföldi kultúrákban (kukorica, repce, naprafogó, szója) 15 l/ha-os dózisban juttassuk ki a terméket 3–4 lombleveles állapottól. A készítménnyel végzett szegélykezelések (minimum 20 m széleségben) nagy táblák esetében gazdaságos megoldás lehet a nagyvadak rágási kárának csökkentésére. A 15 l/ha-os dózist ebben az esetben területegységre kell visszaszámolni Én hála istennek még nem kényszerültem rá de egy haverom a szomszéd vármegyében (bakonyalja) évek óta használja és szerinte jelentősen kevesebb a kára.
repcében mindenképpen a főhajtáson lévő virágbimbók megjelenésekor, tehát még az oldalhajtások megjelenése előt. Én 250 kg3 4 -est tettem febr végén majd 100 kg-ot tervezek. Búzában kapott 200-at a másodikat a zászlós levél előtt 50-100 kg-ahogy maj marad.
Ja és a második szorást mikora tervezitek repcére illetve buzára? és milyen adagba és mennyit? és milyet? nálunk még bogarak nincsenek még elég huvos van hozá.
Tudnátok ajánlani valamit ozikék ellen ,mert nem normális hogy mennyien vannak 30-40-es csordákban legelnek és ugye a legszebb repcémbem meg egy kicsit a buzába de a repcébe oriási károkat csinálnak nem létezik valamilyen por amit kiszorok és nem mennek a terulere? az egyik vadász azt mondta hogy átjotek ukrajnábol a hideg miatt és mivel van mit enni nem akkarnak viszamenni. . Ěn mondtam hogy olmot nekik de azt mondja hogy nem lehet. De kár téritést eddig se adtak egy filért se és tovább-ra sincs.
Hát az ára kb. annyi, mint egy q mas-nak. Na de ezt így nem lehet megállapítani, hogy többet ér-e nála. 2 különböző kategória.
Én jó tapasztalatokat hallottam a tavaszi regulátorozásról. Nekem pl. nem olyan sűrű az állomány. Regulátortól nem felfele nyúlik, hanem több oldalhajtást képez. Kisebb lesz a megdőlés veszélye. Több oldalhajtáson több becő. És nem mellesleg Carrambának gombaölő hatása is van.
Ha jól tudom, szárba induláskor kell nyomni. Én az első rovarral akarom.
az a kérdés hogy mennyit segit a regulátor mert lehet hogy az árán tudsz venni egy két mázsa mutrágyát és tobbet fogérni nem ? de ez csak az én véleményem lehet nem jol gondolom. amugy én még nem használtam tavaszal regulátort de ha azt mondjátok hogy ér valamit akkor kiprobálok egy pár hektáron hogy mit is csinál.szoval akkor mikor is kel kifujni? hány leveles álapotba ? még szárba indulás elot?
Válasz #1178. hozzászólásra
Így nézett ki a miénk is egy hete, de ma mikor fogasoltuk már csak a hegye volt egy kicsit lila. A hőm. emelkedésével gyorsan tűnik róla.
képem sajna nincs tavaly próbáltam elősször, az egyik tábla búzát hagyományosan febr. végén 2q ammón majd április elején 1q ismét. A másik területen a 2. műganyé helyett 18 lityivel odavertem (Így jött ki). Tavaly a sok csapi hatására a második AN szinte kimosódott (nálunk 450 mm volt áprilisban és májusban+ júni eleje) Ammónozott terület 3,6 t/ha taki búza elment a sikér és a fehérje. A másik tábla (AZO SPEED) 3,8 t/ha malmi I. lett. Én most a második szórást kihagyom és helyette kb 3-4 hét múlva kinyomom a folyadékot. De idén fényképezek is. Én azt javaslom néhány hekin próbáld ki és a saját tapasztalatodnak higgy, aztán az is lehet hogy az idén opt. időjárás lesz a tavasszal a kristályos anyagnak is .....
Válasz #1190 hozzászól
en is sok kwizdas motyot hasnaltam-lok, de errol meg nem hallottam. lehet, eccer kiprobalom.
nincs keped a hatasarol, hogy mukodik? esetleg eredmeny egy kontrolhoz kepest.
iden mar annyi penzt elszortam anyagra, hogy sajnalok bele menni egy bizonytalan kiserletbe.
KWIZDA által forgalmazott szer, gyártója francia és tudtommal kiadható bár én csak Talstarral, és Granstar+ U46M Fluiddal adtam ki eddig. Nekem a növ véd haverom úgy magyarázta hogy a kén és magnézium miatt a növényt arra serkenti hogy a talajból több nitrogént vegyen ki. Logikus lehet hiszen a kén fontos sejtalkotó a N felvételéhez és hasznosulásához nélkülözhetetlen+ mg cukorképző ami szintén N felvételét serkenti.
AZO SPEED 300 gr/ liter nitrogén 67gr/liter kén 33gr/liter magnézium. Adható mennyiség 15-20 liter /ha. Ez hatásában (nem hatóanyagban) megfelel kb 100-150 kg AN -nek. Ára kb 600FT/lter bruttó tehát 9000-12000 Ft /ha 150 kg ammón pedig kb 16000 Ft. Azért kezdték el nyugaton alkalmazni mert a második dózis adásakor már bajok lehetnek a bemosó csapival. Lombra adva viszont felszívódik nincs kecmec, de lomb kell, tehát febr végé nem adható.
Válasz #1185. hozzászólásra
vettem a poent, nyugi. csak el akartalak kapraztatni, hogy nekem milyen "jol" megy :)
komolyra forditva - a lombtagya valoban sokkal jobban hasznosul, mint a szemcses. csak nehez eccere annyit kiadni, hogy az fedezze a noveny szuksegleteit. max 1-2%-os tomenysegben szorhatok, az meg csak frissitesre, tunet kezelesre jo. ami peddig meggondolando ar ar-ertek arany miatt. ott van mondjuk egy draga timac-os cucc, amibol 2l-t javasolnak, az mar mondjuk majdnem 8 rongy, akkorinkabb asszongya a paraszt adok neki 1q AN-t annyiert, az meg is csak tobb anyag. regebben szortam a Wuxalt, de nem volt latvanyos minosegi jaulas. tavaj csak karbamid a gyomirto melle, megis malmi lett a buza. de tavaj nem volt "lila" most lehet, hogy megis kene neki egy "koktel".
kérem szépen kb két hete erről beszélek itt esténként, de lehet hogy én dumálok érthetetlenül. Akko bocs. Amit írsz tök igaz, egy kis kiegészítés: + LOMBRTÁGYA. Miért használ a francia paraszt a 2. adag tavaszi műganyé helyett már jó pár éve AZO SEDET???? Néhény nappal ezelőtt már elmeséltem csak nem vette senki komolyan, Én már csináltam egy éve és folytatom.....
tudom b**** meg a maci. Az utolsó mondatomat viccnek szántam bíztam benne hogy úgy is érted: hogy nálam IS legkevesebb a pénz. Az okát most mondtad meg drága szerekkel termelni valamit aztán a spekulánsok megveszik tőlünk nyomott áron, de hát nekik is meg kell élni valamiből szegényeknek.....
Szerintem a sor alá vagy mellé adott műtrágyázásban van a jövő. Főleg ha ilyen árak maradnak.
Meg kell oldani a műtrágyák keverését a növény igényeinek és a talaj ellátottságának megfelelően.
A tengerentúlon már régen ezt csinálják.
Válasz #1181. hozzászólásra
en meg tele vagyok ejuroval, oszt-aszt szoktam jaccani, hogy veszek egy csomo draga golgot (sokat) kiszorom a foldre, termem rajta valami (nem sok, csak annyi, hogy erdemes legyen learatni), azt jo olcson eladom, aztan igy szepen kopik a banko...
nah, igy szoktam sok penzbol keveset csinalni. es hidd el mukodik.
:) :) :)
igazad van! Vannak extrém talajok ahol ez nem jön be ezt a talajtani szaemberek is elismerik! De vannak nagyon jó és magas tápanyag hosznosítsú lombtrágyák, amik ilyen extrém esetekben jó százalékban ki tudják váltani a kristályos műganajokat. De mint az előbb írtam az időjárás hatását és kiegészítem akkor azzal hogy az extra szar talajok befolyásoló hatást, nem lehet a papíron számszakilag megoldani. Nekem is van ilyen területem ezt így kell elfogadni bár lombtágyákkal lehet javítani ma már ezt jó pár technológia lehetővé teszi, csak pénz legyen az pedig nálam a legkevesebb......
Válasz #1179. hozzászólásra
bizom benne, hogy az hideg szorongattya a novenyt (ma reggel is -4 volt).
delelott kocsikaztam a hatarba vagy 50km-t, es 1-2 tablat leszamitva, nem is lattam zoldet, sehol. volt jobb is - rosszabb is, de ez a "lila" kicsit zavar.
ezzel a tapanyag vizsgalati kerdessel, meg szembe szalnek kicsit (reszben!): tegyuk fel, hogy "vakolo" homokon gazdalkocc, feltolteni nem tudod, mert kimosodik, ha meg tavasszal teszed ki, nem hasznosul, csak ha mereg draga anyagot veszel, akkor meg a gatya is ramegy, foleg, ha visszaad 30q-t a noveny.
Ha a foszfor ott van az még nem azt jelenti hogy a növény azt fel is tudja venni! A tápanyag felvételét számos dolog befolyásolja, mikroelemek megléte, talajtípus, talajélet, gyökérzet fejlettsége, a tápanyag elhelyezkedése, formája, vivőanyaga, hőmérséklet stb.... Én először komolytalan dolognak tartottam a talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodást, aztán az AKG-ban belekényszerültem, és belátom nem hülyeség. Azóta minden évben megcsináltatom és úgy látom van eredménye. Persze az időjárást nem tudjuk befolyásolni semmiféle tudományos számításokon alapuló hókuszpókkal..... De sajnos ilyen kis lombbal rendelkező növény esetében olyan kicsi az asszimilációs felület hogy egy magas foszfor és cink tartalmú lombtrágyából sem igazán tud jelentős mennyiséget felvenni egyenlőre, később én meggondolnám, bár ha melegszik az idő sztem javulni fog a tápanyag felvétel.
Válasz #1159. hozzászólásra
nah, az en buzam senem sarga, senem zold, de szep lila. pedig mar ket hete megkapta a 2.5q 27-est.
(igaz foszfort nem sokat latott)
A hó is nyom vissza valamelyest a felfagyáson, de a bokrosodás szempontjából a hengerezés a tuti. Nálunk hó nincs már jan. közepe óta ami a belvíz szempontjából nem baj, de a száraz hideg negyon megcibálta a repcét és a búzát is, ráadásul éjjel fagy, kb de 9-10 óráig, utána egy takony az egész, már rohadtul unjuk, hengerezni nem lehet a felfagyás meg csak fokozódik, pedig már beélesítettem a cbr. hengert. Talán a hét vége felé ha nem esik....
Singsz ! - bővebben olvashatsz róla ha visszakeresel rá ! ! ---válasz #1062 hozzászólásra ť | Zoli 63 küldte be 2011-03-02 00:24:58-kor Válasz #1060. hozzászólásra
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Válasz #1163. hozzászólásra
az a jó ha megtöri a búzát,mert azután erősebben bokrosodik,szóval nem árt,a másik hasznos tulajdonság meg hogy lezárja a talajt-nedvesség megörzés-igaz nálunk még 10cm hó takarja,hó előtt meg már kitudtam szórni az AN-t.ha felszárad én is hengerelek!
ha volt 1 kis olvadás a kiszórás óta vagy netán csapadék akkor van N hatás, nam nagy de van. A búza már 2-3 foknál elkezdi a vegetációt. Persze ha az éjszakai fagyok elmúlnak akkor jobban fog látszani. Ha szikkad a teteje azonnal hengerezni kell sztem. Én már elővettem a hengert lezsíroztam, várom a startot.
A búzák GK békés és Gk kapos. H mitől ilyen zöldek? Oka lehet neki h több mint 2 hete megkapták a nitrogént. Ez főleg az árpákon látszik meg h míg a mások táblái sárgák a miéink pedig szép zöldek.
Volt itt aki azt írta h nem hasznosul a korán kiszórt nitrogén, ezzel szemben én a saját tapasztalatomból mondom h HASZNOSUL!!
25153 hozzászólás
Ki védekezett már ormányos ellen?
Válasz #1201. hozzászólásra
A teljes FORESTER technológia:
Javasolt technológia
FELHASZNÁLÁS ÉS DÓZIS
Erdészetben, lomblevelű és tűlevelű kultúrákban a terméket eredeti formában, hígítás nélkül alkalmazzuk. A fiatal telepítéseknél a precíz kijuttatás biztosítja a zavartalan növekedést a fa biológiai értékének megőrzése mellett. A készítményt a védendő területre egyenletes cseppekben kell kijuttatni az ősz végi – tél elejei fagymentes napokon, ill. a tavaszi – nyári kijuttatási időszakban. Az alkalmazott dózis (10–20 liter/ha) a kultúrától és a növény fejlődési stádiumától függ (pl. rügyes vessző, vagy leveles hajtás). A két kijuttatási időszakban általában 1–1 kezelés javasolt.
Almástermésűekben kora tavasszal (rügypattanáskor) kel a kezelést elvégezni 20 l/ha dózisban, a terméket vagy hígítás nélkül, vagy a jobb fedettség biztosítása érdekében az 1:3 vagy az 1:5 arányú vizes hígításban kell kijuttatni a levelek megjelenése előtt.
Szőlőben 10–15 l/ha dózisban juttatható ki termék a háromleveles hajtásállapottól a virágzás kezdetéig 1:3-1:5 arányú vizes hígításban. Ha a szőlő fejlődési stádiuma megengedi a kezelést követően 28–42 nap elteltével a permetezés megismételhető, amennyiben újra kártétel észlelhető.
Szántóföldi kultúrákban (kukorica, repce, naprafogó, szója) 15 l/ha-os dózisban juttassuk ki a terméket 3–4 lombleveles állapottól. Az erről szóló engedélyokirat kiterjesztés 2009. első negyedévében várható! A készítménnyel végzett szegélykezelések (minimum 20 m széleségben) nagy táblák esetében gazdaságos megoldás lehet a nagyvadak rágási kárának csökkentésére. A 15 l/ha-os dózist ebben az esetben területegységre kell visszaszámolni.
Javasolt kombinációk, keverhetőség
Figyelem! A ForesterŽ EW más növényvédő szerekkel nem keverhető, csak önmagában juttatható ki.
Megjegyzés
Gyakorlati tanácsok A készítményt higítás nélkül a védendő területre (a kultúrák fenológiai fázisához igazodva) kell permetezni. A hatástartam biztosításához a permetlének be kell száradnia, ezért a kezelés elsősorban száraz időben javasolt.
HATÁSMECHANIZMUS A ForesterŽ EW vadriasztó permetezőszer az őz, gímszarvas és muflon rágása elleni védekezésre alkalmazható készítmény erdészeti- és gyümölcs kultúrákban. Az állati eredetű zsiradék hatóanyagot a természetben történt megfigyelések alapján fejlesztették ki, melynek használatával megvédhetőek a különböző erdészeti- és gyümölcs kultúrák a nagyvadak rágásától. A készítmény az állatok számára kellemetlen szagával váltja ki a riasztó hatást. A védendő terület kezelése után a hatástartam biztosítása érdekében a permetlének be kell száradnia, ezért száraz időben végezzük el a kezelést. Ködös, esős időben nem szabad a kezelést elvégezni, mivel a növényt védő, megszáradt permetréteg kialakulására ilyenkor nincs esély.
A kezelés előtt egy héttel, és a kelés után egy héten át más növényvédő szer alkalmazása sem javasolt, az esetleges hatáscsökkenés miatt. Meleg napokon csak a reggeli és az esti órákban juttatható ki. Fagypont alatti hőmérsékleten nem alkalmazható.
A munka végeztével alaposan mossuk ki a permetezőgépet!
Válasz #1198. hozzászólásra
Bocsa az előbb elfelejtettem őzek ellen FORESTER FW az alábiak szerint:
Szántóföldi kultúrákban (kukorica, repce, naprafogó, szója) 15 l/ha-os dózisban juttassuk ki a terméket 3–4 lombleveles állapottól. A készítménnyel végzett szegélykezelések (minimum 20 m széleségben) nagy táblák esetében gazdaságos megoldás lehet a nagyvadak rágási kárának csökkentésére. A 15 l/ha-os dózist ebben az esetben területegységre kell visszaszámolni Én hála istennek még nem kényszerültem rá de egy haverom a szomszéd vármegyében (bakonyalja) évek óta használja és szerinte jelentősen kevesebb a kára.
Válasz #1199. hozzászólásra
repcében mindenképpen a főhajtáson lévő virágbimbók megjelenésekor, tehát még az oldalhajtások megjelenése előt. Én 250 kg3 4 -est tettem febr végén majd 100 kg-ot tervezek. Búzában kapott 200-at a másodikat a zászlós levél előtt 50-100 kg-ahogy maj marad.
Ja és a második szorást mikora tervezitek repcére illetve buzára? és milyen adagba és mennyit? és milyet? nálunk még bogarak nincsenek még elég huvos van hozá.
Tudnátok ajánlani valamit ozikék ellen ,mert nem normális hogy mennyien vannak 30-40-es csordákban legelnek és ugye a legszebb repcémbem meg egy kicsit a buzába de a repcébe oriási károkat csinálnak nem létezik valamilyen por amit kiszorok és nem mennek a terulere? az egyik vadász azt mondta hogy átjotek ukrajnábol a hideg miatt és mivel van mit enni nem akkarnak viszamenni. . Ěn mondtam hogy olmot nekik de azt mondja hogy nem lehet. De kár téritést eddig se adtak egy filért se és tovább-ra sincs.
Válasz #1196. hozzászólásra
Hát az ára kb. annyi, mint egy q mas-nak. Na de ezt így nem lehet megállapítani, hogy többet ér-e nála. 2 különböző kategória.
Én jó tapasztalatokat hallottam a tavaszi regulátorozásról. Nekem pl. nem olyan sűrű az állomány. Regulátortól nem felfele nyúlik, hanem több oldalhajtást képez. Kisebb lesz a megdőlés veszélye. Több oldalhajtáson több becő. És nem mellesleg Carrambának gombaölő hatása is van.
Ha jól tudom, szárba induláskor kell nyomni. Én az első rovarral akarom.
Válasz #1194. hozzászólásra
az a kérdés hogy mennyit segit a regulátor mert lehet hogy az árán tudsz venni egy két mázsa mutrágyát és tobbet fogérni nem ? de ez csak az én véleményem lehet nem jol gondolom. amugy én még nem használtam tavaszal regulátort de ha azt mondjátok hogy ér valamit akkor kiprobálok egy pár hektáron hogy mit is csinál.szoval akkor mikor is kel kifujni? hány leveles álapotba ? még szárba indulás elot?
megszórtam a búzát lehet még lesz belőle valami! egy két héten kiderül!
Ki fog tavasszal regulátorozni?
És mikor?
Én carrambát nyomok, március végén.
Nurelle-el ki lehet nyomni, ugye?
Válasz #1178. hozzászólásra
Így nézett ki a miénk is egy hete, de ma mikor fogasoltuk már csak a hegye volt egy kicsit lila. A hőm. emelkedésével gyorsan tűnik róla.
Válasz #1191. hozzászólásra
képem sajna nincs tavaly próbáltam elősször, az egyik tábla búzát hagyományosan febr. végén 2q ammón majd április elején 1q ismét. A másik területen a 2. műganyé helyett 18 lityivel odavertem (Így jött ki). Tavaly a sok csapi hatására a második AN szinte kimosódott (nálunk 450 mm volt áprilisban és májusban+ júni eleje) Ammónozott terület 3,6 t/ha taki búza elment a sikér és a fehérje. A másik tábla (AZO SPEED) 3,8 t/ha malmi I. lett. Én most a második szórást kihagyom és helyette kb 3-4 hét múlva kinyomom a folyadékot. De idén fényképezek is. Én azt javaslom néhány hekin próbáld ki és a saját tapasztalatodnak higgy, aztán az is lehet hogy az idén opt. időjárás lesz a tavasszal a kristályos anyagnak is .....
Válasz #1190 hozzászól
en is sok kwizdas motyot hasnaltam-lok, de errol meg nem hallottam. lehet, eccer kiprobalom.
nincs keped a hatasarol, hogy mukodik? esetleg eredmeny egy kontrolhoz kepest.
iden mar annyi penzt elszortam anyagra, hogy sajnalok bele menni egy bizonytalan kiserletbe.
Válasz #1189. hozzászólásra
KWIZDA által forgalmazott szer, gyártója francia és tudtommal kiadható bár én csak Talstarral, és Granstar+ U46M Fluiddal adtam ki eddig. Nekem a növ véd haverom úgy magyarázta hogy a kén és magnézium miatt a növényt arra serkenti hogy a talajból több nitrogént vegyen ki. Logikus lehet hiszen a kén fontos sejtalkotó a N felvételéhez és hasznosulásához nélkülözhetetlen+ mg cukorképző ami szintén N felvételét serkenti.
Válasz #1188. hozzászólásra
ki forgalmazza? novenyvedoszerekkel kiadhato?
Válasz #1186. hozzászólásra
AZO SPEED 300 gr/ liter nitrogén 67gr/liter kén 33gr/liter magnézium. Adható mennyiség 15-20 liter /ha. Ez hatásában (nem hatóanyagban) megfelel kb 100-150 kg AN -nek. Ára kb 600FT/lter bruttó tehát 9000-12000 Ft /ha 150 kg ammón pedig kb 16000 Ft. Azért kezdték el nyugaton alkalmazni mert a második dózis adásakor már bajok lehetnek a bemosó csapival. Lombra adva viszont felszívódik nincs kecmec, de lomb kell, tehát febr végé nem adható.
Válasz #1185. hozzászólásra
vettem a poent, nyugi. csak el akartalak kapraztatni, hogy nekem milyen "jol" megy :)
komolyra forditva - a lombtagya valoban sokkal jobban hasznosul, mint a szemcses. csak nehez eccere annyit kiadni, hogy az fedezze a noveny szuksegleteit. max 1-2%-os tomenysegben szorhatok, az meg csak frissitesre, tunet kezelesre jo. ami peddig meggondolando ar ar-ertek arany miatt. ott van mondjuk egy draga timac-os cucc, amibol 2l-t javasolnak, az mar mondjuk majdnem 8 rongy, akkorinkabb asszongya a paraszt adok neki 1q AN-t annyiert, az meg is csak tobb anyag. regebben szortam a Wuxalt, de nem volt latvanyos minosegi jaulas. tavaj csak karbamid a gyomirto melle, megis malmi lett a buza. de tavaj nem volt "lila" most lehet, hogy megis kene neki egy "koktel".
Válasz #1185. hozzászólásra
AZO SED ez milyen anyag? folyékony műtrágya?
én még nem hallottam róla
Válasz #1183. hozzászólásra
kérem szépen kb két hete erről beszélek itt esténként, de lehet hogy én dumálok érthetetlenül. Akko bocs. Amit írsz tök igaz, egy kis kiegészítés: + LOMBRTÁGYA. Miért használ a francia paraszt a 2. adag tavaszi műganyé helyett már jó pár éve AZO SEDET???? Néhény nappal ezelőtt már elmeséltem csak nem vette senki komolyan, Én már csináltam egy éve és folytatom.....
Válasz #1182. hozzászólásra
tudom b**** meg a maci. Az utolsó mondatomat viccnek szántam bíztam benne hogy úgy is érted: hogy nálam IS legkevesebb a pénz. Az okát most mondtad meg drága szerekkel termelni valamit aztán a spekulánsok megveszik tőlünk nyomott áron, de hát nekik is meg kell élni valamiből szegényeknek.....
Válasz #1181. hozzászólásra
Szerintem a sor alá vagy mellé adott műtrágyázásban van a jövő. Főleg ha ilyen árak maradnak.
Meg kell oldani a műtrágyák keverését a növény igényeinek és a talaj ellátottságának megfelelően.
A tengerentúlon már régen ezt csinálják.
Válasz #1181. hozzászólásra
en meg tele vagyok ejuroval, oszt-aszt szoktam jaccani, hogy veszek egy csomo draga golgot (sokat) kiszorom a foldre, termem rajta valami (nem sok, csak annyi, hogy erdemes legyen learatni), azt jo olcson eladom, aztan igy szepen kopik a banko...
nah, igy szoktam sok penzbol keveset csinalni. es hidd el mukodik.
:) :) :)
Válasz #1180. hozzászólásra
igazad van! Vannak extrém talajok ahol ez nem jön be ezt a talajtani szaemberek is elismerik! De vannak nagyon jó és magas tápanyag hosznosítsú lombtrágyák, amik ilyen extrém esetekben jó százalékban ki tudják váltani a kristályos műganajokat. De mint az előbb írtam az időjárás hatását és kiegészítem akkor azzal hogy az extra szar talajok befolyásoló hatást, nem lehet a papíron számszakilag megoldani. Nekem is van ilyen területem ezt így kell elfogadni bár lombtágyákkal lehet javítani ma már ezt jó pár technológia lehetővé teszi, csak pénz legyen az pedig nálam a legkevesebb......
Válasz #1179. hozzászólásra
bizom benne, hogy az hideg szorongattya a novenyt (ma reggel is -4 volt).
delelott kocsikaztam a hatarba vagy 50km-t, es 1-2 tablat leszamitva, nem is lattam zoldet, sehol. volt jobb is - rosszabb is, de ez a "lila" kicsit zavar.
ezzel a tapanyag vizsgalati kerdessel, meg szembe szalnek kicsit (reszben!): tegyuk fel, hogy "vakolo" homokon gazdalkocc, feltolteni nem tudod, mert kimosodik, ha meg tavasszal teszed ki, nem hasznosul, csak ha mereg draga anyagot veszel, akkor meg a gatya is ramegy, foleg, ha visszaad 30q-t a noveny.
Válasz #1178. hozzászólásra
Ha a foszfor ott van az még nem azt jelenti hogy a növény azt fel is tudja venni! A tápanyag felvételét számos dolog befolyásolja, mikroelemek megléte, talajtípus, talajélet, gyökérzet fejlettsége, a tápanyag elhelyezkedése, formája, vivőanyaga, hőmérséklet stb.... Én először komolytalan dolognak tartottam a talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodást, aztán az AKG-ban belekényszerültem, és belátom nem hülyeség. Azóta minden évben megcsináltatom és úgy látom van eredménye. Persze az időjárást nem tudjuk befolyásolni semmiféle tudományos számításokon alapuló hókuszpókkal..... De sajnos ilyen kis lombbal rendelkező növény esetében olyan kicsi az asszimilációs felület hogy egy magas foszfor és cink tartalmú lombtrágyából sem igazán tud jelentős mennyiséget felvenni egyenlőre, később én meggondolnám, bár ha melegszik az idő sztem javulni fog a tápanyag felvétel.
Válasz #1177. hozzászólásra
ihun-van-e
Válasz #1159. hozzászólásra
nah, az en buzam senem sarga, senem zold, de szep lila. pedig mar ket hete megkapta a 2.5q 27-est.
(igaz foszfort nem sokat latott)
Válasz #1166. hozzászólásra
A hó is nyom vissza valamelyest a felfagyáson, de a bokrosodás szempontjából a hengerezés a tuti. Nálunk hó nincs már jan. közepe óta ami a belvíz szempontjából nem baj, de a száraz hideg negyon megcibálta a repcét és a búzát is, ráadásul éjjel fagy, kb de 9-10 óráig, utána egy takony az egész, már rohadtul unjuk, hengerezni nem lehet a felfagyás meg csak fokozódik, pedig már beélesítettem a cbr. hengert. Talán a hét vége felé ha nem esik....
Válasz #1161. hozzászólásra
Singsz ! - bővebben olvashatsz róla ha visszakeresel rá ! ! ---válasz #1062 hozzászólásra ť | Zoli 63 küldte be 2011-03-02 00:24:58-kor Válasz #1060. hozzászólásra
A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni.
Válasz #1173. hozzászólásra
Hát ezt nem...
Csak egy zöld könyvem van...
Válasz #1172. hozzászólásra
Csak.
Válasz #1171. hozzászólásra
Miért ?
Válasz #1169. hozzászólásra
Mit tanultál?
Válasz #1163. hozzászólásra
Régen boronálták,az pedig szaggatta is.Pont az a lényeg,hogy sértse meg.Ahol sérülés van,az erjed,és ez bokrosodásra serkenti a növényt.
Válasz #1158. hozzászólásra
Fáj is a fejem tőle néha...
Pláne így tavaszon , mikor jönnek ki a gyártók még az újakkal is.
Válasz #1164. hozzászólásra
Sőt !
Stresszeli , de ez csak aztán szívósabbá teszi...
Válasz #1159. hozzászólásra
a magyar búzák jellemzően fejlettebb állapotban telelnek mint pl. az osztrák fajták.
de ez igazából nem befolyásolja a termést
Válasz #1163. hozzászólásra
az a jó ha megtöri a búzát,mert azután erősebben bokrosodik,szóval nem árt,a másik hasznos tulajdonság meg hogy lezárja a talajt-nedvesség megörzés-igaz nálunk még 10cm hó takarja,hó előtt meg már kitudtam szórni az AN-t.ha felszárad én is hengerelek!
Válasz #1157. hozzászólásra
Látom akkor neked is bejön...
Ajánlom a Don Q(régi topsin metil)-s csomagot is , együtt nagyon jó áron adják a lombtrágyával...
Válasz #1163. hozzászólásra
A güttler még jobban összetöri,mégsem árt neki.
Nem töri nagyon össze a búzát?
mind a 2jó. én is chambridge el fogom
Lehetne egy kérdésem?
A cambridge hengerrel lehet tavasszal a búzát hengerelni, vagy csak a güttler félével???
Válasz #1159. hozzászólásra
ha volt 1 kis olvadás a kiszórás óta vagy netán csapadék akkor van N hatás, nam nagy de van. A búza már 2-3 foknál elkezdi a vegetációt. Persze ha az éjszakai fagyok elmúlnak akkor jobban fog látszani. Ha szikkad a teteje azonnal hengerezni kell sztem. Én már elővettem a hengert lezsíroztam, várom a startot.
Válasz #1144. hozzászólásra
A búzák GK békés és Gk kapos. H mitől ilyen zöldek? Oka lehet neki h több mint 2 hete megkapták a nitrogént. Ez főleg az árpákon látszik meg h míg a mások táblái sárgák a miéink pedig szép zöldek.
Volt itt aki azt írta h nem hasznosul a korán kiszórt nitrogén, ezzel szemben én a saját tapasztalatomból mondom h HASZNOSUL!!
Válasz #1157. hozzászólásra
Ez az összes vegyszert keni vágja...:)
Előbb elmondja egyes vegyszerek jellemzőit, mint az ABC-t
Igazam van?
Válasz #1155. hozzászólásra
te miket nem találsz...
Válasz #1155. hozzászólásra
Megvárom, hogy ha jó idő lesz, talán elhagyja, és összeszedi magát.
Ha nem, akkor kap valami szert.
Jah és köcc a szereket...
Válasz #1153. hozzászólásra
A csirázáskor és a kezdeti fejlődéskor hideg időben előfordulhat relatív foszforhiány.
-reggeli fagyok
-korlátozott tápanyag felvétel
Segítség lehet egy jó erős foszfor tartalmú lombtrágya.
Mert azt mondják ez adott esetben igen erős termés depressziót , kiesést is okozhat .
Tipp:EZVAGY EZ
Válasz #1146. hozzászólásra
Ennyit a drága műtrágyáról...
Meglöki a kezdeti fejlődését...