Hirdetés
Fórum
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Diófa betegségének megállapítása, kezelése új
- Vizszintes tengelyű szárzúzó új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Fiatal agrárvállalkozók induló támogatása c. pályázat - Minden Fiatal Gazda ide :) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mi lesz veled mezőgazdaság! új
- Gyümölcs és kertészeti ültetvények korszerűsítése, létesítése új
- AKG támogatás új
- Zetor traktorok új
Cikkajánló
Támogatott tartalom
346 hozzászólás
Válasz #145. hozzászólásra
köszi a segítséget
Válasz #144. hozzászólásra
A tarackbuza 20 centis allapotaig lehet szorni....
Ennyit tudok...
Válasz #143. hozzászólásra
a naprát nem bántja ha csírába van? erről tudsz valamit?
Válasz #142. hozzászólásra
Allitolaag a "quizalofop-p-ethyl" (leopard 5 ec) 1,5-1,75 l/ha dozisban kiviszi....
Hali! a tarackot csak totálissal lehet kiirtani? vagy van esetleg más vegyszer is rá? mert a helyzet a következő, napraforgó földről van szó, vetés után úgy látom hogy a tarack előbb kibújt mind a napra, és ezt kellene valahogy legyőznöm. valami megoldás?
úgy értettem, hogy jóval kevesebb acat hajt ki
Válasz #138. hozzászólásra
ha csak "foltokat kezelsz", akkor inkább Colombus, igaz, hogy drágább, mint a többi, de jövőre nem kevesebb acat fog újrahajtani
Válasz #138. hozzászólásra
DMA6, Mustang Imperiál, Dezormon stb...De ha gondod lesz vele az állományba akkor a legbiztosabb a Lontrel vagy Colombus,viszont a legolcsóbbak a fentiek és nem is kell jobb acatra...
Üdv Mindenkinek! A segítségeteket szeretném kérni. Ma vetettük el a kukoricát, egy acattal fertőzött földbe. Tudtok-e olyan BEVÁLT gyomírtót ajánlani, amely azelőtt végzi el a "piszkos munkát" mielőtt a kukorica kikel? Később a jól bevált Laudis-t tervezem, de attól félek, mire odáig jutok az acat olyan kifejlett lesz, hogy már késő lesz. Köszi a segítséget!
"Egy veszélyes (tév)eszme nyomában: gyógynövény-e a parlagfű?
parlagfűről, amely több százezer allergiás beteg életét keseríti meg, újabban internetes oldalakon és körlevelekben azt terjesztik, hogy nem irtandó gyom, hanem becsülendő gyógynövény. Lássuk a növény „védelmezőinek” fontosabb téziseit, és azt is, hogy mi a valóság:
"A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia (…). Azt mondják rá, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr."
Ökológiai szempontból valóban nem releváns a gyomnövény kifejezés, de a köznyelvben hasznosságot tekintve minden olyan növényt gyomnövénynek szoktak minősíteni, ami (adott körülmények között) több kárt okoz, mint amennyi haszna van. Bár az üröm fajok, sőt, a kamilla, a körömvirág és még számos gyógynövény ugyanabba a családba tartozik, mint a parlagfű (a családot nem ürömfélék, hanem fészekvirágzatúak családjának hívják), az egyes fajok hasznos vagy ártalmas volta nem függ attól, hogy az adott család többi tagját hogyan minősítjük. A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: az állításokkal ellentétben gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja és hatalmas gazdasági károkat is okoz.Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny. Becslések szerint évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki a parlagfű-allergia kezelésére szükséges gyógyszerek költsége, a kapcsolódó egyéb költségekkel (kieső munkaidő, orvosi ellátás stb.) a nemzetgazdaságot érő kár 30-35 milliárd forint.
"Régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is."
A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok.
"A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!
A lisztérzékenység (gluténérzékenység, más néven cöliákia) immunológiai alapon kialakuló, a gabonákban található glutén által kiváltott felszívódási zavar. Előfordulási gyakorisága a körlevélben szereplő magas számmal szemben jóval 1% alatt van. A laktózérzékenység (más néven tejérzékenység, helyesebben laktózintolerancia) azért alakul ki, mert az emberek egy részének bélrendszerében nem termelődik elegendő laktáz enzim ahhoz, hogy az elfogyasztott tejtermékekben lévő laktóz nevű cukrot lebontsa. Bár a laktózintolerancia nagyon sokakat (a populáció több mint felét) érint, a tünetek súlyossága függ az enzimhiány mértékétől. A parlagfűallergiát a növény virágpora váltjai, amely az érzékeny egyének légúti nyálkahártyájára kerülve rövid időn belül kialakuló jellegzetes tüneteket okoz. A gluténérzékenység és a laktózintolerancia a parlagfű-allergiától teljesen eltérő módon alakul ki, tévedés vagy csúsztatás a három betegséget ily módon párhuzamba állítani.
A növények közül van néhány, amelyre kifejezetten sokan allergiások. Ezek egyike a parlagfű, amely nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. Az állatszőr és néhány egyéb allergia tüneteinek kialakulása elkerülhető vagy mérsékelhető odafigyeléssel (pl. az érintett nem tart otthon kutyát). A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét.
"10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók!
Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene."
A gyerekekről szóló anekdotikus leírás valóságtartalma nem ellenőrizhető. Ezzel szemben tény, hogy aki allergiás,az nem csak a szennyezett nagyvárosokban, hanem a természet lágy ölén is szenved a kellemetlen tünetektől. Felmérések azt is bizonyítják, hogy egyes nyugat-európai, tiszta levegőjű nagyvárosokban sokkal gyakoribbak az allergiás betegségek, mint a szennyezett levegőjű kelet-németországi iparvárosokban. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát.
A parlagfű-allergia kialakulásának módjának fenti, igen érzékletes leírása nem tényeken alapul és nagyon távol áll a valóságtól. A légúti allergiásoknak valóban kedvez a kipufogófüst-mentes környezet, de a benzin- és dízelüzemú autók betiltásának elodázását a gyógyszeripar nyakába varrni teljesen alaptalan és elég meredek következtetés. Nem titok, a gyógyszeripar a beteg emberek által kifizetett pénzekből él, de a profitszerzés mellett az elsődleges cél az elégedett vásárló, azaz a gyógyuló beteg. Összeesküvés-elméletek ennek ellenkezőjéről szólnak, de sajnos van elég betegség ahhoz, hogy ne kelljen mesterségesen fenntartani egyes kórságokat ahhoz, hogy a gyógyszergyárak bevételhez jussanak. Az pedig egyszerűen nem igaz, hogy az orvostudomány csak kezelni tud, gyógyítani nem. Gondoljunk csak arra, hány millióan haltak meg az antibiotikumok korszaka előtt pl. tüdőgyulladásban, és ma már milyen kicsi ez az arány. És egy másik példa: azok a maláriás betegek, akik gyógyszeres kezelés kapnak, nem halnak meg, de a világ „gyógyszeripartól nem szennyezett” részein, például Afrika szegényebb részein évente több százezren esnek ennek a ma már gyógyítható betegség áldozatául – pusztán azért, mert nincs pénzük megfelelő gyógyszerekre.
"Nem kell (…) irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"! Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is."
Bár megművelt területeken és természetes vegetáció esetén a parlagfű ritkábban fordul elő, nagyon gyors terjedése miatt irtani szükséges. Legszerencsésebb a fiatal, még nem virágzó, virágport nem termelő (így nem is allergizáló) növények kitépése, kaszálása – ehhez még vegyszer sem kell. Ugyanakkor nem árt megjegyezni, hogy a „természet rendje” akkor is felborul, ha egy növény olyan területen jelenik meg, ahol nem őshonos. Természetes ellenségei, kórokozói hiányában gyorsan szaporodik, és bár várható, hogy meghonosodása után idővel a helyi ökológiai egyensúly részévé válik és előfordulási gyakorisága csökken, de azok, akik most allergiásak, ezt nem várhatják meg.
"(…) miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk)."
Bizonyos virágporok egyáltalán nem, mások jelentősen allergizálnak. 60-80 évvel ezelőtt a parlagfű nem volt elterjedve olyan mértékben, hogy a maihoz hasonló problémákat okozzon.
"Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! (…) a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát.
Veterán dobóatléta vagyok és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítmény javulásokat lehetett tapasztalni."
A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát. Szájon át elfogyasztva sem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, (hogy pl. hosszútávon vagy nagy dózisban) nem mérgező-e emberre. Különösen veszélyes és nem elfogadható, amikor egy közszolgálati jellegű műsorban ilyen veszélyes tévhiteket terjesztenek, és bár a riportban megszólalnak szakemberek, nincs lehetőségük reflektálni az elhangzottakra. A fent említett teljesítményfokozó hatás nem ismert, más nem írta le, és az alapján, amit a növényről jelenleg tudunk, valószínű, hogy placebóhatásról van szó.
"Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! (…) Akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is."
Az itt olvasható állítások teljesen alaptalanok. Az „őssejtfokozás” racionalitása csak bizonyos, jól definiálható esetekben (lenne) igazolható, és akkor is csak szigorúan kontrollált körülmények között. Ilyen hatással a növény nagy valószínűséggel nem bír – eddig ezt egyetlen más növényfajról sem igazolták. Nagy felelőtlenség olyan súlyos betegségekre javasolni a növényt, amelyeket nyilvánvalóan nem gyógyít meg – bármit is állítson az iromány szerzője.
"A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak ( én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől.
Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője"
Ennek kommentálása nem tartozik a blog profiljába. A szöveg azonban indikátorként szolgálhat a teljes iromány hitelességének megítéléséhez."
http://kodpiszkalo.blog.hu/2012/01/29/egy_veszelyes_eszme_nyomaban_gyogynoveny-e_a_parlagfu
Moderálta: (575) 2012-04-16 09:57:24
Válasz #133. hozzászólásra
Ez egy olyan szakma amit egész életében tanul az ember,mert két egyforma év nincs.
Válasz #133. hozzászólásra
Nos én nem hagytam volna ott, a gyomokat letotáloztam volna, s némi gabona megmaradt volna, de így csak veszteséges lett,sajnos.
A kapások gyomtársulásai.
A kapások gyomtársulásai (pl. Amarantho-Chenopodietum, Convolvulo-Portulacetum, Setario-Digitarietum) a vegyszerezés mellett mindenekelőtt a rendszeres mechanikai zavaráshoz (kapálás) és a nagymértékű trágyázáshoz alkalmazkodnak. Legfontosabb gyomfajaik a tarackbúza (Agropyron repens), a labodás disznóparéj (Amaranthus blitoides), a karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a mezei tikszem (Anagallis arvensis), a kék tikszem (Anagallis femina), a tatár laboda (Atriplex tatarica), a terebélyes laboda (Atriplex patula), a szulákkeserűfű (Bilderdykia convolvulus), a tüskés ördögbocskor (Caucalis platycarpos), a nagy ördögbocskor (Caucalis latifolia), a fehér libatop (Chenopodium album), a pokolvar libatop (Chenopodium hybridum), a mezei aszat (Cirsium arvense), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a tőtippanfajok (Eragrostis spp.), a betyárkóró (Erigeron canadensis), a kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora), a varjúmák (Hibiscus trionum), a cseplesz tátika (Kickxia elatine), a kétszínű tátika (Kickxia spuria), a bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), a piros árvacsalán (Lamium purpureum), a lednekfajok (Lathyrus spp.), a napraforgó szádor (Orobanche cumana), a dohányfojtó szádor (Orobanche ramosa), a kölesfajok (Panicum spp.), a nád (Phragmites australis), a lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium), a baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria), a kövér porcsin (Portulaca oleracea), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a hamvas szeder (Rubus caesius), az egynyári szikárka (Scleranthus annuus), a közönséges aggófű (Senecio vulgaris), a fakó muhar (Setaria pumila), a ragadós muhar (Setaria verticillata), a zöldes muhar (Setaria viridis), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fekete csucsor (Solanum nigrum), a fenyércirok (Sorghum halepense), a tarlóvirág (Stachys annua), a veronikafajok (Veronica arvensis, Veronica persica, Veronica triphyllos), a mezei árvácska (Viola arvensis) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium).
Karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys, Amaranthaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus, Amaranthaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Tatár laboda (Atriplex tatarica, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fehér libatop (Chenopodium album, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Válasz #132. hozzászólásra
hozzá értés a végén derül ki mer elsőre majdnem mindenki úgy gondolja ért hozzá,volt mikor az őszi árpát aratás előtt néhány napal vite el a jég,majd a sok eső től nem tudtam rámenni fel gyomosodott és ott maradt
Válasz #131. hozzászólásra
Bocsánat. A kicsit az = 0, nagyon érteni kell hozzá,mert ha nem akkor oda a haszon.
Hisz sokszor még így is közbe szól az idő.
Válasz #129. hozzászólásra igen Kicsit érteni hozzá kicsi szerencse,Kedvező körülmények.Ezek sszügségesek a gazdálkodáshoz azt hiszem.Szakmérnök szükséger mer a komolyabb herbicideket csak ő irhatja fel.
Gabona gyomtársulások.
Tyúkhúr (Stellaria media, Caryophyllaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Fényes veronika (Veronica polita, Scrophulariaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei árvácska (Viola arvensis, Violaceae) (Seregélyes Tibor felvétele)
Konkoly (Agrostemma githago, Caryophyllaceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Moderálta: (575) 2011-12-09 14:14:34
Válasz #127. hozzászólásra
Az Interneten szokás a tegeződés,kérem tegezzen.
A növényvédelemre van egy szakmérnök barátom, én csak alkalmazom,képtelenség ugyanis minden új dolgot figyelemmel kísérni, ezért tanácsot sem adok.
Én csak a gyomokban és a talajtanban vagyok otthon,legalábbis remélem.:)
Gabona gyomtársulások.
Orvosi székfű (Matricaria recutita, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Egynyári szélfű (Mercurialis annua, Euphorbiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Pipacs (Papaver rhoeas, Papaveraceae) virága (Turcsányi Gábor felvétele)
Lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium, Polygonaceae) piros virágú (subsp. lapathifolium) és fehér virágú (subsp. incanum) alfajai (Turcsányi Gábor felvétele)
Fekete csucsor (Solanum nigrum, Solanaceae) terméses bogernyővirágzata (Turcsányi Gábor felvétele)
Moderálta: (575) 2011-12-09 14:14:22
Válasz #126. hozzászólásraHejes és hasznos topik!Növényvédős szakmát milyen szintenműveli az úr?
Válasz #125. hozzászólásra
Üdvözlöm,köszönöm, én nyitottam ezt a topikot, akkor ha van egy kis időm illik csinálni.:)
Válasz #123. hozzászólásra
Szép munka!
Válasz #123. hozzászólásra
Gabona gyomtársulások.
Kék búzavirág (Centaurea cyanus, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei aszat (Cirsium arvense, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Keleti szarkaláb (Consolida orientalis, Ranunculaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Mezei szarkaláb (Consolida regalis, Ranunculaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Ragadós galaj (Galium aparine, Rubiaceae) (Siller Irén felvétele)
Gabona gyomtársulások.
Búzatábla pipaccsal (Papaver rhoeas, Papaveraceae) és kék búzavirággal (Centaurea cyanus, Compositae) (Turcsányi Gábor felvétele)
A kalászosok gyomtársulásaiban (Consolido orientali-Stachyetum) az egyéves gyomfajok a leggyakoribbak. Jellemző fajaik a nyári hérics (Adonis aestivalis), a lángszínű hérics (Adonis flammea), az ádáz (Aethusa cynapium), a kalincaínfű (Ajuga chamaepitys), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), a pipitérfajok (Anthemis arvensis, A. austriaca, A. cotula), a nagy széltippan (Apera spica-venti), a héla zab (Avena fatua), a poloskagyom (Bifora radians), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a mezei aszat (Cirsium arvense), a keleti szarkaláb (Consolida orientalis), a mezei szarkaláb (Consolida regalis), a sebforrasztófű (Descurainia sophia), a ragadós galaj (Galium aparine), a bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), az ebszékfű (Matricaria maritima subsp. inodora), az orvosi székfű (Matricaria recutita), az egynyári szélfű (Mercurialis annua), a kandilla (Nigella arvensis), a pipacs (Papaver rhoeas), a sovány perje (Poa trivialis), a keserűfűfajok (Polygonum spp.), a vetési boglárka (Ranunculus arvensis), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fekete csucsor (Solanum nigrum), a tyúkhúr (Stellaria media), a mezei tarsóka (Thlaspi arvense), a veronikafajok (pl. Veronica hederifolia, Veronica polita) és a mezei árvácska (Viola arvensis) . A kalászosok gyomtársulásaiban korábban elterjedt a konkoly (Agrostemma githago) ma már ritka, védett növény.
Nyári hérics (Adonis aestivalis), mezei szarkaláb (Consolida regalis) és szulákkeserűfű (Bilderdykia convolvulus) négysoros árpa (Hordeum vulgare) állományában (Seregélyes Tibor felvétele)
Kalincaínfű (Ajuga chamaepitys, Labiateae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Héla zab (Avena fatua, Poaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris, Brassicaceae) terméses virágzata (Turcsányi Gábor felvétele
Egyéves gyom. Erős karógyökeréből dúsan elágazó dudvaszára ered. A szár tompa élekkel barázdált (zöld-fehér csíkos). Levelei többnyire hosszú nyelűek, ép szélűek vagy alig karéjosak, rendkívül változó alakúak. A levelek színi és fonáki fehér szőröket visel. Virágzata goA gomoly, összetett kettősbogas virágzat, ahol az oldaltengelyek nagyon rövidek, sőt az újabb elágazásoké méginkább, így alakítják a labdácska szerű összetett virágzatot. A gomolyok még tovább szerveződnek füzéres fürtbe. 5 fehér szegélyű, zöld lepellevele van, melyek összehajlanak, és csak virágzás idején nyílnak szét. A gömbös bimbók olyanok, mintha egy fehér öttagú csillag lenne rájuk festve. Felső állású magházából valódi, szabálytalanul felnyíló tok termése alakul. Termése fényes, barna színű, sima egymagvú. Fekete, korong alakú magvai csíkosan barázdáltak. molyos füzéres fürt.
A tarackbúzával könnyedén összekeverhető. A tarackbúzával szemben a hajtásai és a levelei tömött zsombékot alkotnak. A levél lemeze kiterült, nem tekeredett, a színe üdezöld, fonáki olajzöld, a fénylő napsütésben csillog. A virágzat szaggatott kalász, összetett füzéres füzér. A virágzat lapított. A virágok füzérbe, rendeződnek. A füzérkék fellevele a pelyva. A pelyvalevél alig hosszabb a virágot kívülről ölelő, szintén fellevél eredetű külső toklásztól. A virág másik takarólevele a belső toklász, amely szinte nem is látszik vagy csak a csúcsa bukkan ki a külső toklász fedéséből. A virágban 3 porzó található. A magház felső állású, egy termőlevélből alakul. A termés szem ahol a magra a termésfal ránő.
Bürök, (Conium maculatum).
Nem sokára folytatom...
1-2 éves, 2 m magasságot is elérő, kellemetlen illatú gyomnövény. A szár elsősorban a töve felé szőrös és foltos (innen származik a magyar és a latin név is). A szár könnyen letörölhető hamvas viaszbevonattal is rendelkezik. A levelek tagoltak, 3-5-szörösen szárnyasak, rövid szeletekkel. Minden levél osztottságának a mértéke megegyezik, nem találkozunk heterofilliával, ami különben az ernyősök családjában (Umbelliferae) gyakori. A tőlevelek hosszú nyelűek, a szárlevelek levélnyele hiányzik, a levelek ülők. A virágzat összetett ernyő. Az virágzat körül "nevezetes" fellevelek lehetnek, ezek az ernyő tövében a gallér levelek, az ernyősugarakon "ernyőcskék" tövében a gallérka levelek figyelhetők meg. A büröknek 2-3 mm-es hártyás szélű gallérlevelei vannak. Két termőlevélből, alsó állású magházából 2 részre hasadó áltermés 2 gömbölyű, horgas tüskékkel fedett ikerkaszat alakul. A részterméseken 5 ép vagy ráncos élű borda húzódik végig.
Mérgező. A görögöknél és a rómaiaknál főzetét kivégzésre használták. Szókratész is bürök főzetet ivott.
Moderálta: (575) 2011-12-09 13:29:13
Válasz #114. hozzászólásra
Itt megtalálod mit visz:
http://www.cheminova.hu/en/gyomirtok/reactor_360_cs/
és itt :http://www.kwizda.hu/command_48_ec#
Válasz #117. hozzászólásra
Mit vetsz?
Válasz #115. hozzászólásra
Ami biztos hogy lesz: kakaslábfű, muhar, libatop; keserűfű talán
Válasz #114. hozzászólásra
Is-is.
Miből van sok?
Válasz #114. hozzászólásra
Is-is.
Miből van sok?
Vegyészek! A klomazon hatóanyag az egy- vagy kétszikűekre jó? Eddig nem találtam rá világos megfogalmazást.
Válasz #112. hozzászólásra
Akkor eltaláltam, hogy valamilyen palka.
Zsióka néven lehet többen ismerik. Rizsben egy jelentős gyom volt, amig termesztettek magyarországon több rizst mint most.
Válasz #109. hozzászólásra
Bolboschoenus maritimus
Válasz #110. hozzászólásra
Nem hiszem,hogy az.Más a virágzat felépítés.
Elküldtem 2 herbológusnak.Kíváncsi vagyok ugyanazt mondják.
Válasz #108. hozzászólásra
Valószínüleg mandulapalka.
Válasz #108. hozzászólásra
Valamilyen palka faj lehet.
Terjedőben van a mandula palka (Cyperus esculentus). Egy veszedelmes gyomnövény (régen karantén gyomnak hívták ezeket). Nagyon nehezen irtható.
Válasz #105. hozzászólásra
Ez micsoda?
Köszönöm a segítségeteket.
Válasz #100. hozzászólásra
Az égetés is segít,ha van a talajfelszínen gyommag,vagy közelében,csíraképtelen lesz a gyommag.
pantera az csak megégeti a tarackot de a győkerét nem viszi akár mekkora dozist adsz neki! mindenképp kalászost vesszél bele mert az akár tőbbszőr is tudod gyómirtani!
Válasz #98. hozzászólásra
Napraforgót! És nyomd le panterával
Válasz #99. hozzászólásra
Köszi.
Ez most még nincs beszántva,rajta a kuki szár is.
Ha tavasszal lezúzom és aztán felégetem az segít valamit?
Válasz #98. hozzászólásra
Zabot,utánna nyáron totális,rá 2 héttel szánzsd fel.
Egy kis segitség kellene!
Kaptam egy darabka földet elég rendesen tele van tarackal.
Az lenne a kérdés mit vessek bele tavasszal?
Kukoricát vagy zabot?
Válasz #96. hozzászólásra
Helyes engem se