Hirdetés
Fórum
Innovatív megoldások, újszerű ötletek
Létrehozta: .Feco. , 2011-03-04 09:43:07
Kedvencekhez
Segítség
Cikkajánló
Hirdetés
Kiállítási lehetőség magyar vállalatoknak a török Agroexpo-n
A rendezvény már 20. alkalommal köti össze a kontinenseket.
50 hozzászólás
Válasz horvath.agro #40. hozzászólásáraNekem az a bajom, hogy D. Zsombor csak kísérletet csinál, én meg 2014 óta ugyanazon a területen TMMG-t próbálok.
Azt már többször több helyen megbeszéltük, hogy fekete "földön" tavasszal nem szántunk, nem tárcsázunk.!
És két éve mindketten tudjuk hogy az RT az ha részvénytársaság akkor mehet tavasszal. Ha rövid tárcsa, akkor az is tárcsa és tavasszal TILOS!
Mert ha nem esik az eső, akkor kevés lesz a termésátlag.
Két éve én is rövid tárcsa után vetettem a kukoricát, de vetés után kapott hengerezést.
Épp ma néztem a talajt és szépen keleget a lúdhúr (tyúkbegy). Meg a lucernából visszamaradt évelő majd eszembe jut a neve a gyomnak.(lósóska)
Most a JD-re felszerelik a direkvetéshez szükséges elemet, mert Hajdúböszörménybe sokat fognak vetni.
Két éve még egyedül miattam nem szerelték fel.
Közben a cégnél "tulajdonos" váltás is történt, és az új főnök támogatja a kísérletem.
2019-ben, ahol volt takarónövény, ott csak 2 cm-en gyomirtózás miatt ment a tárcsa.
Válasz VMisi #48. hozzászólásárasehol, nincs... ennyi van amit látsz a képeken.
Válasz horvath.agro #47. hozzászólásáraAkkor hol vannak a gyomok, árvakelések?
Válasz VMisi #46. hozzászólásáraegyetlen egyszer sem!!!!
Válasz horvath.agro #41. hozzászólásáraHányszor volt totálozva?
Válasz agrid #44. hozzászólására75 cm
Válasz horvath.agro #43. hozzászólásáraAkkor sokat spórolsz a gàzolajjal (meg a talajnedvességgel).
Mekkora sorközzel tervezed a vetést?
Válasz agrid #42. hozzászólására8 éve nem szántok, 3 éve mintill.
idén a striptill takarónövény kombót akarom kipróbálni.
Válasz horvath.agro #41. hozzászólásáraKöszi a képeket! :)
Mióta művelsz így?
Válasz agrid #39. hozzászólásáranezd meg az en tablaim, azok mintillesek. aratas utan 1 sor rt kaptak 5 centin, azota semmit.
pocok nincs tobb mint szantottban, a gyomkontrollnak pedig ido kell mire kialakul
Válasz Radocz #38. hozzászólásáramost glifo neki, majd vetes elott egy rt.
neztem valahol egy tanulmanyt hogy takaro utan a minel hamarabbi glifo hozta a legjobb eredmenyt, ahogy kozeledtek a glifoval a veteshez ugy csokkent a termesatlag, amit meg rtvel meghuztak az lett a legjobb.
azt hiszem zsomborek csinaltak ilyen kiserletet.
en is igy tervezem.
Sziasztok!
Engem az említett pocok probléma mellett még a gyomosodàs érdekelne. Kàrkép portàlon múltkor voltak képek olyan területről amit évek óta no-till technológiàval művelnek...nem lennék a szomszédban.
Válasz Lackó #36. hozzászólására"annak a statisztikának hisztek, amit magam hamisítok"
Anno amikor 2011 előadták, Etyeken egy Fórumon hogy működik forgatás nélkül is.
Én elhittem, és amikor jött Netparaszt próbálom megvalósítani.
Neked, mint külsősnek jobban elhiszem, mint az ottani vezetőknek. Ha bejön "másoljuk", ha nem akkor inkább nem.
Ugye már Netparaszt sincs a mezőgazdaságban. Mi meg még itt vagyunk.
2021-ben sikerült először a takarónövény vetés, kelés stb.
De úgy hogy rövid tárcsával kapott magágyat, és biztos esőt is. A fagy meg tette a dolgát, és kifagyott.
Most meg agyalunk rajta, hogy legyen a vetés. mert ugye ez már alkalmas direktvetésre.
És mi van, akkor ha a talaj ezt nem így tudja?
Válasz Radocz #35. hozzászólásáraA szántásbak nincs köze... De ha a természet nem tudja szabályozni a populaciot? Gondolom a monokultúrának van köze hozzá.
De nalunk lassan csak gabonat lehet vetniba szarvasok miatt.
Tavaly kilőttek több m8nt 100at...meg se látszik. A szomszéd Lajta tarsaság meg nem lövi. Ott ugye nincs mit enni a jágerkenderben, ezért ide jönnek.
Válasz Radocz #35. hozzászólásáraÉn külsősként csak azt látom, hogy mit húznak a földeken, ill. hogy nagyjából mit mutatnak a területek.
Egyenesen a termeltetési igazgatókat kellene megkeresned. Ezért is írtam oda, hogy mintagazdaság. Elvileg azért, hogy mintagazdaságként továbbra is több ezer hektár állami földet művelhetnek, ezért cserébe betekintést kellene engedjenek az alkalmazott technológiába, stb.
"A Bonafarm (régi Bóly Rt) a közvetlen szomszéd. Irdatlan pénzt és időt fektettek a "no till", "min. till", "what ever till" kísérletezésbe. Nem szép látvány ha a rágcsálók miatt hatalmas területekről a vetőmag norma alig jön le. Végtére úgy néz ki a vésőeke lett a megoldásuk, mi pedig szépen lassan követjük. Mégiscsak mintagazdaság"
Ezt egy másik topikban szívesen olvasnám, hogy mi miért nem lett jó?
2011-ben Etyeken még dícsérték a rendszert.
A pocok szaporulatnak nincs köze a szántáshoz. Ezt mondja Birkás Márta professzor asszony.
Válasz l.istvan62 #33. hozzászólásáraHát éppen ezért! A vetőmagok már többet teremnek mint 10-20 éve (mármár duplája), ha az ára is annyi szorosára növekedett volna, akkor a rossebnek nem jutna eszébe a ráfordítás csökkentése és a hatékonyság növelése! + az áámerikából folyamatosan érkező dögökkel is foglalkoznunk kell
Válasz Mfpisti #32. hozzászólásáraCsak az a helyzet hogy mindenhonnan csak ezt hallja az ember.és a termény ára nemhogy emelkedne. inkább csökken!Tehát hogy is van ez?
Válasz >>>>Cs.Gazda>>>> #31. hozzászólásáraSzerintem mindenképpen van értelme, főleg ebben a téli időszakban, ahol elvileg nem rabolja a drága időd más értékes tevékenységtől.
A tudás mindig hatalom, és szerintem főleg a fiatalabb nemzedéknek, (akik fogékonyabbak is a témára ) " kutya kötelessége" nyitottabbnak lenni a jövő technológiájára.
Én nemrég láttam egy előadást....jelen pillanatban 4 embert tart el egy hektár termőterület. 2050-re ez 7-re változik!
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=1645137209113387&id=1643507849276323
)
Megy valaki? Van értelme? Vagy csak a nagykutyák rendezvénye?
Vagy az újítás szelleme nem igazán járja át a magyar fiatalságot mostanság?
(A hozzászólásokat nézve igen gyérnek mondható!
Válasz #22. hozzászólásra
Na de egy pillanat fecokám,nekünk a gazdatüntetésen akkoriban megígérték,hogy lehet majd otthon is és mos ugye nem is a Gőgős van hatalmon hanem a Jakab,most neki nem kéne senkivel harcolni csak beadni egy módosítványt,de amint láthatjuk nem mindig az "erősebb kutya baszik" ,inkább csak "baszik rá"...(de mjad egyszer lebaszom mind a kettőt) és szerintem ha valakinek ebből próblémája adodna akkor az uniós bíróságon megvédenék saját célra feldolgozót...
http://www.magyarvagyok.com/videok/29-Oktato/65170-Grof-Spanyol-Zoltan-Vizauto-Nyiregyhazan-Hidrogenhajtas.html
Lecke :
Ezeken mi lesz, hogy csövezni kell ?????:
http://www.youtube.com/watch?v=jgG3eRDuEmc&feature=related
Ez + a kedvencem. Ez magyarban vinne minden "díjazást" !!!!!!
Válasz #23. hozzászólásra
Szerintem ennek csak no-tillnél van értelme, de megkockáztatom, hogy ott sem szűkségszerű.
A repce szár könnyen széttöredezik, lebomlik nem szokott vele gond lenni, nem is annyira nagy tömeg, kicsit úgy érzem ez csak arra jó hogy legyen mivel tuningolni a kombájnokat annak aki nem tud mit kezdeni a pénzével.
Válasz #23. hozzászólásra
mikor ilyen vagy nagyobb szártömeg után éveken keresztül mulcshagyással van művelve a föld akkor a pockok eléggé el tudnak szaporodni.
Kapásoknál ez nem probléma de az őszi vetésekben kárt okozhatnak.
Ki hogy védekezik ellenűk?
Válasz #24. hozzászólásra
Válasz #23. hozzászólásra
f@xa holnap vegyünk egy ilyet......
No ez nálam odabaxxxxxxxx.......
Válasz #20. hozzászólásra
ez hatalmas tévedés! Ezt már többször magam is felvetettem különböző fórumokon, de legutóbb a Gőgös Zoltán, akkor még államtitkárként megnyugtatott, hogy belátható időn belül nem lehet majd otthon biodízelt sajtolni, mert nem hiszik el nekem, ha bemondom, hogy mennyi olajat állítottam elő, így nem határozható meg az sem, hogy mennyi után kellene önszorgalomból jövedéki adót fizetnem.
pedig még akkor is jobban megérné otthon kisajtolni a repcét vagy a szóját, ha jövedéki adóval ugyanannyiba kerülne, mint a kútról tankolt, mert legalább piacot csinálnék a saját termékeimnek, meg javítanám a fizetési mérlegem. (a nemzetközi kereskedelmi mérlegről és a CO2 emisszióról nem is beszélve...)
de más érdekek vannak a háttérben, mint a felszínen, így még ha elsőre logikátlannak tűnik is, végül mégis kiderül hogy eléggé racionális döntés ez! csak nem nekünk...
de mivel gazdabarát kormányunk van, otthon főzhetsz pálinkát! idd meg, és már nem is kell annyira az a dízel! Legalább értékeled utána az első kormányzási év egyik legnagyobb és legjelentősebb vívmányát!
Válasz #19. hozzászólásra
egyszer talán ebben is elérjük Európát.
Válasz #19. hozzászólásra
Lehet házilag kotyvalt dolgokkal járni,csak bekell fizetni utánna a jövedéki adót.
Válasz #15. hozzászólásra
Jó csak utána jön a Vpop és megbüntet mert nem moltól és társaitól veszed az üzemanyagot
Válasz #16. hozzászólásra
Ahonnan hoztam a kombájn ott is sajtolták az olajat hidegen.. tettek a kombájnba is de nem tudom milyen arányba.
Kb 2-3éve egyszer egy oszrák gazda benne volt a Mg Tehc.-ába, csodálatos farmmal és csak 70körüli ha volt./nem találom?/
Válasz #16. hozzászólásra
Nagyban működik a szelektív hulladék gyűjtés, egy városnak ez nem pénz, ami ára van,... szerintem.
Válasz #15. hozzászólásra
műanyag van napi x kiló nem gond hehe
azon izélek h. muszáj lesz naftarablótámadásba lendülni
ahol sok jd van nagy tankokkal oda behatolunk
viszünk 4 5 kutyát ... betámadunk
és lecsapoljuk h. legyen a zetorokba háháháhá
Válasz #14. hozzászólásra
A gázolajos topikba beraktam, még hétfőn.....EZAZ
IM-st
ÚÖ-et
várok arra hogy a rossebbe csináljak naftát magamnak
Mer QQQ drága lesz a földturkálás!!!!!
Válasz #12. hozzászólásra
http://www.kuhn.fr/internet/prospectus.nsf/0/F67FD9ED4551079AC12578420033655F/$File/920520_FR.pdf
http://www.kuhn.fr/fr/a-la-une-striger-lavenir-sur-le-rang.html
Válasz #9. hozzászólásra
Tényleg, de ... vagyok
Válasz #8. hozzászólásra
passz...
van "Build your Own" menü a JD amerikai honlapján, ahol tudsz magadnak konfigurálni listaáras ajánlatot, rakj össze kettőt kb. azonos felszereltséggel, és írd meg, hogy mi lett az eredménye...
Válasz #7. hozzászólásra
Ilyesmire tippeltm én is, mennyivel lehet olcsóbb?
Válasz #6. hozzászólásra
bálázni, kaszálni, esetleg sorközművelni, vagy vetni. Motorerő van, viszont a fordulékonysága páratlan (mondjuk az 4WD 8R-nek sincs panaszkodnivalója, bármely európai gépet kiröhögi fordulékonyságban)
Válasz #1. hozzászólásra
os kérdésem, amcsiba mire veszik a népek a mezitlábas 8-ast?
Feco lenne 1
amerikai oldalon láttam h rendre vágják a repcét.
a képek alapján kb az állományszárítás idejére tehető a vágás, a renden megszárad,aztán pickuppal szedik fel.
ez is érdekes, sőt olyat is láttam h egy miller hidasra volt feltéve asztal, és a hasa alá pakolta a rendet!
Válasz #1. hozzászólásra
Nálunk mit enged meg a területalapú, vagy az AKG?
Innovativban már a repce újszerű 45 cm sortávra vetése is tetszett.
Nem rossz kísérletezések!
Válasz #2. hozzászólásra
Ebbe benne is van!
Válasz #1. hozzászólásra
Olajtökbe szoktak egy -egy gépalj kukoricát belevetni.
Nem emlékszem hasonló témára (és én még úgy sem nyitottam egyet sem)
Ide olyan gondolatokat, ötleteket írhatunk, amelyek megfogalmazódnak bennünk, vagy máshol látjuk, és nem tudjuk eldönteni, hogy bődületes marhaság, vagy új, eddig ismeretlen megoldási lehetőség.
Vitaindítónak mehetne ez az Amerikai cikk
Röviden összefoglalva: Az egész célja az u.n. táblaszél-hatás kihasználása: A táblán sávokat alakít ki, pl. 8-12 soros kukorica sávok, közötte alacsony növények (pl. szója). A középső növény termése kb. azonos, vagy minimálisan kevesebb, míg a magas növények termése jelentősen nő, mert lényegesen több napfényt kapnak. Mindez kiegészítették még azzal, hogy az egyes sorokban különböző hibridek kerültek. A szélső két sor alacsony magasságú, a második 2 közepe, míg a középső négy magas növésű hibrid volt. Az egyes hibridek termései a kontroll-parcellában 13,5, 14,4 és 12,7 tonna/ha voltak, míg így elvetve a két legszélső szélső sor hozama 16,9 t=ha volt, míg ugyanazon fajta hozama átlag 14,6, a másik két hibrid átlagos hozama 15,4 és 13,7 tonna/ha, a teljes hozamnövekedés átlagosan 0,82 t/ha volt. Ami még fontos volt, hogy az öntözővíz-szükséglet 560 mm helyett 200 mm-re volt csökkenthető. Több helyen megfigyelhető volt a középre vetett nővényre gyakorolt pozitív hatás is, pl. szél fékezésével, páratartalom emelkedésével. Szintén fontos változás volt, hogy a növényvédő gépek az alacsonyabb szójában közlekedve végezhettek állománykezeléseket a magasabb növényekben is.
ki mit gondol erről? GPS megléte mellett, de el tudnám képzelni akár szója -kukorica, akár borsó-kukorica, akár szója-napraforgó, akár borsó-napraforgó, de még kalászos-napaforgó változatban is....