Hirdetés
- Repcevetés aug. 25-től új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- AÖP-Agrár Ökológiai Program új
- Talajmegújító Mezőgazdaság új
- Aratás új
- Hagyományos, paraszti ismeretek. új
- John Deere 4630-4650 traktorok új
- Gazdálkodási napló/táblatörzskönyv új
- Kukorica terményárak új
- Körbálázót, de milyet? új
Cikkajánló
378 hozzászólás
Ezt a mosogatószert kipróbálom majd köszönöm
Válasz A.I. #376. hozzászólásáraAz amega kb5-6évvel ezelőtt nekem nemigazzából működött.
Igaz gyümölcsösben ezeréves talán rezisztens gyomokon.
Én akkor kísérleteztem ki ezt a csodaturmixot.
Nekünk akkor a tájfun forte volt a legütősebb,és megfizethető!
A roundup nembiztos ,hogy ér annyit mint amennyivel drágább! Az biztos ,hogy jószer. De a nevetkell megfizetni.
Válasz rtamas76 #374. hozzászólásáraAmegával nem volt bajom, legjobb nekem a roundup volt, csak az kicsit drágább, mondjuk nem is "360"-as.
Egyébként a legjobb hatásfokozó a dasch!
Válasz A.I. #371. hozzászólásáraNekem ami bevált thajfun forte - boom -efekt.
A hatóanyag ugyan az!
Csak a vivőanyagok másak és ezenmúlik a siker.
Amegáért pénzt nemadok.
Válasz Ganajos #370. hozzászólásáraA szárazságban a levelek viaszosodnak. Így a nagy monekulájú glyfo meképes bejutni. A mosogatószer megoldja a viaszt, és hatásfokozására is használjuk.
Jó az ultrapor is sőt mégjobb.
1000l be 1l mosogatószer
Gyümölcsösben használtuk rovarirtónak is. Az 2000l/5l
(Körtelevélbolha, leveltetű)
Válasz Ganajos #370. hozzászólásáraa mosogató valószínűleg a felületi feszültség csökkentésére kell. Így nem áll meg cseppekben a felületen, hanem szétfut rajta, jobb fedést / felszívódást biztosít
Nonit vagy bármi más még drágább nedvesítőszer helyett
Válasz Ganajos #369. hozzászólásáraNekem is van(volt) Marsh-al kezelt tavasszal, lehet az Amega hatékonyabb volt fene tudja.
Válasz rtamas76 #368. hozzászólásáraAmúgy a mosogatószert hallottam már én is de az miért jó? És mennyit kell tenni bele 1000 liter vízbe?
Válasz A.I. #367. hozzászólásáraVégén maradt még egy kevés a permetezőbe, a durvább részre rányomtam még egyszer, az se nagyon hatotta meg.
Válasz Ganajos #366. hozzászólásáraAz a baj kifeléjön az acat nem betárol hígul a szövet és vele a dózis is.
Tavasszal koktél: glyfozát+hormon+műtrágya+
hatásfokozó vagy mosogatószer pur jar vagy valami himi-humi.
Ha ez nem akkor csak az atom!
Válasz Ganajos #366. hozzászólásáraSzuper acat
! Ez jó kérdés, de tényleg, lehet valami ellenállóbb "rasz"? Talán 5 liter kellett volna neki.
Az hogy lehet, hogy a 4 hete kifújt marsh 4l/ha al van ahol meg se karcolta az acatot?
Van ahol meg elvitte
Válasz Bárány #364. hozzászólásáraNekem úgy tűnik, hogy az illető valami vallásként kezeli a maga glifó-ellenességét, és a források ilyen-olyan kritikájával igyekszik az AMPA származás bizonytalanságot bagatellizálni. Felmerült egy probléma az adatsorokban, ami megkérdőjelezik a mezőgazdaság kizárólagos AMPA kibocsátó mivoltát, de azt le kell szerinte söpörni az asztalról, mert nem bizonyított.
Szerintem meg ha az adatsorok mennyiségeivel probléma van, és nem tudják a pontos okát (bizonyíthatóan), akkor vizsgálat metodikai problémával állunk szembe, amire alapozni bármilyen tiltást teljesen megalapozatlan. Egyszerűen azért, mert szakmaiatlan.
Egy gyenge példa, de talán szemléletes: a könyvelésekben mindössze 1 Ft eltérés (hiba) felkutatása nem egyszer nagy problémákat derített ki.
Válasz mtz1221 #363. hozzászólásáraInkább ez.
https://www.agroinform.hu/szantofold/ez-aztan-a-nagy-hir-a-glifozat-szermaradvanyok-nem-is-csak-a-gazdaktol-erednek-71488-001
Válasz Batka #361. hozzászólásáraSajnos volt már rá példa hogy tritikálé vagy rozs batakarításának idejére a sok eső miatt ismerősök szórtak mert aratni nem lehetett a rengeteg eső miatt, nem volt más megoldásuk, vagy szórás vagy zúzás vagy tárcsa!
Válasz Bárány #357. hozzászólásáraNyugalom, nem véletlenül van az odaírva és nem is nekünk találták ki. Itt akinek betakarítás előtt gyomirtani kell a búzáját, ott nagy valószínüséggel komoly technológiai hibák vannak....ebben csak az a szép, hogy ezzel párhuzamosan.minket meg szivatnak azzal, hogy nem deszikkálhatjuk a napraforgót!
Na Oké! Beszéljünk Mondjuk Szójáról? Hazánkban ami megterem ? GMO mentesen ? Exportáljuk! És inportálunk Kitudjahonnan! De azért elplvasom kommentelőket! Igaz nevetek!
Ettek e valamikor e mentes valamit!
Vagy? Csak fizetett fotelszékhuszárok?
Van kertjükben Zöldbab ami reggeli leszedésután fazokbakerül?
Válasz Megmondó #349. hozzászólásáraAz azbeszt tartalmú palaval akkor van gond ha porlik, na most a tetőn állásában nem nagyon szokott porlani. Az eternit vizcső szintén, bár ott idővel lehet hogy leválnak mikro darabok a vízbe, nemtudom.
Értem én hogy megmondo, de azért na.
Válasz Bárány #355. hozzászólásáraHa kell biztosan fújja valaki. Van más megoldása? De mindegy. Amiről bizonyitèk van az van. Nem èn találtam ki.
Válasz Batka #356. hozzászólásáraNem értem, pontosan mit is értesz "kreatívon", ha ügyesjedést, akkor arra mégcsak nincs is szükség.
:
Érvényes engedélyokirat (természetesen glifozát), de te ezt jobban tudod nálam
Válasz Bárány #355. hozzászólásáraNa ja, ránk mondják, hogy "kreatívak" vagyunk, ha ki kell játszani a szabályokat...
A németeknél az is standard volt egy időben, hogy búzaaratás előtt egy héttel egy jó adag nitrogént kiraktak a területre, aztán így tuti nem lépték át a szabályokban rögzített hatóanyag-mennyiséget a következő repcében....
Válasz .Richard. #350. hozzászólásáraAratás előtt két héttel gyomirtás?
Válasz .Richard. #350. hozzászólásáraEgyébként igazad lehet, mert talán nyugat európában búzát is deszikkálnak vele. De ez felénk azért nem jellemző. Most is 10-12% víztartalommal megy befelé a legtöbb.
Válasz boldizsár1988 #351. hozzászólásáraEzt nem csak a jenkiknél, hanem a németeknél is kimutatták. Ha deszikkálásra is használják a glifót, meg roundup-ready növények termésével tömik a népet, akkor nem is kell csodálkozni.
Válasz .Richard. #350. hozzászólásáraAkkor miért nem viszi ki a búzát?
Meg erről a "benne van a kenyérben" dologról valami cikket, kutatási anyagot is linkelhetnél. Mert az EU-s átfogó búza vizsgálat erről nem beszélt, pedig sokféle hatóanyagot néztek.
Csak azért kérdezem, mert én úgy tudom, hogy kötődik a talajkolloidokhoz, amíg le nem bontják az élő szervezetek. Homok talajokon lehet gond, ahol a kolloid méretek jóval nagyobbak, így kisebb a felület, amihez tapadhatna. Ráadásul ezek a homok talajoknak a humusz tartalma is alacsonyabb általában, ami a lebontás ütemét befolyásolja.
Hosszú távon kitudja mit művel,azt olvastam az amerikaiak 80% a vizeletében kimutatták a glifozátot ..
Válasz envagyok2 #348. hozzászólásáraA tudomány szerint ami a talajra jut azt ugyanúgy beviszi a növèny. Ezèrt van a kenyèrben. Mert fujták tarlora. Ha a buzát lefujod. A kalász a a buzaszem nem kap. De más minden. Tehát mindenképpen felveszi a vízzel ami utánna nől ott. Persze ritka ahol búzát fújtak. De így van Állítólag.
Nemértem! Jösztök itt glifóval! Románban szlovákban asztriában meg sokmáshol csak pislognak amikor dikambára rákérdezek! Vehetek? Miértne? Náluk a recept? Nemismerik! Az Mi? Növényorvost kérem felvenni hungarikumnak!
De Igy utólag? Magyar cimkés Pulsárt 5 lityis ben bruttó 143000-ért ismét hungarikum!
Környező országokban cirka max 60000!
Jösztök itt rákkeltőanyaggal! Glifó! Ország nagyrésze azbesztcementes ivóvizetiszik! Palatetővan! Nálunk jobbanlrdekelne! Hogy kórházban nincsorvos!
Oké! Megértem természetvédőket! De fontosabblenne Nálunk bármi! Mondjuk oktatás?
Válasz .Richard. #346. hozzászólásárabiztos így van, ahogy mondod, de nem csak a zöld növényi részen keresztül szívódik fel? tegát talajból, gyökéren át, száraz növényi részen, vagy elfásodott részen keresztül nem.
ha jól tudom, akkor az a vesztes per a roundup miatt nem az élelmiszerben jelen lévő glifó miatt volt, hanem valami olyan faszi indította, aki xxxx éven keresztül fújt háti permetezővel, védőruha nélkül glifót. ha jól tudom.
Válasz mtz1221 #345. hozzászólásáraAz ember azèrt csinál otthon kiskertek mert csak. Akkor oda ilyen kegyszereket nem kène vinni. Gondolja nem látni nincs is. De feltètelezem,ha ezt iskolához kötnèk akkor is is lenne ilyen fanatizmus. Bár talán mint írtam az újabb generácio talán tudatosabb. A berögződès nem biztos,hogy nyitja a világra a szemèt az illetőnek. Újabb generácio ha hajlamos ilyenre több infoval rendelkezik a telefonok világában,így talán gondol az egèszsègère is.
Válasz Bárány #344. hozzászólásáraTudományosan bizonyitották,hogy benne van a kenyèrben is. Így megesszük. Mondjuk a felnóvő korosztály mennyire változik azt nem tudni,de a kiskertbe ilyennel irtani nem kène. Talán többet gondolkodnak ès máskèpp csinálják.
Válasz .Richard. #343. hozzászólásáraEgyik ismerősnek ekzdte tavasszal enni valami az uborka palántáit. Aszongya nehogy már őtet bacogassák, lefújta jó vastagon nurellal. Felesége még évek óta pajzsmirigy gondokkal küzd.
Válasz .Richard. #343. hozzászólásáraLásdég a piacon "bijót" áruló "mariskanénik", "mer ugye ebbe nincs veccer, anygyalom!"
De az ágyásközt nemigen kapálták, oszt mégse gazos. De az nem számít, mert csak mellé fújta a papa.
A dózist meg inkább ne is emlegessük. Annyi, hogy kb. sose bomlik le.
Válasz Bárány #342. hozzászólásáraSors ironiája. Egy ismerősöm olyan helyen volt befolyásos ahol ezerliterszám volt glifo. Mesèlte a kiskerti gyomokat is ezzel fujják otthon. Karton papír a paprikamellè azt fúj. Tiszta minden. Nincs kapálás. Kicsit meglepve hallgattam. Úgye ott hamar megy a növènyekben a vegyszer ès folyamatos utánpotlása miatt biztosan nem is tünik el. Èvekig ezt folytatva biztosan nem jó. Hát elment 4ève. Nem volt öreg. Persze nincs összefüggés csak okozatkènt lehetne említeni. De mikor mesèlte meglepett.
Válasz Praetor #339. hozzászólásáraMár rég I. kategóriásnak kellene lennie.
A kiskertekből többet esznek meg belőle, mint a szántóföldekről.
Válasz Praetor #340. hozzászólásáraEgyet ertunk.
Es igen a glifot is lehetne esszel hasznalni. De addig amig roumdupready-s motyok erkeznek az euba addig ezen nem is kene kattognia az eu vizfejenek…
Válasz MTZ1221.3 #338. hozzászólásáraHa az édesítőszer kapcsán az aszpartámra gondolsz, az már a '70-es években az engedélyezésnél is komoly szakmai vita volt róla, és a jenkiknél sem ment át addig, amíg a lobbi el nem érte, hogy az engedélyező hatóság vezetőjét leváltsák valami trógerre.
Válasz MTZ1221.3 #338. hozzászólásáraEgyetértek. Szerintem Kökény álláspontja a legpraktikusabb. Tarlókezelésre, totálozásra engedélyezném, deszikkálásra már nemigen. Ezzel a kockázatokat minimalizálnánk.
Válasz Praetor #337. hozzászólásáraEz kicsit olyan, mint az a bizonyos édesítőszer. Egyszer csak kicsit rákkeltő, aztán nem rákkeltő, most meg kiderült, hogy nagyon rákkeltő. A lobbinak mindenre van ereje, vajon ezzel a kivonás lebegtetéssel mit értek el azok a bizonyos nem is létezők?
Link
Válasz Zoli 63 #335. hozzászólásáraIgen!
El kell vágni 2-3 hetente,mikor kinő! Akkor befullad! Nálunk így csinálják! Van belőle! A méhészek hordják szét az országban!
Válasz medikus #334. hozzászólásáraMind a 8-10m -ig, a gyökere aljáig .
Homokbánya falában 7-8m nél megunták a továbbkutatást .
Válasz kis Zombi #333. hozzászólásáraÁsd ki az a biztos! Erdőkben sem bírtak vele!
Vaddohányt kiüti a gligozát ? Tarlón találtam nèhány tövet, háti permeteuővel lefújtam glifozát és trobenironmetil koktéllal, de nem látom megfelelőnek a hatást.
Válasz Balázs. #330. hozzászólásáraSzia!
Tulajdonképpen mindegy melyik glifozát tartalmú szert használod tarackra, a lényeg,hogy az előírt maximális dózist alkalmazd. Mivel taracknak a gyökerébe teljesen vissza kell jutnia a szernek,ezért 2 de inkább 3 hetet várnék. Amúgy most ősszel a leghatékonyabb a tarackollók irtása,mivel ilyenkor a gyökerek irányába jobban áramlik a szer. Zöld növényi rész legyen 20cm,azon keresztül már fel tud venni eleget,ne fújd korán mikor még harmatos,tapadószert,és pár kg ammónium nitrátot tegyél hozzá.
Üdv.: Csuti
Válasz Balázs. #330. hozzászólásáraRoundup mega az szerintem 450es.
De biztos van még másik is, talán a Glialka....
Válasz A.I. #327. hozzászólásáraMelyik fajta, vagy nevű az erősebb?
Válasz Boldizsar90 #326. hozzászólására16-20