Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR414.08 FtUSD396.98 FtCHF444.25 FtGBP499 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz ICE #5981. hozzászólásáraés mi történik akkor ha lejár egy bérlet és újra ki kell függeszteni? akkor ha rájelentkezik a földszomszéd akkor ő áll az első helyen?
Üdv.
Kérdésem a következő.
Hol is állok akkor én mint állattartó a földvásárlásí rangsorban?
Nem vagyok szomszéd,de 20km belül van a telephely.
Nincs területem a megvásárolni való terület mellett.
Válasz juli8690 #5975. hozzászólásáraEz sokmindentől függ, mekkora a tábla össz területe, hektáronként hány aranykoronás, hányan vannak benne tulajdonos társak, ki van-e adva bérbe és ha igen mennyi időre. Aki tulajdonostárs annak többet ér mint egy külsősnek. Keresd meg a többi tulajdonostársat és érdeklődj, hogy mennyit adnának érte.
Válasz ICE #5977. hozzászólásáraLehetséges, sajnos a földhivatal jogászai nem mindig úgy értelmezik a jogszabályokat és törvényeket, mint mások...
Én ebből következtettem erre...
73. § * (1) Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVI. törvény) megállapított 23/A. §-t és 30. § (5) bekezdését a 2018. évi CXXXVI. törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban - a megismételt eljárásokat is ideértve - kell alkalmazni, amelyek esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv még nem kereste meg a helyi földbizottságot az állásfoglalása kiadása céljából.
Válasz krisz19 #5976. hozzászólására"Viszont a helyi földbizottság a döntését, hogy támogat-e vagy sem, már a folyamatban lévő ügyeknél is, tehát az ezután lejáró kifüggesztéseket is a módosított törvény szerint fogja meghozni." -- Erre rákérdeztem, az volt a válasz, hogy csak a 01.11.- utáni szerződéseknél...
Válasz ICE #5974. hozzászólásáraA lényeg az véleményem szerint, hogy az elővásárlási jogot biztosító ÚJ sorrendet csak a 2019. 01. 11. után kötött szerződésekre vonatkozik, tehát az ez előtti dátumozású, kifüggesztés alatt lévő szerződéseknél természetesen az akkori sorrend érvényesül, tehát elfogadó nyilatkozatot is az alapján tehetsz rá.
Viszont a helyi földbizottság a döntését, hogy támogat-e vagy sem, már a folyamatban lévő ügyeknél is, tehát az ezután lejáró kifüggesztéseket is a módosított törvény szerint fogja meghozni.
Kedves Fórumozók! Kérlek szépen segítsetek: Borsod megye délkeleti részén 17,5 AK föld (nincs kimérve, kiosztva, egy nagyobb terület része) maximum mennyit érhet ma Ft-ban?
Válasz krisz19 #5972. hozzászólásáraBe másolnád ide amire gondolsz, vagy röviden leírnád, miként értelmezed, mert én ilyet nem találtam ami erre vonatkozna....?!
Válasz Batka #5969. hozzászólásáravelem most jót csináltak. van a szomszéd faluban egy 13 hekis föld, ami szomszédos az én földemmel, ami a saját falumban van és nekem akarják eladni. mennyit spekiztem és most hirtelen játékba kerültem. az eladó művelte
Válasz csuti0 #5970. hozzászólásáraKöszönöm a válaszod, ezt igazából én is így gondoltam, ahogy leírtad, viszont nincs benne a módosító törvényben, hogy a hatályba lépése idején még folyamatban lévő ügyekre vonatkozik-e... (szóval kétesélyes)
Válasz ICE #5968. hozzászólásáraSzia!
"Ezen rendelkezések alapján a már folyamatban lévő ügyekben a jogbiztonság elve érvényesül, azaz
olyan szempontok szerint kell elbírálni a szerződést, amelyek a megkötésekor is hatályban voltak és
a felek megismerhettek, az eljárási szabályok azonban változtak.
Ez vonatkozik a megismételt eljárásokra is, azaz előfordulhatnak olyan szerződések, amelyek ese-
tén a módosítás hatálybalépését követően is a 2019 előtti szabályokat szükséges alkalmazni.
Minden, a törvénymódosítás hatálybalépését követően kötött szerződés azonban a módosítások
egészének figyelembevételével kerülhet csak jóváhagyásra"
Üdv.:Csuzi
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólásáraEzek a változások 2019.01.11.-től hatályosak ha jól olvasom, a már kifüggesztés alatt lévő adás-vételekre is ezek vonatkoznak? (pl:amik majd Februárban járnak le)
Ezek alapján a helyben lakó szomszéd, megelőzi az állattartót?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólásáraMi sem érünk sz.rt sem.
Olyan szerződést ami gyakorlatilag érvénytelen (ak.-n terület-n a tizedes vesszők rossz helyen), jeleztük, nem "fogadtuk el", a kamara, földhivatal átnyomta.
Ha egy adásvételi kifüggesztésre nincs elfogadó, vagy csak egy, akkor ahhoz nem kell tab/nak állásfoglalás. Azt a hatóságnak saját jogkörén belül kell elbírálni, nem kell állásfoglalást kérni.
Tokéletesen mutatja a magyar ügyvédi kar fölkészületlenségét, hogy még egy ügyvédnek sem jutott eszébe az elmúlt 5 évben, hogy ha a hatóság nem így jár el, akkor bíróságra vigye az ügyet.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólásáraJa és utána odamegy az eladóhoz hogy ugy is csak ő tudja megvenni és toredékét igéri mint én es kénytelen neki eladni a főldet... igy megy ez. Ahol ninvsen helyi tab ott soha nem volt gondom ott a nak korrekt volt.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólásáraSajnos van ilyen. 2 faluval odébb engemet már kaszalt el ugy hogy nem ad vélemenyt második felszólitásra sem. Aztán a nak meg ennek hiányában nem adja meg az okét. Mert a helyi kiskiraly a foldbizottság... helység neve vámosszabadi.
Válasz Gatti #5960. hozzászólására Olyan szokott azért lenni, hogy osztatlan közös tulajdonú tábla esetén elfelejtik kiírni Magyarország.hu-ra hogy egy bizonyos tulajdoni hányadot vesz meg, ezért tűnhet úgy, hogy 12 hektár-t vett, holott csak egy részét.
Nem olyan rég én is nézegettem és erre is láttam olyan hogy 2 helyrajzi szám volt felrakva egyszerre. Valamint olyan furcsaságokat is láttam hogy pl 12 hektár 1,5 milláért meg olyat is hogy pl 1,5 hektár 6 milláért és nem is egy volt ilyen. Gondolom a magas árat azért írják hogy ne jelentkezzen rá senki ( nemtudom ez mennyire lehet szabályos) a másiknál pedig szerintem ő állhat az első helyen de akkor se értem hogy írhatnak be 12ha-ra 1-2 millát.
Válasz quercuserdesz #5956. hozzászólására Az árak ki vannak írva külön külön is, csak bele van írva a szerződésbe hogy A felek kijelentik hogy: A termőföldek dologösszességet képeznek és csak együttesen képezik az adásvétel tárgyát.
Ha az eladó földműves, és rendelkezik mezőgazdasági üzemközponttal, akkor eladhatja egybefoglalt vételáron a földjeit akkor is, ha egymással nem szomszédosak.
Válasz R Sándor #5945. hozzászólásáraNa ez is egy érdekes felvetés. Szerintem én is láttam már ilyen kifüggesztést, ahol több föld volt egy szerződésben eladva, és szerintem nem egymás mellettiek.
Nemtudom hogy az ilyen az törvényileg tilos-e.
A múltkor más ügyben nézegettem utána az elővásárlási jognak, nem kimondottan földnél, hanem hogy egyáltalán mi az pontosan. És mindenhol azt találtam, hogy az elővásárlásra jogosult csak a meglévő szerződést fogadhatja el, semmit nem módosíthat rajta, még a fizetés módját sem.
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Válasz Mf-es? #5950. hozzászólásáraSziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
Válasz broll79 #5938. hozzászólására-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
Válasz broll79 #5938. hozzászólásáraA közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
_jpg_fill_540x300_0.webp "A kukorica gyomirtásának kihívásai a szélsőséges időjárás tükrében")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ha támad az aflatoxin – mit tehetünk ellene?")
8784 hozzászólás
Válasz Gatti #5983. hozzászólásáraAz agrárkamara változások a földforgalmi szabályozásban című kiadványa az alábbi táblázatot közli:
Az egész kiadvány elérhető itt
Válasz ICE #5981. hozzászólásáraés mi történik akkor ha lejár egy bérlet és újra ki kell függeszteni? akkor ha rájelentkezik a földszomszéd akkor ő áll az első helyen?
Válasz ICE #5981. hozzászólásáraKöszönöm
Válasz sörhas #5980. hozzászólására
Új szabályozás
1.
állam
2.
tulajdonostárs
(csak közös tulajdon esetén)
3.
földhasználó
4.
helyben lakó szomszéd
5.
állattartó, eredetmegjelöléses
terméket előállító és ökológiai
gazdálkodó, kertészeti tevékenységet
végző, vetőmag-előállító
6.
helyben lakó
7.
20 km-es körzetben 3 éve
üzemközpontot működtető földműves
Üdv.
Kérdésem a következő.
Hol is állok akkor én mint állattartó a földvásárlásí rangsorban?
Nem vagyok szomszéd,de 20km belül van a telephely.
Nincs területem a megvásárolni való terület mellett.
Válasz juli8690 #5975. hozzászólásáraEz sokmindentől függ, mekkora a tábla össz területe, hektáronként hány aranykoronás, hányan vannak benne tulajdonos társak, ki van-e adva bérbe és ha igen mennyi időre. Aki tulajdonostárs annak többet ér mint egy külsősnek. Keresd meg a többi tulajdonostársat és érdeklődj, hogy mennyit adnának érte.
Válasz ICE #5977. hozzászólásáraLehetséges, sajnos a földhivatal jogászai nem mindig úgy értelmezik a jogszabályokat és törvényeket, mint mások...
Én ebből következtettem erre...
73. § * (1) Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVI. törvény) megállapított 23/A. §-t és 30. § (5) bekezdését a 2018. évi CXXXVI. törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban - a megismételt eljárásokat is ideértve - kell alkalmazni, amelyek esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv még nem kereste meg a helyi földbizottságot az állásfoglalása kiadása céljából.
Válasz krisz19 #5976. hozzászólására"Viszont a helyi földbizottság a döntését, hogy támogat-e vagy sem, már a folyamatban lévő ügyeknél is, tehát az ezután lejáró kifüggesztéseket is a módosított törvény szerint fogja meghozni." -- Erre rákérdeztem, az volt a válasz, hogy csak a 01.11.- utáni szerződéseknél...
Válasz ICE #5974. hozzászólásáraA lényeg az véleményem szerint, hogy az elővásárlási jogot biztosító ÚJ sorrendet csak a 2019. 01. 11. után kötött szerződésekre vonatkozik, tehát az ez előtti dátumozású, kifüggesztés alatt lévő szerződéseknél természetesen az akkori sorrend érvényesül, tehát elfogadó nyilatkozatot is az alapján tehetsz rá.
Viszont a helyi földbizottság a döntését, hogy támogat-e vagy sem, már a folyamatban lévő ügyeknél is, tehát az ezután lejáró kifüggesztéseket is a módosított törvény szerint fogja meghozni.
Kedves Fórumozók! Kérlek szépen segítsetek: Borsod megye délkeleti részén 17,5 AK föld (nincs kimérve, kiosztva, egy nagyobb terület része) maximum mennyit érhet ma Ft-ban?
Válasz krisz19 #5972. hozzászólásáraBe másolnád ide amire gondolsz, vagy röviden leírnád, miként értelmezed, mert én ilyet nem találtam ami erre vonatkozna....?!
Válasz Batka #5969. hozzászólásáravelem most jót csináltak. van a szomszéd faluban egy 13 hekis föld, ami szomszédos az én földemmel, ami a saját falumban van és nekem akarják eladni. mennyit spekiztem és most hirtelen játékba kerültem. az eladó művelte
Válasz ICE #5971. hozzászólásáraSzia!
Tulajdonképpen erről is rendelkezik a törvényalkotó a VII. fejezetben, a Záró rendelkezésben. 70-75. §.
Válasz csuti0 #5970. hozzászólásáraKöszönöm a válaszod, ezt igazából én is így gondoltam, ahogy leírtad, viszont nincs benne a módosító törvényben, hogy a hatályba lépése idején még folyamatban lévő ügyekre vonatkozik-e... (szóval kétesélyes)
Válasz ICE #5968. hozzászólásáraSzia!
"Ezen rendelkezések alapján a már folyamatban lévő ügyekben a jogbiztonság elve érvényesül, azaz
olyan szempontok szerint kell elbírálni a szerződést, amelyek a megkötésekor is hatályban voltak és
a felek megismerhettek, az eljárási szabályok azonban változtak.
Ez vonatkozik a megismételt eljárásokra is, azaz előfordulhatnak olyan szerződések, amelyek ese-
tén a módosítás hatálybalépését követően is a 2019 előtti szabályokat szükséges alkalmazni.
Minden, a törvénymódosítás hatálybalépését követően kötött szerződés azonban a módosítások
egészének figyelembevételével kerülhet csak jóváhagyásra"
Üdv.:Csuzi
Válasz ICE #5968. hozzászólásáraElvileg a január 11-e után kötött szerződésekre alkalmazandó.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólásáraEzek a változások 2019.01.11.-től hatályosak ha jól olvasom, a már kifüggesztés alatt lévő adás-vételekre is ezek vonatkoznak? (pl:amik majd Februárban járnak le)
Ezek alapján a helyben lakó szomszéd, megelőzi az állattartót?
Előre is köszönöm a válaszokat!
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólásáraMi sem érünk sz.rt sem.
Olyan szerződést ami gyakorlatilag érvénytelen (ak.-n terület-n a tizedes vesszők rossz helyen), jeleztük, nem "fogadtuk el", a kamara, földhivatal átnyomta.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólásáraEgy nagyon egyszerű dolgot kellett volna/kellene megérteni.
Ha egy adásvételi kifüggesztésre nincs elfogadó, vagy csak egy, akkor ahhoz nem kell tab/nak állásfoglalás. Azt a hatóságnak saját jogkörén belül kell elbírálni, nem kell állásfoglalást kérni.
Tokéletesen mutatja a magyar ügyvédi kar fölkészületlenségét, hogy még egy ügyvédnek sem jutott eszébe az elmúlt 5 évben, hogy ha a hatóság nem így jár el, akkor bíróságra vigye az ügyet.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólásáraJa és utána odamegy az eladóhoz hogy ugy is csak ő tudja megvenni és toredékét igéri mint én es kénytelen neki eladni a főldet... igy megy ez. Ahol ninvsen helyi tab ott soha nem volt gondom ott a nak korrekt volt.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólásáraSajnos van ilyen. 2 faluval odébb engemet már kaszalt el ugy hogy nem ad vélemenyt második felszólitásra sem. Aztán a nak meg ennek hiányában nem adja meg az okét. Mert a helyi kiskiraly a foldbizottság... helység neve vámosszabadi.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólásáraNálunk van. Tagja vagyok.
http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2645-valtozasok-a-foldforgalmi-szabalyozasban/file
http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2645-valtozasok-a-foldforgalmi-szabalyozasban/file
" A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK RÖVIDEN:
erősödik a helyi földbizottság szerepe;
a képviselő-testület a jövőben nem vesz részt az eljárásban."
Van valahol földbizottság?
Válasz Gatti #5960. hozzászólására Olyan szokott azért lenni, hogy osztatlan közös tulajdonú tábla esetén elfelejtik kiírni Magyarország.hu-ra hogy egy bizonyos tulajdoni hányadot vesz meg, ezért tűnhet úgy, hogy 12 hektár-t vett, holott csak egy részét.
Nem olyan rég én is nézegettem és erre is láttam olyan hogy 2 helyrajzi szám volt felrakva egyszerre. Valamint olyan furcsaságokat is láttam hogy pl 12 hektár 1,5 milláért meg olyat is hogy pl 1,5 hektár 6 milláért és nem is egy volt ilyen. Gondolom a magas árat azért írják hogy ne jelentkezzen rá senki ( nemtudom ez mennyire lehet szabályos) a másiknál pedig szerintem ő állhat az első helyen de akkor se értem hogy írhatnak be 12ha-ra 1-2 millát.
Válasz quercuserdesz #5956. hozzászólására Az árak ki vannak írva külön külön is, csak bele van írva a szerződésbe hogy A felek kijelentik hogy: A termőföldek dologösszességet képeznek és csak együttesen képezik az adásvétel tárgyát.
Válasz Sötét Paraszt #5954. hozzászólására Tuti van közte másik föld itt van tőlem 3km-re
Válasz Sötét Paraszt #5954. hozzászólására Tuti van közte másik föld itt van tőlem 3km-re
Ha az eladó földműves, és rendelkezik mezőgazdasági üzemközponttal, akkor eladhatja egybefoglalt vételáron a földjeit akkor is, ha egymással nem szomszédosak.
Válasz R Sándor #5945. hozzászólásáraNa ez is egy érdekes felvetés. Szerintem én is láttam már ilyen kifüggesztést, ahol több föld volt egy szerződésben eladva, és szerintem nem egymás mellettiek.
Nemtudom hogy az ilyen az törvényileg tilos-e.
A múltkor más ügyben nézegettem utána az elővásárlási jognak, nem kimondottan földnél, hanem hogy egyáltalán mi az pontosan. És mindenhol azt találtam, hogy az elővásárlásra jogosult csak a meglévő szerződést fogadhatja el, semmit nem módosíthat rajta, még a fizetés módját sem.
Válasz R Sándor #5953. hozzászólásáraEzt térképen is látod, mer a szám semmit nem jelent.
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Azt nem írta hogy nem szomszédosak, csak hogy neki 2 kell!
Válasz Mf-es? #5950. hozzászólásáraSziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Válasz R Sándor #5945. hozzászólásáraIlyen szerződést nem lehet írni.Észrevételt kell beadni,és elutasítsák az egészet.Kifüggesztik újból,egyessével.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólásáraNekem jegyző azt mondta, csak akkor élhetek elővásárlási jogommal, ha mindet megveszem.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólásáraElvileg. De jogászoknál ki tudja........
Válasz endypapa #5946. hozzászólására Az hogy "nem vehetem be" az nem vehetem meg akar lenni??
" A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,"
Ez a lényeg.
Felénk is voltak ilyen kifüggesztések. A jegyző szerint nem vehetem be, ha nem akarom mindet.
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Válasz D-032-a #5942. hozzászólásáraKöszönöm
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
Köszönöm.
Válasz broll79 #5938. hozzászólására-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
A földhasználati bejelentő az magánokirat.
(Szerintem.)
Válasz Zoli3 #5939. hozzászólásáraKöszönöm, a pontos meghatározását ismerem, jogi környezetben, bírói gyakorlatban érdekelne, hogy minek veszik
Válasz quercuserdesz #5937. hozzászólásáraNagyon szépen köszönöm, ez nagyon nagy segítség, örök hála!
Válasz broll79 #5938. hozzászólásáraA közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
Valaki meg tudná mondani nekem, hogy a felesbérleti szerződés illetve a földhasználati bejelentő az magán vagy közokirat?
Válasz krisz19 #5936. hozzászólásáraA Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Válasz quercuserdesz #5935. hozzászólásáraKöszönöm szépen a segítséget!
Válasz krisz19 #5934. hozzászólásáraCserélj ügyvédet. Tri-nek van igaza.