Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak632 FtBenzin árak614 FtEUR411.02 FtUSD395.26 FtCHF439.37 FtGBP495.29 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Gabesz2 #1626. hozzászólásáraakác magot még nem vetettem,
tehát csak feltételezés, szerintem sok az ásónyom mélység.
juharféléket rövid tárcsával szoktam csak bekeverni és teljesen jó.
dehát ne kizárt hogy tévedek, én abból indulok ki hogy a fáról a mag ritkábban esik egy ásónyom mélyre.
Válasz rongyos #1625. hozzászólására Igazad van. Van egy régi kanalas lovas vetőgépem. Régen lucerna vetésre szoktuk használni. Azon van hogy nem folyamatosan veti magot. (40-50 cm-re belehet állítani) Lehet ezzel belehúzom.
A kérdés ami foglalkoztat. Ásónyom mélységből (20-30) ki kell az akác mag? VAgy csak pár centi mélységből?
Vásároltam 2 kg akác magot. (lehet vetni csávázott, héjnélküli)
Az egyik részét egy 0,4 ha-os táblába tervezem vetni. Megszántom a földet és utána tárcsa, majd kézzel elszórom és könnyű fogassal belehúzatom. (utólag rájöttem, hogy gyomirtással gondok lesznek, de mindegy)
A kérdés az lenne, ha erdőben pótlásra egy ásónyomra lerakom (2-3db mag) az jó lehet?
ha lánc ha korong, ha kés,
a lgfontosabb hogy a vágórészek egyformára legyenek élezve, és kövessék a gyári élprofilt.
ha lánc, akkor sablont kell használni, lehet anélkül is de sablonnal mindíg jobb.
láncon tankonként szoktunk tolni eggyet, mélységet ellenőrizzük minden nap.
korongot napközben egyszer szoktuk , meg nap végén. egybe zsírzunk is. ugyanez 3 késesnél is.
sokszor már ott kezdődik a baj hogy a reszelő se jó amivel nekiállnak, nem reszel csak fényesít :D
életlen szerszámmal a gép csak ordít, de nem vág. ha nem egyformák a fokag/élek akkor ugyan vágna, de ugrál, dobál, se gépnek se embernek nem jó.
motorfűrésznél, ha már rá kell nyomni a fára ahhoz hogy vigyen akkor valami nem jó.
annak anélkül is kell vinnie, szép egyenletes forgácsot hoznia és nem port.
jellemzően az egyik oldalát túl reszelik, vagy nem reszelnek le eleget és emiatt nemjó a fogprofil.
beüthető satu és sablon a legminimálisabb dolog aminek kell lennie az embernél.
ha fűrészelnek ha kaszálnak , mindenkin van széles szerszámos öv, egyrészt hogy a háta az embernek meg a dereka ne menjen tönkre, másrészt rajta van a szükséges cucc egy része, a másik része meg az üzemanyag kannán.
cucc nélkül nem megy.
vadul szemre jobb ha nem élez az ember semmitse.
aztán az ember szépen tanítgatja a melóst, s mire már kitanulná mit hogyan csináljon inkább elmegy közmunkásnak :D
ITT a vágókorong élezési utasítása. EZ pedig a hajtogató szerszám. Gyárit nem érdemes venni, mert arany árban van. Én C60 anyagból vágattam párat. A végére lyuk és karabiner bele, fel lehet akasztani reszelővel együtt a hevederre így nem veszik el.
A vágószerszámokat kis mértékű
elhasználódás esetén egy
élezőreszelővel, (külön rendelhető
tartozék), – erős elhasználódottság
vagy csorbák esetén egy
élezőgéppel élezze, vagy az élezést
szakszervizben végeztesse el – a
STIHL cég a STIHL
szakkereskedést ajánlja.
Gyakran élezzen, de csak keveset
vegyünk le: az egyszerű
utánélezéshez általában két vagy
három reszelőáthúzás elegendő.
Válasz Radocz #1618. hozzászólásáraHa rendszeresen van élezve nem nyúlik annyira a lánc, a vezető is jobban szereti. Egyszóval gépnek-kezelőnek is könnyebb a munka.
Láncfűrésznél tankonként szoktunk 1-2 alkalommal élezni ahogy kívánja. Ez stimmel, nagyjából fél órás intervallum.
Hozzáteszem, meg kell tanulni rendesen élezni. Ha félre reszelik a láncot akkor lehet vele kínlódni. Javarészt ezért nem szoktak sűrűn élezni. Az új láncot gyárilag megélezik, aztán ahogy félre reszelgetik lesz egyre rosszabb. Fontos a lánchoz való, megfelelő méretű reszelő.
Vágótárcsát többször kell élezni, mert akarva akaratlanul többször kap földet. Tankonként legalább 2-3 alkalommal. Egy tank kb 3/4-1 óráig kitart a 450-es stihlen.
"Pistabátyám!
Azért reped be a korong, mert nem élezik rendesen és a fogak hajtogatása is kevés. Égeti a fát, felmelegszik a korong és a megnövekedett anyagfeszültség miatt a fogtöveknél elreped sugár irányban. Ilyenkor sivít is mikor vágnak vele. Hajtogatásnál a foghegynek a lap síkjától 1mm-re kell lennie.
Mi az agroforgtól vesszük a gyalufogas korongot, kb 2-2500 pénz, bír annyit mint a 10e-es stihl.
Élezni rendszeresen kell, nem sokat, egyszer-kétszer kell rátolni a reszelőt és kész. Ezt egy öreg fűrészestől tanultam, a gép és a kezelő is könnyebben dolgozik ha éles a lánc. Ráadásul ennyi pihenő nem árt míg az ember átpörgeti a láncot.
3 ágú dikics kést is bizony kell élezni. Elvágni kell a szárat, nem roncsolni. A szöghajtást is jobban terheli az életlen kés. Külön élező sablonja is van a késnek."
Az egyik dolgozó, azt mondta, hogy a láncot félóránként reszelővel meghúzza.
Erre az én emberem, minek, amíg éles. Akkor most kinek higyjek?
Az új láncot két napja használtuk és még éles volt. Akkor ezt is érdems élezni reszelővel és hosszabb lesz az élettartama?
Nekem mindkét álláspont jó. Melyik a jobb?
Melyik a jobb?
Melyik a jobb?
Akkor a bozótvágó tárcsáját is reszeljem.
Milyen sűrűn?
Milyen sűrűn?
Milyen sűrűn?
Válasz Matyi50 #1616. hozzászólásárahát az csúfos volna, mert a tapasztalat az hogy az erdőmérnökök egy jelentős része jobb lenne ha inkább mosogatna, vagy .. uccát söpörne, vagy forgalmat számlálna, vagy valami más olyan dolgot csinálna amivel kevésbé árt a világnak.
Válasz a2457 #1615. hozzászólásáraNa a magánerdősöknél is van egy két érdekes téma...pl mikor némelyik szakirányító istennek meg hatóságnak képzeli magát,aztán meg a gazdálkodót mégis megbüntetik,mert arcoska mérnököcske valamit elkúrt de nagyon...
Ebben is tán a középfokú végzettségűektől el akarják venni a szakirányítói jogosultságot.
Válasz Matyi50 #1612. hozzászólásáratermészetes nem lehet mindent a túlhasználatra fogni.
de eleve baj ha egy állítólag szakmai szempontból jól kezelt erdőben ilyen megtörténik.
márpedig elég sűrűn megtörténik.
meglátjuk mit tudnak átverni ebből a tervezetből,
nekem nincsen bajom mondjuk a zöldekkel sem.
csak a sötétzöldekkel.
Válasz Matyi50 #1612. hozzászólásáraElső olvasatra jónak tartom az elképzelést. De majd meglátjuk,hogy mi fog be kerülni ebből a törvénybe.Csak remélni tudom,hogy a természetvédők szerepe és befolyása csökkenni fog,mert ami most van az agyrém. A szakma nyíltan sosem merte kimondani,hogy a magyar erdők legnagyobb ellensége a"kisebbség" és a magyar természetvédelem.
Válasz a2457 #1611. hozzászólásáraAZért a tölgyféléknél kicsit árnyaltabb a kép,mint túlgyérítés általi leromlás. Ez különösen azokon a részeken észrevehető,ahol a termőhelyi adottságai nagyban megváltoztak az elmúlt időszakban...r-go feljebb tolódtak.
Nem feltétlenül azért romlik,juharosodik,jön fel benne az akác,mert rosszul van kezelve,hanem a szélsőséges csapadékeloszlás és éves hőösszeg eloszlás is közrejátszik.
Az már megint más,amit írsz,hogy túlgyéritik,készletgondozzák 5évente és úgy kiritkul.
Válasz arpi12 #1610. hozzászólásárapusztulat, mi maradna :D
aztán büszkén mutatják a tölgyet ami roskad össze, mert túl lett gyérítve. intelligensen ráfogják a szárazságra, pedig látszik hogy végig a törzsén hozza az oladhajtásokat, az ölte meg. azt meg azért csinálja mert túl sok lett belőle kigyérítve, az sem egyenletes bontásban.
szépen még pár évet kibír, közben E.Ü. vágás keretén belül száradékot kiszedegetik, és még büszkék is rá hogy milyen jó is a lábon száradt tölgy tüzifa, párját ritkítja.
ez a helyzet, ez a szakember.
amelyik meg nem gyéríttet, mert tudja hogy ez lenne a vége az nem szakember, mert nincsen eladható köbméter, nincsen szociális fának való.
Válasz Gabesz2 #1605. hozzászólásáraHat sajna ebbe a helyzetbe mindenki rabol es ez latszik az erdokben is rendesen csak mi marad az utokornak az a kerdes
Válasz a2457 #1608. hozzászólásáraA versenyt meg nem lehet felvenni olyan vállalkozással,akinek a csucstechnikás gépeket az állami erdészet veszi,majd adja bérbe .Miközben a technikai feltételeket ugy huzza meg,hogy csak ez lehessen a befutó..
Válasz ermike #1603. hozzászólására:) tévedés, szerintem is az állam a legrosszabb gazdája bárminek is.
ha van valaki aki nemhogy X vagy Y párt/kormány ellenes, hanem eleve aktuális állam ellenes az én vagyok.
azzal ugyan egyetértek hogy azért hoztak létre állami erdészeteket hogy az erdők érdekét nézve gazdálkodjanak rajtuk/velük, a megvalósítással sehogyse értek egyet.
mert csak pazarlást látok mindenfelé, és rendkívül szakmaiatlan éves pénzügyi hozzáállást.
ugyanakkor szerintem az erdő közkincs.
mindenki aki levegőt vesz részesül belőle.
ha visszább olvasol a finoman is cinikus hozzászólásom jól mutatja a problémákat amiket látok. pajtás sanyisógor vállalkozások, közmunkaprogram félrehasználása, erdészek akiknek a keze meg van kötve, költségtologatás stb...
undorítóan meglopnak mindenkit ezekkel.
Annyi viszont teljesen igaz,hogy sok magánerdőben akát két hektár,akár kétszáz,sok helyen nagyobb rend van és technologiai fegyelem,mint némelyik állami kerületben,ahova felügyelő elvétve jár ki,a magánokhoz meg hetente.
Akkor ez miért ne lenne igaz az erdőkre is. 25 évvel a rendszerváltás után még kevés az igazi profi erdőgazda. Persze óvatosak az emberek. Az erdő hossztávú befektetés és ez alatt, kiszámíthatatlan politikai, gazdasági, társadalmi változások történhetnek.
Válasz ermike #1603. hozzászólásáraA legrosszabb a gazda az állam!!! ( lásd. autópálya építés, állami földek, trafik, szerencsejáték, villamosipar stb...
Sajnos a fenti tézis igaz az állami erdőkre is. A magánerdő tulajdonosok alatt ne a pár hektárral rendelkező tulajdonosokat kell érteni. A piac tisztulni fog létrejönnek a tőkeerős több száz-ezer hektáros magán erdők és kenterbe verik az állami erdőket.
Persze ehhez kell egy kiszámítható stabil állami berendezkedés, demokratikus állam.
Válasz a2457 #1600. hozzászólásáracsalodtam benned, jo szakembernek tartalak, de ez marhasag, az allam a leheto legrosszab gazdaja az erdonek, a nemzeti park feladatait osszekevered az erdogazdalkodassal, a magantulajdonos sokkal jobb gazdaja az erdonek
Válasz a2457 #1600. hozzászólásáraNem kevés cinizmust látok az írásaidban,aminek biztos meg van az oka,van amiben egyetértünk,van amiben nem,de ez a hibrid kontra fehér akác elméleted elég távol áll a valóságtól,mármint hogy ráfizetés a fehér akác.
Válasz Matyi50 #1598. hozzászólásáraakácról tölgyre csináltam szerkezet átalakítást tuskózás nélkül, biztos lehetsz vele hogy nem vitatom mennyire nehézkes :D
én azt szeretném ha sík területen is természetszerű felújítással lehetne dolgozni, sőt, legjobb lenne ha gyorsabban erőltetnék a szálalásos erdőhasználatot.
koncentráltan kis területen intenzív kultúra tartás nemesített fajtákból , és ennek a többlet bevételét arra fordítani hogy a többi helyen pedig szálalás legyen. ez egy jó felállás volna a magánvéleményem szerint.
eleve nem vagyok híve a tarvágásos megoldásoknak, sem azt azt követő tuskózásnak. nyilván akácnál célszerűbb a tuskózás sík területen mert pokol tőle megszabadulni. de más állományokban elég csak rendesen levágni a tuskót és lazítani.
a többit a természet is megtudja oldani.
hogy sarjaztatni hányszor hagynak, az egy másik kérdés, mert belejátszik az is hogy kinek :D
az máskérdés hogy a sarj eredetű erdő nem tartozik a legjobbak közé, és egyre csak roszabb lesz.
serencsére vannak állami zrt be tömörült erdészetek ahol nem az anyagiakat nézik, ha már egyszer azért léteznek csak az erdők jóléte a fontos :D meg s szakszerűség :D
erre mondom azt hogy álmodozni még szabad.
véletlense használnak túl erdőt, és mindíg szakmai alapokra fektetik a döntéseiket, soha nem néznék hogy hogyan lehet kikarmolni pár milcsit.
mint a -sajna nem írhatom ki- kolléga, akinek segítettek annyit hogy a kötélpályát megvették neki hogy szakszerűen tudjon dolgozni, és csak a kötélpályát üzemeltette vágni nem vágott. alig kapott szegény 7500 + ÁFA árat egy köbméter felcsörlőzéséért.
aztán persze be is kellett hozni ezt a nagy szakmai alapra helyezett befektetést, az eredményét láttam énis. hogy azért túl rosszul ne jöjjenek ki cirka 30 hektáron lett nekik hagyva olyan szép sarjaztatás hogy rosz ránézni.
de szerencsére csak az erdők közel fele van állami tulajdonban, jó kezekben :D
az igazság az hogy legtöbbször a szakmai megítélés bőven csak a háttérben kuksol, ha erdőre költik a pénzt akkor nincsen mit kiokoskodni sanyisógornak spanyolba.
azt a világon semmi nem indokolja hogy olyan helyre, ahol meglenne a tölgy is, és valamikor akácot ültettek talaj javítás okán, hogy azt sarjaztatni kéne. máskérdés hogy mindenki tisztában van az anyagi vonzatával, ezért a szakhatóság "segíti" a munkát azzal -pusztán emberségből- hogy hangzatos indokokkal jóváhagy ilyesmit.
Válasz a2457 #1597. hozzászólásáraNa ebben igazad van...en csak a szar szantofoldi gazdalkodas es az erdotelepites egymashoz torteno viszonyitasara reflektaltam sajat terulet es munka vonatkozasaban...
Válasz a2457 #1595. hozzászólásáraHegy,dombvidéken szinte csak természetes felújítás, sarjadztatás van,ahol irtás és tuskózás nem lehetséges,holott az irányelvek csak egyszeri sarjadztatást tartanak szakszerűnek,jóval többször újítanak így fel.Ezt a hatóság is jóváhagyja sokszor minden ellenkezés nélkül,mert tagolt területen sokkal több kárt,mint hasznot okoznak akár egyetlen talajmozgatással is.
Célállományban pedig akác után mást felhozni maga a pokol anyagilag is,meg fizikálisan is.
énis abból indulok ki amit látok, meg nyilván te is, és mindenki más is.
meg nyilván mást mutatnak a költségek ha az ember a saját kis ültetvényét felneveli meg levágja, és közben más tevékenységből és, meg más amikor bérbe dolgozol bejelentett, felszerelt emberekkel nem a közelben.
főleg ha már 6. munkanapon esik, és még mindíg ott tart a az ország nagyja hogy erdőn dolgozó embert nem kell bejelenteni, és ha esik az eső nem kerül semmibe mert megél pusztán a levegőből :D
Válasz a2457 #1595. hozzászólásáraTi tudjatok.!. Nalunk itt somogyban nincs olyan vagaserett akacos amit nem erdemes letermelni..az nekem mindig gyanus!..amugy meg nem.olyan egetvero a koltseg ha a sajatodat megcsinalod..nekem sikerult a kihozatal...
Válasz rongyos #1594. hozzászólásárahát sajnos közelse biztos hogy kijön belőle az az oszlop..
és az sem biztos hogy van 30 éve nőni, nekiállhat még előbb is tőrothadni.
a 20-25 év közti idő (hely függően persze) a maximum amit adok akácra.
most érted, 20 év 100 köbméter, az éves szinten 5 darab köbméter nagy átlagban, levonod a költségeit és sírva lehet fakadni.
180 sem egetverő, főleg 30 év alatt. mivel az meg 6 darab köbméter évente.
nagyon sok olyan erdőt látok akácból ami vágásérett, de nem vágják le mert tudják hogy nem adna annyi nyereséget hogy fedezze az újratelepítést és annak az ápolását átadásig.
Válasz a2457 #1592. hozzászólásáraSzerintem ennyire azért nem tragikus a helyzet, mert ha 2o év alatt tüzifában 100 köb hozamaot érsz el, az durván 2 mill. forint ... ha kicsit nyesegeted akkor 3ooo oszlopnak való biztos kijön belőle, az meg ennek a kétszerese...
Új telepítésről van szó persze...és csak szabad rendeltetésű erdőről.
Ha pályázol, akkor nem lesz az..viszont a kapott támogatásból kivitelezhető..igaz akkor a végfelhasználás ideje nem 2o év hanem kb 3o, de nem is 1oo köb fa hanem 18o...az ágak meg mennek a hőerőműbe aprítottan...tehát ha van még kis erő az emberben, és nem úgy mással művelteti..akkor a hektáronkénti fajlagos profit nem huszon-harmincezer ft évente...de biztos termőhelyfüggő az egész...
Válasz Matyi50 #1589. hozzászólásáratévedés ne essék, természetes hogy több ráfordítást igényel a nemesített mint a nemesítetlen.
ezt nem vitatom, de ami hozamokat elérnek a nemesítetlen akácokkal olyan helyen ahol lehetne árbóc vagy más nemesített akácot ültetni, az egszerűen nevetséges.
gondold el hogy 15-20 év alatt hektáronként van talán jó esetben 3-400 ezer forint hasznuk egy hektáron. évi huszon-harminc ezer forint..
azonkívül nem nevezném magam szakembernek, én nem vagyok erdész. erdőkkel foglalkozom ettől független. meg ültetvényekkel.
Válasz Radocz #1585. hozzászólásáraha fel van pakolva és nem veri direktbe az eső akkor csak a legkülseje lesz nedves, a belseje száraz marad.
ha kazán mellé be tudod vinni akkor az a kevés kipárolog belőle.
akác érdekes fa mert kevesebb vizet esz fel, ezért lehet vizes akáccal is tüzelni -bár nem hatékony- hamarabb is szárad ki.
hogy mennyire tud felvenni vizet abból ha le van takarva és nem éri eső az fajtától függ, pl. a nyár az nehezen szárad és még a lábon száradtat is ha telibe veri az eső rendesen átáztatja.
friss vágású fából szárítás nélkül akácnál azt lehet mondani hogy 1/3 al több fa kell minimum ugyanahhoz a fűtéshez.
Válasz rongyos #1583. hozzászólásárapontos címet nemtudok, gödöllőn van egy ilyen bemutató hely ahol többféle nemesített akác van és kontrolnak nemesítetlen akác.
uganazzal a művelési techmikával dolgoztak mindkettővel, pont azért van hogy meglehessen nézni melyik hogyan növöget.
Válasz Matyi50 #1580. hozzászólásáraA fehér akác mint olyan,azért ezt a kijelentést,hogy pénzkidobás közel sem érdemli meg,de szerintem ezt Te se gondoltad komolyan. A nemesített fajtájú, iparifa termesztési céllal telepített akácot nem írom le,de nem is magasztalom az egekig. Ezzel szerencsére nálad sokkal nagyobb szakamberek is így vannak. A technológia betartása mellett hoz olyan fanövedéket az árbocakác is,amiről Te beszélsz. Ugyanakkor ha az pl. kap egy ónoseső nyomást,vége a plusz hozamnak,amivel kecsegtet. A hagyományos fehér akác ezzel ellentétben nem kíván annyi odafigyelést és nem csak sík területre lehet telepíteni,mint ezeket az általad favorizált fajtákat.
Érdeklődéssel olvasom az oldalon található
írásaidat.
Szeretném a kapcsolatot felvenni.
Tervem van legalább 1 ha erdő telepítése.
Jelenleg búza van a földben.
A gondolat nagyon friss de komoly.Hol tudnálak és mikor személyesen elérni.
Üdv bereznay Imre.06205484866
Egyébként olyan létezik, hogy például egy hektáros rész helyett, ami nem igazán akar akácosodni. Felajánlok egy másik darab földet (szántó az erdő mellett) és beültetem akáccal.
A régi meg átminősítik szabadrendelkezésü erdővé?
Válasz rongyos #1583. hozzászólásáraMost lesz valami módosítás az erdőtörvénnyel kapcsolatban.Állítólag könnyítés lesz a magánerdő gazdálkodókkal szemben. Nekem 5 ha van egy 10 hektáros táblában, de már tele vele a hócipőm, hogy nem szabadrendelkezésű.
Egy hektárral szívunk. Nagyon kötött a föld és gyönyörűen nőne valami kemény lombos faj. ( nem ostorfa a nevét sajnos jegyeztem meg) Viszont az akác a célállomány.
Tehát én bízok, abban hogy szabadabb kezet adnak a magánerdő gazdálkodóknak és jobban figyelembe lehet venni a természeti adottságokat a fa faj kiválasztásában. ( a klíma is nagyon bekavar)
Válasz a2457 #1559. hozzászólására"rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minél szárazabb a fa, annál jobb."
Az így kiszárított tüzelőm eső által vizes lesz.
Azt már csak felületi nedvességnek mondjuk mi parasztok a terménynél.
Ott az elpárologtatás kevesebb energiába kerül. A fa esetén ez hogy van?
(A kazán mellett két nap alatt meg is szárad).
Válasz a2457 #1582. hozzászólásáraKedves kolléga! engem érdekelne, hogy merre található ilyen nemesítő, ahol a különféle eredmények megtekinthetőek. Amúgy engem érdekel a dolog, de csak szabad rendelkezésű erdőként...mert itt nálunk a körzetben felnyomták 35 évre az akác véghasználati idejét...:( annyi időm már nekem sincs...
Válasz Gabesz2 #1579. hozzászólásáramással különösebben nem kísérleteztem mert nem volt értelme.
a mikropermetezők nagyon kevés anyaot nyomnak ki, jól irányítható.
amit használok herbiflex permetezők azok 8 óra alatt 5 litert nyomnak ki.
nagyon kicsi felületre szórnak, könnyű vele kikerülni a csemetéket.
Válasz a2457 #1578. hozzászólására"a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is."
Neharagudj,de ez a kijelentésed akkora marhaság,hogy nagyon..
Válasz Matyi50 #1576. hozzászólásáraa turbó akác csak egy példa, nem mind van ilyen zorba áron.
keresgélj, hívj fel csemete kertet stb..
biztos vagyok benne hogy fogsz találni olcsóbban is, vannak szép helyek ahol kontroll csoportos kísérleti parcellán megtudod nézni a különbséget.
a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is.
nem feltétlen ilyen nagyon drága csemetével, ha rendesen csinálva van akkor van benne pénz, de a sima fehér akác soha nem anyagi haszonszerzés okkal lett idehozva.
hanem homokot megkötni.
abba a tévedésbe esnek sokan hogy olcsó a csemetéje, és drága a tüzifája, és tovább már nem is gondolják.
természetesen rábeszélni nem akarlak semmire,
annyi mondanék hogy kutakodj, nézz körül, nézz meg nemesített akác kísérleti parcellát és mellette a sima fehérakác kontroll csoportot. aztán számolj, és majd akkor kiderül hogy neked mi a vonzóbb.
vadkár tekintetében, a nemesített akác hamarabb kinő a vad szája alól mint a sima fehérakác. a nemesítettben lesz kevesebb a vadkár.
és ugyanannyi idő alatt a nemesítettel marad több pénz a zsebedben.
4475 hozzászólás
Válasz Gabesz2 #1626. hozzászólásáraakác magot még nem vetettem,
tehát csak feltételezés, szerintem sok az ásónyom mélység.
juharféléket rövid tárcsával szoktam csak bekeverni és teljesen jó.
dehát ne kizárt hogy tévedek, én abból indulok ki hogy a fáról a mag ritkábban esik egy ásónyom mélyre.
Válasz rongyos #1625. hozzászólására Igazad van. Van egy régi kanalas lovas vetőgépem. Régen lucerna vetésre szoktuk használni. Azon van hogy nem folyamatosan veti magot. (40-50 cm-re belehet állítani) Lehet ezzel belehúzom.
A kérdés ami foglalkoztat. Ásónyom mélységből (20-30) ki kell az akác mag? VAgy csak pár centi mélységből?
Válasz Gabesz2 #1624. hozzászólásáraNem huzza tul szet a fogas? Nem lenne lelszerubb valami sort kialakitani?
Vásároltam 2 kg akác magot. (lehet vetni csávázott, héjnélküli)
Az egyik részét egy 0,4 ha-os táblába tervezem vetni. Megszántom a földet és utána tárcsa, majd kézzel elszórom és könnyű fogassal belehúzatom. (utólag rájöttem, hogy gyomirtással gondok lesznek, de mindegy)
A kérdés az lenne, ha erdőben pótlásra egy ásónyomra lerakom (2-3db mag) az jó lehet?
ha lánc ha korong, ha kés,
a lgfontosabb hogy a vágórészek egyformára legyenek élezve, és kövessék a gyári élprofilt.
ha lánc, akkor sablont kell használni, lehet anélkül is de sablonnal mindíg jobb.
láncon tankonként szoktunk tolni eggyet, mélységet ellenőrizzük minden nap.
korongot napközben egyszer szoktuk , meg nap végén. egybe zsírzunk is. ugyanez 3 késesnél is.
sokszor már ott kezdődik a baj hogy a reszelő se jó amivel nekiállnak, nem reszel csak fényesít :D
életlen szerszámmal a gép csak ordít, de nem vág. ha nem egyformák a fokag/élek akkor ugyan vágna, de ugrál, dobál, se gépnek se embernek nem jó.
motorfűrésznél, ha már rá kell nyomni a fára ahhoz hogy vigyen akkor valami nem jó.
annak anélkül is kell vinnie, szép egyenletes forgácsot hoznia és nem port.
jellemzően az egyik oldalát túl reszelik, vagy nem reszelnek le eleget és emiatt nemjó a fogprofil.
beüthető satu és sablon a legminimálisabb dolog aminek kell lennie az embernél.
ha fűrészelnek ha kaszálnak , mindenkin van széles szerszámos öv, egyrészt hogy a háta az embernek meg a dereka ne menjen tönkre, másrészt rajta van a szükséges cucc egy része, a másik része meg az üzemanyag kannán.
cucc nélkül nem megy.
vadul szemre jobb ha nem élez az ember semmitse.
aztán az ember szépen tanítgatja a melóst, s mire már kitanulná mit hogyan csináljon inkább elmegy közmunkásnak :D
http://www.erdo-kert.hu/index.php?page=termek&termek_id=267 ez tré?
ITT a vágókorong élezési utasítása.
EZ pedig a hajtogató szerszám. Gyárit nem érdemes venni, mert arany árban van. Én C60 anyagból vágattam párat. A végére lyuk és karabiner bele, fel lehet akasztani reszelővel együtt a hevederre így nem veszik el.
Válasz Radocz #1618. hozzászólásáraEzt a stihl kasza kezelésije írja:
A vágószerszámokat kis mértékű
elhasználódás esetén egy
élezőreszelővel, (külön rendelhető
tartozék), – erős elhasználódottság
vagy csorbák esetén egy
élezőgéppel élezze, vagy az élezést
szakszervizben végeztesse el – a
STIHL cég a STIHL
szakkereskedést ajánlja.
Gyakran élezzen, de csak keveset
vegyünk le: az egyszerű
utánélezéshez általában két vagy
három reszelőáthúzás elegendő.
Válasz Radocz #1618. hozzászólásáraHa rendszeresen van élezve nem nyúlik annyira a lánc, a vezető is jobban szereti. Egyszóval gépnek-kezelőnek is könnyebb a munka.
Láncfűrésznél tankonként szoktunk 1-2 alkalommal élezni ahogy kívánja. Ez stimmel, nagyjából fél órás intervallum.
Hozzáteszem, meg kell tanulni rendesen élezni. Ha félre reszelik a láncot akkor lehet vele kínlódni. Javarészt ezért nem szoktak sűrűn élezni. Az új láncot gyárilag megélezik, aztán ahogy félre reszelgetik lesz egyre rosszabb. Fontos a lánchoz való, megfelelő méretű reszelő.
Vágótárcsát többször kell élezni, mert akarva akaratlanul többször kap földet. Tankonként legalább 2-3 alkalommal. Egy tank kb 3/4-1 óráig kitart a 450-es stihlen.
"Pistabátyám!
Azért reped be a korong, mert nem élezik rendesen és a fogak hajtogatása is kevés. Égeti a fát, felmelegszik a korong és a megnövekedett anyagfeszültség miatt a fogtöveknél elreped sugár irányban. Ilyenkor sivít is mikor vágnak vele. Hajtogatásnál a foghegynek a lap síkjától 1mm-re kell lennie.
Mi az agroforgtól vesszük a gyalufogas korongot, kb 2-2500 pénz, bír annyit mint a 10e-es stihl.
Élezni rendszeresen kell, nem sokat, egyszer-kétszer kell rátolni a reszelőt és kész. Ezt egy öreg fűrészestől tanultam, a gép és a kezelő is könnyebben dolgozik ha éles a lánc. Ráadásul ennyi pihenő nem árt míg az ember átpörgeti a láncot.
3 ágú dikics kést is bizony kell élezni. Elvágni kell a szárat, nem roncsolni. A szöghajtást is jobban terheli az életlen kés. Külön élező sablonja is van a késnek."
Az egyik dolgozó, azt mondta, hogy a láncot félóránként reszelővel meghúzza.
Erre az én emberem, minek, amíg éles. Akkor most kinek higyjek?
Az új láncot két napja használtuk és még éles volt. Akkor ezt is érdems élezni reszelővel és hosszabb lesz az élettartama?
Nekem mindkét álláspont jó. Melyik a jobb?
Melyik a jobb?
Melyik a jobb?
Akkor a bozótvágó tárcsáját is reszeljem.
Milyen sűrűn?
Milyen sűrűn?
Milyen sűrűn?
Fog ez menni, ha meg lesz a kellő eszem hozzá.
Válasz Matyi50 #1616. hozzászólásárahát az csúfos volna, mert a tapasztalat az hogy az erdőmérnökök egy jelentős része jobb lenne ha inkább mosogatna, vagy .. uccát söpörne, vagy forgalmat számlálna, vagy valami más olyan dolgot csinálna amivel kevésbé árt a világnak.
Válasz a2457 #1615. hozzászólásáraNa a magánerdősöknél is van egy két érdekes téma...pl mikor némelyik szakirányító istennek meg hatóságnak képzeli magát,aztán meg a gazdálkodót mégis megbüntetik,mert arcoska mérnököcske valamit elkúrt de nagyon...
Ebben is tán a középfokú végzettségűektől el akarják venni a szakirányítói jogosultságot.
Válasz Matyi50 #1612. hozzászólásáratermészetes nem lehet mindent a túlhasználatra fogni.
de eleve baj ha egy állítólag szakmai szempontból jól kezelt erdőben ilyen megtörténik.
márpedig elég sűrűn megtörténik.
meglátjuk mit tudnak átverni ebből a tervezetből,
nekem nincsen bajom mondjuk a zöldekkel sem.
csak a sötétzöldekkel.
Van már valakinek valamilyen információja a márciusra várható erdőtelepítési pályázattal kapcsolatosan?
Válasz Matyi50 #1612. hozzászólásáraElső olvasatra jónak tartom az elképzelést. De majd meglátjuk,hogy mi fog be kerülni ebből a törvénybe.Csak remélni tudom,hogy a természetvédők szerepe és befolyása csökkenni fog,mert ami most van az agyrém. A szakma nyíltan sosem merte kimondani,hogy a magyar erdők legnagyobb ellensége a"kisebbség" és a magyar természetvédelem.
Válasz a2457 #1611. hozzászólásáraAZért a tölgyféléknél kicsit árnyaltabb a kép,mint túlgyérítés általi leromlás. Ez különösen azokon a részeken észrevehető,ahol a termőhelyi adottságai nagyban megváltoztak az elmúlt időszakban...r-go feljebb tolódtak.
Nem feltétlenül azért romlik,juharosodik,jön fel benne az akác,mert rosszul van kezelve,hanem a szélsőséges csapadékeloszlás és éves hőösszeg eloszlás is közrejátszik.
Az már megint más,amit írsz,hogy túlgyéritik,készletgondozzák 5évente és úgy kiritkul.
Apropo,itt az új erdőtörvény beharangozója:
http://www.kormany.hu/download/0/2f/90000/Erd%C5%91t%C3%B6rv%C3%A9ny%20m%C3%B3dos%C3%ADt%C3%A1s%202016.pdf
Válasz arpi12 #1610. hozzászólásárapusztulat, mi maradna :D
aztán büszkén mutatják a tölgyet ami roskad össze, mert túl lett gyérítve. intelligensen ráfogják a szárazságra, pedig látszik hogy végig a törzsén hozza az oladhajtásokat, az ölte meg. azt meg azért csinálja mert túl sok lett belőle kigyérítve, az sem egyenletes bontásban.
szépen még pár évet kibír, közben E.Ü. vágás keretén belül száradékot kiszedegetik, és még büszkék is rá hogy milyen jó is a lábon száradt tölgy tüzifa, párját ritkítja.
ez a helyzet, ez a szakember.
amelyik meg nem gyéríttet, mert tudja hogy ez lenne a vége az nem szakember, mert nincsen eladható köbméter, nincsen szociális fának való.
Válasz Gabesz2 #1605. hozzászólásáraHat sajna ebbe a helyzetbe mindenki rabol es ez latszik az erdokben is rendesen csak mi marad az utokornak az a kerdes
Válasz a2457 #1608. hozzászólásáraA versenyt meg nem lehet felvenni olyan vállalkozással,akinek a csucstechnikás gépeket az állami erdészet veszi,majd adja bérbe .Miközben a technikai feltételeket ugy huzza meg,hogy csak ez lehessen a befutó..
Válasz ermike #1603. hozzászólására:) tévedés, szerintem is az állam a legrosszabb gazdája bárminek is.
ha van valaki aki nemhogy X vagy Y párt/kormány ellenes, hanem eleve aktuális állam ellenes az én vagyok.
azzal ugyan egyetértek hogy azért hoztak létre állami erdészeteket hogy az erdők érdekét nézve gazdálkodjanak rajtuk/velük, a megvalósítással sehogyse értek egyet.
mert csak pazarlást látok mindenfelé, és rendkívül szakmaiatlan éves pénzügyi hozzáállást.
ugyanakkor szerintem az erdő közkincs.
mindenki aki levegőt vesz részesül belőle.
ha visszább olvasol a finoman is cinikus hozzászólásom jól mutatja a problémákat amiket látok. pajtás sanyisógor vállalkozások, közmunkaprogram félrehasználása, erdészek akiknek a keze meg van kötve, költségtologatás stb...
undorítóan meglopnak mindenkit ezekkel.
Válasz Gabesz2 #1605. hozzászólására"tőkeerő" no ebből lesz kevés... de legyen igazad ...egyenlőre még a párhektárosokból van több.
Annyi viszont teljesen igaz,hogy sok magánerdőben akát két hektár,akár kétszáz,sok helyen nagyobb rend van és technologiai fegyelem,mint némelyik állami kerületben,ahova felügyelő elvétve jár ki,a magánokhoz meg hetente.
Válasz Gabesz2 #1605. hozzászólásáraIsmerek egy pár nagy gazdaságot, akik elképesztő profizmussal művelik a földeket.
Akkor ez miért ne lenne igaz az erdőkre is. 25 évvel a rendszerváltás után még kevés az igazi profi erdőgazda. Persze óvatosak az emberek. Az erdő hossztávú befektetés és ez alatt, kiszámíthatatlan politikai, gazdasági, társadalmi változások történhetnek.
Válasz ermike #1603. hozzászólásáraA legrosszabb a gazda az állam!!! ( lásd. autópálya építés, állami földek, trafik, szerencsejáték, villamosipar stb...
Sajnos a fenti tézis igaz az állami erdőkre is. A magánerdő tulajdonosok alatt ne a pár hektárral rendelkező tulajdonosokat kell érteni. A piac tisztulni fog létrejönnek a tőkeerős több száz-ezer hektáros magán erdők és kenterbe verik az állami erdőket.
Persze ehhez kell egy kiszámítható stabil állami berendezkedés, demokratikus állam.
Válasz ermike #1603. hozzászólására
Válasz a2457 #1600. hozzászólásáracsalodtam benned, jo szakembernek tartalak, de ez marhasag, az allam a leheto legrosszab gazdaja az erdonek, a nemzeti park feladatait osszekevered az erdogazdalkodassal, a magantulajdonos sokkal jobb gazdaja az erdonek
Válasz Matyi50 #1601. hozzászólására:) sajnos nyitott szemmel járkálok.
jól írták abban a régi könyvben, boldogok a tudatlanok.
Válasz a2457 #1600. hozzászólásáraNem kevés cinizmust látok az írásaidban,aminek biztos meg van az oka,van amiben egyetértünk,van amiben nem,de ez a hibrid kontra fehér akác elméleted elég távol áll a valóságtól,mármint hogy ráfizetés a fehér akác.
Válasz Matyi50 #1598. hozzászólásáraakácról tölgyre csináltam szerkezet átalakítást tuskózás nélkül, biztos lehetsz vele hogy nem vitatom mennyire nehézkes :D
én azt szeretném ha sík területen is természetszerű felújítással lehetne dolgozni, sőt, legjobb lenne ha gyorsabban erőltetnék a szálalásos erdőhasználatot.
koncentráltan kis területen intenzív kultúra tartás nemesített fajtákból , és ennek a többlet bevételét arra fordítani hogy a többi helyen pedig szálalás legyen. ez egy jó felállás volna a magánvéleményem szerint.
eleve nem vagyok híve a tarvágásos megoldásoknak, sem azt azt követő tuskózásnak. nyilván akácnál célszerűbb a tuskózás sík területen mert pokol tőle megszabadulni. de más állományokban elég csak rendesen levágni a tuskót és lazítani.
a többit a természet is megtudja oldani.
hogy sarjaztatni hányszor hagynak, az egy másik kérdés, mert belejátszik az is hogy kinek :D
az máskérdés hogy a sarj eredetű erdő nem tartozik a legjobbak közé, és egyre csak roszabb lesz.
serencsére vannak állami zrt be tömörült erdészetek ahol nem az anyagiakat nézik, ha már egyszer azért léteznek csak az erdők jóléte a fontos :D meg s szakszerűség :D
erre mondom azt hogy álmodozni még szabad.
véletlense használnak túl erdőt, és mindíg szakmai alapokra fektetik a döntéseiket, soha nem néznék hogy hogyan lehet kikarmolni pár milcsit.
mint a -sajna nem írhatom ki- kolléga, akinek segítettek annyit hogy a kötélpályát megvették neki hogy szakszerűen tudjon dolgozni, és csak a kötélpályát üzemeltette vágni nem vágott. alig kapott szegény 7500 + ÁFA árat egy köbméter felcsörlőzéséért.
aztán persze be is kellett hozni ezt a nagy szakmai alapra helyezett befektetést, az eredményét láttam énis. hogy azért túl rosszul ne jöjjenek ki cirka 30 hektáron lett nekik hagyva olyan szép sarjaztatás hogy rosz ránézni.
de szerencsére csak az erdők közel fele van állami tulajdonban, jó kezekben :D
az igazság az hogy legtöbbször a szakmai megítélés bőven csak a háttérben kuksol, ha erdőre költik a pénzt akkor nincsen mit kiokoskodni sanyisógornak spanyolba.
azt a világon semmi nem indokolja hogy olyan helyre, ahol meglenne a tölgy is, és valamikor akácot ültettek talaj javítás okán, hogy azt sarjaztatni kéne. máskérdés hogy mindenki tisztában van az anyagi vonzatával, ezért a szakhatóság "segíti" a munkát azzal -pusztán emberségből- hogy hangzatos indokokkal jóváhagy ilyesmit.
Válasz a2457 #1597. hozzászólásáraNa ebben igazad van...en csak a szar szantofoldi gazdalkodas es az erdotelepites egymashoz torteno viszonyitasara reflektaltam sajat terulet es munka vonatkozasaban...
Válasz a2457 #1595. hozzászólásáraHegy,dombvidéken szinte csak természetes felújítás, sarjadztatás van,ahol irtás és tuskózás nem lehetséges,holott az irányelvek csak egyszeri sarjadztatást tartanak szakszerűnek,jóval többször újítanak így fel.Ezt a hatóság is jóváhagyja sokszor minden ellenkezés nélkül,mert tagolt területen sokkal több kárt,mint hasznot okoznak akár egyetlen talajmozgatással is.
Célállományban pedig akác után mást felhozni maga a pokol anyagilag is,meg fizikálisan is.
Válasz rongyos #1596. hozzászólásárarábeszélni vagy meggyőzni nem akarok senkit semmiről :)
énis abból indulok ki amit látok, meg nyilván te is, és mindenki más is.
meg nyilván mást mutatnak a költségek ha az ember a saját kis ültetvényét felneveli meg levágja, és közben más tevékenységből és, meg más amikor bérbe dolgozol bejelentett, felszerelt emberekkel nem a közelben.
főleg ha már 6. munkanapon esik, és még mindíg ott tart a az ország nagyja hogy erdőn dolgozó embert nem kell bejelenteni, és ha esik az eső nem kerül semmibe mert megél pusztán a levegőből :D
Válasz a2457 #1595. hozzászólásáraTi tudjatok.!. Nalunk itt somogyban nincs olyan vagaserett akacos amit nem erdemes letermelni..az nekem mindig gyanus!..amugy meg nem.olyan egetvero a koltseg ha a sajatodat megcsinalod..nekem sikerult a kihozatal...
Válasz rongyos #1594. hozzászólásárahát sajnos közelse biztos hogy kijön belőle az az oszlop..
és az sem biztos hogy van 30 éve nőni, nekiállhat még előbb is tőrothadni.
a 20-25 év közti idő (hely függően persze) a maximum amit adok akácra.
most érted, 20 év 100 köbméter, az éves szinten 5 darab köbméter nagy átlagban, levonod a költségeit és sírva lehet fakadni.
180 sem egetverő, főleg 30 év alatt. mivel az meg 6 darab köbméter évente.
nagyon sok olyan erdőt látok akácból ami vágásérett, de nem vágják le mert tudják hogy nem adna annyi nyereséget hogy fedezze az újratelepítést és annak az ápolását átadásig.
Válasz a2457 #1592. hozzászólásáraSzerintem ennyire azért nem tragikus a helyzet, mert ha 2o év alatt tüzifában 100 köb hozamaot érsz el, az durván 2 mill. forint ... ha kicsit nyesegeted akkor 3ooo oszlopnak való biztos kijön belőle, az meg ennek a kétszerese...
Új telepítésről van szó persze...és csak szabad rendeltetésű erdőről.
Ha pályázol, akkor nem lesz az..viszont a kapott támogatásból kivitelezhető..igaz akkor a végfelhasználás ideje nem 2o év hanem kb 3o, de nem is 1oo köb fa hanem 18o...az ágak meg mennek a hőerőműbe aprítottan...tehát ha van még kis erő az emberben, és nem úgy mással művelteti..akkor a hektáronkénti fajlagos profit nem huszon-harmincezer ft évente...de biztos termőhelyfüggő az egész...
Javaslok egy kis olvasgatást akác ügyben.
http://erdeszetilapok.oszk.hu/01716/pdf/EL_1981_06_247-254.pdf
Válasz Matyi50 #1589. hozzászólásáratévedés ne essék, természetes hogy több ráfordítást igényel a nemesített mint a nemesítetlen.
ezt nem vitatom, de ami hozamokat elérnek a nemesítetlen akácokkal olyan helyen ahol lehetne árbóc vagy más nemesített akácot ültetni, az egszerűen nevetséges.
gondold el hogy 15-20 év alatt hektáronként van talán jó esetben 3-400 ezer forint hasznuk egy hektáron. évi huszon-harminc ezer forint..
azonkívül nem nevezném magam szakembernek, én nem vagyok erdész. erdőkkel foglalkozom ettől független. meg ültetvényekkel.
Válasz Radocz #1585. hozzászólásáraha fel van pakolva és nem veri direktbe az eső akkor csak a legkülseje lesz nedves, a belseje száraz marad.
ha kazán mellé be tudod vinni akkor az a kevés kipárolog belőle.
akác érdekes fa mert kevesebb vizet esz fel, ezért lehet vizes akáccal is tüzelni -bár nem hatékony- hamarabb is szárad ki.
hogy mennyire tud felvenni vizet abból ha le van takarva és nem éri eső az fajtától függ, pl. a nyár az nehezen szárad és még a lábon száradtat is ha telibe veri az eső rendesen átáztatja.
friss vágású fából szárítás nélkül akácnál azt lehet mondani hogy 1/3 al több fa kell minimum ugyanahhoz a fűtéshez.
Válasz rongyos #1583. hozzászólásárapontos címet nemtudok, gödöllőn van egy ilyen bemutató hely ahol többféle nemesített akác van és kontrolnak nemesítetlen akác.
uganazzal a művelési techmikával dolgoztak mindkettővel, pont azért van hogy meglehessen nézni melyik hogyan növöget.
Válasz Matyi50 #1580. hozzászólásáraA fehér akác mint olyan,azért ezt a kijelentést,hogy pénzkidobás közel sem érdemli meg,de szerintem ezt Te se gondoltad komolyan. A nemesített fajtájú, iparifa termesztési céllal telepített akácot nem írom le,de nem is magasztalom az egekig. Ezzel szerencsére nálad sokkal nagyobb szakamberek is így vannak. A technológia betartása mellett hoz olyan fanövedéket az árbocakác is,amiről Te beszélsz. Ugyanakkor ha az pl. kap egy ónoseső nyomást,vége a plusz hozamnak,amivel kecsegtet. A hagyományos fehér akác ezzel ellentétben nem kíván annyi odafigyelést és nem csak sík területre lehet telepíteni,mint ezeket az általad favorizált fajtákat.
Válasz a2457 #1542. hozzászólásáraTisztelt 2457!
Érdeklődéssel olvasom az oldalon található
írásaidat.
Szeretném a kapcsolatot felvenni.
Tervem van legalább 1 ha erdő telepítése.
Jelenleg búza van a földben.
A gondolat nagyon friss de komoly.Hol tudnálak és mikor személyesen elérni.
Üdv bereznay Imre.06205484866
Egyébként olyan létezik, hogy például egy hektáros rész helyett, ami nem igazán akar akácosodni. Felajánlok egy másik darab földet (szántó az erdő mellett) és beültetem akáccal.
A régi meg átminősítik szabadrendelkezésü erdővé?
Válasz rongyos #1583. hozzászólásáraMost lesz valami módosítás az erdőtörvénnyel kapcsolatban.Állítólag könnyítés lesz a magánerdő gazdálkodókkal szemben. Nekem 5 ha van egy 10 hektáros táblában, de már tele vele a hócipőm, hogy nem szabadrendelkezésű.
Egy hektárral szívunk. Nagyon kötött a föld és gyönyörűen nőne valami kemény lombos faj. ( nem ostorfa a nevét sajnos jegyeztem meg) Viszont az akác a célállomány.
Tehát én bízok, abban hogy szabadabb kezet adnak a magánerdő gazdálkodóknak és jobban figyelembe lehet venni a természeti adottságokat a fa faj kiválasztásában. ( a klíma is nagyon bekavar)
Válasz a2457 #1559. hozzászólására"rengeteg energiát felemészt hogy tüzelés közben a fából a vizet is el kell párologtatni.
minél szárazabb a fa, annál jobb."
Az így kiszárított tüzelőm eső által vizes lesz.
Azt már csak felületi nedvességnek mondjuk mi parasztok a terménynél.
Ott az elpárologtatás kevesebb energiába kerül. A fa esetén ez hogy van?
(A kazán mellett két nap alatt meg is szárad).
ird mar le hogy mi a kulombseg a fajta sorban a ketto kozott! komolyan erdekel
Válasz a2457 #1582. hozzászólásáraKedves kolléga! engem érdekelne, hogy merre található ilyen nemesítő, ahol a különféle eredmények megtekinthetőek. Amúgy engem érdekel a dolog, de csak szabad rendelkezésű erdőként...mert itt nálunk a körzetben felnyomták 35 évre az akác véghasználati idejét...:( annyi időm már nekem sincs...
Válasz Matyi50 #1580. hozzászólására:) nem haragszom, de kíváncsi azért vagyok.
fejtsd ki, fúrja az oldalam.
Válasz Gabesz2 #1579. hozzászólásáramással különösebben nem kísérleteztem mert nem volt értelme.
a mikropermetezők nagyon kevés anyaot nyomnak ki, jól irányítható.
amit használok herbiflex permetezők azok 8 óra alatt 5 litert nyomnak ki.
nagyon kicsi felületre szórnak, könnyű vele kikerülni a csemetéket.
Válasz a2457 #1578. hozzászólására"a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is."
Neharagudj,de ez a kijelentésed akkora marhaság,hogy nagyon..
Válasz a2457 #1577. hozzászólásáraÉrtem a pulmipurnak akkora a védőernyője, hogy nem megy az akác levelére a vegyszer.
És mi helyzet a Panterával, Fusiláde forte stb... egyszikű gyomirtókkal.Ezek, ha az akác levelére mennek kárt okoznak?
Válasz Matyi50 #1576. hozzászólásáraa turbó akác csak egy példa, nem mind van ilyen zorba áron.
keresgélj, hívj fel csemete kertet stb..
biztos vagyok benne hogy fogsz találni olcsóbban is, vannak szép helyek ahol kontroll csoportos kísérleti parcellán megtudod nézni a különbséget.
a lényeg az hogy tüzifa termelés céljából ültetett sima fehérakác igazából pénzkidobás még ha olcsó a csemete akkor is.
nem feltétlen ilyen nagyon drága csemetével, ha rendesen csinálva van akkor van benne pénz, de a sima fehér akác soha nem anyagi haszonszerzés okkal lett idehozva.
hanem homokot megkötni.
abba a tévedésbe esnek sokan hogy olcsó a csemetéje, és drága a tüzifája, és tovább már nem is gondolják.
természetesen rábeszélni nem akarlak semmire,
annyi mondanék hogy kutakodj, nézz körül, nézz meg nemesített akác kísérleti parcellát és mellette a sima fehérakác kontroll csoportot. aztán számolj, és majd akkor kiderül hogy neked mi a vonzóbb.
vadkár tekintetében, a nemesített akác hamarabb kinő a vad szája alól mint a sima fehérakác. a nemesítettben lesz kevesebb a vadkár.
és ugyanannyi idő alatt a nemesítettel marad több pénz a zsebedben.