Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak651 FtBenzin árak635 FtEUR412.2 FtUSD400.32 FtCHF438.4 FtGBP488.28 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Fórum
Sertéstenyésztés, és felvásárlási árak - minden...
Most van idő olvasgatni ! {:biggr Hízóalapanyagot gazdaságosan
2011. november
Németországban egyre többen hagynak fel a malacneveléssel, inkább vásárolják. Nálunk 13–14 ezer forintért adják a 25 kilós malacot. Utánanéztünk, mikor érdemes a nyugati megoldást választani.
Hazánkban a malacok ára a hízókéhoz igazodik, annak 150-155 százaléka körül alakul a 25 kilogrammos malac egy kilójára vetítve. (25 kg alatt fajlagosan nő egy kiló malac ára, míg afelett csökken.) Általában igaz, hogy ha az egyiket gazdaságos előállítani, akkor a másikat is az. Komlovszki Ferenc, a gyomaendrődi Agro-Duál Kft. ügyvezetője jelenleg kilónként 365 forintos áron értékesíti a hízókat.
Emelkedőben vannak az árak a gyenge forint miatt, ami az importnak is gátat szab. Ezzel együtt a békési gazdaság nem elégedett az idei eredménnyel. Az átvételi árak az év első felében az önköltség alatt voltak, és kérdéses, hogy a mostani emelkedés kompenzálja-e a korábbi veszteségeket.
Igényes malacok
Drága dolog a malacnevelés. A fiaztatóban az infralámpák áramszükséglete, az utónevelőben a teremfűtés kerül sokba. A takarmányozás után az energia-ellátás jelenti a legnagyobb kiadást. Itt több és szakszerűbb munkáskézre van szükség, mint a hizlalás fázisában, ez szintén nem olcsó mulatság. Számottevő kiadással jár a négyesmentes státusz fenntartása is, a PRRS-mentesítés pedig szinte reménytelen feladat.
„Már az anyaállatot is vakcinázzuk, aztán a malacokat. Mégis előfordulhat, hogy a nagy költséggel mentesített állományban felüti a fejét a betegség, és az egész állományt vágóra küldik!” – hangzik el. A szakember nem tartja szerencsésnek, hogy a mostani gazdasági helyzetben is forszírozzák a PRRS-mentességet.
Mivel a cég nyolc istállójából hármat még SAPARD-beruházással teljesen korszerűsítettek, a maradék öt sorsa vált kérdésessé – most itt állítják elő a hízóalapanyagot. „A hizlaldában lagúnás trágyaelvezetéssel és számítógép-vezérlésű folyékonymoslékoló konyhával növeltük versenyképességünket. Itt megálljuk a helyünket a nemzetközi porondon is. A fiaztatóra és az utónevelőre a bizonytalan közgazdasági környezetben nem jutott pénz. Mostanra az is kérdésessé vált, érdemes-e foglalkozni malacneveléssel.” A tavalyi magas takarmányárak és az önköltséget meg sem közelítő felvásárlási árak rossz helyzetbe hozták a gazdaságot.
„Tavaly áprilisban a takarmányaink mázsánkénti átlagára 6000 forint volt, az idei év áprilisában ugyanez már 8700 forint. 500 koca és szaporulatának a takarmányszükséglete évente 70 millió forint költségnövekedést jelentett” – mondja Komlovszki. A sertések felvásárlási ára eközben az önköltség alatt maradt. Az elmúlt évet csak azok a sertéstartók élték túl, akiknek saját kukoricájuk termett – így van ez Gyomaendrődön is. Ezzel együtt a cég nagy „pocsékolásként” éli meg, hogy a drága kukoricát ilyen olcsó bőrbe kötik.
Jó a nyugati, de drága
Ez a több éve tartó helyzet döntés elé állította a gyomaiakat: szakosodás a legkorszerűbb fázisra, a hizlalásra, vagy visszafejleszteni, esetleg teljesen felszámolni az állományt.
„Nyugat-Európában már végbement a szakosodás, és ha ugyanazon a piacon vagyunk, az ehhez való illeszkedés tőlünk sem lehet idegen” – érvel a szakember. A kérdés már csak az volt, hogy kitől vegyék az előnevelt malacot. Magyarországon kevés olyan telep van, amely nagy mennyiségben, rugalmasan és megfelelő egészségügyi státusszal tud hizlalásra alkalmas malacot szállítani. Ezért a gazdaság az import lehetőségével is számolt.
Először egy német tulajdonú cég magyarországi megbízottjával tárgyaltak. Az anyavállalat Németországban hét telepen összesen 40 ezer anyakocával rendelkezik. Ha kell, egyszerre akár 1000–3000 kitűnő malacot is leszállítanak. Magyarországon is két helyen van utónevelőjük, összesen 25 ezer férőhellyel. A német fél a tőzsdei sertésárhoz kötné a mindenkori malacárat, hasonlóan hozzánk, annak 150 százaléka körül határozná meg. A forint-euró árfolyam alakulása azonban eltántorította a gyomaiakat. A kinti, nagyjából állandó 1,2 euró/kg-os ár itthon pár hónap alatt 20 százalékos áremelkedést hozott az importban, pusztán a gyenge forint miatt.
Az ár nem minden
A gyengülő forint is kellett ahhoz, hogy a cég egy magyar partnerrel is tárgyalni kezdjen. A hazai beszerzés mellett szólt még az, hogy bármilyen korszerű kamionokkal is érkeznek a fiatal állatok, az 1500 kilométeres távolság, az utazási stressz nagyon megviseli őket. Ez annyira fontos szempont, hogy eltörpül mellette a német malac kiváló állat-egészségügyi státusza.
A szállítási költség gyakorlatilag nem számít – ezt a következőkkel indokolja a cégvezető. A magyar partner rugalmasan, a gazdaság épületeinek férőhely-kapacitásához igazodva, 240-es csoportokban is hajlandó malacot szállítani. Noha 50 kilométeren belülről érkezik a tétel, a fajlagos szállítási költség (25 kilós malac egy kilójára vetítve) nagyjából annyi, mint amikor 1500 kilométerről hozzák a 3000 malacot.
Sokat számít viszont a rugalmasság és a bizalom, ami automatikusan maga után vonja a fizetési kedvezményeket. Halasztott fizetés egy német partnerrel szemben nehezen lenne érvényesíthető, hazai viszonyok között viszont életmentő lehet. Ha a gyomaiak elképzelése beválik, készek rá, hogy teljesen átálljanak a hizlalásra.
Hol fáj?
„Ha megszüntetnénk a malacnevelést, akkor a munkabér, a gyógyszer, a villamos energia és gáz költségének csaknem 80 százalékától megszabadulnánk. Ez pedig az összes költségünk 12 százalékát jelenti. Ha a tavalyi 303 forintos önköltséggel számolunk, a malacnevelésről való lemondás kilónként 36 forinttal csökkenti a hízó-előállításunkat. 500 koca és szaporulatánál ez éves szinten 36–40 millió forintos megtakarítást jelent” – magyarázza a helyzetet a cégvezető.
Persze telephelye válogatja, érdemes-e a sertéshús-előállítás valamelyik fázisára szakosodni. Hiszen máshol más ütemben keríthettek sort az épületkorszerűsítésre, és akadnak olyanok is, akik zöldmezős beruházásként vágtak bele. Ne szégyelljük beismerni, ha ezt vagy azt a részleget rossz hatékonysággal üzemeltetjük. Számoljuk át újra és újra, nem ésszerűbb-e egy-egy tevékenységről lemondani.
A dánok egy dunántúlnyi területen tartanak bő 12 millió állatot, a termelést egyetlen szövetkezet végzi, a termékpálya végén pedig egyetlen vágó és feldolgozó egység áll. Ennek persze megvan a környezeti ára, de érdemes ellesni tőlük a szoros integrációt, és célként kitűzni, hogy a kukorica ne alapanyagként, hanem szalámiként hagyja el az országot. Ha a szakosodás az idevezető út, akkor ideje, hogy rálépjünk.
Sertéshús és árak
A vágósertés termelői ára 383 Ft/kg hasított meleg súly volt 2011 első kilenc hónapjában, egy év alatt 6,4%-kal nőtt. A vágóhidak a szűkös kínálat ellenére kevesebb élő sertést importáltak, miközben több sertéshúst vásároltak a nemzetközi piacon.
A KSH adatai szerint az élősertés-import 32%-kal csökkent, míg a sertéshús-import 28%-kal nőtt 2011. január–július között az előző évhez viszonyítva. A sertéshús-termelés csökkenése mellett a sertéshús-kivitel 1%-kal nőtt. Magyarország élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt.
Az ősz folyamán a forint gyengülése miatt folyamatosan növekedett az élősertés ára. Novemberben az európai piacon meghatározó német árak is emelkedni kezdtek, ami nálunk is éreztetni fogja a hatását.
Malacexportőrök Európában
Több mint 5 millió hízóalapanyag hagyja el minden évben Dániát, Hollandiát és Németországot. Az állatok egyre nagyobb hányada Kelet-Európában köt ki, főként Lengyelországban és Romániában. A román behozatal elsődleges oka, hogy az odatelepült amerikai óriáskonszern, a Smithfield képtelen helyben előállított hízókkal megtölteni az épületeket, mivel az állategészségügyi problémák (ld. sertéspestis) keresztülhúzták a számításait. A lengyelek éves szinten 1-1,1 millió állatra tartanak igényt, a románok 750 ezerrel állnak a második helyen, de a horvátoknál is félmillió malac landol egy évben.
A takarmányárak emelkedése Kelet-Európában a sertésállomány rohamos leépülésével járt. A keleti gazdaságokban ugyanis a csekély hatékonyság alacsony tőkeellátottsággal párosul, így kevés az esélyük a nyugati versenytársakkal szemben.
in:}
Nálunk háznál vágó honpolgárok veszik. Nem nagy tételben, vagy felvásárló.
Hízót is keveset tartanak, főként a kis öregek, ahol több van ott is max 10db röfög az ólban.
Az a gondjuk, hogy egyszerre nem tudnak annyi pénzt összeszedni, hogy megvegye egészben. Inkább elmegy és ezresével veszi a boltból a húst. Ezért van az, hogy inkább a kisebbeket keresik, ezeknek könnyebb kiköhögni az árát.
Tavaly óta én is azt csinálom, hogy inkább lebököm, és feldolgozom aztán a készet adom el. Több vele a macera, meg több időt vesz el, de legalább elfogy és normális áron.
Válasz #683. hozzászólásra
Zola!
Pici , kérdi , h valszeg Nekem címezhetted e "kirándulást"?
Na inkább 1 jó kis diszkotor , anno Szentesről , csak hát lassan már ez is történelem!:))
Most adtam el a hétvégén az elsőket 400ft-ért de halottam szomszéd faluba 450-et is kérnek érte hasítva 750ft kolbász hús 1000ft/kg
fejér megye Székesfehérvár környéke
Na majd az Oroszoktól is hozhatják a betegeket,elvégre a dioxinos is jó volt nekünk ,amit a Németek maguknak nem használtak fel ,inkább 200ft alatti beérkezési áron hozták hozzánk !
5055 hozzászólás
ki tud friss élő sertés árat orosháza környékén?
Válasz #702. hozzászólásra
Értem én , hogy gőzgép de, de mivel megy....?
Most van idő olvasgatni ! {:biggr Hízóalapanyagot gazdaságosan
2011. november
Németországban egyre többen hagynak fel a malacneveléssel, inkább vásárolják. Nálunk 13–14 ezer forintért adják a 25 kilós malacot. Utánanéztünk, mikor érdemes a nyugati megoldást választani.
Hazánkban a malacok ára a hízókéhoz igazodik, annak 150-155 százaléka körül alakul a 25 kilogrammos malac egy kilójára vetítve. (25 kg alatt fajlagosan nő egy kiló malac ára, míg afelett csökken.) Általában igaz, hogy ha az egyiket gazdaságos előállítani, akkor a másikat is az. Komlovszki Ferenc, a gyomaendrődi Agro-Duál Kft. ügyvezetője jelenleg kilónként 365 forintos áron értékesíti a hízókat.
Emelkedőben vannak az árak a gyenge forint miatt, ami az importnak is gátat szab. Ezzel együtt a békési gazdaság nem elégedett az idei eredménnyel. Az átvételi árak az év első felében az önköltség alatt voltak, és kérdéses, hogy a mostani emelkedés kompenzálja-e a korábbi veszteségeket.
Igényes malacok
Drága dolog a malacnevelés. A fiaztatóban az infralámpák áramszükséglete, az utónevelőben a teremfűtés kerül sokba. A takarmányozás után az energia-ellátás jelenti a legnagyobb kiadást. Itt több és szakszerűbb munkáskézre van szükség, mint a hizlalás fázisában, ez szintén nem olcsó mulatság. Számottevő kiadással jár a négyesmentes státusz fenntartása is, a PRRS-mentesítés pedig szinte reménytelen feladat.
„Már az anyaállatot is vakcinázzuk, aztán a malacokat. Mégis előfordulhat, hogy a nagy költséggel mentesített állományban felüti a fejét a betegség, és az egész állományt vágóra küldik!” – hangzik el. A szakember nem tartja szerencsésnek, hogy a mostani gazdasági helyzetben is forszírozzák a PRRS-mentességet.
Mivel a cég nyolc istállójából hármat még SAPARD-beruházással teljesen korszerűsítettek, a maradék öt sorsa vált kérdésessé – most itt állítják elő a hízóalapanyagot. „A hizlaldában lagúnás trágyaelvezetéssel és számítógép-vezérlésű folyékonymoslékoló konyhával növeltük versenyképességünket. Itt megálljuk a helyünket a nemzetközi porondon is. A fiaztatóra és az utónevelőre a bizonytalan közgazdasági környezetben nem jutott pénz. Mostanra az is kérdésessé vált, érdemes-e foglalkozni malacneveléssel.” A tavalyi magas takarmányárak és az önköltséget meg sem közelítő felvásárlási árak rossz helyzetbe hozták a gazdaságot.
„Tavaly áprilisban a takarmányaink mázsánkénti átlagára 6000 forint volt, az idei év áprilisában ugyanez már 8700 forint. 500 koca és szaporulatának a takarmányszükséglete évente 70 millió forint költségnövekedést jelentett” – mondja Komlovszki. A sertések felvásárlási ára eközben az önköltség alatt maradt. Az elmúlt évet csak azok a sertéstartók élték túl, akiknek saját kukoricájuk termett – így van ez Gyomaendrődön is. Ezzel együtt a cég nagy „pocsékolásként” éli meg, hogy a drága kukoricát ilyen olcsó bőrbe kötik.
Jó a nyugati, de drága
Ez a több éve tartó helyzet döntés elé állította a gyomaiakat: szakosodás a legkorszerűbb fázisra, a hizlalásra, vagy visszafejleszteni, esetleg teljesen felszámolni az állományt.
„Nyugat-Európában már végbement a szakosodás, és ha ugyanazon a piacon vagyunk, az ehhez való illeszkedés tőlünk sem lehet idegen” – érvel a szakember. A kérdés már csak az volt, hogy kitől vegyék az előnevelt malacot. Magyarországon kevés olyan telep van, amely nagy mennyiségben, rugalmasan és megfelelő egészségügyi státusszal tud hizlalásra alkalmas malacot szállítani. Ezért a gazdaság az import lehetőségével is számolt.
Először egy német tulajdonú cég magyarországi megbízottjával tárgyaltak. Az anyavállalat Németországban hét telepen összesen 40 ezer anyakocával rendelkezik. Ha kell, egyszerre akár 1000–3000 kitűnő malacot is leszállítanak. Magyarországon is két helyen van utónevelőjük, összesen 25 ezer férőhellyel. A német fél a tőzsdei sertésárhoz kötné a mindenkori malacárat, hasonlóan hozzánk, annak 150 százaléka körül határozná meg. A forint-euró árfolyam alakulása azonban eltántorította a gyomaiakat. A kinti, nagyjából állandó 1,2 euró/kg-os ár itthon pár hónap alatt 20 százalékos áremelkedést hozott az importban, pusztán a gyenge forint miatt.
Az ár nem minden
A gyengülő forint is kellett ahhoz, hogy a cég egy magyar partnerrel is tárgyalni kezdjen. A hazai beszerzés mellett szólt még az, hogy bármilyen korszerű kamionokkal is érkeznek a fiatal állatok, az 1500 kilométeres távolság, az utazási stressz nagyon megviseli őket. Ez annyira fontos szempont, hogy eltörpül mellette a német malac kiváló állat-egészségügyi státusza.
A szállítási költség gyakorlatilag nem számít – ezt a következőkkel indokolja a cégvezető. A magyar partner rugalmasan, a gazdaság épületeinek férőhely-kapacitásához igazodva, 240-es csoportokban is hajlandó malacot szállítani. Noha 50 kilométeren belülről érkezik a tétel, a fajlagos szállítási költség (25 kilós malac egy kilójára vetítve) nagyjából annyi, mint amikor 1500 kilométerről hozzák a 3000 malacot.
Sokat számít viszont a rugalmasság és a bizalom, ami automatikusan maga után vonja a fizetési kedvezményeket. Halasztott fizetés egy német partnerrel szemben nehezen lenne érvényesíthető, hazai viszonyok között viszont életmentő lehet. Ha a gyomaiak elképzelése beválik, készek rá, hogy teljesen átálljanak a hizlalásra.
Hol fáj?
„Ha megszüntetnénk a malacnevelést, akkor a munkabér, a gyógyszer, a villamos energia és gáz költségének csaknem 80 százalékától megszabadulnánk. Ez pedig az összes költségünk 12 százalékát jelenti. Ha a tavalyi 303 forintos önköltséggel számolunk, a malacnevelésről való lemondás kilónként 36 forinttal csökkenti a hízó-előállításunkat. 500 koca és szaporulatánál ez éves szinten 36–40 millió forintos megtakarítást jelent” – magyarázza a helyzetet a cégvezető.
Persze telephelye válogatja, érdemes-e a sertéshús-előállítás valamelyik fázisára szakosodni. Hiszen máshol más ütemben keríthettek sort az épületkorszerűsítésre, és akadnak olyanok is, akik zöldmezős beruházásként vágtak bele. Ne szégyelljük beismerni, ha ezt vagy azt a részleget rossz hatékonysággal üzemeltetjük. Számoljuk át újra és újra, nem ésszerűbb-e egy-egy tevékenységről lemondani.
A dánok egy dunántúlnyi területen tartanak bő 12 millió állatot, a termelést egyetlen szövetkezet végzi, a termékpálya végén pedig egyetlen vágó és feldolgozó egység áll. Ennek persze megvan a környezeti ára, de érdemes ellesni tőlük a szoros integrációt, és célként kitűzni, hogy a kukorica ne alapanyagként, hanem szalámiként hagyja el az országot. Ha a szakosodás az idevezető út, akkor ideje, hogy rálépjünk.
Sertéshús és árak
A vágósertés termelői ára 383 Ft/kg hasított meleg súly volt 2011 első kilenc hónapjában, egy év alatt 6,4%-kal nőtt. A vágóhidak a szűkös kínálat ellenére kevesebb élő sertést importáltak, miközben több sertéshúst vásároltak a nemzetközi piacon.
A KSH adatai szerint az élősertés-import 32%-kal csökkent, míg a sertéshús-import 28%-kal nőtt 2011. január–július között az előző évhez viszonyítva. A sertéshús-termelés csökkenése mellett a sertéshús-kivitel 1%-kal nőtt. Magyarország élő sertésből nettó importőr, sertéshúsból pedig nettó exportőr volt.
Az ősz folyamán a forint gyengülése miatt folyamatosan növekedett az élősertés ára. Novemberben az európai piacon meghatározó német árak is emelkedni kezdtek, ami nálunk is éreztetni fogja a hatását.
Malacexportőrök Európában
Több mint 5 millió hízóalapanyag hagyja el minden évben Dániát, Hollandiát és Németországot. Az állatok egyre nagyobb hányada Kelet-Európában köt ki, főként Lengyelországban és Romániában. A román behozatal elsődleges oka, hogy az odatelepült amerikai óriáskonszern, a Smithfield képtelen helyben előállított hízókkal megtölteni az épületeket, mivel az állategészségügyi problémák (ld. sertéspestis) keresztülhúzták a számításait. A lengyelek éves szinten 1-1,1 millió állatra tartanak igényt, a románok 750 ezerrel állnak a második helyen, de a horvátoknál is félmillió malac landol egy évben.
A takarmányárak emelkedése Kelet-Európában a sertésállomány rohamos leépülésével járt. A keleti gazdaságokban ugyanis a csekély hatékonyság alacsony tőkeellátottsággal párosul, így kevés az esélyük a nyugati versenytársakkal szemben.
in:}
Én meg 400,ért.J.hida
Hellóó!
Köszi :D
Hízó árak iránt érdeklődnék! Jász Nagykun Szolnok!! Jászberény környéke! Én jelenleg 450 Ft-ért adtam el kettőőt!!
Pasó, elkapták a megszökött kocádat,mert nem volt útlevele!
Válasz #689. hozzászólásra
Nálunk háznál vágó honpolgárok veszik. Nem nagy tételben, vagy felvásárló.
Hízót is keveset tartanak, főként a kis öregek, ahol több van ott is max 10db röfög az ólban.
Az a gondjuk, hogy egyszerre nem tudnak annyi pénzt összeszedni, hogy megvegye egészben. Inkább elmegy és ezresével veszi a boltból a húst. Ezért van az, hogy inkább a kisebbeket keresik, ezeknek könnyebb kiköhögni az árát.
Tavaly óta én is azt csinálom, hogy inkább lebököm, és feldolgozom aztán a készet adom el. Több vele a macera, meg több időt vesz el, de legalább elfogy és normális áron.
Válasz #694. hozzászólásra
kecskeméti piacon 1250 az oldalas és a dagadó a többi 1300tól felfelé
Eddig mindenki jobbnál jobb fajtákat akart tartani mert ahús így +úgy momentán nem biztos hogy abban van a tuti ilyen zsír + töpörtyű árak mellett
Válasz #694. hozzászólásra
Nem
Üdv!Nem tudom hogy van ez 1 kg karaj 1000-1200 ft 1kg töpörtyű 2500 ft jól van ez így
Válasz #689. hozzászólásra
Nem -sOMG?
Válasz #691. hozzászólásra
400
Válasz #689. hozzászólásra
)
Mennyiért adtad el? (ha nem üzleti titok
orosháza környékén ki tud friss hizo árat?
Válasz #687. hozzászólásra
én eladtam 70 db 150-200 közötti hízót. 1 volt olyan aki 120-ast akart volna
Válasz #686. hozzászólásra
Hány kiló körüliek?
Válasz #686. hozzászólásra
Fejér megye, Székesfehérvár környéke 400-450 körül mozog, és inkább a kisebb, 120kg körüliek, fogynak.
Hali. Ujfehértón 450-500ft körül megy most már, és elmondanám hogy nem is nagyon van hízó! Karácsonyra egy darab nem fog maradni a városban...
Válasz #684. hozzászólásra
Amikor nem fér bele a fagyasztóba ,akkor részletekbe is le lehet vágni / húsvétra csak sonka kellett /! :))))
Válasz #683. hozzászólásra
Zola!
Pici , kérdi , h valszeg Nekem címezhetted e "kirándulást"?
Na inkább 1 jó kis diszkotor , anno Szentesről , csak hát lassan már ez is történelem!:))
Jó kis mjuzik még mindig!
Válasz #682. hozzászólásra
Itt például családi kirándulásra vitte őket !
Mézga itt keresd a főkanászt !!!
Tudod akinek családtagok szinte ! 
Válasz #680. hozzászólásra
az lesz má
Válasz #679. hozzászólásra
Albérletbe hozzá költözteted ,ha már az ő udvarában többet adnak értük !
áhhh erre is 400ft körül van csak Paso ék felé adja a román érte a 450 et
de ha még megy fel rászánom azt a 40km es utat hogy elviszem!
Válasz #673. hozzászólásra
Debrecenben 400 ft/ kg körül megy.
Most adtam el a hétvégén az elsőket 400ft-ért de halottam szomszéd faluba 450-et is kérnek érte hasítva 750ft kolbász hús 1000ft/kg
fejér megye Székesfehérvár környéke
Válasz #675. hozzászólásra
Na majd az Oroszoktól is hozhatják a betegeket,elvégre a dioxinos is jó volt nekünk ,amit a Németek maguknak nem használtak fel ,inkább 200ft alatti beérkezési áron hozták hozzánk !
Válasz #674. hozzászólásra
Pont a Pick fogja megmondani, hogy emelkednek az árak.
Válasz #673. hozzászólásra
http://www.agromonitor.hu/index.php/agrarpiacok/36-agrarpiacok/5496-az-europai-sertesarak-stabilak-de-a-forintarfolyam-hathat-a-magyar-piacra
Tud valaki egy jelenlegi sertés árat mondani?
Köszönöm előre is!
Pasó ! Legózol te is a kocákkal ,mint a srác a pöttyös pietrinnel ?
Válasz #669. hozzászólásra
Kóser vagy nem ez is gabonát zabál, naponta szarik és ott kell lenni vele 0-24-ig......
Válasz #668. hozzászólásra
Nemkóser jószág. Miért is adnának érte pontott.
Válasz #667. hozzászólásra
Számos állatnak - Állat Egység, nem számolható be / pályázatoknál,pl: AKG / csak a legeltethetőket pontozták pluszként !
Válasz #666. hozzászólásra
??????
Válasz #665. hozzászólásra
Ne is csodálkozzanak, ha nem számít be sehová Á.E.-be
Szépen leépült a sertés tartás ! -
-Gazdakör
2011.10.30. 14:14-
Válasz #656. hozzászólásra
Átvágva a gazdák vannak ,mint általában !
majd az euro fölviszi a disznó árát is, már épp ideje volt
Válasz #660. hozzászólásra
nem olyan rossz az 550. annyiért már érdemes kicsit dolgozni
Válasz #659. hozzászólásra
600 nem akarják vinni csak 550-ért.
Ez a helyes kifejezés hasítva.
Válasz #658. hozzászólásra
attól függ mennyit kap hasítva
Válasz #657. hozzászólásra
Egy ismerősöm érdeklődik, hogy adja el felvásárlónak vagy leszúrva, pörzsölve, tisztítva, félbevágva.
Válasz #656. hozzászólásra
Válasz #655. hozzászólásra
köszönöm, és átvágva?