Hirdetés
Fórum
- Grubber új
- Eke minden mennyiségben új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Műhelyfelszerelés, szerszám, berendezés, kellékek, gépek új
- AKG támogatás új
- Hol vannak a régi fórumosok? új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Búza termény felvásárlási árak új
- Egyedi munkaeszközök házilag új
Cikkajánló
Olajat gyártanak a vöröshere magjából
Nagyon egészséges, alkalmas a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.
321 hozzászólás
http://totalcar.hu/magazin/hirek/2010/03/22/uj_traktort_a_parasztnak/
Érdekes kezdeményezés. Kiváncsi vagyok az eredményre
Válasz #69. hozzászólásra
Üdv, valóban nem olcsó. De én így szoktam megrendelni.
Valamivel olcsóbb mint a boltban, de hogy + posta ktg. van -e rajta már nem emlékszem rá.
Válasz #67. hozzászólásra
Akkor ez lényegében egyszer 3ezer annak ellenére hogy 2 könyvből áll? Mert ha jól értelmezem az eső könyv 4 fejezetből a másik meg egyből áll... De csak 1 et kell fizetni + a posta költség ugye?
Válasz #67. hozzászólásra
A link hozzá: http://www.olvass.hu/index.asp?page=reszletek&id=2989
A korábbi évekhez hasonló formában jelent meg az engedélyezett növényvédő szerek és termésnövelő anyagok fontosabb adatait tartalmazó kiadvány 2010. évi száma.
Ebben valamennyi olyan készítmény szerepel, amelyre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Főosztálya, illetve a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat 2009. december 31-ig engedélyokiratot adott ki.
Az I. fejezetben a növényvédő szerek fontosabb adatait és felhasználási területüket ismerjük meg, név szerinti abc-sorrendben. A II. fejezetben "hatóanyag-engedélyezett" szer indexet közlünk elsősorban azzal a céllal, hogy egyes növényvédő szereket hatóanyaguk alapján is vissza lehessen keresni. A III. fejezetben a növényi kultúrák fontosabb károsítói, betegségei ellen használható termékeket soroltunk fel. A IV. fejezet a növényvédőszer-mérgezés esetén alkalmazható elsősegély-nyújtási eljárásokról ad részletes tájékoztatást. A V. fejezet - külön kötetben - a hazánkban forgalomba hozatalra és felhasználásra engedélyezett termésnövelő anyagok, műtrágyák adatait foglalja össze.
Az évente megjelenő kiadványt ajánljuk minden növényvédelemben dolgozó - irányító és végrehajtó - szakember részére, de valamennyi gazdálkodó számára is.
MVH: megkezdődött a vidékfejlesztési támogatások kifizetése a Dél-Dunántúlon
2010.03.18.
Megkezdődött a vidékfejlesztési támogatások kifizetése a dél-dunántúli régióban; a falumegújításra, mikrovállalkozások fejlesztésére, turisztikai tevékenység ösztönzésére és a vidéki örökség megőrzésére kiírt pályázatok nyertesei utófinanszírozással csaknem 8,2 milliárd forint támogatáshoz juthatnak hozzá- közölte Baranyai Sándor, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Somogy Megyei Kirendeltségének vezetője szerdán az MTI-vel.
A hivatalvezető tájékoztatása szerint a régióban összesen 608 nyertest hirdettek az elmúlt évben, közülük falumegújításra 257 pályázó 2,5 milliárd forintot nyert el, a mikrovállalkozások fejlesztésére 145 pályázó közel 2 milliárd forinthoz jutott, turisztikai tevékenység ösztönzésére 133 pályázó 2,6 milliárd forintot, míg a vidéki örökség megőrzésére 73 pályázó 1,1 milliárd forint nyert el.
Baranyai Sándor ismertetése szerint a pályázati támogatásokhoz az első kifizetési kérelmeket 2009. október elsejétől a hónap végéig nyújthatták be a nyertes pályázók. Ez idő alatt a hivatalhoz 32 kifizetési kérelem érkezett be 155,2 millió forint igénylésével. Ebből mintegy 32,2 millió forint került átutalásra a mikrovállalkozás és a falufejlesztés jogcímben megvalósított kérelmek alapján.
A második kifizetési időszakban - ez év januárjában - 65 kifizetési kérelem érkezett, az igényelt összeg 308,7 millió forint volt - mondta a hivatalvezető, hozzátéve: ebben az időszakban a mikrovállalkozás, valamint a falufejlesztés nyertesei voltak a kifizetési kérelmek benyújtásában a legaktívabbak.
Baranyai Sándor közölte: a kifizetési kérelmek alapján eddig, az összességében 460 millió forintot meghaladó igénylésből mintegy 100 millió forintot utaltak el a pályázóknak a sikeres teljesítés igazolását követően.
Forrás: mti
Családi gazdálkodók által igénybe vehető átmeneti állami támogatás
Múlt héten megjelent a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete, amelynek értelmében a családi gazdálkodók is igénybe vehetnek átmeneti, csekély összegű (de minimis) állami támogatást.
Az alábbiakban olvashatják a támogatás részleteit.
A támogatás célja, jellege és mértéke
A családi gazdálkodó által a gazdálkodásához igénybe vett rulírozó jellegű forgóeszközhitel lejáratkor a fennálló hitelének tőkeösszege alapján a Magyar Fejlesztési Bank ZRt által kihelyezett, és az eredeti véglejárat futamidejének meghosszabbítását követő naptól meghatározott háromhavi BUBOR+3,1-7% közötti mértékű, piaci kamatozású, éven túli lejáratú forgóeszköz hitelhez kapcsolódóan támogatást vehető igénybe.
E támogatás átmeneti állami támogatásnak minősül.
A támogatás mértéke a hitelre vonatkozó szerződésben rögzített hitelösszeg legfeljebb 10%-a, amely nem haladhatja meg a 15 000 eurónak megfelelő forintösszegnek a 2008. január 1-je és e rendelet szerinti támogatási kérelem benyújtása közötti időszakban igényelt csekély összegű (de minimis) támogatások mértékével csökkentett összegét.
A támogatás igénylésének feltételei
A támogatási kérelmet az a családi gazdálkodó nyújthatja be, aki:
nyilatkozik a támogatási kérelem benyújtását megelőzően igényelt átmeneti állami támogatások összegéről,
nyilatkozik a 2008. január 1-je és a támogatási kérelem benyújtása közötti időszakban igényelt valamennyi, a mezőgazdasági célú „de minimis” rendelet hatálya alá tartozó támogatások összegéről,
nyilatkozik arról, hogy:
a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában vele szemben gazdasági tevékenységből eredő tartozás megfizetése vagy gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettség kikényszerítése miatt végrehajtási eljárás nincs folyamatban, vagy a korábban ellene vezetett végrehajtás eredményes volt,
a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása nem áll fenn, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
Támogatási kérelem
A családi gazdálkodó a támogatásra vonatkozó kérelmét 2010. szeptember 1. és szeptember 20. között nyújthatja be az MVH-hoz meghatározott adattartalmú, az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon. A támogatási kérelemhez csatolni kell a hitelre vonatkozó szerződés egy másolati példányát.
Kifizetési kérelem
A családi gazdálkodó a kifizetési kérelmét 2010, 2011. és 2012. évben, évenként egy alkalommal, november 1. és november 20. között nyújthatja be az MVH-hoz. Alkalmanként legfeljebb a támogatási határozatban szereplő összeg egyharmada igényelhető.
A kifizetési kérelmet meghatározott adattartalmú, az MVH központi szerve által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani az MVH-hoz.
A támogatás kifizetésének feltétele a kifizetési kérelem benyújtásáig esedékes kamatok folyamatos megfizetése, amelynek igazolására a kifizetési kérelemhez csatolni kell a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kiállított, az adott évben esedékes kamatok megfizetéséről szóló igazolások eredeti példányát.
Az MVH a forrás rendelkezésre állását követően intézkedik a támogatási összeg kifizetéséről.
50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
2010.03.17.
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet célja, hogy a "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartását szolgáló, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények meghatározásával biztosított legyen a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota, továbbá hogy az állatok állategységre való átváltási arányai meghatározásra kerüljenek.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) állandó legelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 796/2004/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti földterület;
b) állategység: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK rendeletének V. melléklete alapján meghatározott, a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték;
c) egybeművelt tábla: egy fizikai blokk területén belül több mezőgazdasági termelő által azonos növénykultúra művelésére használt (azonos hasznosítású) összefüggő földterület; az egybeművelt táblán belül az egyes gazdálkodók által hasznosított területek határai a fizikai ellenőrzés során nem különíthetőek el;
d) elővetemény: a főnövényt megelőzően termesztett növény;
e) energetikai hasznosítás céljából vetett többéves növény: olyan, lágy, illetve fás szárú, évelő, újravetés, illetve újratelepítés nélkül legalább 5 évig energetikai alapanyag termelése céljából termesztett növény, mely szerepel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 1. számú mellékletében, illetve a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet 1. számú mellékletében;
f) főnövény: az a növény, amelynek a termesztése az adott gazdálkodási évben a legnagyobb értékű hozamot adja, vagy a leghosszabb ideig foglalja le a területet, és amit a gazdálkodó az adott évi kérelmében megjelölt;
g) gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző - kémiai, fizikai, biológiai - gyomszabályozási módszerek alkalmazásával megakadályozták a gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, olyan mértékben, hogy a gyomnövényekkel való borítottság a parcella kiterjedésének 30%-át, illetve 3 hektárnál nagyobb parcella esetén az egybefüggő 1 ha-t nem haladja meg, továbbá nem tartalmaz a 4. számú melléklet szerinti veszélyes gyomnövényt;
h) másodvetésű takarónövény: a nyári betakarítású előveteményt követően a főnövény vetéséig talaj takarása céljából vetett kultúra;
i) méhlegelő céljából vetett növények: olyan, nektártermelésre alkalmas növények, vagy azok valamely keveréke, amelyeket a méhek nektár és virágpor gyűjtése céljából látogatnak;
j) parcella: a 796/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikk (1a) pontjának megfelelően egy összefüggő földterület, amelyen egy növénycsoportot művel egy gazdálkodó;
k) rétegvonalas művelés: a legfelső talajréteg lemosódásának, lepusztulásának megakadályozása céljából a rétegvonalak mentén, a lejtési irányra merőlegesen végzett agrotechnikai műveletek összessége;
l) túllegeltetés: a gyep olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása, melynek során a gyepben állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkul, a talajfelszín fedetlenné válik;
m) vízzel telített talaj: olyan nagy nedvességtartalmú talajállapot, amikor a talaj további csapadék befogadására már nem képes, és a talaj gépi munkavégzésre nem alkalmas, károsodhat.
3. § (1) Az e rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni:
a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás; illetve
b) az EMVA-ból finanszírozott
ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás;
c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevétele esetén kötelezően alkalmazandó "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" (a továbbiakban: HMKÁ) feltételrendszer előírásait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül miniszteri rendeletben további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdésben meghatározott támogatások igénybevételéhez.
(4) A 8. § alapján alkalmazott állategységre való átváltási arányok hatálya nem terjed ki az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott, a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatásokra.
4. § (1) A rendelet hatálya a 3. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő földhasználóra terjed ki.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat a földhasználók gazdaságuk teljes területén kötelesek betartani a vonatkozó támogatás igénylése esetén.
5. § (1) Az 1. számú melléklet 1. pontjában foglalt előírásokat akkor kell alkalmazni, ha:
a) 2 hektárnál kisebb területű parcellák esetében az adott parcella területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el;
b) 2 hektáros vagy annál nagyobb területű parcellák esetében az adott parcellán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja a 1 hektárt.
(2) Amennyiben a földhasználó 12%-nál nagyobb lejtésű területen gazdálkodik, a 3. § (1) bekezdésben szereplő támogatások igénylésekor az adott évi kifizetési kérelmen nyilatkoznia kell, hogy az 1. számú melléklet 1. pont b) pontjának ba), bb) és bc) alpontjai közül mely előírást kívánja alkalmazni.
(3) Az 1. számú melléklet 3. pontjában szereplő előírások vonatkozásában a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelem beadásának időpontjában a területen szereplő kultúra számít kiindulási alapnak.
(4) Az 1. számú melléklet 4. pontjában szereplő előírás betartásától
a) az illetékes növény-egészségügyi hatóság által zárlati károsítókkal való fertőzés miatt hozott hatósági határozat alapján, illetve
b) az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján
el lehet térni.
(5) Az 1. számú melléklet 6. pontjában szereplő előírás betartásától az illetékes természetvédelmi hatóság által egyedi természetvédelmi okokból hozott hatósági határozat alapján el lehet térni.
(6) Az állandó legelőkön, azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4-8. pontjában foglalt előírásokat kell betartani.
6. § (1) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában amennyiben a földhasználó a neki közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás következtében nem tartja be az 1. számú mellékletben foglalt előírásokat, az előírások megsértésének naptári évében számára nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összege csökkentésre kerül, melynek mértéke a hivatkozott bizottsági rendelet alapján kerül megállapításra.
(2) A meg nem felelés mértéke, súlyossága, valamint tartóssága a 2. számú mellékletben meghatározott tényállások alapján kerül meghatározásra.
(3) Minden egyes HMKÁ meg nem felelés vonatkozásában a meg nem felelés mértékek, súlyossága és tartóssága függvényében az érintett parcellára meghatározásra kerül egy parcella szintű HMKÁ faktor a 3. számú melléklet A) táblázatának megfelelően. Amennyiben az adott parcellára több előírás megsértése alapján is meghatározásra kerül egy faktor, akkor mindig a legnagyobbat kell a továbbiakban számításba venni.
(4) A parcella szinten meghatározott faktor valamennyi HMKÁ meg nem felelésben érintett parcella esetében, annak területe arányában súlyozottan kerül összesítésre, mely az átlagos HMKÁ faktort (súlyozott átlag) adja meg. Amennyiben ez a számított érték nem egész szám, akkor azt a kerekítés szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Az összesítésben nem vesznek részt területükkel azok a parcellák, ahol nem került HMKÁ meg nem felelés megállapításra.
(5) A meghatározott (kerekített) átlagos HMKÁ faktor, valamint a HMKÁ meg nem felelésben érintett parcellák összterületének a gazdaság teljes területéhez viszonyított aránya alapján az alkalmazandó HMKÁ szankció százalékos mértéke a 3. számú melléklet B) táblázata szerint kerül meghatározásra.
(6) A 796/2004/EK bizottsági rendelet alkalmazásában a meg nem felelés ismételtnek minősül, ha az 1. számú mellékletben szereplő ugyanazon HMKÁ előírás megsértése három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal került megállapításra, feltéve, hogy a földhasználót értesítették a korábbi HMKÁ meg nem felelésről és adott esetben a földhasználónak lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előzőleg megállapított HMKÁ nem megfelelés megszüntetésére.
(7) Amennyiben a földhasználó vonatkozásában több alkalommal megállapításra került ugyanazon HMKÁ meg nem felelés, akkor a 796/2004/EK bizottsági rendelet 66. és 67. cikke alapján kell eljárni.
(8) Amennyiben a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján a növényvédelmi szerv eljárást indít, azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt előírás meg nem felelésének tekinti, és a földhasználó azonosítása érdekében eljárást kezdeményez.
(9) Amennyiben egybeművelt tábla esetén bármely meg nem felelés megállapításra kerül, az az egybeművelésben érintett minden parcellára egységesen vonatkozik.
7. § (1) Az 1. számú mellékletben szereplő előírások teljesítését az MVH külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával évente térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során ellenőrzi.
(2) A meg nem felelés mértékét, súlyosságát, tartósságát, valamint az alkalmazandó jogkövetkezményt az MVH határozatban közli.
8. § Az EMGA és az EMVA kereteiből finanszírozott támogatások esetén alkalmazandó állategységre való átváltási arányokat az 5. számú melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezés
9. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.
10. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: HGGy rendelet) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez."
(2) A HGGy rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén."
(3) A HGGy rendelet 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt."
11. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a HGGy rendelet
a) 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontja,
b) 1. számú melléklete
hatályát veszti azzal, hogy azon külön jogszabályokban, ahol a HGGy rendelet 1. számú mellékletére történik hivatkozás, ott e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak az irányadóak.
12. § E rendelet hatálybelépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet 1. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
"h) helyes mezőgazdasági és környezeti állapot: az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) 1. számú mellékletében foglalt előírások teljesítése;"
13. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § Az egységes területalapú kifizetésekhez kapcsolódó bármely jogcímen megítélt növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatások esetén a R. 6. §-ában leírtak szerint a termelő köteles betartani az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMKÁ rendelet) által rögzített előírásokat. Amennyiben a termelő nem teljesíti a HMKÁ rendeletben rögzített követelményeket, a 796/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazandók. Az egységes területalapú támogatás vonatkozásában alkalmazott jogkövetkezmény mértéke egységesen alkalmazandó valamennyi, a rendeletben meghatározott növénytermesztési kiegészítő nemzeti támogatás esetén."
14. § E rendelet hatálybalépését követő napon a 10-13. § hatályát veszti.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
15. § E rendelet az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról;
b) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
c) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;
d) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (PDF)
Agrárpénzeket fizettetnek vissza a tagállamokkal
2010.03.17.
Az Európai Bizottság 184 ezer euró uniós mezőgazdasági támogatás visszafizetését követeli Magyarországtól pénzügyi hibák és szabálytalanságok miatt.
Hazánknak 156 ezer eurót a vidékfejlesztési támogatások kétszeres korrekciója miatt kell visszafizetnie, 22 ezret a pénzügyi felső határok túllépése, hatezret pedig nem támogatható kiadások elszámolása miatt.
A tagállamoknak összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást kell visszajuttatniuk Brüsszelnek a tegnapi bizottsági határozat értelmében.
A legtöbb pénzt Görögországnak kell leperkálnia: 105,5 millió eurót fizet vissza a gyapottámogatással kapcsolatos hiányos ellenőrzések, 18,5 milliót pedig az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer súlyos és tartósan fennálló hiányosságai következtében. Lengyelország 92 millió eurót fizet vissza a területalapú támogatások kapcsán 2006-ban és 2007-ben elkövetett különböző szabálytalanságok miatt.
Forrás: vg.hu
Válasz #61. hozzászólásra
hát igen... drága is egy honlap legyártási költsége... mindenkoloncnak meg kell élni belőle akinek semmi köze nincs az egészhez
Leader százmilliókat követel vissza az FVM
2010.03.16.
Bírósági úton követeli majd vissza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) annak az 500 millió forintnak a nagy részét, amelyet soron kívül és pályáztatás nélkül utalt át a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
Az agrártárca szakvéleményére hivatkozva a lap azt írta, hogy valamivel több mint 300 millió forint teljesítését tartotta indokolatlannak, amit jelzett az egyesületnek is.
Dékány András, a minisztérium kabinetfőnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy az egyesület vitatja az agrártárca által megfogalmazott fenntartásokat. Ezért az FVM március végén bírósághoz fordul - jelentette ki a lapnak a kabinetfőnök.
A minisztérium megbízott osztályának jelentésére hivatkozva az újság azt írta, hogy a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület nem kezelte elkülönített számlán azt az 500 millió forintot, amelyet a földművelésügyi tárcától 2008 decemberében kapott, ezért a minisztérium vizsgálata nem tudta az összeg felhasználását egyértelműen nyomon követni.
Dékány András tájékoztatása szerint a tárca főként az értékarányokat vitatja, így például nem tudta elfogadni a honlapkészítés jogcímén kiállított számlán feltüntetett összeg nagyságát, és hasonló gondok akadtak több tanulmánnyal is - olvasható a lapban.
Forrás: gazdakör.hu
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 8/2010. (III. 11.) közleményes
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendeletet módosító 5/2010. (I. 28.) FVM rendelet szerinti 2010. évi webes felületen történő monitoring adatszolgáltatás határidejének meghosszabbításáról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet módosításáról szóló 5/2010. (I. 28.) FVM rendelet (Rendelet) 2. §-ban meghatározottak alapján az ügyfelek 2010. év február 15. és március 16. között kötelezettek a monitoring célú adatszolgáltatást elvégezni.
Az adatszolgáltatás az Ügyfélkapun keresztül történik.
Az Ügyfélkapu előre nem várt technikai leállása miatt - mely vis maior esetnek minősül az adatszolgáltatás szempontjából - a 2010. március 22. 24.00 óráig beérkező adatszolgáltatásokat elfogadottnak tekintjük.
Fentiekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabály módosítása folyamatban van.
Kapcsolódó cikkek:
5/2010. (I. 28.) FVM rendelet
18/2009. (III. 6.) FVM rendelet
Kapcsolódó linkek:
Ügyfélkapu
Forrás: FVM - Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
.../2010. (...) FVM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről
Tájékoztatás és figyelem felhívás!
Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható!
A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre
megküldve 2010. március 11-én
dr. Mikó Zoltán
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh;
2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat;
3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás;
4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó;
5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő;
6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása;
7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség;
8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege;
9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem;
10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek;
11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő;
12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog;
13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek;
14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület;
15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő;
16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt;
17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis;
18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint;
19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége;
20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog;
21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság.
II. Fejezet
Az egységes területalapú támogatás
1. Közös szabályok
3. §
(1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül.
(3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt.
(5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető.
(6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás.
(7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület,
a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra,
b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek,
c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el.
(8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be.
Csatolt dokumentum:
Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF)
Forrás: FVM Jogi Főosztály
2010.03.11. 14:57
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 9/2010. (III. 11.) közleménye
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet szerinti egyesített támogatási és kifizetési kérelmek folyamatban levő benyújtási időszakának meghosszabbításáról.
Tekintettel az elektronikus kérelembenyújtás kapcsán jelentkezett problémákra, a fenti támogatási jogcímrendelet 7. § (8) bekezdésének a) pontjában a 2010. február 15-től március 15-ig meghatározott támogatási és kifizetési kérelem benyújtási időszak 2010. március 22-ig történő meghosszabbítását tervezzük. Az erről szóló módosító rendelkezés az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet módosító rendeletébe kerül beillesztésre, amelynek kihirdetése folyamatban van.
Forrás: FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
2010.03.11. 15:38
Az ÚMVP Irányító Hatóságának 10/2010. (III. 11.) közleménye
A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatására benyújtott kérelmek elfogadásáról
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet alapján igényelhető támogatásra beérkezett támogatási kérelmek adatai alapján az az elvi döntés született, hogy a beérkezett kérelmek közül mindegyik formai és adminisztratív ellenőrzésen megfelelt támogatási kérelem elfogadásra kerül. Forráshiány miatti elutasítás és az ehhez szükséges rangsorolás egyik alintézkedés esetén sem várható.
A fenti döntés nem helyettesíti az egyes kérelmekre vonatkozó egyedi döntést, az minden esetben az egyes támogatási kérelmekre hozott határozatokban fog megjelenni.
A beadott kérelmeknek minden esetben adminisztratív, formai és tartalmi ellenőrzésen kell átesni, melyek során többek közt vizsgálják a jogosultsági feltételeknek való megfelelést, az adott területre vonatkozó túligénylést, stb. és minden ügyfél számára pontmegállapítás is történik. Az ügyfél csak ezt követően kaphatja meg az egyedi határozatot arról, hogy támogatási kérelme jóváhagyásra, részben jóváhagyásra, vagy elutasításra került-e.
Forrás: FVM - Agrár- vidékfejlesztési Főosztály
2010.03.11. 15:44
Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseinek keretében előírt területazonosítási kötelezettség határideje, a 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosítását követően megváltozik
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítása folyamatban van.
A módosítás tervezetében szerepel a Rendeletben foglalt területazonosítási kötelezettség határidejének megváltozása is.
A hatályos Rendelet 39.§ (1) bekezdésének értelmében a támogatási határozattal rendelkezőknek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül elektronikus úton területazonosítási kérelmet kell benyújtaniuk.
A Rendelet módosítása a területazonosítási kérelem benyújtásának határidejét mind a jogerős támogatási határozattal rendelkező ügyfelek, mind a jogorvoslattal élt ügyfelek számára egységesen május 15-i dátumban tervezi meghatározni.
Az AKG kifizetési kérelem benyújtása minden évben az egységes kérelem részeként elektronikusan történik. A kifizetési kérelem benyújtásának Európai Unió által rögzített végső időpontja május 15. A módosítás tervezete alapján az első évi AKG kifizetési kérelem benyújtására tehát csak azon gazdálkodók lesznek jogosultak, akik május 15-ig benyújtották a területazonosítási kérelmüket is.
A módosítás tervezet szerint a területazonosítási kérelem benyújtása időben meg kell, hogy előzze a kifizetési kérelem május 15-ig történő benyújtását, a két kérelem benyújtásának sorrendje nem felcserélhető.
A Rendelet értelmében annak a gazdálkodónak, aki egynél több alkalommal nem nyújt be kifizetési kérelmet, a támogatási jogosultsága megszűnik. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a módosítás elfogadásra kerül, az a gazdálkodó, aki 2011. május 15-ig nem nyújtja be területazonosítási kérelmét, második alkalommal sem nyújthatja be kifizetési kérelmét, ezért támogatási jogosultságát elveszti.
A Rendeletben foglalt kötelezettségek sikeres teljesítése érdekében javasolt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (www.fvm.gov.hu), valamint az ÚMVP (www.umvp.eu) hivatalos honlapjának folyamatos figyelemmel kísérése. A kötelezettségek betartásával kapcsolatos kérdések tekintetében a falugazdászok, az agrárkamarai tanácsadók, valamint a Területi Szaktanácsadási Központok szaktanácsadói készséggel állnak rendelkezésre.
Dr. Forgács Barnabás
Forrás: FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály
2010.03.12. 10:49
19/2010. (III. 11.) FVM rendelet
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint az Európai Parlament és Tanács 2006. december 12-i, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes agrárpiaci tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában - a 21. § a) és c) pontja tekintetében az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában - kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet módosítása
1. § (1) Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott elkülönített cukortámogatásról szóló 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet] 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a cukorrépa szállítási jogosult jogutód nélkül szűnik meg, a támogatást a cukorrépa szállítási jog új tulajdonosa akkor igényelheti, ha e rendelet hatálybalépéséig a szállítási jog már átírásra került, vagy ezen időpontot követően a jogosult megszűnéséig írják át azt. Ha a cukorrépa szállítási jogosult úgy szűnik meg jogutód nélkül, hogy nem rendelkezik a cukorrépa szállítási jogáról, akkor az R. 4. § (4) bekezdése szerint kell eljárni. A támogatást ebben az esetben is a szállítási jog új jogosultja igényelheti.”
(2) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatás igényléséhez az alábbi igazolásokat kell mellékelni:]
„d) egyéb, a jogosultságot igazoló irat, amely lehet hagyatékátadó végzés, vagy jogutód nélküli megszűnést igazoló cégbírósági végzés.”
(3) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a támogatást integrátor, TÉSZ, vagy BÉSZ igényli, akkor a támogatási kérelemhez mellékelni kell az integrált termelőknek, illetve a TÉSZ vagy a BÉSZ tagjainak listáját.”
(4) A 48/2006. (VI. 22.) FVM rendelet 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ köteles a támogatási összegek utalását követő 40 napon belül az MVH felé benyújtani az egyes integrált termelőkre vonatkozó támogatási összeg részletes kiszámítását, valamint az átutalás tényét bizonyító dokumentumokat (bankszámla kivonat másolata). Amennyiben a támogatás nem kerül továbbításra határidőn belül, úgy az az integrátor, a TÉSZ, illetve a BÉSZ részéről jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.”
A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról szóló 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet módosítása
2. § (1) A dohánytermeléshez kötött nemzeti támogatási jogosultságról szóló 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet [a továbbiakban: 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánytermelői csoport e rendelet alapján jogosult a mellékletben meghatározott dohánytermelési kvóta mértékéig azon tagjai részére dohánytermelési jogot megállapítani, akik (amelyek) regisztrációs számmal rendelkeznek. Nem tagadható meg a támogatási jogosultság megállapítása attól, aki a rendelet hatálybalépését megelőzően dohány 2006. évi termelésére már szerződést kötött a termelői csoporttal. Egyebekben a támogatási jogosultság felosztásának feltételeit a termelői csoport maga állapítja meg.”
(2) Az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a dohánytermelési jog jogosultjának személyében vagy a dohánytermelési jog mértékében változás következik be, a változást igazoló dokumentumok alapján a dohánytermelői csoport a dohánytermelési jogról - a korábban kiállított igazolások egyidejű bevonása mellett - új igazolást állít ki. A változást a dohánytermelői csoport haladéktalanul közli a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) Központi Hivatalával.”
(3) Az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A dohánytermelői csoport a 2007. évtől kezdődően a tárgyév június 30-áig a (2) bekezdésben foglaltak szerint értesíti az MVH Központi Hivatalát a tagjait megillető dohánytermelési jog mértékéről.”
3. § Hatályát veszti az 51/2006. (VII. 5.) FVM rendelet 3. § (3) bekezdése.
A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása
4. § (1) A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet [a továbbiakban: 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet] 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Baromfitenyésztés során az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter támogatást hirdet.”
(2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A napos kori letelepítés darabszámát a napos állat vásárlásáról szóló számla, saját tulajdonban lévő keltető esetén a belső áthelyezést igazoló bizonylat másolatának csatolásával kell igazolni. Az átminősítéskori állatlétszámot, tyúknál (jérce) és pulykánál (előnevelt pulyka) szintén a vásárlásról szóló számla másolatának, saját előnevelés esetén az átminősítésről szóló, a kezelő állatorvos által kiállított igazolás becsatolásával kell igazolni, amelyeken a letelepített darabszámnak szerepelnie kell. A hízott liba és a hízott kacsa tömésbe fogáskori darabszámát nem kell bizonylattal igazolni. Amennyiben a kérelmező végzi az elő-, illetve utónevelést, akkor az átminősítésről a kezelő állatorvos igazolását is tartalmazó szigorú számadású belső bizonylatot (szállítólevél vagy korosbítási bizonylat vagy 2740 BIR nyomtatvány) kell a támogatási kérelemhez csatolni.
(6) E rendelet alapján támogatás az adott támogatási évben január 1. és december 31. között letelepített napos baromfira (tömésre nevelt libára és kacsára), beólozott jércére és beólozott előnevelt pulykára, illetve levágott összes baromfifélére, legfeljebb mindösszesen 4 milliárd forint összegig nyújtható. A támogatási keret a 4. számú mellékletben foglaltak alapján, fajonként és hasznosítási irányonként elkülönített támogatási keretek szerint kerül felosztásra.”
(3) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet szerinti támogatásra az az igénylő jogosult, aki/amely]
„f) adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozással nem rendelkezik, és nincs lejárt tartozása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) felé;”
(4) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E rendelet szerinti támogatás baromfiállományonként egy alkalommal igényelhető az 1. § (6) bekezdésben foglaltakkal összhangban, a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú, az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványon. A támogatási kérelmet a tárgyévet követő év január hónapjában kell benyújtani.”
(5) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (5) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A támogatási kérelemhez csatolni kell:]
„f) a Baromfi Termék Tanács javaslatával és ellenjegyzésével ellátott, az MVH honlapján közleményben közzétett, az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú formanyomtatvány szerint kiállított szakmai ellenőrzési lapot.”
(6) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az MVH a döntését az adott évre vonatkozóan benyújtott összes kérelem ellenőrzését követően hozza meg.”
(7) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(9) Az MVH a jóváhagyott támogatási kérelmeket a 4. számú mellékletben rögzített baromfifajonként elkülönített támogatási keretek szerint összesíti, ezek figyelembevételével - amennyiben a rendelkezésre álló forrás az adott baromfifajra benyújtott igényt nem fedezi - arányosítással megállapítja a visszaosztás mértékét, illetve a kérelmenként járó támogatás összegét.
(10) A támogatás a támogatási évet követően a (9) bekezdésben foglalt határozathozatalt, illetve a szükséges forrás rendelkezésre állását követően kerül kifizetésre.”
(8) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az ügyfél kérelmére történő eljárás felfüggesztésének helye nincs.”
5. § (1) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E jogcím alapján az az igénylő jogosult támogatásra, aki vagy amely rendszeresen, a baromfiállományok nevelési ideje alatt (a letelepítés/átminősítés és a vágás közötti időszakban) egy alkalommal ellenőrizteti az általa felhasznált baromfi nevelő-, pulyka utónevelésnél befejező táp nem kívánatos anyagtartalmát, ezen belül a mikotoxin tartalmat.”
(2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vizsgálat elvégzésére akkreditált laboratórium vonatkozó, a (3) bekezdésben meghatározott értékre is kiterjedő igazolását. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról. Amennyiben a jegyzőkönyv külön nem tünteti fel, a vizsgálat elvégzése időpontjának a jegyzőkönyv kiállításának dátuma tekintendő.”
(3) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vágóhídnak és a felügyelő jogosult állatorvosnak a mellsérülések (3) bekezdésben meghatározott arányára vonatkozó igazolását, amely tartalmazza a levágott baromfi darabszámát és vágásának időpontját.”
(4) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a vágóhídnak és a felügyelő jogosult állatorvosnak a törött végtagú állatok (3) bekezdésben meghatározott arányára vonatkozó igazolását is, amely tartalmazza a levágott baromfi darabszámát és vágásának időpontját.”
(5) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az igénylő által használt baromfi nevelő-, házityúknál tojó-I, pulyka utónevelésnél befejező táp állati fehérje eredetű anyagok a laborvizsgálati kimutatási határértéket nem érhetik el. Az igénylő köteles a baromfiállományok nevelési ideje alatt (a letelepítés/átminősítés és a vágás közötti időszakban) egy alkalommal ilyen irányú vizsgálatot végeztetni akkreditált laboratóriumban, az állatállományt felügyelő, kezelő állatorvos által célzottan vett takarmány mintából. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról.
(4) A 2. számú melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell:
a) az akkreditált laboratórium vonatkozó igazolását, és
b) a takarmányellátó nyilatkozatát az előállított takarmány állati fehérje, illetve halliszt mentességéről.”
(6) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E jogcím alapján az az igénylő jogosult támogatásra, aki (amely) a baromfiállomány takarmányozásához - a 3. számú mellékletben előírt dokumentumokkal igazolt - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő minőségű vizet használ.”
(7) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú támogatási kérelemhez csatolni kell a 3. számú mellékletben meghatározott dokumentumok valamelyikét.”
6. § (1) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
(2) A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
7. § A 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „területileg illetékes állategészségügyi hatóság” szövegrész helyébe a „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH)” szöveg, 2. § (2) bekezdés d) pontjában „a területileg illetékes állategészségügyi hatóság” szövegrész helyébe „az MgSzH” szöveg, és 2. § (5) bekezdés e) pontjában „a területileg illetékes állategészségügyi hatóságnak” szövegrész helyébe „az MgSzH-nak” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti a 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 2. § (2) bekezdés h) pontja, 2. § (6) bekezdése és 8. § (2) bekezdése.
(...)
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály teljes szövege (PDF)
A jogszabály 1. sz. melléklete (RTF)
20/2010. (III. 11.) FVM rendelet
a tejágazatot érintő egyedi piactámogatási intézkedésről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezés
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. értékesített tej: a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: tejkvóta-rendelet) 14. § (1) bekezdése szerinti éves összesített kimutatásban, valamint a tejkvóta-rendelet 14. § (3) bekezdése szerinti összesített kimutatásban szereplő tej és tejtermék mennyiség.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a tejkvóta-rendelet 1. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A támogatás alapja
2. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapnak a Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete.
(2) Az e rendelet szerint igényelhető támogatás alapját a 2008/2009. kvótaévben értékesített, a tejkvóta-rendelet 6. § (4) bekezdése alapján hozott, a 2008/2009. kvótaévre vonatkozó határozatban megállapított tejmennyiség képezi.
(3) A támogatás összegét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) a tejágazatot érintő egyedi piactámogatási intézkedés megállapításáról szóló, 2009. december 15-i 1233/2009/EU bizottsági rendelet Mellékletében Magyarország vonatkozásában meghatározott keretösszeg figyelembevételével az összes benyújtott támogatási kérelem alapján összesített értékesített tejmennyiség arányos visszaosztásával állapítja meg.
3. A támogatás igénybevételének feltételei
3. § Támogatási kérelmet az a tejtermelő nyújthat be, aki nyilatkozik arról, hogy:
a) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy végrehajtási eljárás alatt, vagy vele szemben gazdasági tevékenységből eredő tartozás megfizetése vagy gazdasági tevékenységével összefüggő kötelezettség kikényszerítése miatt végrehajtási eljárás nincs folyamatban, vagy a korábban ellene vezetett végrehajtás eredményes volt,
b) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása nem áll fenn, kivéve azokat, amelyek tekintetében az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
c) tejtermelői tevékenységet a 2009/2010. kvótaévben is - a tejkvóta-rendelet szerinti kimutatások alapján igazolható módon - folytatott.
4. A támogatás igénylése és kifizetése
4. § (1) Az 1. melléklet szerinti adattartalmú támogatási kérelem nyomtatványát az MVH 2010. április 15-éig postai úton megküldi a tejtermelő részére, amelyet a tejtermelőnek a kézhezvételtől számított 10 napon belül kell benyújtania a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére. A kérelem vonatkozásában hiánypótlásnak nincs helye.
(2) A támogatási összeg euróra történő átszámításakor a 2009. december 17-i napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett euró átváltási árfolyamot kell alkalmazni.
(3) Az MVH 2010. június 30-áig intézkedik a támogatási összeg kifizetéséről.
5. Záró rendelkezés
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti.
6. § Ez a rendelet a tejágazatot érintő egyedi piactámogatási intézkedés megállapításáról szóló 2009. december 15-i 1233/2009/EU európai bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
1. melléklet a 20/2010. (III. 11.) FVM rendelethez
A támogatási kérelem adattartalma
1. A tejtermelő azonosító adatai, jogállása.
1.1. ügyfél-regisztrációs szám.
2. A tejtermelőnek a 3. §-ban meghatározott nyilatkozatai.
3. A tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet 6. § (4) bekezdése alapján az MVH által kiállított, a 2008/2009. kvótaévre vonatkozó határozat száma.
4. Keltezés, tejtermelő (cégszerű) aláírása.
2010.03.16. 07:43
MVH: már csak néhány nap van a kötelező adatszolgáltatásra
2010.03.12.
Március 16-ig kell az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a Halászati Operatív Program (HOP) támogatásában részesülő gazdálkodóknak a kötelező és rendszeres monitoring adatszolgáltatást elvégezniük - mondta Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke.
A sajtófőnök elmondta: a tavalyi évhez hasonlóan idén is minden, az ÚMVP és HOP támogatásban részesülő gazdálkodónak rendszeres monitoring adatszolgáltatást kell teljesítenie. Az ÚMVP és HOP támogatásban 32.728 gazdálkodó részesül, azoknak van ilyen tájékoztatási kötelezettsége, akik 2009. december 31-e előtt kaptak támogatási határozatot.
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül lehet eleget tenni. Az Ügyfélkapu használatának feltétele a regisztráció, a www.magyarorszag.hu honlapon. Ügyfélkapus belépési jogosultsággal kizárólag magánszemély rendelkezhet.
Az adatszolgáltatás - az ügyfélkapus azonosítás után - az MVH internetes honlapjára átlépve, az ott található elektronikus űrlap kitöltésével tehető meg. Ez a szolgáltatás a www.magyarorszag.hu és a www.mvh.gov.hu internetes portálokon keresztül érhető el.
Az adatszolgáltatással kapcsolatos részletes információkat az MVH idevonatkozó közleménye tartalmazza, ami a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján található meg.
A Magyar Agrárkamara mindezt kiegészítette azzal, hogy a monitoring adatszolgáltatás elmaradása esetén az MVH akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot is kiróhat a mulasztó gazdálkodókra.
A 2007-2013 közötti Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéseire, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásaiból 2009 végéig 873 milliárd forintot kötöttek le pályázataikkal a gazdálkodók. A számukra kifizetett összeg eléri a 280 milliárd forintot.
A Halászati Operatív Program intézkedéseire 2009 végéig 3,9 milliárd forint kötelezettségvállalás történt. A kifizetések idén a második negyedévben kezdődnek el - közölte az MVH sajtófőnöke az MTI megkeresésére.
Forrás: agrarhirek.hu
Még több információt adunk!
Örömmel tájékoztatjuk, hogy 2010-től a Bayer CropScience honlapján elérhető egy kiskörzetes előrejelzés. Magyarország teljes területére, sőt 14 másik országra is, részletes időjárási előrejelzést hívhat le bármikor!
http://href.hu/x/bpz0
Válasz #48. hozzászólásra
aki ezt a cikket írta nem sokat tudhat a mezőgazdaságról!:
"agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Holott például egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát. Azaz egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe. De a munkaidő korlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény."Ekkora baromságot!
Válasz #49. hozzászólásra
Vagy még hülyébb rendeleteket hoz.
Válasz #48. hozzászólásra
Majd az új kormány megoldja!
Megszűnhet a napszámosok foglalkoztatása
2010.03.02.
Több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása, több ezer napszámosnak munkát adó mezőgazdasági üzem, gazdaság kerülhet veszélybe április 1-jétől. Ugyanis betarthatatlan az ekkortól hatályba lépő, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara és a FruitVeB, Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.
Csaknem két év egyeztetése után tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. Ennek egy része vonatkozik a növénytermelésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer fő – alkalmi munkást foglalkoztatnak. A törvény előkészítése során azonban úgy tűnik hiába folyt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem, vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket például a Magyar Agrárkamara, a FruitVeB, illetve más szakmai szervezetek képviseltek.
Emiatt fordulhatott az elő, hogy áprilistól, a törvény tervezetett hatályosulásától számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e kérdésről új törvényt, mert a régebbi, ezt szabályozó Alkalmi Munkavállalói könyvről szóló jogszabály is sok konfliktussal volt terhelt..
A Magyar Agrárkamara és a FruitVeB szerint a törvény hibái a most készülő kormányrendeletre is rányomja bélyegét. Többségében azért, mert nem vették figyelembe a szakmai szervezetek ajánlásait. Holott a Magyar Agrárkamara már tavaly nyáron, illetve szeptemberben ezekről a problémákról levélben tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József agrárminisztert, Herczog László munkaügyi minisztert, Oszkó Péter pénzügyminisztert. Hiába.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerütlen és kivitelezhetetlen, hogy egy emberről legalább 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt foglalkoztatási szerződésben rögzíteni, majd azokat a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságoknak be is kell jelenteni. A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják, mint például a hibridkukorica címerezése, vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztráció lehetetlen reggel munkakezdésig, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.
Egy másik példa a hibákra: a jogszabály előírja – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma -, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Holott például egy hektár hibridkukorica kézimunkaigénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát. Azaz egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi a vetőmagtermesztésre felhasznált területe. De a munkaidő korlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni. De említhetnénk szélsőséges példaként a hajtatott zöldségeket is, ahol 4000 óra/ha a kézimunka-igény.
A jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. Belátható, hogy 2010. április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők
kiszolgáltatottsága fokozódik, a munkaügyi ellenőrzések okán több százezer forintos büntetés kifizetése mellett a gazdaságok a munkaügyi előírások megszegése miatt elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat.
Az agrárszakma a leghatározottabb mértékben elutasítja, és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet fokozását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emiatt ráadásul több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása kerül veszélybe, amellett, hogy a feketegazdaság tovább növekedhet.
Minderre a Magyar Agrárkamara és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hívta fel a figyelmet és kérték a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot hogy a szakma egyetértése nélkül a rendelet ne kerülhessen kihirdetésre.
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség
Gyürky László
13/2010. (II. 16.) FVM rendelet
a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról szóló 12/2010. (II. 9.) FVM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 9. és 20. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról szóló 12/2010. (II. 9.) FVM rendelet 1. számú mellékletének 7. pontja e rendelet melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.
2. § Ez a rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról szóló 12/2010. (II. 9.) FVM rendelet hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály mellékletei (PDF)
Kapcsolódó cikkek:
89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
12/2010. (II. 9.) FVM rendelet
2010.02.23. 12:31
14/2010. (II. 23.) FVM rendelet
a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről
Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. termelői nyerstej (a továbbiakban: tej): tenyésztett állatok tejmirigyéből kiválasztott tej, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé, és azon nem végeztek semmilyen, ezzel egyenértékű hatással járó kezelést;
2. elegytej: tejgyűjtőben összegyűjtött, átadásra-átvételre előkészített tejmennyiség;
3. más tejtermék: minden egyéb tejtermék a tejen kívül, különösen fölözött tej (sovány tej), tejszín, vaj, joghurt, tejföl, túró és sajt;
4. tejtermelő: olyan, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szerint regisztrált természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek vagy amelynek a 2. § 5. pontja szerinti gazdasága az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) nyilvántartásban szereplő állatállománnyal tejet termel, és azt vagy az abból előállított más tejterméket értékesít;
5. tejtermelő gazdasága (a továbbiakban: gazdaság): a tejtermelő által irányított, a Magyar Köztársaság területén található összes termelőegység;
6. jóváhagyott felvásárló: olyan, a Tv. szerint regisztrált és e rendelet szerinti kvótanyilvántartásban felvásárlóként nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely a termelői nyerstejet a tejtermelőtől azért veszi át, hogy azt - akár bérfeldolgozás keretében - gyűjtő, csomagoló, hűtő vagy feldolgozó folyamatnak vesse alá vagy értékesítse, vagy azt egy vagy több olyan vállalkozásnak továbbadja, amelyek tejet vagy tejterméket kezelnek vagy feldolgoznak, és e tevékenységének folytatásához a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) jóváhagyásával rendelkezik; továbbá jóváhagyott felvásárló lehet egyazon földrajzi terület felvásárlóinak olyan szövetkezése is, amely tagjai számára fizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatosan előírt adminisztrációs és könyvviteli tevékenységet végez;
7. kvótanyilvántartás: a kvótarendszer működtetését elősegítő, a Tv. 26. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási rendszer;
8. beszállítás: tej (más tejtermék kizárásával) visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől a felvásárlóhoz, függetlenül attól, hogy azt a tejtermelő, a felvásárló, a kezelő vagy feldolgozó cég vagy bármilyen más, harmadik fél végzi;
9. közvetlen értékesítés: a tej, illetve más tejtermék visszterhes vagy ingyenes átruházása, szállítása a tejtermelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz;
10. értékesítés: a tej jóváhagyott felvásárló részére történő beszállítása, a tejnek közvetlenül a fogyasztó részére térítés ellenében vagy anélkül történő átadása, Magyarország területéről értékesítés céljából történő kiszállítása;
11. egyéni referenciamennyiség (a továbbiakban: kvóta): a tejtermelőt megillető mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősülő olyan jogosultság, amely kilogrammban meghatározott tej termelésére vonatkozik;
12. rendelkezésre álló kvóta: az a kvóta, amely felett az adott kvótaévben a tejtermelő a rendelkezési jogát az e rendelet és a közösségi jog által előírtak szerint gyakorolja;
13. beszállítási kvóta: a felvásárlók részére értékesíthető, kizárólag nyers, a hűtésen kívül más eljárásnak alá nem vetett tej mennyiségét tömegegységben meghatározó szabályozási elem;
14. közvetlen értékesítési kvóta: a végső fogyasztók részére közvetlenül értékesíthető tej mennyiségét tömegegységben, és/vagy egyéb tejtermékek értékesíthető mennyiségét alapanyagtejre átszámítva tömegegységben meghatározó szabályozási elem, amelyhez nem tartozik egyéni referencia zsírtartalom;
15. nemzeti referenciamennyiség (a továbbiakban: nemzeti kvóta): az egyéni és a nemzeti kvótatartalékban lévő kvóták azon összessége, amelyről az adott kvótaévben országosan, illetékfizetési kötelezettség nélkül rendelkezni lehet;
16. nemzeti kvótatartalék: a nemzeti kvóta azon része, amely tartalmazza a felhasználatlan, illetve ki nem osztott, valamint a folyamatban lévő ügyek visszamenőleges rendezésére szolgáló kvótákat;
17. tejszövetkezet: a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 1. § i) pontja és 274. § b) pontja szerint minősülő szövetkezet és a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerint létrehozott tejtermelő tagokat tömörítő gazdasági társaság, szövetkezet;
18. referencia zsírtartalom: az éves kvótateljesítés mértékének számításánál alkalmazandó konstans érték;
19. nemzeti referencia zsírtartalom: a nemzeti referenciamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom, amely 3,85% tömegszázalék;
20. egyéni referencia zsírtartalom: az egyéni beszállítási referenciamennyiséghez tartozó referencia zsírtartalom, amely tejtermelőnként külön-külön, a zsírkorrekció elvégzésével kerül meghatározásra;
21. tényleges zsírtartalom: a beszállított tej zsírtartalma kilogrammban kifejezve;
22. ENAR nyilvántartás: a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 2. § 5. pontja szerinti nyilvántartás;
23. együttműködő szervezet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában kijelölt szervezet;
24. fiatal tejtermelő: az a 40 évesnél fiatalabb magyar állampolgár, aki e rendelet szerint tejtermelőnek minősül, és/vagy saját TIR tenyészetkóddal rendelkezik, továbbá a nemzeti kvóta terhére történő kvóta igénylésének időpontjában, illetve ezen időpontot megelőző két kvótaévben nem rendelkezett kvótával;
25. TIR: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint szabályozott tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszere.
Kvótarendszer
2. § (1) A nemzeti kvóta felosztásának, illetve a kvóta kihasználásának és túlteljesítésének pontos meghatározása érdekében kvótanyilvántartást kell működtetni.
(2) Az e rendeletben előírt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közleményben közzétett formanyomtatványok használata kötelező.
(3) Az MVH a Tejkvóta-szabályzat egységes szövegét a hivatalos honlapján közleményben teszi közzé.
(4) A kvótanyilvántartás működtetésével kapcsolatos, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében átruházott, valamint egyéb, szakértő szervezetek közreműködésével ellátott feladatokról szóló 48/2007. (VI. 20.) FVM rendelet 5. §-ában meghatározott feladatokat az együttműködő szervezet az MVH-val kötött megállapodás alapján látja el.
3. § (1) A kvótaév tárgyév április 1-jétől a következő naptári év március 31-éig tart.
(2) A nemzeti kvóta mennyiségét a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet IX. melléklete, a kvótához tartozó referencia-zsírtartalmat a 1234/2007/EK tanácsi rendelet X. melléklete határozza meg.
(3) A kvóta mindkét típusa - a beszállítási kvóta, valamint a közvetlen értékesítési kvóta - kilogrammban kerül meghatározásra. Az egyéni beszállítási kvótához egyéni referencia zsírtartalom tartozik, az egyéni közvetlen értékesítési kvótához nem tartozik referencia zsírtartalom. A megkezdett kvótaévben a tejtermelő rendelkezésére álló kvóta mennyiségéről - annak mindkét típusára vonatkozóan (kvótatípusok szerinti bontásban) -, illetve a referencia zsírtartalomról szóló határozatát az MVH a lezárt kvótaévet követő július 15-éig közli az érintett tejtermelővel. A lezárt kvótaévet követő július 15-éig történő döntéshozatal feltétele, hogy a felvásárló az éves jelentését a 14. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig hibátlanul megküldje. A tejtermelők beszállítási kvótájának mennyiségét tartalmazó kimutatást adott kvótaév szeptember 30-áig az együttműködő szervezet megküldi az érintett felvásárlóknak. A kvótaév során az MVH által jóváhagyott beszállítási kvótát érintő kvótaváltozásokról a jóváhagyó határozat közlését követő huszonkettő munkanapon belül az együttműködő szervezet értesíti a tejtermelő felvásárlóját.
Felvásárló
4. § (1) Felvásárlóként az ismerhető el, aki az erre vonatkozó kérelmét benyújtja az MVH-hoz, és megfelel a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló 1788/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 30-i 595/2004/EK bizottsági rendelet 23. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak.
(2) Az MVH a felvásárlót elismerő határozatát visszavonja, ha a felvásárló az e rendeletben, valamint az 595/2004/EK bizottsági rendeletben foglalt, felvásárlóra vonatkozó előírásokat megszegi. Az MVH a visszavonásról értesíti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felvásárló székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervét.
(3) Az elismerés legkorábban a visszavonást követő hat hónap múlva a felvásárló írásbeli kérelmére újra megadható, feltéve, hogy a felvásárló eleget tesz az e rendeletben, valamint az 595/2004/EK bizottsági rendeletben meghatározott feltételeknek.
(4) A felvásárló a tejtermelővel kötött szerződéséről, illetve annak megszűnéséről a szerződéskötést, illetve a megszűnést követő hónap 28. napjáig köteles az együttműködő szervezetet írásban értesíteni.
(5) A tejtermelő jogosult az adott kvótaéven belül felvásárlót váltani.
(6) A felvásárló kvótaéven belüli változása esetén a fennmaradó időszakra vonatkozóan a már leszállított tej mennyisége az éves kvótateljesítésbe beszámításra kerül. Ebben az esetben minden felvásárló, amely a tejtermelőtől az adott kvótaév alatt tejet vett át, köteles a 14. § (1) bekezdése szerinti kimutatást arra az időszakra vonatkozóan elkészíteni.
(7) A tejtermelőnek meg kell győződnie arról, hogy a vele szerződéses jogviszonyban álló felvásárló rendelkezik-e az MVH általi elismeréssel. Az elismerést a felvásárló köteles a tejtermelőnek kérésére bemutatni. Ha a felvásárló elismerése visszavonásra kerül, az együttműködő szervezet az elismerés visszavonását a vele szerződéses jogviszonyban álló tejtermelővel huszonkettő munkanapon belül közli.
5. § (1) A tejtermelő gazdaságnak vagy a tejtermelő megbízása alapján a felvásárlónak az eladott (felvásárolt) tejet a tényleges zsírtartalom megállapításához termelőegységenként legalább havonta két alkalommal az 1. mellékletben felsorolt akkreditált laboratóriumok valamelyikében (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) be kell vizsgáltatnia, a vizsgálatról a laboratórium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány képezi a tejtermelővel történő elszámolás, valamint az MVH-nak megküldött, a 14. § (1) bekezdése szerinti jelentések alapját. A felvásárló saját nyilvántartásának, tejtermelővel történő elszámolásnak, valamint az MVH-nak megküldött, a 14. § (1) bekezdés szerinti jelentések adatainak meg kell egyezniük.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik a közvetlen értékesítést végző tejtermelőkre.
(3) A jóváhagyott felvásárlók aktualizált listáját az MVH a hivatalos honlapján teszi közzé.
(4) Az akkreditált laboratóriumok a zsírvizsgálati eredményeket a tárgyhónapot követő 25-éig elektronikus úton megküldik az MVH részére.
(...)
Csatolt dokumentumok:
A jogszabály teljes szövege (PDF)
2010.02.24. 11:47
2010. évi IX. törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról
1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén első alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerződő államában jogszerűen forgalomba hozott termékre.
(3) Élelmiszernek ionizáló energiával történő kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkező élelmiszer-vállalkozás végezheti.”
2. § Az Éltv. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozója az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben tartalmazza az állatgyógyászati készítmény beszállítójának és vevőjének nevét és címét.”
3. § Az Éltv. 23. § (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban - az emberi vagy állati egészség védelme céljából - előírt esetekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélye szükséges az élelmiszer- vagy takarmánylétesítmény működtetéséhez, illetve az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatásához.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - esetekben az élelmiszer-, illetve a takarmányvállalkozás köteles az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni.”
4. § Az Éltv. 32. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében]
„b) gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről, továbbá az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;”
5. § Az Éltv. 34. §-a (1) bekezdésének g)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állat-egészségügyi feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi]
„g) az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását, egyes állatgyógyászati termékek gyakorlati kipróbálását;
h) egyes állatgyógyászati termékek első forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát; valamint
i) az állatgyógyászati termékekkel végzett forgalomba hozatali tevékenységet.”
6. § Az Élt. 35. §-a (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerint engedélyezi a 23. § (1) bekezdése szerint engedélyköteles élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási tevékenységet, illetve élelmiszer- vagy takarmánylétesítményt.
(2) Élelmiszer-biztonsági feladatainak keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásba veszi az engedéllyel rendelkező vagy bejelentett élelmiszer- vagy takarmányvállalkozásokat, illetve az engedélyezett vagy bejelentett élelmiszer- vagy takarmányvállalkozási létesítményeket.”
7. § Az Éltv. 38. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet]
„o) az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, az engedélyezett mikrochipekről;”
8. § Az Éltv. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állatgyógyászati termék laboratóriumon kívüli gyakorlati kipróbálásának, gyártásának, ideiglenes jellegű felhasználásának, valamint az állatgyógyászati készítmények hatóanyaga gyártásának engedélyezéséről és az engedély módosításáról, a rendszeres gyógyszerbiztonsági jelentések értékeléséről szóló döntést kilencven napon belül, az állatgyógyászati termék és az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozatalának engedélyezéséről és megújításáról szóló döntést kétszáztíz napon belül kell meghozni.”
9. § Az Éltv. 51. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Állatbetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben az alábbi állat-járványügyi intézkedéseket rendelheti el a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig:]
„e) védőkörzet;
f) megfigyelési körzet;”
10. § Az Éltv. 76. §-ának (2) bekezdése a következő 40-42. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„40. az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítéseket;
41. az élelmiszerlánc területén alkalmazott iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait;
42. az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelésének feltételeit és szabályait.”
11. § Az Éltv. 77. §-ának (2) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„l) az Európai Parlament és a Tanács 1999/2/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
m) az Európai Parlament és a Tanács 1999/3/EK irányelve (1999. február 22.) az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról.”
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az Éltv.
a) 27. §-ának (5) bekezdésében az „adhatja ki” szövegrész helyébe a „, vagy tanúsító szervezet hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki” szövegrész;
b) 34. §-a (2) bekezdésének h) pontjában a „készítmények” szövegrész helyébe a „termékek” szövegrész;
c) 38. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a „készítményt” szövegrész helyébe a „terméket” szövegrész;
d) 55. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „időpontját követően elhullott” szövegrész helyébe az „időpontját követően vagy járványügyi intézkedés következtében elhullott” szövegrész;
e) 76. §-a (2) bekezdésének 10. pontjában a „növényben, növényi termékben” szövegrész helyébe a „növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén” szövegrész, 19. pontjában az „állat-járványügyi és higiéniai” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi” szövegrész, 20. pontjában az „állat-egészségügyi védelmének” szövegrész helyébe az „állat-egészségügyi védelmének, állatbetegségektől való mentesítésének” szövegrész, 24. pontjában a „törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára” szövegrész helyébe a „törzskönyvezésére, gyakorlati kipróbálására, forgalomba hozatalára” szövegrész
lép.
(3) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 81. §-ának (2) bekezdésében az „a Kormány által rendeletben kijelölt szervtől” szövegrész helyébe az „a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész, (3) és (6)-(7) bekezdésében az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyző” szövegrész, (5) bekezdésében az „az eljáró hatóságnak” szövegrész helyébe az „a jegyzőnek” szövegrész, az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A jegyző” szövegrész, 81/A. §-ának kc) alpontjában és l) pontjában az „az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „a jegyző” szövegrész, 100. §-a (1) bekezdése c) pontjának 26. alpontjában a „vadgazdálkodási-vadászati” szövegrész helyébe „vadgazdálkodási-vadászati, valamint vadhúsvizsgálói” szövegrész lép.
(4) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt általuk kezdeményezett hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.”
(5) Hatályát veszti az Éltv. 34. § (1) bekezdése f) pontjának „és az állatgyógyászati készítmények” szövegrésze, az Éltv. 38. §-a (1) bekezdése k) pontjának „az élelmiszer-szállító és” szövegrésze, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 38. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „túlszaporodása” szövegrésze, 57. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 64. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „, vagy a vadászíjtartási engedélyt” szövegrésze, 65. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „vagy vadászíj” szövegrésze.
(6) E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
13. § Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1999/2/EK irányelvének, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1999. február 22-i, az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról szóló 1999/3/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Kapcsolódó cikkek:
2008. évi XLVI. törvény
2010.02.25. 16:03
15/2010. (II. 25.) FVM rendelet
egyes, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások részletes feltételeit megállapító miniszteri rendeletek módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 25/2008. (III. 7.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az az ügyfél, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről szóló kormányrendelet alapján támogatási előleget vett igénybe, kizárólag a támogatási előleg elszámolása érdekében az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszak mellett 2010. március 1. és 31. között is nyújthat be kifizetési kérelmet az MVH-hoz.”
2. § Az Európai Mezőgazdasági Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az az ügyfél, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről szóló kormányrendelet alapján támogatási előleget vett igénybe, kizárólag a támogatási előleg elszámolása érdekében az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti időszak mellett 2010. március 1. és 31. között is nyújthat be kifizetési kérelmet az MVH-hoz.”
3. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 35/2008. (III. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R3.) 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az az ügyfél, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről szóló kormányrendelet alapján támogatási előleget vett igénybe, kizárólag a támogatási előleg elszámolása érdekében az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszak mellett 2010. március 1. és 31. között is nyújthat be kifizetési kérelmet az MVH-hoz.”
4. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: R4.) 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az az ügyfél, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes intézkedései esetén 2009. évben nyújtandó támogatási előleg fizetéséről szóló kormányrendelet alapján támogatási előleget vett igénybe, kizárólag a támogatási előleg elszámolása érdekében az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszak mellett 2010. március 1. és 31. között is nyújthat be kifizetési kérelmet az MVH-hoz.”
5. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kifizetési kérelmet évente
a) március 1. és március 31.,
b) június 1. és június 30.,
c) szeptember 1. és szeptember 30.,
d) november 2. és december 15.
között lehet benyújtani az MVH-hoz.”
6. § (1) Az R1. 8. § (4) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja és a (6) bekezdés” szöveg lép.
(2) Az R2. 9. § (5) bekezdésében az „a) pont ab) alpontja” szövegrész helyébe az „a) pont ab) alpontja és a (6) bekezdés” szöveg lép.
(3) Az R3. 6. § (1) bekezdésében a „2010. és 2011. évben” szövegrész helyébe a „2010. évben szeptember 1. és 30. között, ezt követően” szöveg, a 8. § (4) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja és a (6) bekezdés” szöveg lép.
(4) Az R4. 7. § (1) bekezdésében a „2009. október 20. és november 30. között, ezt követően évente” szövegrész helyébe a „2011. évtől évente” szöveg, a 9. § (3) bekezdésében az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pontja és az (5) bekezdés” szöveg lép.
7. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történő előállításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2010.” szövegrész helyébe a „2011.” szöveg lép.
(2) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2010. évtől” szövegrész helyébe a „2011. évtől” szöveg lép.
(3) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2010.” szövegrész helyébe a „2011.” szöveg lép.
(4) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2009. november 16. és december 20.” szövegrész helyébe a „2010. október 1. és október 31.” szöveg lép.
(5) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 136/2008. (X. 18.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2009. november 16. és december 20.” szövegrész helyébe a „2010. október 1. és október 31.” szöveg lép.
(6) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2009. november 16. és december 20.” szövegrész helyébe a „2010. október 1. és október 31.” szöveg lép.
(7) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdésében a „2009. október 1. és 2009. november 16.” szövegrész helyébe a „2010. szeptember 1. és szeptember 30.” szöveg lép.
(8) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet 6. § (1) bekezdésében a „2009. november 16. és december 20.” szövegrész helyébe a „2010. október 1. és október 31.” szöveg lép.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
Kapcsolódó cikkek:
25/2008. (III. 7.) FVM rendelet
34/2008. (III. 27.) FVM rendelet
35/2008. (III. 27.) FVM rendelet
47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet
27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet
2010.02.25. 16:10
16/2010. (II. 25.) FVM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában]
„e) fiatal mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott termelő;”
2. § Az R. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatvány az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a 2. számú melléklet szerinti értékelési szempontokra vonatkozó információk, valamint a magánszemély gazdálkodási formájára vonatkozó nyilatkozat;
b) a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan a Tv., a Vhr., az államháztartásról szóló törvény, valamint az e rendelet szerinti nyilatkozatok;
c) a telepítéssel érintett táblá(k)ra vonatkozóan:
ca) a hasznosítási kód és a blokkazonosító;
cb) a tábla hektár mértékegységben kifejezett két tizedes jegyig megadott mérete;
cc) a tábla mely település(ek) közigazgatási határán belül fekszik;
cd) a tábla helyrajzi száma(i);
ce) a tervezett elszámolható kiadások forintban;
cf) a tábla vonatkozásában a kerítés, térburkolat kialakítására fordítani tervezett, forintban kifejezett kiadások;
cg) a tábla vonatkozásában az egyéb elszámolható kiadások;
d) a mezőgazdasági üzem termelési szerkezetének adatai a Vhr. 1. számú melléklete szerinti bontásban;
e) a 2. számú melléklet szerinti értékelési rendszer „Pénzügyi terv” szakasz értékeléséhez a beruházásra vonatkozó, valamint az ügyfél jövőben tervezett, valamint induló vállalkozásnak nem minősülő ügyfél és nem őstermelő ügyfél esetén a múltbéli gazdálkodási adatai (bevételek, költségek és ráfordítások, eszközök, források);
f) a támogatási kérelem értékeléséhez, bírálatához szükséges egyéb információkat, adatokat.”
3. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
4. § Az R. 4. § (8) bekezdés a) pontjában a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, az R. 9. § (3) bekezdésében a „kézhezvételét” szövegrész helyébe a „közlését” szöveg lép.
5. § Hatályát veszti az R. 1. § felvezető szövegében a „tartható” szövegrész.
6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon a hatályát veszti.
Melléklet a 16/2010. (II. 25.) FVM rendelethez
„1. számú melléklet a 71/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez
Kultúra megnevezése
Igénybe vehető
Minimális
Produkció, terjeszkedés
Sor-
szám
latin név
magyar név (tájékoztatás)
maximális támogatás
(Ft/ha)
tőszám (tő/ha)
H
T
VT
1.
Agropyron és Elytrigia nemzetség, kivéve a védett, őshonos típus és Elytrigia repens
Energiafű, kivéve közönséges
tarackbúza és
védett típus
75 000
5 000 000
8
2
N
2.
Miscanthus nemzetség
Kínai nád, elefántfű, japán díszfű
250 000
9 000
25
3
I
3.
Sida Hermaphrodita L. Rusby
Amerikai
bársonymályva
110 000
22 000
8
3
N
ahol:
H - átlagos terméshozam (t/ha/év);
T - teljes termőre fordulás éve a telepítést követően;
VT - vegetatív úton történő terjeszkedés, I - igen, N - nem.”
Kapcsolódó cikkek:
71/2007. (VII. 27.) FVM rendelet
2010.02.25. 16:19
Válasz #41. hozzászólásra
Akkor az költséges feledékenység volt.
Válasz #40. hozzászólásra
Nagy vagány vgyok...Tavaj előtt elfelejtettem,egy csomó számlát nem tudtunk elszámolni.
Válasz #39. hozzászólásra
Üdvözlet,mondjuk nem is nekünk tettem fel hanem az új kollégáknak.
Válasz #38. hozzászólásra
Ez eddig is igy volt,de köszi!
Őstermelők figyelem!
2010.02.25.
Március 20-ig meghosszabbított, vagy kiváltott őstermelői igazolvánnyal lehet igénybe venni az éves adó- és illetékkedvezményeket.
Mindazok az őstermelők, akik 2010. március 20-ig meghosszabbítják vagy kiváltják igazolványukat, január 1-i hatállyal visszamenőleg vehetik igénybe az adó- és illetékkedvezményeket. Az ezt követő őstermelői ügyintézés (meglévő igazolvány hosszabbítása, új igazolvány kiállítása) során annak konkrét időpontjától érvényesíthetők a kedvezmények. – tudtuk meg a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleményéből.
Forrás: Gazdakör.hu
Kifinomult módszerekkel dolgoznak a vetőmag-hamisítók
2010.02.23.
Eljött a napraforgó- és kukorica-vetőmag beszerzésének az ideje, a gazdák szeretnének minél kevesebb pénzért vetőmaghoz jutni. Megjelentek a piacokon a számla nélkül, olcsón árusítók, portékájuk kapós, de a termelők később ráfizetnek, mert gyengébb és rosszabb minőségű lesz a hozam.
A közelmúltban 140 millió forintnyi fémzároltnak tűnő, hamis vetőmaggal bukott le Békéscsabán egy cég. Ebből 4480 zsákban volt kukorica-, 2380-ban napraforgó-vetőmag. A zsákokat jó minőségben hamisították, a címkéknél, a feliratozásnál azonban követtek el a tettesek hibákat, melyekre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a rendőrség közös akcióján rábukkant.
— Mintát vettünk, a fajtaazonossági, a tisztasági és a csírázóképességi vizsgálat is mást mutatott, mint ami a címkén szerepelt — mondta Hankó György, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti osztályvezető. — Csávázottként árusított vetőmagnál korábban találkoztak a kollégák olyannal, hogy málnaszörppel öntötték le a magot, hogy a színe megfelelő legyen. A közelmúltban 4,3 millió forintért vetőmagot vásárló gazda jött be a hivatalhoz, hogy vizsgáljuk meg az anyagot. Kiderült, hogy nem hibridvetőmagról van szó, mivel azonban számla nélkül vette, nem tudtunk segíteni.
A megyei vetőmag-felügyeleti osztályon forróvonalat létesítettek, ezen a gazdák rákérdezhetnek, hogy valóban az a vetőmag van-e a birtokukban, ami a címkén szerepel. Ha a (66) 520-450-es számon bediktálják a címkéről a fémzárolási vagy a címkesorszámot, tájékoztatják őket az osztály munkatársai. A címkénél maradva: több hamisító azon bukott le, hogy a zsákon lévő papír könnyen téphető volt. A valódi fémzárolt vetőmag címkéje ugyanis vízjellel ellátott, két réteg papír között műanyagot tartalmaz, és emiatt téphetetlen.
Szabó István, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója a hamisított vetőmag ismérveiről szólt. Az ilyen anyagot általában gépjárművek csomagtartóiból, kisebb vásárokon, piacokon, a valódi árnál jóval kevesebbért kínálják. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez. A belföldi EU-s, kék színű függőcímke kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történő leellenőrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létező vagy más fajtájú tételazonosító került rá.
A forgalomba hozott vetőmag címkéjének tartalmaznia kell a minősítő hatóság, illetve tagállam megnevezését, illetve rövidítését, a faj és fajtanevet, a szaporítási fokot, a fémzárolási számot, a fémzárolás időpontját, a termelő országot, a csomagolási egység súlyát és a címkesorszámot. A gazdák számára a leglényegesebb: amennyiben az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, jelentősen alulmúlják a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszintet.
Egyharmados veszteség a tengeri visszavetésénél
Hankó György elmondta: tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica (F2 generáció) visszavetése 16—30 százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az ötven százalékot is. Abban az esetben, amikor árukukorica kerül a hamis vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. Hamis vetőmag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon.
Forrás: beol.hu
Válasz #35. hozzászólásra
A falugazdászoknak van egy listájuk,hogy kinek van adatszolgáltatási kötelezettsége ez ügyben...
Félmilliós bírsággal riogatják a gazdákat
2010.02.15
Február 15-től egy hónapig teljesíthetik a magyar gazdálkodók az úgynevezett monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségüket, ha nem teszik meg, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot is kiróhat - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara.
A gazdálkodónak a tavalyi gazdálkodásával kapcsolatos adatokat elektronikus úton kell megadnia az MVH-nak. Célja, hogy a támogatást felügyelő szervezetek képet kapjanak arról, a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodó tevékenységét.
Csak azoknak a gazdálkodóknak kell most adatot szolgáltatniuk tavalyi tevékenységükről, akik valamely Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz köthető támogatást vettek igénybe, vagy jogerős határozattal rendelkeztek erről a múlt év végéig.
Válasz #33. hozzászólásra
igen, ennek az a menete, hogy kérsz egy P-s ideiglenes rendszámot az okmányirodától, és arra kéred az engedélyt...
ahhoz nem kell semmi, csak befizetni az illetéket, és kész.
Válasz #32. hozzászólásra
Na ja, mikor hoztunk haza a kombájnt, elkezdtem útvonal.engedély után menni, közölték, hogy rendszám nélkül semmit nem tudnak adni. Sakk-matt. Hazajöttünk anélkül. Egyébként én voltam a hülye, legalább egy hónappal előtte el kellett volna kezdeni a szervezést!
Tudnivalók az útvonalengedélyről
2010.02.15.
A törvény nem új, ennek ellenére a termelőknek egy széles rétege még mindig nincs tisztában azzal, pontosan milyen szabályt is kell betartaniuk, mikor és hol kell útvonalengedélyt kérni, az mennyibe kerül, mikor kell villogót, vagy más néven figyelmeztető jelzést használniuk.
Az elmúlt hetek szakmai rendezvényein ismét napirendre került a téma több településen is.
Juhász István, a Magyar Közút Zrt. megyei igazgatóságának műszaki tervezési osztályvezetője elmondta, hazánkban útvonalengedély-köteles az a jármű (kombájn, traktor, a mögötte lévő pótkocsi, mezőgazdasági munkagép, vagy kamion), amelynek meghaladja az össztömege a 40 tonnát, vagy a tengelyterhelése a 10 tonnát.
A szélesség is számít: külön engedélyt kell kérni a 255 centiméternél terebélyesebb járműre, amibe a rakomány is beleszámít. Ugyanez érvényes, ha 4 méternél magasabb, illetve a hosszúsága több 12 méternél, avagy járműszerelvénnyel együtt 16,5 méternél hosszabb. Szintén útvonalengedélyt kell kérnie a gazdálkodónak, ha egy normál méretű traktorra tárcsa van felszerelve, és azzal a közútra kimegy, tette hozzá a szakember.
Az útvonalengedélyt a közútkezelőnél lehet kérni. Az egy alkalomra érvényes engedély kiállításának díja 1200 forint, de az eset sürgősségétől, bonyolultságától és a szállítási távolságtól függően elérheti akár a 10 800 forintot is. Mezőgazdasági gépjárművekre éves engedélyt is lehet kérni, de csak kistérségi használatra (ami a kiindulástól számított 20 kilométeres sugarú körzetet jelent), ennek díja 14 400 forint. Tavaly egyébként ötven százalékkal több útvonalengedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
A figyelmeztető jelzés a legtöbb nagyméretű erőgépen, például kombájnon már gyárilag rajta van. Így a közúton használható, amikor kell. Egyébként pedig a sárga villogó felszerelését az illetékes városi rendőrkapitányságokon lehet kérni.
Molnár Ernő, a megyei rendőr-főkapitányság századosa kérdésünkre elmondta, az ellenőrzést a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végzi. Jegyzőkönyvet vesznek fel, ha nincs útvonalengedélye a járműnek. A közlekedési hatóság az üzembentartót pótdíj fizetésére kötelezi, mely az útvonalhasználati díj tízszerese, de 40 ezer forintnál nem lehet kevesebb, illetve megtilthatja a továbbközlekedést is. Emellett ha hiányzik az engedély, akár 300 ezer forint is lehet a rendőrség által kiszabott közigazgatási bírság mértéke, mondta a százados.
Kérelem, nyomtatvány, engedély, információ
Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez kell benyújtani. Az engedélykérelem benyújtható a jármű üzembentartójának telephelye, vagy a jármű indulási helye szerinti közútkezelőnél. Formanyomtatvány és egyéb információ elérhető a www.kozut.hu internetes oldalon is.
Forrás: gazdakör
Válasz #30. hozzászólásra
Üdv Feco, sajnos lassan minden olyan szert ami hatékony kivonnak.
Az előzőre nem akarok hülyeséget mondani , nem tudom a választ.
Válasz #29. hozzászólásra
)
amit visszavon, az tiszta sor, de amit csak módosít, azt honnan lehet tudni, hogy mit változtat?
(a visszavontak közül a trifluralin és a propaklór ami érdekesebb, bár én azt sem használtam már évek óta, viszont a módosítottak között vannak érekesebbek (szulfoszulfuron, nikoszulfuron, cipermetrin, stb.), azok azért kellenének...
12/2010. (II. 9.) FVM rendelet
a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 9. és 20. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növényvédő szer csomagolóeszköz (a továbbiakban: csomagolóeszköz) külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a növényvédő szert ne lehessen összetéveszteni. A csomagolóeszköz címkéjén fel kell tüntetni „Gyermekek elől el kell zárni” feliratot, amennyiben az engedélyokirat erre vonatkozó S-mondatot nem tartalmaz, illetve meg kell felelnie az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének 4. részében foglalt előírásnak.”
2. § (1) Az R. 45. §-a (1) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint az ennek módosításáról szóló,]
„1. a Tanács 1997/57/EK, 2004/66/EK és 2005/25/EK, valamint a Bizottság 1993/71/EGK, 1994/37/EK, 1994/79/EK, 1995/35/EK, 1995/36/EK, 1996/12/EK, 1996/46/EK, 1996/68/EK, 2000/80/EK, 2001/21/EK, 2001/28/EK, 2001/36/EK, 2001/47/EK, 2001/49/EK, 2001/87/EK, 2001/99/EK, 2001/103/EK, 2002/18/EK, 2002/37/EK, 2002/48/EK, 2002/64/EK, 2002/81/EK, 2003/5/EK, 2003/23/EK, 2003/31/EK, 2003/39/EK, 2003/68/EK, 2003/70/EK, 2003/79/EK, 2003/81/EK, 2003/82/EK, 2003/84/EK, 2003/112/EK, 2003/119/EK, 2004/20/EK, 2004/30/EK, 2004/58/EK, 2004/97/EK irányelvvel módosított 2004/60/EK, 2004/62/EK, 2004/63/EK, 2004/64/EK, 2004/65/EK, 2004/71/EK, 2004/99/EK, 2005/2/EK, 2005/3/EK, 2005/34/EK, 2005/53/EK, 2005/54/EK, 2005/57/EK, 2005/58/EK, 2005/72/EK, 2006/5/EK, 2006/6/EK, 2006/10/EK, 2006/16/EK, 2006/19/EK, 2006/39/EK, 2006/45/EK, 2006/76/EK, 2006/41/EK, 2006/64/EK, 2006/74/EK, 2006/75/EK, 2006/85/EK, 2006/131/EK, 2006/132/EK, 2006/133/EK, 2006/134/EK, 2006/135/EK, 2006/136/EK, 2007/5/EK, 2007/6/EK, 2007/21/EK, 2007/25/EK, 2007/31/EK, 2007/50/EK, 2007/52/EK, 2007/76/EK, 2008/40/EK, 2008/41/EK, 2008/44/EK, 2008/45/EK, 2008/66/EK, 2008/69/EK, 2008/70/EK, 2008/91/EK, 2008/107/EK, 2008/108/EK, 2008/113/EK, 2008/116/EK, 2008/125/EK, 2008/127/EK, 2009/11/EK, 2009/25/EK, 2009/37/EK, 2009/51/EK, 2009/70/EK, 2009/77/EK, 2009/82/EK, 2009/115/EK, 2009/116/EK, 2009/117/EK, 2009/152/EK, 2009/153/EK és 2009/155/EK irányelvei.”
(2) Az R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:
1. a Bizottság 2004/248/EK határozata (2004. március 10.) az atrazinnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő fel nem vételéről, valamint az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról, valamint az ennek módosításáról szóló a Bizottság 2004. április 28-i 835/2004/EK rendelete,
2. a Bizottság 2005/303/EK határozata (2005. március 31.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletére vonatkozóan a krezilsav, dichlorophen, imazamethabenz, kasugamycin és polyoxin felvételének kizárásáról és az ezen anyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésének visszavonásáról,
3. a Bizottság 2005/487/EK határozata (2005. július 4.) a triazamatnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az ezt a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
4. a Bizottság 2005/864/EK határozata (2005. december 2.) az endoszulfánnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
5. a Bizottság 2006/797/EK határozata (2006. november 22.) az ammónium-szulfamátnak, a hexakonazolnak, a nátrium-tetratiokarbonátnak és a 8-hidroxikinolinnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
6. a Bizottság 2006/966/EK határozata (2006. december 18.) az alaklórnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
7. a Bizottság 2006/1009/EK határozata (2006. december 22.) a dimetenamidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
8. a Bizottság 2006/1010/EK határozata (2006. december 22.) a foszalonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
9. a Bizottság 2007/322/EK határozata (2007. május 4.) a tolilfluanidot tartalmazó növényvédő szerek ivóvízszennyezéshez vezető felhasználására vonatkozó óvintézkedések megállapításáról,
10. a Bizottság 2007/379/EK határozata (2007. május 25.) a fenitrotionnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
11. a Bizottság 2007/387/EK határozata (2007. június 6.) a diklórfosznak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
12. a Bizottság 2007/389/EK határozata (2007. június 6.) a malationnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
13. a Bizottság 2007/392/EK határozata (2007. május 21.) az oxidemeton-metilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
14. a Bizottság 2007/393/EK határozata (2007. június 6.) a diazinonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
15. a Bizottság 2007/415/EK határozata (2007. június 13.) a karboszulfánnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
16. a Bizottság 2007/416/EK határozata (2007. június 13.) a karbofuránnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
17. a Bizottság 2007/417/EK határozata (2007. június 13.) a diuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
18. a Bizottság 2007/437/EK határozata (2007. június 19.) a haloxifop-R-nek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
19. a Bizottság 2007/442/EK határozata (2007. június 21.) az egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
20. a Bizottság 2007/452/EK határozata (2007. június 29.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a procimidon hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról szóló 2006/132/EK irányelv helyesbítéséről,
21. a Bizottság 2007/553/EK határozata (2007. augusztus 2.) a monokarbamid-dihidrogénszulfátnak és a dimetipinnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
22. a Bizottság 2007/628/EK határozata (2007. szeptember 19.) a metomilnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
23. a Bizottság 2007/629/EK határozata (2007. szeptember 20.) a trifluralinnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
24. a Bizottság 2008/296/EK határozata (2008. április 4.) az azociklotinnak, a cihexatinnak és a tidiazuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról,
25. a Bizottság 2008/317/EK határozata (2008. április 10.) az Rotenonnak, a zsurlókivonatnak és a kinin-hidrokloridnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
26. a Bizottság 2008/742/EK határozata (2008. szeptember 18.) a propaklórnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
27. a Bizottság 2008/743/EK határozata (2008. szeptember 18.) a dinikonazol-M-nek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
28. a Bizottság 2008/748/EK határozata (2008. szeptember 18.) a triflumizolnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
29. a Bizottság 2008/754/EK határozata (2008. szeptember 18.) a diklobenilnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
30. a Bizottság 2008/768/EK határozata (2008. szeptember 30.) a Beauveria brongniartiinak és a kálium-permanganátnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
31. a Bizottság 2008/771/EK határozata (2008. szeptember 31.) a buprofezinnek a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
32. a Bizottság 2008/782/EK határozata (2008. október 7.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a kaptán, a folpet, a formetanát és a metiokarb hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról szóló 2007/5/EK bizottsági irányelv helyesbítéséről,
33. a Bizottság 2008/791/EK határozata (2008. október 10.) az amidoszulfuron és a nikoszulfuron hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról szóló 2008/40/EK bizottsági irányelv helyesbítéséről,
34. a Bizottság 2008/819/EK határozata (2008. október 20.) a butralinnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
35. a Bizottság 2008/902/EK határozata (2008. november 7.) a napropamidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
36. a Bizottság 2008/986/EK határozata (2008. december 15.) az antrakinonnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
37. a Bizottság 2009/241/EK határozata (2009. március 16.) a triflumuronnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
38. a Bizottság 2008/934/EK határozata (2008. december 5.) egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
39. a Bizottság 2008/941/EK határozata (2008. december 8.) egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
40. a Bizottság 2009/65/EK határozata (2009. január 26.) a 2-naftiloxiecetsavnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
41. a Bizottság 2009/562/EK határozata (2009. július 13.) a metámnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
42. a Bizottság 2009/685/EK határozata (2009. szeptember 2.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az iprovalikarb, a proszulfuron és a szulfoszulfuron hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról szóló 2002/48/EK irányelv helyesbítéséről,
43. a Bizottság 2009/859/EK határozata (2009. november 30.) a difenil-aminnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
44. a Bizottság 2009/860/EK határozata (2009. november 30.) a triazoxidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról.”
3. § (1) Az R. 1. számú mellékletének A. része e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 1. számú mellékletének B. része e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(2) Hatályát veszti az R.
a) 5. §-a (7) bekezdésének utolsó mondata,
b) 7. §-a (9) bekezdésének első mondata,
c) 17. §-ának (2) bekezdése,
d) az 1. számú melléklet B. részének 1. (1-naftilecetsav), 2. [2-(1-naftil)acetamid], 3. (2-naftoxiecetsav), 4. (5-nitroguajakol-Nasó), 7. (acetoklór), 11. (alumíniumfoszfid), 15. (Bacillus thuringiensis), 16. (Bacillus thuringiensis Kurstaki), 17. (Bacillus thuringiensis Tenebrionis), 18. (bázikus rézszulfát), 22. (benszulfuron-metil), 27. (bitertanol), 31. (bupirimat), 37. (cikloxidim), 38. (cimoxanil), 39. (cink-foszfid), 42. (ciprokonazol), 48. (difenilamin), 55. (dimetaklór), 62. (ditianon), 64. (dodin), 69. (etofenprox), 70. (etoxiquin), 72. (fenazaquin), 73. (fenbutatin-oxid), 77. (fenoxikarb), 82. (fluazifop-P-butil), 85. (flufenoxuron), 87. (fluorkloridon), 89. (fluquinkonazol), 90. (flutriafol), 95. (gibberellinsav), 97. (guazatin), 103. (hexithiazox (hexitiazox)), 104. (himexazol), 106. (imidakloprid), 107. (indolvajsav), 111. (kalcium-foszfid), 114. (karbamid), 118. (karboxin), 121. (kén), 123. (kletodim), 128. (klórmequat (klórmekvát, CCC)), 129. (klórpikrin), 132. (klórszulfuron), 137. (kvarchomok), 140. (lufenuron), 141. (magnézium-foszfid), 147. (metaldehid), 151. (metamitron), 152. (metazaklór), 166. (n-butiroinitril), 167. (n-dekanol), 171. (o-nitro-fenol Na-só), 174. (oxifluorfen), 176. (p-nitro-fenol Na-só), 178. (pencikuron), 179. (penkonazol), 180. [piretrin (természetes)], 181. (piridaben), 186. (poliszulfid kén (kalcium-poliszulfid)), 189. (prokloráz), 193. [propaquizafop], 194. (propargit), 195. (propizoklór), 196. (quinmerak), 198. (quizalofop-P-etil), 199. (quizalofop-P-tefuril), 200. (repceolaj), 201. (rézhidroxid), 202. (rézoleát), 203. (réz-1-oxid), 205. (rézoxiklorid), 206. (rézszappan), 207. (rézszulfát), 212. (Streptomyces griseoviridis baktérium), 213. (diatomaföld (sziliciumdioxid)), 215. (szulkotrion (klórmezulon)), 216. (tebufenpirad), 217. (tebukonazol), 218. (teflubenzuron), 219. (teflutrin), 221. (terbutilazin), 223. (tetrakonazol), 226. [tiobenkarb (bentiokarb)], 229. (triadimenol), 231. (triazoxid), 232. (tribázikus rézszulfát), 234. (Trichoderma harzanium T-39 törzs), 238. (trifluszulfuron-metil), 242. (vas-szulfát heptahidrát), 244. (zeta-cipermetrin), 245. [zsírsav (pelargonsav)] és 251. (fehérolaj) sora.
(3) Az R. 5. §-ának (13) bekezdésében a „határozat időpontjáig” szövegrész helyébe a „határozat meghozatalának időpontjáig” szövegrész, 7. §-ának (6) bekezdésében a „hatósági döntésekről készített határozatok” szövegrész helyébe a „hatósági döntések” szövegrész, 18. §-ának (6) bekezdésében a „az engedélyező hatóság az engedélyest határozatban értesíti,” szövegrész helyébe a „szóló döntését az engedélyező hatóság közli az engedélyessel,” szövegrész lép.
(4) A szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet 11. §-ának (4) bekezdésében a „bocsátható bocsátható” szövegrész helyébe a „vágásra bocsátható” szövegrész lép.
5. § Ez a rendelet az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:
a) A Bizottság 2008/113/EK irányelve (2008. december 8.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a mikroorganizmusok hatóanyagként való felvétele tekintetében történő módosításáról,
b) A Bizottság 2008/116/EK irányelve (2008. december 15.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az aklonifen, az imidakloprid és a metazaklór hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról,
c) A Bizottság 2008/125/EK irányelve (2008. december 19.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az alumínium-foszfid, a kalcium-foszfid, a magnézium-foszfid, a cimoxanil, a dodemorf, a 2,5-diklór-benzoesav-metilészter, a metamitron, a szulkotrion, a tebukonazol és a triadimenol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
d) A Bizottság 2008/127/EK irányelve (2008. december 18.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv egyes hatóanyagok felvétele céljából történő módosításáról,
e) A Bizottság 2009/11/EK irányelve (2009. február 18.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a benszulfuron, a nátrium-5-nitro-gvajakolát, a nátrium-o-nitro-fenolát, a nátrium-p-nitro-fenolát és a tebufenpirad hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
f) A Bizottság 2009/25/EK irányelve (2009. április 2.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a piraklosztrobin hatóanyag felhasználásának kiterjesztése tekintetében történő módosításáról,
g) A Bizottság 2009/37/EK irányelve (2009. április 23.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a klórmekvát, a rézvegyületek, a propaquizafop, a quizalofop-P, a teflubenzuron és a zéta-cipermetrin hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
h) A Bizottság 2009/51/EK irányelve (2009. május 25.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a nikoszulfuron hatóanyag specifikációjának tekintetében történő módosításáról,
i) A Bizottság 2009/70/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a difenakum, a didecil-dimetilammónium-klorid és a kén hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról,
j) A Bizottság 2009/77/EK irányelve (2009. július 1.) a 91/414/EGK irányelvnek a klórszulfuron, a kiromazin, a dimetaklór, az etofenprox, a lufenuron, a penkonazol, a triallát és a trifluszulfuron hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
k) A Tanács 2009/82/EK irányelve (2009. július 13.) a 91/414/EGK irányelvnek a tetrakonazol hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
l) A Bizottság 2009/115/EK irányelve (2009. augusztus 31.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metomil hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról,
m) A Tanács 2009/116/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK irányelvnek a CAS 64742-46-7, CAS 72623-86-0 és CAS 97862-82-3 szám alatt regisztrált paraffinolajoknak hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
n) A Tanács 2009/117/EK irányelve (2009. június 25.) a 91/414/EGK irányelvnek a CAS 8042-47-5 szám alatt regisztrált paraffinolaj hatóanyagként való felvétele céljából történő módosításáról,
o) A Bizottság 2009/152/EK irányelve (2009. november 30.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a karbendazim hatóanyag I. mellékletébe történő felvételének lejárati ideje tekintetében történő módosításáról,
p) A Bizottság 2009/153/EK irányelve (2009. november 30.) a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a hidrolizált fehérjék hatóanyag közhasználatú neve és tisztasága tekintetében történő módosításáról,
q) A Bizottság 2009/155/EK irányelve (2009. november 30.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a metazaklór hatóanyag tisztaságának szükséges mértéke tekintetében történő módosításáról,
r) A Bizottság 2008/934/EK határozata (2008. december 5.) egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
s) A Bizottság 2008/941/EK határozata (2008. december 8.) egyes hatóanyagoknak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az ilyen hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
t) A Bizottság 2009/65/EK határozata (2009. január 26.) a 2-naftiloxiecetsavnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
u) A Bizottság 2009/562/EK határozata (2009. július 13.) a metámnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
v) A Bizottság 2009/685/EK határozata (2009. szeptember 2.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek az iprovalikarb, a proszulfuron és a szulfoszulfuron hatóanyagként történő felvétele céljából történő módosításáról szóló 2002/48/EK irányelv helyesbítéséről,
w) A Bizottság 2009/859/EK határozata (2009. november 30.) a difenil-aminnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
x) A Bizottság 2009/860/EK határozata (2009. november 30.) a triazoxidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról,
y) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról.
1. számú melléklet a 12/2010. (II. 9.) FVM rendelethez
(A jogszabály melléklete a Magyar Közlöny febrár 9-i számában található (PDF))
2. számú melléklet a 12/2010. (II. 9.) FVM rendelethez
Az R. 1. számú melléklet „B.” részének 148. és 149. sorának helyébe a következő rendelkezés lép:
„148.
metam-ammónium
-
Nélkülözhetetlen használat
149.
metam-nátrium
137-42-8
Nélkülözhetetlen használat.”
Kapcsolódó cikkek:
89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
2010.02.10. 08:16
Figyelem! Félmilliós is lehet a bírság, ha nem adják le időben az adatokat a gazdálkodók
2010.2.15., 14:4
Aki nem adja le időben, vagy nem teljes körűen a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat, azok a gazdálkodók, gazdaságok akár félmilliós bírságot is fizethetnek. Mától, azaz február 15-től egy hónapig lehet teljesíteni az úgynevezett monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget – olvasható a Magyar Agrárkamara legfrissebb felhívásában.
Az úgynevezett monitoring adatszolgáltatás lényege, hogy az ügyfélnek – a későbbiekben részletezett agrártámogatásokat felvevő gazdálkodóknak – a 2009. évi gazdálkodásával – pénzügyi kérdéskörben a 2008. évivel – kapcsolatos adatokat elektronikus úton kell megadnia. Erre február 15-től van lehetősége az Ügyfélkapun keresztül. Sokan ezt nem tudják teljesíteni, de február 15. és március 16. között ebben a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadó sokat segíthet. A szakemberek megfelelő informatikai háttérrel és természetesen ismerettel rendelkeznek ehhez. Tavaly már az adatszolgáltatásra kötelezett csaknem 25 ezer gazdálkodóból több mint 6 ezren vették igénybe a kamarai tanácsadók segítségét. Az idén szintén fontos feladatot tölthetnek be a GISZ-es tanácsadókra.
A legfontosabb, amit tudni kell, hogy mely gazdálkodókra vonatkozik ez a kötelezettség? Csak azoknak a gazdálkodóknak kell most adatot szolgáltatniuk tavalyi tevékenységükről, akik valamely Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) köthető támogatást vettek igénybe, vagy jogerős határozattal rendelkeztek 2009 végéig. Ezen belül tavaly 32 jogcímen igényelhettek támogatást, például ide tartozik a Natura 2000, a képzési támogatás, vagy a KAT. (Így tehát például a nemzeti, vagy területalapú támogatások, a Top-up nem tartozik ide, mert ezeket más forrásból fizetik.)
Ezeket az adatokat csak elektronikus úton lehet megadni, vagyis levélben már nem lehet elküldeni az MVH-nak. Az e-bevallás pedig azt jelenti, hogy a gazdálkodónak az erre kialakított webes felületen az Ügyfélkapun keresztül kell adatait megadnia. Akinek ez valamilyen ok miatt nehézségekbe ütközik, annak érdemes a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatához (GISZ) tartozó 202 tanácsadót megkeresnie.
Az adatszolgáltatás azt a célt szolgálja, hogy a támogatást felügyelő szervezetek képet kapjanak arról, hogy a szubvenció mennyire segítette a gazdálkodó tevékenységét, miként is valósultak meg az EMVA célkitűzései az uniós források igénybevételével. Ezen értékeléseket az EU felé is továbbítani szükséges feldolgozást követően. Lényeges, hogy a gazdálkodónak minden évben csak az adatszolgáltatás évét megelőző évre – vagy pénzügyileg lezárt évre – vonatkozóan köteles adatot szolgáltatni.
Fontos tudni, hogy a monitoring adatszolgáltatás elmaradása esetén az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) akár 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot róhat ki.
Válasz #25. hozzászólásra
nálunk a falu határába van többszáz ha állami föld. külön benyalok ha nekem, mint helyben lakó valóban földet művelő családi gazdálkodónak esélyem lenne ebből a földhöz jutáshoz.
szerintem ez csak kampányfogás és a lapok le vannak már osztva
Válasz #24. hozzászólásra
Üdv.Ez mi lett volna????
Radikális eszközhöz nyúlna Fidesz: eladnák az állami földeket
2010.02.15.
Akár a kormányalakítás előtt, képviselői indítvánnyal módosítaná a földtörvényt a Fidesz. Elsősorban a helyben lakókat, főként a családi gazdálkodásokat kívánják előnyben részesíteni: a földvásárlásban döntő jogokat élveznek majd a helyben lakó és életvitelszerűen, de legalább 50 százalék árbevétel erejéig a mezőgazdaságból élő családi vállalkozások - derült ki a Népszabadság mai cikkéből.
Emellett a párttal szorosan együttműködő gazdakörök szeretnék elérni azt is, hogy egy-egy adásvételben engedélyezési szerephez juthassanak a helyi gazdaközösségek is. Az egyéb földvásárlási feltételek között szóba kerülhet a nyelvismeret, illetve a tevékenységhez szükséges és Magyarországon is elismert szakirányú végzettség is.
A lap információi szerint azonban ennél radikálisabb eszközhöz is nyúlhat a párt: a jelenleg az állam birtokában lévő, csaknem félmillió hektár, zömében bérleményként hasznosított állami szántóterület gyors értékesítésével erősítené a hazai középtermelői szektort. Az Orbán-kabinet 2002-ben, kormányzásának utolsó heteiben hirdetett már hasonló akciót, akkor azonban az idő rövidsége megakadályozta a jelentősebb mértékű adásvételt.
A jelentkező családokat akár 20 éves, nagy kamattámogatású hitellel segítenék. A gazdák földvásárlásához egyébként egy tavalyi uniós döntés eredményeként még további 3 évig adható állami támogatás: ennek összege idén 4 milliárd forint, s fele közvetlenül a vásárláshoz kötődik, a többi kamattámogatásként vehető fel. A Fidesz fékezné a nagybirtokrendszer kialakulását: a francia modellt vezetnék be a támogatások folyósításában, s csak egy bizonyos üzemméretig járna szubvenció.
Tegnap járt le a növ. védő és méregraktár kezelő tanfolyam reg. számmal rendelkezőknek visszaigénylési lehetősége.
188 pénz ugrott.
Ma jelentkeztünk.
Vígh Tibor Méhkerék Veress Péter út 7. sz. alatti lakos 2008. augusztus 5-én elvitt a Farkasagro Plusz KFt-től Békéscsabáról 1 db MW NVTB-4.1 tárcsás boronát 2 182 000Ft értékben. A vételárba 800 000Ft-ot fizetett be a fennmaradó részt 2010. január 20 napjáig nem teljesítette. A Békéscsabai Városí Bíróság kötelezte Vígh Tíbort a fennmaradó vételár rész megfizetésére de Ő a mainapig nem fizette meg tartozását , sőt információnk szerint piacra dobta a tárcsát , ami nem is a tulajdona.
Felhívom a kereskedő kollegák figyelmét ,hogy nevezettet csak készpénzes fizetéssel szolgálják ki mert fenn áll a bűnismétlés veszélye. Akinek olcsón megvételre kínálja a tárcsát az is vigyázzon vele, mert jön a végrehajtás !!!!!
Tisztelettel:
Farkas Gyula
Kukla János Csorvás Tavasz út 12. sz. alatti lakos 2009 április 16-án elvitt a Farkasagro Plusz KFt-től Békéscsabáról 1 db MW-K 4,8FH Kombinátort 1 473 750 Ft értékben. A vételárba 240 000Ft-ot fizetett be a fennmaradó részt 2010. január 20 napjáig nem teljesítette. A Békéscsabai Városí Bíróság kötelezte Kukla Jánost a fennmaradó vételár rész megfizetésére de Ő a mainapig nem fizette meg tartozását .
Felhívom a kereskedő kollegák figyelmét ,hogy nevezettet csak készpénzes fizetéssel szolgálják ki mert fenn áll a bűnismétlés veszélye.
Tisztelettel:
Farkas Gyula