Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak630 FtBenzin árak614 FtEUR412.88 FtUSD391.08 FtCHF443.26 FtGBP495.54 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nincs ám mindenkinek tökizélője...
Ha van 100 db tököm... legyen inkább 500 a hecc kedvéért...
Hogyan szedjem ki a tökmagot rohadt gyorsan az a kérdés??????
Évente 1000-1500 ha-on héjnélküli tökmag termeltetését szervezzük, elsősorban exportra. Stabil vevőink vannak Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban. A termeltetési szerződéshez tűz és jég-kárbiztosítási szolgáltatást adunk. A termeltetéshez saját fajtáink vetőmagját ajánljuk.
A környékbeli termelőinknek gépi szolgáltatást biztosítunk - vetés, kultivátorozás, betakarítás, mosás, szárítás, tisztítás -. 2006 évi termeltetéseinkhez új termelőpartnerek jelentkezését is várjuk. A termeltetéshez termesztési technológiát nyújtunk, termelőinket folyamatosan ellenőrizzük, szaktanácsokkal ellátjuk.
A tököt gyaluljuk le. ízesítsük sóval, ecettel, olajjal és fedő alatt pároljuk meg. Lisztből és zsírból készítsünk rántást és keverjük bele a paradicsompürét. Ehhez a mártáshoz keverjük hozzá a megpuhult tököt. Ecetes, babérleveles, sós vizet forraljunk fel, és üssük bele a tojásokat. Ha megfőttek, szedjük ki és a tökkel együtt tálaljuk.
A gyalult tököt megfőzzük és áttörjük, 1 kanál vajat és csipetnyi sót keverünk hozzá. Ha kihűlt, összekeverjük a cukorral, tejjel, fűszerrel, a felvert tojással és egy evőkanál konyakkal. Tortalapra tesszük és félóráig sütjük. Kihűlés után porcukorral meghintjük.
A kimagozott terméshúsból igen finom lekvár készíthető, mert nagy a szárazanyag- és cukortartalma. A többi tökféléhez hasonló főzelék készítésére is alkalmas. A magok süteményekben dió, mandula vagy mogyoró helyett használhatók.
A száraz magokban mintegy 50% nyerszsír és 30% nyersfehérje található, ugyanez a terméshúsban csak 1-2%-nyi. Olajnövényként a háborús években hasznosították. Olajának minősége a legértékesebb étolajokéval vetekszik. A félszáraz olajok közé tartozik, melyeknek több mint negyedét telített (palmitin-, sztearinsav), a fennmaradó részt pedig telítetlen (linol-, olajsav) zsírsavak teszik ki. A mag hűvös, sötét helyen hosszú ideig avasodás nélkül eltartható. Magjában jelentős (30%) az E-vitamin.
Gyógyászati jelentősége egyre növekszik. Igen sok szelén is van a magokban, amely a gyulladásos folyamatok megakadályozásában (antioxidáns) játszik fontos szerepet. Agyműködést serkentő, idegrendszerre, prosztatára ható jótékony hatása miatt egyre több készítményben találkozhatunk vele. Az enyhén pörkölt, kissé sózott mag nemcsak élvezeti cikk, hanem fokozza a szervezet ellenálló képességét és a szellemi teljesítőképességet is.
Az őszi alapos mélyszántás vagy ásás előtt juttassuk ki a szerves és műtrágyákat. Ügyeljünk a kiszórás egyenletességére. A hantosán hagyott talajba könnyebben jut le a téli csapadék. Tavasszal gereblyézzük el a fagy által szétmállasztott rögöket és vetésig tartsuk gyommentesen a talajt. Nagyobb tökterületet repce-, napraforgótáblák közelében alakítsuk ki, hogy a beporzás minél kedvezőbb legyen. Ha ez nem sikerül, mivel a hím-és nővirágok aránya 1:20-30 (60), ezért célszerű a jobb megtermékenyítés érdekében méhcsaládot elhelyezni a környéken.
Vetését a tavaszi fagyok elmúltával és legalább 8-12 °C-ra felmelegedett talajba kezdjük meg. Ez szabad földön általában május első felében következik be, de néha már április végén is vethetjük. Túl késői (május végi) vetéssel csökken a hozam. Palántázni nem szükséges. A magokból 3-4-et tegyünk egy-egy fészekbe, a fészkek egymástól 50-70 cm-re legyenek. Nedves talajon 2-3, szárazabb körülmények között 3-4 cm mélyre helyezzük a magokat.
Az első lomblevelek megjelenésekor a legerősebb növényke meghagyásával állítsuk be fészkenként a tőszámot, a többit húzzuk ki. Erős lombosodás előtt legalább kétszer kapáljuk meg a területet, nehogy nagyon elgyomosodjon.
Speciális kártevője vagy betegsége nincs ugyan, de vírusfertőzés, lisztharmat, esetleg fenésedés fellépésére valamennyi töknél, így az olajtöknél is számítani lehet.
Betakarításra általában az ősz közepén (tenyészidő 150-170 nap) kerül sor, ekkorra már az érett, sárgacsíkos termések nagy részének a héja kemény (a köröm nem megy bele), kocsánya és szára száradni kezd. A kocsánnyal együtt levágott terméseket ajánlatos 5-10 napig utóérlelni. Az óvatosan, kézzel kiszedett magokat a jól utóérlelt termések bélanyagától könnyen elválaszthatjuk, így nem szükséges megmosni.
A magokat vékonyán kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg, hogy finom, „ezüstös héjúak" legyenek. A magozás után fennmaradó nagy mennyiségű húsrész (húsvastagság: 3-4 cm) nemcsak takarmánynak, hanem tápanyagvisszapótlásra is alkalmas.
A leszedett termések fagymentes helyen 4-8 hétig tárolhatók. 10 m2-en 15-20 db (60-80 kg) töktermésre, illetve 1-3 kg maghozamra számíthatunk. Ezermagtömege: 250-300 g.
Melegigényes növény. A magok csírázásához 8-10 °C feletti hőmérséklet szükséges, optimális csírázási hőmérséklete 25 °C körül van. Kelés után 10-15 °C-on tartva jobban megerősödnek a gyökerek, mint ennél jóval magasabb hőmérsékleten. Magtermesztéskor a magérés időszakában magas hőmérséklet szükséges. Takarmányozási vagy étkezési célra alacsonyabb hőmérsékleten, hűvösebb klímán is termeszthető. A terméskötés idején szükséges hőmennyiség fajtánként változó. Fagyérzékeny. Késő tavaszi és kora őszi fagyok egyaránt veszélyeztetik a termesztést. Magyarország éghajlati viszonyai alkalmasak az olajtöknek.
Hosszúnappalos, növekedéséhez 8-10 óránál hosszabb megvilágítás szükséges, amit nálunk a nyáron megkap. Árnyékba ne ültessük, mert tenyészideje erősen meghosszabbodik, emiatt magfogása bizonytalan lesz, valamint a terméskötés elmaradhat vagy csak egy-két kevés magvú, kisméretű termést fejleszt. Gyenge félárnyékot elvisel, így pl. kukoricával köztesként is vethető.
Jő szárazságtűrő. A száraz viszonyok között legjobban termeszthető tökfélék egyike. Száraz homoktalajon is megkísérelhető a termesztése. Házikertben, palántás szaporítással kevésbé alkalmazkodik a szárazsághoz. Szeszélyes és egyenlőtlen hazai csapadékviszonyaink ellenére öntözés nélkül is termeszthető, de aszályos időben egy-kétszeri öntözést meghálál. A szélsőségesen rossz talajtípusok kivételével szinte minden talajon megterem és szép termést hoz. Talajigénye a laza szerkezetűek felé tolódik el, még akkor is, ha ezek jóval szárazabbak. Az erősen kötött, nedves agyagtalajokat kerüljük. Morzsalékos, közömbös kémhatású, meszes, homokos vályogtalaj az ideális számára.
Tápanyagigényét leginkább szerves trágyával elégítjük ki. A talaj állapotától függően 10 m2-re 20-60 kg érett istállótrágyát szórjunk ki. A szervetlen tápanyagok közül nitrogénre főleg a terméskötés után, a bogyófejlődés folyamán van szüksége. Virágzásig a szükséges nitrogénnek csak a negyedét, termésképzés idején a 3/4-ét veszi fel. E tulajdonságát mindenképpen vegyük figyelembe a fejtrágyázás során, azaz kötött talajokon a nitrogénmennyiség felét (10 m2-re 40-50 dkg pétisót) indításkor, a másik felét pedig virágzáskor szórjuk ki. Nitrogén-túladagolástól csökken a mag olajtartalma. Homoktalajon célszerűbb három részletben adagolni: negyedét indításkor, a felét virágzás előtt, negyedét virágzás után. A kálium- és foszforműtrágyát ősszel adjuk ki. Kálisóból 10 m2-re 40-50 dkg, szuperfoszfátból 30-40 dkg elegendő. Mészszegény területeken a mesze-zés igen jó hatású, mert magas a káliumigénye.
Olajtök
Cucurbita pepo convar. ovifera L. - Cucurbitaceae
A terméshús főzeléknek, az olajos mag dió helyett süteménybe való
A tökfélék igen régi kultúrnövények, a Cucurbita pepót a kutatók Észak-Amerika déli feléből, a Cucurbita texana A. Gray-től származtatják. Európában a Cucurbita pepo a legfontosabb faj, amely a 18. századtól Nyugat-Európában, a 19. századtól pedig Oroszországban kezdte meg a hódítását. A cv. ovifera vagy oleifera mellett a cv. styriaca magja érdemel említést héjnélküliségével. Ez a tulajdonság, több kutató szerint mutációval jött létre, jelenleg legnagyobb termőterülete Oroszországban van.
Orsógyökere mélyen hatol a talajba és dús oldalgyökereivel gazdagon hálózza be az alsó és felső talajréteget. Gyökere függőleges irányban meghaladja az egyméteres hosszúságot, ennek köszönheti jó szárazságtűrő képességét. Kissé szegletes, húsos szára több méter hosszú is lehet. A heverő száron a levelek szórt állásban helyezkednek el. Szárát, levélnyelét, levelét serte-szőrők borítják. Hosszú, üreges levélnyelén egyszerű szerkezetű a levél. Fonákán jól láthatók a levél lemezéből a kidudorodó erek. A tenyészidő második felében a vékony levéllemez gyakran beszakadozik.
Az olajtök, hasonlóan más C. pepo alfajokhoz, egylaki. A hím- és nőivarú virágok a levélhónaljakból fejlődnek. A nővi-rágok kocsánya rövid és vastag, míg a hímivarúaké hosszú és vékony. Sugaras (aktinomorf) szimmetriájú virágaira az ötös szám jellemző. A zöld színű, kihe-gyesedő cimpájú csészelevelek egymással összenőttek. A forrt szirmú sárga párta tölcsér formájú, a belseje szőrökkel sűrűn borított. A vacaknál találhatók a sárgásfehér nektáriumok, amelyekben gazdag nektártartalom van. A porzótáj öt összenőtt porzóból áll, portokjai gyakran kissé meggörbültek. A termőtájat három termőlevél képezi, a magház alsó állású, a magkezdemények a termőlevelek szélén találhatók. Az oszlopos bibeszál szemölcsökkel bontott és hosszúra megnő. A virágok kora reggeltől a nagy melegig (általában délig) nyílnak csak ki. A virágzás és a terméskötés szorosan összefügg a hőmérséklettel, páratartalommal és növénysűrűséggel. Ritkább állományban több a virág. A termések változatos színűek, fehér, sárga vagy zöld alapon csíkozottak.
A magok héj nélküliek, innen származik a héjnélküli magvú tők elnevezés is. Voltaképpen itt is megtalálható a normális maghéj összes, ún. tesztarétege, csak a sejtfalak megvastagodása és fásodása hiányzik. Egyes típusokon a Jásodás"felismerhető a maghéj szélén, míg másoknál a külső maghéjat csupán egy vékony hártya képviseli.
Amit a héjnélküli olajtökről tudnunk kell, avagy
a héjnélküli olajtök termesztés helyzete és egyéb kérdése Magyarországon
Magyarországon az utóbbi években jelentős területeken termelünk héjnélküli olajtököt. Az Agroselect Kft. És más vetőmag ellátó cégek adatai, valamint saját vetőmag felhasználásának ismeretében megközelítően 15-20 ezer ha-on folyik a termesztése.
Mind a bio mind a konvencionális termelésű mag, az export árualap biztosításában jelentős helyet foglal el.
A tökről múltja: A tökféléket már vagy 10 ezer éve ismerik, Közép-Amerikából, Mexikóból származnak. A kétlaki töknek több mint 800 fajtáját termesztik, étkezési, takarmányozási célból, de van ahol edényként is használják tartósabb fajtájukat. A tök sok hasznos tulajdonsága mellett egészséges is, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő erővel bír, ezen felül vitaminokat is tartalmaz. A tökmag igen gazdag tápanyagokban, zsírjai igen értékesek, merthogy 80 százalékban telítetlen növényi zsírsavakat tartalmaz, koleszterinmentesek, főként kétszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok. A telítetlen zsírsavak bizonyítottan lassítják az érelmeszesedést azaz ideális táplálék! A tökmag tápanyagai révén a prosztata-bántalmak kezelésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Európába Kolumbusz Kristóf hozta be, és néhány évtized múlva a tök egész Dél- és Közép-Európában elterjedt. Hogy mennyire népszerű volt az elmúlt századokban bízonyitja az „Eleink konyhájából „ származó recept a „Faszénen zöldelényekkel sütött gyöketes baligány”, mely elkészítéséhez tökmagot használtak.
Napjaink receptkönyveiben is találkozunk a tökmag felhasználásával úgy mint „Struccsült tökmagos fokhagyma szósszal” , „Fogasfilé magokkal”,
„Juhtúrós tökmagos saláta”, „Burgonyasaláta tökmagolajjal”, vagy a sokak által igen kedvelt pörkölt tökmag mint rágcsálni való. De mint PÁLFALVI Pál „Növények a csíkszent-domokosi ember- és állatgyógyászatban” Hargita megyei népi növényismereti (etnobotanikai) gyűjtésében is olvashatjuk, Az éhére fogyasztott tökmag bélféreg (?) (orsógiliszta – Ascaris lumbricoides), „geleszta“ ellen jó (?). Teája májbetegség (?) és vesegyulladás (?) alkalmával használható. Az apróra megtört, héjastól megpergelt tökmag negyed liter tejben feloldva a tehénnek a szájába töltve jót tehet, ha nem kérődzik, vagy gyomorgyulladása van.
A stájer olajtök egy mutáns, amelyen a szélső sejtréteg nem fásodott el és nem vastagodott meg. Egyesek szerint egy spontán mutáció során keletkezett. Más kutatók szerint egy recesszív gén okozta ezen változást. A héjnélküli olajtök termesztése Európában mintegy 100 évre tekint vissza.
Magyarországon a 30-as években már foglalkoztak olajtök termesztéssel. Célja elsősorban olajnyerés volt. A II. világháború alatti években fontos olaj (zsírforrás) volt. Az 1945-48. közötti években a Debreceni Agrártudományi Egyetemen Penyigei Dénes és Manninger G. Adolf professzorok foglalkoztak a nemesítésével, valamint termesztésével.
A mezőgazdaság átalakulása után úgyszólván a termesztése megszűnt, ill. szinte csak a háztáji termesztésben volt ismert.
1974-ben az állami gazdaságok kereskedelmi irodájának (ÁGKER) munkatársai Németh József és Nikolits Béla közreműködtek a termesztés megszervezésében. 1974-ben Herrmann Decarm a FINK cég (Németország) akkori tulajdonosa Szarvason megkereste Dr. Kovács Gábort, mivel arról szerzett tudomást, hogy a fent nevezett professzorok mellett dolgozott, és ismeri az olajtök termesztés, nemesítés lehetőségeit. Ekkor született egy olyan megállapodás, amelyben a szarvasi Öntözési Kutató Intézet vállalja olyan olajtökfajta előállítását, amely magyar éghajlati körülmények között biztonságos termést ad, H. Decarm úr pedig vállalta olyan gép szerkesztésében való közreműködést, amely megoldja a gyors gépi betakarítást. A cél tehát az volt, hogy a gyógyszergyártás céljaira megfelelő mennyiségű és minőségű olajtökmagot termeljünk Magyarországon.
A tökmag mint gyógyhatású mag.: Mint ismerté vált a tökmagban és annak olajában levő hatóanyagok csökkentik, ill. megakadályozzák a férfiaknál komoly problémát okozó prosztatagyulladást és rákot.
A prosztata megbetegedés (prosztata rák) elleni küzdelem azért került előtérbe, mivel jó néhány ország statisztikája szerint a megbetegedések száma az utóbbi 30 évben megkétszereződött. A jóindulatú prosztata daganat főként a 60-70 éves korosztály betegsége. Legfőbb tünetei a többszöri vizelés, mely gyakran nehezen indul meg, a már későbbi fokozat, amikor egyáltalán nem képes vizelni a beteg, és így a vesék is károsodnak.
A világon egyre több férfi halálát okozzák a prosztata megbetegedések. Az USA-ban 132 ezren, az Európai Unió országaiban 85 ezren halnak meg évente prosztata megbetegedésben. Ez a szakemberek szerint azért különösen veszélyes betegség, mert a korai szakaszban nem okoz problémákat, ugyanakkor a különféle fentebb felsorolt tünetek jelentkezésekor rendszerint már súlyos a betegség. Magyarországon a férfiak körében a 4. leggyakoribb halál ok a prosztata rák.
Németországban, Ausztriában a prosztata megbetegedés ellen naturális módszerként használják az olajtökmagot. Kiemelik a zsírban oldódó vitaminok mennyiségét főként az "E" vitamint, mely nagy mennyiségben található az olajtök magjában, illetve a belőle készült olajban.
A magyar lakosságú területen, pl. Erdélyben kevesebb a prosztata megbetegedés, mivel a tökfélék közül különböző formában történő (főzelék, sült tök, tökmag, ill. olaj) rendszeres fogyasztása csökkenti a megbetegedést.
Az olajtökmag általában 42-45 % olajat tartalmaz. Kiváló nemesítési vonalainkban meghaladja az 50-52 %-ot, fehérje tartalma 38-42 %. A magban lévő Alpha, Béta tocopherol és a Szelén tartalom kedvező a megbetegedés megelőzésére.
A tökmag betakarításakor a hús, mint melléktermék jelentkezik, ha lehetőség van azonnali silózásra, pl. kukoricával, vagy silókukoricával kiváló silótakarmány készülhet belőle. Termelési gyakorlatokból tudjuk azt, Magyarországon hektáronként 0,4-1,2 tonna tökmag termelhető.
A tök termesztés jelene.: Az elmúlt évtizedben megnőtt az alternatív növények szerepe. A magyar talaj- és éghajlati viszonyok kedveznek termesztésüknek. A különböző kézikönyvek és tankönyvek írói akkor cselekszenek helyesen, ha egyes kérdésekben megkeresik, vagy éppen bevonják azokat a szervezeteket, szakembereket, akik egy-egy speciális alternatív növény (kisnövény) termesztésével foglalkoznak. Sokan és sokszor hangoztatják, hogy a tudomány meg-megújul és újabb tudományosan megalapozott eredmények születnek. Ez vonatkozik a korábban kis területen termelt olajtökre is. Teljesen más volt a gazdasági környezet amikor Grábner Emil Növénytermesztés kézikönyvében a tök termesztéséről és más növényekről írt. Grábner Emil 1935-ben Szántóföldi növénytermesztés című könyv 817. oldalán a következőket írja: "Az előveteménnyel szemben a tök teljesen közömbös. Rendszeresen két kalászos közé állítják be a vetésforgóban." A vetésforgó, vetésváltás kérdéséről tévesek azok az irodalmi közlések, melyek egyes kézikönyvekben és tankönyvekben megjelentek, ahol az olajtök csak öt év után vethető újra ugyanazon a területen. A mai gépi betakarítási technológia a földre szórja a tökhúst, és a magot egy gyűjtőládába gyűjti össze. A 40-60 tonna/ha tökhús, mint melléktermék, zöld-bio trágyaként hasznosul az utóveteménynél, mivel a tökhús rendkívül gazdag különböző ásványi anyagokban, valamint nyomelemekben. A korábbi évtizedekben, ha száraz volt az időjárás a betakarításkor, növendék állatokat hajtottak a területre, ahol azt elfogyasztották. (Kiváló étrendi hatása és jó táplálóanyag tartalma miatt.) Több éves tapasztalataink azt igazolják, hogy az olajtök termesztése után a már említett ásványi és nyomelem gazdagság miatt, 0,5-1,8 tonna/ha búza terméstöbblettel számolhatunk.
1997-ben Ausztriában egy a töknél eddig ismeretlen vírus jelent meg, a cukkíni sárga mozaikvírus, amely jelentős károkat okozott abban az évben. A betegség nálunk is megjelent. Jelentős kárt nem okozott, mivel az általunk előállított fajták (Szentesi Futó), melyet bio termesztésben is használnak, toleráns fajta, és ellenállt a jelzett betegséggel szemben.
Tolerancia (tűrőképesség) azt jelenti, hogy a fajta súlyos fertőzése ellenére sem csökken lényegesen a termés. Ugyanakkor a visszamaradt levél- és szármaradványokat a talajba juttatva, bedolgozva, már nem jelentenek fertőzési gócot éppen ezért egy év tök, két év kalászos követi egymást, és így a tök, valamint a kalászos gazdaságosabban kiegészítik egymást.
A (CYMV) cukkíni sárga mozaik vírust a levéltetvek repülő egyedei terjesztik a levelek szívogatásával. A levéltetvek ellen a bio termesztésben ferromon csapdákkal, a konvencionális termesztésben engedélyezett szerekkel védekezünk. Gátat szabhat a vírus terjedésének az is, ha a termőterületen talált vírusos növényeket kivágjuk és elföldeljük. (lásd később)
Monokultúrás termesztés nem javasolt a fentiek megfontolása miatt is, valamint azért mert az olajtöknek lisztharmat és peronoszpórás betegségei is lehetnek, s a következő évben a szármaradványok újabb fertőzési gócok lehetnek, kárt okozhatnak a csíranövénynél, valamint a kifejlett növénynél is. Így tehát csak a 3. évben kerüljön vissza a tök ugyanarra a területre. Más vírusérzékeny, illetve a vírust hordozó növények előveteménynek nem alkalmasak, pl. lucerna.
Az ÖKO-termelőknek tudni kell, hogy a talaj klórozott szénhidrogén és nehézfémsó szermaradványt nem tartalmazhat, mert a tök növény mélyre ható gyökere azokat felveszi, és a fő termékben a magban is akkumulálódik. Élelmiszerként és gyógyszerként a szermaradványt tartalmazó magokat hasznosítani nem lehet.
Néhány tanács a bio (ÖKO) termelők részére: óvakodjanak a nem fémzárolt ÖKO bizonyítvány nélküli vetőmag felhasználásától. A Szentesi Futó vetőmag fajtafenntartását szigorú belföldi és külföldi vizsgálatoknak vetjük alá, rezisztencia, gyógyászati hatóanyag vizsgálat, osztályozott magnagyság, stb.
A termelők gyakran hibát követnek el a növényállomány beállításával, nem veszik figyelembe a biztonságos termesztés egyik fő célkitűzését, a megfelelő sor, de még inkább a tőtávolságot.
A különböző vetésmódok az alábbi séma szerint értelmezhetők: A sor- és a tőtávolság beállításánál célszerű a következőképpen eljárni - 100 x 60, 140 x 45, 152 x 40.
Az ilyen vetés és tőszám biztosítja a 14-16 ezres növényállományt és nem többet, amennyiben több kelt ki, erre a tőszámra szükséges beállítani, mivel a sűrű állománynál kis kabakok képződnek, így nehéz a magot kinyerni és sok a betakarítási veszteség. Tudnunk kell, hogy a töknek nagy a tenyészterület igénye. Az olyan területen, ahol az indák az égnek állnak, azt jelenti, hogy nem történt meg az optimális töszám beállítás. A termesztőnek mindenképpen figyelembe kell vennie a fajtatulajdonos ajánlását a tőszámra és a termesztésre vonatkozóan, mivel a fajták között jelentős eltérések vannak. Pl. egy bokor típusú fajta (Szentesi Olíva) kisebb tenyészterület igényű, az optimális termő tőszáma 17-18 ezer, míg egy futó típusú fajtánál nagyobb a tenyészterület igény, ahol 14-16 ezer az optimális termő tőszám.
A vetésnél nagy figyelmet kell fordítani a talajhőmérsékletére, ne vessünk hideg talajba mert a magok a talajnedvességet felveszik, de az alacsony hőmérséklet miatt a csírázás nem indul meg és a nedves a talajban magok megrothadnak.
A kelés után kultivátorozzunk a gyommentesség érdekében és a tenyészidő folyamán ameddig géppel tudunk közlekedni a területen, 2-3 alkalommal. (3.képVetfto02.jpg).
Ma a kézi kapálás a legolcsóbb, és a legcélravezetőbb módszer a gyomok elleni védekezésben. Az első kapálással egy időben a tőszám beállításra is lehetőség nyílik. Nem jelentős lokális vírusfertőzés esetén célszerű a vírusos növényeket a kapálással egy időben eltávolítani, elföldelni.
Ha lehetőség van öntözésre, június közepétől szükség szerint öntözzünk, lehetőleg 50-60 mm-es adagban és kora estétől a reggelig tartó időszakban.
A betakarításról, annak előkészületeiről, valamint a mag feldolgozásáról egy későbbi számban olvashatnak.
3117 hozzászólás
Moderálási elveink miatt törölve.
2010-09-12 21:28:04
Válasz #15. hozzászólásra
Nincs ám mindenkinek tökizélője...
Ha van 100 db tököm... legyen inkább 500 a hecc kedvéért...
Hogyan szedjem ki a tökmagot rohadt gyorsan az a kérdés??????
Moderálási elveink miatt törölve.
2010-09-12 21:27:14
Válasz #13. hozzászólásra
Világos.
És a kézi magtalanítással mi a Tma????
Moderálási elveink miatt törölve.
2010-09-12 21:26:49
Tökkel se töketlenkedik senki???
Hogyan van magtalanítva?
Válasz #10. hozzászólásra
Kösz,ez nincs is messze.
AGROSELECT Növénynemesítő és Forgalmazó Kft..
+ H-5540 Szarvas Szentesi út.40-42. Pf:26. (/2 : (36)-[66]-312-179; 514-130; 514-131
Évente 1000-1500 ha-on héjnélküli tökmag termeltetését szervezzük, elsősorban exportra. Stabil vevőink vannak Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban. A termeltetési szerződéshez tűz és jég-kárbiztosítási szolgáltatást adunk. A termeltetéshez saját fajtáink vetőmagját ajánljuk.
A környékbeli termelőinknek gépi szolgáltatást biztosítunk - vetés, kultivátorozás, betakarítás, mosás, szárítás, tisztítás -. 2006 évi termeltetéseinkhez új termelőpartnerek jelentkezését is várjuk. A termeltetéshez termesztési technológiát nyújtunk, termelőinket folyamatosan ellenőrizzük, szaktanácsokkal ellátjuk.
Válasz #8. hozzászólásra
Esetleg valami felvásárló?Az a legfontosabb.
most ennyit találtam hirtelen, illetve Anna receptjét:
tökmagos lepényhttp://www.agroinform.com/receptek/Hazias-receptek-Tokmagos-lepeny/20061103-102/
RECEPTEK
• Paradicsomos olajtök
1 tök, olaj, só, ecet, liszt, paradicsompüré, babérlevél, 2 tojás.
A tököt gyaluljuk le. ízesítsük sóval, ecettel, olajjal és fedő alatt pároljuk meg. Lisztből és zsírból készítsünk rántást és keverjük bele a paradicsompürét. Ehhez a mártáshoz keverjük hozzá a megpuhult tököt. Ecetes, babérleveles, sós vizet forraljunk fel, és üssük bele a tojásokat. Ha megfőttek, szedjük ki és a tökkel együtt tálaljuk.
• Olajtöktorta
5 dl főtt, áttört tök, 5 dl tej, 10 dkg porcukor, 4 tojás, fél kanál fahéj, darált dió, 3 dkg vaj.
A gyalult tököt megfőzzük és áttörjük, 1 kanál vajat és csipetnyi sót keverünk hozzá. Ha kihűlt, összekeverjük a cukorral, tejjel, fűszerrel, a felvert tojással és egy evőkanál konyakkal. Tortalapra tesszük és félóráig sütjük. Kihűlés után porcukorral meghintjük.
Felhasználása
A kimagozott terméshúsból igen finom lekvár készíthető, mert nagy a szárazanyag- és cukortartalma. A többi tökféléhez hasonló főzelék készítésére is alkalmas. A magok süteményekben dió, mandula vagy mogyoró helyett használhatók.
A száraz magokban mintegy 50% nyerszsír és 30% nyersfehérje található, ugyanez a terméshúsban csak 1-2%-nyi. Olajnövényként a háborús években hasznosították. Olajának minősége a legértékesebb étolajokéval vetekszik. A félszáraz olajok közé tartozik, melyeknek több mint negyedét telített (palmitin-, sztearinsav), a fennmaradó részt pedig telítetlen (linol-, olajsav) zsírsavak teszik ki. A mag hűvös, sötét helyen hosszú ideig avasodás nélkül eltartható. Magjában jelentős (30%) az E-vitamin.
Gyógyászati jelentősége egyre növekszik. Igen sok szelén is van a magokban, amely a gyulladásos folyamatok megakadályozásában (antioxidáns) játszik fontos szerepet. Agyműködést serkentő, idegrendszerre, prosztatára ható jótékony hatása miatt egyre több készítményben találkozhatunk vele. Az enyhén pörkölt, kissé sózott mag nemcsak élvezeti cikk, hanem fokozza a szervezet ellenálló képességét és a szellemi teljesítőképességet is.
Termesztése
Az őszi alapos mélyszántás vagy ásás előtt juttassuk ki a szerves és műtrágyákat. Ügyeljünk a kiszórás egyenletességére. A hantosán hagyott talajba könnyebben jut le a téli csapadék. Tavasszal gereblyézzük el a fagy által szétmállasztott rögöket és vetésig tartsuk gyommentesen a talajt. Nagyobb tökterületet repce-, napraforgótáblák közelében alakítsuk ki, hogy a beporzás minél kedvezőbb legyen. Ha ez nem sikerül, mivel a hím-és nővirágok aránya 1:20-30 (60), ezért célszerű a jobb megtermékenyítés érdekében méhcsaládot elhelyezni a környéken.
Vetését a tavaszi fagyok elmúltával és legalább 8-12 °C-ra felmelegedett talajba kezdjük meg. Ez szabad földön általában május első felében következik be, de néha már április végén is vethetjük. Túl késői (május végi) vetéssel csökken a hozam. Palántázni nem szükséges. A magokból 3-4-et tegyünk egy-egy fészekbe, a fészkek egymástól 50-70 cm-re legyenek. Nedves talajon 2-3, szárazabb körülmények között 3-4 cm mélyre helyezzük a magokat.
Az első lomblevelek megjelenésekor a legerősebb növényke meghagyásával állítsuk be fészkenként a tőszámot, a többit húzzuk ki. Erős lombosodás előtt legalább kétszer kapáljuk meg a területet, nehogy nagyon elgyomosodjon.
Speciális kártevője vagy betegsége nincs ugyan, de vírusfertőzés, lisztharmat, esetleg fenésedés fellépésére valamennyi töknél, így az olajtöknél is számítani lehet.
Betakarításra általában az ősz közepén (tenyészidő 150-170 nap) kerül sor, ekkorra már az érett, sárgacsíkos termések nagy részének a héja kemény (a köröm nem megy bele), kocsánya és szára száradni kezd. A kocsánnyal együtt levágott terméseket ajánlatos 5-10 napig utóérlelni. Az óvatosan, kézzel kiszedett magokat a jól utóérlelt termések bélanyagától könnyen elválaszthatjuk, így nem szükséges megmosni.
A magokat vékonyán kiterítve, száraz, szellős helyen szárítsuk meg, hogy finom, „ezüstös héjúak" legyenek. A magozás után fennmaradó nagy mennyiségű húsrész (húsvastagság: 3-4 cm) nemcsak takarmánynak, hanem tápanyagvisszapótlásra is alkalmas.
A leszedett termések fagymentes helyen 4-8 hétig tárolhatók. 10 m2-en 15-20 db (60-80 kg) töktermésre, illetve 1-3 kg maghozamra számíthatunk. Ezermagtömege: 250-300 g.
Környezeti igénye
Melegigényes növény. A magok csírázásához 8-10 °C feletti hőmérséklet szükséges, optimális csírázási hőmérséklete 25 °C körül van. Kelés után 10-15 °C-on tartva jobban megerősödnek a gyökerek, mint ennél jóval magasabb hőmérsékleten. Magtermesztéskor a magérés időszakában magas hőmérséklet szükséges. Takarmányozási vagy étkezési célra alacsonyabb hőmérsékleten, hűvösebb klímán is termeszthető. A terméskötés idején szükséges hőmennyiség fajtánként változó. Fagyérzékeny. Késő tavaszi és kora őszi fagyok egyaránt veszélyeztetik a termesztést. Magyarország éghajlati viszonyai alkalmasak az olajtöknek.
Hosszúnappalos, növekedéséhez 8-10 óránál hosszabb megvilágítás szükséges, amit nálunk a nyáron megkap. Árnyékba ne ültessük, mert tenyészideje erősen meghosszabbodik, emiatt magfogása bizonytalan lesz, valamint a terméskötés elmaradhat vagy csak egy-két kevés magvú, kisméretű termést fejleszt. Gyenge félárnyékot elvisel, így pl. kukoricával köztesként is vethető.
Jő szárazságtűrő. A száraz viszonyok között legjobban termeszthető tökfélék egyike. Száraz homoktalajon is megkísérelhető a termesztése. Házikertben, palántás szaporítással kevésbé alkalmazkodik a szárazsághoz. Szeszélyes és egyenlőtlen hazai csapadékviszonyaink ellenére öntözés nélkül is termeszthető, de aszályos időben egy-kétszeri öntözést meghálál. A szélsőségesen rossz talajtípusok kivételével szinte minden talajon megterem és szép termést hoz. Talajigénye a laza szerkezetűek felé tolódik el, még akkor is, ha ezek jóval szárazabbak. Az erősen kötött, nedves agyagtalajokat kerüljük. Morzsalékos, közömbös kémhatású, meszes, homokos vályogtalaj az ideális számára.
Tápanyagigényét leginkább szerves trágyával elégítjük ki. A talaj állapotától függően 10 m2-re 20-60 kg érett istállótrágyát szórjunk ki. A szervetlen tápanyagok közül nitrogénre főleg a terméskötés után, a bogyófejlődés folyamán van szüksége. Virágzásig a szükséges nitrogénnek csak a negyedét, termésképzés idején a 3/4-ét veszi fel. E tulajdonságát mindenképpen vegyük figyelembe a fejtrágyázás során, azaz kötött talajokon a nitrogénmennyiség felét (10 m2-re 40-50 dkg pétisót) indításkor, a másik felét pedig virágzáskor szórjuk ki. Nitrogén-túladagolástól csökken a mag olajtartalma. Homoktalajon célszerűbb három részletben adagolni: negyedét indításkor, a felét virágzás előtt, negyedét virágzás után. A kálium- és foszforműtrágyát ősszel adjuk ki. Kálisóból 10 m2-re 40-50 dkg, szuperfoszfátból 30-40 dkg elegendő. Mészszegény területeken a mesze-zés igen jó hatású, mert magas a káliumigénye.
Olajtök
Cucurbita pepo convar. ovifera L. - Cucurbitaceae
A terméshús főzeléknek, az olajos mag dió helyett süteménybe való
A tökfélék igen régi kultúrnövények, a Cucurbita pepót a kutatók Észak-Amerika déli feléből, a Cucurbita texana A. Gray-től származtatják. Európában a Cucurbita pepo a legfontosabb faj, amely a 18. századtól Nyugat-Európában, a 19. századtól pedig Oroszországban kezdte meg a hódítását. A cv. ovifera vagy oleifera mellett a cv. styriaca magja érdemel említést héjnélküliségével. Ez a tulajdonság, több kutató szerint mutációval jött létre, jelenleg legnagyobb termőterülete Oroszországban van.
Orsógyökere mélyen hatol a talajba és dús oldalgyökereivel gazdagon hálózza be az alsó és felső talajréteget. Gyökere függőleges irányban meghaladja az egyméteres hosszúságot, ennek köszönheti jó szárazságtűrő képességét. Kissé szegletes, húsos szára több méter hosszú is lehet. A heverő száron a levelek szórt állásban helyezkednek el. Szárát, levélnyelét, levelét serte-szőrők borítják. Hosszú, üreges levélnyelén egyszerű szerkezetű a levél. Fonákán jól láthatók a levél lemezéből a kidudorodó erek. A tenyészidő második felében a vékony levéllemez gyakran beszakadozik.
Az olajtök, hasonlóan más C. pepo alfajokhoz, egylaki. A hím- és nőivarú virágok a levélhónaljakból fejlődnek. A nővi-rágok kocsánya rövid és vastag, míg a hímivarúaké hosszú és vékony. Sugaras (aktinomorf) szimmetriájú virágaira az ötös szám jellemző. A zöld színű, kihe-gyesedő cimpájú csészelevelek egymással összenőttek. A forrt szirmú sárga párta tölcsér formájú, a belseje szőrökkel sűrűn borított. A vacaknál találhatók a sárgásfehér nektáriumok, amelyekben gazdag nektártartalom van. A porzótáj öt összenőtt porzóból áll, portokjai gyakran kissé meggörbültek. A termőtájat három termőlevél képezi, a magház alsó állású, a magkezdemények a termőlevelek szélén találhatók. Az oszlopos bibeszál szemölcsökkel bontott és hosszúra megnő. A virágok kora reggeltől a nagy melegig (általában délig) nyílnak csak ki. A virágzás és a terméskötés szorosan összefügg a hőmérséklettel, páratartalommal és növénysűrűséggel. Ritkább állományban több a virág. A termések változatos színűek, fehér, sárga vagy zöld alapon csíkozottak.
A magok héj nélküliek, innen származik a héjnélküli magvú tők elnevezés is. Voltaképpen itt is megtalálható a normális maghéj összes, ún. tesztarétege, csak a sejtfalak megvastagodása és fásodása hiányzik. Egyes típusokon a Jásodás"felismerhető a maghéj szélén, míg másoknál a külső maghéjat csupán egy vékony hártya képviseli.
Válasz #1. hozzászólásra
Amit a héjnélküli olajtökről tudnunk kell, avagy
a héjnélküli olajtök termesztés helyzete és egyéb kérdése Magyarországon
Magyarországon az utóbbi években jelentős területeken termelünk héjnélküli olajtököt. Az Agroselect Kft. És más vetőmag ellátó cégek adatai, valamint saját vetőmag felhasználásának ismeretében megközelítően 15-20 ezer ha-on folyik a termesztése.
Mind a bio mind a konvencionális termelésű mag, az export árualap biztosításában jelentős helyet foglal el.
A tökről múltja: A tökféléket már vagy 10 ezer éve ismerik, Közép-Amerikából, Mexikóból származnak. A kétlaki töknek több mint 800 fajtáját termesztik, étkezési, takarmányozási célból, de van ahol edényként is használják tartósabb fajtájukat. A tök sok hasznos tulajdonsága mellett egészséges is, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő erővel bír, ezen felül vitaminokat is tartalmaz. A tökmag igen gazdag tápanyagokban, zsírjai igen értékesek, merthogy 80 százalékban telítetlen növényi zsírsavakat tartalmaz, koleszterinmentesek, főként kétszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok. A telítetlen zsírsavak bizonyítottan lassítják az érelmeszesedést azaz ideális táplálék! A tökmag tápanyagai révén a prosztata-bántalmak kezelésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.
Európába Kolumbusz Kristóf hozta be, és néhány évtized múlva a tök egész Dél- és Közép-Európában elterjedt. Hogy mennyire népszerű volt az elmúlt századokban bízonyitja az „Eleink konyhájából „ származó recept a „Faszénen zöldelényekkel sütött gyöketes baligány”, mely elkészítéséhez tökmagot használtak.
Napjaink receptkönyveiben is találkozunk a tökmag felhasználásával úgy mint „Struccsült tökmagos fokhagyma szósszal” , „Fogasfilé magokkal”,
„Juhtúrós tökmagos saláta”, „Burgonyasaláta tökmagolajjal”, vagy a sokak által igen kedvelt pörkölt tökmag mint rágcsálni való. De mint PÁLFALVI Pál „Növények a csíkszent-domokosi ember- és állatgyógyászatban” Hargita megyei népi növényismereti (etnobotanikai) gyűjtésében is olvashatjuk, Az éhére fogyasztott tökmag bélféreg (?) (orsógiliszta – Ascaris lumbricoides), „geleszta“ ellen jó (?). Teája májbetegség (?) és vesegyulladás (?) alkalmával használható. Az apróra megtört, héjastól megpergelt tökmag negyed liter tejben feloldva a tehénnek a szájába töltve jót tehet, ha nem kérődzik, vagy gyomorgyulladása van.
A stájer olajtök egy mutáns, amelyen a szélső sejtréteg nem fásodott el és nem vastagodott meg. Egyesek szerint egy spontán mutáció során keletkezett. Más kutatók szerint egy recesszív gén okozta ezen változást. A héjnélküli olajtök termesztése Európában mintegy 100 évre tekint vissza.
Magyarországon a 30-as években már foglalkoztak olajtök termesztéssel. Célja elsősorban olajnyerés volt. A II. világháború alatti években fontos olaj (zsírforrás) volt. Az 1945-48. közötti években a Debreceni Agrártudományi Egyetemen Penyigei Dénes és Manninger G. Adolf professzorok foglalkoztak a nemesítésével, valamint termesztésével.
A mezőgazdaság átalakulása után úgyszólván a termesztése megszűnt, ill. szinte csak a háztáji termesztésben volt ismert.
1974-ben az állami gazdaságok kereskedelmi irodájának (ÁGKER) munkatársai Németh József és Nikolits Béla közreműködtek a termesztés megszervezésében. 1974-ben Herrmann Decarm a FINK cég (Németország) akkori tulajdonosa Szarvason megkereste Dr. Kovács Gábort, mivel arról szerzett tudomást, hogy a fent nevezett professzorok mellett dolgozott, és ismeri az olajtök termesztés, nemesítés lehetőségeit. Ekkor született egy olyan megállapodás, amelyben a szarvasi Öntözési Kutató Intézet vállalja olyan olajtökfajta előállítását, amely magyar éghajlati körülmények között biztonságos termést ad, H. Decarm úr pedig vállalta olyan gép szerkesztésében való közreműködést, amely megoldja a gyors gépi betakarítást. A cél tehát az volt, hogy a gyógyszergyártás céljaira megfelelő mennyiségű és minőségű olajtökmagot termeljünk Magyarországon.
A tökmag mint gyógyhatású mag.: Mint ismerté vált a tökmagban és annak olajában levő hatóanyagok csökkentik, ill. megakadályozzák a férfiaknál komoly problémát okozó prosztatagyulladást és rákot.
A prosztata megbetegedés (prosztata rák) elleni küzdelem azért került előtérbe, mivel jó néhány ország statisztikája szerint a megbetegedések száma az utóbbi 30 évben megkétszereződött. A jóindulatú prosztata daganat főként a 60-70 éves korosztály betegsége. Legfőbb tünetei a többszöri vizelés, mely gyakran nehezen indul meg, a már későbbi fokozat, amikor egyáltalán nem képes vizelni a beteg, és így a vesék is károsodnak.
A világon egyre több férfi halálát okozzák a prosztata megbetegedések. Az USA-ban 132 ezren, az Európai Unió országaiban 85 ezren halnak meg évente prosztata megbetegedésben. Ez a szakemberek szerint azért különösen veszélyes betegség, mert a korai szakaszban nem okoz problémákat, ugyanakkor a különféle fentebb felsorolt tünetek jelentkezésekor rendszerint már súlyos a betegség. Magyarországon a férfiak körében a 4. leggyakoribb halál ok a prosztata rák.
Németországban, Ausztriában a prosztata megbetegedés ellen naturális módszerként használják az olajtökmagot. Kiemelik a zsírban oldódó vitaminok mennyiségét főként az "E" vitamint, mely nagy mennyiségben található az olajtök magjában, illetve a belőle készült olajban.
A magyar lakosságú területen, pl. Erdélyben kevesebb a prosztata megbetegedés, mivel a tökfélék közül különböző formában történő (főzelék, sült tök, tökmag, ill. olaj) rendszeres fogyasztása csökkenti a megbetegedést.
Az olajtökmag általában 42-45 % olajat tartalmaz. Kiváló nemesítési vonalainkban meghaladja az 50-52 %-ot, fehérje tartalma 38-42 %. A magban lévő Alpha, Béta tocopherol és a Szelén tartalom kedvező a megbetegedés megelőzésére.
A tökmag betakarításakor a hús, mint melléktermék jelentkezik, ha lehetőség van azonnali silózásra, pl. kukoricával, vagy silókukoricával kiváló silótakarmány készülhet belőle. Termelési gyakorlatokból tudjuk azt, Magyarországon hektáronként 0,4-1,2 tonna tökmag termelhető.
A tök termesztés jelene.: Az elmúlt évtizedben megnőtt az alternatív növények szerepe. A magyar talaj- és éghajlati viszonyok kedveznek termesztésüknek. A különböző kézikönyvek és tankönyvek írói akkor cselekszenek helyesen, ha egyes kérdésekben megkeresik, vagy éppen bevonják azokat a szervezeteket, szakembereket, akik egy-egy speciális alternatív növény (kisnövény) termesztésével foglalkoznak. Sokan és sokszor hangoztatják, hogy a tudomány meg-megújul és újabb tudományosan megalapozott eredmények születnek. Ez vonatkozik a korábban kis területen termelt olajtökre is. Teljesen más volt a gazdasági környezet amikor Grábner Emil Növénytermesztés kézikönyvében a tök termesztéséről és más növényekről írt. Grábner Emil 1935-ben Szántóföldi növénytermesztés című könyv 817. oldalán a következőket írja: "Az előveteménnyel szemben a tök teljesen közömbös. Rendszeresen két kalászos közé állítják be a vetésforgóban." A vetésforgó, vetésváltás kérdéséről tévesek azok az irodalmi közlések, melyek egyes kézikönyvekben és tankönyvekben megjelentek, ahol az olajtök csak öt év után vethető újra ugyanazon a területen. A mai gépi betakarítási technológia a földre szórja a tökhúst, és a magot egy gyűjtőládába gyűjti össze. A 40-60 tonna/ha tökhús, mint melléktermék, zöld-bio trágyaként hasznosul az utóveteménynél, mivel a tökhús rendkívül gazdag különböző ásványi anyagokban, valamint nyomelemekben. A korábbi évtizedekben, ha száraz volt az időjárás a betakarításkor, növendék állatokat hajtottak a területre, ahol azt elfogyasztották. (Kiváló étrendi hatása és jó táplálóanyag tartalma miatt.) Több éves tapasztalataink azt igazolják, hogy az olajtök termesztése után a már említett ásványi és nyomelem gazdagság miatt, 0,5-1,8 tonna/ha búza terméstöbblettel számolhatunk.
1997-ben Ausztriában egy a töknél eddig ismeretlen vírus jelent meg, a cukkíni sárga mozaikvírus, amely jelentős károkat okozott abban az évben. A betegség nálunk is megjelent. Jelentős kárt nem okozott, mivel az általunk előállított fajták (Szentesi Futó), melyet bio termesztésben is használnak, toleráns fajta, és ellenállt a jelzett betegséggel szemben.
Tolerancia (tűrőképesség) azt jelenti, hogy a fajta súlyos fertőzése ellenére sem csökken lényegesen a termés. Ugyanakkor a visszamaradt levél- és szármaradványokat a talajba juttatva, bedolgozva, már nem jelentenek fertőzési gócot éppen ezért egy év tök, két év kalászos követi egymást, és így a tök, valamint a kalászos gazdaságosabban kiegészítik egymást.
A (CYMV) cukkíni sárga mozaik vírust a levéltetvek repülő egyedei terjesztik a levelek szívogatásával. A levéltetvek ellen a bio termesztésben ferromon csapdákkal, a konvencionális termesztésben engedélyezett szerekkel védekezünk. Gátat szabhat a vírus terjedésének az is, ha a termőterületen talált vírusos növényeket kivágjuk és elföldeljük. (lásd később)
Monokultúrás termesztés nem javasolt a fentiek megfontolása miatt is, valamint azért mert az olajtöknek lisztharmat és peronoszpórás betegségei is lehetnek, s a következő évben a szármaradványok újabb fertőzési gócok lehetnek, kárt okozhatnak a csíranövénynél, valamint a kifejlett növénynél is. Így tehát csak a 3. évben kerüljön vissza a tök ugyanarra a területre. Más vírusérzékeny, illetve a vírust hordozó növények előveteménynek nem alkalmasak, pl. lucerna.
Az ÖKO-termelőknek tudni kell, hogy a talaj klórozott szénhidrogén és nehézfémsó szermaradványt nem tartalmazhat, mert a tök növény mélyre ható gyökere azokat felveszi, és a fő termékben a magban is akkumulálódik. Élelmiszerként és gyógyszerként a szermaradványt tartalmazó magokat hasznosítani nem lehet.
Néhány tanács a bio (ÖKO) termelők részére: óvakodjanak a nem fémzárolt ÖKO bizonyítvány nélküli vetőmag felhasználásától. A Szentesi Futó vetőmag fajtafenntartását szigorú belföldi és külföldi vizsgálatoknak vetjük alá, rezisztencia, gyógyászati hatóanyag vizsgálat, osztályozott magnagyság, stb.
A termelők gyakran hibát követnek el a növényállomány beállításával, nem veszik figyelembe a biztonságos termesztés egyik fő célkitűzését, a megfelelő sor, de még inkább a tőtávolságot.
A különböző vetésmódok az alábbi séma szerint értelmezhetők: A sor- és a tőtávolság beállításánál célszerű a következőképpen eljárni - 100 x 60, 140 x 45, 152 x 40.
Az ilyen vetés és tőszám biztosítja a 14-16 ezres növényállományt és nem többet, amennyiben több kelt ki, erre a tőszámra szükséges beállítani, mivel a sűrű állománynál kis kabakok képződnek, így nehéz a magot kinyerni és sok a betakarítási veszteség. Tudnunk kell, hogy a töknek nagy a tenyészterület igénye. Az olyan területen, ahol az indák az égnek állnak, azt jelenti, hogy nem történt meg az optimális töszám beállítás. A termesztőnek mindenképpen figyelembe kell vennie a fajtatulajdonos ajánlását a tőszámra és a termesztésre vonatkozóan, mivel a fajták között jelentős eltérések vannak. Pl. egy bokor típusú fajta (Szentesi Olíva) kisebb tenyészterület igényű, az optimális termő tőszáma 17-18 ezer, míg egy futó típusú fajtánál nagyobb a tenyészterület igény, ahol 14-16 ezer az optimális termő tőszám.
A vetésnél nagy figyelmet kell fordítani a talajhőmérsékletére, ne vessünk hideg talajba mert a magok a talajnedvességet felveszik, de az alacsony hőmérséklet miatt a csírázás nem indul meg és a nedves a talajban magok megrothadnak.
A kelés után kultivátorozzunk a gyommentesség érdekében és a tenyészidő folyamán ameddig géppel tudunk közlekedni a területen, 2-3 alkalommal. (3.képVetfto02.jpg).
Ma a kézi kapálás a legolcsóbb, és a legcélravezetőbb módszer a gyomok elleni védekezésben. Az első kapálással egy időben a tőszám beállításra is lehetőség nyílik. Nem jelentős lokális vírusfertőzés esetén célszerű a vírusos növényeket a kapálással egy időben eltávolítani, elföldelni.
Ha lehetőség van öntözésre, június közepétől szükség szerint öntözzünk, lehetőleg 50-60 mm-es adagban és kora estétől a reggelig tartó időszakban.
A betakarításról, annak előkészületeiről, valamint a mag feldolgozásáról egy későbbi számban olvashatnak.
Ki mit tud erről?Technológia felvásárlás stb.