Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak639 FtBenzin árak631 FtEUR406.67 FtUSD390.93 FtCHF432.71 FtGBP500 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Több helyen olvastam hogy megéri 15.e körül kiszórni, hogy mire beindul addigra ott legyen az anyag, én az idén biztos kipróbálom, 15-20 között kiszórom
Válasz #1586. hozzászólásra Ne nagyon irkálj ilyent,mert február 15.-e előtt tilos nitrogént szórni a földre ! Kölcsönös megfeleltetésben van leírva! Valaki lefényképez és felnyom ,akkor oda lesz a terület alapú támogatásod egy része (szankció)!!!
Akkor mindent összevetve,javarészt a magasabb műtrágya adagok tűnnek a befutónak!
Lassacskán lehet tervezgetni a műtrágyaszórás kezdetét!
Én ha az idő engedi és az előrejezés biztató akkor febr 15-20-án elkezdem nyomatni!!!!
A keserűsó nem drága, és ha azt nézed, elég ha nem látsz rajt utána mg és kén hiányos tünetet.
Kénnel amugy a nitrogént is könnyebben felveszi a növény.
Brutto 3500ft volt tavaly 25kg.
Én tavaly mindent megadtam a Kolonak aztán mégis 53 mázsát adott, havernak 25kmre odébb 68mázsát.
Ezt kell elfogadni, illetve próbálkozni akár új dolgokkal.
Azért a 70q-hoz kell megfelelő időjárás ill. alkalmas talaj még ha a technológiád jó is főleg ha tavaly 47q volt. mert tavaly ha nem volt semmi hátráltató tényező (belvíz) akkor igen csak kiadták magukból a maximum közeli termést.
Keserű sónak semmi pozitívat nem tapasztaltam.A sok műtrágya,a tavasziaknál főként,ha nem kapsz kellő csapadékot,terméscsökkentést okoz.Olvass utána,valahol már valaki leírta a keserű tapasztalatát.
Keserűsónak van a termésmennyiségre látható/mérhető hatása, mennyi?
Gabona félékk közül Búzába ajánlatosabb inkább nem? (Kukoricának annyira nem)
Terv:
5kg / ha minden permetezéskor + nitrosol? Abból mennyi kéne szerintetek?
Cél: 70q / ha
Ősszel kapott 2 q 3*15 -ös NPK-t. Tavasszal meg majd kap 3 q amoonium nitrátot. Sirtaki fajta!
Tavaly csak a tavaszi 3q ammonium-nitrátot kapott, Békés fajta volt, 47 q -át termett, idén többet akarok!
De úgy képzeld el a leg utálatosabb réti föld ha sok víz van kirohad minden ha nincs víz akkor becserepesedik.A szántást is el kell találni mikor se vizes se száraz akkor jó
Köszönöm a választ Peti ugyan oda szoktam vetni mert a víz az úr néha nálam a buzát mindig váltogatom a neveit nem nagyon jegyzem meg mert úgy veszem én is egy családi vállalkozótól aki kicsit drágábban adja de levan csávázva én csak annyit mondok réti földbe kell tavaly előtt pásztor volt most meg süveges ez jól adott .Hektárja 35mázsa hát ennyi
nem bisztos h reti foldbe mindig buza lenne a meno probald a kukoricat na es perxe kicsit engedd meg ki a szelepeket mutragya teren mert maskor nem fogod elerni azt a termest amit te szeretnel
Esetleg egy másik fajtát is próbálhatsz ami a környéken bevált Meg persze a műtrágyával is lehet "játszani" hogy mikor meg mennyit és hogyan Ezt magadnak kell kitapasztalnod
Szerintem először növeld meg a nitrogént meg persze pk-t is és attól hamarabb lesz több a termény mint egy hengerezéstől.
Persze a hengerezés olcsóbb...a trágyázás meg biztos növeli a termésedet.
Üdv és boldog újévet mindenkinek én minden évbe búzát vetek réti földbe ami néha vizes is de nem igazán vagyok megelégedve a terméssel 27% pétit használok 2mázsát hektáranként ,olvastam hogy hengerezéssel is javul a termés hozam
=>Hatóanyagra vetítve miért is lenne olcsóbb a 27% pétisó, mint az amm.nitrát? Számolj csak utána!
=>A hasznosulás már más kérdés, azon minden évben én is gondolkodom...
Ennyi kondival,(ha lesz egy kis eső) 8to/Ha kinéz a sirtakiból.Minőség szerintem jó esetben euró,szalma az nagyon alacsony,és nagyon ellenálló a betegségekkel szemben.
Én is ezért szoktam a szilárd mellé tenni valami folyékony nitrogént. Gyomirtással vagy akár előtte. Van olyan év amikor pl a szilárd nagyon nem tud hasznosulni, mert a kiszórása utána felszínen marad 2-3 hétig is akár. Ez már csak ilyen
Ezt azért 1 az 1-ben kijelenteni kicsit túlzás, ha ez így lenne, már a TSZ-ből örököltük volna a nitrosol használatát, és azt se tudnánk mi az a szilárd műtrágya. Tény hogy a részben levélen felvett nitrogén gyorsabban hat, és elméletileg a nitrosol nem párolog el, emiatt késői trágyázásra alkalmasabb. De inkább sokan maradjanak a szilárdnál, mert akkor olcsóbban tudjuk megvenni a nitrosolt!
Ha pH 7 felett van a talajotok, akkor jobb az ammónium-nitrát.
De a savanyítás mellett van egy olyan hátránya, hogyha kiszórja az ember fejtrágyának és mondjuk meleg is van meg nem kap 1-2 napig csapadékot, akkor a belőle, a levegőbe kipárolgott ammóniummal már csak 26% N marad a területen, ergó kevesebb, mint az Pétisó. Pétisó lassabban olvad 2-3 hét. Hatóanyag/árban is a pétisó az olcsóbb.
Nem tudom forintra pontosan mert annyira nem szoktam pontosan számolgatni. De alább amit írtam kb 120.000 és akkor még hozzájön a munka költség meg az aratás. 200e kb. De lehet hogy kevesebb.
A Linturozás miatt miért csökken a termés?
kis segítséget kérnék Árpa mütrágyázási ügyben a föld 13-15Ak ősszel semmit nem kapott szotyi után két tárcsát látott s metaxa lett vetve tavasszal mennyi a max műtrágya amit adhatok neki s mikor. köszöntem ---ja s BUÉK
Idén jöttek hozzám a növényvédelemi szolgálattól, megmnitázták a búzámat fuzáriumos felmérés volt az egész megyében. Srác felhívott mikor meglett az eredmény azt mondta, hogy sokféle szert használtak a gazdák de egyértelműen kitűnik, hogy hol gombaölőztek falcon pro-val. Ha jól rémlik talán 0,11% körül van a határérték, aki falcon pro-val csinálta előírás szerűen két mentben teljes dózissal.annak 0,0-0,2% körül volt a fertőzöttsége aki spórolt a falconnal (mint én is) annak 0,4-0,5% körül más gombaölőkkel határérték alatt volt kicsivel. Aki nem gombaölőzött annak se volt sokkal rosszabb. ( a mértékegységért ne vessetek rám követ ha nem így mérik de az arányok ilyenek akkor is)
5843 hozzászólás
Válasz #1591. hozzászólásra
sztem is fölösleges!!
De a hmká szerint lehetőség van rá és nincs büntetés!!
Válasz #1591. hozzászólásra
Több helyen olvastam hogy megéri 15.e körül kiszórni, hogy mire beindul addigra ott legyen az anyag, én az idén biztos kipróbálom, 15-20 között kiszórom
Válasz #1590. hozzászólásra
Tök mind1 lehet e vagy sem teljesen szükségetelen ilyen korán...
Válasz #1589. hozzászólásra
Búzát lehet febr 1- től!!!!!!!
Válasz #1586. hozzászólásra Ne nagyon irkálj ilyent,mert február 15.-e előtt tilos nitrogént szórni a földre ! Kölcsönös megfeleltetésben van leírva! Valaki lefényképez és felnyom ,akkor oda lesz a terület alapú támogatásod egy része (szankció)!!!
Válasz #1586. hozzászólásra
Szerintem ennyire korán rákattanni felesleges... majd márciusba....
Abból a nitrogénből nem sok maradna valószinüleg.
Ha lenne hó jövő héten szórnánk 2q pétit meg egy kis kálisót.
Szerintetek nem mosódna ki nagyon?
Válasz #1583. hozzászólásra
Ha engedi az idő szórjad 1-től!!!!
Tavalyi keserűsó üsszeállt. Vízben oldom, jó még? Hatóanyag nem illant el belőle?
Akkor mindent összevetve,javarészt a magasabb műtrágya adagok tűnnek a befutónak!
Lassacskán lehet tervezgetni a műtrágyaszórás kezdetét!
Én ha az idő engedi és az előrejezés biztató akkor febr 15-20-án elkezdem nyomatni!!!!
Válasz #1581. hozzászólásra
Vagy rájönni,felesleges próbálkozni az új dolgokkal.Itt semmi extrával,az exotic 6-8 tonnát tudott.
Válasz #1578. hozzászólásra
A keserűsó nem drága, és ha azt nézed, elég ha nem látsz rajt utána mg és kén hiányos tünetet.
Kénnel amugy a nitrogént is könnyebben felveszi a növény.
Brutto 3500ft volt tavaly 25kg.
Én tavaly mindent megadtam a Kolonak aztán mégis 53 mázsát adott, havernak 25kmre odébb 68mázsát.
Ezt kell elfogadni, illetve próbálkozni akár új dolgokkal.
Válasz #1578. hozzászólásra
Azért a 70q-hoz kell megfelelő időjárás ill. alkalmas talaj még ha a technológiád jó is főleg ha tavaly 47q volt. mert tavaly ha nem volt semmi hátráltató tényező (belvíz) akkor igen csak kiadták magukból a maximum közeli termést.
Válasz #1578. hozzászólásra
Keserű sónak semmi pozitívat nem tapasztaltam.A sok műtrágya,a tavasziaknál főként,ha nem kapsz kellő csapadékot,terméscsökkentést okoz.Olvass utána,valahol már valaki leírta a keserű tapasztalatát.
Keserűsónak van a termésmennyiségre látható/mérhető hatása, mennyi?
Gabona félékk közül Búzába ajánlatosabb inkább nem? (Kukoricának annyira nem)
Terv:
5kg / ha minden permetezéskor + nitrosol? Abból mennyi kéne szerintetek?
Cél: 70q / ha
Ősszel kapott 2 q 3*15 -ös NPK-t. Tavasszal meg majd kap 3 q amoonium nitrátot. Sirtaki fajta!
Tavaly csak a tavaszi 3q ammonium-nitrátot kapott, Békés fajta volt, 47 q -át termett, idén többet akarok!
Mit gondoltok?
Válasz #1575. hozzászólásra
De úgy képzeld el a leg utálatosabb réti föld ha sok víz van kirohad minden ha nincs víz akkor becserepesedik.A szántást is el kell találni mikor se vizes se száraz akkor jó
Válasz #1574. hozzászólásra
Ha úgyis búza van benne, akkor tarlókezelés, később lazító és mehet bele a kukorica
Válasz #1574. hozzászólásra
Itt a Szolnok felöli oldalon,arra vannak réti földek!?
Válasz #1573. hozzászólásra
Pest megye
Válasz #1572. hozzászólásra
Melyik megyébe laksz?
Válasz #1568. hozzászólásra
Köszönöm a választ Peti ugyan oda szoktam vetni mert a víz az úr néha nálam a buzát mindig váltogatom a neveit nem nagyon jegyzem meg mert úgy veszem én is egy családi vállalkozótól aki kicsit drágábban adja de levan csávázva én csak annyit mondok réti földbe kell tavaly előtt pásztor volt most meg süveges ez jól adott .Hektárja 35mázsa hát ennyi
nem bisztos h reti foldbe mindig buza lenne a meno probald a kukoricat na es perxe kicsit engedd meg ki a szelepeket mutragya teren mert maskor nem fogod elerni azt a termest amit te szeretnel
Válasz #1564. hozzászólásra
A búza termesztésével kapcsolatos tudáshalmazodat is növelni kellene hogy jöjjenek azok a várva várt eredmények
Válasz #1564. hozzászólásra
Adj neki 6 mázsát és figyeld mi lesz!
Válasz #1564. hozzászólásra
"Minden évben búzát vetek réti földbe..."
Bugyuta kérdés de, ugye nem ugyanoda veted minden évben?
Mennyi szokott lenni a termésátlagod?
Milyen fajtát szoktál vetni?
Válasz #1564. hozzászólásra
Csatlakozom az előttem szólóhoz, inkább adj neki még 1 mázsa pétisót, de hagyj kontrollt is, mert kevés a nitrogén
Válasz #1564. hozzászólásra
Meg persze a műtrágyával is lehet "játszani" hogy mikor meg mennyit és hogyan 
Ezt magadnak kell kitapasztalnod 
Esetleg egy másik fajtát is próbálhatsz ami a környéken bevált
Válasz #1564. hozzászólásra
szia!
Szerintem először növeld meg a nitrogént meg persze pk-t is és attól hamarabb lesz több a termény mint egy hengerezéstől.
Persze a hengerezés olcsóbb...a trágyázás meg biztos növeli a termésedet.
Üdv és boldog újévet mindenkinek én minden évbe búzát vetek réti földbe ami néha vizes is de nem igazán vagyok megelégedve a terméssel 27% pétit használok 2mázsát hektáranként ,olvastam hogy hengerezéssel is javul a termés hozam
Válasz #1557. hozzászólásra
=>Hatóanyagra vetítve miért is lenne olcsóbb a 27% pétisó, mint az amm.nitrát? Számolj csak utána!
=>A hasznosulás már más kérdés, azon minden évben én is gondolkodom...
Válasz #1561. hozzászólásra
Ennyi kondival,(ha lesz egy kis eső) 8to/Ha kinéz a sirtakiból.Minőség szerintem jó esetben euró,szalma az nagyon alacsony,és nagyon ellenálló a betegségekkel szemben.
Válasz #1559. hozzászólásra
Én is ezért szoktam a szilárd mellé tenni valami folyékony nitrogént. Gyomirtással vagy akár előtte. Van olyan év amikor pl a szilárd nagyon nem tud hasznosulni, mert a kiszórása utána felszínen marad 2-3 hétig is akár. Ez már csak ilyen
Válasz #1559. hozzászólásra
Ezt azért 1 az 1-ben kijelenteni kicsit túlzás, ha ez így lenne, már a TSZ-ből örököltük volna a nitrosol használatát, és azt se tudnánk mi az a szilárd műtrágya. Tény hogy a részben levélen felvett nitrogén gyorsabban hat, és elméletileg a nitrosol nem párolog el, emiatt késői trágyázásra alkalmasabb. De inkább sokan maradjanak a szilárdnál, mert akkor olcsóbban tudjuk megvenni a nitrosolt!
Válasz #1557. hozzászólásra
Azért nem jó egyik sem,mert lassan hat.2-3 hét,akkorra akár szárba is indulhat.Ezért találták fel a folyékonyt.
Válasz #1551. hozzászólásra
Igazából igen a savanyodás miatt. Régebben mi is használtunk ammónium-nitrátot.
Válasz #1551. hozzászólásra
Ha pH 7 felett van a talajotok, akkor jobb az ammónium-nitrát.
De a savanyítás mellett van egy olyan hátránya, hogyha kiszórja az ember fejtrágyának és mondjuk meleg is van meg nem kap 1-2 napig csapadékot, akkor a belőle, a levegőbe kipárolgott ammóniummal már csak 26% N marad a területen, ergó kevesebb, mint az Pétisó. Pétisó lassabban olvad 2-3 hét. Hatóanyag/árban is a pétisó az olcsóbb.
Válasz #1548. hozzászólásra
Nem tudom forintra pontosan mert annyira nem szoktam pontosan számolgatni. De alább amit írtam kb 120.000 és akkor még hozzájön a munka költség meg az aratás. 200e kb. De lehet hogy kevesebb.
A Linturozás miatt miért csökken a termés?
Válasz #1553. hozzászólásra
Az oldat pH-ja savas, ezért.
A pétisó is savanyít, csak kevésbé
Válasz #1552. hozzászólásra
hogyan?
Válasz #1551. hozzászólásra
az ammonuim nitrát savanyít....
Válasz #1543. hozzászólásra
Miért petisót szoktál adni nek? Talajsavanyodás miatt?
Mi inkább ammónium nitrátot szoktunk szórni! Jobb a pétisó?
Válasz #1549. hozzászólásra
Kb amennyit a pénztárcád elbir!!!
kis segítséget kérnék Árpa mütrágyázási ügyben a föld 13-15Ak ősszel semmit nem kapott szotyi után két tárcsát látott s metaxa lett vetve tavasszal mennyi a max műtrágya amit adhatok neki s mikor. köszöntem ---ja s BUÉK
Válasz #1543. hozzászólásra
ez így mennyibe szokott fájni hektáronként?
plusz ha már ennyit költesz rá, nem félsz a linturtól, hogy egyszer csak lefelezed a terményt?
Válasz #1546. hozzászólásra
Jajj egy nulla kimaradt majdnem mindenhonnan.
tehát: 0,00-0,02; 0,04-0,05
Idén jöttek hozzám a növényvédelemi szolgálattól, megmnitázták a búzámat fuzáriumos felmérés volt az egész megyében. Srác felhívott mikor meglett az eredmény azt mondta, hogy sokféle szert használtak a gazdák de egyértelműen kitűnik, hogy hol gombaölőztek falcon pro-val. Ha jól rémlik talán 0,11% körül van a határérték, aki falcon pro-val csinálta előírás szerűen két mentben teljes dózissal.annak 0,0-0,2% körül volt a fertőzöttsége aki spórolt a falconnal (mint én is) annak 0,4-0,5% körül más gombaölőkkel határérték alatt volt kicsivel. Aki nem gombaölőzött annak se volt sokkal rosszabb. ( a mértékegységért ne vessetek rám követ ha nem így mérik de az arányok ilyenek akkor is
)
Válasz #1544. hozzászólásra
Barátom Prosarot használ évek óta, azt mondja tovább zölden tartja.
Mi Cherokke-t használunk, előtte zászlóslevélkor Amistar Xtrát.
Bár nem kimondottan műtrágya, de komoly élettani hatást tulajdonítanak a Bayer Zantara nevű gombaölőjének. Valakinek van idei évről vele tapasztalata?