Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak628 FtBenzin árak608 FtEUR409.67 FtUSD389.26 FtCHF438.79 FtGBP490.92 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz Gandhy #3060. hozzászólásáraTegnap megrendeltem 45 L Priaxort. Holnapra meg kellene jönnie.
Ha drága is, megveszem.
Csak ne lenne annyira vadkáros az árpa.
Jövőre repce megy az árpa után. Na még csak abban lessz vadkár
Válasz Sk Laci #3057. hozzászólásáraaz Amistar generikusa volt a Mirador xtra úgy emlékszem, én árpára az utóbbi években Ascra xpro-t szoktam, idén Priaxort vettem, de ahogy átnéztem a raktárkészletem, találtam még 15 liter Ascra-t, nem is értem megint azt kapja.
Válasz ZZ #3058. hozzászólásáraÁrpában a hálózatos levélfoltosság ellen nem a leghatékonyabb, de azért nem hatástalan. Egyéb betegségek ellen azért nem rossz!
Válasz Sk Laci #3054. hozzászólásáraA difenokonazol hatóanyagot azért kezdik behozni kalaszosba meg szántóföldek mert nincs már az adott gyártónak azolja. Az egy régi kertészeti kultúrák betegségei ellen fejlesztett hatóanyag. Abból a kombinációból a strobi fog dolgozni.
Válasz kukaccsosz #3052. hozzászólásáraMég egy kérdés: milyen nézettel vagy a difenoconazol hatóanyagú gombaölőkre?
Az egyik Mirádorban az említett hatóanyag és azoxystrobin van 125+125 g/l. /SK-ban mirádor uni néven/
Per pillanat még regisztráció alatt áll a gabonákba.
Hatásos lehetne az említett barna levélfoltosságra? /nem élettani foltosság kezdődik. eléggé nagyok a barna foltok sárga körvonalla/. Per pillanat csak itt ott, de ez idővel szétterjedne az állományon.
Válasz kukaccsosz #3052. hozzászólásáraKöszönöm a tanácsod.
Priaxor az amit ismerek, igaz BASF termék /idén megheragudtam a cégre/, de lehet lejjebb kell adnom a mérgem és megveszem.
Ha tudnál tanácsot adni, rozsnok fajú egysziküeket mivel tudnám kiszedni az ősziárpából?
2 nóduszos állapotban van az árpa, de sajnos az egyszikü gyom is szárban van.
Lekezeltem ősszel klórtoluron+diflufenikal hatóanyagú gyomirtóval, de az egyik parcellán kiugrottak a "rozsnokfajok /hála a majdnem biós/ szomszédnak, ahonnan a szél a vad és kissebb árvíz is áthozta.
Nem nagy területről van szó / 2,5 ha / de főút mellett van /szem előtt/, és nekem sohase volt gyomos parcellám.
Válasz Sk Laci #3043. hozzászólásáraÁrpa betegségeire legjobbak az sdhi (karboxamid) típusú hatóanyagot tartalmazó szerek. Sajnos ezek a legdrágábbak. Pl Priaxor, Ascra, ElatusEra. A második leghatékonyabbak a strobik. A csak azol hatóanyagúak halozatos levelfoltossag ellen a lég gyengébb. Ez az árpa legfontosabb betegsége.
Ilyenkor az élettani foltosodást könnyű összetéveszteni betegséggel. Ez apró sötét pöttyök ami a levél felső felén-harmadán van csak.
Válasz Gandhy #3046. hozzászólásáraMegírnád a hatóanyag összetételét?
Sk-ban más néven forgalmazzák, nem Falcon név alatt.
Talán a Hutton lessz a megfelelője, de ha megírnátok a hatóanyagot, könnyebben beazonosítanám.
Március 24-én gombáztam az árpát a barna levélfoltosság miatt. Ma voltam megnézni, újból kezdődik a foltosság, hiába adtam ki 3 hete a max dózist.
Melyik gombaölő /hatóanyag/ a legjobb a barna levélfoltosság ellen?
Válasz t.romsics #3038. hozzászólásáraSzerintem a nemesítők meg a nagyvállalatok erőltették ránk az agresszív marketingel, meg hogy kivonják a régi fajtákat, nyilván mi meg vevők vagyunk rá, mert már más nincs is meg ki ne akarna 100 q búzát.
Válasz MrPoke #3030. hozzászólásáraItt tavaly minden gyomnövény is kisült a kultúrákkal együtt,nem hozott magvat,ezeket a sűrű gabonákat nem nyomja el szerintem semmi ha lesz víz továbbra is,ha nem,sok szénánk lesz korán.Őszi gabonának ilyen bődületes vetésterület mellett kétséges a sorsa amúgy is.Persze ha kell rá bármi szer rátesszük,de csak okkal. Egyszikű fertőzés nincs,ha mégis kijönne valami hélazab, szénát csinál a szalmából.Mozgatva lenne majd az árpa tarló mohar másodvetés miatt,abban sem igen tud felszaporodni a dudva.
Válasz Ganajos #3036. hozzászólásáraEz a nemesítési elvárás tőlünk, termelőktől jelentkezett. Minél többet akarunk termelni, mert megéri. Dédapáink termeltek 30 q gabonát, az 10 mázsányi pénzösszegbe került (direkt volumenhez társítom a költségrészt) neki. Mi tudunk már akár 100 q, ami belekerül 60 mázsányi pénzösszegbe. Dupla annyit kerestünk, mint a dédpapa. Egy mai zöldség, gyümölcs termesztő “megmosolyogná” a 100 évvel ezelőtti elődjét, ha egy jót beszélgethetne vele.
A többi növény Árpa 50, búza 45, kukorica 50, napra 25, átlaggal mennek. Van mikor jobb van mikor gyengébb. De én a környék átlagát nagyrészt hozom vagy felette vagyok.
Válasz t.romsics #3035. hozzászólásáraIgen ez így igaz…
Régen lehoztuk a padlásról a magot aztán el lett vetve jó volt az is
Valószínűleg most az az érdeke az integrátoroknak is, meg a vegyszergyáraknak is, hogy minden xarra fogékony legyen a növény, minél több vegyszert el lehessen adni gondolom én
Válasz Ganajos #3034. hozzászólásáraAz igazsághoz az is hozzátartozik, hogy teljesen más genetikával dolgozunk, mint előtte. Nem is volt bennük annyi potenciál. Emlékszem még a régi, fajta repcékre. 8 kg-val vetettük, majd kis túlzással aratás előtt ránéztünk, hogy ott van-e még, majd arattuk. A mostaniak meg, kényesek, mint az állat, cserébe sokat terem(het)nek. De ez igaz mindenre. Sokszor úgy érzem, be vagyunk opatva a vetőmag nemesítők által, nem kicsit.
Válasz otis #3027. hozzászólására,,árpára gombaölő? Minek?”
Pontosan ez hangzott el, sztem ilyet nem lehet kijelenteni a mai világban, mert minden országrészben, minden területen más és más az adottságok, kórokozók stb.
Ez amit leírsz, nagyüzemi szinten kivitelezhetetlen, maximum otthon a kiskertben a dughagymánál meg a paprikánál…(én nem vagyok nagyüzemi, de kisüzemi szinten sem lehet szerintem)
Vagy régen még működött, mikor nem volt ennyi betegség meg gomba meg rovar meg minden.
Anno én azt sem tudtam mi az a gombaölő, meg talajfertőtlenítő, stb, aztán mikor jöttek a kidőlt kukoricák, meg a beteg kalászosok, nem volt mit tenni.
Amúgy vittem be levélmintát a növényorvosnak, ami az első képen van kb. olyan volt az enyém is, raktam is fel képet róla, ő mondta hogy esők előtt mindenképp gombaölő.
Válasz MrPoke #3026. hozzászólásáraAkkor előző évben vokt már repcéd?
Milyen átlag jött le?
Npk nélkül én alapból nem vetek el semmit, egy darabig működik a dolog, de elfogynak egy idő után a készletek a talajból
Válasz sanyi1965 #3028. hozzászólásáraAzért nem mindegy mivel spórolsz. a gyomirtás pont az amivel nem szabad játszani. Ha csak 2 szikű van a táblában egy sima GrandstarSuper megoldja egésszen zászlós levélig bele lehet menni, semmi utó vetemény hatása nincs. (Ki fognak kelni a gyommagok, takarónövény a tarlóban).
Ha egyszíkű fertőzésed van akkor viszont kell a drága gyomírtó, mert egy rozsnok, fertőzés elviszi az egész termést. Oda meg mehet a Genius drága de minden csepje megéri. Még akár most is bevethető.
Válasz otis #3027. hozzászólásáraNagyon ül amit írsz.Mi most úgy próbálunk spórolni hogy totális vetésváltás mellett,és minimális tápanyag használatával, bepróbálkoztunk a mechanikus gyomirtással,sodrózni nem tudtam mert nyers volt a föld,láncborona nem csinált semmit,lovas magtakaró borona sorral/szembehunyva/ meghúztam márciusban mindent,se tyúkhúr nem maradt sem árva kelés nincs, a gabonák burjánzanak és egészségesek.Szerintem is zsebkímélőbb és természetes ha hagyjuk dolgozni a növényt saját magáért,hozzátartozik hogy soha nem látott vetőmag normával vetettünk csávázatlanul.Minimális lombtrágyát kapnak még és szebb jövőt,a múlt évi fiaskót nem óhajtom megismételni.
Válasz Ganajos #3001. hozzászólásáraAzt szerintem senki nem állította, hogy semmilyen körülmények között nem kell fújni, és nem tűntek el, csak belefáradnak a folyamatos győzködésbe.
Tennék ide pár képet az árpán előforduló levéltünetek egy részéről. Szándékosan nem jelölöm egyesével név szerint. A képeken van mangán hiány, bór mérgezés, élettani levélfoltosodás és az egyik az, amiről már írtam neked, a lisztharmat fertőzés által kiváltott hiperszenzitív reakció. Ezek közül egyik sem kíván gombaölő szeres kezelést. Sajnos ezek terepi beazonosítása szinte lehetetlen, de egy kis utána járással meg lehet állapítani, mivel is állunk szemben. A gyakorlat általában az, hogy a legegyszerűbb megoldást választják, adnak neki valami fungicidet, és attól megnyugszik a lélek.
Kérdezted korábban, mit értek egészséges talaj alatt. Létezik egy olyan fogalom, hogy szupresszivitás, ez magyarul a talajaink betegség elnyomó képességét jelenti . Ez arra épít, hogy a talajt egy önálló élő rendszerként kezeli, ahol a természet törvényei szerint történnek a folyamatok. Egy egészséges talajban nem tud túlsúlyba kerülni semmilyen kórokozó, ami a termesztett növényeinkre veszélyt jelentene. Továbbá az egészséges talajban a növény is jól érzi magát, így ellenállóbbá válik mindenféle negatív külső behatással szemben.
De idáig tényleg sok meló eljutni, de nem lehetetlen.
Ne vedd bántásnak, de te továbbra is a saját álláspontod igazát erőlteted, nem érezni azt, hogy nyitott lennél a változásra, az új szemléletek megismerésére. Így szerintem nem is igen lehet meggyőzni arról, amit itt néhányan képviselünk.
A képek:
Válasz Ganajos #3022. hozzászólásáraNem rég kezdtem-a repcét.
Gabona után megy kap egy tarlóhántás a gabona. Árvakelés függvényében totális és vagy vetés vagy sekély tárcsa ismét. Szept elején vetés. Igény szerint 1 regulátor, rovar, gyomírtó...
Tavasszal egy kevés nitrogén 2q körül. regulátort nem kap, rovar ölő csak is tömeges rajzás esetén. Sárga lap naponta nézve stb....
Levél minta alapján 4-5 lombtrágya ha más nem indokolja 10kg/ha karbamiddal....
Nyár fügvényében ragasztás aratás.
NPK nincs, gombaölő nincs (lehet elengedem az őszi regulatort), Nitrogén max 60kg hatóanyag. Isten megadja a többit. Ámen
Válasz Gandhy #3023. hozzászólásáraHát én próbáltam már de nem lett nagyobb termés. ráadásul az ország eggyik leg aszályosabb pontján vagyunk itt teljesen normális ha 5 évből csak 4* van termés.
Mint mondtam a mezőgazdaság nem ipar.....
Én teljesen jól elvagyok az 1ha vetített 100-300eft os profittal. + támogatás.
Válasz MrPoke #3021. hozzászólásáraDehogynem. Egy bizonyos szintig exponenciálisan növeli az árrést a hozzáadott termésnövelő. Optimalizálni kell, ami lehet akár költségcsökkentő is, de ne a spórolás határozza meg a termelést.
Válasz MrPoke #3020. hozzászólásáraÉs mondjuk egy repcét hogyan oldasz meg költséghatékonyan?
Nálam földek nagy részén vadak miatt a kuki napra nem játszik, így csökken a forgó is
Pl én hiába költenék többet, nagyobb termést nem tudnék elérni. Én mindíg a legnagyobb termésre igyekszem. A környék átlag feletti termés eredményeim vannak
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
3412 hozzászólás
Ugyan itt 20 ha-ról árpaszalma eladó!
Válasz Gandhy #3060. hozzászólásáraTegnap megrendeltem 45 L Priaxort. Holnapra meg kellene jönnie.
Ha drága is, megveszem.
Csak ne lenne annyira vadkáros az árpa.
Jövőre repce megy az árpa után. Na még csak abban lessz vadkár
Válasz Sk Laci #3057. hozzászólásáraaz Amistar generikusa volt a Mirador xtra úgy emlékszem, én árpára az utóbbi években Ascra xpro-t szoktam, idén Priaxort vettem, de ahogy átnéztem a raktárkészletem, találtam még 15 liter Ascra-t, nem is értem
megint azt kapja.
Válasz ZZ #3058. hozzászólásáraÁrpában a hálózatos levélfoltosság ellen nem a leghatékonyabb, de azért nem hatástalan. Egyéb betegségek ellen azért nem rossz!
Válasz kukaccsosz #3052. hozzászólásáraŐszi árpa és őszi búza
250 g tebukonazolt + 44 g azoxistrobint keverékét kapta/ha
Akkor lényegében ez nem sokat ért, használt??
Válasz kukaccsosz #3056. hozzászólásáraAz jó.....
Csak azt nem értem meg, miért hagyták abba a tiszta azoxistrobin 250 g/l hatóanyagú mirádor gyártását
Válasz Sk Laci #3054. hozzászólásáraA difenokonazol hatóanyagot azért kezdik behozni kalaszosba meg szántóföldek mert nincs már az adott gyártónak azolja. Az egy régi kertészeti kultúrák betegségei ellen fejlesztett hatóanyag. Abból a kombinációból a strobi fog dolgozni.
Válasz Sk Laci #3053. hozzászólásáraÁrpában tavasszal gyakorlatilag csak az AxialOne van egyszikű ellen. Sajnos rozsnok ellen gyenge.
Válasz kukaccsosz #3052. hozzászólásáraMég egy kérdés: milyen nézettel vagy a difenoconazol hatóanyagú gombaölőkre?
Az egyik Mirádorban az említett hatóanyag és azoxystrobin van 125+125 g/l. /SK-ban mirádor uni néven/
Per pillanat még regisztráció alatt áll a gabonákba.
Hatásos lehetne az említett barna levélfoltosságra? /nem élettani foltosság kezdődik. eléggé nagyok a barna foltok sárga körvonalla/. Per pillanat csak itt ott, de ez idővel szétterjedne az állományon.
Válasz kukaccsosz #3052. hozzászólásáraKöszönöm a tanácsod.
/, de lehet lejjebb kell adnom a mérgem és megveszem.
Priaxor az amit ismerek, igaz BASF termék /idén megheragudtam a cégre
Ha tudnál tanácsot adni, rozsnok fajú egysziküeket mivel tudnám kiszedni az ősziárpából?
2 nóduszos állapotban van az árpa, de sajnos az egyszikü gyom is szárban van.
Lekezeltem ősszel klórtoluron+diflufenikal hatóanyagú gyomirtóval, de az egyik parcellán kiugrottak a "rozsnokfajok /hála a majdnem biós/ szomszédnak, ahonnan a szél a vad és kissebb árvíz is áthozta.
Nem nagy területről van szó / 2,5 ha / de főút mellett van /szem előtt/, és nekem sohase volt gyomos parcellám.
Válasz Sk Laci #3043. hozzászólásáraÁrpa betegségeire legjobbak az sdhi (karboxamid) típusú hatóanyagot tartalmazó szerek. Sajnos ezek a legdrágábbak. Pl Priaxor, Ascra, ElatusEra. A második leghatékonyabbak a strobik. A csak azol hatóanyagúak halozatos levelfoltossag ellen a lég gyengébb. Ez az árpa legfontosabb betegsége.
Ilyenkor az élettani foltosodást könnyű összetéveszteni betegséggel. Ez apró sötét pöttyök ami a levél felső felén-harmadán van csak.
Válasz Ganajos #3041. hozzászólásáraSzületni tudni kell. Itt ezt dobta a gép. Ebből kel megélni.
Válasz Gandhy #3049. hozzászólásáraKöszönöm.
Ilyen összetételüt nem találtam , csak 250/100/100.
Válasz Sk Laci #3048. hozzászólására53 g/l (5,4 m/m%) protiokonazol
224 g/l (22,9 m/m%) spiroxamin
148 g/l (15,1 m/m%) tebukonazol
Válasz Gandhy #3046. hozzászólásáraMegírnád a hatóanyag összetételét?
Sk-ban más néven forgalmazzák, nem Falcon név alatt.
Talán a Hutton lessz a megfelelője, de ha megírnátok a hatóanyagot, könnyebben beazonosítanám.
Válasz Gandhy #3046. hozzászólásáraJa, hogy árpára
arra én Ascra Xpro-t teszek
Válasz Sk Laci #3045. hozzászólásáraBayer-ben a Prosaro kalászra jobb, a Falcon Pro a többi helyzetre bőven elég. Szerintem.
Válasz Ganajos #3044. hozzászólásáraProsaron gondolkodok......
Válasz Sk Laci #3043. hozzászólásáraNekem a falcon pro-t ajánlotta a növényvédős
Március 24-én gombáztam az árpát a barna levélfoltosság miatt. Ma voltam megnézni, újból kezdődik a foltosság, hiába adtam ki 3 hete a max dózist.
Melyik gombaölő /hatóanyag/ a legjobb a barna levélfoltosság ellen?
Válasz t.romsics #3038. hozzászólásáraSzerintem a nemesítők meg a nagyvállalatok erőltették ránk az agresszív marketingel, meg hogy kivonják a régi fajtákat, nyilván mi meg vevők vagyunk rá, mert már más nincs is meg ki ne akarna 100 q búzát.
Válasz MrPoke #3037. hozzászólásáraNálunk azért ennél nagyobbak a célkitűzések
Sziasztok! Árpa árat valaki hallott vagy tud írni? Érdemes rálocsolni egyáltalán a pénzt?
Válasz MrPoke #3030. hozzászólásáraItt tavaly minden gyomnövény is kisült a kultúrákkal együtt,nem hozott magvat,ezeket a sűrű gabonákat nem nyomja el szerintem semmi ha lesz víz továbbra is,ha nem,sok szénánk lesz korán.Őszi gabonának ilyen bődületes vetésterület mellett kétséges a sorsa amúgy is.Persze ha kell rá bármi szer rátesszük,de csak okkal. Egyszikű fertőzés nincs,ha mégis kijönne valami hélazab, szénát csinál a szalmából.Mozgatva lenne majd az árpa tarló mohar másodvetés miatt,abban sem igen tud felszaporodni a dudva.
Válasz Ganajos #3036. hozzászólásáraEz a nemesítési elvárás tőlünk, termelőktől jelentkezett. Minél többet akarunk termelni, mert megéri. Dédapáink termeltek 30 q gabonát, az 10 mázsányi pénzösszegbe került (direkt volumenhez társítom a költségrészt) neki. Mi tudunk már akár 100 q, ami belekerül 60 mázsányi pénzösszegbe. Dupla annyit kerestünk, mint a dédpapa. Egy mai zöldség, gyümölcs termesztő “megmosolyogná” a 100 évvel ezelőtti elődjét, ha egy jót beszélgethetne vele.
Válasz Ganajos #3033. hozzászólásáraTavaly nem volt. Mivel nem kelt ki. Előtte sem nagyon.
A többi növény Árpa 50, búza 45, kukorica 50, napra 25, átlaggal mennek. Van mikor jobb van mikor gyengébb. De én a környék átlagát nagyrészt hozom vagy felette vagyok.
Fele költséggel. Forgatás nélkül direkt vetés.
Válasz t.romsics #3035. hozzászólásáraIgen ez így igaz…
Régen lehoztuk a padlásról a magot aztán el lett vetve jó volt az is
Valószínűleg most az az érdeke az integrátoroknak is, meg a vegyszergyáraknak is, hogy minden xarra fogékony legyen a növény, minél több vegyszert el lehessen adni gondolom én
Válasz Ganajos #3034. hozzászólásáraAz igazsághoz az is hozzátartozik, hogy teljesen más genetikával dolgozunk, mint előtte. Nem is volt bennük annyi potenciál. Emlékszem még a régi, fajta repcékre. 8 kg-val vetettük, majd kis túlzással aratás előtt ránéztünk, hogy ott van-e még, majd arattuk. A mostaniak meg, kényesek, mint az állat, cserébe sokat terem(het)nek. De ez igaz mindenre. Sokszor úgy érzem, be vagyunk opatva a vetőmag nemesítők által, nem kicsit.
Válasz otis #3027. hozzászólására,,árpára gombaölő? Minek?”
Pontosan ez hangzott el, sztem ilyet nem lehet kijelenteni a mai világban, mert minden országrészben, minden területen más és más az adottságok, kórokozók stb.
Ez amit leírsz, nagyüzemi szinten kivitelezhetetlen, maximum otthon a kiskertben a dughagymánál meg a paprikánál…(én nem vagyok nagyüzemi, de kisüzemi szinten sem lehet szerintem)
Vagy régen még működött, mikor nem volt ennyi betegség meg gomba meg rovar meg minden.
Anno én azt sem tudtam mi az a gombaölő, meg talajfertőtlenítő, stb, aztán mikor jöttek a kidőlt kukoricák, meg a beteg kalászosok, nem volt mit tenni.
Amúgy vittem be levélmintát a növényorvosnak, ami az első képen van kb. olyan volt az enyém is, raktam is fel képet róla, ő mondta hogy esők előtt mindenképp gombaölő.
Válasz MrPoke #3026. hozzászólásáraAkkor előző évben vokt már repcéd?
Milyen átlag jött le?
Npk nélkül én alapból nem vetek el semmit, egy darabig működik a dolog, de elfogynak egy idő után a készletek a talajból
Válasz otis #3027. hozzászólására
Válasz otis #3027. hozzászólásáraElismerésem szép leírás. Csak nem érdemelnek meg téged :D
Válasz sanyi1965 #3028. hozzászólásáraAzért nem mindegy mivel spórolsz. a gyomirtás pont az amivel nem szabad játszani. Ha csak 2 szikű van a táblában egy sima GrandstarSuper megoldja egésszen zászlós levélig bele lehet menni, semmi utó vetemény hatása nincs. (Ki fognak kelni a gyommagok, takarónövény a tarlóban).
Ha egyszíkű fertőzésed van akkor viszont kell a drága gyomírtó, mert egy rozsnok, fertőzés elviszi az egész termést. Oda meg mehet a Genius drága de minden csepje megéri. Még akár most is bevethető.
Válasz Apáé #3019. hozzászólásáraEpp novenyvedelmi szakmernoki kepzesre jarok, ugyhogy en leszek az agy. Hahaha
Válasz otis #3027. hozzászólásáraNagyon ül amit írsz.Mi most úgy próbálunk spórolni hogy totális vetésváltás mellett,és minimális tápanyag használatával, bepróbálkoztunk a mechanikus gyomirtással,sodrózni nem tudtam mert nyers volt a föld,láncborona nem csinált semmit,lovas magtakaró borona sorral/szembehunyva/ meghúztam márciusban mindent,se tyúkhúr nem maradt sem árva kelés nincs, a gabonák burjánzanak és egészségesek.Szerintem is zsebkímélőbb és természetes ha hagyjuk dolgozni a növényt saját magáért,hozzátartozik hogy soha nem látott vetőmag normával vetettünk csávázatlanul.Minimális lombtrágyát kapnak még és szebb jövőt,a múlt évi fiaskót nem óhajtom megismételni.
Válasz Ganajos #3001. hozzászólásáraAzt szerintem senki nem állította, hogy semmilyen körülmények között nem kell fújni, és nem tűntek el, csak belefáradnak a folyamatos győzködésbe.
Tennék ide pár képet az árpán előforduló levéltünetek egy részéről. Szándékosan nem jelölöm egyesével név szerint. A képeken van mangán hiány, bór mérgezés, élettani levélfoltosodás és az egyik az, amiről már írtam neked, a lisztharmat fertőzés által kiváltott hiperszenzitív reakció. Ezek közül egyik sem kíván gombaölő szeres kezelést. Sajnos ezek terepi beazonosítása szinte lehetetlen, de egy kis utána járással meg lehet állapítani, mivel is állunk szemben. A gyakorlat általában az, hogy a legegyszerűbb megoldást választják, adnak neki valami fungicidet, és attól megnyugszik a lélek.
Kérdezted korábban, mit értek egészséges talaj alatt. Létezik egy olyan fogalom, hogy szupresszivitás, ez magyarul a talajaink betegség elnyomó képességét jelenti . Ez arra épít, hogy a talajt egy önálló élő rendszerként kezeli, ahol a természet törvényei szerint történnek a folyamatok. Egy egészséges talajban nem tud túlsúlyba kerülni semmilyen kórokozó, ami a termesztett növényeinkre veszélyt jelentene. Továbbá az egészséges talajban a növény is jól érzi magát, így ellenállóbbá válik mindenféle negatív külső behatással szemben.
De idáig tényleg sok meló eljutni, de nem lehetetlen.
Ne vedd bántásnak, de te továbbra is a saját álláspontod igazát erőlteted, nem érezni azt, hogy nyitott lennél a változásra, az új szemléletek megismerésére. Így szerintem nem is igen lehet meggyőzni arról, amit itt néhányan képviselünk.
A képek:
Válasz Ganajos #3022. hozzászólásáraNem rég kezdtem-a repcét.
Gabona után megy kap egy tarlóhántás a gabona. Árvakelés függvényében totális és vagy vetés vagy sekély tárcsa ismét. Szept elején vetés. Igény szerint 1 regulátor, rovar, gyomírtó...
Tavasszal egy kevés nitrogén 2q körül. regulátort nem kap, rovar ölő csak is tömeges rajzás esetén. Sárga lap naponta nézve stb....
Levél minta alapján 4-5 lombtrágya ha más nem indokolja 10kg/ha karbamiddal....
Nyár fügvényében ragasztás aratás.
NPK nincs, gombaölő nincs (lehet elengedem az őszi regulatort), Nitrogén max 60kg hatóanyag. Isten megadja a többit. Ámen
Válasz MrPoke #3024. hozzászólásáraOk.
Válasz Gandhy #3023. hozzászólásáraHát én próbáltam már de nem lett nagyobb termés. ráadásul az ország eggyik leg aszályosabb pontján vagyunk itt teljesen normális ha 5 évből csak 4* van termés.
Mint mondtam a mezőgazdaság nem ipar.....
Én teljesen jól elvagyok az 1ha vetített 100-300eft os profittal. + támogatás.
Válasz MrPoke #3021. hozzászólásáraDehogynem. Egy bizonyos szintig exponenciálisan növeli az árrést a hozzáadott termésnövelő. Optimalizálni kell, ami lehet akár költségcsökkentő is, de ne a spórolás határozza meg a termelést.
Válasz MrPoke #3020. hozzászólásáraÉs mondjuk egy repcét hogyan oldasz meg költséghatékonyan?
Nálam földek nagy részén vadak miatt a kuki napra nem játszik, így csökken a forgó is
Válasz Gandhy #3017. hozzászólásáraDe ez a mezőgazdaság. Itt nem feltétlen jelent nagyobb bevételt a magadabb költség.
Pl én hiába költenék többet, nagyobb termést nem tudnék elérni. Én mindíg a legnagyobb termésre igyekszem. A környék átlag feletti termés eredményeim vannak
Válasz Ganajos #3016. hozzászólásáraKukoriva, napraforgó, repce, búza, árpa, tönköly, lucerna, szegletes lednek
Válasz CirokMan #3005. hozzászólásáraJa,bocsánat! Akkor ezek szerint te vagy itt az agy.
Válasz Ganajos #3013. hozzászólásáraPókokat telepit és hálót szövöget!
Válasz MrPoke #3014. hozzászólásáraVan egy régi mondás az üzleti világban: -Nem a magas költségek, hanem az alacsony bevétel a bukta oka.
Válasz MrPoke #3014. hozzászólásáraMilyen kultúrákat vetsz?
Válasz MrPoke #3008. hozzászólásáraEz a kijelentés így együtt nem igaz.
"Gyenge növény, gyenge immunrendszer. " ez így igaz.
"Az intenzív termelés velejárója."
-a növény igényeinek kiszolgálása
-legjobb kondícióban tartása
-magasabb költségszint
Válasz Ganajos #3013. hozzászólásáraTermelési költség csökkentése nagyobb haszonkulcsal.
Válasz MrPoke #3012. hozzászólásáraKonkrétan mit sikerült változtatni?