Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak648 FtBenzin árak634 FtEUR407.83 FtUSD393.55 FtCHF432.15 FtGBP488.04 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Nem a gyártásban hanem a mezőgazdasági termelésben, főleg a kisbirtokosoknál van 50év hátrány. A nagy cégek vagy felveszik a tempót vagy elbuknak de egy kicsi évekig, évtizedekig tud vegetálni a semmiből. És ők nem fognak új gépre beruházni.
de egyébként ez sem igaz, illetve idejét múlt információ!
Nagyonis intenzíven gazdálkodnak kint, sokkal több menetszámban és hatóanyag mennyisgekben gondolkodnak tápanyag visszapótlás terén, nyílván a csökkentett költségtényezők mellett, igaz ezt a nagyüzemiség is magával vonja valamilyen szinten.
Valamit igen rosszul csinálunk és most magamról beszélek mert a lehető legnagyobb gonddal termesztett búzáink átlaga 4tonna körüli úgy hogy 6-7mázsa műtrágyát 3 de inkább 4szeri kijuttatásban teszünk meg ősztől kalászig. Nemtudtam mgé rájönni, de volt hogy egy vékonysor rövidtárcsában, volt hogy alá lazítva mentünk neki a búzavetéseknek mégis gyakorlatilag szignifikáns klönbséget sosem tudtam felhozni. Van, hogy látszi kez meg az meg amaz, de ha úgy amblokk 5éven belül lazított nem letalpalt altalajú tábláid vannak tök mindegy mit csinálsz alapművelésnek az a helyzet.
Szerintem a direktvetett búza is lenne legaább annyira jó mint a 25centire topdownozott búza, de ezt alá is támasztotta a cimbi.
Igaz direktvető gabonagép híjján úgy oldotta meg, hogy kiszórta a zúzott napraforgó tarlóra műtrágyát, rá a búza vetőmagot és 5centire bekaparta véknyan a Carrierrel, mivel más megoldás nem volt. A kapásokat echte direktbe húzza és jól működik.
Szerintem komoly injektáló berendezések notilles szörnyű talajnyomású forgótárcsás kijuttató tárcsás fejekkel szerelt eszközök kellenének, szuszpenziózni és folyékony nitrózi kellessz és mehet a direkt vetés is.
Csakhát ebbe pénzt beleinvesztálni majdnem senkisem tud, aki meg tudna lexarja az egészet nemfog germózni.
Eltértem a vetőgépektől, de szerintem egy jó amerikai direkt technika itthon is működne.
Viszont én a vetőkultikra vagyok rákattanva, simba freeflow, horsc airseeder co ésatöbbi.
Csakhogy akkor sem ugyanarról a művelési rendszerről beszélünk.
Ami nálunk tipikus, pl hogy nagy szármaradványú növény után kell kalászost vetni, az ott abszolut nem az. Elég éles határvonalat lehet húzni az észak amerikai kontinensen, aki kalászossal foglalkozik, ott vetésváltásban nincs kukorica, a kukoricaövezetben meg ezerrel szójával nyomják váltásban a kukoricát. És a gondolkodás is más, egy észak dakotai vagy kanadai farmon messze nem azokat a termésátlagokat célozzák, amit mi. ott 3 tonna körül van a hozam és ezt megpróbálják a lehető legminimálisabb ktg-ből kihozni. Nyilván a 3 tonnás búza után nem annyi a szalma, mint itt a 5-6-7 tonnák után!
nincs 50 év hátrány! a hazai gyártóknak igen is előrefele kéne nézni!
én vagyok a legkisebb cég Magyarországon mégis minden évben tudok ujdonságot felmutatni. ráadásul a legfontosabb, hogy a gazdák már a nagy nevű gépgyártók hibáit sorolják, hogy mivel kellene többet tudjon az uj fejlesztés
Látni jól működő gazdaságokat is.... itt a környéken is van olyan ami felvehetni a versenyt bármelyik nyugati gazdasággal is... 600ha mintakert... korszerű gépei vannak de korántsem vetődik rá minden "sláger" vasra. Megvan a szakértelme a tulajnak és az elképzelése és azt veszi meg ami abba beleilleszkedik. Rábától a ytón és mtz át a fergáig és uniától a horschig. És valahol egy vader reklámba az volt kiírva a fényképen gazda mellé hogy "gazdaságom a védjegyem"na erről az emberről ezt 100%osan ellehet mondani.
De a gazdák legtöbbje vagy keresgéli a helyes utat vagy azthiszi,hogy rajtavan és nem érdekli semmi ami kicsit is nyerességessebbé tenné.
lehet, hogy a hazai gazdák el vannak maradva valamivel a területhasznositásuk és müvelésük terén? odakint ilyenek a földek aratás után... hmm ez vajon hogy lehet, idehaza mit spórolunk ki?
furcsa mód mégis valahogy mindig gyökeret vernek nálunk és telitik a piacot a gépeikkel, hogy van az, hogy ha van egy amerikai kultivátor és azt mondják, h 10 millió ft azt azonnal eltudják adni , mig ha valaki idehaza fejlesz ki egy hasonló eszközt arra azt mondják, h nem jó, túl drága..stb
Nézzük meg a videókat egyiken se abban a hűdenagy szártömegben dolgoznak a gépek. Vagy szépen lemunkált mulcsos talajon ahol a szármaradványok aprítva és már bedolgozva vannak vagy ahol van némi gyomosodás de a gyom mérete és sűrűsége még nem okozhat gondot. Ha ráhúznák egy itthoni tarlóra akkor lenne pislogás... Ha pedig elmunkáljuk a talajt vetés előtt akkor ahhoz már minek direkvetőgép
ezt a technotill rendszert alkalmazzák amerikában a morris, john deere, new holland és más nagy vetőgépgyártók is, vagy átlehet épiteni a régi hagyományos technológiát.Betty Schoenhofer a tulaj nem tévedhetett akkorát, hogy ne lenne jó az általa kifejlesztett termék
Ez egy olyan dolog, hogy embert követel és emberét válogatja...
Aztmondják a White/MF vetőgépekkel nemlehet napraforgót vetni mert szörnyű bitang tőállomány egyenetlenség lesz belőle...
Ennek ellenére a cimbora -igaz Ő is megfizette a tanulópénzt ilyentéren egyszer- de megfigyelte kitapasztalta és profimód szépen veti a napraforgót ezzel a vetőgéppel.
Van fórumozó társunknak is Sprinter ST4-es elmondása alapján soha az életben nem vesz tárcsás vetőgépet ezután annyira bejött neki a téma.
Én nem félek egyik géptől sem, annyi, hogy vannak olyan gépek amit a hülyék hülyéinek kell kezelni ahhoz hogy ellegyen rontva a munka, egyébként vet és kész, meg vannak olyan gépek aminél kell emberi ottlét felügyelet beállítani szakszerűen.
Valamiért a nagy amerikás kanadás ruszkis fehéroroszos ukrános vállalatok nagyrésze mind csúszócsoroszlyás kapás géppel vetnek. miért????
miért van az, hogy csak nálunk nem urai a gépeknek a gazdák, ha elmegyünk abba az országba ( képletesen) ahol kitalálták az eszközt akkor ott minden happy?
Páréve volt ittegy horsc sprinter a szomszédban... 2-4tonnás búzák és zabok után nem tudtak vele dolgozni. Nagy 600as lexi szecskázott elé szóval a szalma amennyire csak lehetett le volt darálva mégis összeszedte betorkollott folyamatosan... többköbméteres kupacokat rakott ki magából mikor végleg megállt és nekiálltak kipucolni... a mai napig is lehet ilyen dombokat találni a határba. Inkább egy lajtát mint vetőkultit.
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
egy 2,5 m-es az kisgép, nem lehet túl nagy, hisz akkor hanyatt esik a traktor, a 4m-esnek jóval nagyobb tankja van és ráadásul a méretét lehet fölfele növelni, ahogy az amazone vetőgépen van
vagy itt van a duncan renovator MK 4 es modelljéről szóló film
Olyan kell amit nagy gép húz, vontatott tartálya 30mázsa körüli búzamennyiséget legyen képes befogadni, többszáz hektárt kell neki vetni nem játékszerre van szükség
igaz ez csak 10 soros, de 2,0, 2,5 3,0 4,0 m szélességig tudunk készíteni . az alap a technotill vetőcsoroszlya rendszere az ujtélandi duncan is hasonló elven müködik
Gondolkodtam én már mindenen, de nem az a világ van, hogy beruházni valamire ami azért kérdéses hogyan fog működni vagy hogyan nem, beleinvesztálni 2-5-8-10millákat és lehet nemtudom használni úgy és ott és akkor amikor én akarom.
Szója alá úgyis szántanék és vagy ősszel dolgozom el ha van idő vagy tavasszal simítom el, ebbe kéne vetni itt a gyomosodás végett másképpen nemlehet. Amerikában egyszerűbb ez a történet a herbicid rezisztens gmo végett, roundup ready szóját marha könnyen gyomírtanak totális gyomírtóval...
Nekünk nehezebb ezért is nem szójázik a legtöbb ember meg nem is fog.
Továbbá ősszel is egy túl esős vagy túl száraz terepen nemtudom mire lenne képes a direktvető abból milyen búza kelne ki ésatöbbi...
Plusz ha gabonát direktbe vetjük akkor a kapásokat is úgy kellene de kukoricának direktbe hogyan adom ki azt a hatalmas tápanyag mennyiéget???
Ez egy rendszer vagy orrától a farkáig beleállok vagy csak próbálgatok és majd lesz valami.
Egyébként működik, itt 30km-re egy barátomnak van olyan táblája ami most a 6. esztendeje, hogy nemvolt művelőeszközzel hozzányúlva csakis direktbe mindent, direktvető White vetőgéppel nyomja és rendben van a történet, de a tápanyag visszapótlás neki is problémás kérdés, szóróval kell rálökni a nitró jórészét állományban a kukoricára is ami vagy bejön vagy nem, eső függvénye....
Ez így ebben a formában nem jó.
4méteres kellene 220-as meg 260-as traktor van ami húzná majd, meg 150hektár búzát elkell neki vetni minél gyorsabban ősszel, oda a 3méteres majdnem kevés szerintem.
Kaptam már olyan tanácsokat is, hogy egy síma Johndeere gép kell 9méteresben oszt jónapot, kétnap alatt elvetnénk vele szépen, tartós is mindent tud jól vetni, és úgyis jól megműveljük vetés előtt a talajokat, igaz a rapid-pronto tárcsasora sokszor megspórolna egy menetet az is jól jönne
Ki milyen vetőgépet venne nagygép után nagy kaliberben???
Tudom rapid meg pronto örökzöld téma de van még ezer másik is.
Nekem a horsch sprinter vagy az elődje airseeder CO4-6 is igen teccik és elérhető is lenne bizonyos szinten.
Sőt Simba Freeflow is jó gép lehet véleményem szerint.
Javarészt búzát kellene vetnie, néha kis repcét, lucernát ilyesmit, illetve tavasszal szóját! és ez fontos mert a szójavetés lenne a lényeges szempont, búzát ősszel bármelyik komolyabb gép jól veti ott nincs kérdés.
Tavasszal szántott elsimított talajfelszínre tudjam ráhúzni és pontos mélységtartás mellett lezárva de nem halálra döngölve legyen az elvetett területem minősége.
Nyílván optimális időre tervezzük a vetést tehát simítani is akkor amikor teteje megvan pirulva rendesen a szántásnak majd ebbe vetni is egykét nap múlva nem rögtön gondoltam.
Rapidtól félek, hogy marhára bedöngöli az egészet.
Van egy reform semo77 vetőgépem, azt szeretném megtudni hogy mi az aprómag vetőelem hozzá? hogy néz ki?
vetési táblázatot tudna valaki küldeni?
köszönöm a segítséget
Sziasztok, gabonavetőgépre szerelhető mikrogranulátum szóróban gondolkodom, ha valakinek van ilyenje, akkor szívesen megoszthatná a tapasztalatait.
A gyári lehetőség kb 1,5 milla, kompjutervezérlés stb....
Elgondolkodtató, hogy ha a vetőelem meghajtásához egy talajon forgó kerék adja a meghajtást-vezérlést, akkor a mikrogranulátumot miért kellene fedélzeti számítógépnek irányítania.
Ha valakinek lenne valami mechanikus ötlete, azt megköszönném...
Válasz #3828. hozzászólásra
1/100 hektárt szoktak használni a leforgatáshoz, gabonánál.
Aprómagnál ennél többet, de minden azon múlik hogy milyen mérleged van. 1/100 hektár az 100 négyzetméter, ha három méteres a gép akkor 33,3 méteren vet el annyit, ha 4 méteres akkor 25 méteren.
Innen kezdve csak a hajtó kerék kerületét kell centivel lemérni és a 33,3 vagy 25 métert elosztani azzal a hosszal amit mérsz a keréken. (méterben). Kapsz egy számot eredményül, na ennyiszer kell a kereket megforgatnod, a felfogott magot meg ugye százzal kell szorozni.
Nagyot! Ott vált a váz fix vagy teleszkoposrol csukhatora, ott vált osztottra a hajtás, stb...
Viszont termelékenységben is nagy a szakadék! A 6 sorosnak vége volt napi 25-30 hektarnal, a 8-as ma 10-tol délután 4ig elhúzott 30 hektárt 4 tablaban...
rövidtárcsával kombinált szerkezeteknél tudom, hogy a Rapidot hozza ki mindenki etalonnak. el is hiszem.
Hagyományos tárcsás gépből szerintem a Johndeere lenne a legjobb.
de mi a vélemény a vetőkultivátorokról????
Horsch CO6, Horsch Sprinter Vader Seed hawk ésatöbbi....
Horsch CO gépet lehet kapni elérhető áron kitűnő állapotban keveset használtat. Nekem legjobban a sprinter teccik de az még drágább, kérdés annyival jobb e!?!?!?
gabonát szóját kell vetni elsősorban, kis repcét meg néha apró magot, igaz ez utóbbi megmaradna a függesztett pneumatikus Vogel mert ezeket igen szépen veti.
Csak az iso bus rendetlenkedik Jobb esetben még mielőtt kiér az ember aföld szélére.Rosszabb esetben menet közben.Lehetséges hiba számítógép, vetőgépen lévő iso kábelköteg, 6os motor egyik csatlakozója.vasárnap du átálltunk permetezésre, mert nem volt hajlandó felismerni a vetőgépet a monitor.Kipróbáltuk 2 traktorral is a hiba ugyan az."nincs vetőgép.Ma kijött a szervizes összeakasztottunk, minden jó.Du megint kezdte.Kiváncsi vagyok mit látunk majd keléskor.Ezt leszámítva, megvagyunk elégedve a géppel.Kissebb hiányosságok ellenére is.
Ahogy elnézem, én a műtrágyatartály és a váz egymáshoz való elhelyezkedésére tippelek. A váz eléggé hátul van, a tartály meg a kerekek felett van ahogy elnézem.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Folsavval dúsítják a lisztet az Egyesült Királyságban")
_jpg_fill_540x300_0.webp "Tanulmánykötet jelent meg az agrárinnováció jövőjének pilléreiről")
8261 hozzászólás
Válasz #3858. hozzászólásra
Nem a gyártásban hanem a mezőgazdasági termelésben, főleg a kisbirtokosoknál van 50év hátrány. A nagy cégek vagy felveszik a tempót vagy elbuknak de egy kicsi évekig, évtizedekig tud vegetálni a semmiből. És ők nem fognak új gépre beruházni.
Válasz #3859. hozzászólásra
de egyébként ez sem igaz, illetve idejét múlt információ!
Nagyonis intenzíven gazdálkodnak kint, sokkal több menetszámban és hatóanyag mennyisgekben gondolkodnak tápanyag visszapótlás terén, nyílván a csökkentett költségtényezők mellett, igaz ezt a nagyüzemiség is magával vonja valamilyen szinten.
Valamit igen rosszul csinálunk és most magamról beszélek mert a lehető legnagyobb gonddal termesztett búzáink átlaga 4tonna körüli úgy hogy 6-7mázsa műtrágyát 3 de inkább 4szeri kijuttatásban teszünk meg ősztől kalászig. Nemtudtam mgé rájönni, de volt hogy egy vékonysor rövidtárcsában, volt hogy alá lazítva mentünk neki a búzavetéseknek mégis gyakorlatilag szignifikáns klönbséget sosem tudtam felhozni. Van, hogy látszi kez meg az meg amaz, de ha úgy amblokk 5éven belül lazított nem letalpalt altalajú tábláid vannak tök mindegy mit csinálsz alapművelésnek az a helyzet.
Szerintem a direktvetett búza is lenne legaább annyira jó mint a 25centire topdownozott búza, de ezt alá is támasztotta a cimbi.
Igaz direktvető gabonagép híjján úgy oldotta meg, hogy kiszórta a zúzott napraforgó tarlóra műtrágyát, rá a búza vetőmagot és 5centire bekaparta véknyan a Carrierrel, mivel más megoldás nem volt. A kapásokat echte direktbe húzza és jól működik.
Szerintem komoly injektáló berendezések notilles szörnyű talajnyomású forgótárcsás kijuttató tárcsás fejekkel szerelt eszközök kellenének, szuszpenziózni és folyékony nitrózi kellessz és mehet a direkt vetés is.
Csakhát ebbe pénzt beleinvesztálni majdnem senkisem tud, aki meg tudna lexarja az egészet nemfog germózni.
Eltértem a vetőgépektől, de szerintem egy jó amerikai direkt technika itthon is működne.
Viszont én a vetőkultikra vagyok rákattanva, simba freeflow, horsc airseeder co ésatöbbi.
Válasz #3855. hozzászólásra
Csakhogy akkor sem ugyanarról a művelési rendszerről beszélünk.
Ami nálunk tipikus, pl hogy nagy szármaradványú növény után kell kalászost vetni, az ott abszolut nem az. Elég éles határvonalat lehet húzni az észak amerikai kontinensen, aki kalászossal foglalkozik, ott vetésváltásban nincs kukorica, a kukoricaövezetben meg ezerrel szójával nyomják váltásban a kukoricát. És a gondolkodás is más, egy észak dakotai vagy kanadai farmon messze nem azokat a termésátlagokat célozzák, amit mi. ott 3 tonna körül van a hozam és ezt megpróbálják a lehető legminimálisabb ktg-ből kihozni. Nyilván a 3 tonnás búza után nem annyi a szalma, mint itt a 5-6-7 tonnák után!
Válasz #3857. hozzászólásra
nincs 50 év hátrány! a hazai gyártóknak igen is előrefele kéne nézni!
én vagyok a legkisebb cég Magyarországon mégis minden évben tudok ujdonságot felmutatni. ráadásul a legfontosabb, hogy a gazdák már a nagy nevű gépgyártók hibáit sorolják, hogy mivel kellene többet tudjon az uj fejlesztés
Válasz #3856. hozzászólásra
50év hártányt kell ledolgoznunk.
Látni jól működő gazdaságokat is.... itt a környéken is van olyan ami felvehetni a versenyt bármelyik nyugati gazdasággal is... 600ha mintakert... korszerű gépei vannak de korántsem vetődik rá minden "sláger" vasra. Megvan a szakértelme a tulajnak és az elképzelése és azt veszi meg ami abba beleilleszkedik. Rábától a ytón és mtz át a fergáig és uniától a horschig. És valahol egy vader reklámba az volt kiírva a fényképen gazda mellé hogy "gazdaságom a védjegyem"na erről az emberről ezt 100%osan ellehet mondani.
De a gazdák legtöbbje vagy keresgéli a helyes utat vagy azthiszi,hogy rajtavan és nem érdekli semmi ami kicsit is nyerességessebbé tenné.
Válasz #3854. hozzászólásra
lehet, hogy a hazai gazdák el vannak maradva valamivel a területhasznositásuk és müvelésük terén? odakint ilyenek a földek aratás után... hmm ez vajon hogy lehet, idehaza mit spórolunk ki?
Válasz #3853. hozzászólásra
furcsa mód mégis valahogy mindig gyökeret vernek nálunk és telitik a piacot a gépeikkel, hogy van az, hogy ha van egy amerikai kultivátor és azt mondják, h 10 millió ft azt azonnal eltudják adni , mig ha valaki idehaza fejlesz ki egy hasonló eszközt arra azt mondják, h nem jó, túl drága..stb
Nézzük meg a videókat egyiken se abban a hűdenagy szártömegben dolgoznak a gépek. Vagy szépen lemunkált mulcsos talajon ahol a szármaradványok aprítva és már bedolgozva vannak vagy ahol van némi gyomosodás de a gyom mérete és sűrűsége még nem okozhat gondot. Ha ráhúznák egy itthoni tarlóra akkor lenne pislogás...
Ha pedig elmunkáljuk a talajt vetés előtt akkor ahhoz már minek direkvetőgép
Válasz #3851. hozzászólásra
Igen, ez így van, csak ők teljesen más művelési rendszerben gondolkodnak, mint itt általában mi!
Válasz #3851. hozzászólásra
ezt a technotill rendszert alkalmazzák amerikában a morris, john deere, new holland és más nagy vetőgépgyártók is, vagy átlehet épiteni a régi hagyományos technológiát.Betty Schoenhofer a tulaj nem tévedhetett akkorát, hogy ne lenne jó az általa kifejlesztett termék
Ez egy olyan dolog, hogy embert követel és emberét válogatja...
Aztmondják a White/MF vetőgépekkel nemlehet napraforgót vetni mert szörnyű bitang tőállomány egyenetlenség lesz belőle...
Ennek ellenére a cimbora -igaz Ő is megfizette a tanulópénzt ilyentéren egyszer- de megfigyelte kitapasztalta és profimód szépen veti a napraforgót ezzel a vetőgéppel.
Van fórumozó társunknak is Sprinter ST4-es elmondása alapján soha az életben nem vesz tárcsás vetőgépet ezután annyira bejött neki a téma.
Én nem félek egyik géptől sem, annyi, hogy vannak olyan gépek amit a hülyék hülyéinek kell kezelni ahhoz hogy ellegyen rontva a munka, egyébként vet és kész, meg vannak olyan gépek aminél kell emberi ottlét felügyelet beállítani szakszerűen.
Valamiért a nagy amerikás kanadás ruszkis fehéroroszos ukrános vállalatok nagyrésze mind csúszócsoroszlyás kapás géppel vetnek. miért????
Válasz #3849. hozzászólásra
miért van az, hogy csak nálunk nem urai a gépeknek a gazdák, ha elmegyünk abba az országba ( képletesen) ahol kitalálták az eszközt akkor ott minden happy?
Páréve volt ittegy horsc sprinter a szomszédban... 2-4tonnás búzák és zabok után nem tudtak vele dolgozni. Nagy 600as lexi szecskázott elé szóval a szalma amennyire csak lehetett le volt darálva mégis összeszedte betorkollott folyamatosan... többköbméteres kupacokat rakott ki magából mikor végleg megállt és nekiálltak kipucolni... a mai napig is lehet ilyen dombokat találni a határba. Inkább egy lajtát mint vetőkultit.
Válasz #3847. hozzászólásra
nemtudom, de megkérdezem a cimbit
Válasz #3846. hozzászólásra
a vn grubberje belemegy a földbe most?
Válasz #3845. hozzászólásra
Okés, de ez zsíros jó talaj jó nedvességi állapotok mellett!
Most a felszikkadt betonkemény tarlóba hogy tudnék vetni???
dehogy, csak csúszkálna a talaj tetején.
Plusz húznám a nagygéppel 10-ekkel hagy haladjon a meló.
Válasz #3844. hozzászólásra
és a WERK FILM
Válasz #3840. hozzászólásra
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Válasz #3840. hozzászólásra
Ez a duncan teccik, igaz saras körülmények között, plusz nagy szártömeg esetében, vagy cserepes száraz repedezett talajnál nemtudom müködne e...
Továbbá nincs ami bezárja a magárkot ez sem jó szerintem! Tudom, hogy nem szükséges, mert kétoldalra aláteszi a magot de akkoris nyitott marad a pálya ami a nyirokban annyit jelent ha nedvesbe rakom és utána összeszárad szerintem abból nemlesz szép kelés...
Igaz művelt vagy félig művelt talajon biztosan bekaparják a kaparók hátul.
Napraforgó után nagy szárban szerintem összehúzná!!!!
Válasz #3841. hozzászólásra
5mázsa jóesetben.
ami kevés
Nagy tartály kell 30mázsás kapacitással!
Válasz #3840. hozzászólásra
650 literes tankba mennyi buzavetőmag fér bele?
Válasz #3838. hozzászólásra
egy 2,5 m-es az kisgép, nem lehet túl nagy, hisz akkor hanyatt esik a traktor, a 4m-esnek jóval nagyobb tankja van és ráadásul a méretét lehet fölfele növelni, ahogy az amazone vetőgépen van
vagy itt van a duncan renovator MK 4 es modelljéről szóló film
Válasz #3838. hozzászólásra
Ha kellő képen el tudod munkálni a talajt akkor egy 740-A az jó választás lehet hisz a 9 méteres után már van teljesítmény
Olyan kell amit nagy gép húz, vontatott tartálya 30mázsa körüli búzamennyiséget legyen képes befogadni, többszáz hektárt kell neki vetni nem játékszerre van szükség
Válasz #3836. hozzászólásra
igaz ez csak 10 soros, de 2,0, 2,5 3,0 4,0 m szélességig tudunk készíteni . az alap a technotill vetőcsoroszlya rendszere
az ujtélandi duncan is hasonló elven müködik
Gondolkodtam én már mindenen, de nem az a világ van, hogy beruházni valamire ami azért kérdéses hogyan fog működni vagy hogyan nem, beleinvesztálni 2-5-8-10millákat és lehet nemtudom használni úgy és ott és akkor amikor én akarom.
Szója alá úgyis szántanék és vagy ősszel dolgozom el ha van idő vagy tavasszal simítom el, ebbe kéne vetni itt a gyomosodás végett másképpen nemlehet. Amerikában egyszerűbb ez a történet a herbicid rezisztens gmo végett, roundup ready szóját marha könnyen gyomírtanak totális gyomírtóval...
Nekünk nehezebb ezért is nem szójázik a legtöbb ember meg nem is fog.
Továbbá ősszel is egy túl esős vagy túl száraz terepen nemtudom mire lenne képes a direktvető abból milyen búza kelne ki ésatöbbi...
Plusz ha gabonát direktbe vetjük akkor a kapásokat is úgy kellene de kukoricának direktbe hogyan adom ki azt a hatalmas tápanyag mennyiéget???
Ez egy rendszer vagy orrától a farkáig beleállok vagy csak próbálgatok és majd lesz valami.
Egyébként működik, itt 30km-re egy barátomnak van olyan táblája ami most a 6. esztendeje, hogy nemvolt művelőeszközzel hozzányúlva csakis direktbe mindent, direktvető White vetőgéppel nyomja és rendben van a történet, de a tápanyag visszapótlás neki is problémás kérdés, szóróval kell rálökni a nitró jórészét állományban a kukoricára is ami vagy bejön vagy nem, eső függvénye....
Ez így ebben a formában nem jó.
Egyébként milyen direktvetőre gondolsz???
Válasz #3834. hozzászólásra
direkt vetésen nem gondolkoztatok még? tkp müveletlen talajba akár 4 m müvelési szélességben
Válasz #3833. hozzászólásra
és ez taasszal is jó simított földön???
4méteres kellene 220-as meg 260-as traktor van ami húzná majd, meg 150hektár búzát elkell neki vetni minél gyorsabban ősszel, oda a 3méteres majdnem kevés szerintem.
Kaptam már olyan tanácsokat is, hogy egy síma Johndeere gép kell 9méteresben oszt jónapot, kétnap alatt elvetnénk vele szépen, tartós is mindent tud jól vetni, és úgyis jól megműveljük vetés előtt a talajokat, igaz a rapid-pronto tárcsasora sokszor megspórolna egy menetet az is jól jönne
Tume nova combi 3-4 méteresben!
Ki milyen vetőgépet venne nagygép után nagy kaliberben???
Tudom rapid meg pronto örökzöld téma de van még ezer másik is.
Nekem a horsch sprinter vagy az elődje airseeder CO4-6 is igen teccik és elérhető is lenne bizonyos szinten.
Sőt Simba Freeflow is jó gép lehet véleményem szerint.
Javarészt búzát kellene vetnie, néha kis repcét, lucernát ilyesmit, illetve tavasszal szóját! és ez fontos mert a szójavetés lenne a lényeges szempont, búzát ősszel bármelyik komolyabb gép jól veti ott nincs kérdés.
Tavasszal szántott elsimított talajfelszínre tudjam ráhúzni és pontos mélységtartás mellett lezárva de nem halálra döngölve legyen az elvetett területem minősége.
Nyílván optimális időre tervezzük a vetést tehát simítani is akkor amikor teteje megvan pirulva rendesen a szántásnak majd ebbe vetni is egykét nap múlva nem rögtön gondoltam.
Rapidtól félek, hogy marhára bedöngöli az egészet.
Helló
Van egy reform semo77 vetőgépem, azt szeretném megtudni hogy mi az aprómag vetőelem hozzá? hogy néz ki?
vetési táblázatot tudna valaki küldeni?
köszönöm a segítséget
Sziasztok, gabonavetőgépre szerelhető mikrogranulátum szóróban gondolkodom, ha valakinek van ilyenje, akkor szívesen megoszthatná a tapasztalatait.
A gyári lehetőség kb 1,5 milla, kompjutervezérlés stb....
Elgondolkodtató, hogy ha a vetőelem meghajtásához egy talajon forgó kerék adja a meghajtást-vezérlést, akkor a mikrogranulátumot miért kellene fedélzeti számítógépnek irányítania.
Ha valakinek lenne valami mechanikus ötlete, azt megköszönném...
Válasz #3828. hozzászólásra
1/100 hektárt szoktak használni a leforgatáshoz, gabonánál.
Aprómagnál ennél többet, de minden azon múlik hogy milyen mérleged van. 1/100 hektár az 100 négyzetméter, ha három méteres a gép akkor 33,3 méteren vet el annyit, ha 4 méteres akkor 25 méteren.
Innen kezdve csak a hajtó kerék kerületét kell centivel lemérni és a 33,3 vagy 25 métert elosztani azzal a hosszal amit mérsz a keréken. (méterben). Kapsz egy számot eredményül, na ennyiszer kell a kereket megforgatnod, a felfogott magot meg ugye százzal kell szorozni.
sziasztok nem reg vasaroltam egy amazone D8 30 super vetogepet,nemtudna valaki segiteni,h,hanyat kell hajtani a kereken a lehajtasahoz?:D
Sziasztok!
Nemrégen jutottam hozzá egy Hassia DES vetőgéphez. Nem tud nekem valaki segíteni hogy hogyan lehet beállítani? előre is köszönöm!
Lenne valakinek stegsted stn 3m 25r-hez vetési táblázata,vagy pár beállítási értéke?
sziasztok ket tarcsas vetogepek jobbak vagy az egytarcsasak?gabonavetogeprol volna szo :D
Válasz #3823. hozzászólásra
Erre akartam kilyukadni e........
Az uraknál is csak 4ig dolgoznak?
Mivel nyomtátok?
Válasz #3822. hozzászólásra
Nagyot! Ott vált a váz fix vagy teleszkoposrol csukhatora, ott vált osztottra a hajtás, stb...
Viszont termelékenységben is nagy a szakadék! A 6 sorosnak vége volt napi 25-30 hektarnal, a 8-as ma 10-tol délután 4ig elhúzott 30 hektárt 4 tablaban...
8 soros vg-ek ára mennyit ugrik +ba a 6osokhoz képest az egyes márkáknál ?
Válasz #3815. hozzászólásra
A vetőkocsik így szabadon eltolhatók a vázon. Vethető 45-80 cm-ig minden sortáv.
Simba Freeflow esetleg???
Gabona vetőgép témát szeretném megfeszegetni!
rövidtárcsával kombinált szerkezeteknél tudom, hogy a Rapidot hozza ki mindenki etalonnak. el is hiszem.
Hagyományos tárcsás gépből szerintem a Johndeere lenne a legjobb.
de mi a vélemény a vetőkultivátorokról????
Horsch CO6, Horsch Sprinter Vader Seed hawk ésatöbbi....
Horsch CO gépet lehet kapni elérhető áron kitűnő állapotban keveset használtat. Nekem legjobban a sprinter teccik de az még drágább, kérdés annyival jobb e!?!?!?
gabonát szóját kell vetni elsősorban, kis repcét meg néha apró magot, igaz ez utóbbi megmaradna a függesztett pneumatikus Vogel mert ezeket igen szépen veti.
Esetleg farmet bsk???
Csak az iso bus rendetlenkedik
Jobb esetben még mielőtt kiér az ember aföld szélére.Rosszabb esetben menet közben.Lehetséges hiba számítógép, vetőgépen lévő iso kábelköteg, 6os motor egyik csatlakozója.vasárnap du átálltunk permetezésre, mert nem volt hajlandó felismerni a vetőgépet a monitor.Kipróbáltuk 2 traktorral is a hiba ugyan az."nincs vetőgép.Ma kijött a szervizes összeakasztottunk, minden jó.Du megint kezdte.Kiváncsi vagyok mit látunk majd keléskor.Ezt leszámítva, megvagyunk elégedve a géppel.Kissebb hiányosságok ellenére is.
Válasz #3816. hozzászólásra
Mesélj min mikor mi romlott el
Teljes gőzzel, már amikor nem bújik elő a technika ördöge...
Válasz #3814. hozzászólásra
Szerintem 3 éve is u.az volt minden és akkor hátul volt a kerék. (mondjuk az SPC-nél is mindig ment az agyalás hogy elől vagy hátul legyen a kerék)
Válasz #3813. hozzászólásra
Ahogy elnézem, én a műtrágyatartály és a váz egymáshoz való elhelyezkedésére tippelek. A váz eléggé hátul van, a tartály meg a kerekek felett van ahogy elnézem.
Nem tudja valaki mi okból tették előre az újabb Maxima kerekeit?
Válasz #3808. hozzászólásra
Szép és jó megoldás, akkor lehet most már kultit is alakítani front hidróhoz.