Hirdetés
Fórum
- Munkabérek a mezőgazdaságban új
- Robotkormány új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- MTZ traktor szerelési kérdések – Mindörökké Belarus! új
- Autók, kocsik, verdák ... paraszti harci szekerek! új
- Körbálázót, de milyet? új
- Legelő telepítés, gondozás, stb... új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Életképek a gazdálkodás mindennapjairól új
- Magról vetett hagyma új
Cikkajánló
_jpg_fill_540x300_0.webp "Több mint háromszázezer fiatalt segíthet a munkáshitel")
859 hozzászólás
Válasz #467. hozzászólásra
Drenthe fórumtárs nem a csodát várta , csak azt amit a sok fas...opó kereskedőjük hazudozott! Nem vártam többet mint a befektetés elsőnek , de az se jött. Ráadásul szó nem volt arról , hogy majd 2,3,4 vagy kitudja hány év után hat igazán!!!
Tudományosan ki lehet magyarázni ,de a tények másról árulkodnak. Azt gondolom hogy ha egy aszályos évben se tud mutatni valamit amikor valóban szükség lenne rá , akkor máskor meg ne mutasson , ráadásul 1-1.5q műtrágya árán!
Tiszteletbe tartom a többi ember kitartását velük , de rábeszélni én ezek után senkit nem tudok.
Azokat a dumákat hogy már eleve jobban kelnek tőle a növények meg ilyenek már sértőnek találom , figyelembe véve azt hogy megfelelően használtuk és semmit nem használt.
Fórum és Gazdatársaimnak ettől függetlenül sok sikert kívánok a talajbaktériumok használatához!
2 éve használok "mikro vitál" (baktérium trágya).Ugy gondolom használ.
Válasz #504. hozzászólásra
Az amalgerol nem rosz!! De nekem az elmult évben a vizben feloldot mütrágya is jelentet kb anyit.. Szoval
Válasz #505. hozzászólásra
Unicum-nak eladni
Válasz #504. hozzászólásra
30 liter szórtam a paprikára............semmi reakció
Válasz #504. hozzászólásra
ja, azt én is kedvelem...
Válasz #503. hozzászólásra
Amalgerolt én is csak azért vettem mert tetszett az illata....
Válasz #501. hozzászólásra
Nálunk a 3q 20-20-as komplex + 2.5q An34-es a nyerő páros a kukoricatermesztésben ....
A baktériumtrágyázáshoz mi még túl szegények vagyunk...talán egyszer kipróbálom , amikor már nem lessz mire költeni a lóvét
Válasz #500. hozzászólásra
És mit fog válaszolni???Én sejtem....
Van Szegeden egy nagy tudású professzor aki a műtrágyázásokkal és a bacikkal foglalkozik legfőképp cca 30 éve.....................majd kérdezétek meg ezt a bacis dolgot Tőle is
Válasz #498. hozzászólásra
Elküldtem a pakkot.Minden prosi hátulján ott van a területi képviselő neve,tel. száma.Nyugodtan hívhatod őket ha valamit nem értesz,vagy már rendeled is az anyagot.
Válasz #497. hozzászólásra
Köszönöm szépen!
Válasz #496. hozzászólásra
megtennéd? Akkor adom a címet...
Fekete József, 9081, Győrújbarát, Templom sor 4.
Válasz #495. hozzászólásra
Szerintem egyszerűbb ha beteszem egy borítékba és elküldöm.Van három vagy négy füzet.
Válasz #494. hozzászólásra
fekete.jozsef@t-online.hu, ha elküldenéd megköszönném!!!
Válasz #493. hozzászólásra
Az előadó mondta,hogy a bacik kb 6-honap kezdenek pusztulni,ezért pótolni kell.Van bőven anyag róla ha érdekel tudok küldeni.
Válasz #492. hozzászólásra
Ez nem lehet így! Ez nem olyan hogy halmozom halmozom aztán egyszer robbanik és itt a kánaán. Ennek folyamatosan kell dolgoznia. Fagyokban ez is pusztul úgy ....
Válasz #491. hozzászólásra
Csoda az kb három év múlva lesz,ha minden évben lefújod.
Válasz #490. hozzászólásra
Én leszántottam úgy hogy 1 szem sincsen fent és nem is lesz, de majd jövőre biztosan felhozom :) Én nyomom neki akkor simát 1 lityót aztán várom a "csodát" :) Köszönöm!
Válasz #489. hozzászólásra
A Cell-t még a gyártó is úgy ajánlja, hogy csak közvetlenül a szármaradványokra szórd ki, mert a cellulózbontó hatáshoz közvetlen kontaktus kell, a talajban nem igazán mozog. Inkább A10-ből tegyél egy litert, és ha tényleg csutkás a kiszóráskor is, akkor a Cell-ből felet. szerintem.
Válasz #486. hozzászólásra
Most szeretném kipróbálni árpa alá 15Ha-on.Szántásnál még a tavalyelőtti kukiszár jött elő.Ezért gondoltam 1-lit Cellt+1/2lit Fillt szórok ki.
Válasz #487. hozzászólásra
Jól van. Még1X-r szeretném megköszönni bő eszmefuttatásodat. Kipróbálom aztán meglátom. pár 10 Ha-ra veszek anyagot, és napra utáni, meg kuk utáni földben ásóborona előtt közvetlenül kipermetezzük bedolgozom aztán lesz aminek lennie kell :)
Válasz #485. hozzászólásra
ezen van minden. Ha pl. nem tudod jól bedolgozni, már romlik a hatásfok, ha nagyon mélyre kerül, akkor is, ha száraz körülmények közé kerül szintén. De befolyásolják vegyszerek, talajlakó élőlények, minden...
Az meg, hogy x kg P, mag Y kg K, az teljesen mgehatározhatatlan, aki ilyennel kapcsolatosan számokat mond, én annak már nem hiszek, mert vagy engem néz tudatlannak, és vetíteni akar, vagy pedig komolyan mondja, ami a hozzá-nem-értéséről tanúskodik...
Válasz #484. hozzászólásra
nem, be lehet állítani úgy, hogy x liter/perc jöjjön ki a fúvókán. Amit ha a betonon felemelve húzod azonos fordulattal azonos sebességgel, akkor visszaosztható l/ha dózisra. Csak a valóság sajnos nem így működik. Egy talajművelő gép soha nem megy állandó sebességgel, mert változik a talaj, változik a növényborítás, változnak a domborzati viszonyok. Átlagos körülmények között is pl. nekünk a JD a TD-t 10-14 km közötti sebességgel húzza, ugyanabban a sorban is...
Válasz #482. hozzászólásra
...ha kedvezőek a körülményei! Ez érdekes. Fúj a szél, süt a nap, esik az eső minden van... miért ne élne és dolgozna?Nyáron meg csak nem fagy ki a földből :)
Válasz #480. hozzászólásra
Ma voltam tájékoztatón és ott azt mondta a koma,hogy 20-lit/Ha-ra be lehet állítani.Kb:100-ba van a keret szivattyúval,tartály nélkül.
Válasz #482. hozzászólásra
Ó anyám! írtál annyit és nagyon sok okosságot, sok szakmai igazságot, DE hogy igen pl. X kgP Xkg K és Xkg nitrogén mellé amit szoktam mindig kitenni ha beteszem akkor van forintra fordítható értelme ezt nem!!!
Amúgy én nem vennék tárcsára stb-re szerelhető cuccot kizárólag permetezéssel nyomnám!
Válasz #479. hozzászólásra
Ez élő szervezet, ha kedvezőek a körülmények, akkor aktívan dolgozik, ha nem, akkor begubózik, vegetál, vagy elpusztul. Ha egyszer kipróbálod és nem használ, még nem tudod azt sem megállapítani, hogy mi volt az oka a sikertelenségnek. A számtalan tényező közül a szer csak az egyik!
Ugyanez fordítva is igaz: attól, hogy egy évben csodát tett, semmi garancia nincs rá, hogy a következőben is fog (vagy hogy egyáltalán bármi hatása lenne a következő két évben).
Különösen a Cell-re igaz, hogy akkor fejtette ki a legjobb hatást, ha nem látsz semmit...
Válasz #479. hozzászólásra
Amit a termék képviselöje mond ,azt azért ne vedd készpénznek.Én megértem Feco érveit,hogy rendszerszemlélet meg több év alatt van hatás. De 38000 ft-os pétisó ár melett sztem semmi értelme.Tavaly amikor majdnem 80000 volt a műtrágya,akkor gondoltam kipróbálom.Hatást növényen, termésen nem láttam. Ettöl még lehet jó nemtudom.Ki-ki eldönti magában.
Válasz #476. hozzászólásra
Alkudozz velem is, éntőlem biztosan olcsóbban megveszed...
de félre téve a viccet, egyfelől képtelenség olyan kicsi vízmennyiséggel pontosan dolgozni. Másfelől a technikai megoldása köszönő viszonyban sincs egy permetezővel. Harmadrészről nem képes korrigálni a sebesség változásából adódó eltéréseket. Negyedrészről mivel közvetlen a munkagép előtt van iszonyatosan sok vegyszer ment pocsékba azért, mert a permetlevet a szél ráfújta munkagépre, ami így nedves lett, amibe így beleragadt a por, majd újabb adag permetlé, amibe újabb réteg por ragadt, és így tovább. 3 óra múlva már nem látszott a TD színe, és különösen a tárcsák fölött, ahol a szórókeret volt már több CM vastag sárráteg volt (és a szórófejek olyan földlabdává dagadtak, hogy volt, ami csak csepegett). Ötödrészről kb. 10-15%-al lassította a kijuttatást az állások miatt, ez napi 3-4 ha kiesés, ami kb. 50-80 eft...
Ezzel szemben egy ha permetezése kb. 1-1,5 l gázolajat használ fel. Ha egy 800 Ft-os rovarölő szeres permetezésre ráköltöd, hogy pontosan szórd ki, akkor egy ha-onként 7000 Ft-os szert is megéri pontosan adagolni...
Válasz #477. hozzászólásra
Én azért gondoltam tábla osztással, mert ahogyan a képviselője mondta mindenképpen van hatás és észrevehető, ugyan olyan körülmények közt. Ha jó az idő a növénynek akkor is termésben plusz, ha meg szárasság akkor is van, mert jobban bírja a szárasságot e miatt.
Azért mondtam táblán belül kipróbálni ennek meg kell mutatkozni egy növénykultúra élete alatt is... Különben mit is érne?
A helyi tsz-ben voltak kisérletek több gyártó anyagával de kézzel fogható vagy szemmel látható eredménye egyiknek sem volt.
Válasz #475. hozzászólásra
a második...
de tényleg, azt nem tudod így kimutatni... (még akkor sem, ha elfelezed a tábládat, mert nagyon függ a pillanatnyi körülményektől. Mondjuk 4-5 év után, ha mindig ugyanazt kezelnéd, és ugyanazt nem, már lehet hogy számszerűen ki lehetne mutatni, mert akkor már kizártad az évjárathatásokat)
Azt nem szabad, hogy egyszer megnézed, és ha bejön, akkor biztos hogy mindig ez lesz, de ha nem jön be, akkor soha többet nem használod... ez nem így működik...
Válasz #474. hozzászólásra
Kérdés a Bactofill-os permetezővel kapcsolatba.Mi volt vele a probléma,mert ma alkudoztam rá.
Válasz #474. hozzászólásra
Utolsó kérdésem és nem tartalak fel, és nagyon köszönöm, hogy így kifejtetted a működését stb...
Tapasztalatod alapján kézzelfogható Q/ha hozama is van ennek, vagy "csak" biztosan használ....és ennyi!
alapvetően nem. A szezon elején, amíg van kapacitás bedolgozgatni, addig megy, ha valahol borul a rendszer, akkor kimarad...
De kötöttünk szerződést 3 évre, hogy ha-onként 1 litert veszek, szóval....
Válasz #472. hozzászólásra
Azt tudom, hogy egyik egyszikűre a másik a kétszikűre.
Azt hiszem a tápanyag tervem nem megfarigcsálásával kipróbálom, de táblán belül látni akarom tényleg van e különbség, mert hát így lehetne lemérni elvileg nem?
Nem ostobaság, van tudományos alapja za biztos. Remélhetőleg a szer is tudja amit mondanak rá. Amúgy te minden földedre nyomatod?
Válasz #469. hozzászólásra
A Cell csak akkor fejti ki a hatását, ha közvetlenül a szármaradványra locsolod, a talajra jutva már minimális hatása van... Ami nem Cell, azt úgy hívják, hogy A10 vagy B10, az első egyszíkű növényekhez van, a másik kétszíkűekhez...
Válasz #470. hozzászólásra
nem, én egy ideje már nem próbálgatok így semmit. Úgy sem jelentkezik a különbség (ha mégis, ott valami egészen más kellene, hogy legyen a háttérben)
Inkább csinálom az egész táblát, és véleményezem...
Válasz #468. hozzászólásra
Te nem csináltál olyat, hogy egy táblában totál ugyan az a körülmény csak tettél bele bactás kontrollt, ott valóban volt e különbség?
Válasz #468. hozzászólásra
Köszönöm a válaszodat.
És te melyiket ajánlanád, ha pl kukoricát forgattam be és oda ismét kukoricát ill. naprát nyomatok, oda bacto cellt vagy sima bactot?
Amúgy gondoltam nem csodaszer a műtrágyát nem szabad elfelejteni nyilvánvaló!
Válasz #466. hozzászólásra
nem felejtettem el, csak hosszú leírni...
Válasz #465. hozzászólásra
Az első, és legfontosabb, amit meg kell érteni a baktériumokkal kapcsolatosan, hogy ez NEM MŰTRÁGYA!!!!
nem úgy működik, hogy 6000 ft és minden meg van oldva. Ha jó körülményeket tudsz neki teremteni, akkor működik, ha nem, akkor pedig nem látsz semmit. (pl. fórumtársunk Drenthe esett ebbe a hibába, hogy belocsolt mindent, várta a csodát, ami aztán nem jött, és azóta lépten-nyomon szidja az összeset)
A baktériumok működése két dologra oszlik: Az egyik a talajban már ott lévő tápanyagok felszabadítása, bekötése a szervezetükbe, és a növények számára könnyen felvehetővé tétele. A másik az az új tápanyagok talajba vitele, elsősorban a levegőből.
Az első értelem szerűen akkor működik, ha vannak a talajban ilyen tápanyagok, csak elérhetővé kell őket tenni. Pl. egy nagyon jó kukoricatermés után a kukorica szárában, leveleiben, gyökérzetében korábban felhalmozódó tápanyagokat felszabadítja, és a következő növény újra tudja hasznosítani, nem kell évekig várni a bomlására. De ugyanez a hatás van pl. hagyományos, több éven keresztül bomló műtrágyák esetében is, a baktériumok szépen felveszik, és a szervezetükben beviszik a növénybe, így a jellemzően 3-5 éves feltáródási időszak 1-2 évre rövidül. De mégegyszer leírom, ez akkor működik, ha VAN felszabadítható tápanyag! (láttam már olyat, aki lebálázta a szalmát, majd kiszórta a baktériumot.... hogy az mit akar....)
A másik a levegő N-jét megkötő baktériumok. Ezek a pillangósok Rhyzobium-jaihoz hasonló elven működnek, szépen felveszik a levegő N-jét, bekötik a szervezetükbe, és ott tartják addig, amíg a növény fel nem veszi. Ha ez megtörtént, akkor kötnek meg újat. Viszont ez a rendszer nagyon gyönge lábakon áll. Ha ugyanis a talaj levegőtlen, akkor a légköri nitrogén a levegőben van, a baktériumok, meg a talajban, szóval nem sok találkozási lehetőségük van, így... Ha túl szélsőséges talajpH, akkor nem megy végbe a kötődési folyamat. Ha a baktériumot a felszínre forgatod (pl. sorközműveléssel), akkor elpusztúl. Ha N műtrágya van a talajban (akár mert volt, akár mert kiszórtad), akkor azt veszi fel, és nem a levegőből. És ami szintén fontos, a N megkötése időigényes folyamat, ezzel szemben a növények tápanyagfelvételi dinamikája időben változó, hullámzó, és egy kukorica intenzív növekedése, virágzása, terméskötődése során sokkal több N kell, mint amit a baktérium elő tudna állítani...
A fentiek figyelembe vételével én azt mondom, hogy ártani nem használ, de nem jelentős költség. Ha meg tudod csinálni optimumhoz közeli állapotban, akkor érdemes. Egy napraforgó vagy egy zöldtrágyanövény N igényét simán kielégítik, egy kukoricára pedig rá tudnak segíteni. (de azt ne gondold, hogy kiszórod, és üzembiztosan 80-100 kg N-t pótoltál, mint ahogy pl. nekem is leírták a tápanyag-gazdálkodási tervben...). Én a szójának vagy a borsónak sem adok mást, azok nálam extenzív növények, érjék be annyival.
A cellulózbontó viszont egy nagyon hasznos dolog, ha van kapacitásod permetezni tárcsázás előtt, akkor érdemes. (A hozzá adott permetező készlet amúgy pontosan annyit ér, amennyit fizettél érte, én azt a fél napot is sajnálom, amíg ráaplikáltuk a TopDownra...
FECO, tudunk beszélni akkor róla?
FECO!
Beszéltem a kéviselőjükkel.
Annyit mondott, hogy kuk, napra beszántásra ő Cellt ajánl csak 6200 Ft/HA és amúgy a simát 7200-ért.
Annyi lenne a kérdésem pl mivel nem tudunk soha annyi műtrágyát adni amennyit kell, tényleg észrevehető a különbség ellenállóságban és termésben? Vagy te hogyan alkalmazod, csak a tapasztalatodra lennék kiváncsi, ha megosztanád velem, megköszönném...
FECO!
NA akkor ezt találtam ez erről szól! Szóval Bactofil???
Válasz #462. hozzászólásra - A gyengén savanyú talajban teljesít jól a legtöbb fajtájuk, de ez igaz a legtöbb haszonnövényre is (ph 5,3-6,5). A legsokoldalúbb felszívási zóna a 6-6,5.
Ha ennél savanyúbb, a legtöbb haszonnövénynél már tápanyagfelszívódási problémák lépnek fel (NPK), de ez igaz a ph 7,2 feletti tartományra is (nyomelemek). Ha ezeken kívül esik a talaj, lehet kísérletezni a pH beállításával, de nagyüzemi méretben ez nem gazdaságos szerintem.
A talajanalízis alapvető fontosságú az élőkultúrás kezelésekhez is, ha valaki nem csak hobbizik.
A növényvédő mérnököm azt mondja, hogy a savanyú talajt nem szeretik ezek a "csodatévő" baktériumok. Tehát mielőtt ész nélkül szórnánk, a talaj állapotát kellene megvizsgálni. Nem tudom igaz e ez, és mennyiben?
Válasz #460. hozzászólásra
Nálam is tesztelhetnél, csak messze vagyunk egymáshoz....