Hirdetés
Fórum
Cikkajánló
Támogatott tartalom
Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.
133 hozzászólás
Valaki hord ki cefremoslékot a földre?
Mennyi tápanyag van abban? Érdemes foglalkozni vele?
Válasz Future Biomech Kft. #90. hozzászólásáraEz kis gazdaságoknak nem megoldás! Túl drága.
Válasz traktoristaarpi1 #93. hozzászólásáraTe hogy kezeled a hígtrágyát? Eddig drága és kevésbé hatékony megoldásokat találtam.
Válasz .Feco. #129. hozzászólásáraKöszönöm a választ!!
Válasz tpeti87 #128. hozzászólásáraNekünk 1000 Ft/M3 +üzemanyag visssztankolas a tarifa, az út függő hogy mennyire jön ki, 4-5 km-rol óránként 1,5 kanyar megy ki kb, az 35-50 l dízel kb. Ez amúgy Joskin Komfort 16000 tartály és joskin tárcsás injektalora vonatkozik. Ejtocsovel szerintem kb 10-15% az uzemanyagmegtakaritas, (saccolas, nincs ilyen adapterunk) kultivatorral vagy striptill-el kb duplája szerintem. (Ilyenunk sincs)
Sziasztok!
Mennyibe kerül 1m3 hígtrágya kijuttatása ejtőcsöves vagy injektálva 4-5 km-es körzetben? Köszönöm a válaszokat.
Válasz .Feco. #126. hozzászólásáraElég jó válasz, köszönöm szépen)
Válasz Full Random #125. hozzászólásáraA manax nem juttat ki hígtrágyat, csak szerves trágyát, azt is zömmel alvállalkozók által.
Mások általában hektár, köbméter vagy óra alapján számláznak, plusz a kiszállítás. Ha 4-5 km-tol hosszabb a szállítási távolság akkor olyan céget keress aki kamionokkal hordja ki és a gép csak kijuttatja mert az úgy sokkal olcsóbbra jön ki.
Az egyszerre kijuttathato mennyiség függ az anyag beltartalmatol, szervesanyagtartalmatol, ph-tol, a talaj típusától, tapanyagellatottsagatol, szervesanyag tartalmától, a talaj-ph-tol, a talajvíz szintjétől és ph-tol...
Úgy általában is elmondható hogy egyszerre 30 m3, éves szinten legfeljebb 3 alkalom gazdaságos, de ha a talaj vagy a talajvíz indokolja sokkal kevesebb mennyiség lehet az éves maximum
Sziasztok! Arról esetleg tudtok információt, hogy például a Manax mennyiért juttat ki bérben sertés hígtrágyát? Gondolok itt m3/km-ben meghatározott díjat a kijuttatás módjától függően.
Továbbá, A kijuttatott mennyiségnek csak az összetétel szab felső határt amit a talajtani szakmérnök beltartalom és talajminta alapján határoz meg? Köszönök szépen előre is minden információt és tapasztalatot.
Válasz traktoristaarpi1 #123. hozzászólásáraMert a gyártónak sokkal könnyebb dolga van, nem kell annyira zárt rendszer, vastag falu, nyomás álló tartály, stb... meg alkatreszbol is több fogy mert a szivattyú át hordja magán a “masszát”, ami azért sok mindent tartalmazhat meg alapból is egy agresszív anyag...
Pont azért jó a vákuumos mert levegőt szállít, így nem annyira kopik...
Válasz .Feco. #122. hozzászólásáraÚgy értem ez a csigás szivattyú ez mivel jobb mint a vákuumos? A Fliegl is most mind a csigásokkal nyomul.
Válasz traktoristaarpi1 #121. hozzászólásáraCsak szállítani az a jó amiben semmi nincs, csak tartály! A telepen feltöltod ottani szivattyúval a tetején, a földön kiszívja a kijuttato!
Jó estét. Hígtrágya szállítására használt már valaki csigás szívatyus tartályt. Mi a véleményetek róla jobb a vákuumosnál?
Válasz ND #117. hozzászólásáraSzeretnék pontosítani: a "barnalevet" nem locsolják az állatok alá.
A rendszer működése a tartályos WC-hez hasonló: az állatok mellékterméke (bélsár, vizelet, csöpögő ivóvíz) a ketrecek alatti csatornába kerül és ezt a csatornát kell nagy mennyiségű folyadékkal leöblíteni, kimosatni, a lé az állatokkal nem érintkezik.
A barnalevet részben vagy egészben víz kiváltására használják.
Egyébként a szeparálás csak a sűrű és a lé részbeni különválasztását jelenti, a kórokozókban sajnos semmi kárt nem tesz.
Válasz JD 4630 #116. hozzászólásáraAz okosabbtól sosem szégyen tanulni: a bove maiore discat arare minor.
Miért olyan hihetetlen az hogy valaki nem akar az udvarán látni hónapokig egy óriási fostavat, aztán meg hetekig hordani a sokszáz köbméter cuccot kifelé amikor mást is csinálhatna? Tény hogy jó a talajnak, de ha a képződő cuccot folyamatosan feldolgozzák akkor nem lesz egyben akkora "gond" az egésszel, nem kell külön ehez igazítani a technológiát, vetésforgót satöbbi. Lehet van aki inkább elintézné így a dolgot szerintem.
Válasz Future Biomech Kft. #109. hozzászólásáraKedves Future Biomech,
a "barnavíz" nem fertőző, ha a hígtrágya az?
Mert gondolom a szeparálás során az Ön által említett káros bartériomok és társaik nem lesznek 100% eltávolítva belőle.
Mennyire okos visszalocsolni az állatok alá?
Engedélyezett egyáltalán?
köszönöm
Válasz Future Biomech Kft. #112. hozzászólásáraSi tacuisses, philosophus mansisses.
Válasz .Feco. #101. hozzászólásáraAkkor az italpollina és társai nemérnek sz..rt se?
Válasz Tomszi #111. hozzászólásáraIgen, a múltban nagyon sok formában próbálkoztak, elképesztő konnyerzetszennyezest okozva másoknak és hatalmas veszteségeket saját maguknak... egy nyári melegben ki öntözött hígtrágya már a földre érés pillanatában elparologtatta a benne levő nitrogén 30%-át, egy órán belül újabb 30%-ot, majd szépen lassan a többit is... cserébe ott marad az összes só, nehézfém és minden karos anyag. Nice shot!
Lehet amúgy állományba is kitenni, az ejtőcsoves megoldásokkal ez nagyon jól működik, láttam már itthon is, nekünk injektalo eszközeink vannak, azok keskenyek, és azért a 650-es meg 745-os abroncsokat nem nagyon lehet sorba tenni...
Válasz Future Biomech Kft. #112. hozzászólásáraHát erre már én inkább nem mondok semmit...
Válasz .Feco. #110. hozzászólásáraMár korábban, magamtól elismertem, hogy a mikrobiológia nem szakterületem.
Elfogadom és tiszteletben tartom a véleményét.
Természetesen, az ember óhatatlanul "fertőződik" ilyen irányú ismeretekkel is. Pl. két éve voltam a szárítás és a trágyák kölcsönhatásával kapcsolatos három napos fejtágítón. De volt lehetőségem konzultálni különböző szinteken funkcionáló gyakorló szakemberekkel is.
Ezek alapján kb. a következőket szűrtem le:
- A hígtrágyában található mikroorgazmusok, bacilusok zömében fertőzők, az emberi szervezetre veszélyesek, károsak.
- A talajok eleve tartalmaznak különböző (pl. a szerves anyagokat lebontó) mikroorganizmusokat, azokat nem a hígtrágyával kell bejuttatni. Amennyiben növelés szükséges, ezt a célt szolgálják a külön bejuttatható talajoltó készítmények.
- A hígtrágyák tápanyagai közül elsősorban a N és a P tartalmat tartják fontosnak, ezek szárításkor nem károsodnak.
- Sok vagy kevés hígtrágya keletkezik? Ön szerint kevés, saját tapasztalataim és több, országos rálátással rendelkező személy szerint sok. Nem tisztem a kérdést eldönteni.
Én a hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására egy újszerű, eddig még mások által nem alkalmazott módszert merészeltem ajánlani. Nem kizárólagosan, hanem egy újat. Akiket érdekel, majd dönt kell-e neki, vagy marad az eddigi megoldásoknál. Ennek a módszernek a technikai, technológiai kérdéseivel foglalkozom.
Ha erről, illetve a szárító egyéb alkalmazási lehetőségeiről (pl. friss zöldtakarmány szárítás, baromfitrágya, kommunális zöldhulladék, komm. szennyvíziszap, bármilyen egyéb növényi biomassza szárítás, pelletálás, brikettálás stb.) kívánna velem eszmét cserélni, örömmel teszem.
De a továbbiakban biológiai, mikrobiológiai, tápanyag utánpótlási stb. kérdésekkel nem kívánok foglalkozni, ilyen irányú észrevételekre nem válaszolok.
Válasz .Feco. #110. hozzászólásáraAz idén is van aki dobbal öntözi ki
de olyat is láttam ahol csak az öntözőcsőből ömlött ki a cucc a tarlóra. 
Régi videókon öntözik a 20-30 cm-s kukoricát is hígtrágyával, akkor gondolom nem ártott neki? Persze tudom azóta sokat fejlődött a technológia is és a követelmények is.
Emlékszem volt olyan technológia, régi szakirodalmakban le is van írva, hogy gabonatarlón adott távolságra húzott barázdákban szikkasztják a híg fázist. Tenyészidőn kívül meg a telepek körüli nyárfásokba helyezték el és ott szikkasztották. De tényleg legtöbb telep körül volt hasonló erdő. A fázisbontást pedig ilyen szalmafalú szűrőtérben végezték. Meg kukoricasorok között is csinálták ugyanezt a barázdást. Egy ilyen barázdásan hígtrágyával öntözött kukoricásra emlékszem gyerekfejjel, nem semmi volt lesilózni.
Válasz Future Biomech Kft. #107. hozzászólásáraMár ne is haragudjon de hogy tud valamire technológiát ajánlani ha nem ismeri az anyagot amit kezelni akar? épp a benne lévő mikrobiológia az ami értékké teszi a szerves trágyákat a műtrágyákkal szemben, ezt nem figyelembe venni erőssen hozzánemértést sugall.
Az említett trágyák mutatják meg leginkább hogy amire megoldást kínál az országos szinten nem egy létező probléma. Jelenleg a hazai állattartás volumene olyan alacsony, hogy nem a keletkező trágya elhelyezése a probléma hanem az hogy nem jut minden szántóföldre szervestrágya, sokszor a legminimálisabb mennyiségben sem. Ezért kell már importálni is sok esetben külföldről. (vannak a világnak olyan részei ahol tényleg gond az elhelyezés, pl. Hollandia, Belgium, Dánia, egyes német tartományok, sők az USA keleti partvidéke is ilyen. Az itthoni helyzet a következő 100 évebn nem lesz ennek a közelében sem!)
Természetesen vannak nagyon rossz hazai példák: itt is volt olyan telep aki még tavaly is úgy oldotta meg a hígtrágyát, hogy öntöződobbal kilocsolta a saját földjére, ott többszöröse megy ki a hatóanyagoknak, nagyon rossz a hasznosulás, nagyon nehéz a bedolgozás, ez egy nagyon rossz vonal. Ellenben amit be is linkeltem, de hasonlót fotózhatnék a saját udvarunkon is, itt a környéken egyre több vállalkozás rendelkezik injektáló tartálykocsikkal, ettől jobb megoldást ami egyszerre gazdaságos, jó a talajnak, jó a növényeknek, jó a gazdánk, jó az állattartónak, nem igényel sem emberi munkát, sem beruházást, sem energiabefektetést...
Válasz ND #108. hozzászólásáraA rendszer működéséhez tárolótér igénybe vétele elkerülhetetlen. Ebbe beletartozik a hígtrágya folyamatos keverése is a leülepedés elkerülésére.
Technológiánk alkalmazásával az egyenleg kb. a következő:
- a szeparátor a 90-95 % -os víztartalmú keveréket kb. 60-65 % nedvességre tudja "szárítani", azaz m3-ként 0,3-0,35 m3 víz, ún. "barnalé" visszakerül a tárolótérbe. Ez, vagy ennek egy hányada ismételten felhasználható a trágyatechnológiában öblítőként tiszta víz helyett.
- A szeparált sűrítményben maradó 60-65 % vízből kb. 50 %-a (pelletáláshoz 10-12 %-ra kell szárítani)környezetbarát módon, gőz formájában a szabadba távozik a szárítás folyamán.
Létezik technológia a barnalé eltávolítására is. Ennek azonban eléggé húzós ára van. Talán ott érdemes ezzel foglalkozni, ahol nagy mennyiségű felszíni csapadékvíz is a tárolótérbe jut, és a mennyiséget nem tudják egyéb módon (pl. szántóföldi kijuttatás)csökkenteni.
Válasz Future Biomech Kft. #107. hozzászólásáraÉs mi a teendő a szeparáláskor keletkező "vízzel"?
Az marad ugyan az a veszélyes anyag besorolás mint a hígtrágya volt?
Kétlem, hogy csatornába, vízbe szabadon bevezethető lesz a szétválasztás után.
Akkor azt is tárolni kell, mint a hígtrágyát, nem?
Válasz Berente Antal #106. hozzászólásáraMint korábban írtam már, a mikroszkópos lények világa nem az enyém. Ebben nem vagyok vitaképes.
Tény, hogy a már említett baromfitrágya, de a forgalomban levő egyéb (pl. istállótrágya) pelletek sem tartalmaznak semmilyen mikroorganizmusokat, gombákat, gyommagvakat. Mégis kelendők. Miért?
Attól még, hogy a hígtrágya tartalmazza ezeket az említett élőlényeket, az 50/2001 (IV.3.) Korm. rend. és az 59/2008 (IV.29) FVM rendeletek nem adnak lehetőséget a korlátlan felhasználásra. Sőt!
Megint csak arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy a hígtrágya elhelyezése és hasznosítása élő probléma, amelyre az eddig alkalmazott eljárások nem adnak kielégítő megoldást. A mi megoldásunkat e z e k
m e l l e t t életképesnek és szükségesnek tartom.
Válasz Future Biomech Kft. #104. hozzászólásáraA pelletáláskor keletkező magas hőmérséklet megöli a bacikat, gombákat. Érdemes mikroszkóp alá tenni a pelletált és a kiinduló alapanyagot.
Válasz .Feco. #102. hozzászólásáraNemrégen jártam az ország egyik legnagyobb tehenészeti telepén. Ők a szép nagy fóliával bélelt beton medencéiket tónak titulálták. Elfogadom: legyen tározó, ezen nem fogunk összekülönbözni.
Én egy szóval sem említettem, hogy a már elkészült medencéket mérettét csökkenteni kellene. Amiről írtam az az, hogy a szárítás folyamán a 60-65 %-ról 10 %-ra szárítás során 50-55 % víz gőz formájában, környezet-barát módon a levegőbe távozik. Ki lehet számolni, ez folyamatos üzemelés mellett jelentős (havi több száz m3) lehet. Ennek alapján állítom, hogy új telep építésekor az előzőeket figyelembe véve lehet kisebb medencé(k)ben gondolkodni. Ft-ban ez szorzás kérdése.
A biogáz üzemek okos és hasznos létesítmények. De a közeljövőben lejárnak a KÁT (kötelező áram átvételi árak)szerződések, máris nem lesznek olyan rentábilisak az új árakon.
Egyébként a biogáz üzemek terméke a folyamat végén keletkező fermentációs iszap. Elhelyezése meglehetős problematikus. Önnek van rá megoldása? A mi technológiánk ezt is fel tudja dolgozni.
Végül energia pazarló rendszer, és hosszútávú, bölcs gondolkodás. Ön mit tud a technológiánkról? Tudja-e, hogy szárítónknak 30-40 %-kal kevesebb hő és villamos energia igénye van ugyanannyi víz elpárologtatásához, mint más, hasonló rendeltetésű szárítóknak? Tudja-e, hogy bármilyen faapríték, mezőgazdasági hulladék, vagy pl. a nádfeldolgozó üzemekben hegyekben álló, feldolgozásra alkalmatlan (ott pedig hatalmas elhelyezési problémát okozó) nádtömeg mind kiváló tüzelők?
És miért baj az, ha valaki a zsebe alapján számol? Igen, gyakorló cégektől kapott költség és értékesítési számokkal igen gyors megtérülési - gépi technológia értékére vetítve - számított eredményt kaptam. Önt ez adott esetben hidegen hagyná?
Az éremnek kettő, ennek sokkal több oldala van. Érdemes mindegyiket alaposan tanulmányozni. De visszatérve az alapkérdéshez, a hígtrágya (baromfitrágya, szennyvíziszap) kérdésre megnyugtató megoldást kellene találni. És ez csak "nem" válaszokkal nem fog sikerülni. Az én ajánlatom egy "igen" alternatíva.
Válasz .Feco. #101. hozzászólásáraA hozzászólásommal nem akadémikus vita gerjesztése volt a célom, hanem egy megoldási lehetőségre felhívni a figyelmet.
A mikroorganizmusok világa számomra ismeretlen, ezért nem lépek ebbe a csapdába. Egy volt tanárom mondta, hogy aki tudja azt, hogy mit nem tud,az jelentős tudás birtokában van. Ezzel biztatom magam.
Amit azért szóvá teszek: nem értem a szeparálás okozta veszteséget. Ez egy gépi kényszerszűrés - hő és egyéb káros behatás nélkül. Állítására van konkrét bizonyíték?
Másik észrevételem: a baromfitrágya pelletálása ugyanaz a folyamat, mint amit a technológiánk végez. Külföldről (elsősorban Olaszországból) nagy mennyiségben hoznak be baromfitrágya pelletet. Ismerek olyan mg-i üzemet, ahol sok éve kizárólag ilyen pelletet használnak és eredményeik kimagaslóak. Pedig minden mikroorganizmus ön szerint elpusztult. Tápanyag nagykereskedő cég korlátlan mennyiségben vásárolna fel bármilyen trágyából készült pelletet. Ők valamit másként tudhatnak?
Abban nem vitatkozhatunk, hogy a hígtrágya kérdés nem mondható megoldottnak. Én ennek érdekében tettem egy javaslatot. Ön tud mellé tenni egy másik gyakorlati megoldást?
Válasz .Feco. #101. hozzászólására" a hígtrágyában melyik a hasznos alkotórész"
Ugyanerre a kérdésre a válasz.
XY nem engedte kijuttatni a földjére ingyen sem.
Okos gazdálkodó tett egy próbát.
XY most már fizet, hogy szórják az Ő földjére.
Szemmel látható a növényen, hogy melyik kapott és melyik nem.
Válasz Future Biomech Kft. #98. hozzászólásáraMenjünk vissza a kályhához. Először is hígtrágya tavak ma már csak illegálisan lehetnek, szigetelt TÁROZÓK vannak. Másod sorban ezen tározók már kiépültek, megszüntetni őket költésges és jellemzően felesleges is, ha nem hígtrágya van benne akkor szépen megtelik esővízzel és azzal lehet majd gondolkozni hogy mi lesz. A tárolók száma egyébként tényleg csökkenthető lenne: biogázüzemek létesítésésvel, ez kormányzati ellenérdekeltség miatt jelenleg nehézkes.
Egyébként aki felelőséggel gondolkozik még akkor sem menne bele ilyen energiapazarló rendszerbe, ha ezzel esetleg forintálisan spórol, de ha megnézzük amit lentebb írtam a baktériumok és így a használati érték csökkentés vonatkozásában akkor kérdéses hogy végül merre billen a mérleg nyelve...
Más persze amikor nincs termőföld, a telep árutermelésből akar élni, és nem gazdálkodik, itt tényleg csak nyűg a trágya, jobb helyeken ilyenkor helyi gazdáknak adják, hogy oldják meg a kijuttatást ingyen tápanyagért cserébe, aki meg pénzéhes az csak annyit számol hogy ha olcsóbb szárítgatni mint a pelletet elpukkasztani akkor ezzel is keresek néhány milliót... de azért ez nem hosszútávú bölcs gondolkodás a mezőgazdaságban.
Válasz Future Biomech Kft. #97. hozzászólására" a hígtrágyában melyik a hasznos alkotórész"
Valójában a leghasznosabb és legértékesebb alkotórész az a folyadékfázisban élő mikroflóra: baktériumok, gombák, egysejtűek. Ugyanez igaz különben a szervestrágyára is. Maga az NPK nagyon kevés, csak azért nem xarakodnánk vele, mert azt töredékáron meg lehet venni műtrágyaként. Épp ez a legnagyobb csapda a szeparálásos technológiákban: szeparáláskor ezek nagyrésze már elpusztul, ami a szilárd fázisban marad annak nem optimális aközeg, ami a híg fázisban marad annak pedig nincs táplálék és éhen hal... Az ön által eladni kívánt technológiában a szilárd fázisban visszamaradó részből még a szárítás és a pellettálás tovább csökkenti a számukat. Ezt ön persze megpróbálja pozitívumként beállítani, megtévesztően. ugyan ténylegesen vannak (lehetnek) káros baktériumok benne, de van sokmilliárd hasznos is, amik mind mennek a levesbe...
Válasz traktoristaarpi1 #95. hozzászólására" jó humuszban gazdag talajt csak érett szervestágyával tudsz hatékonyan felépíteni"
Ebben nagyon nem egyezik a véleményünk, de ez nem is ennek a témának a része.
Törvény alapján 6 hónapnyi kapacitásodnak lenni kell akár szerves- akár hígtrégyát használsz. Ősszel ezt csinálhatod november közepéig, valójában amíg a traktor elmegy a tarlón addig a hígtrágya kocsi is, mert kevésbé süllyed bele mint az azt vontató traktor. (gyakorlati tapasztalat) tavasszal mehet fejtrágyaként kalűszosokra, mehet magágy elé kapásokra, de ha nem akarsz a mozgalmas szezonban ezzel kinlódni akkor annyi helyet kell csinálni hogy júniusig kihúzd, utána már szabadulmak fel sorba atarlók, előbb borsó, majd árpa, repce, zöldségek... mindig van hova tenni. És Itt amikor kiviszed a földre 20 perc múlva ki van juttatva és be vn dolgozva, nem úgy, mint a szervestrágya, hogy felrakod, kiviszed, összetúrod, megint felrakód, szétszórod, majd bedolgozod..
Válasz traktoristaarpi1 #95. hozzászólásáraAkinek a trágya csak nyűg, az a hígtrágyát is csak úgy csinálja ahogy, szükséges rosszként, akárcsak az almos trágyát. Egyébként amit leírt Feco az teljesen rendben van, ha valaki teljes komplexitásában csinálja az egészet úgy éri meg, illetve akkor hasznosul is a trágya.
Elvileg akkora tárolókapacitás kellene hogy télen ne teljen meg. Nem kötözködésből, de előírás szerint a trágyakupacod mellé se rakhatsz csak úgy. Ha még fér a tárolódba akkor igen. De a szabadban tárolni ha jól emlékszem csak 2 hónapig szabad. (Ami szabályzás megint túlzó és életszerűtlen)
Ellenben látni sok helyen hogy megcsinálták az előírt korszerű trágyatárolókat, mert kötelező volt, de aztán normálisan nem üzemeltetik, gondolok itt arra hogy a pár éves tárolók feltöltődnek, mert nem keverik (homogenizálják a hígtrágyát) a benne lévő anyagot, kinyomják öntözőcsövekkel a tarlóra, legelőre, vagy épp ahová sikerül, kiöntözik öntöződobokkal (bár ez még a jobb megoldás szerintem). Szabad-nem szabad, de van ilyen.
Végülis ez felfogás kérdése. Mert ha úgy nézem hogy a trágya/hígtrágya nagy költség, akkor persze hogy a legegyszerűbben és legolcsóbban akarok tőle megszabadulni. Ha viszont úgy nézem hogy megtermelődött, valamit csinálni kell vele mert a törvény is előírja, tápanyagtartalma van, tehát értékes, akkor nem mindegy hogy a drága pénzért megvett/megépített és üzemeltetett rendszer végén mennyi hasznosul a trágyából.
Válasz traktoristaarpi1 #93. hozzászólásáraEz elméletként sem hangzik meggyőzően, ráadásul a gyakorlatban a tavak sokasága létezik, amelyekkel kellene valamit kezdeni.
Mi erre kínálunk hosszútávú megoldást. És ha a feldolgozást sikerülne szinkronba hozni a hígtrágya keletkezésével, a tavak nagysága a jelenlegiek kb. negyede lehetne.
Meg kell kérdezni az ilyen tavak tulajdonosait, mit jelentene ez nekik beruházási, üzemeltetési stb. költségekben
Válasz .Feco. #92. hozzászólásáraÉn kellő ismeretek hiányában nem mernék ilyen sommás véleményt megfogalmazni.
Csak egy kérdés (lenne számos más is): a hígtrágyában melyik a hasznos alkotórész, a víz vagy a trágya? Mi az 5-10 % szárazanyag tartalmú hígtrágyából állítunk elő 90 % szárazanyag tartalmat... Közben elpárologtatunk szeparált trágya m3-ként cca 0,5 m3 vizet. Közben elpusztulnak a kóli és egyéb káros baktériumok. Ezek tények, nehéz vitatkozni velük.
Válasz zzzz #91. hozzászólásáraCímem: hargitawood1@yandex.ru
Válasz .Feco. #94. hozzászólásáraEgyik napról a másikra gondolkodó gazdának akinek trágya csak plusz nyűg annak jó amit le írsz. De jó humuszban gazdag talajt csak érett szervestágyával tudsz hatékonyan felépíteni. Persze ezen akkor érdemes gondolkodni ha van is akire hagyni majd a jó termőtalajt mert akinél migránsok kell utódot hozzanak annak ezen nincs mit agyaljon.
Amúgy nem igaz hogy annyira olcsó meg haladós mert télen -20fokban félméteres hóban hova szórod? Ősszel tavasszal lágy talajon?
A szerves trágyát ha nem tudod elszórni valamiért akkor is raksz melléje még egy kupacot de lével megteltek a tartályok és nem hagyja az idő hogy vigyed akkor mi van?
Válasz traktoristaarpi1 #93. hozzászólásáraMondjuk szerintem meg nem. A higtragyanak egy csomó előnye van:
Nem kell szalma, nem kell almozni, sokkal tisztább az istálló, tisztábbak az állatok, ha jól van kezelve sokkal kevesebb a szag, a légy, az ammónia.
Kimutatni is jobb, zárt tartályban viszed, jó technológia mellett sokkal kisebb a zavaró hatás, nagy gépekkel szaporán is, ha nagyobb távolságra kell vinni nyergesekkel olcsó és halados, nem kell kint kazlazni, nem csorog a leve, nem gyomosit, igenis jó a beltartalma ha jól van kezelve, a kijuttatassal egy menetben be is van dolgozva, kevesebb ember és kevesebb gép kell hozza.
Persze itt minden pénz kérdése, a kis lajtokkal terítő lapáttal szetfrocskoljuk 40 fokban az nem játszik már, mint ahogy 512-essel sem aratják a 100 hektáros táblákat...
Ezt hívják ma valakinek
Arról nem is beszélve hogy mára működik az, hogy kijuttataskor pontosan követheted hogy pillanatnyilag milyen összetételű anyag van a csőben, ebből térkép készül és kiegészítheted műtrágyaval a szükséges szintre! A szervestragya meg egy óriási nagy kérdőjel hogy egyáltalán mi van benne, és az hogy lett elosztva...
Válasz Future Biomech Kft. #90. hozzászólásáraAz a legjobb megoldás hogy elfelejted az egész hígtrágyás bulit. Nagyon pazarló káros technológia és valódi szerves anyag tápanyag tartalma kevés. Valódi érett szerves trágya azonnal beleforgatva az ér valamit a talajnak többi egyelő a 0-val. Évtizedekkel ezelőtt jó volt a hígtrágya mert a víz nem számítót sem a gázolaj mert akkor gyakorlatilag mindkettő ingyen volt de azóta változott a szitu.
Válasz Future Biomech Kft. #90. hozzászólásáraTehát ahelyett, hogy a homogén, könnyen talajba juttatható, gyakorlatilag azonnal feltáródó, baktériumokkal teli hígtrágyát közvetlenül injektálnánk a talajba tároljuk, plussz energiabefektetéésel szeparáljuk úgy, hogy folyékonyfázisként úgyis megmarad a nagy része, amit ugyanúgy kell kiszórni mint a hígtrágyát a szeparálás során kinyert fázist újabb energiabefektetéssel szárítsuk, további energiabefektetéssel pelletáljuk (amely során a baktériumok és egyéb hasznos organizmusok elpusztulnak) hogy aztán a föld tetejére szürva külön munkamenettel kelljen bedolgozni, ahol nem fog hasznosulni csak majd elegendő csapadék után... Ügyes...
Válasz Future Biomech Kft. #90. hozzászólásáraegy e-mailt kérhetek? galamb57@freemail.hu
Üdvözlet mindenkinek!
Gondolat ébresztőnek szánom javaslatomat a hígtrágya kérdés végleges megoldására.
Hígtrágyából szeparálást követően szárítással és pelletálással trágyapellet készítése, mely a műtrágya gépeivel kiszórható.
A megoldás számos előnnyel jár. A granulátumot lehet saját célra műtrágya kiváltására vagy értékesíteni.
Nem fikció! A megoldás bármelyik fázisában tudok segíteni.
Válasz Pilátus #87. hozzászólásáramert szerencsés helyen vagy...
Válasz .Szabi. #81. hozzászólásáraitt 100 Ft/m3, miénk atartály, jó minőségű sertés és marhat cucc... Elsőként nézd meg a beltartalmi vizsgálatait, mert abból látszik hogy milyen, sok helyen vizas vacak, az semmit nem ér mert nem győzöd kihordani. A másik. milyen a tartály? ha kicsi akkor nem győzöd vele kigüzülni, nekünk 16 m3-es van, most nagyobbat vennék ettől is mert szaporátlan. A másik hogy legyen rajta injektáló vagy ejtőcső, ha terítőtányérral szórod megbüntetnek és a tápanyag 30-50%-a megy a levesbe (szerintem nyári melegben több is)
Harmadrészről miylen messze akarod hordani? 3-5 km-re nagy buli, 10-re megéri a pénzt de sokat kell vele dolgozni, attól messzebbre drága...
Válasz .Szabi. #81. hozzászólásáraNe fizess semmit mert ingyen adják itt is és ugyanígy a tartályt is
Válasz .Szabi. #83. hozzászólásáraIgen
Válasz .Szabi. #81. hozzászólásáraEngedély?
Antibiotikum maradékok?